ARIADNE, vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknek

Átírás

1 Leonardo da Vinci Transfer of Innovation FR1 FR1-LEO LEO Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, ARIADNE, vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknek A fókuszcsoportokon elhangzottak összefoglalása a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzser készségeiről szóló kérdőívek alapján ARIADNE ÖSSZEFOGLALÓ A FÓKUSZCSOPORTOS MEGBESZÉLÉSEKRŐL ESZÉLÉSEKRŐL Mindenekelőtt szeretnénk köszönetünket kifejezni azoknak, akik részt vettek az ARIADNE, vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknek című projektünk keretében szervezett fókuszcsoportos megbeszéléseken. A beszélgetések során rengeteg hasznos információhoz jutottunk a szociális gazdaság fogalmi körülhatárolását, valamint az abban tevékenykedők kihívásait, problémáit és az ezekre alkalmazott megoldási módszereiket illetően. Szintén sikerült megvilágosodnunk a tekintetben, hogy a projekt keretében kidolgozásra kerülő képzési anyagban mire fektessük a fő hangsúlyt, milyen készségek fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a szociális gazdaságban tevékenykedők számára. Különösen fontos információt jelentettek számunkra a tréningek módszertani megközelítése kapcsán elhangzottak, képet kaptunk nemcsak arról, hogy mit, hanem arról is, hogy hogyan kellene átadnunk a próbaképzéseken, és a későbbi éles képzések során. Bízunk benne, hogy a projekt előrehaladásával a továbbiakban is számíthatunk a résztvevők érdemi közreműködésére, hogy megkapjuk a szükséges visszacsatolásokat ahhoz, hogy projektünk sikeresen zárulhasson, és valóban használható eredményekre jussunk. Reméljük azt is, hogy a jövő év tavaszán megrendezésre kerülő próbaképzés(ek) során is találkozni fogunk a fókuszcsoportok résztvevőivel. 1

2 1. A fókuszcsoportokon résztvevők jellemzői a. Szervezeti nagyság A magyarországi eloszlásnak megfelelően az általunk végzett kutatás során a kicsi szervezetek voltak túlsúlyban.. Voltak olyan szervezetek képviselői is a résztvevők között, amelyek nem rendelkeztek a kérdőíven kikötött minimális számú fizetett alkalmazottal sem (5 főállású alkalmazott), de esetünkben indokolt volt a bevonásuk, mivel Magyarországon a szociális gazdaság területén, a civil szféra esetében számos ilyen szervezet tevékenykedik. A nagy szervezetek Magyarországon ebben a szektorban még kevéssé jellemzőek, a közepesek és a kisméretűek sokkal inkább jelen vannak. A válaszok megoszlása: < 5 munkavállaló * 30% 5-10 munkavállaló 50% munkavállaló 20% > 50 munkavállaló 0% * alapvetően legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek részvételével indult a kutatás b. Jogi forma Az általunk megkérdezettek között jogi forma tekintetében a szövetkezeti forma dominált, de alapvetően megoszlott a résztvevők, köre a különböző kategóriák között. Voltak olyan résztvevők is, akik egyszerre nem csak egy szervezetet képviseltek, hanem más-más formában működő szervezetet a szociális gazdaság területéről. A válaszok megoszlása: Nem profit-orientált szervezet (NPO) 40% Szövetkezet (Coop) 40% Egyéb: egyesület, alapítvány 20% c. Állami támogatás Alapvetően megoszlottak a válaszok az állami támogatás tekintetében: nagyjából fele-fele arányban voltak, akik kapnak, és akik nem kapnak támogatást. Voltak olyan résztvevők is, akik nem adtak választ erre a kérdésre, vélhetően azért, mert nem tudták eldönteni, hogy milyen támogatásra irányul a kérdés. További kutatást igényel annak felderítése, hogy mennyiben játszott, játszik szerepet az állami támogatásokhoz, pályázati forrásokhoz való hozzájutás a szociális gazdaság szervezeteinek létrejöttében. Részletes kérdőívünkben mely több mint 500 szervezethez küldtünk ki erre is választ keresünk, amikor a szociális gazdaság magyar sajátosságait próbáljuk körbejárni. A válaszok megoszlása: Igen 50% Nem 50% 2

