A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei*

Átírás

1 Tanulmányok A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei* Dr. Falussy Béla kandidátus, a KSH szakmai főtanácsadója bela.falussy@ksh.hu Négy észak-magyarországi megye (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) munkaerő-piaci helyzete jelentősen elmarad az országos átlagtól. A 2008/2009. évi időmérleg-vizsgálat ennek okait és adatokkal alátámasztott következményeit kívánja feltárni a jelenleg is foglalkoztatottak és a volt foglalkoztatott, illetve az életvitelszerűen munkanélküli férfiak társadalmi-demográfiai összetételének és a részben ezekkel összefüggő időfelhasználás-szerkezetének összehasonlításával, elemzésével. TÁRGYSZÓ: Időfelhasználás. Foglalkoztatottak. Munkanélküliek. * A tanulmány az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány OFA/8341/0028 számú támogatásával készült. Kutatásvezető: dr. Falussy Béla.

2 1010 Dr. Falussy Béla A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időmérleg-vizsgálatai 1 az életmód és időfelhasználás összefüggéseinek lehető legtágabb körében, számtalan részlet kibontására adtak lehetőséget. Ezek a felvételek a felnőtt hazai népességből merítették az általánosan reprezentatív mintákat. A KSH standard időmérleg-vizsgálatai a több szempontból is lényegesen eltérő jellegű minta, az adatfelvételi eszközök, kutatási célok miatt nem alkalmasak egy térben és társadalmi helyzetben erősen behatárolt réteg helyzetének célzott elemzésére. A 2008/2009. évi OFA által támogatott kutatás célja volt: választ keresni, adni arra, hogy az ország négy északi megyéjének leghátrányosabb helyzetű településein milyen jellegű és mértékű különbségek adódnak az eltérő munkaerő-piaci helyzetből a munkanélküli rétegek és foglalkoztatottak időfelhasználásában, életvitelében; milyen fő tényezőkre vezethetők vissza e különbségek, és hogyan hatnak egyéni és családi életkörülményeikre. A vizsgálat középpontjában egy speciális időmérlegfelvétel állt, amely területi és társadalmi szempontból is erősen behatárolt munkanélküli és foglalkoztatott réteg időfelhasználásának különbözőségeire, sajátosságaira koncentrált. A célfelvétel lehetőséget adott arra, hogy a munkaerőpiacon és azon kívül megjelenő munkatevékenységek időigényét és összetételét, a munkanélküli és a foglalkoztatott rétegek megélhetést szolgáló és életviteléhez kapcsolódó tevékenységeit, rekreációs szokásait vizsgáljuk. Az alapvető kérdés az volt, hogy a főfoglalkozású munka idejének kiesésével létrejött idővákuum miként, milyen arányban oszlik el, rendeződik át a munkanélküliek eltérő helyzetű csoportjainak időfelhasználásában, mely munkatevékenységek súlya növekszik annak érdekében, hogy valamilyen módon biztosítani tudják ha minimális szinten is maguk és családjuk megélhetését. A felvétel során a következő kérdésekre kerestünk választ: hogyan alakul át a férfiak időfelhasználásának szerkezete a rendszeres keresőmunka kiesésével, milyen tevékenységek, milyen időráfordítással lépnek a kiesett munkaidő helyébe; mit tesznek, milyen forrásokat, lehetőségeket használnak a megkérdezett munkanélküliek önmaguk és családjuk fenntartásának érdekében; és 2000 között három alkalommal volt teljes évet lefedő és két alkalommal egy-egy tavaszi időmérleg-felvétel. A 9 és 11 ezer fő közötti, negyedévre kijelölt személyi minta a három teljes éves felvétel idején négy-négy alkalommal adott előre meghatározott napokról ún. tegnapinterjút. (Az időmérleget a kijelölt napot követő 1. vagy 2. napon kell kérdezni.) Így a legrészletesebb 1999/2000. évi KSH felvétel 44 ezer időmérlegelemzésére adott lehetőséget, amelynek értelmezéséhez negyedévenként eltérő tartalmú személyi és háztartási kérdőívek kapcsolódtak.

3 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1011 milyen hatással van a munka nélkül eltöltött idő mértéke az időfelhasználásra; milyen különbségek adódnak az időfelhasználás szerkezetében attól függően, hogy van-e a háztartásban foglalkoztatott vagy eltartott gyermek. A kutatás Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátrányos helyzetű kistérségeire terjedt ki. (Jelen tanulmány 3. részében részletesen kitérünk a kutatás mintájának sajátosságaira.) A mintában a éves, aktív korú férfiak két csoportját különítettük el. E két fő aktivitási csoportot az elemzés során tovább finomítottuk. Bevezettük az I. Életvitelszerűen munkanélküli rétegek fogalmát, amely két alcsoportot tartalmaz: I/A. Munkanélküliek, I/B. Egyéb éves, rendszeres keresőmunka nélkül. (Az I/B. alcsoportba tartozók többsége korhatár alatti nyugdíjas nagyrészt rokkantnyugdíjas, segélyezett, többségük a éves korosztályhoz tartozik.) A második főcsoporthoz II. A rendszeres keresőmunkát végző foglalkoztatottak tartoznak. (Lásd a tanulmány interneten megjelenő Mellékletét a Statisztikai Szemle honlapján: Sor került a foglalkoztatottak és a jelenleg nem dolgozók köztük a munkanélküliek körében számos rétegjellemző vizsgálatára: megnéztük, hogy milyen különbségek vannak a jelenleg, illetve a csak korábban foglalkoztatottak ágazati besorolásában, foglalkozási csoportjaiban, foglalkozási viszonyában, abban, hogy a foglalkoztatottak hány éve dolgoznak, illetve, hogy a munkanélküliek hány éve nem dolgoznak, személyi és háztartási jellemzőiben: iskolai végzettségében, családi állapotában, családi állásában, a háztartás nagyságában, felszereltségében, a mezőgazdasági tevékenységükben és a lakáskörülményeikben, valamint az életvitelt jellemző 27 kiemelt tevékenység előfordulásában az előző 12 hónapban. 1. A munkaerő-piaci státus, az életkörülmények és életvitel kapcsolatáról A vizsgált célcsoportot a nappali tagozatos tanulmányokat nem folytató éves férfiak jelentették, akik tehát koruknál fogva néhány speciális foglalkozástól

