Választás a diktatúra jelöltjei közül vagy természetes kiválasztódás

Átírás

1 Választás a diktatúra jelöltjei közül vagy természetes kiválasztódás A szeptember 18-án az Országgyűlés elé terjesztett választási eljárásról szóló törvényjavaslat ad alkalmat arra, hogy - a törvényjavaslattal kapcsolatos megjegyzéseken túl -, összehasonlítsam a jelenlegi politikai rendszer által képviselt nyugati civilizáció és az ősi civilizációt követő Szent Korona Értékrend közvetlen és közvetett hatalomgyakorlási megoldását. Az összehasonlítás alapját a nyugati civilizáció gondolkodási módja (paradigmája) szerinti jelenlegi jogrendszer 1 és az ősi civilizációt követő Szent Korona Értékrend gondolkodási módja szerinti jogszabálytervezetek 2 adják. [A T/8405 irományszám alatt nyilvántartásba vett választási eljárási törvényjavaslat jogszabályi és indoklási részét a könnyebb áttekinthetőség miatt összevontam, az anyagot tartalomjegyzékkel láttam el, az indoklás hivatkozási hibáit kijavítottam az egységes szerkezetbe foglalt beadvány-szövegen (Ve)]. Az elöljárók és képviselők választása során a választók kiválasztják azokat a személyeket, akik megbízásuk alapján nevükben a hatalmat közvetlenül gyakorolják 3. Ezért a választással a választók döntenek Magyarország irányítási és vezetési rendszeréről, az általuk megbízott személyeken keresztül. A választásról- és a választási eljárásról szóló törvény tehát meghatározza Magyarország jelenét és jövőjét egyaránt, ezért azt az általa kiváltott hatásokon keresztül, rendszerszemléletben kell vizsgálni. Ez az írás a Ve. általános indoklásában kiemelt jellemzőkön keresztül elemzi a rendszerkapcsolatokat. 1. Választási feliratkozás (Alapt2m 1. cikk (1) bekezdés, Ve. 84., 85, 86., 87., 88., 89., 106., 107., 338. ) Azt el fogják mondani az ellenzéki képviselők a vita során, hogy ez bürokratikus teherként csökkenteni fogja a választáson résztvevők számát. Azt nem fogják elmondani, hogy ezzel a demokrácia látszata is veszélyben van, hiszen a 2010-es országgyűlési választásokon a részvétel 64 %-os volt, ezzel az intézkedéssel és a társadalom pártrendszertől elfordulásának folyamatos növekedésével pedig a résztvevők száma várhatóan az 50 % alá fog süllyedni, ami komoly politikai deficitet jelent, amit nem lehet a választók passzivitásával magyarázni. Ezért kérdéses, hogy a következő választások eleget tesznek-e az Alaptörvény második módosítása (Alapt2m) szerintii 50 %-os részvételre vonatkozó érvényességi feltételnek 4. A jelenlegi parlamenten belüli megnyilvánulásokat figyelembe véve, a parlamenti vita során nem fogják kiemelni azt a tényt, hogy ez a megoldás a választópolgárok jogának érvényesítését feltételhez köti, ami önmagában is demokráciaellenes intézkedés. Természetesen, ennek felvetése törvényszerűen a jogok és kötelezettségek összefüggésének tisztázását jelentené, ami nem érdeke a nyugati civilizációnak. Ez mindennél egyértelműbben megmutatkozott a nemzetközi szerződésekben jogként

