Társasági adó Adóalanyok

Átírás

1 Társasági adó Adóalanyok Kényszertörlési eljárás hatálya alatt állók Nemzeti Eszközkezelı Zrt. Kisvállalati adóalanyok 1

2 Fogalmakban történı módosítás Ellenırzött külföldi társaság Egyház Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Szabad vállalkozási zóna Látvány-csapatsport érdekében létrejött közhasznú alapítvány Korábban munkanélkülinek minısülı személy Adóalap-módosító tételek Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelızı adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének (azaz a két adóévre vetített kötelezettség-állomány összege közötti különbözet) 50%-a. 2

3 Adóalap-módosító tételek Bejelentett részesedés Bejelentett immateriális jószág Nem realizált árfolyam különbözet Kutatás-fejlesztési tevékenység háromszoros kedvezménye Alultıkésítés Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı egyes költségek, ráfordítások Ingyenes juttatások kivétel az áruminta 3

4 A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı egyes költségek, ráfordítások Önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére juttatott személyi jellegő egyéb kifizetés Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegő ráfordítás Tartós adományozási szerzıdés A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató adóalapja A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményezı gazdasági tevékenységébıl nem minısül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, valamint a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettıl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. 4

5 Veszteségelhatárolás Kiválás Cégvásárlás Átalakulás Csıd- vagy felszámolási eljárás egyezsége Fejlesztési adókedvezmény január 1-jétıl az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékő beruházásra, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékő külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel. 5

6 Bejelentés a beruházás befejezésérıl Az adózó a beruházás üzembe helyezését követıen, 90 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelıs miniszternek a beruházás befejezésének a napját. A bejelentés formája vonatkozásában a Tao-törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Az adóhatóság évenkénti tájékoztatása Az adópolitikáért felelıs miniszter évente tájékoztatja az állami adóhatóságot a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan benyújtott bejelentésekre, kérelmekre és a beruházások befejezésére tekintettel. 6

7 Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye április 14-tıl a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére az eddigiekben érvényesíthetı jogcímek mellett a versenyeztetéssel összegfüggı költségek támogatására is támogatást nyújthat. Köztartozás-mentesség A látvány-csapatsportok adókedvezménybıl megvalósuló támogatás igénybevételére csak olyan adóalanyok jogosultak, amelyek köztartozásmentes adózónak minısülnek. 7

8 A támogatási igazolás kiállítása A támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának idıpontjában a látványcsapatsportban mőködı hivatásos vagy amatır sportszervezet azért nem mőködik legalább két éve, mert például a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló évi I. törvény 33. (2) bekezdés c) pontja alapján megszerzı sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minısül. Kapcsolattartás elektronikus úton A Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján, elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végzı szervezettel a támogatást igénybe vevı szervezet. Elsı alkalommal a es támogatási idıszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó. 8

9 Speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára A nagy értékő sportfejlesztési programok a sportpolitikáért felelıs miniszter és az adópolitikáért felelıs miniszter jóváhagyásának birtokában engedélyezhetık, e speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára 500 millió forintról 300 millió forintra csökkent sportágfejlesztési programonként. Elıadó-mővészeti szervezetek támogatóinak járó adókedvezmény A támogatási programhoz kapcsolódó beszámolási követelmények teljesítése céljából a kultúráért felelıs miniszternek egy olyan rendelet kiadására ad felhatalmazást a törvény, amely a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza. 9

10 Más adónemekkel összefüggı módosítások Adóelıleg bevallása a kisvállalati adóalanyiság megszőnését követıen A Kiva. alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszőnését követı 60 napon belül köteles az esedékességi idıre esı összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszőnését követı naptól az adóévet követı hatodik hónap utolsó napjáig számított idıszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelıleget bevallani és egyenlı részletekben megfizetni a törvényben meghatározott határidıre. Ingyenes juttatások a kisvállalati adóalany részére Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı költségnek, ráfordításnak minısül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elıtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó. 10

11 Bevallási garnitúra Alapbevallás továbbra is a 1229 nyomtatvány. Új elem: - egyrészt az éves innovációs járulékkötelezettség, másrészt az éves innovációs járulék és a üzleti évre megfizetett járulékelıleg különbözetének bevallása, - továbbá a kettıs könyvvitelt vezetı eltérı üzleti éves egészségügyi szolgáltató, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása. Bevallási garnitúra A évre az Eva tv., vagy a Kiva- és Kata tv. szerinti adózást elsı alkalommal választó adózók, a évi társasági adóról szóló elszámolását nem a számú nyomtatványon, hanem a 1271EVA bevalláson teljesíti. A Kata hatálya alá, tört adóévi társasági adójuk bevallására a 1371 számú nyomtatvány szolgál. 11