4 1012 Dr. Falussy Béla eltekintve még nem szerezhették meg a jogosultságot az öregségi nyugdíjra, így elvileg a korosztályba tartozók többségének még keresőmunkával kellene biztosítani saját és családja megélhetését. A férfiak éves korosztálya 2008-ban az ország férfi népességének 62,1 százalékát, a négy észak-magyarországi megye mintájába bekerült 162 hátrányos helyzetűnek minősített településén pedig 61,6 százalékát jelentette. E korosztályon belül a fiatalabb évesek és az idősebb évesek megoszlása: országosan 55,5, illetve 44,5, a mintában 54,3 és 45,7 százalék volt. A Munkaerő-felmérés (MEF) adatainak felhasználásával készült általános munkaerő-piaci helyzetkép megállapításai közül azokat emeltük ki, amelyek jól jellemzik a térség sajátosságait, és kapcsolatban állnak az időfelhasználással is (Lakatos [2009]): Az országot tekintve a vizsgált négy észak-magyarországi megyére a legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzet jellemező, és a munkaerő-piaci mutatók a települések mérete, illetve a magasabból az alacsonyabb szerepkörű felé haladva romlanak. A térségben átlagosan minden második munkavállalási korúnak tekinthető személy nem dolgozik. A jobb helyzetű közepes vagy ennél nagyobb városokat elhagyva a vizsgálatból ahogy tettük az időmérlegminta kijelölésénél a kép még sokkal kedvezőtlenebb. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett a munkanélküliek aránya az országos átlag közel kétszerese. A munkavállalási korú inaktív férfiak az országosan jellemzőnél nagyobb arányban kerültek ki a korábban dolgozók, de a munkájukat elvesztők köréből. Az éves 2 korcsoportba tartozó férfiak között elhanyagolható a soha nem dolgozottak aránya, s koruknál fogva és a relatíve liberális szabályoknak köszönhetően az inaktívvá válás oka döntően a nyugdíjazás. A saját betegséget, mint a munkából való kiválás okát az országos átlagnál valamivel nagyobb arányban, viszont a rokkantsági nyugdíjazást kevesebben jelölték meg a régióban. A nem tanuló, nem dolgozó munkavállalási korú férfiak között az átlagosnál kevesebben vannak azok, akik, ha szerény összegben is, de fix jövedelemmel rendelkeznek. 2 A MEF-elemzés a teljes munkaképes korú népesség egyezményesen használt éves korosztályára vonatkozik, amely némileg eltér alsó és felső korhatára tekintetében egyaránt tágabb az időmérleg-felvétel évesekre szűkített, elvileg teljes egészében munkaképes nappali tagozaton már nem tanuló, nyugdíjkorhatár alatti népességétől. Ez feltehetően csak kisebb mértékben befolyásolja az elemzésből idézett általános megállapításokat.

5 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1013 A teljes munkaképes korú éves népesség munkaerő-piaci helyzetének elemzése alapján a vizsgált térségre vonatkozóan megállapítható, hogy a négy északmagyarországi megyében az országos átlagnál alacsonyabb a foglalkoztatottság szintje, amit tovább árnyal a különböző nagyságú települések foglalkoztatási lehetőségeiben meglevő nagyfokú különbség. Az állásukat vesztett, aktív korú, munkaképes férfiak jelentős része munkanélkülivé válik (ami lehet átmeneti állapot), jobb esetben alacsony összegű korkedvezményes nyugdíjban vagy betegségük miatt rokkantsági nyugdíjban részesülnek. Akik ezektől a lehetőségektől is elesnek, segélyezetté válnak, vagy később akár ellátás nélkül is maradnak. Az időmérlegmintában a munkanélküli és foglalkoztatott férfiak településnagyság szerinti száma és megoszlása 1. táblázat Településnagyság (fő) I. Életvitelszerűen munkanélküli I/A. Munkanélküliek I/B. Egyéb aktív korú, rendszeres keresőmunka nélkül II. Foglalkoztatott rendszeres kereső fő százalék fő százalék fő százalék fő százalék , , , , , , , , X , , , ,0 Együtt , , , ,0 Az életvitelszerűen munkanélküliek két alcsoportra oszthatók: a keresőmunkát nem végző munkanélküliekre, akik döntő többségét a munkaerő-piaci statisztika által definiált munkanélküliek alkotják, de ide sorolható két kisebb súlyú réteg is, a soha nem dolgoztak és az egyéb nem foglalkoztatottak (például akik tartósan háztartásukat látják el, gyermeket vagy beteget gondoznak, illetve egyéb személyes okok miatt nem vállalnak/vállalhatnak munkát). Az életvitelszerűen munkanélküliek másik alcsoportja az egyéb, rendszeres keresőmunka nélküli évesek. Ezek döntő többségét a korkedvezményes és rokkantsági nyugdíjasok adják, akikhez további két kisebb réteg kapcsolódik: a munkanélküliek marginális munkavégzéssel, akik munkanélküli státusuk mellett valamilyen alkalmi vagy szezonális munkát vállalnak. Idesoroltuk továbbá a foglalkoztatottak statisztikai kategóriájában szereplő nem rendszeres keresők kis csoportját is: az alkalmi, valamint a közhasznú munkásokat (akik önkormányzatok által munkanélküliek számára biztosított átmeneti munkát végeznek), továbbá az önálló bérezésben nem részesülő, szükség szerint dolgozó segítő családtagokat.

6 1014 Dr. Falussy Béla A 2. táblázatból látható, hogy a két korosztályt karakterisztikusan eltérő belső rétegződés jellemzi. A évesek 67 százalékát a szűkebb értelemben vett munkanélküliek adják, de viszonylag magas közöttük azok aránya is, akik soha nem dolgoztak (15%). A 40 évesnél idősebb generáció többsége nyugdíjas vagy rokkant (együtt 57 százalék), 33 százaléka munkanélküli, és alig van köztük olyan (2%), aki soha nem dolgozott. A munkanélküli és foglalkoztatott férfiak száma és megoszlása aktivitási csoportok és életkor szerint 2. táblázat Munkanélküli rétegek és foglalkoztatottak éves éves éves együtt fő százalék fő százalék fő százalék I. Életvitelszerűen munkanélküli rétegek együtt (1 6) , , ,0 1. Munkanélküli , , ,0 2. Soha nem dolgozott 27 15,2 5 1,7 32 6,9 3. Egyéb nem foglalkoztatott, nem dolgozik 11 6,2 10 3,5 21 4, Munkanélküliek, keresőmunka nélkül , , ,4 4. Munkanélküli marginális munkavégzéssel 8 4,5 10 3,5 18 3,9 5. Nyugdíjas és rokkant együtt 5 2, , , Nyugdíjas 1 0, , , Rokkant 4 2, , ,6 6. Nem rendszeres keresők (alkalmi és közhasznú munkás) 7 3,9 5 1,7 12 2, Egyéb rendszeres keresőmunka nélküli rétegek 20 11, , ,6 II. Foglalkoztatottak, rendszeres keresőmunkával , , ,0 A munkanélkülivé válás legfőbb okai között említhető a munkahelyek megszűnése, a volt foglalkoztatottak megromlott egészégi állapota, alacsony iskolai végzettsége és a szakképzettség hiánya. A nem foglalkoztatottak között igen magas a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (41 százalék, ebből 11 százalék nem végezte el az általános iskolát sem), középiskolai vagy felsőfokú oklevéllel alig 15 százalékuk rendelkezik (44 százaléknak szakiskolai végzettsége, 13 százaléknak középiskolai érettségije, 2 százaléknak felsőfokú szakképesítése van). A foglalkoztatottakat kisebb arányban jellemzi a legalacsonyabb iskolai végzettség (15%), közel negyed részük középiskolai, 10 százalékuk felsőfokú oklevéllel, többségük (52%) szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolázottság színvonala nemcsak a munkaerő-piaci pozíciókra, a munkahely biztonságára, a váltás, a képezhetőség esélyeire hat, de döntő szerepe van az életvitelt meghatározó értékrend, szokások kialakításában, megőrzésében is.

