5 kredit Alapozó tavasszal vizsga

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK TANREND 2009/2010 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

2 Tartalomjegyzék Általános anatómia 1....OOAAA Általános anatómia 2....OOAAA Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia)...ooaaed... 9 Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia)...ooaant Biofizika 1....OOABI Biofizika 2....OOABI Biokémia 1...OOABK Biokémia 2...OOABK Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai)...ooabma Élettan 1...OOAEL Élettan 2...OOAEL Az immunológia alapjai...ooaimm Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan)...OOAKET Molekuláris sejtbiológia 1....OOAMB Molekuláris sejtbiológia 2....OOAMB Biometria...OOAMET Neuroanatómia...OOANEA Magatartástudomány 2. (Orvosi etika)...ooaoet Orvosi kémia 1...OOAOK Orvosi kémia 2...OOAOK Az orvosi kommunikáció gyakorlata...ooaokg Szövet- és fejlődéstan 1....OOASF Szövet- és fejlődéstan 2....OOASF Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia)...ooaszo

3 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó tavasszal vizsga Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOASF1 - egyidejű felvétel OOAAA1 DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Az anatómia tárgya és felosztása 2. Általános csonttan és ízülettan 3. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. 4. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. 5. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. 6. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. 7. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. 8. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya 9. Az arckoponya és üregei. 10. Képalkotó eljárások a csontok és ízületek vizsgálatában. 11. A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 12. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 13. Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 14. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik.

4 Gyakorlatok 1. Fő irányok és síkok. 2. A vállöv csontjai. 3. A felkar és az alkar csontjai A felkar és az alkar csontjai A kéz csontjai. 6. A vállöv ízületei. 7. A vállízület. 8. A könyökízület. 9. A kéz ízületei A kéz ízületei A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 12. A kismedence. 13. A combcsont. 14. A lábszár csontjai. 15. A csípőízület. 16. A térdízület. 17. A láb csontjai és ízületei A láb csontjai és ízületei Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése A felső és alsó végtag ventralis régiói A felső és alsó végtag ventralis régiói A felső és alsó végtag ventralis régiói A felső és alsó végtag ventralis régiói A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. 4

5 39. A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya A végtagok és hasfal ventralis régiói 16. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4. Szemináriumok Vizsgakérdések 5

6 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOAAA1 - teljesített OOASF2 - egyidejű felvétel - OOAAA2 DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. 2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés. 3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. 4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. 5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. 7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. 8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. 9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. 11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. 12. A medencefenék izomzata. Perineum. 13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. 14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. 6

7 Gyakorlatok 1. Szájüreg, fogak Szájüreg, fogak 2 3. Orrüreg Orrüreg Garat és garatkörüli rések Garat és garatkörüli rések Gége Gége A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek A mellkasi szervek vetülete és topográfiája A mellkasi szervek vetülete és topográfiája A mediastinum fogalma, felosztása. 14. Mediastinum anterius Mediastinum anterius A szív topográfiája és rtg. árnyéka. 17. A szív üregei, billentyűi és erei A szív üregei, billentyűi és erei A tüdő és a bronchusok A tüdő és a bronchusok Mediastinum posterius Mediastinum posterius Mediastinum posterius Mediastinum posterius A hasfal szerkezete (ismétlés). 26. A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete. 27. Lig. hepatoduodenale Lig. hepatoduodenale Truncus coeliacus. 30. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 31. A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 32. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 33. A pancreas topográfiája és vérellátása A pancreas topográfiája és vérellátása A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése A vese topográfiája. 38. A vese metszlapja. 7

8 39. A belek eltávolítása A belek eltávolítása Retroperitonealis topográfia. 42. A hasi aorta páros ágai. 43. Plexus lumbalis. 44. Diaphragma. 45. Kismedencei situs. 46. A. iliaca interna. Plexus sacralis. 47. Férfi és női nemi szervek Férfi és női nemi szervek Felezett medence Felezett medence Gát, külső genitáliák Gát, külső genitáliák Zsigertani ismétlés Zsigertani ismétlés Zsigertani ismétlés Zsigertani ismétlés 4. Szemináriumok Vizsgakérdések 8