12 Bevallási garnitúra 1229 EUD nyomtatvány: A évben kezdıdı üzleti évi társasági adónak, a hitelintézeti járadéknak, az energiaellátók jövedelemadójának, az innovációs járuléknak, a hitelintézetek különadójának, valamint a szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása - az elıtársaságok, - a naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózók, valamint - a forintról devizára, devizáról forintra, devizáról más devizára áttérı adózók részére. A bevallás benyújtásának határideje A Tao tv. hatálya alá tartozó egyszeres vagy kettıs könyvvitelt vezetı adózónak (ideértve a nonprofit szervezeteket is) adókötelezettségérıl a számú bevallást május 31-éig, illetve az Art. 6. számú melléklet 1. pontja alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózóknak az adóév utolsó napját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. Végelszámolás alatt álló adózóknak az Sztv.-ben foglaltak szerint a végelszámolás 12 hónaponként keletkezı üzleti éveirıl elkészített 29 -es számú bevallás benyújtási határideje a mérlegforduló-napot követı ötödik hónap utolsó napja. 12

13 A bevallást helyettesítı nyilatkozat A Tao-bevallás helyett február 25-éig a számú nyomtatványon nyilatkozatot tehet: alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú szervezetként besorolt felsıoktatási intézmény, európai területi együttmőködési csoportosulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységbıl (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítı vállalkozási tevékenységbıl) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el. A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai A bevallás szerkezetében alapvetı változások az elızı évhez képest nem történtek, a bekövetkezett változások a törvénymódosításokat tükrözik. Új blokként jelennek meg az éves innovációs járulékkötelezettség, az éves innovációs járulék és a üzleti évre megfizetett járulékelıleg különbözetének bevallására, továbbá a kettıs könyvvitelt vezetı eltérı üzleti éves egészségügyi szolgáltató, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallására rendszeresített. A lap felépítésében is történt változás, törölték a külföldön fizetett társasági adónak megfelelı adó ráfordításként elszámolt összegének adózás elıtti eredményt növelı korrekciós tételét. 13

14 A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai Az adózás elıtti eredményt csökkentı, illetve növelı tételek feltüntetésére szolgáló táblák soraiban bevallandó adatok bıvültek. Az adókedvezmények feltüntetésére szolgáló nyomtatványban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben üzemeltetett legalább 3 milliárd forint értékő termék-elıállítást szolgáló beruházás alapján érvényesíthetı, illetve az december 31-ét követıen megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékő, termék elıállítást szolgáló beruházás után járó adókedvezményeket utoljára a évi adóalap utáni adóból lehetett érvényesíteni, ezért a két jogcímet törölték. A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai Az önellenırzési melléklet sorainak száma változott: a lapon a két új sor az innovációs járulék változása, valamint a szakképzési hozzájárulás változása. 14

15 Kisvállalati adó A kisvállalati adó célja Az új adónem a foglalkoztatottság növelését célozza. A kisvállalati adóalapot pénzforgalmi szemléletbıl kiindulva kell meghatározni. Az adó alapját alapvetıen az határozza meg, hogy a vállalkozás az adóévben mennyi pénzt termelt. 15

16 A kisvállalati adó célja Az adóalany adókötelezettsége a belföldrıl és külföldrıl származó jövedelemre egyaránt kiterjed, kivételt képez ez alól a külföldi vállalkozó nem a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységbıl származó jövedelme, melyre az adókötelezettség nem terjed ki. Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett. Adóalanyiság egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelısségő társaság, zártkörően mőködı részvénytársaság, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdıbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és a közjegyzıi iroda, szabadalmi ügyvivıi iroda, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkezı külföldi személy 16

17 Kisvállalati adó választásának feltétele átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelızı adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 fıt; az adóévet megelızı adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint idıarányos részét; az adóévet megelızı két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerısen nem törölte vagy függesztette fel; üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelızı adóévérıl készítendı beszámolójában a mérlegfıösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása nem meghaladja az 1 millió forintot. A létszámfeltétel A kisvállalati adóalanyiság elsı adóévét megelızı adóév viszonylatában kell vizsgálni, hogy az átlagos statisztikai létszám meghaladja-e a 25 fıt. Tekintettel arra, hogy az adózó a kisvállalati adó választására irányuló nyilatkozata megtételekor ezen adatokkal még nem fog rendelkezni, a létszámkritérium teljesítésérıl az ésszerően várható adatok alapján kell nyilatkozni. Kötelezı a KSH által meghatározott számítási mód alkalmazása. 17

