Orbán Péter: Hamvas Béla és az esszé 1

Átírás

1 Orbán Péter: Hamvas Béla és az esszé 1 Előadásomban három, szorosan egymásra épülő témakört érintenék: 1. Hamvas Béla helye a magyar bölcseleti tradícióban és a középiskolai filozófiaoktatásban. (Azt kívánom áttekinteni, hogy Hamvas halála után 40 évvel mennyiben része a mai magyar filozófiai hagyománynak. Szerepel e említés vagy szövegszinten a középiskolai tankönyvekben és szöveggyűjteményekben, a filozófia érettségi követelményekben és OKTV tematikában.) 2. Hamvas esszéfogalma (Megvizsgálom, hogy Hamvas miként értelmezi az esszét, mint prózai műfajt, továbbá azt, hogy miért tartja a gondolkodó elme leghitelesebb kifejezési formájának. Röviden áttekintem a szerző esszéinek legfontosabb tartalmi és formai jellemzőit.) 3. Hamvas esszéinek oktatási lehetőségei a középiskolában. (Arra keresném itt a választ, hogy miért tartom a szerző írásait elemzésre méltónak a filozófia órákon. Miként lehet közelebb hozni az esszék által a mai magyar középiskolába járó diákok számára a bölcseletet. Hogyan lehet az esszéírás ihletett emelkedettségét és gyakorlati mesterfogásait elsajátítani és hasznosítani akár a házi dolgozat, akár a filozófia érettségi, akár az OKTV esszéinek megírásánál.) I. Hamvas helye a középiskolai filozófiaoktatásban Az Esti Hírlap nov.15 ei, pénteki száma rövid hírt közölt: elhunyt Hamvas Béla bölcselő és műfordító. Majd 40 év telt el azóta Mára a már már vallásos rajongás, a prófétává való felkentség és a zsigeri elutasítás, az outsiderré való degradálás szélsőségesen elfogult értékelései között, kezdi megtalálni a maga helyét a magyar bölcseletben és irodalomban. A Dúl Antal által szerkesztett életmű összkiadás a 21. kötetnél tart, recenziók, visszaemlékezések, tanulmányok, szakdolgozatok, honlapok sora jelzi azt, hogy Hamvas előbb vagy utóbb, de elfoglalja méltó helyét a szellemtörténeti hagyományban. A 2007 ben Boros Gábor által főszerkesztett nagyszabású akadémiai Filozófia kézikönyv, amely majd 1500 oldalas összefoglalás, 26(!) oldalt szentelt a magyar filozófiatörténetnek (nincs 2%!!!). A Perecz László által írt fejezet Gellért püspöktől Bibóig tárgyalja a témát. 2 A XX. század kapcsán 4 személyt említ: Lukács Györgyöt, Lakatos Imrét, Hamvas Bélát és Bibó Istvánt. 3 Hamvast a szerző író esszéistaként aposztrofálja, és a következőképpen méltatja: Megszületésükkor kiadatlanul maradó enigmatikus művei az irodalmias filozófiai esszéírás jelentős példáival szolgálnak. 4 1 A megnevezett témát a 14 év óta hivatását gyakorló középiskolai filozófiatanár nézőpontjából kívánom kifejteni. Munkahelyem a budapesti Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű és Nemzetiségi Gimnázium. 2 Magyar filozófiatörténet ( pp.) 3 Pusztán érdekességképpen: ha az interneten a Google keresőben a fent megnevezett magyar gondolkodók nevét beütjük, a magyar nyelvű oldalakat jelző találatok száma a következőképpen alakul: Hamvas 150 ezer, Lukács 100 ezer, Bibó 80 ezer, Lakatos 30 ezer; Vö. Platón 600 ezer, Nietzsche 200 ezer, Heidegger 40 ezer) p. kiemelés tőlem