7 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei táblázat A megkérdezettek megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint* Iskolai végzettség Jelenleg nem dolgozik, nem foglalkoztatott Jelenleg is dolgozik, foglalkoztatott fő százalék fő százalék Általános iskolánál nem magasabb végzettségűek összesen , ,6 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb 47 10,6 3 1,0 Általános iskola 8 10 évfolyama , ,6 Szakiskolai szakképesítést igazoló bizonyítvány , ,0 Középiskolai végzettségűek összesen (általános vagy szakképesítést is igazoló érettségi) 56 12, ,5 Középiskolai szakképesítést igazoló érettségi 36 8, ,6 Középiskolai végzettséget követő szakképesítést igazoló bizonyítvány 8 1,8 12 4,1 Gimnáziumi érettségi 12 2,7 20 6,8 Felsőfokú oklevéllel rendelkezők összesen 8 1,8 29 9,9 Iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvány 2 0,5 5 1,7 Főiskolai oklevél 5 1,1 15 5,1 Egyetemi oklevél 1 0,2 9 3,1 Együtt , ,0 * E csoportosításnál a Jelenleg is dolgozik kategóriában szerepelnek a marginális kereső munkát végzők is, akiket életvitelük időfelhasználásuk vizsgálatánál az életvitelszerűen munkanélküliekhez soroltuk (26 fő). A napi időfelhasználás mellett a rétegspecifikus sajátosságok vizsgálatának eszköze bizonyos előre megadott tevékenységek egy éven belüli előfordulási gyakorisága is. Ennek segítségével lehet képet kapni, például a vizsgált réteg egészségi állapotáról, ami szoros összefüggést mutat a munkaerő-piaci státussal. Mint az adatok mutatják, a foglalkoztatottak egészségi állapota lényegesen jobb, mint a munkanélkülieké. Tömeges elbocsátás esetén a munkáltatók jobban ragaszkodnak az egészséges vagy annak tűnő, munkavégzés tekintetében így megbízhatóbb foglalkoztatottakhoz, mint a betegeskedőkhöz. A dolgozó férfiak emiatt gyakran betegségre utaló panaszaikkal sem fordulnak orvoshoz. (Lásd a 4. táblázatot.) A tartósan munkanélküliek munkavállalási kilátásai az évek múlásával fokozatosan romlanak, munkaképességük, szakmai ismeretük amortizálódik, elszegényedésük pedig együtt jár egészségi állapotuk, munkabírásuk fokozatos romlásával. Mindez jelentős hatással van időfelhasználásuk szerkezetére, egyben életminőségük változási irányára is.

8 1016 Dr. Falussy Béla Az adatfelvételt megelőző 12 hónap során a betegséghez kapcsolható tevékenységet megjelölők száma és rétegen belüli aránya 4. táblázat Betegséggel kapcsolatos elfoglaltságok Jelenleg nem dolgozik, nem foglalkoztatott Jelenleg is dolgozik, foglalkoztatott fő százalék fő százalék Összes megkérdezett , ,0 Betegség miatt orvosnál volt , ,0 Kórházban feküdt 90 20,4 22 7,5 Betegség miatt otthon feküdt , ,3 Megjegyzés. Több válasz is lehetséges volt. 5. táblázat A éves volt foglalkoztatott férfiak száma és megoszlása az utolsó munkahelyük megszűnése óta eltelt évek száma szerint Utolsó munkahely megszűnése óta eltelt évek száma Esetszám Százalék Egy év és kevesebb ,7 2 5 év , év 53 13, év , év 10 2,6 Volt foglalkoztatottak együtt ,0 Az új helyzetben egy új életvitel alakul ki: megszűnik a mindennapok ritmusát szabályozó munka és a rendszeres munkából származó, a megélhetés biztonságát jelentő jövedelem. A munkajövedelmek részleges pótlásához, kiadásaik csökkentéséhez keresik a lehetőségeket, megoldásokat. A munkaerő-piaci státustól függetlenül a munkavégzés kiiktathatatlan a mindennapokból. A háztartásban adódó feladatok elvégzésével vagy a rokonok, ismerősök munkával történő segítésével kiadás takarítható meg, amelynek értéke annál nagyobb, minél több szakismeretet kíván meg az adott feladat. A speciális szakképzettséget, készséget igénylő lakáskarbantartó, javító-szerelő munkákat akár saját részre, akár más háztartásnak nyújtva segítséget nagyobb arányban végeznek az összességében magasabb átlagos képzettségi szintű foglalkoztatottak, mint azok, akik kiestek a mindennapi keresőmunka világából. A saját gépkocsit javítók, karbantartók arányában jelentkező nagy különbség azonban alapvető-

9 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1017 en abból adódik, hogy a munkanélkülieknek jóval kisebb hányada (35%) rendelkezik gépkocsival, mint a foglalkoztatottaknak (68%). 6. táblázat Az adatfelvételt megelőző 12 hónap során a megadott munkatevékenységeket megjelölők száma és aránya Az év során végzett munkatevékenységek Jelenleg nem dolgozik, nem foglalkoztatott Jelenleg is dolgozik, foglalkoztatott fő százalék fő százalék Összes megkérdezett , ,0 Saját háztartás részére végzett munkatípusok, kiadás megtakarítás Lakáskarbantartás, építkezés, festés , ,8 Javító-szerelő munka , ,5 Gépkocsi karbantartás/javítás 93 21, ,6 Más háztartás részére végzett munkatípusok (segítő munkaként, vagy kölcsönösség részeként) Lakáskarbantartás, építkezés, festés 67 15, ,1 Javító-szerelő munka 57 12, ,7 Gépkocsi karbantartás/javítás 28 6,3 23 7,8 Mezőgazdasági tevékenység , ,0 Jövedelemkiegészítés (természetben, pénzben) Mezőgazdasági tevékenység (saját háztartásnak) , ,4 Gyűjtögetés (rőzse, gomba, erdei gyümölcs) , ,1 Mezőgazdasági tevékenység napszámban 54 12,2 15 5,1 Megjegyzés. Több válasz is lehetséges volt. Mezőgazdasági és jövedelemkiegészítő munkákat viszont nagyobb hányadban végeznek a munkanélküliek. A jövedelemkiegészítő munkák közül egyedül a napszám eredményez közvetlenül pénzkeresetet. Ilyen munkát a térségben a nem foglalkoztatottak 12 százaléka végez. Körükben kimagaslóan nagy a saját háztartás részére történő mezőgazdasági tevékenységet végzőké is (60%), és az erdős vidék adta lehetőséggel élők, a gyűjtögetők (rőzse, gomba, erdei gyümölcs) aránya (36%). Ez utóbbi tevékenység a foglalkoztatottaknál jóval szerényebb arányban fordul elő. A mezőgazdasági tevékenység és az abból származó főként természetbeni jövedelem alapja a föld, de szükséges feltétel a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen sokrétű ismeret, tapasztalat, továbbá a gazdasági épületekkel felszerelt lakóház is. Kisebbnagyobb művelt földterülettel a megkérdezett gazdasági aktivitásától függetlenül a négy megye háztartásainak százaléka rendelkezik, állatot százalékuk tart. Zöldséget, gyümölcsöt vagy más terményt a munkanélküli rétegekbe tartozók 18, a foglalkoztatottak 22 százaléka termel otthoni szükségletre és azon túl eladásra is. Ez is többnyire a szűkös jövedelmek némi kiegészítését teszi lehetővé.