3 d. Működési terület A célcsoport körében a vidéki (és a vidéki városi) területek voltak túlsúlyban alapvetően 3 kategóriában. A megkérdezettek körében az alábbi tevékenységgel foglalkozók voltak megtalálhatók: mezőgazdasági termelés és bérmunka, mezőgazdasági termelő iskola gyümölcsfeldolgozás hátrányos helyzetűek, romák foglalkoztatása merített papír, bábok készítése közösségfejlesztés, családi napközi, közösségi ház működtetése, foglalkoztatás falugondnoki hálózat működtetése, közösségfejlesztés, szociális szolgáltatások gyermekszegénységi program hulladékfeldolgozás (kék gazdaság) A válaszok megoszlása: Vidéki területen 40% Városi területen 40% Mindkettő (városi és vidéki területek) 20% e. A résztvevők pozíciója vezetői szint A megkérdezettek körét leginkább felső vezetők, vagy legfelsőbb vezetők alkották. Jellemző a magyarországi szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetekre, hogy sok kisebb vagy közepes szervezetet is egy ember fog össze, rajta áll vagy bukik a szervezet működése, sikere, jövője. Ebből következően ezek a személyek többféle munkát is ellátnak szövetkezet/egyesület/alapítvány esetében, és a felső vezetői feladatkört is ők töltik be. A válaszok megoszlása: Felső vezető szint vagy legfelsőbb vezető 80% Középvezetői szint 20% Alsó vezetői szint 0% 2. A szociális gazdaságban tevékenykedő menedzser munkája során felmerülő legnagyobb kihívások A fókuszcsoportok résztvevői a kérdőívekben alapvetően az alábbi csoportokba foglalható kihívásokat jelölték meg, melyek munkájuk során a legnagyobb nehézséget okozzák: - Szemléletváltás szükségessége felelősségvállalás, közösségteremtés, motiváció a tagok körében, demokratikus vezetés szövetkezeti értékek megjelenítése - Üzleti, pénzügyi-gazdasági bizonytalanságok, fizetőképes piac megtalálása, forrásteremtés nehézségei, cash flow/likviditás folyamatos biztosítása, üzletileg fenntartható tevékenység 3

4 - Kapcsolatépítés és fenntartás, rendezvényszervezés - Adminisztráció ellátása 3. A szociális gazdaságban gban szükséges kompetenciák A szociális gazdaságban való vezető szerephez szükséges készségek értékelés kapcsán a résztvevők többsége nagyon fontosnak tartotta a stratégiai és az üzleti készségeket (bár tevékenységtől függően egyes esetekben ezt a két kategóriát csak közepesre értékelték), valamint az egyének közötti, személyes (interperszonális) készségeket. A több szakterületet érintő (interdiszciplináris) készségeket a fontos és a nagyon fontos között helyezték el, míg legkevésbé fontosnak, de alapvetően a fontos kategóriában értékelve találjuk a megismerésre vonatkozó (kognitív) készségek készségeket. Külön figyelmet kapott a demokratikus vezetés készsége és a szövetkezeti értékek képviseletének készsége, melyek kiegészítették listánkat. A szociális gazdaságban szükséges vezetői készségek Közepes Fontos Nagyon fontos Stratégiai készségek 20% 30% 50% Üzleti készségek 30% 20% 50% Interperszonális készségek 10% 40% 50% Kognitív készségek 20% 50% 30% Interdiszciplináris készségek 9% 55% 36% A legnagyobb kihívások kezelésében, a fő problémák megoldásában szintén az üzleti és a stratégiai készségek a legfontosabbak, ezek kapták a legnagyobb hangsúlyt a résztvevőktől. Az előző kérdésben megfogalmazottakkal ellentétben az interperszonális és az interdiszciplináris készségek kisebb hangsúlyt kaptak.. Akik kiemelték a szemléletváltás fontosságát, a szervezet tagságának motiválását, a közös felelősségvállalás, a közösségteremtés szükségességét és nehézségeit, fontosabbnak tartották az interperszonális és az interdiszciplináris készségeket az üzleti készségeknél. A legkevésbé a kognitív készségek kapnak szerepet a kihívások kezelésében. Itt is megjelent kiegészítésként a demokratikus vezetés készsége és a szövetkezeti értékek képviseletének készsége. Stratégiai készségek 22% Üzleti készségek 29% Interperszonális készségek 14% Kognitív készségek 7% Interdiszciplináris készségek 14% Demokratikus vezetés készsége + Szövetkezeti értékek képviseletének készsége + 4