9 KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA) Tantárgyfelelős: 2 kredit Alapozó tavasszal vizsga Foglalkozás/félév: = 28 Előfeltétel: OOAMET - teljesített OOAAED DR. KISS ISTVÁN, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet Tematika A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgyfelelőssel történő egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I. (Szerk.): Népegészségügyi Orvostan, IX.: Epidemiológia ( old.) Előadások 1. Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása 2. Az általános és részletes epidemiológia alapjai, az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai 3. Epidemiológiai mutatók, alkalmazásuk szabályai 4. Molekuláris epidemiológia 5. Epidemiológiai vizsgálatok típusai, főbb jellemzői 6. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. (keresztmetszeti és retrospektív vizsgálatok) 7. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. (prospektív vizsgálatok) 8. Experimentális epidemiológiai vizsgálatok 9. Klinikai epidemiológia 10. Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete 11. A népesség struktúrájának időbeli változásai és ezek elemzési lehetőségei

10 12. A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők 13. A fejlett és fejlődő országok főbb demográfiai tendenciái 14. Magyarország demográfiai helyzetének alakulása Gyakorlatok 1. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése 2. Direkt és indirekt standardizálás 3. Epidemiológiai vizsgálatok kivitelezése. Adatfeldolgozás. (Epi Info I.) 4. Epidemiológiai adatok elemzésének, értékelésének lehetőségei (Epi Info II.) 5. Klinikai epidemiológiai vizsgálatok értékelése (Epi Info III.) 6. Hibák, zavaró tényezők kiküszöbölésének lehetőségei (Epi Info IV.) 7. Térinformatikai alkalmazások az epidemiológiában 8. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése 9. Direkt és indirekt standardizálás 10. Epidemiológiai vizsgálatok kivitelezése. Adatfeldolgozás. (Epi Info I.) 11. Epidemiológiai adatok elemzésének, értékelésének lehetőségei (Epi Info II.) 12. Klinikai epidemiológiai vizsgálatok értékelése (Epi Info III.) 13. Hibák, zavaró tényezők kiküszöbölésének lehetőségei (Epi Info IV.) 14. Térinformatikai alkalmazások az epidemiológiában Szemináriumok Vizsgakérdések 10

11 MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) OOAANT Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet 1 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 14 Előfeltétel: Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a bio-pszichoszociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán bio-kulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb biokulturális kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező) Kötelező szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., Ajánlott szakirodalom: Buda Béla és Kopp Mária (szerk): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, Donald Joralemon, Exploring Medical Anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael, Human Frontiers, Environments and Disease, 2001, Cambridge Univ. Press 11

12 Előadások 1. Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében 2. Az antropológia az emberi lényegről 3. Antropológia és medicina 4. A humán viselkedés komplexitása 5. A gondolkodás szintjei 6. A humán intelligencia fejlődéstörténete. 7. A környezeti rendszerek és a humán válasz rendszerek kapcsolata (bevezetés az ökológiába). 8. Főbb adaptációs ágensek I.: Biokulturális adaptáció és fertőző betegségek 9. Főbb adaptációs ágensek II: A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása 10. Főbb adaptációs ágensek III.: Humán klimatikus adaptáció 11. A humán öregedés populációk közötti különbségei 12. A fájdalom észlelés biokulturális variabilitása 13. A placebo-nocebo hatás 14. A humán agresszió alapjai és variabilitása Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések 12

13 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 56 Előfeltétel: OOABI1 DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján ( Előadások 1. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai 2. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 3. A citoszkeletális rendszer 4. A látás 5. A hallás 6. Érzékszervi receptorok 7. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 8. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál 9. A víz 10. Makromolekulák szerkezete 11. Vérkeringés. A szív munkája 12. Motorfehérjék, sejtmozgás 13. Folyadékáramlás 14. A lézer 13