10 1018 Dr. Falussy Béla A térségben élő éves munkanélküliek mindennapi életvitelének közvetlen jellemzője, hogy lakásuk milyen épületben van. A megkérdezettek száma és megoszlása az általuk lakott épület típusa szerint 7. táblázat A lakóépület típusa Jelenleg nem dolgozik, nem foglalkoztatott Jelenleg is dolgozik, foglalkoztatott fő százalék fő százalék Lakótelepi épület 38 8,6 29 9,9 Egyszintes iker- vagy családi ház , ,5 Többszintes iker- vagy családi ház 39 8, ,3 Hagyományos építésű parasztház 99 22, ,6 Tanya 6 1,4 0 0,0 Cigánytelep, CS-lakás* 42 9,5 8 2,7 Összesen , ,0 * A cigányság számára (az 1960-as, 1970-es években) épített félkomfortos vagy komfort nélküli, csökkentett értékű lakóházak. A minta sajátosságai miatt mindkét csoport legnagyobb arányban iker- vagy családi házakban él: a nem foglalkoztatottak 58, a foglalkoztatottak 74 százaléka. Ez az épülettípus állagának megóvása érdekében nagy odafigyelést igényel. A szinte folyamatosan adódó kisebb-nagyobb javítási, szerelési, felújítási munkák többségét a vidéken élő férfiak maguk vagy szomszédi, baráti segítséggel végzik el. Ugyanakkor a családi házakhoz kisebb-nagyobb kert és udvar is tartozik, amelyet szintén rendben kell tartani, de jellemző a házi veteményes kert is. Ha vannak gyümölcsfák, azokat metszeni, permetezni kell. A kertek rendben tartásához hozzátartozik ősszel a lehulló levelek, télen a hó eltakarítása, ahol gyepes terület is van, ott tavasztól őszig rendszeresen kell füvet nyírni. Mindezen munkák többsége a férfiak feladata a korábbi, mindkét nemre kiterjedő éves időmérleg-felvételek tanúsága szerint. A felvételbe került munkanélküliek 24 százaléka gazdálkodásra leginkább alkalmas, ám a szegénységet is konzerváló parasztházakban és tanyán él, közel 10 százalékuk cigánytelepen lakik. A városias környezetre jellemző lakótelepi épületek 9 10 százalékuknak adnak otthont. A családi és parasztházak jelentős részében hagyományos fűtőanyaggal fával, szénnel fűtenek; ez jellemző a munkanélküli rétegek 47, a foglalkoztatottak 18 százalékának otthonára. E fűtőanyagok biztosítása a fűtéshez, vízmelegítéshez, főzéshez további rendszeres és időigényes (jellemzően) férfimunkákat jelent.

11 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1019 A szabadon felhasználható idő eltöltésében szintén fellelhetők különbségek, de a közös lakóhelyi hagyományokból, kultúrából adódó hasonlóságok is. Az egyik leginkább szembetűnő jellegzetesség, hogy a foglalkoztatottak szabadidős tevékenységeinek köre kiterjedtebb a munkanélküliekénél. A foglalkoztatottak ugyan jóval kevesebb szabadidővel rendelkeznek, de azt változatosabban, többféle módon töltik el. Nagyobb arányban kertészkednek, kirándulnak, járnak szórakozóhelyekre, étkeznek vendéglátóhelyen, vendégségben és nagy előnyük van az étkezéssel egybekötött vendégfogadás terén. A foglalkoztatottak közül többen vesznek részt kulturális eseményeken, sportrendezvényeken. 8. táblázat Az adatfelvételt megelőző 12 hónap során a megadott szabadidős tevékenységeket megjelölők száma és aránya Volt-e már jövedelmet biztosító munkája? Jelenleg nem dolgozik, nem foglalkoztatott Jelenleg is dolgozik, foglalkoztatott fő százalék fő százalék Összes megkérdezett , ,0 Kertészkedett kedvtelésként , ,5 Kirándult, horgászott , ,3 Szórakozóhelyen volt , ,1 Vendéglátóhelyen volt nem étkezési céllal , ,1 Vendéglátóhelyen étkezett a családdal/társaságban 67 15, ,7 Vendégségbe ment (ebédre, vacsorára) , ,1 Vendéget fogadott (ebédre, vacsorára) , ,8 Kulturális eseményen vett részt 98 22, ,4 Könyvtárban olvasott, kölcsönzött 30 6,8 24 8,2 Sportversenyen volt szurkolóként , ,8 Kutyát, macskát, más kedvenc állatot gondozott , ,5 Társas játékot játszott , ,0 Vallását gyakorolta , ,5 Részt vett valamely civil vagy politikai szervezet tevékenységében 26 5,9 13 4,4 A munkanélküliek a kiemelt szabadidős tevékenységek közül legnagyobb arányban a kedvenc állatok kutyák, macskák gondozását említik (63%), míg a foglalkoztatottaknál a lista élén két egymással összefüggő, azonos arányban (74%) végezett szabadidő-töltési szokás, az étkezéssel egybekötött vendégfogadás és vendégségbe járás áll. Mindkét réteg esetében a könyvtárlátogatás (7, illetve 8 százalék) és a civil vagy politikai szervezetek tevékenységében való részvétel (6, illetve 4 százalék) a legkisebb arányban említett tevékenység.

12 1020 Dr. Falussy Béla 2. A munkanélküli és foglalkoztatott férfiak napi időfelhasználása Az eltérő anyagi és kulturális feltételrendszerben élő munkanélküliek és foglalkoztatottak napi időfelhasználásának vizsgálatához további differenciálásra van szükség. Bármely nagyobb társadalmi csoporton belül lényeges az életvitel minőségére döntő módon ható eltérések adódnak korcsoportok és a háztartás összetétele alapján. Az időmérleg-elemzést a két aktivitási főcsoporton belül kiterjesztettük olyan rétegekre, amelyekről feltételezhető, hogy háztartásuk eltérő összetétele miatt időfelhasználásuk is sajátos karakterű. Ezek a megkülönböztető szempontok a következők voltak: a megkérdezett háztartásában van-e eltartott gyermek, illetve a munkanélküliek háztartásában van-e foglalkoztatott, a foglalkoztatott megkérdezetteknél pedig rajtuk kívül van-e másik kereső háztartástag is. 9. táblázat A munkanélküli és foglalkoztatott férfiak száma és megoszlása korcsoport és a háztartás összetétele szerint A munkanélküli és foglalkoztatott rétegek a háztartás összetétele szerint éves éves éves együtt fő százalék fő százalék fő százalék I. Életvitelszerűen munkanélküli , , ,0 Apa eltartott gyermekkel* 79 44, , ,4 A háztartásban van eltartott gyermek , , ,4 A háztartásban nincs eltartott gyermek 75 42, , ,6 A háztartásban van aktív kereső 57 32, , ,4 A háztartásban nincs aktív kereső , , ,6 Életvitelszerűen munkanélküli apa eltartott gyermekkel , , ,0 A háztartásban van aktív kereső 14 17, , ,0 A háztartásban nincs aktív kereső 65 82, , ,0 II. A megkérdezett foglalkoztatott, rendszeres keresőmunkával , , ,0 Apa eltartott gyermekkel* 59 45, , ,9 A háztartásban van eltartott gyermek 66 50, , ,9 A háztartásban nincs eltartott gyermek 64 49, , ,1 A háztartásban egynél több aktív kereső van 69 53, , ,8 A háztartásban nincs másik aktív kereső 61 46, , ,2 * Apának azt tekintjük, akinek a családi állapota nős vagy élettárs és a háztartásban van eltartott gyermek. Nem mindenki apa is egyben, akinek a háztartásában eltartott gyermek él, ezek aránya mindig magasabb az apákénál.