2 De mi a helyzet a középiskolai filozófiaoktatásban? Jutott e ott hely számára és ha igen, milyen mértékben? Három, a középiskolai oktatásban sokak által használt tankönyvvel reprezentálnám mindezt: A Dörömbözi János által írt tankönyvcsalád 5 egyik része, amely a filozófia történetét és elméletét foglalja össze 600 oldalon, 14 oldalt (2.5%!!!) szentelt a magyar filozófiatörténetnek, amiből bő egy oldal szól igen elismerően Hamvasról. A könyvhöz tartozó szöveggyűjteményben a Kierkegaard Szicíliában c. esszéből szerepel egy 4 oldalas részlet. A Steiger Kornél által jegyzett középiskolások számára írt tankönyvben és az ehhez kapcsolódó szöveggyűjteményben összesen majd 600 oldalon semmilyen magyar vonatkozású szövegrészlet vagy forrás nem található. 6 A 2007 második felében, a kifejezetten a minisztérium által előírt érettségi törzsanyagra épülő, nagyon várt, hiánypótló, Áron Jócsák Kalmár Kerner által írt Filozófia középiskolásoknak sem foglalkozik külön fejezetben a magyar filozófiával. Mindössze két magyar vonatkozású szövegrészlet található a majd 170 oldalon. Juhász Gyula: Himnusz az emberhez c. verse (Nietzsche okán) és Hamvas egyik művének a részlete (Scientia Sacra I. kötetéből az Aszklépiosz kakasa), melynek végén Hamvast író, filozófusként nevezik meg. A magyar gondolkodó az emberi végesség problémája kapcsán szerepel Platón, Nietzsche és Eco társaságában. 7 A fenti példákból megállapítható tehát, hogy az összefoglaló művekben, tankönyvekben és szöveggyűjteményekben a bántóan és érthetetlenül kevés magyar vonatkozású részekben Hamvasnak kiemelkedő arányban van szerepe ill. jelentősége. Vajon ösztönzi e az érettségi a magyar filozófiai hagyománnyal (és benne Hamvassal) való megismerkedésre a tanárt és diákjait? A középiskolai filozófia érettségi Oktatási Minisztérium által meghatározott ún. törzsanyagában mind közép, mind emelt szinten lényegében hiányzik a magyar bölcselet. 8 A vizsgát kétharmadában meghatározó írásbeli feladatlapban, mindezek okán nem szerepelhetnek ezzel kapcsolatos kérdések. A vizsgát egyharmadában meghatározó szóbeli tételek és elemzendő szövegek közé elvben bekerülhetnek amolyan kakukktojásként magyar vonatkozású részek is. Helyi (közép) szinten a tanár kollégának van erre lehetősége, lévén a vizsgaleírás lehetőséget ad arra, hogy a szaktanár kb. 10% os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is. Emelt szinten a válaszható magyar filozófus nyitva hagyott témamegjelölése által, a minisztérium megfelelő bizottsága kompetens ebben. 9 (Természetesen mindezek megszabják az országos középiskolai filozófiai tanulmányi verseny elvárásait ill. tematikáját is ) 5 A Nemzeti Tankönyvkiadó által kiadott könyvek: A filozófia története és elmélete I II., Filozófiai szöveggyűjtemény I II., A filozófia alapjai, Erkölcsi alapismeretek 6 A Holnap Kiadó által kiadott tankönyvek: Filozófia Tankönyv a középiskolások számára, Bevezetés a filozófiába Szöveggyűjtemény 7 Áron Kiadó, Budapest, 2007, Áron László Jócsák Márta Kalmár Zoltán Kerner Anna: Filozófia középiskolásoknak. Hamvas a 139. oldalon szerepel. 8 Lásd erről bővebben: 9 Itt megjegyzendő, hogy az emelt szintű vizsgaleírás a szóbeli vizsga kapcsán tartalmazza a következő kijelentést: A tételsor A feladataiban Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály. Mindazonáltal 2005 óta a szóbeli vizsga A részéből hiányzott a magyar vonatkozású téma! A vizsga B részének szövegértelmezési feladatai között is csak egy magyar szerző műve szerepelt, Kis János abortuszról írott művének részlete. Lásd: 8maj