14 15. Ozmózis 16. Diffúzió 17. Termodinamikai potenciálfüggvények 18. A termodinamika főtételei 19. Termodinamikai alapfogalmak 20. Sugárzások biológiai hatása 21. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 22. Röntgensugárzás 23. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás 24. Az elektromágneses spektrum. A fény 25. A kvantumszámok értelmezése 26. Az atom szerkezete 27. A kvantumfizika alapjai 28. Bevezető előadás Gyakorlatok 1. Centrifugálás 2. Váltóáramú mérések 3. Színképvizsgálat 4. Világítástechnikai alapmérés 5. Felületi feszültség 6. Elektroforézis 7. Fajlagos felület, duzzadás 8. Folyadékok viszkozitásának mérése 9. Optikai alapmérések 10. Refraktometria 11. Vezetőképesség mérése 12. Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( 14

15 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: 15 OOABI2 DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet 3 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 42 Előfeltétel: OOABI1 - teljesített - - Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján ( Előadások 1. Ultrahang 2. Infravörös, Raman és CD spektroszkópia 3. Abszorpciós fotometria 4. Fluoreszcencia spektroszkópia 5. Fluoreszcencia polarizáció. FRAP 6. Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás 7. Gyors-kinetikai módszerek 8. Áramlási citometria 9. Röntgendiffrakció 10. ESR, NMR 11. Szedimentáció, elektroforézis 12. Atomerőmikroszkópia, egyedi-molekula erőspektroszkópia 13. Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) 14. Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET)

16 Gyakorlatok 1. Mérések Geiger-Müller számlálóval 2. Felezési idő mérése 3. Gamma-abszorpció és spektrometria 4. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése 5. Szcintigráfia 6. Audiometria 7. Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 8. Vérnyomásmérés 9. Elektrokardiográfia (EKG) 10. Ultrahang 11. Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 12. Polarimetria Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( 16

17 BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOABI2 - teljesített OOAMB2 - teljesített OOAOK2 - teljesített OOABK1 IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő; kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a gyakorlatokról Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger-David L.Nelson-Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek 2. Folding, chaperonok 3. Energetika 4. Enzimműködés alapjai 5. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek 6. Hemoglobin, oxigénszállítás 17

18 7. Az immunrendszer fehérjéi 8. Glikolízis I. 9. Glikolízis II. 10. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak 11. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok 12. Zsírsav oxidáció 13. Piruvát Dehidrogenáz Komplex 14. Citrátkör reakciói 15. Citrátkör szabályozása 16. Légzési lánc 17. ATP szintézis 18. Mitokondriális transzport, ingák 19. Enzimek szupramolekuláris szerveződése 20. Reaktív oxigén gyökök 21. Fotoszintézis 22. Glukóz szintézis növényi sejtben 23. Glukoneogenezis állati sejtben 24. Pentóz foszfát út 25. Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. 26. Glikogén szintézis és lebontás 27. Glikogén szintézis és lebontás szabályozása 28. Zsírsav szintézis 29. Zsírsav elongáció, deszaturáció 30. Komplex lipidek szintézise 31. Koleszterin és ketontest szintézis 32. Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek 33. Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek 34. Aminosav lebontás; az amino csoport útja 35. Karbamid ciklus 36. Aminosav lebontás; a szénváz sorsa 37. Nem esszenciális aminosavak szintézise 38. Aminosav anyagcsere; enzimopátiák 39. Biológiailag aktív vegyületek szintézise 40. Purin, pirimidin váz szintézise 41. Purin, pirimidin váz lebontása 42. Metabolikus folyamatok áttekintése 18

19 Gyakorlatok 1. Pufferoldatok készítése 2. Fehérjék tulajdonságai 3. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 4. Biokémiai alaptechnikák 5. PAGE, Western-blotting 6. Sejtkultúrás módszerek 7. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 8. Szívperfúziós vizsgálatok 9. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 10. Vércukor meghatározása 11. Anyagcserebetegségek 12. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 13. Konzultáció 14. Pufferoldatok készítése 15. Fehérjék tulajdonságai 16. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 17. Biokémiai alaptechnikák 18. PAGE, Western-blotting 19. Sejtkultúrás módszerek 20. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 21. Szívperfúziós vizsgálatok 22. Enzimkinetika és gátlások 23. Enzimkinetika és gátlások 24. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 25. Vércukor meghatározása 26. Anyagcserebetegségek 27. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 28. Konzultáció Szemináriumok 19