13 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1021 A 40 évesnél fiatalabb munkanélküliek 58 százaléka él olyan háztartásban, amelyben eltartott gyermek is van, ez az arány a foglalkoztatottak esetén 51 százalék körüli. Ugyanakkor a fiatal munkanélküliek 68 százalékban élnek kereső nélküli háztartásban, míg a foglalkoztatott fiatalok háztartásainak 53 százalékában rajtuk kívül is dolgozik még valaki. Az idősebbeknél fordított a helyzet: a éves munkanélkülieknek már csak egyharmada, a foglalkoztatottaknak még mindig közel a fele él gyermekes háztartásban. Mire utalhatnak ezek az adatok? Például arra, hogy a kevés dolgozó/kereső miatt alacsony jövedelmű fiatal munkanélküli férfiak háztartásaiban több a (szegénységbe születő) gyermek, mint a valamivel jobb anyagi körülmények között élő dolgozó fiatalok háztartásaiban. A 40 év feletti foglalkoztatottak esetén a fiatalokéhoz képest alig csökken a gyermekes háztartások aránya (a szülők nem túl fiatalon vállalnak gyermeket, akik viszont hosszabb ideig tanulnak és maradnak a szülői házban). Az időmérlegek elemzéséhez a napi átlagos időfelhasználás adatait használtuk fel, amely a vizsgált tevékenységek között az összes válaszadó időráfordítását osztja fel a nap 1440 perces (24 órás) keretében. Az adatok oszlopon belül (sorok között nem) összegezhetők, csoportosíthatók. Vizsgálható a különböző tevékenységekre fordított időmennyiségek egymáshoz viszonyított vagy tevékenységcsoporton belüli aránya, a napi időfelhasználás szerkezete. Ennek az adatnak a nagysága függ az egyes tevékenységeket a vizsgált napokon végzők számától és a tevékenységre fordított összes időtől. Annál nagyobb e mutató értéke, minél többen, gyakrabban, nagyobb időráfordítással végeznek valamely tevékenységet. A tevékenységre fordított összes idő (percben) Napi átlagos időfelhasználás= Az összes napi időmérleg-megfigyelés száma 2.1. A vizsgált rétegek tevékenységszerkezetének különbségei Az elemzés gerincét a napi tevékenységek funkcionálisan elkülönülő hat főcsoportjára fordított időmennyiségek összehasonlítása adja, a párba állítható társadalmi rétegek szerint. A tevékenységszerkezetek eltérésének mértékét, az összevetett rétegek életvitelének távolságát az időmérleg-vizsgálatok értékelésekor gyakran használt T szerkezeteltolódási-mutató érzékelteti (Ferge [1965]). A mutató értéke attól függ, hogy milyen nagyságrendű különbségek vannak az összehasonlított két réteg időfelhasználásának hat szerkezeti egysége között. k ( a ) 2 i bi A T-mutató képlete: T = i= 1 k, ahol a az egyik összehasonlított csoport; b a másik összehasonlított csoport; i a tevékenység jele; k a számításhoz felhasznált összes tevékenységcsoport száma.

14 1022 Dr. Falussy Béla A szerkezeti különbségek méréséhez a következő tevékenység-főcsoportokat használtuk: Kereső-termelő munka, tanulás; Háztartás, család ellátása; Közlekedés, utazás, várakozás; Fiziológiai szükségletek; Tévénézés; Tévénézésen kívüli szabadidő. Az összehasonlított társadalmi csoportok tevékenységszerkezetének eltérését jelző T-mutató értéke 10. táblázat a) Társadalmi csoport b) Társadalmi csoport A T- mutató értéke Az I. és II. aktivitási csoportok közötti különbségek I. Életvitelszerűen munkanélküli II. Rendszeres keresők, foglalkoztatottak 128,3 I. Életvitelszerűen munkanélküli, éves II. Rendszeres keresők, foglalkoztatottak, éves 128,7 I. Életvitelszerűen munkanélküli, éves II. Rendszeres keresők, foglalkoztatottak, éves 125,7 I/A. Munkanélküliek II. Rendszeres keresők, foglalkoztatottak 133,4 Az I. és II. aktivitási csoportokon belül vizsgált rétegek közötti különbségek I/A. Munkanélküliek I/B. Egyéb rendszeres keresőmunka nélküli rétegek 27,1 I. Életvitelszerűen munkanélküli, éves I. Életvitelszerűen munkanélküli, éves 20,1 II. Foglalkoztatott, éves II. Foglalkoztatott, éves 23,5 I. Munkanélküli rétegek háztartásában kereső foglalkozású: Van Nincs 12,2 II. Foglalkoztatott háztartásában másik kereső: Van Nincs 16,8 I. Munkanélküli rétegek háztartásában eltartott gyermek: Van Nincs 34,9 II. Foglalkoztatott háztartásában eltartott gyermek: Van Nincs 25,3 I. Munkanélküli rétegek lakóhelye 1500 fősnél kisebb település 3500 fősnél nagyobb település 24,5 A 10. táblázatból látható, hogy a T-mutatók értéke nagyságrendileg tér el egymástól, ha a két aktivitási főcsoport közötti vagy az egyes aktivitási főcsoportokon belüli alcsoportok időfelhasználásának szerkezetét vizsgáljuk. Értelemszerűen legnagyobb mértékű a különbség a szűkebb, statisztikai értelemben is munkanélkülinek minősülő (I/A.) réteg és a rendszeres keresettel rendelkező foglalkoztatottak (II.) életvitele, időbeosztása között (T=133). Ezt követően a legmagasabb a T-mutató értéke (129), ha a 40 évesnél fiatalabb (18 39 éves) életvitelsze-