3 Mindebből megállapíthatjuk tehát, hogy az érettségi tematika, a vizsgákon elvárt tudásanyag és a megadott kompetenciák egyáltalán nem segítik a magyar bölcseleti hagyománnyal való mélyebb megismerkedést. II. Hamvas esszéfogalma Hamvas a prózai műfajok majd mindegyikét művelte (novella, karcolat, publicisztika, recenzió, tanulmány, regény, műfordítás stb.), de az esszé volt a sok ezer oldalas életművének sarokköve. Műveinek többsége esszé vagy esszészerűen (azaz rövidebb részekre tagoltan) megírt alkotás. A száz könyv című rövidke műben a Montaigne kapcsán írottak 10 mind önönmagára, mind az esszére, mint műfajra tökéletes jellemzésül szolgálnak: Az európai embernek pedig csak egyetlen par excellence műfaja van: az esszé. Montaigne teremtette meg az antik értekezés, levél, gnóma, dialógus, kommentár, költemény, meditáció műfajainak alkotóelemeiből. [ ] Montaigne olyan ruhát keresett, amelyikben nem feszeng, s amikor megtalálta, ebben egyszerre egész lénye megnyilatkozott. A babérligetkönyv egyik esszéje az Imaginárius könyvek címet viseli. 11 Ebben Hamvas, amolyan játékos humoros kísérletképpen fiktív könyvekről ír recenziókat. Az egyik ilyen könyvismertetésben összefoglalja az esszé lényegét, mibenlétét. 12 Az esszét nem tudományként, vallásként, művészetként vagy filozófiaként, hanem gondolkozói magatartásként nevezi meg. A gondolkodó elme közvetlen megnyilatkozási formája, szavaival: a szubsztanciális szellem műformája. Az emberi én sem egyéb kísérletnél és töredéknél. Ez bennünk az igaz és a valódi. Befejezetlenek vagyunk, nyíltak, megoldatlanok, fragmentálisak, kérdésszerűek és sorsunk esszészerűsége bennünk a legigazabb. [ ] Magány, függetlenség, szuverenitás és autonómia. Ezek összetétele adja azt, ami az esszé lényege: a szubsztanciális autonóm perspektívát. 13 Az esszé formai jegyei: axiomatikus rövidség, aforisztika, jól kiélezett világosság, emelkedettség, a gondolat morális intaktsága, univerzális a teljes szellemi hagyományt, nemcsak a Nyugatot, hanem a Keletet is átfogó látásmód. Hamvas határozott distinkciót tesz a konvencionális filozófia és az esszé közé: Minden esszéből kellő részletezéssel filozófiai rendszer készíthető, s fordítva, minden filozófiai rendszerből, a lényegtelent elhagyva, esszét lehetne írni. A különbség az esszéista és filozófus között tehát az, hogy a filozófusnak egész életében csak egyetlen lényeges koncepciója van, az esszéistának pedig annyi, ahány esszét ír. 14 Összegzésképpen: Hamvas az esszén a modern kori gondolkodó elme szuverén létmegértési kísérletét érti. Egzisztenciálisan az esszé a kívülálló, szabad szellem közvetlen megnyilvánulási formája. Tartalmilag a morális, pszichológiai és filozófiai dimenziókat és az univerzális orientációt hangsúlyozza. Formájában a sokezer éves gnóma folytatásaként 10 Hamvas Béla A száz könyv (Bp., 1945, Egyetemi Nyomda) Montaigne ről a pp., az idézet: ua. 11 Hamvas Béla A babérligetkönyv in.: Hamvas Béla művei 5. (Életünk könyvek, Szombathely, 1993), pp pp. 13 Idézetek: A babérligetkönyv pp. 14 Idézet: A babérligetkönyv pp.

