43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ 1. forduló NYOLCADIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK

Átírás

1 43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ 1. forduló NYOLCADIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK 1. A 2014-et felírtuk három természetes szám összegeként úgy, hogy ha az első számot elosztjuk a másodikkal, akkor hányadosként és maradékként is 8-at kapunk. Ha pedig a harmadik számot osztjuk az elsővel, akkor a hányados 6, a maradék pedig 20. Mivel egyenlő ez a három természetes szám? Legyen x az első szám, a második y és a harmadik z. Felírhatjuk a következő egyenlőségeket: x + y + z = 2014 (I) x : y = 8 8 azaz x = 8 y + 8, illetve (II) z : x = 6 azaz z = 6 x (III) 20 E két egyenlőségből: z = 6 ( 8 y + 8) + 20, tehát z = 48 y Helyettesítsünk (I)-be:. (8y+8) + y + (48y +68) = 2014 Végezzük el az összevonásokat: 57 y + 76 = 2014, ahonnan y = 34, x = 280, z = Ellenőrzéssel meggyőződhetünk a kapott számok helyességéről. Elképzelhető, hogy a tanulók jelentős része nem ír egyenleteket, csak a mennyiségi viszonyokat ragadják meg és abból okoskodják ki az eredményt. Ez is 7 pont, ha jó megoldást kap. 2. Legyenek x és y egész számok, továbbá x 0. Hány olyan egész számokból álló ( x; y) számpár van, amely kielégíti az 2 2 2x 2xy + y = 289 egyenletet?

2 2 2 2 Képezzünk teljes négyzetet ( ) 2 négyzetszám összege x 2xy + y = x y + x = 289. Ennek az a tartalma, hogy két Írjuk fel 289-ig a négyzetszámokat: 0;1;4;9;16;25;36;49;64;81;100;121;144;169;196;225;256;289 A négyzetszámok végződéseinek összegét figyelembe véve adódik, hogy = 17 = = = = Mivel x 0 és x és y egész számok, ezért a következő rendezett (x; y) számpárok teszik igazzá az egyenletet: (17; 17), (15;7), (15; 23), (8; 23), (8; -7), (0; 17), (0;-17). Tehát 7 ilyen számpár teszi igazzá az egyenletet. 3. Rajzold meg egy háromszög három belső és három külső szögének felezőjét. Ezen hat egyenes közül melyik kettő lehet merőleges egymásra? Az egy csúcsból induló belső és külső szögfelezők merőlegesek egymásra, mert az általuk felezett szögek összege 180. Számítással: ha a belső szög α, akkor a hozzátartozó külső szög α 180 α 180 α. A két félszög összege =

3 Ezeken kívül semelyik más párosításban nem lehetnek merőlegesek egymásra. Két belső szögfelező nem lehet merőleges egymásra, mert akkor az általuk felezett szögek felének összege is derékszög lenne, azaz a két szög összege 180 lenne, ami nem lehet, mert akkor a két oldal párhuzamos lenne. Két külső szögfelező sem lehet merőleges egymásra, hiszen a külső szögfelező merőleges a megfelelő belső szögfelezőre, azaz ha lenne két merőleges külső szögfelező, akkor az ezekhez tartozó belső szögfelezőknek is merőlegeseknek kellene lenniük (egy négyzetet zárna közre a négy egyenes). Egy külső és egy vele nem azonos csúcsból induló belső szögfelező nem lehet merőleges egymásra, mert akkor a külsőhöz tartozó belső szögfelező szintén merőleges erre, s ez párhuzamos lenne egy másik belső szögfelezővel, ami nyilván nem lehet. Másként kifejezve: a külső szögfelezőre két belső szögfelező is merőleges lenne, vagyis két belső szögfelező párhuzamos lenne, ami lehetetlen. 4. Legyen p ötnél nagyobb prímszám. Igazold, hogy a ( p 2) ( p 1) ( p + 1) ( p + 2) szorzat osztható 360-nal. 360 = 8 9 5, tehát a 360-nal való oszthatóság elégséges feltétele, hogy a szám osztható legyen 8- cal, 9-cel és 5-tel, mert ezek a számok relatív prímek. A " p ötnél nagyobb prímszám" feltétel miatt p 1 és p + 1 két egymást követő páros szám, tehát közülük az egyik 4-gyel is osztható, tehát a ( p 2) ( p 1) ( p + 1) ( p + 2) szorzat osztható 8-cal. A p 2, p 1, p valamint p, p + 1, p + 2 három-három egymást követő természetes szám, tehát van köztük egy-egy 3-mal osztható. Mivel p nem osztható 3-mal, ezért p 2, p 1 illetve p + 1, p + 2 közül egy-egy osztható 3-mal. Tehát az adott kifejezés osztható 9-cel. A ( p 2) ( p 1) p ( p + 1) ( p + 2) szorzatban öt egymást követő természetes szám szerepel, tehát valamelyik osztható 5-tel. Ez nem lehet p a feladat feltétele miatt, tehát az adott szorzat osztható 5-tel is. Ezzel igazoltuk a feladat állítását.