15 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1023 rűen munkanélküli (I/18 39) és a velük azonos korosztályhoz tartozó rendszeres keresők (II/18 39) időfelhasználás-szerkezetét hasonlítjuk össze. Nem sokkal alacsonyabb ennél a két aktivitási főcsoport egészének (I. II., T=128) és a éves korosztályainak (126) összevetéséből származó T-érték. A két aktivitási főcsoport életvitelének kirívóan nagy különbségét a mindennapok időfelhasználását meghatározó, rendszeres munkával lekötött idő jelenléte vagy hiánya okozza. Ezt tekinthetjük az életvitel egész jellegét elsődlegesen alakító tényezőnek. A legaktívabb korosztályhoz tartozó férfinépesség két aktivitási főcsoportjának életét befolyásoló minden más tényező (az életkor, a háztartás összetétele, a lakóhely települése) másodlagos szerepet játszik az időfelhasználás alakulásában, de egymástól eltérő mértékben differenciálják akár a munkanélküliek, akár a foglalkoztatottak időfelhasználását. A 10. táblázatban az I. és II. aktivitási főcsoportokon belül vizsgált rétegek időfelhasználás szerkezeti egységei közötti különbségek mértékére utaló T-mutató értékeit (amely 12 és 35 között változik) rétegenként is eltérő mértékben differenciálják a figyelembe vett tényezők, az életvitelt befolyásoló különböző körülmények. Az aktivitási főcsoportokon belül a legnagyobb szerkezeti eltérés (T=35) aszerint figyelhető meg, hogy a munkanélküli megkérdezettek háztartásában van vagy nincs eltartott gyermek. E tényező hatása jóval kisebb a foglalkoztatott férfiak esetén (T=25). A következő magasabb eltérési mutató az I. Életvitelszerűen munkanélküli főcsoportot alkotó két réteg (I/A. és I/B.) között van (T=27). Szintén viszonylag magas azon munkanélküliek időfelhasználása közötti különbség, akik eltérő nagyságú (1500 főnél kisebb és 3500 főnél nagyobb) településeken élnek (T=25). A két eltérő korosztályhoz tartozás hatása a foglalkoztatottaknál erősebb (T=24) a munkanélküliekhez (T=20) képest. A várakozásoktól eltérő módon legkisebb hatása van a munkanélküliek tevékenységszerkezetére az a fontosnak gondolt körülmény, hogy háztartásukban van vagy nincs dolgozó, kereső személy (T=12). A foglalkoztatott férfiak életvitelére ennél nagyobb hatással van, hogy háztartásukban van-e még rajtuk kívül is foglalkoztatott (T=17) A tevékenységcsoportok, azokon belül az egyes tevékenységek közötti különbségek vizsgálata A foglalkoztatottak és a munkanélküliek időfelhasználásának vizsgálatakor főként arra keressük a választ, hogy a keresőmunka elvesztésével kiesett munkaidő milyen mértékben, mely tevékenységcsoportok között osztódik fel, hogy a szintetikus mutatók eltérő nagyságát milyen tevékenységátrendeződések idézték elő.

16 1024 Dr. Falussy Béla A tevékenységszerkezetek között a legnagyobb, szélsőséges értékű különbség (T=133) a munkanélküliek szűkebb csoportja (I/A.) és a rendszeres kereső foglalkoztatottak között van, amit a kereső-termelő munkára fordított idő maximális mértékű (280 perces) eltérése magyaráz. A foglalkoztatott férfiak négyszer annyi ideig dolgoznak (átlagos napon 3 több mint hat órát), mint a magukat munkanélkülinek vallók (másfél órát). A éves munkanélküli és foglalkoztatott férfiak napi átlagos időfelhasználása tevékenység-főcsoport szerint 11. táblázat Tevékenység-főcsoport I/A. Munkanélküliek II. Foglalkoztatottak perc százalék perc százalék Időráfordítás különbsége (I/A. II.) perc Kereső-termelő munka, tanulás* 93 6, ,9 279 Háztartás, család ellátása , ,1 97 Közlekedés, utazás, várakozás 47 3,3 85 5,9 38 Fiziológiai szükségletek , ,2 78 Tévénézés , ,4 102 Tévénézésen kívüli szabadidő 134 9,3 94 6,5 40 Összesen , ,0 0 T-mutató 133,4 * Az I/A Munkanélkülieknél a kereső-termelő munka ideje 90 perc és 3 perc a tanulás. A foglalkoztatottaknál átlagos napon nem mutatható ki a tanulásra fordított idő. A foglalkoztatottak munkára fordított 280 percnyi és a közlekedés 40 percnyi többletidejéből a munkanélküliek időfelhasználásában legtöbb a tévénézésre (102 perc) és a háztartás, család ellátására (97 perc), majd a fiziológiai szükségletekre (különösen alvásra, passzív pihenésre, körülbelül 80 perc), végül a tévénézésen kívüli szabadidős tevékenységekre fordított időbe (40 perc) tevődik át. A napi tevékenységkörük százalékos megoszlása alapján elmondható, hogy a munka és közlekedés a foglalkoztatottak napi idejének 32 százalékát, míg a munkanélküliek idejének csupán 10 százalékát köti le. Fontos kérdés az is, hogy a két összehasonlított csoport kereső-termelő munkája milyen elemekből adódik össze. A kereső-termelő munka tevékenységcsoport 3 Az átlagos nap azt jelenti, hogy a tevékenységekre fordított idő valamennyi nap között azonos arányban oszlik meg. Ezért a főfoglalkozású munkára fordított idő átlagos napon lényegesen alacsonyabb, mintha a ledolgozott munkanapokra szűkítve számolnánk.

17 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1025 meghatározó eleme a főfoglalkozású munka. További elemei a jövedelemkiegészítés (amely történhet pénzért és lehet saját háztartás számára végzett mezőgazdasági munka), és a többnyire más háztartásnak nyújtott segítő munka, ami mögött esetleg valamilyen anyagi vagy természetbeni ellentételezés is állhat. A munkanélküliek miután egyáltalán nem végeznek főfoglalkozású munkát, másfél órányi kereső-termelő tevékenységük több mint kétharmad (átlagos napon egy órát meghaladó) része valamely jövedelemkiegészítő munka, ami nagyrészt saját háztartásuk számára végzett mezőgazdasági munka (ezen belül is az állattartáshoz képest kevesebb hasznot hozó növénytermesztés dominál). Ez a tevékenység alapvetően a háztartás élelmiszer-szükségleteinek egy részét fedezi, tehát úgy termel jövedelmet, hogy kiadásokat takarít meg. 12. táblázat A munkanélküli és a foglalkoztatott férfiak átlagos napi időfelhasználása a keresőtevékenységek szerint* (perc) Tevékenységcsoportok, tevékenységek I/A. Munkanélküliek II. Foglalkoztatottak Időráfordítás különbsége (I/A. II) 1. Kereső termelő munka (tanulás nélkül) Főfoglalkozású munka Jövedelemkiegészítés Segítő és önkéntes munka Jövedelemkiegészítés Pénzért végzett munka Mezőgazdasági munka saját háztartásnak /A Állattenyésztés /B Növénytermesztés és egyéb munka * Az egyperces eltérések a kerekítésből adódnak. A következő kérdés, hogy a kieső főfoglalkozású munkaidő révén létrejövő idővákuum a munkanélküliek időfelhasználásában mely tevékenységkörök idejét, és milyen mértékben tölti fel. Az idővákuumot növeli a főfoglalkozású munka kiesésével megrövidülő, közel felére csökkenő közlekedési idő. Az elemzett időmérlegek adatai szerint az így felszabadult átlagosan 351 perc kényszerszabadidő egy része (fél óra) a jövedelemkiegészítő és segítő munkák idejét gyarapítja, a foglalkoztatottakhoz képest mintegy kétszeresére növelve a háztartás