18 A bevételi feltétel A Kiva választásának további feltétele, hogy az adóévet megelızı adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint idıarányos részét. Bevételnek az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi mőveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, azaz az összes bevétel minısül. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerősített vállalkozói adóalanyok esetében bevételként az egyszerősített vállalkozói adó alapját kell az értékhatár szempontjából figyelembe venni. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság elsı adóévét megelızı adóév 12 hónapnál rövidebb, az adatokat évesítve kell meghatározni. A folyamatos mőködés feltétele Választási feltétel, hogy az adózó adószámát az adóévet megelızı két naptári évben az állami adóhatóság jogerısen nem törölte vagy függesztette fel. Nem feltétel viszont, hogy a Kiva adóalanyiságot választó adózónak már mőködnie kellene a megelızı két évben, tehát a kisvállalati adóalanyiságot újonnan alakuló adózók is választhatják január 1-jétıl december 31-éig terjedı idıszakban kell azt vizsgálni, hogy az állami adóhatóság az adózó adószámát jogerısen felfüggesztette vagy törölte. 18

19 Az üzleti év feltétele A kisvállalati adót alkalmazó adóalanyok esetében az üzleti évnek a naptári év felel meg. A törvényi kötelezıen elıírja, hogy a kisvállalati adóalanyiságot megelızı adóévben már december 31-ei mérlegfordulónappal kell rendelkezni. A mérlegfıösszeg feltétel A Kiva abban az esetben választható, ha az adózó adóévet megelızı adóévérıl készítendı beszámolójában a mérlegfıösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A beszámoló alatt a számvitelrıl szóló évi C. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót. Szintén az ésszerően várható adatok alapján tud a kisvállalati adóalanyiság választásáról nyilatkozni az adózó. 19

20 A mérlegfıösszeg feltétel Az áltagos statisztikai létszám és a bevételi értékhatárok szempontjából a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai létszámát és bevételét együttesen (összeadva) kell figyelembe venni. Az adatokat az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell vizsgálni. Ha az adózó a 2013-as adóévtıl az adókötelezettségét a Kiva szerint kívánja teljesíteni, a kapcsolt vállalkozások 2011-es adóévrıl készült beszámolójának adatait kell vizsgálni. Az összeszámítási szabály biztosítja, hogy a Kivát ne cégcsoportok, hanem ténylegesen kisvállalatok alkalmazzák. Az adótartozás feltétele Választást kizáró feltétel, hogy az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. - az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; - az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthetı kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. Ezt a kitételt a bejelentés napján kell vizsgálni, tehát ha addig rendezte a köztartozását az adózó, lehet Kiva alany. 20

21 Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történı bejelentését követı naptári év elsı napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelızı év december 1-jétıl, legkésıbb az adóévet megelızı év december 20-ig lehet megtenni. A határidı jogvesztı, elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjesztésének nincs helye. Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés A Kiva törvény rugalmas belépési feltételeket teremt. Ez alapján a Kiva adóalanyiság választására vonatkozó bejelentést az adózó az adóév január 15-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonhatja. A bejelentés visszavonására irányuló nyilatkozat ugyanakkor szintén jogvesztı, így e határidı elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet elıterjeszteni. 21

22 A kisvállalati adó alapja A Kiva alapja az adózó pénzforgalmi szemlélető eredményének a személyi jellegő kifizetésekkel növelt összege. A kisvállalati adó alapja nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegő kifizetések összege. A pénzforgalmi szemlélető eredmény fogalmát: a pénzeszközöknek a Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgyévi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelızı évben kimutatott összegével. A pénzforgalmi szemlélető eredmény alatt nem csak a pénzeszközök változását kell érteni, hanem a pénzeszközök változásának a törvény szerinti tételekkel módosított összegét kell érteni. A kisvállalati adó alapja A Kiva törvény rendelkezik a személyi jellegő kifizetések fogalmáról: személyi jellegő kifizetésnek azon személyi jellegő ráfordítás minısül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésrıl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóalanyiság idıszaka alatt. 22