20 Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. I. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. III.Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során. IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-coa molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei. 20

21 V. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. VI. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége. VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. 21

22 A palmitinsav-szintézisének lépései. A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazó láncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek 22

23 BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOABK1 - teljesített - - OOABK2 IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei max. 3 hiányzás a gyakorlatokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publishers, Inc., Ádám Veronika (szerk.): Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York, Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York 23

24 Előadások 1. Gének és kromoszómák 2. DNS replikáció 3. DNS javítás 4. RNS metabolizmus I. 5. RNS metabolizmus II. 6. Retrovírusok 7. Fehérje szintézis I. 8. Fehérje szintézis II. 9. Posztranszlációs módosítások 10. Fehérje targeting és transzport 11. Génexpressziók szabályozása I. 12. Génexpressziók szabályozása II. 13. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei 14. Rekombináns DNS technológiák 15. Sejtciklus és szabályozása 16. Hormonok I. 17. Hormonok II. 18. Hormonok III. PPAR 19. Jelátviteli rendszerek, CO, NO 20. Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok 21. Szeptikus sokk biokémiája 22. Onkogének, onkogenezis 23. Tumor szupresszorok és a rák 24. Extracelluláris mátrix 25. Jelátvitel; kinázok 26. Hemoglobin kóros genetikája 27. Vas anyagcsere szabályozása, betegségek 28. Emésztés biokémiája; makronutriensek 29. Emésztés biokémiája; mikronutriensek 30. Máj funkciói 31. Szérum lipoproteinek 32. Táplált és éhező állapotok 33. Immunrendszer biokémiája 34. Vízoldható vitaminok 35. Zsíroldható vitaminok 36. Érzékelés biokémiája 37. Idegrendszer I. 38. Idegrendszer II. 24

25 39. Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai 40. Genomika, proteomika, metabolomika 41. Jelen esélyek a géntechnológiára 42. Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról Gyakorlatok 1. Enzimek szöveti megoszlása 2. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 3. Membránfehérje izolálása 4. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 5. Membránfehérje specifikus aktivításának meghatározása 6. DNS-array, Genomika 7. Vér-koleszterin meghatározása 8. Proteomika 9. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 10. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 11. Géndeléció kimutatása PCR-ral 12. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 13. Kolinészteráz vizsgálata 14. Konzultáció 15. Enzimek szöveti megoszlása 16. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 17. Membránfehérje izolálása 18. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 19. Membránfehérje specifikus aktivításának meghatározása 20. DNS-array, Genomika 21. Vér-koleszterin meghatározása 22. Proteomika 23. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 24. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 25. Géndeléció kimutatása PCR-ral 26. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 27. Kolinészteráz vizsgálata 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések 25

26 KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) OOABMA Tantárgyfelelős: DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet 1 kredit Alapozó ősszel félévközi jegy Foglalkozás/félév: = 14 Előfeltétel: Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszereket, hogy a hallgatók megismerjék azt a szervezeti rendszert, amelyben később dolgozniuk kell. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgyfelelőssel történő egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I.(szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2007 Előadások 1. Az egészség definíciójának kialakulása. Az egészséget befolyásoló tényezők elemzése 2. Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására 3. Egészségvédelem, egészségfejlesztés 4. Egészségpolitika 5. Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, szervezete 6. Az egészségügyi ellátórendszer működése, finanszírozása 7. Minőségbiztosítás az egészségügyben 26

27 Gyakorlatok 1. Anya- és csecsemő-egészségtan 2. Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3. Időskor egészségtana 4. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 5. Kisebbségek speciális helyzete 6. Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 7. Bizonyítékokon alapuló orvoslás Szemináriumok Vizsgakérdések 27

28 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 9 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 126 Előfeltétel: OOAMB2 - teljesített OOAOK2 - teljesített OOABI2 - teljesített OOAEL1 DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Hiányzás: a PTE ÁOK Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, Bálint Péter (szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, Ádám György és Fehér Ottó (szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest,