18 1026 Dr. Falussy Béla és család ellátására fordítható időt (másfél óra, a felszabadult idő 28 százaléka). Ennek a két munkára (és csekély mértékben tanulásra) fordított időnek az aránya az újra felosztható időn belül 37,3 százalék. A fennmaradó 62,7 százalék döntő hányada (40,5%) a szabadon felhasznált időt, 22,2 százaléka a fiziológiai szükségletek (alvás, passzív pihenés) idejét gyarapítja. A szabadon felhasznált többletidő nagyobbik hányada (29%) a tévézéssel töltött időben realizálódik, és csupán 11 százalékát fordítják egyéb, főként társaságban töltött tevékenységekre az érintettek. 13. táblázat A munkanélküli és a foglalkoztatott férfiak napi átlagos időfelhasználása tevékenységszerkezet szerint Tevékenység főcsoportok I/A. Munkanélküliek II. Foglalkoztatottak Időráfordítás különbsége (I/A. II.) perc százalék perc százalék perc százalék Napi tevékenységek Főfoglalkozású munka 0 0, ,7 313 Közlekedés, utazás, várakozás 47 3,3 85 5,9 38 Többi tevékenység , ,4 351 Összesen , ,0 0 Többi tevékenység Tanulás 3 0, ,9 Jövedelemkiegészítés, segítő munka 91 6,3 60 4,2 31 8,8 Háztartás, család ellátása , , ,6 Fiziológiai szükségletek , , ,2 Tévénézés , , ,1 Tévénézésen kívüli szabadidő 134 9,3 94 6, ,4 Együtt , , ,0 A rendszeres keresőmunkát végző foglalkoztatottak összes kereső-termelő munkaidejéhez képest a keresőmunkát nem végző munkanélküliek (I/A.) munkára fordított idejének aránya 24 százalék, a két réteg háztartásaiban az egy főre jutó jövedelmet tekintve ez az arány az előbbinél valamivel magasabb, 32 százalék. Ennek ellenére a munkanélkülieknél ez az összeg rendkívül alacsony 29 ezer forint/fő, ami nem fedezheti a biztonságos megélhetéshez szükséges kiadásokat (rezsi, gyógyszerek, gyermekellátás stb.), a rendszeres keresők egy főre jutó jövedelme 96 ezer forint. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a munkanélküliek (I/A.) 60 százaléka 40 év alatti (foglalkoztatottak között a két korcsoport közel azonos arányban oszlik meg). A fiatalabb munkanélküliek háztatásai a legnépesebbek (4,2 fő/háztartás), de a

19 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1027 teljes I/A. csoportban is 3,9 fő jut egy háztartásra, míg a kereső foglalkoztatottaknál ez az érték alacsonyabb: 3,4 fő/háztartás. A háztartásellátó-tevékenységek kiugróan magas időráfordítását a munkanélküliek esetében a háztartási és karbantartási munkák közül is a házkörüli munkákra (fűtés, favágás, udvar rendben tartása) fordított idő magyarázza. A munkanélküli és foglalkoztatott férfiak napi átlagos időráfordítása, amit a háztartás és a család ellátása érdekében végzett* (perc) 14. táblázat Tevékenységcsoportok, tevékenységek I/A. Munkanélküliek II. Foglalkoztatottak Időráfordítás különbsége (I/A. II.) Háztartás, család ellátása együtt Háztartási és karbantartási munkák Házimunkák Ház körüli munkák (udvar rendben tartása, fűtés stb.) Javító, karbantartó munkák, építkezés Vásárlás, szolgáltatások igénybevétele, ügyintézés Gyermekek ellátása, nevelése * Az egyperces eltérések a kerekítésből adódnak. 1. ábra. A munkanélküli és foglalkoztatott férfiak napi átlagos szabadon felhasznált idejének szerkezete (perc) Perc I/A. Munkanélküliek II. Foglalkoztatottak Tévénézés Társas szabadidő-töltés, szórakozás Fennmaradó szabadidő A tévénézés a jelentősen több szabad idővel (371 perc) rendelkező munkanélkülieknél összes idejük közel 65 százalékát (237 perc), a foglalkoztatottak kevesebb idejének (229 perc) is közel 60 százalékát (135 perc) tölti ki.

20 1028 Dr. Falussy Béla A foglalkoztatottakhoz képest a munkanélküliek egy és negyedórával többet alszanak (533/460 perc) és közel fél órával töltenek többet passzív pihenéssel (60/36 perc). Ez a kimagaslóan sok alvás, passzivitás nem a munkából fakadó fáradtságot kompenzálja (mint a foglalkoztatottak erre fordított szűkös ideje), hanem az idővákuum kitöltését szolgálja, épp úgy mint a szellemi restségről tanúskodó négyórás tévénézés. Végső következtetés az lehet, hogy a hirtelen felszabadult idő jelentős hányadát a munkanélküliek nem képesek aktív tevékenységekre fordítani (sem a munka, sem a szabad időn belül). Ez azért veszélyes, mert többségük fiatal, még tanulhatnának, képezhetnék magukat, de így a munka biztonságának, életmódot szabályozó szerepének elvesztésével szellemi és fizikai teljesítőképességeik napról napra erodálódnak. Az életvitelszerűen munkanélküli rétegek közel 60 százaléka tartozik a keresőmunka nélküli I/A. csoporthoz, ez magyarázza a főcsoport átlagához (34 ezer forint/fő) képest is alacsonyabb jövedelmüket. A két munkanélküli alcsoport időfelhasználásának szerkezete is különbözik, amelynek egyik oka az eltérő korösszetétel. A keresőmunka nélküli I/A. csoporthoz tartozók 59 százaléka 40 év alatti, a rendszeres keresőmunkát nem végző I/B. csoport 90 százaléka a éves korosztályhoz tartozik, jelentős részük nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjas vagy rokkant, akik bár alacsony színvonalú, de rendszeres ellátásukat alkalmilag némi keresőmunkával is ki tudják egészíteni. Időfelhasználásuk szerkezetének eltéréseit a 15. táblázat mutatja. A éves életvitelszerűen munkanélküli férfiak napi átlagos időfelhasználása tevékenység-főcsoportok szerint 15. táblázat Tevékenység-főcsoport I/A. Munkanélküliek I/B. Egyéb rendszeres keresőmunka nélküli rétegek perc százalék perc százalék Időráfordítás különbsége (I/A. I/B.) perc Kereső-termelő munka, tanulás 93 6, ,5 29 Háztartás, család ellátása , ,5 34 Közlekedés, utazás, várakozás 47 3,3 42 2,9 5 Fiziológiai szükségletek , ,6 43 Tévénézés , ,0 21 Tévénézésen kívüli szabadidő 134 9, ,6 10 Összesen , ,0 2 T-mutató 27,1

