Az Országgyűlés május 10-i A miniszterelnök megválasztása c. napirendi pontjának elemzése

Átírás

1 Az Országgyűlés május 10-i A miniszterelnök megválasztása c. napirendi pontjának elemzése A magyar törvényhozási munka folyamatos elemzésének az a célja, hogy bizonyítékokkal alátámasztva mindenki lássa, hogy a jelenlegi rendszer diktatórikus paradigmája (gondolkodási mód mintája), a nemzetek feletti érdekérvényesítés (föderalizmus) miért elfogadhatatlan számunkra, és miért kell nekünk visszatérni évezredek alatt mindannyiunknak emberi életet biztosító nemzeti érdekek összehangolására (konföderalizmusra). Az EP választások eredménye és a magyar törvénykezés összefügg. A Jobbik az egyetlen magyar párt, amely EP választási programjában továbblépett az euszkepticizmusról a konföderalizmus felé: A 2014-es EP-választások sorsdöntőek lehetnek Európa népei számára. Továbbhalad-e a Brüsszelközpontú birodalomépítés, a tagországok önrendelkezésének további feladása, egy föderatív állam létrehozása, vagy megvalósulhat a Nemzetek Európája-koncepció, a konföderatív Európa. A Jobbik az utóbbi célt, a magyar érdeket akarja minél nagyobb választói támogatással képviselni az új Európai Parlamentben. (A Jobbik Nemzetek Európája EP-programja) A május 25-i EP választásokig még két hét van. Ez alatt a magyar Országgyűlés olyan törvénykezést folytat (jövő héten a devizahitel-ügyet), amely elemzése lehetőséget ad a föderalizmus és a konföderalizmus lényegének megismerésére és ennek megfelelően a helyes döntés meghozatalára, amely minden magyar ember számára egyértelmű: a konföderalizmust célként megjelölő EP listára kell szavazni. A Jobbikkal nekem is számos vitám volt. Mindenekelőtt a liberális-kapitalizmus dominanciáját nem tudom elfogadni országgyűlési választási programjukban. Érzékelem azt is, hogy a párton belüli eltérő nézetek vitája folyik. Az a tény viszont, hogy a két választási program között meglévő kettős beszéd hasznos végeredményű a magyarságra nézve: a pártprogram a Nemzetek Európáját említi (ezt több párt ep-jelöltje átvette), az EP-program viszont értelmezi: konföderatív Európa, ezzel logikusan azt jelezve, hogy a liberális-kapitalista szemlélet csak átmeneti. Az a véleményem, hogy a belső nézeteltérések tisztázását az EP-választásokig félre kell tenni. Morvai Krisztina listavezető személye garancia arra, hogy az EU Parlamentben a föderatív EU Konföderatív Európává átalakulása elkezdődik. Ez a garancia teszi támogatandóvá a Jobbik EP-listáját. 1. A miniszterelnök választás következmény jellegű hatása Helytartó a globalista, föderatív birodalom Magyarország nevű gyarmatán a kormányprogram meghatározásával [(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 18. cikk (1))] Ennek következménye, hogy Magyarország a globalista, föderatív birodalom gyarmata marad. 2. A miniszterelnök választás jogrendszeren belüli rendszerösszefüggései - Belpolitikai: az EU jogszabályok harmonizációs kötelezettsége, a négy liberális alapelv (a földtörvény, devizahitel megoldatlansága), az EU kizárólagos hatáskörei, az önrendelkezési jogtól megfosztottság marad (Ld. Lisszaboni Szerződés) - Külpolitikai: pénzügyi függőség (hitel), multinacionális cégek és a bankok uralma, a terrorszervezetben betöltött kengyeltartó szerepünk és ezzel nemzetbiztonsági veszélyhelyzetünk marad. (EU, IMF és NATO) 3. A miniszterelnök választás stratégiai és jogi okai - a föderativ (birodalmi) szemlélet megosztó eszköze, a pártrendszer - választás

2 = szabad mandátum A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alkotmány 28. (2) és (3) bekezdése 1 kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amikor az Országgyűlés megbízatása a parlamenti ciklus letelte előtt megszűnik. A megbízatás lejárta előtt, a feloszlás kimondására maga az Országgyűlés jogosult. A feloszlás kimondása a testület szabad elhatározáson alapuló döntése. A feloszlásra való kényszerítés a feloszlatással jelentene egyet. Ezt a jogot az Alkotmány kizárólag a köztársasági elnök számára tartja fenn (28.. (3) bekezdés) 2. Az Alkotmány vizsgált 28. (2) bekezdése 3 értelemszerűen kizárja a jogi eszközzel való kényszerítés lehetőségét, vagyis a feloszlás kimondását tartalmazó döntés meghozatalára való kötelezést. Az Országgyűlés népszavazással sem kényszeríthető fogalmilag kizárt döntésre. (2/1993. (I. 22.) AB határozat) (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. 1 (3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. [Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 4. cikk] 2 (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. [Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 3. cikk] 3 (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. [Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) C. cikk] = nem köti a kormányt a választási program A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik. (Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata) = választási eredmény - 2 -