2 - 2 - meghatározott kilépési akaratérvényesítés kötelezettségként értelmezésében (Alapt 8. cikk (3) bekezdés d) pont) az OVB részéről 5, amellyel a Kúria is azonosult. 2. Az ajánlásokat ajánlóíven lehet gyűjteni (Ve. 124., 125., 126., 128, 129., 130., 132., és a Vt módosított - -a 6 ) Az országgyűlési vitán nyilván megkérdőjelezik, hogy a 200, illetve 5000 ajánlás sok-e vagy kevés, és talán utalás is történik arra, hogy a jelöltek köre áttekinthetetlenségig meg fog növekedni. Arra kis valószínűséggel térnek ki a t. Ház tagjai - hiszen egzisztenciális biztonságuk kerülhet veszélybe -, hogy az ajánlóív Ve-ben maghatározott alkalmazása a választók hatalomgyakorlási felelőtlenségbe kényszerítő eszköze, a közvetett hatalomgyakorlási megbízatás (vagyis a választás) nevetségessé tétele, azzal, hogy - az ajánlóíven történő jelölésnek nem feltétele a választási feliratkozás, pedig ez a kettő logikailag ok-okozati összefüggésben van, hiszen miért jelöl valakit, ha nem fog rá szavazni, - egy jelölő több személyt is jelölhet, vagyis több egymással opcionálisa ellentétében lévő hatalomgyakorlási szemléletet is támogathat (sőt, olyan személyre pártra is adhatja a választó a szavazatát, akit nem is jelölt); ez a megoldás tulajdonképpen a jelölő tudathasadásos állapotot tételezi fel, ezért egyértelmű látszatintézkedés a választási feliratkozással és a pártrendszertől elfordulással kisebbségbe kerülő választáson részt vevők legitimitásának látszatbiztosítása. Az ajánlóív formájában hasonló a Szent Korona Értékrend választási rendszere ideiglenes végrehajtási utasításában (SZKVe) szereplő Jogérvényesítési szerződés Megbízási megállapodás részéhez 7, de attól tartalmában alapvetően különbözik, hiszen a Megbízási megállapodás alapját az képezi, hogy a jelölt személy szerint bizonyítja alkalmasságát az átruházott hatalomgyakorlásra (és nem pártfeladat végrehajtására), a településére vonatkozó jövőkép-meghatározással. A Jogérvényesítő szerződés ezért nem csupán jelölést, hanem kötött mandátumra vonatkozó választást is jelent. A Ve. ajánlóivének semmilyen személyes (vagy párt) garanciája nincs, hiszen szabad mandátum adására tesz javaslatot. A két mandátumforma különbséget az AB 2/1993 sz. határozatában (ABhat) az alábbiak szerint határozza meg: A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet.. A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A jelenlegi rendszer szerinti szabad mandátum lényegére tökéletes magyarázatot adott a Fővárosi Főügyészség NF /2006/2. sz. határozatában 8, amit a 2006-ban kormányalakító párt (MSZP) választási programja és a kormányprogram közötti alapvető eltéréssel megvalósított választási bűncselekmény elkövetése miatti feljelentésre hozott 9 : A politikai pártok választási programja csupán erkölcsileg köti a mindenkori kormányt, az ígéretek betarttatására nincs mód, azok megsértése, módosítása, teljesítésük késleltetése nem a büntetőjogi, hanem a politikai felelősséget alapozhatja meg.

3 - 3 - Ezt általánosította a Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata 10 a következők szerint: A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik. A választó a jelenlegi rendszerben tehát tartalom nélküli szerződést köt a megválasztott képviselővel, hiszen őt megválasztása érdekében tett ígéretének betartási kötelezettsége nem terheli. Ennél fogva nincs jogérvényesítési lehetősége a választónak, vagyis, a képviselő (vagy pártja) választási kampányban tett ígérete be nem tartása esetén nem vonhatja vissza annak mandátumát. A képviselőt tehát csak jogilag nem érvényesíthető erkölcsi felelősség terheli. A hatalomgyakorlási jog átruházásának (választásnak) és a hatalomgyakorlás megvalósulásának szabad mandátummal megvalósuló - egymástól függetlenségét mutatja, hogy a Vt. választókerületei nem azonosak a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló Kormányrendelet (Krj) területi meghatározásával. Az elmúlt huszonkét évben a pártok ígéretlistákat írtak, az általuk megcélzott választói csoport elvárásai szerint, de azok a lényeget tekintve - a nyugati civilizáció értékrendjének képviseletét azonosak. Ezt bizonyítja a 2010-es országgyűlési választáson indult négy párt programjának összevetése egymással és a nem nyugati (vagyis ősi) civilizáció értékendjével, amit a Szent Korona Értékend képvisel 11. Ezért a jelenlegi parlamenti munkában az azonosság érvényesül, a kormány és az ellenzék látszólagos érdekképviseleti különbségében. A választónak és ezt az elmúlt huszonkét év bizonyította nincs tényleges választási lehetősége: bárkire, bármelyik pártra szavaz, a jelenlegi rendszer hatalmának folyamatosságát biztosítja, csak a helytartó személye különbözik. Így teljesen közömbös, hogy feliratkozik-e, vagy nem, kinek írja alá az aláíróívét, kinek nem, de még az is, hogy ki ellen szavaz, a szerinte kevésbé rosszat támogatva, ahogyan azt az elmúlt huszonkét év tapasztalata mutatta. Ezért nyilvánvaló, hogy a pártrendszer a társadalom megosztásának- és nem a demokrácia érvényesülésének az eszköze. Az ősi civilizációt követő Szent Korona Értékend hatalomgyakorlási 12 és választási 13 főtörvénye kötött mandátumként határozza meg a közvetlen hatalomgyakorlásra adott megbízást, és a megbízó (választó) jogává és kötelességévé teszi az általa választott elöljáró és képviselő visszahívását a Jogérvényesítési szerződés megsértése esetén. Ennek következménye - a nyilvános választás a Jogérvényesítési szerződéssel (hiszen a képviselő csak annak tartozik szerződésteljesítési kötelezettséggel, akivel szerződést kötött) és - az alap (nem ciklikus) választás 14 intézménye, amelyet a megüresedett mandátumokhoz kötött rendkívüli választás 15 egészít ki.