4 jellemzi a modern kori esszét. Szellemi előzményként Lao cet, Hérakleitoszt, Montaigne t és Nietzschét említi. III. Hamvas esszéi a középiskolában Eljutottam előadásom tulajdonképpeni szíve közepéhez. Az előbbiekben felvázoltak tükrében arra próbálok választ adni, hogy miért tartom a szerző esszéit nemcsak hogy elemzésre méltónak, de sőt, elemzésre kívánatosnak a mai magyar középiskolai filozófiaoktatásban. Láttuk, hogy mind a filozófiatörténetet feldolgozó és összefoglaló művekben, mind a középiskolai tankönyvekben és szöveggyűjteményekben érthetetlenül kevés a magyar vonatkozású momentum (személy és forrás). A 2% os reprezentáció méltatlan. (Erre nem lehet válasz az, hogy originális magyar bölcselet soha nem is volt, hazánkban a filozófia import áru csupán ) Akár az interdiszciplinaritás jegyében meg kell találni a magyar vonatkozású, bölcseletet is érintő műveket az Intelmektől Apáczain, Kölcseyn, Madáchon át Határ Győzőig. Ebben a folyamatban Hamvasnak kulcsfontosságú szerepe lehet, hisz őt a könyvek, tankönyvek tanúsága szerint filozófusként is akceptálják. A filozófiai tradíció továbbörökítésének meghatározó helyszíne a középiskolai etika és filozófiaóra. Hogyan lehet ennek a feladatnak heti egy órában a mai magyar közállapotok, a hétköznapi realitás ismeretében eleget tenni? Hogyan lehet egy átlagos középiskolai osztályban Arisztotelész, Kant vagy Heidegger szöveget elemezni? Hogyan lehet filozófia érettségire, versenyekre (elsősorban az OKTV re), szabad bölcsészet szakirányra terelgetni a gimnazistákat? És végül: miként lehet elérni azt, hogy a téma iránt érdeklődő, a kiművelt emberfő igényével rendelkező, kíváncsi diákok üljenek a padsorokban hétről hétre. Nyilvánvaló, hogy ezt a gordiuszi csomót egy elegáns kardcsapással megoldani nem tudjuk, de az faktum, hogy a kellő tanulói motiváció kialakítása nélkül a tanár teljesen esélytelen. Úgy érzem, ezen a ponton érkezhetünk el Hamvas Béla esszéihez. Ezek az írások egyrészt előcsalogathatják a diákok érdeklődését, megalapozhatják a bölcsesség szeretetét, aminek segítségével amolyan bevezetetést kaphatnak a filozófiai kánonba tartozó egyéb, nehezebben befogadható, elvontabb, mélyebb absztraháló képességet előfeltételező bölcselők és műveik felé. Másrészt a szövegek elemzésével azt a fajta rutint alakíthatjuk ki, amit az esszéírás gyakorlati mesterfogásaiként nevezhetnék meg, amit majd alkalmazni, sőt hasznosítani tudnak egy házi dolgozat, egy érettségi vizsga vagy egy OKTV esszéjének a megírásánál. Mi az, ami megfogja/megfoghatja az olvasók/diákok érdeklődését természetesen csak vázlatosan, felvillantva, a teljesség igénye nélkül: 1. Amennyiben egy rövid életrajzi hátteret felvázolunk a diákok számára, úgy a kompromisszumokat nem ismerő, a kommunista diktatúra évtizedeiben sem egzisztenciálisan, sem szellemileg nem korrumpálódó, a gondolat szó tett hármasságot hitelesen képviselő gondolkodó személye, már ab ovo kellő szimpátiát keltő igen fontos! tényező A téma iránt érdeklődő kolléga az internet segítségével megfelelőképpen tud tájékozódni. Elég a hamvasbela.lap.hu vagy a hamvasbela.org honlapokat megemlíteni. Darabos Pál monumentális biográfiája pedig igazán minden igényt kielégít. Lásd: Darabos Pál: Egy életmű fiziognómiája I III. (Hamvas Intézet, Bp., 2002)