29 Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban 2. Folyadékterek. A vér. 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 4. Haemoglobin. Vasforgalom. 5. Véralvadás. 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 8. Vércsoportrendszerek I. 9. Vércsoportrendszerek II. 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. 15. Perctérfogat. A szív munkája. 16. Haemodinamikai alapfogalmak. 17. Vérnyomás, pulzus. 18. Capillaris-keringés. 19. Vénás-keringés. 20. Nyirokkeringés. 21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 22. A máj, bőr és az izom keringése. 23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. 25. A légzés mechanikája 26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. 27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 28. A légzés kémiai szabályozása. 29. O2 és CO2 transzport, ph reguláció. 30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 31. Akklimatizáció. 32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 33. A gyomor emésztési folyamatai. 34. Duodenum és epehólyag. 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. 37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. 29

30 38. Tápanyagok sorsa a szervezetben. 39. Vitaminok. 40. A májműködés élettana I. 41. A májműködés élettana II. 42. A glomerulus működése. A clearance fogalma. 43. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. 44. Vesekeringés. 45. Renin-angiotensin rendszer. 46. Tubularis folyamatok. 47. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. 48. Volumenreguláció. 49. A vizeletürítés mechanizmusa. 50. A szervezet ph szabályozása I. 51. A szervezet ph szabályozása II. 52. Energiaforgalom. Metabolizmus. 53. A helyes táplálkozás alapelvei. 54. Testhőmérséklet. Láz. 55. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. 56. A testhőmérséklet központi szabályozása. 57. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. 58. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. 59. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. 60. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. 61. A női nemi működés szabályozása. 62. Terhesség. 63. Laktáció. 64. Férfi nemi működések. 65. Erectio, ejaculatio, coitus. 66. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. 67. Pubertas, climacterium. 68. Pajzsmirigy I. 69. Pajzsmirigy II. 70. A hypophysis hátsólebeny hormonjai. 30

31 Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér vizsgálata I. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata I. 5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II. 7. A vér vizsgálata II. 8. A vér vizsgálata II. 9. A vér vizsgálata III. 10. A vér vizsgálata III. 11. A vér vizsgálata III. 12. A vér vizsgálata III. 13. A vér vizsgálata IV. 14. A vér vizsgálata IV. 15. A vér vizsgálata IV. 16. A vér vizsgálata IV. 17. Szeminárium: A vér élettana. 18. Szeminárium: A vér élettana. 19. A vér élettana. Beszámoló. 20. A vér élettana. Beszámoló. 21. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 22. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 23. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 24. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 25. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 26. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 27. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 28. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 29. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 30. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 31. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 32. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 33. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 34. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 35. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 31

32 36. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 37. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 38. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 39. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 40. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 41. A légzés vizsgálata. 42. A légzés vizsgálata. 43. A légzés vizsgálata. 44. A légzés vizsgálata. 45. Az emésztés vizsgálata. 46. Az emésztés vizsgálata. 47. Az emésztés vizsgálata. 48. Az emésztés vizsgálata. 49. Vizeletvizsgálat. 50. Vizeletvizsgálat. 51. Vizeletvizsgálat. 52. Vizeletvizsgálat. 53. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 54. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 55. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 56. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér ph szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 32

33 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 33

34 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: camp, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 34

35 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 17. Elektrocardiographia (EKG). 18. A szívhangok vizsgálata (PKG). 19. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 20. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 21. A humorális ingerület-átvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 22. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 23. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 24. Vérnyomás mérése emberen. 25. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 26. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 35

36 27. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 28. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 29. Müller és Valsalva kísérlet. 30. A nyál vizsgálata. 31. A gyomornedv vizsgálata. 32. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 33. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 34. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 35. A széklet vizsgálata. 36. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 37. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 38. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 39. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 40. A vizeletüledék vizsgálata. 41. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 36

37 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: 9 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 126 Előfeltétel: OOAEL1 - teljesített OOAAA2 - teljesített - 37 OOAEL2 DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, Bálint Péter (szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, Ádám György, Fehér Ottó (szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.