4 Az országgyűlési választásokon külföldön élő honfitársaink is részt vehetnek (Vt. Preambulum, Ve. 88., 90., 91., 92., 94., 199., 211. ) Ennek a rendelkezésnek az alapja a magyar állampolgárágról szóló évi LV. Tv (Ápt), amelyben a kettős állampolgárság megszorítás nélküli kiterjesztéssel ad hatalomgyakorlási és birtoklási jogot a határon kívül élő minden embernek (nemcsak a Kárpát-medence őslakósainak) Magyarországon. Jellemző a törvény hatására, hogy az - Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke minősítése szerint - történelmi jóvátétel a holokauszt túlélőinek 16. A Ve. ezzel a rendelkezéssel a propaganda-céllal kiemelt elszakított területeken élők honosítási lehetősége mellett az idegenek számára biztosít az őslakosokkal (a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjaival) azonos, közvetlen és követett (választási és választhatósági) hatalomgyakorlási jogokat. A Lisszaboni Szerződés a négy liberális alapelvvel 17 a birtoklási jog gyakorlását ezzel a haszon élvezését - biztosítja az idegeneknek. Ezért nem elég a termőföld kizárólagos magyar tulajdonlását tartalmaznia egy majdani iránymutatónak a Szabadság Alkotmányát (SZKÉAlk) és nem a Lisszaboni Szerződést tartó - földtörvénynek. A Ve. a külföldön élő magyar állampolgároknak biztosított hatalomgyakorlási joggal teljessé teszi Magyarország felett az idegen uralmat. A pártoktól elfordulással és a választási feliratkozás miatti megtizedeléssel az őslakosok részvétele az országgyűlési választáson olyan szintre csökkenhet, hogy a határon túli, nem őshonos idegenek tényleges túlsúlyba kerülnek a magyar törvényhozásban. Így lehet elérni az Alaptörvény módosítás (Alapt2m) szerinti 50 %-os részvételi arányt. A kettős állampolgársághoz kapcsolódó hatalomgyakorlási jogot a nyugati civilizáció a világpolgárság (kozmopolitizmus, internacionalizmus) liberalizmusának alkalmazásával kiterjeszti minden állampolgárságot adó országra. (Ugyanez a szemlélet érvényesül a több jelöltnek adható ajánlással is, az ott kifejtett hatással.) Így érhető el, hogy ellentmondás és ellenállás nélkül megvalósulhasson az Európai Egyesült Államok, az EU nyílt föderációvá alakulásával. Az ősi civilizációt továbbéltető Szent Korona Értékrend Alaptörvénye 18 és Hatalomgyakorlási főtörvénye 19 ezt a veszélyhelyzet védi ki azzal, hogy a kettős állampolgár csak akkor gyakorolhatja hatalomgyakorlási (választási és választhatósági), jogát, ha lemond a többi állampolgárságához fűződő, ilyen természetű jogainak gyakorlásáról. 4. Átjelentkezés igazolás helyett (Ve. 234., 237., 244., 269., 273., 274., 279. ) Ez a Ve. egyetlen, a korábbi gyakorlatot előnyösen módosító rendelkezése. Az ősi civilizációt továbbéltető Szent Korona Értékrend választási rendszerében ez nem szerepel, de nem is szerepelhet, annak eltérő jellege miatt. 5. Nemzetiségi lista [Vt. 7., 9., 12., 14., 16., 18., 20. (szószóló), Ve. 1., 3., 41., 45., 95., 96., 127., 235., 236., 242., 243., 244., 286. (szószóló), 295., 296., 297., 298., 300., 302., 304., 305., 306., 307., 308., 310., 313., 314., 315., 316., 317. ] A nemzetiségek országgyűlési képviselete sajátos helyzetet eredményezett, mivel a választók egy jellemzője a nemzetiségi hovatartozás alapján kiegészítő érdekképviseletet biztosít a Vt. és a Ve.