5 4. A kompetenciák elsajátításának ának módja A fókuszcsoportok résztvevőinek többsége kvalifikált szakember, készségeinek megszerzése során nagy szerepet kapott az iskolarendszerű képzés, viszont a kompetenciáik továbbfejlesztésére már a munkájuk közben volt elsősorban lehetőség, esetleg mentorok segítségével. Alapvetően a valamennyi készség elsajátításának legjobb módját tekintve a munka közbeni tanulás kapta kiemelkedően a legnagyobb hangsúlyt a válaszokban. Hogy szerezhetők meg a szociális gazdaságban szükséges vezetői kompetenciák Osztály-teremben, iskolarendszerű képzés Munka közbeni tanulás ( on the job ) 67% 58% 73% 55% Mentor segítségével Egyéb Stratégiai készségek 25% 67% 8% Üzleti készségek 25% 58% 17% Interperszonális készségek 73% 27% tréningek Kognitív készségek 27% 55% 18% Interdiszciplináris készségek 18% 64% 18% tréningek Demokratikus vezetés készsége x x tréningek Szövetkezeti értékek képviseletének készsége x x tréningek Ebből mindenképpen azt a következtetést kell levonnunk, hogy gyakorlatorientált, példákkal, jó gyakorlatokkal, a hagyományos oktatási formákat többségében mellőző tréningek formáját kell preferálnunk, helyt adva a gyakorló szakemberek és az ő példáik nyomán az ismeretek köztük a nemzetközi tapasztalatok átadásának. A mentor segítségével történő elsajátítás szintén fontos, elsősorban az interperszonális készségek fejlesztése esetében. Az osztálytermi, iskolarendszerű forma alkalmazását a többség az üzleti készségek megszerzése során tartja fontosnak. 5. Összefoglalás A. A fókuszcsoportos megbeszélések megszervezésénél törekedtünk arra, hogy a résztvevők képviseljék a Magyarországon működő szociális gazdaság legfontosabb szervezeti formáit. A résztvevőktől származó információk és az egyéb kutatások eredményeit figyelembe véve a szociális gazdaságot leginkább a következőkkel lehet jellemezni: i. meglehetősen változatos szervezeti formák működnek, amelyekben az egyesületek, alapítványok, non profit vállalkozások és a különböző szövetkezeti formák a meghatározóak 5