23 A kisvállalati adó alapja A Számviteli törvény 79. -a szerint személyi jellegő ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremőködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegő egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. A személyi jellegő ráfordítások a Tbj. szerinti járulékalapnál szélesebb kört ölelnek át. A személyi jellegő ráfordítások nem teljes összegét kell az adóalap megállapítása során figyelembe venni, hanem csak azt, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A pénzforgalmi szemlélető eredményt módosító korrekciós tételek A vállalkozás vagyonát érintı pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek: A vállalkozásba kívülrıl bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tıkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tıkeleszállítás). Ily módon a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot az új adónem alkalmazásában. 23

24 A pénzforgalmi szemlélető eredményt módosító korrekciós tételek A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı kiadások köre: A pénzforgalmi szemlélető eredményt attól függetlenül növelni kell, hogy a gazdasági esemény a pénzeszköz csökkenésével jár-e. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı módosító tétel. A pénzforgalmi szemlélető eredményt módosító korrekciós tételek Az elhatárolt veszteség felhasználásának kedvezménye. Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok (például, a kisvállalati adóalanyiság elsı adóévét megelızı adóévet terhelı, de a kisvállalati adóalanyiság idıszakában kifizetett kiadás). 24

25 A vállalkozás vagyonát érintı pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemlélető eredményt csökkenti: hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemlélető eredményt növelı tételként elszámolt összeg arányos része, kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kibocsátása, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentı befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemlélető eredményt növelı tételként elszámolt összeg arányos része, tıkebevonás (különösen jegyzett tıke emelése), osztalék és osztalékelıleg megszerzése, elszámolásra kiadott elıleg visszafizetése. A vállalkozás vagyonát érintı pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemlélető eredményt növeli: hitel vagy kölcsön nyújtása, az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemlélető eredményt csökkentı tételként elszámolt összeg arányos része, saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemlélető eredményt csökkentı tételként elszámolt összeg arányos része, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentı befektetés vásárlása, tıkekivonás (különösen jegyzett tıke leszállítása), osztalék és osztalékelıleg fizetése, elszámolásra kiadott elıleg kifizetése. 25

26 A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı pénzeszköz-kiadások Növeli a pénzforgalmi szemlélető eredményt: a végleges pénzeszközátadás, az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékő szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelmően megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerő gazdálkodás követelményeivel, a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése, A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı pénzeszköz-kiadások az a kiadás, amely a Btk-ban meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bőncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerıs bírósági ítélet megállapította, az ellenırzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, az adóalanyiság idıszakát megelızı idıszakra megállapított, az adóalanyiság idıszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság idıszakában bármely idıszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelıleg, tartozás térítés nélküli átvállalása, 26

27 A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı pénzeszköz-kiadások a jegyzett tıke, a tıketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minısülı kötelezettség (alultıkésítés rejtett osztaléka). Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı ráfordítások A Kiva törvény szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minısül és a kisvállalati adó alapját növeli a következı ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás: a) behajthatatlannak nem minısülı követelés elengedése, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minısülı belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, b) a térítés nélküli eszközátadás, 27

28 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı ráfordítások c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelmően megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzıire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelı gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó az ésszerő gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredı veszteség mérséklésére. A szokásos piaci ár elvének alkalmazása Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerzıdésében olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy kell módosítani, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerzıdést. A szokásos piaci ár szerinti kiigazítást attól függetlenül kell elvégezni, hogy az jár-e a kisvállalati adóalany pénzeszközeinek változásával, az adott ügylettel kapcsolatban a törvény más módosító tételét is alkalmazni kell. A kiigazításnak ugyanakkor feltétele, hogy a szerzıdés alapján az adóévben teljesítés is történjen. 28

29 Veszteségelhatárolás A Kiva alanya a pénzforgalmi szemlélető negatív eredményét (veszteségét) figyelembe veheti csökkentı tételként a következı adóévek pénzforgalmi szemlélető eredményének meghatározása során. Feltétele, hogy az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerő joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét, azaz a negatív pénzforgalmi eredményt (amely a módosító tételekkel korrigált összeget jelenti) a kisvállalati adó alanya 10 év alatt, egyenlı részletekben használhatja fel a következı adóévekben. Veszteségelhatárolás Beruházási kedvezményként fogalmazza meg a Kiva törvény, hogy az elhatárolt veszteség összegébıl az adóévben beszerzett, elıállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyezı összeggel az adózó döntése szerint teljes mértékben, idıbeli korlátozás nélkül csökkentheti a következı adóévek adóalapját. Az új beruházásnak megfelelı elhatárolt veszteséggel a következı években akár teljes mértékben lecsökkenthetı az adóalap, azaz ez esetben nem érvényesül az a szabály, hogy az adóalap legalább a Tbj. szerinti járulékalapnak felel meg. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelıen kell felhasználni. 29

