X. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosítása (a évi CC. törvény alapján)

Átírás

1 X. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosítása (a évi CC. törvény alapján) A törvénymódosítás indokolása szerint a módosítások többsége a hatályos rendelkezések közötti nagyobb összhang megteremtését szolgálja, továbbá a meglévő jogintézmények alkalmazása során felmerült szükséges kiegészítések, módosítások kodifikációját tartalmazza. Koncepcionális módosítás kizárólag a feltételes adómegállapítás jogintézménye esetében történhet. A módosítások az adózók számára is több esetben kedvező változást jelentenek. Lehetővé vált az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnése esetén a kötelezettség hivatalbeli törlése, elfogadásra került a külföldi adóhatóság által az ország hivatalos nyelvén kiállított illetőségigazolás, a külföldi adózó mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti. Módosulnak az adóhatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavételre vonatkozó rendelkezések. A módosítás biztosítékot ad arra, hogy az adóhatóság a gazdaság kifehérítése érdekében a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát is vizsgálhassa. Ezek mellett több pontosító és az adminisztrációt egyszerűsítő módosítás is szerepel. 1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) alkalmazása [Art. 5. -a (2) bekezdésének a) pontja] Adóügyekben nem kell alkalmazni a Ket. előírásait, kiegészült a Ket. módosításához kapcsolódóan azzal, hogy nem kell alkalmazni az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatása esetén sem. Hatályos január 1-jétől. 2. Az adózó képviselete [Art. 7. -ának új (3) bekezdése] A kiegészítő előírás az áfa-visszatérítési eljárás szabályait enyhíti azzal, hogy rögzíti: az Áfa-tv. szerinti adóvisszatérítési jog érvényesítésére irányuló eljárásban az Áfa-tv. szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt. Hatályos január 1-jétől. 3. Jogsértés felszámoláshoz, végelszámoláshoz, kényszertörlési eljáráshoz kacsolódóan [Art ának (4) bekezdése] A 2013-ban hatályos előírás szerint a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírság a vezető tisztségviselőt, illetve a végelszámolót terheli. Ezen rendelkezés szerint tehát a volt vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően elkövetett jogsértés miatt nem volt szankcionálható. A módosítás korrigálja ezt. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy ha a felszámolást, a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani I. 1-től. Art.tv.mód. doc

2 2 4. Magánszemélyek bejelentési kötelezettsége [Art ának új (7a) és (7b) bekezdése] A magánszemélyek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségüket sokszor nem teljesítik, ezért az állami adóhatóság nyilvántartásában kötelezettként szerepelnek, és a folyószámlájukon az egészségügyi szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül. Ezen ügyeknek a lezárására tartalmaz előírást a január 1-jével hatályba lépő új rendelkezés. Az állami adóhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj.tv. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a magánszemély Tbj.tv. alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a magánszemély előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli. 5. Mentesülés az áfa-bejelentési kötelezettség alól [Art. 20/B. -a] A kiegészítő előírás alapján az Áfa-tv. szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti. Hatályos január 1-jétől. 6. Költségvetési támogatás igénylése [Art ának (7) bekezdése] A 2013-ban az adózó költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adóvisszaigénylést csak abban az esetben kérhetett, ha adóazonosító jellel rendelkezett, illetve adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak ezen időszakra vonatkozóan érvényesíthetett. A szabályozás január 1-je után is hatályban marad, de a módosítással a túlfizetésre is érvényessé válik. Ez elsősorban azokban az esetekben fontos, amikor az adózó adószáma törlésre került. 7. Az adószám felfüggesztése [Art. 24/A. -ának (12) bekezdése] Gyakorlatban jelentkező problémát hidal át a módosítás azzal, hogy az adószám 180 napra történő felfüggesztés utáni adószám törlése helyett úgy szabályoz, hogy az adószám 180 napon túli törléséig felfüggesztett marad az adószám. Átmeneti rendelkezés szerint a módosított előírást a január 1-jét követően induló elsőfokú eljárásokban kell alkalmazni. 8. Választási lehetőség korrekciója [Art. új 34/A. -a] A január 1-jével hatályba lépett előírás szerint, ha a törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti az adó megállapításához való jog elévülési idején belül a választás módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben

3 3 a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét a beadott bevallását figyelembe véve nem érinti. 9. Az adó megfizetése [Art a (2) bekezdésének a) pontja] A január 1-jétől hatályos módosítás szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető az adózó örököse az örökrész erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, kivéve az államot, ha az állam az örökös. Az átmeneti rendelkezés szerint a módosított előírást a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. 10. A befizetések elszámolása [Art ának új (2a) bekezdése, (5) bekezdése, új (5a)-(5b) bekezdése] Az új előírás szerint, ha a bűncselekményt elkövető által befizetett összeget az adózó számlájára átvezetni az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a bűntető eljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni. A január 1-jétől hatályos előírást a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. Az (5) bekezdés módosítása lehetővé teszi, hogy a csoportos adóalany képviselője a csoport adószámlája mellett bármely tag adószámlájára kérhesse a túlfizetés összegének az átvezetését. A rendelkezést a 2014.január 1-jén el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás kiutalása iránti igény tekintetében is alkalmazni kell. A túlfizetésnek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamelyik tag adószámlájára való átvezetésének feltétele, a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erről szóló előzetes írásbeli megállapodása, annak az adóhatóság részére való bemutatása. A január 1-jétől hatályos új előírás szerint az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével együtt értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti. 11. Önellenőrzés [Art ának (3) bekezdése] A módosítás január 1-jétől megteremti az Art. és az Áfa-tv. közötti összhangot azzal, hogy az Art.-ből kimarad az a rész, mely szerint mi nem minősül önellenőrzésnek.

4 4 12. Önellenőrzés bevallása [Art ának új (1a) bekezdése[ A módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést [Art ának (3) bekezdése], mely szerint az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően helyesbítheti. A kiegészítő előírás ezért rögzíti, ha az adózó bevallását önellenőrzéssel a bevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. A rendelkezés január 1-jén lépett hatályba. 13. Adatszolgáltatás [Art ának új (13b) bekezdése] A január 1-jétől hatályos előírás szerint az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság a NAV megkeresésére az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket kigazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról. 14. Tájékoztatás az elhunyt adótartozásáról [Art ának (4a) bekezdése] A hagyaték elfogadása előtt az örökös méltányolható érdeke, hogy megismerje, az elhunytnak volt-e adótartozása vagy visszaigényelhető adója. A január 1-jétől hatályos előírás ezt teszi lehetővé közvetett módon. A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. 15. Adóhatósági igazolás [Art. 85/A. -ának (9) bekezdése] A január 1-jétől hatályos módosítás megteremti az összhangot az adónyilatkozatra és a jövedelemigazolásra vonatkozó rendelkezések között azzal, hogy a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. 16. Határidők a felszámolás ellenőrzésénél [Art ának (6) bekezdése] A felszámolási eljárás alatt álló adózók tevékenységet lezáró ellenőrzésére nyitva álló egy éves határidőt törölte a módosítás, mivel a felszámolás alatti adózók kötelező ellenőrzése január 1-jével megszűnt. A módosult előírás szerint felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a felszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a felszámolást lezáró adóbevallások közötti időszakról benyújtott bevallások, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak

5 5 utólagos ellenőrzését a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, az egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni. A módosított előírást a január 1-jét követően induló felszámolási eljárásokban kell alkalmazni. 17. Az ellenőrzés megindítása [Art ának (1) bekezdése] A november 30-tól hatályos módosítás szerint a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. 18. Az ellenőrzés lefolytatása [Art ának (1) bekezdése] Az adóellenőrzés jövője, hogy nem az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát, és a feltárt logikai hibához rendeli hozzá az egyes bizonylatokat, így tárja fel azok helytelen könyvelését, és az ebből adódó helytelen adózást. Mindezekhez pedig az alkalmazott szoftvereket, azok tartalmát is meg kell ismernie az ellenőrzést végzőnek. Erre ad felhatalmazást a módosítás azzal, hogy az ellenőrzés többek között az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket is vizsgálhatja. A január 1-jén hatályba lépett rendelkezést a folyamatban lévő ellenőrzésekre is alkalmazni kell. 19. Mintavétel [Art ának (4) bekezdése] Az eddigi előírás az adóhatóság által végzett mintavételekhez kapcsolódóan számos részletkérdést nem szabályozott. Ezt pótolta a jogalkotó a január 1-jétől hatályos módosítással. A módosítás szerint az adózó a mintavétel során jogosult, az adóhatóság felhívására pedig köteles a mintavétel során jelen lenni vagy képviseletét biztosítani, a mintavételt saját kérelmére vagy az adóhatóság felhívására az adózó maga is elvégezheti, a mintavétellel kapcsolatban a adózónál felmerült költség az eljárás eredményétől függetlenül minden esetben az adózót terheli, a mintavétel egyéb költsége, a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége jogsértés esetén az adózót, egyéb esetben az adóhatóságot terheli stb. 20. Adózó képviselete felszámolás, végelszámolás esetén [Art ának (1a) bekezdése] A január 1-jétől hatályos előírás egyrészt kiegészült, másrészt lerövidült. Kiegészült azzal, hogy az adózó kötelezettségeit kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre

6 6 jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti. Elmaradt a felelősség megállapítására vonatkozó előírás, mivel azt az Art ának (4) bekezdése már tartalmazza. [Itt a 3. pontnál ismertetve!] 21. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés [Art a (2) bekezdésének új h) pontja] A január 1-jétől hatályos előírás alapján az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés nem csak az egyes bizonylatokat vizsgálja, de az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat is. A rendelkezést a folyamatban lévő ellenőrzések során is alkalmazni kell. 22. Elektronikus úton kézbesített irat [Art ának (5) bekezdése] A november 30-tól hatályos módosítás kiegészítette az eddigieket azzal, hogy adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja. 23. Adóhatósági irat meghatalmazott képviselőnek [Art ának új (7a) bekezdése] A január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint a meghatalmazott részére szóló adóhatósági irat címzésében fel kell tüntetni az adózó nevét (megnevezését), a meghatalmazott nevét (megnevezését) és meghatalmazotti minősítését. 24. Az adó soron kívüli megállapítása [Art ának (3) bekezdése] A módosítás szerint az állam öröklése esetén az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül hivatalból törli az államot, mint örököst terhelő tartozást, megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést. A módosítás január 1-jén lépett hatályba, de a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. 25. Az adó feltételes megállapítása [Art ának (1), (4), (6) bekezdése, új (7b) bekezdése, (9) bekezdése] A módosítás szerint a feltételes adómegállapítási kérelem a jövőben csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget vagy annak hiányát. (Törölve azon előírás, mely szerint jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelem esetén az általa megvalósítandó jövőbeni ügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettsége is megállapítható volt.) A módosítás szerint a feltételes adómegállapítás ügyintézési határideje nő 60 napról 75 napra, sürgősségi eljárásban 30 napról 45 napra, a meghosszabbítás időtartama nem változott. Szabályozásra került, amennyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdéseket tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás

7 7 vagy kiegészítés beérkezésétől kell számítani. A feltételes adómegállapítás szerinti kérelem az első fokú határozat meghozataláig visszavonható. A módosítás szerint a feltételes adómegállapítás díjának megállapítása egyszerűsödött jelentős mértékben (6 eleme helyett 2 maradt). Ez szerint a kérelem a díjköteles, a díj mértéke: 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, ennek a sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint. A kiegészítő előírással bevezetésre kerül az un. előzetes konzultáció, amely jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a jelentős költséggel járó feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint. A módosítással a feltételes adómegállapítás egyfokú eljárás lesz, fellebbezni nem lehet, a hozott döntés bírósági felülvizsgálata azonban kérhető. A feltételes adómegállapításhoz kapcsolódó, módosított előírások január 1- jétől hatályosak, azokat a hatályba lépésüket követően benyújtott kérelmekre alkalmazni kell. 26. Helytállási kötelezettséget megállapító határozat elleni fellebbezés [Art. új 136/B. -a] A január 1-jével hatályba lépett rendelkezések szerint: Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító első fokú határozat elleni fellebbezésében vitathatja a helytállási kötelezettséget megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adó-megállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt a bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adófizetésre kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az adó-megállapításához való jog már elévült. Az adóhatóság az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első-, illetve másodfokú határozatot, az utólagos ellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet. Ha az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adó-megállapítás tárgyában hozott határozatot fellebbezésében vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Ha az részben vagy egészen jogsértő, a fellebbezést benyújtó adómegfizetésre kötelezettel szemben az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. A másodfokú adóhatóság az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában egy határozatban dönt. 27. Végrehajtó okirat [Art a (1) bekezdésének e) pontja] A január 1-jétől hatályos módosítás szerint az adóigazgatási eljárásban nemcsak a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat a végrehajtható

8 8 okirat, hanem a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés is. 28. Hatósági eljárás [Art ának új (1a)-(1b) bekezdése] A január 1-jével hatályba lépett új előírás megteremti annak a lehetőségét, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák. Ezen eljárás során a vámhatóság eljáró alkalmazottjára a végrehajtóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 29. Az eljárás időpontja [Art. új 148/A. -a] A január 1-jétől hatályos új előírás alapján a helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapokon reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. A rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 30. A végrehajtási eljárás megindítása [Art ának új (2) bekezdése] A január 1-jétől hatályos új előírás szerint a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti. 31. Kizárás az árverezés során [Art a új (8)-(11) bekezdése] Az állami adóhatóság szervezeti rendszerére nem lehet egyértelműen alkalmazni a bírósági végrehajtásról szóló rendelet rendelkezéseit. Ezért a kizárás szabályait január 1-jei hatállyal az Art. tartalmazza. Ez szerint (röviden): Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet. Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja, sem képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel sem szerezheti meg. az adóhatóság alkalmazottja, az adóhatóság adott végrehajtási ügyben eljáró alkalmazottainak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és élettársa, az adós, A jogszabályi előírás további feltételeket is tartalmaz. 32. Ingatlanárverésre vonatkozó szabályok [Art. új 156/H. -a] A január 1-jétől hatályos szabályozás rögzíti: a nem elektronikus ingatlanárverést hol lehet tartani, a nem elektronikus ingatlanárverés kitűzésével árverési hirdetményt kell közzétenni, amelyben a törvényben meghatározott adatokat be kell mutatni.

9 9 Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10 százalékát legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az adóhatóságnál letétbe helyezte. Az előleget átutalással is letétbe lehet helyezni. Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az árverezés előtt köteles igazolni, hogy a szükséges engedéllyel rendelkezik. Az ingó- és elektronikus árverésen történő részvételre vonatkozó személyi korlátozások a hagyományos ingatlanárverés esetében is irányadóak. A kikiáltási ár a becsérték összege. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig. A kikiáltási ár a becsérték legfeljebb 70 százalékáig szállítható le lakóingatlan esetében, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, egyben lakóhelyéül szolgál és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ténylegesen itt lakott. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba, a többi előleget vissza kell adni. Az árverésről az adóvégrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, amelyet az árverési vevő is aláír. Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül második árverést kell tartani. A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet. Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amennyit az első árverésen nyertes vevő felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles a végrehajtást foganatosító adóhatóság határozata alapján megtéríteni. A megtérítendő összegbe az elveszett előleget be kell számítani. A második sikertelen hagyományos ingatlanárverést követő hat hónap elteltével az adóvégrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha ez is sikertelen, hat hónaponként megismételhető. 33. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban [Art ának (1) bekezdése] A módosítással az elkésett végrehajtási kifogás elutasítására vonatkozó szabályok összhangba kerülnek az elkésett fellebbezés elutasítására vonatkozó rendelkezésekkel. A módosítás szerint a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A rendelkezést a január 1-jén már benyújtott végrehajtási kifogások vonatkozásában is alkalmazni kell. 34. A végrehajtás szünetel [Art a (4) bekezdésének új g) pontja] Az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárások lefolytatása alatt az adótartozások végrehajtásához való jog elévülhet, és ezáltal az adóhatóság jogerős bírósági ítéletben megállapított követelését nem tudja érvényesíteni. Ennek elkerülését szolgálja a január 1-jétől hatályos új előírás. Ez szerint a végrehajtási eljárás szünetel, ha az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett, a peres eljárás jogerős befejezéséig.