5 - 5 - Ezt a Vt. a következővel indokolja a preambulumban: - elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és Alaptörvényben biztosított joguk az Országgyűlés munkájában való részvétel; Ezt figyelembe véve magyarázhatatlan hiányossága a Vt-nek és a Ve-nek egyaránt, hogy az államalapító magyar nemzetiségű embereknek nincs nemzetiségi képviselete, bár a hatályos jogrendszer nem határozza meg az államalapító és az államalkotó nemzetek fogalmát, sőt, államalapító nemzetről említést sem tesz, de a közjogi méltóságok is beszélnek államalapításról, tehát államalapító nemzetnek kell lennie. Az ősi civilizációt továbbéltető Szent Korona Értékrend viszont a hatályos jogrendszerrel ellentétben - az államalapító és államalkotó nemzetek fogalmát meghatározza 20. A hatalom- és birtoklás jogát gyakorlók körének meghatározása az ország működése szempontjából alapvető kérdés, éppúgy, mint az, hogy egy országon belül milyen értékrend érvényesüljön. Ezt adja az államalapító magyar nemzet hagyományai szerinti értékrend, amelyet elfogadva telepedtek le az államalkotó nemzetek a Szent Korona Országának területén. Zoltai Gusztáv a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján mondta: elvárjuk azt a többségi nemzettől, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk 21 Ezzel két egymással ellentétes gondolkodási módot képviselő - értékrend dominanciáját akarják rákényszeríteni az államalapító és államalkotó nemzetek tagjaira, amiben a tényleges iránymutatást a zsidóság értékrendje jelenti. Ezt a magyar föld feletti rendelkezési jog megszerzésével akarnak elérni, érvényesítve az akié a föld, azé a hatalom elvet. Ezt a szemléletet utasítottam el Zoltai Gusztávnak címzett nyílt levelemben 22. Zoltai úr elvárásának lényegét Simon Peresz fejtette ki, hírhedt, október 10-i beszédében: manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát 23. További általános érvényű hiányossága a Vt.-nek és a Ve.-nek a következetlenségből ered, ugyanis a választók más jellemzői vallás, nem, korosztály, szakmák nem kapnak önálló érdekképviseleti lehetőséget a hatalomgyakorlásban, sőt, a Ve. a szakszervezeteket kizárja a jelölő szervezetek köréből 24, ezzel negatív diszkriminációt követ el. Ha következetesen továbbvisszük a nemzetiségi képviselettel a Vt.-be és a Ve.-be került gondolatot, akkor logikusan egymásra épülő sorrendben - a következő megállapításokra jutunk: - a hatalomgyakorlási rendszer felépítése a samuelseni mátrix-elméletet követi 25, vagyis a gazdaság érdekeit fölérendeli az emberek érdekeinek, az államot gazdasági szervezetként kezeli, ezzel az embert munkaeszközzé alázza ( munkaerő-piac ) ennek következtében - a hatalomgyakorlás és szabályalkotás (jogalkotás) felülről lebontó és nem alulról építkező, így - a hatalomgyakorlás működése elválik a hatalomgyakorlás átruházása (választás) rendszerétől, ami miatt