30 A Kiva választásához kapcsolódó átmeneti szabályok A pénzforgalmi szemlélető eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt és kiadást, amelynek teljesítési idıpontja a kisvállalati adóalanyiság idıszakát megelızi, de tényleges realizálására a Kiva adóalanyiság idıszakában kerül sor. A kisvállalati adóelıleg bevallása A Kiva adóalany adóelıleg bevallásra és fizetésre kötelezett, amelynek gyakorisága fıszabály szerint a megelızı adóév kisvállalati adó összegétıl függ: Amennyiben a Kiva adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelızı adóévben az 1millió forintot elérte, az adóelıleg kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig tesz eleget. Az elsı adóévében a Kiva alanya abban az esetben kötelezett havi adóelıleg-bevallásra, ha az adóévet megelızı adóévben a bevétele meghaladta a 100 millió forintot. 30

31 A kisvállalati adóelıleg bevallása Amennyiben a kisvállalati adóalany adófizetési kötelezettsége az adóévet megelızı adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelıleg kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követı hónap 12-éig tesz eleget. A kisvállalati adóalanyiság elsı adóévében a kisvállalati adó alanya abban az esetben kötelezett negyedéves adóelılegbevallásra, ha az adóévet megelızı adóévben a bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. A kisvállalati adóelıleg alapja A Kisvállalati adóról szóló törvény szerint a kisvállalati adóelıleg összege: a) a számviteli törvény szerinti pénzeszközöknek az adóelılegmegállapítási idıszakban realizált változása, b) az adóelıleg-megállapítási idıszakban az adóalany által fizetendı, Tbj. szerint járulékalapot képezı összes jövedelem, c) az adóelıleg-megállapítási idıszakban e törvény szerint megfizetett adóelıleg, d) az adóelıleg-megállapítási idıszakban kifizetett osztalék, osztalékelıleg együttes összegének a 16 százaléka. 31

32 A kisvállalati adóelıleg alapja A Kisvállalati adóról szóló törvény értelmében az adóelıleg összege nem lehet kevesebb, mint az adóelıleg-megállapítási idıszakban az adóalany által fizetendı, Tbj. szerint járulékalapot képezı összes jövedelem 16 százaléka. A kisvállalati adóelıleg-alap meghatározásának egyszerősített formája Amennyiben a kisvállalati adó alanya a 2013-as adóévben negyedévente köteles eleget tenni elılegfizetési kötelezettségének, pénzeszközváltozásnak az elsı negyedévben a március 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a december 31-én (a beszámolóban) kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a második negyedévben a június 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a március 31-én kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, 32

33 A kisvállalati adóelıleg-alap meghatározásának egyszerősített formája a harmadik negyedévben a szeptember 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a június 30-án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a negyedik negyedévben a december 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a szeptember 30- án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése minısül. A kisvállalati adóelıleg-alap meghatározásának teljes körő módja Az adóelıleg-megállapítási szabályok egyszerősített meghatározási módja arra az eredményre vezethet, hogy a kisvállalati adó alanya az elıleget túlfizeti. Ebben az esetben a kisadózó választása alapján, az adóelıleg alapjának megállapítása során alkalmazhatja azokat az adóalap módosító tételeket, amelyeket egyébként az adóalap megállapítása során alkalmaznia kell. A Kiva adóalany a teljes körő adóelıleg-megállapítási szabályok választása esetén a választásához a teljes adóévben kötve van, és nincs lehetısége arra, hogy a módosító tételek alkalmazásától eltérjen. 33

34 A negatív adóelıleg-alap görgetése A Kiva alanya az adóelıleg-megállapítási idıszak negatív elılegalapját a következı adóelıleg-megállapítási idıszakban csökkentı tételként figyelembe veheti. A negatív összeg kedvezmény nem azonos a veszteségelhatárolás felhasználásával. Azaz, az adóelılegmegállapítási idıszakban keletkezı veszteségeket csak az adóévben lehet felhasználni, és az a következı adóév adókötelezettségét nem érintheti. A kisvállalati adó mértéke, bevallása A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának a 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül: a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. 34

35 A kisvállalati adó mértéke, bevallása Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja, és az adóévet követı év május 31-ig bevallja. Ha az adóalanyiság év közben szőnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszőnésének hónapját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ha az adóévben már megfizetett adóelılegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet a kisvállalati adóalany a bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására elıírt határidı napjától jogosult visszaigényelni. Az adóalanyiság megszőnése Kijelentkezés A Kiva adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben a kisvállalati adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. Év közben nem lehet kijelentkezni a Kiva hatálya alól. A kijelentkezésre vonatkozó nyilatkozatot legkorábban az adóév december 1-jétıl, legkésıbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidı elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjesztésének nincs helye. A nyilatkozat nem visszavonható. 35