10 Elévülés [Art ának új (1c) pontja] A 2013-ban hatályos szabályok szerint az elévülés csak azokban az esetekben tolódik ki a büntethetőség elévüléséig, amikor a büntető ítélet jogerőre emelkedése előtt még nem telt le az általános ötéves adójogi elévülés időtartama. Amennyiben azonban a bíróság az általános adójogi elévülést követően hozza meg döntését, adójogi megállapításra már nincs lehetőség. A január 1-jétől hatályos előírás szerint minden olyan esetben, amikor adóra, járulékra, költségvetési támogatásra csalást, költségvetési csalást stb. követtek el, akkor ezen magatartás adójogi következményei megállapíthatók, mivel az adó megállapításához való jog elévülése a büntető eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. 36. Mulasztási bírság [Art ának új (8b) bekezdése, (12) bekezdése] A január 1-jével hatályba lépett rendelkezés az üzletlezárás intézményét kiterjesztette. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg (felső határ 200 ezer, illetve 500 ezer forint), akár többször is, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. A december 30-án hatályba lépett módosítás a feltöltési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódik. A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyamkülönbözetet, ha az adóalapot képez. 37. Adóhatósági intézkedések [Art ának (1) bekezdése] A január 1-jétől hatályos előírás kiegészíti az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra történő lezárásának az eseteit, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettséget megszegi. 38. Az Áfa-tv. szerinti közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás hatósági árszabályozása [Art. új 176/G., 176/H. -a] A november 30-án hatályba lépett rendelkezés szerint: Hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa-tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára. Üzemeltető a pénztárgép használatára kötelezett, vagy a pénztárgép használatára nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó. A hatósági árat legmagasabb árnak kell tekinteni, magasabb árat kikötni nem lehet. A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

11 11 A hatósági árat alkalmazási feltételeivel a miniszter állapítja meg, rendeletben hírdeti ki, megjelölve a hatálybalépés időpontját. A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrzi, annak a megsértése esetén megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, kötelezi a vállalkozót a hatósági ár megsértésével elért többletbevétel visszatérítésére, bírságot szabhat ki. 39. Értelmező rendelkezések [Art ának 3. pontja] Adókülönbözet. A január 1-jétől hatályos módosítással megfelelően kezelhető a büntető-eljárás során megállapított adófizetési kötelezettség. A büntető bíróság által jogerősen megállapított szövegrésznek a büntetőeljárás során jogerősen megállapított és a bíróság jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt adóbevétel csökkenés, vagyoni hátrány és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás szöveggel való cseréje. 40. A 3. számú melléklet módosítása Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása A módosítás konkrétan nevesíti, hogy az ingatlanügyi hatóságnak mikor kell adatokat szolgáltatnia az adóhatóságnak. A módosítás szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízing alapján a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően, haladéktalanul. A rendelkezés január 1- jétől hatályos. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat adatszolgáltatása Új előírásként kerület be a 3. számú mellékletbe ez az adatszolgáltatási kötelezettség (keveseket érint, ezért nem részletezzük). Az átmeneti rendelkezés szerint az adatszolgáltatást a január 1-jei állapotra vonatkozóan, továbbá a január 1-jéig bekövetkezett változásokra vonatkozóan első alkalommal január 30-ig kell teljesíteni. 41. Kisebb pontosítások január 1-jével: 5. (3) bekezdésében: Adóügyekben az elektronikus kapcsolattartásra (a módosítással) és az elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A Ket. elektronikus kapcsolattartásra (a módosítással) és az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 16. (7) bekezdésében: a központosított illetményszámfejtésről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek (a korábbi előírás szerint az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben) az új előírás szerint a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni. 20. (6) bekezdésében:

12 12 A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja (a módosítással) és az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. 24/C. (2) bekezdésében: Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja vagy kft., zrt. esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese, (a kiegészítéssel) egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e alkalmazásában a továbbiakban: tag) rendelkezik. 24/D. (1) bekezdésében, 24/E (1) bekezdésében: a módosítás megegyezik lényegében a 24/C. (2) bekezdésében lévővel. 27/A. (2) bekezdésének b) pontjában: Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza. a magánszemély (a kiegészítéssel) családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának 31. (5) bekezdésében: a társasági adóbevallás helyett adott nyilatkozat leadási határideje február 25-ig helyett május 25-igre módosult. 37. (4) bekezdésének b) pontja: a kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az ellenőrzés (nemcsak a befejezését, de) a megkezdését vagy a befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától kell számítani. 44. (3) bekezdése (a fióktelepnek nem minősülő telephelyre vonatkozó előírás) kiegészült a következőkkel: A társasági adóról szóló törvény alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket választása szerint a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt a társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg. 49. (1) bekezdésében: Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, (a kiegészítéssel) valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. 96. (3) bekezdésében: a 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével szövegrész helyébe az az ellenőrzés befejezéséig szövegrész lépett (1) bekezdésében (felügyeleti intézkedés): a kijelölt miniszter kérelemre abban az esetben jár el, ha (a kiegészítés szerint) a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott vagy a NAV elnöke felettes szervként az ügyben már döntést hozott (2) bekezdésének a) pontjában:

13 13 Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye, (kiegészítéssel) egyéni vállalkozó esetében a székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság jár el, 152. (3) bekezdésében: Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget (a kiegészítéssel) az adózó pénzforgalmi számlájának hitelintézet általi megterhelésétől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza. 156A. (7) bekezdésében: Az érvényes licit legkisebb összege 1000 forint (5000 forint helyett), (a kiegészítéssel) 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5000 forint, 156A. (13) bekezdésében: A második sikertelen elektronikus árverést (a kiegészítéssel) követően ingóság esetében 30 nap elteltével, ingatlan esetében hat hónap elteltével a végrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. 4. számú melléklet 7. pontjában (ezt a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell): A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. A módosítás abban van, hogy az illetőség-igazolás angol nyelven is, magyar nyelven is beadható. több helyen van hivatkozás módosítás, általában az adott -on belül. 42. Hatályát vesztő rendelkezések január 1-jével: 132. (13) bekezdése: a feltételes adómegállapítás fellebbezésének díja. 141/A. : a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott adóhatósági határozatokkal szembeni felügyeleti intézkedési kérelem. 156A. (12) bekezdésében törlésre került: A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja. szövegrész (6) bekezdésében: Az adótartozás végrehajtásához (a költségvetési támogatás kiutalásához) való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ezen előírásból törölték a költségvetési támogatás kiutalásához szövegrészt. Ezt a rendelkezést a január 1-jén el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás kiutalása iránti igény esetében is alkalmazni kell. 175/D. (5) bekezdése: Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével kapcsolatban törlésre került az, hogy a nyilvántartásba vételt végző

14 14 szervezet határozata ellen a kérelmező az adópolitikáért felelős miniszterhez címzett fellebbezéssel élhet előírás és 39. pontja: a szerződéscsomagra, a szerződéstípusra vonatkozó értelmező rendelkezés. 3. számú melléklet G. pontjának 6. alpontja: az építésfelügyeleti hatóság adatszolgáltatási kötelezettsége.