6 nincs biztosítva a terület és a társadalmi csoportok összhangja a választási és hatalomgyakorlási rendszerben. Mindezek következménye, hogy - nincs szabályozva az irányítás és vezetés kapcsolata a hatalomgyakorlásban. A megállapításokban megfogalmazott hibák egymásra épülése mutatja, hogy azok a nyugati civilizáció gondolkodási módjának (paradigmájának) következményei. Megszűntetésük csak az ok megszüntetésével, vagyis gondolkodási mód (paradigma) váltással lehetséges. A gondolkodási mód váltás alapja a kínálat által manipulált kereslet elvének felcserélése az igény és lehetőség összhangjával. Elsőként a hatalomgyakorlás alapját meghatározó gondolkodás módot kell megváltoztatni: a nyugati civilizáció diktatúrájának jelöltjei közül történő választást kell a természetes kiválasztódással felváltani. A nyugati civilizáció a választásról- és a választási eljárásról szóló törvényekkel saját kínálati monopóliumát határozza meg, ezzel manipulálja a választók által képviselt keresletet. Ezt az anyagi feltételek és a sajtó kisajátításával éri el. Az államalapító és államalkotó nemzetek választásra jogosult tagjainak jelentős része nem fogadja el a diktatúra kínálatát ben az összes választásra jogosult választó közül 36 % volt a választástól távol maradók aránya, de ez a 2014-es választásokra - a Ve. által a választási feliratkozással növelt bürokratikus teher és a pártrendszertől elfordulás együttes hatásaként - várhatóan 50 %-ot meghaladja. A paradigmaváltás igénye tehát a Szent Korona Tagjai körében törvényszerűen növekedni fog a diktatúrára vonatkozó kereslettel szemben. Ezért a módosított választási törvény érvényességi feltétele az állampolgársági törvénnyel megszorítás nélkül kiterjesztett állampolgárság hatásával teljesíthető. A diktatúra kínálatával szemben jelentkező lehetőség a Szent Korona Értékrend - a választók jelentős része számára ismeretlen. Következésképpen az elodázhatatlan paradigmaváltás feltétele a Szent Korona Tagok olyan érzelmi és értelmi egysége, amely - a látszat-demokrácia fenntartásának a választási rendszerben még meglévő eszközeit a diktatúra ellen fordítva - az egyetemes magyar érdek érvényesítését lehetővé teszi. Az egységbe szerveződés munkatervét írja le a Szent Korona Értékend Választási főtörvényének ideiglenes végrehajtási utasítása (SZKÉVe). Kelt Szegeden, 2012, Földanya havának 28. napján. dr. Halász József 0 1 A nyugati civilizáció gondolkodási módja (paradigmája) szerinti jelenlegi jogrendszer hivatkozott törvényei: - Magyarország Alaptörvénye - továbbiakban: Alapt Alaptörvény második módosítása - továbbiakban: Alapt2m évi... törvény a választási eljárásról (tervezet) - továbbiakban: Ve forrás: évi CCIII. Törvény az országgyűlési képviselők választásáról - továbbiakban: Vt -

7 évi LV. Törvény a magyar állampolgárságról - továbbiakban: Ápt évi XCIII. Törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról - továbbiakban: Tvj /2012. (VIII. 13.) Korm. Rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról - továbbiakban: Krj Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, december 13-án írtak alá - továbbiakban: LSz /1993. (I. 22.) AB határozat a képviselők kötött és szabad mandátumáról - továbbiakban: ABhat Az ősi civilizációt követő Szent Korona Értékrend gondolkodási módja szerinti jogszabálytervezetek - Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei c. gyűjteményből - = Magyarország Szabadság Alkotmánya ( oldal) - továbbiakban: SZKÉAlk = Magyarország Alaptörvénye ( oldal) - továbbiakban: SZKÉAlapt = Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény ( oldal) - továbbiakban: SZKÉHt = Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény ( oldal) - továbbiakban: SZKÉVt - Egyéb jogszabály-tervezet: A Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása - továbbiakban: SZKÉVe Alapt B) cikk: (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. 4 Alk2m 1. cikk: 23. cikk (4): Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdését a Magyarország Alaptörvényének második módosítása (2012. ) hatálybalépését követő országos népszavazásokon azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az országos népszavazás érvényességéhez az országos népszavazáson szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének érvényes szavazata szükséges. 5 Aláírásgyűjtőív hitelesítési kérelem az OVB-hez EU: IMF: NATO: OVB elutasító határozatok: EU: IMF: NATO: 6 Vt. 6. Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább kétszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges. (Ve ) 7 Jogérvényesítési szerződés Feljelentés elutasítása Feljelentés választási bűncselekmény elkövetése miatt Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata Négy változat egy témára - A neoliberalizmus továbbéltetési változatai az MDF-SzDSz, FIDESz, a JOBBIK és az MSzP választási programjában -