4 5. Az ABCD rombusz A csúcsnál lévő szöge 60. A rombusz AD oldalának belsejében felvettünk egy N pontot, a DC szakasz belsejében pedig egy M pontot. Igazoljátok, hogy ha a BMN háromszög valamelyik szöge 60, akkor a BMN háromszög szabályos. 1. megoldás: Két eset lehetséges: a) Ha az NBM szög 60 -os. Tudjuk, hogy a rombuszunk AD oldala egyenlő hosszú a BD átlóval. Az ABN szög egyenlő nagyságú a DBM szöggel, mert mindkettőt az NBD szög egészíti ki 60 -ra. Ezek alapján az ANB és a DMB háromszögek egybevágók, mert egy oldalban (AB=BD) és A rajta fekvő két szögben megegyeznek, ami azt jelenti, hogy BN = BM. Tehát az NBM háromszög egy olyan egyenlőszárú háromszög, amelynek a szárai 60 -os szöget zárnak be. Tehát a másik két szöge is 60 -os. Ezt akartuk bizonyítani. b) Ha a BNM szög 60 -os. Az N ponton át húzzunk párhuzamost a BD átlóval. Így az ANG háromszög egy szabályos háromszög lesz. Megmutatjuk, hogy a GBN és az NDM háromszögek egybevágók. Az. A, az. Tehát a két háromszög szögei egyenlők. Az oldalaik közül a GB és az ND egyenlő, mert GB = AB AG, illetve ND = AD AN, s a felírt egyenlőségekben a jobboldalak egyenlők. Beláttuk, hogy, amiből az következik, hogy NB = NM, s újra találtunk egy olyan egyenlő szárú háromszöget, amelynek a szárai 60 -os szögez zárnak be, tehát szabályos.

5 2. megoldás: Megoldás forgatással: forgassuk el az N pontot B körül +60 -kal. Mivel az AD szakasz képe ennél a forgatásnál a DC szakasz, ezért az N képpont a DC szakaszon van, a BNN háromszög pedig szükségszerűen szabályos. Ugyanígy az M pontot B körül 60 -kal forgatva a kapott M pont az AD szakaszon van, és BMM háromszög szabályos. Ha NBM szög 60 -os, akkor MBN szögre 0 marad, tehát M = N. Így a BMN háromszög megegyezik BN N háromszöggel, tehát szabályos. Ha BMN szög 60 -os, akkor az M MN szög-re marad 0, tehát M = N. Így a BMN háromszög megegyezik BMM háromszöggel, tehát szabályos. Ha pedig BNM szög 60 -os, akkor az N NM szög-re marad 0, tehát N = M. Így a BMN háromszög megegyezik BN N háromszöggel, tehát szabályos.