36 Az adóalanyiság megszőnése A törvényben meghatározott oknál fogva A kisvállalati adóalanyiság megszőnik: a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelızı hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szőnik, meg, a megszőnés napjával; Az adóalanyiság megszőnése d) az adóhatósági határozat jogerıre emelkedésének napját megelızı hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredető áru forgalmazásáért jogerısen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; e) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztı határozat jogerıre emelkedésének hónapját megelızı hónap utolsó napjával; 36

37 Az adóalanyiság megszőnése f) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; g) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany foglalkoztatottainak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 fıt. A társaságiadó-alanyok átlépése a Kiva törvény hatálya alá A társasági adó alanya a kisvállalati adó választása esetén a Tao. törvénynek a jogutód nélküli megszőnésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza a Kiva törvény elıírásainak figyelembe vételével. A bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásban adóelıleget már nem kell bevallani és a bejelentést követı adóévre társasági adóelıleget nem kell fizetni. 37

38 Fejlesztési tartalék A kisvállalati adóalany választása szerint nem köteles elszámolni a fejlesztési tartalék fel nem használt részével, ha a kisvállalati adóalanyisága idıszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye A jogutód nélküli megszőnés adóévében a társasági adó alanya nem csökkentheti az adózás elıtti eredményét a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésébıl, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történı kivezetésébıl származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összegével. Hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz, nem köteles választása szerint visszafizetni, ha a feltételek teljesülését igazolni tudja. 38

39 Értékcsökkenési leírás A jogutód nélküli megszőnés adóévében a társasági adó alanyának az adózás elıtti eredményt a) növelnie kell azzal az összeggel, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, b) csökkentheti azzal az összeggel, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adóalanynak az értékcsökkenési leírás különbözetével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség. Kedvezményezett átalakulás A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett átalakulás halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség. 39

40 Kedvezményezett részesedéscsere A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett részesedéscsere halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség. Tartós adományozás A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a tartós adományozás kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség. 40

41 Kisvállalkozási kedvezmény A kisvállalati adóalany választása szerint ugyanakkor nem köteles elszámolni a kisvállalkozási kedvezménnyel, ha a kisvállalati adóalanyisága idıszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének kötelezettsége. A foglalkoztatottság növelésének kedvezménye A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adóalanyiságának jogutód nélküli megszőnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetıséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évérıl benyújtott bevallásában vallja be. 41

42 Nem realizált árfolyamnyereség A jogutód nélküli megszőnés adóévében függetlenül attól, hogy az adózó a kisvállalati adóalanyiságot választja az adózás elıtti eredményt növeli a nem realizált árfolyamnyereség átmeneti kedvezményét megszüntetı növelı tétel, és csökkenti a nem realizált árfolyamvereségre tekintettel figyelembe vett növelı tétel. Kedvezményezett átalakulást vagy kedvezményezett eszközátruházást követı megszőnés Az adózás elıtti eredményt módosítja az átvevı társaságnál a vállalt kötelezettség azon része, amelyet az adózás elıtti eredménynél még nem vett figyelembe. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a különbözettel el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség. 42

43 Szokásos piaci ár A Tao-törvény 18. -a alapján az adózás elıtti eredményt akkor kell módosítani, ha a felek által alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás elıtti eredmény eltér attól az adózás elıtti eredménytıl, amely a szokásos piaci ár mellett lett volna. Egyéni cég A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adó alanyiságának jogutód nélküli megszőnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetıséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évérıl benyújtott bevallásában vallja be. 43

44 Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Amennyiben a társasági adó alanyiságának idıszaka alatt érvényesített kkv. adókedvezményt a feltételek nem teljesítése miatt a kisvállalati adóalanyiságot választó adózó késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni, a kisvállalati adó alanya a visszafizetendı társaságiadókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évérıl benyújtott bevallásában vallja be. Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszőnése esetére A kisvállalati adó alanya az adóalanyiság megszőnése után adókötelezettségét a Tao. törvény rendelkezései szerint teljesíti. A kisvállalati adóalanyiság idıszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszőnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. 44