8 SZKÉHt 20. (1) Amennyiben a Nemzetgyűlés a 17. (3) és (5) bekezdéseiben, a 18. (2) bekezdésében, valamint a 19. (2) bekezdésében meghatározott megbízatás-visszavonó eljárást folytatott és az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hozott, a./ visszahívja az elöljáró(ka)t tisztségéből és b./ új elöljáró(ka)t választ. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a Nemzetgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a Büntetésről szóló főtörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t. (3) Az ellen a Nemzetgyűlési képviselő ellen, aki nem vesz részt a Rendkívüli Nemzetgyűlésen, Magyarország elnöke köteles hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a Büntetésről szóló főtörvény szerint büntetőeljárást indítani. (4) A Nemzetgyűlés határozatképtelensége esetén Magyarország elnöke a./ büntetőeljárást indít az engedély nélkül távol maradó képviselők ellen, hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt; b./ c./ visszavonja azoknak a képviselőknek a megbízását, akik engedély nélkül távolmaradtak és a határozatképtelenség napjától számított egy hónapon belüli időpontra Nemzetgyűlési képviselőválasztást ír ki azokra a területekre, amelyeknek az engedély nélkül távolmaradó képviselők megbízottai voltak. SZKÉHt 80. (1) Amennyiben az Országgyűlés a 74. (6) bekezdéseiben vagy a 78. (3) bekezdésében meghatározott megbízatás-visszavonó eljárást folytatott és az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hozott, a./ visszahívja az elöljáró(ka)t tisztségéből és b./ új elöljáró(ka)t választ. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján az Országgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a Büntetésről szóló főtörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t. (3) Az ellen az Országgyűlési képviselő ellen, aki nem vesz részt a Rendkívüli Nemzetgyűlés idején az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés illetékes elnöke köteles hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a Büntetésről szóló főtörvény szerint büntető eljárást indítani. (4) Az Országgyűlés Felső- vagy Alsóházának határozatképtelensége esetén az Országgyűlés illetékes elnöke a./ büntetőeljárást indít az engedély nélkül távol maradó képviselők ellen, hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt; b./ visszavonja azoknak a képviselőknek a megbízását, akik engedély nélkül távolmaradtak és c./ a határozatképtelenség napjától számított egy hónapon belüli időpontra Országgyűlési képviselőválasztás kiírását indítványozza Magyarország elnökénél azokra a területekre, amelyeknek az engedély nélküli képviselők megbízottai voltak. 13 SZKÉVt 8. Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. szerint. SZKÉVt 12. Népi kezdeményezés

9 - 9 - (1) A Szent Korona bármely tagja népi kezdeményezéssel, a megbízott elöljáróságok és elöljárók képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenysége miatt megbízatás-visszavonó eljárást indíthat Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény a./ b./ c./ 20. -a szerint - Magyarország elnöke, vagy Magyarország miniszterelnöke, illetve a Nemzeti Tanács, a Honvédelmi Tanács vagy az Országgyűlés tagja ellen, 80. -a szerint - az Országgyűlés tagja ellen, 88. -a szerint a polgármester és/vagy az önkormányzati tag ellen, illetve - a polgármester = az önkormányzati tag ellen, = az önkormányzat határozatképtelensége esetén a távolmaradó önkormányzati képviselők ellen. (2) Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény 20. (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a Nemzetgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a Büntetésről szóló résztörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t. 14 SZKÉVt 9. (1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak. (2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. szerint. 15 SZKÉVt 10. (1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. (5) bekezdésében meghatározott elöljáró a./ halála, b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása, c./ önkéntes lemondása, d./ visszahívása esetén. (2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti. 16 Mazsihisz: a kettős állampolgárság történelmi jóvátétel a holokauszt túlélőinek május 27. csütörtök, 17:52 MTI LSz II. rész 26. cikk (2) bekezdés: A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. 18 SZKÉAlapt 94. (4) bekezdés: Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztségviselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon Az állam vezetéséről szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.

10 SZKKÉHt 5. : A Szent Korona tény szerinti és jog szerinti tagja (1) A Szent Korona tény szerinti (de facto) tagja az a 2. (3) bekezdésében meghatározott személy, aki a magyar állampolgárságon kívül csak olyan ország állampolgára, - amely a Trianoni békeszerződés alapján a Szent Korona Országának jogutódja, - amelyet a személy Magyarországot politikai vagy gazdasági kényszerből elhagyva választott befogadó hazájául. (2) A Szent Korona jog szerinti (de iure) tagja az az (1) bekezdésben meghatározott személy, aki csak magyar állampolgár. (3) Azok a személyek, akik jog szerint nem tagjai a Szent Koronának, választási és választhatósági jogukat csak a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják. Kötelezettségviselésük a gyakorolt joggal arányos, a hivatkozott főtörvényben meghatározottak szerint. 20 SZKÉAlk 2. (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek 20. (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén. (4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával. SZKÉAlapt 96. Államalkotó nemzetiségek (1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában. (2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok

11 b./ a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények 21 A 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján készült videofelvétel: 22 Nyílt levél Zoltai Gusztávnak 23 Simon Peresz és a mélymagyarok november 09., péntek, 12: Ve 3. : 2. jelölő szervezet: a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesület, a szakszervezet kivételével, továbbá a nemzetiségi önkormányzat, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette, 25 A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)