5 2. Az esszé vagy esszérészlet közös elolvasása és elemzése a következőket eredményezheti: élményszerűen megtapasztalható az írás akár ihletett emelkedettsége, akár hétköznapi személyessége, az aforisztikus sűrítettség intenzitása, a tematikai sokszínűség, a teljes filozófiatörténetet átfogó roppant tudásanyag, az igazságkereső ember válaszkísérleteinek szenvedélyessége, a hömpölygő logoszfolyam magával ragadó áradása. Természetesen kritikai észrevételek is születhetnek a túlzó, az ellentmondást nem tűrő megfogalmazásra, az állandó önismétlésre, a gyakorta kinyilatkoztatásszerűnek tűnő attitűdre stb. vonatkozóan A megfelelő elemzendő szövegforrás kiválasztása kulcsfontosságú, de itt a körülményeknek is döntő szerepe van (tanmenet, a szakmai/pedagógiai célkitűzés, az iskolai csoport létszáma, felkészültsége és motivációja stb.), amit mindenféleképpen alaposan mérlegelni kell. Kérem, engedjék meg, hogy saját tanítási tapasztalatom alapján néhányat javasoljak, megkülönböztetvén három, amolyan beavatási szintet: A. Kezdő (azaz egész osztály számára, az érdeklődés felkeltése, a motiváció kialakítása végett): A babérligetkönyv (Meditáció a hegytetőn, A magányos király könyve, A madarak éneke, Álom) és a Patmosz (Humanizmus, A Jóisten uzsonnája, A rántottleves) rövidebb, derűsebb esszéi. 17 B, Középhaladó (érettségi előkészítőn, fakultáción, kisebb, motivált csoport számára): a Babérligetkönyv hosszabb, elmélyültebb esszéi (A virágszedés lélektana, Aranynapok, Kierkegaard Sziciliában, Olbrin Joachim csodálatos utazása); A láthatatlan történet és az Arkhai bármelyik írása; a Patmosz esszéi (különösen a Németség, a Hódolat a megújulás előtt) és A száz könyvről írott bravúros szentenciái is elnyerhetik a diákok érdeklődését. 18 C, Haladó (az OKTV re készülőknek és természetesen minden érdeklődő, tehetséges diáknak): az életmű egyik ékessége a Scientia Sacra esszéfűzérének bármelyik részlete vagy a Silentium, az Unicornis, a Titkos jegyzőkönyv esszéi, de nyugodt szívvel feldolgozható Az öt géniusz című remeklése is. 19 Az előadásom zárásaként: Meggyőződésem, hogy Hamvas hiteles személye és esszéinek ihletettsége és szellemi ereje mind a közép, mind a felsőoktatásban a háromezer éves bölcseleti tradíció megőrzését szolgálja, ezért fontos, hogy akár az irodalmat, akár a filozófiát tanító kollégák megismerjék, és diákjaikkal megismertessék. A tucatnyi nyelvre lefordított A bor filozófiája című klasszifikálhatatlan műfajú írásának utolsó mondata eképpen hangzik: Igyál, a többit majd hozza a bor. Ezt a záró gondolatot bátorkodom parafrazeálni, s mondanám magam is: Tanítsd az esszéit, a többit majd hozza magával Hamvas! 16 Természetesen az óra annál jobb, ha pró és kontra elhangzanak érvek, vélemények, értékítéletek stb. 17 Hamvas Béla Patmosz I II., Hamvas Béla művei 3 4. (Életünk könyvek, Szombathely, 1992) 18 Hamvas Béla A láthatatlan történet, Hamvas Béla művei 18. (Medio Kiadó kft, évszám nélkül); Arkhai, Hamvas Béla művei 7. (Medio Kiadó kft, Szentendre, 1994) 19 Scientia Sacra I III., Hamvas Béla művei (Medio Kiadó kft, Szentendre, ); Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis Hamvas Béla művei 17. (Medio Kiadó kft, évszám nélkül); Az öt géniusz, A bor filozófiája (Életünk Kiadó, 1988)