45 Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszőnése esetére A Kisvállalati adóról szóló törvény rögzíti, hogy a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni a Kiva alanyiság idıszaka elıtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. törvény szerint meghatározott idıarányos részét is. A Kiva alanyiságot megelızı idıszakból fennmaradt elhatárolt veszteségbıl a kisvállalati adóalanyiság minden adóévében százalékot elszámoltnak kell tekintetni. Továbbá, a kisvállalati adóalanyiság idıszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény esetében, amelyet az adózó a Tao. törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe év végi módosítások Az elhatárolt veszteség elszámolható a KIVA adóalap terhére az adóalanyiság alatt. Abban az esetben, amennyiben a KIVA alanya társasági formát vált az adóalanyisága alatt, az adóalanyiságát továbbra is fenntarthatja. A KIVA adóalanyiság elıtt beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt egyenlı részletben le lehet írni a KIVA adóalapból. 45

46 2012. év végi módosítások A 25 év alatti pályakezdık, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a GYED, GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követıen foglalkoztatott munkavállalók után a KIVA adóalapja a foglakoztatás elsı két évében a kedvezményezett munkabérek havi összegével, de legfeljebb forinttal csökkenthetı. Fejlesztési tartalékból beszerzett eszközök értékcsökkenésének problematikája. Egyéb adókötelezettségek a Kiva hatálya alá tartozók részére 46

47 A kisvállalati adó alanya számára az alábbi közterheket nem mentesíti az adózók kötelezettsége alól a Kiva törvény: a helyi iparőzési adó, az építményadó, a telekadó, a gépjármőadó, a cégautóadó. Helyi iparőzési adó A kisvállalati adó alanya az iparőzési adó alapját megállapíthatja: az általános szabályok szerint, a nettó árbevétel 80 százalékában, a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében. 47

48 Az adó alapjának általános szabályai állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén Az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az anyagköltséggel, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A kisvállalati adó alanya esetén az egyes adóalap-elemek (a nettó árbevétel és a csökkentı tételek) összegei a Számviteli törvény alapján vezetett nyilvántartásokból kimutathatók. Az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység adóalap meghatározása Az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után fizetendı adó alapja a tevékenység végzésének naptári napjai képezik. 48

49 Önkormányzati kedvezmény A Htv. lehetıséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy az iparőzési adóban kedvezményt, vagy akár teljes mentességben részesítsék azon vállalkozókat, akik vállalkozási szintő adóalapja a 2,5 millió forintot az adóévben nem haladta meg. Ezek az önkormányzati kedvezmények a kisvállalati adó alanya számára is biztosítottak. Egyszerősített adóalap-megállapítás a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany részére A kisvállalati adó alanya az általános iparőzési adóalap megállapítási szabályok alkalmazása mellett, hasonlóan a kisadózók tételes adójának alanyához az iparőzési adó alapját megállapíthatja a nettó árbevétel 80 százalékában és a kisvállalati adóalap 1,2 szeresében is. Az egyszerősítés kifejezetten csak a vállalkozási szintő adóalap megállapítására vonatkozik. Amennyiben a kisvállalati adó alanya székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn, akkor terheli a Htv. szerinti adóalap-megosztás kötelezettsége. 49

50 Ellentétben a kisadózók tételes adójának alanyával, fennáll az adóelıleg-bevallás és adóelıleg-fizetés kötelezettsége, valamint az adóbevallás kötelezettsége is. A kisvállalati adó alanyát ezért valamennyi egyéb, a helyi iparőzési adóval összefüggı kötelezettség terheli. Egyszerősített adóalap-megállapítás a nettó bevétel 80 százalékában A nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerősített adóalapmegállapítási mód akkor alkalmazható, ha a kisvállalati adó alanyának nettó árbevétele az adóévet megelızı évben, illetve a tevékenységét adóévben megkezdı esetén az adóévben várhatóan nem haladja meg a 8 millió forintot. 12 hónapnál rövidebb (megelızı) adóév esetén a 8 millió forintos értékhatárt idıarányosan kell tekinteni. Az adóalap meghatározása a kisvállalati adó alanyánál úgy történik, hogy a Számviteli törvény alapján vezetett nyilvántartásai alapján meg kell állapítania a nettó árbevétel összegét, majd az így elıálló számadatot 0,8- cal kell megszoroznia. (A lakásszövetkezetnek, a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepének külön rendelkezés szerint kell megállapítani a nettó árbevételét.) 50