21 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1029 Az adatok arra utalnak, hogy nagyrészt az idősebb korosztályhoz tartozó, egyéb rendszeres keresőmunka nélküli réteg (I/B.) összes munkaidején belül a fiatalabb (I/A.) munkanélküliekhez képest fél órával több a kereső-termelő munkára fordított idő (két óra), és hozzávetőleg ugyanennyivel kevesebb a háztartás ellátására használt idő (2,5 óra). A munka után fennmaradó idejükön is eltérő módon osztoznak: a fiatalokhoz képest háromnegyed órával több jut a fiziológiai szükségletekre (770 perc, 13 óra, a nap nagyobb hányada) és fél órával kevesebb a szabadidős tevékenységekre. 16. táblázat A éves életvitelszerűen munkanélküli férfiak napi átlagos időfelszanálása a keresőtevékenységek alapján (perc) Tevékenységcsoportok, tevékenységek I/A. Munkanélküliek I/B. Egyéb rendszeres keresőmunka nélküli rétegek Időráfordítás különbsége (I/A. I/B.) 1. Kereső termelő munka (tanulás nélkül) Főfoglalkozású munka Jövedelemkiegészítés Pénzért végzett munka Mezőgazdasági munka saját háztartás számára /A Állattenyésztés /B Növénytermesztés és egyéb munka Segítő és önkéntes munka A fiatalabb I/A. munkanélküli réteghez képest az idősebb I/B. csoport a keresőtermelő munkák tevékenységei közül a pénzért végzett munkákat, a saját háztartás számára végzett mezőgazdasági munkák közül pedig a nagyobb értéket, több megtakarítást eredményező állattenyésztést részesíti előnyben. Az életvitelszerűen munkanélküli rétegek egészében, valamint a foglalkoztatottaknál az életkor is módosítja némileg az időfelhasználás szerkezetét, ezen belül a munkára fordított időt és az egy főre jutó jövedelmeket is. Mindkét rétegen belül az idősebbekhez képest a fiatalabb korosztályba tartozók több időt fordítanak kereső-termelő munkára, tévén kívüli aktív szabadidős tevékenységekre, így kevesebbet töltenek tévénézéssel és kevesebb idő jut a fiziológiai szükségletek kielégítésére is. Ez utóbbi tevékenységkör kortól függetlenül a munkanélküliek napjának több mint felét (51/53%) tölti ki, míg a foglalkoztatottaknál ez az arány 45 százalék körüli.

22 1030 Dr. Falussy Béla 2.3. A háztartások összetételének és a településnagyság hatása az időfelhasználás szerkezetére A munkanélküli férfiak időfelhasználásában az egyetlen figyelemre méltó különbség a tévénézésen kívüli aktív szabadidőben található: azokban a háztartásokban, ahol van aktív kereső ennek értéke fél órával haladja meg azokét, ahol nincs. Mind emellett a kereső-termelő, háztartásellátó tevékenységre fordított idő hosszában az előzetes várakozásokhoz képest nincs különbség. 17. táblázat A éves életvitelszerűen munkanélküli és foglalkoztatott férfiak napi átlagos időfelhasználása aszerint, hogy háztartásuknak van-e kereső foglalkozású tagja Tevékenység-főcsoport a) Van kereső foglalkozású b) Nincs kereső foglalkozású perc százalék perc százalék Időráfordítás különbsége (a b) perc Munkanélküliek Kereső-termelő munka, tanulás 103 7, ,4 3 Háztartás, család ellátása , ,8 2 Közlekedés, utazás, várakozás 38 2,6 49 3,4 11 Fiziológiai szükségletek , ,9 2 Tévénézés , ,0 9 Tévénézésen kívüli szabadidő , ,4 26 Összesen , ,0 1 T-mutató 12,2 Foglalkoztatottak Kereső-termelő munka, tanulás , ,4 13 Háztartás, család ellátása 92 6, ,1 24 Közlekedés, utazás, várakozás 87 6,0 83 5,8 4 Fiziológiai szükségletek , ,3 3 Tévénézés 137 9, ,2 5 Tévénézésen kívüli szabadidő 106 7,4 76 5,3 30 Összesen , ,0 1 T-mutató 16,8 Azok a foglalkoztatott férfiak, akik háztartásában legalább még egy aktív kereső él (aki az esetek jelentős részében a feleség), közel fél órával (24 perc) fordítanak kevesebbet háztartás- és családellátó munkákra, és valamelyest kisebb a kereső-

23 A foglalkoztatott és a munkanélküli férfiak idôfelhasználásának különbségei 1031 termelő munkaidejük is. Fél órával több viszont a tévénézésen kívüli aktív szabadidejük, mint azoknak, akik az egyedüli keresőnek minősülnek háztartásaikban. A gyermekes háztartásban élő munkanélküli férfiak a gyermek nélküliekhez képest egy órával többet fordítanak a háztartás, család ellátására, negyed órával több keresőtermelő munkát végeznek, és kissé magasabb a közlekedési idejük is. Ami ezzel szemben kevesebb, az a fiziológiai szükségletek ideje (50 perc) és a szabadon felhasznált idő (38 perc). Ez utóbbin belül is főként a tévénézés ideje rövidül az egyéb szabadidőhöz képest. A gyermekes háztartásban élő foglalkoztatott férfiak a gyermek nélküliekhez képest 40 perccel fordítanak többet a háztartás, család ellátására, kereső-termelő munkaidejük nem különbözik, viszont közel fél órával többet tévéznek és a közlekedési idő náluk is magasabb negyedórával. A kistelepülésen élő munkanélküliek a 3500 fősnél nagyobb lélekszámú településeken élőkhöz képest 40 perccel többet dolgoznak (főleg mezőgazdasági munkák), fél-fél órával kevesebb időt szánnak alvásra, pihenésre és tévénézésen kívüli szabadidős tevékenységekre. Időfelhasználásuk más területeire alig hat, hogy milyen nagyságú településen élnek. 18. táblázat Az 1500 főnél kevesebb és a 3500 főnél több lakosú településeken élő éves, életvitelszerűen munkanélküli férfiak napi átlagos időfelhasználása tevékenység-főcsoportok szerint Tevékenység-főcsoport a) 1500 főnél kisebb település b) 3500 főnél nagyobb település perc százalék perc százalék Időráfordítás különbsége (a b) perc Kereső-termelő munka, tanulás 128 8,9 87 6,0 41 Háztartás, család ellátása , ,1 10 Közlekedés, utazás, várakozás 46 3,2 51 3,5 5 Fiziológiai szükségletek , ,7 30 Tévénézés , ,3 11 Tévénézésen kívüli szabadidő 121 8, ,3 28 Összesen , ,0 1 T-mutató 24, Az egyes tevékenységek napi ritmusa a munkanélküliek és foglalkoztatottak esetében Az időmérlegből az is kirajzolódik, hogy egyes tevékenységek aránya miképp változik a nap 24 órája során. A következő ábrák öt kiemelt tevékenység (alvás, majd