6 ii. a szociális gazdaságban működő szervezetek tevékenysége alapvetően olyan feladatokra irányul, ahol a piaci tevékenységi forma nem lenne hatékony, vagy az állami szerepvállalás hiányosságait szükséges pótolni iii. nagyon egyértelműen mutatkozik meg a szociális gazdaságnak az a sajátossága, hogy a szervezetek, az általuk végzett tevékenységek a helyi társadalmi-gazdasági közegbe ágyazódnak be, nagy a szerepe a helyi igényeknek és a helyi közösségek feladatvállalásának iv. a tevékenységi körrel kapcsolatban fontos aláhúzni, hogy a tevékenység irányul egyfelől a hátrányos helyzetű rétegek (térségek) foglalkoztatási problémáinak megoldására, másfelől bizonyos közösségi szolgáltatási igények kielégítésére; a tevékenységeknél az elsőnek említett foglalkoztatási szerepnek van kiemelt jelentősége. v. a szociális gazdaságban való szerepvállalás egyértelmű korrelációt mutat az állami támogatások rendelkezésre állásával, illetve megszerezhetőségével B. A menedzserek előtt álló legnagyobb kihívások i. a szociális vállalkozások megszervezése, a helyi közösségek szemléletének formálása, az önkéntesség és nonprofit működés megfelelő arányainak kialakítása ii. az állami támogatások és más források megszerzése iii. a jogszabályi környezetben való eligazodás, a szabályok egyszerűsítése C. Az előzetesen bemutatott kompetenciákkal l kapcsolatos fő megállapítások i. a hét alapvető kompetencia mindegyikét fontosnak és relevánsnak tartják a menedzserek ii. a legnagyobb prioritást a következő kompetenciák kapták: stratégiai szemlélet fejlesztése, üzleti készségek fejlesztése, projektmenedzsment és hálózati menedzsment, a helyi szereplők körében végzett közösségfejlesztés, konfliktuskezelés D. A képzési módszerek és kompetenciák fejlesztésének módjai i. a programban résztvevő menedzserek mind az iskolai-tanfolyami képzést, mind a gyakorlaton keresztül történő tanulást fontosnak tartották ii. a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlaton keresztül történő készségfejlesztésnek van igazán nagy hatékonysága, tehát a menedzserképzésben is a gyakorlatorientált felfogást szükséges erősíteni iii. a képzések során nagy teret kellene adni különböző esettanulmányoknak, jó gyakorlatok bemutatásának iv. indokolt lenne a tanfolyami képzés keretében többféle oktatási módszert alkalmazni 6

7 ARIADNE FEEDBACKS FROM THE FOCUS GROUPS 1. The characteristics of the social enterprises managed by the persons you met: a. The size of the social enterprise (small : 5-10, medium : 10-50, big : >50 persons) According to the Hungarian statistics the small organization were preferred at the focus groups. Now in Hungary there are only a few big companies, organizations in the field of social economy, the medium size is more typical. Hungarian specification is the large number of the organizations with less than 5 FTE; they were also represented at the focus groups in spite of the criteria of the questionnaire. Results from the 10 questionnaires: Less than 5 persons* 30% Small: 5-10 persons 50% Medium: persons 20% Big >50 persons 0% * Original Criteria: managers in SE with a minimum level of paid work (5 FTE) b. The legal forms (NPO, coop, others) According to legal forms, at the invitation phase of the focus group survey the social cooperations were preferred. At the meetings non-profit organizations and cooperations were represented equally, and 1-1 person arrived from an association and a foundation. Important remark, that some participants represented more than one organisation simultaneously (for example: he or she works for a cooperation and a foundation parallel in the third sector). Results from the 10 questionnaires: NPO non-profit organization 40% Coop - cooperation 40% Other: association, foundation 20% c. The subsidization of the social enterprise (strongly subsidized or not; market versus non market resources) About half of the organizations receive subsidy and the other half not. Important characteristic of the Hungarian social economy sector, that many organizations live from projects, EU or national grants/subsidies. Most of them finish their operation or live from day to day after the subsidized period. Fundamentally the organisations use non market resources in many cases they employ people, who are crowded out from the labour market. These organizations has a complementary role between local governments and for profit organizations, the main motivation factor of their operation is the employment (of underprivileged people). 7

8 Results from the 10 questionnaires: Yes 50% No 50% d. The rural-urban aspect Our survey focused on the rural territories (and country towns). According to their activities, the represented organizations can be selected in the following way: agriculture, lease-work, producing school fruit processing employment of handicapped, underprivileged people and gipsies paper and puppet manufacture community development, employment social services program against children poverty waste processing, salvage, blue economy Results from the 10 questionnaires: Rural 40% Urban 40% Both (rural and urban territories) 20% The participants of the focus groups were mostly the senior management or top management. 2. The biggest challenges of the managers: a. For each participant, what are the biggest challenges in his managers work? (in few words) - Need for the change of approach taking responsibility, community building, motivation of the organization s members, democratic management representation of the cooperation s values - Business, financial - economical uncertainty, finding demand, market, market gaps, difficulties in funding, ensuring liquidity/cash flow, sustainable operation on market - Making and sustaining contacts, organizing events - Business and general administration 8