51 A Htv. lehetıség biztosít arra is, hogy a kisvállalati adó alanya az iparőzési adó alapját megállapíthassa a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében is. Az adóalap számítása során a kisvállalati adó alanyának feladata, hogy a kisvállalati adó alapját (a pénzforgalmi eredmény és a Tbj. szerinti járulékalapot képezı jövedelem) 1,2-vel felszorozza. A kisadózó vállalkozás mindkét döntése adóévre választható, a döntésrıl szóló bejelentést legkésıbb az adóévrıl szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követı év május 31-éig kell megtenni. 51

52 Kiva év közi megszőnése esetén Ha a kisvállalati adó alanyának adóalanyisága év közben szőnik meg, akkor a kisvállalati adóban fennálló adóalanyiság idıtartamára az iparőzési adó alapját az egyszerősített módon kell megállapítani. A naptári év hátralévı részére pedig vagy az általános szabályok szerint vagy a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg az adó alapját, ez utóbbi esetén feltéve, hogy az adóévet megelızı év nettó árbevétele 12 hónapnál rövidebb elızı adóév esetén idıarányosan számított nettó árbevétele nem haladta meg a 8 millió forintot. A kisvállalati adóalanyiság megszőnése esetén a tört adóévrıl szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott idıpontig, azaz a kisvállalati adóalanyiság megszőnésének hónapját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A bevallás-benyújtásával egyidejőleg az adóévre már megfizetett elıleg és a tényleges fizetendı adó összegének különbözetét a vállalkozónak meg kell fizetnie, illetve a többlet-adóelıleget ekkortól igényelheti vissza. 52

53 Építményadóval, telekadóval, gépjármőadóval, valamint cégautóadóval kapcsolatos kötelezettségek A kisvállalati adó alanyának azonos feltételek szerint kell teljesítenie az építményadó-, a telekadó-, a gépjármőadó- és a cégautóadó-kötelezettségét. Ezen adónemekben eltérı, kedvezményes szabályok nem vonatkoznak rájuk. KATA 53

54 Az adó alanya A kisadózó vállalkozások tételes adóját - az egyéni vállalkozók, - az egyéni cégek és - a kizárólag magánszemély taggal rendelkezı bt.-k és kkt.-k választhatják. Bejelentkezés szabályai - elektronikus úton, formanyomtatványon - év közben bármikor - bejelentkezéskor legalább egy kisadózót be kell jelenteni - újonnan alakulóknál az adóhatósághoz történı bejelentkezéskor - az adóhatóság nem hoz határozatot, csak tájékoztatót küld 54

55 Bejelentkezést kizáró ok Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás: - amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választását megelızı két éven belül törölte, vagy ezen idıszakban a vállalkozás adószáma fel volt függesztve, valamint - a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végzı vagy az ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás sem (ha ezen tevékenységükbıl árbevétel származik). Az adóalanyiság megszőnése a) saját elhatározásból a bejelentés hónapjának utolsó napjával, b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelızı nappal, c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszőnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minısülı egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszőnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követı nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem mőködik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; 55

56 Az adóalanyiság megszőnése j) ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját megelızı nappal; l) a kizáró tevékenység folytatása esetén a tevékenység megkezdését megelızı nappal; m)az átalakulást megelızı nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg az adóalanyiság feltételeinek. Szankció Ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozás adóalanyisága megszőnik, akkor 24 hónapig újra nem válhat adóalannyá. Lényeges, hogy ez a tilalom 24 hónapra és nem két adóévre vonatkozik. 56

57 A kisadózó vállalkozás bevétele A kisadózó vállalkozás bevételét képezi bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett minden vagyoni érték (például a pénz, a dolog, az igénybe vett szolgáltatás, a jog, az elengedett követelés és az átvállalt tartozás), ha annak megszerzése a vállalkozási tevékenységével összefüggésben történik. A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön is adóköteles bevétel is. A kisadózó vállalkozás bevétele Bevétel szempontjából a 6 millió forint értékhatárnak van jelentıs súlya, mert a e feletti bevétel 40%-os különadóval adózik. A bevételi értékhatár túllépése esetén azonban a vállalkozó nem kerül ki a KATA hatálya alól. 57

58 A kisadózó A kisadózó minden esetben magánszemély. Kisadózó lehet a KATA-t jogszerően választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. Új bejelentés esetén 15 napon belül kell megtenni azt. A kisadózó A kisadózók közül egyes személyek fıállású, mások nem fıállású kisadózónak minısülnek. A fıállású kisadózók után a kisadózó vállalkozások tételes adója havi 50 ezer forint, a nem fıállású kisadózók esetén 25 ezer forint. Nem kell megfizetni a tételes adót, ha a kisadózó a hónap egészében munka- és keresıképtelen volt. 58