3 4. A miniszterelnök választás okának alternatívája - korlátozás nélküli szabadság Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya (1) Magyarország örökké szabad (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek 3. (1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: az állam szabadságának, a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. 6. Alaptörvény (1) Magyarország Szabadság Alkotmányának egy történelmi időszakra vonatkozó irányelveit határozza meg az Alaptörvény. (2) Alaptörvény alkotási alapelvek c./ d./ e./ Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása a Szent Korona minden tagja számára. Jogok és kötelezettségek összhangja. A Krisztust követő istenhívő értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó). Az önkormányzatiság és ebből eredően a népuralom és a sorsközösség vállalás érvényesítése. A szerves egységként működő, gondoskodó Magyarország létrehozása, működtetése és védelme

4 Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg - a bölcseleti (filozófiai) alapot - kiemelten az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás, vagy - az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás üzletté alakítása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás; - politikai alapot - kiemelten az önkormányzatiságon alapuló népuralom (demokrácia) és sorsközösség vállalás (szolidaritás) alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló, az igazságot annak egy részével helyettesítő demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben; - gazdasági alapot - kiemelten: az ország termelőeszközei tulajdon- és birtokjogának védelme bármilyen önkényuralmi (diktatórikus) megszerzési kísérlettel - pl. az ország magánosítás (privatizáció) néven történő kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások hátrányos megkülönböztetésének (negatív diszkriminációjának) büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és megvesztegetéssel (korrupcióval) törvénytelen (illegális) gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma. (3) Az Első Alaptörvényt Magyarország Szabadság Alkotmányának hatályba léptetése napján, az után lépteti hatályba az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés. (4) Az Alaptörvényt Nemzetgyűlés módosíthatja. 7. Alaptörvény szintű főtörvények (1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés lépteti hatályba az alábbi, Alaptörvény szintű főtörvényeket: c./ Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvényt, Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényt, Magyarország jelképekről és ünnepekről szóló 3. főtörvényt. (2) Az Alaptörvény szintű főtörvényeket csak Nemzetgyűlés módosíthatja. 8. Egyéb jogszabályok Az Alaptörvény irányelvei alapján az Alaptörvényben meghatározott, az államhatalmat Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény szerint gyakorló személyek és szervezetek jogosultak jogszabályokat alkotni, módosítani és hatályán kívül helyezni. - a föderatív (birodalmi) szemlélet megosztó eszköze, a pártrendszer eltörlése (3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a közszabadságot jelentő népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény szerint történik. (Alaptörvény 2. ) - választás = kötött mandátum a szabad mandátum helyett (1) Magyarországon a legfőbb hatalom gyakorlói a Szent Korona jog szerinti (de iure) tagjai. 7. (2) A hatalomgyakorlásban saját érdekeiknek megfelelő tárgykörökben részt vesznek azok a Szent Korona tagok is, akik csak tény szerinti (de facto) tagjai a Szent Koronának. (3) A Szent Korona tagjai közvetlenül, vagy választott, kötött megbízással (mandátummal) rendelkező képviselőiken keresztül azok érdekvédelmi tevékenységét folyamatosa ellenőrizve, közvetve gyakorolják - 4 -

5 a hatalmat. (4) A közvetlen hatalomgyakorlás tárgyköre: Alaptörvény és Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése; az alábbi jogszabályok alkotásának, módosításának és hatálytalanításának kezdeményezése: - Főtörvény, résztörvény, kormányrendelet, - Települési önkormányzati rendelet, - Társadalmi csoport önkormányzati rendelet, - Nemzetközi szerződés; c./ a megválasztott képviselők érdekképviseleti tevékenységének felülvizsgálatának kezdeményezése. (5) A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze: Beadvány a Nemzeti Tanácshoz, népszavazás kezdeményezés a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény szerint. (6) A közvetett hatalomgyakorlás eszköze: a Szabadság Alkotmánya hatálybalépését előkészítő Első választás, a megszűnt képviselő megbízatás esetén időszaki választás. (7) A közvetett hatalomgyakorlás szervezeteinek megválasztásáról a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény rendelkezik. (Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény) = irányítás és vezetés kettős egysége 8. (1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él. (2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja. (3) Az irányítás szervezetei: a Nemzetgyűlés, Magyarország elnöke, c./ a Nemzeti Tanács, d./ a Honvédelmi Tanács, e./ a Bíróság, f./ az Ügyészség, g./ az Állami Számvevőszék és h./ a Magyar Nemzeti Bank. (4) A végrehajtás szervezetei: Magyarország miniszterelnöke, Magyarország Kormánya, c./ az Országgyűlés alsóháza, d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke, e./ az Országgyűlés felsőháza, f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke, g./ a települések önkormányzata, h./ a polgármester, i./ Társadalmi csoportok önkormányzata, j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke. (Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény) - 5 -

6 = nyilvános választás 53. Magyarország miniszterelnökének megválasztása (1) Magyarország miniszterelnökét a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény szerint a Szent Korona tagjai közvetlenül választják meg. (2) Magyarország miniszterelnökévé megválasztható a Szent Koronának az a tagja, aki a választás napjáig a negyvenötödik évét betöltötte. (3) Magyarország miniszterelnöke megbízatásának (mandátumának) igazolása és a Szent Koronára tett eskü után lép hivatalba. (Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény) 1. (1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül. (3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja c./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti. (4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket. (5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával, végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával is érvényesítik. (6) A főtörvényben meghatározott irányelvek részletes szabályozását a hozzá rendelt résztörvények tartalmazzák. (Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény) - 6 -