9 3. About the seven main competences: a. In global (or person by person if you prefer), what have been the main comments/feedbacks/points of attention on the seven main competences specific to the management in the social economy? According to the participants of our focus groups the most important competencies are Strategic and Business skills and Interpersonal skills. Cross-disciplinary skills are also important, our guests strange out between important and very important. Cognitive skills are less important, but situated mostly in the important category. Democratic management skills and the Representation skills of the cooperation s values were also denominated completing our list. Competencies about management very intermediate important in social economy important Strategic skills 20% 30% 50% Business skills 30% 20% 50% Interpersonal skills 10% 40% 50% Cognitive skills 20% 50% 30% Cross-disciplinary skills 9% 55% 36% b. What has naturally emerged, what is less pregnant, what is more important? In problem solving, concerning the above mentioned challenges, the Strategic and Business skills are the most important as well. According to this question the Interpersonal skills and the Cross-disciplinary skills were less emphasized. But concerning the change of approach and the connecting challenges these skills can be very useful. Cognitive skills, Democratic management skills and the Representation skills of the cooperation s values are the less important. Strategic skills 22% Business skills 29% Interpersonal skills 14% Cognitive skills 7% Cross-disciplinary skills 14% Democratic management skills + Representation skills of the cooperation s values + 4. Concerning the ways to learn those competences: a. How did the managers acquire those competences? The participants of the focus groups were qualified professionals, acquired their competencies first in classrooms, but improved their skills on the job and partly with the help of mentors. 9

10 b. How would they like to learn those main competences? According to the answer of our focus groups participants, basically the best way of acquiring the mentioned competencies is the on the job form. How can be acquired these competencies about From a In a classroom On the job management in social mentor economy Strategic skills 25% 67% 8% Business skills 25% 58% 17% Interpersonal skills 73% 27% Cognitive skills 27% 55% 18% Cross-disciplinary skills 18% 64% 18% Democratic management skills Representation skills of the cooperation s values x x x x Other (describe) education training education training education training education training Our final conclusion can be the following: we have to develop practice based training with many case studies, and best practices from Hungary and from other European countries, and we have to minimize the traditional educational forms, only focus on the essential elements of the Strategic, Business and Cognitive skills. Employing mentors can be useful as well after the training programme. 5. Summary and the main outcomes of focus group meetings A. The characteristics of social economy and social enterprises On the focus group meetings the most relevant organizational forms of social economy in Hungary were represented. Taking into consideration the opinions of the participants and the results of research works on this field the social economy could be characterized by the following features: i. In Hungary there are a great variety of legal and organizational forms operating in social economy area. The most important forms are: associations. foundations, different forms of co-operatives and non-profit enterprises ii. The main focus of the activities in social economy is connected to tasks, where the market is not efficient, or the state fails to be efficient iii. One of the main characteristics of social economy in Hungary is that institutions and activities are strongly embedded into the local socio-economic environment. The local needs and local organisations play very important role iv. In majority of local areas the most important activities are connected to employment shortages, job creation or to specific public service needs 10

11 v. The sustainability of a social enterprise shows a strong correlation with the availability of state subsidy B. The biggest challenges of managers i. How to start up a new enterprise, how to influence the attitude of local players to participate in social economy works, to find a good compromise between voluntarism and non-profit undertaking ii. Revenue-raising possibilities, government support or other forms of state subsidies iii. Understanding of legal regulations, deregulation C. The seven main competences i. The participants considered each of the seven main competences as important and relevant in their work ii. The highest priority was given to the following items: development of strategic skills, business skills, project management, networking, development of interpersonal skills in cooperation with local players, conflict management D. The ways to learn competencies and training methods supporting to acquire skills i. The participants agreed with reason for the existence of both the school training and the method of learning by doing ii. The Hungarian experiences argue, that a practice-oriented training can be the most efficient form to develop the skills mentioned in the questionnaire iii. In the training courses high priority should be given to case studies, best practices iv. A combination of different training methods is also advised 11

12 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. Ce projet a été financé avec le soutien de la Commission européenne. Cette publication (communication) n engage que son auteur et la Commission n est pas responsable de l usage qui pourrait être fait des informations qui y sont contenues. This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. 12