Kulcs transzformációs táblázat
|
|
- Áron Balázs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kulcs transzformációs táblázat Ennek a táblázatnak az ábrázolása folytonos. Soros táblázat esetén egy elem helyét a beszúrás időpontja, önátrendező táblázatnál a feldolgozás gyakorisága, rendezett táblázatnál a kulcs értéke szabja meg. Kulcstranszformációs táblázat esetén egy elem helyét a k kulcs valamilyen f(k)-val jelölt függvénye alapján határozhatjuk meg. Ezt a függvényt hívjuk hasító vagy hash függvénynek. Az eljárást magát (elem kulcsához meghatározzuk az f(k) értéket) hashingnak vagy randomizálásnak vagy kulcstranszformációnak vagy hasításnak nevezzük. 1
2 Kulcstranszformációs módszerek A kulcstranszformációs módszerek azt mondják meg, hogy a hash-függvény milyen algoritmussal helyezi le a kulcsot a tartománybeli címre. Különböző módszerek a kulcsok egyes típusaira: Szöveges kulcsok: a hash-függvények veszik a kulcsot alkotó karakterlánc belső kódját, az így kapott numerikus értékeken pedig valamilyen transzformációt hajtanak végre. Numerikus kulcsok 2
3 Numerikus kulcsok Feltételezzük, hogy a kulcstranszformációs táblázat kulcsinak száma n. Ennél általában nagyságrendekkel (100x, 1000x, ) nagyobb az elméletben előfordulható kulcsok száma. Prímszámmal való osztás módszere: A HASH függvény minden új KULCS értéket eloszt azon p prímszámmal, amely a legnagyobb, az n-nél kisebb prímek között. Az elem helyét (sorszámot) a maradék fogja adni. Ebben az esetben 0 és p-1 közötti egész szám lesz. (Ha a tárhelyeket 1-től sorszámozzuk, ezt az értéket még 1-el megnöveljük) Ez a módszer elég jól véletlenszerűsít (egyenletesít) és egyszerű. 3
4 Numerikus kulcsok Szorzás módszere: Többféleképpen is megvalósítható. Az eredeti kulcsot minden esetben szoroznunk kell. Elképzelhető, hogy egy prímszámmal, vagy önmagával, vagy a kulcsot valamely két számjegye között félbevágjuk, és a két felét összeszorozzuk. A megkapott szorzatnak vesszük annyi számjegyét (k), ahány jegyű n, és az ebből képzett számot tekintjük az elem táblázatbeli sorszámának. Általában a szorzat középső k db számjegye szokott lenni a Hashfüggvény értéke. Ez a módszer is elég jól véletlenszerűsít. (Viszont nem annyira egyszerű.) 4
5 Numerikus kulcsok Helyiérték kiválasztásos módszer: A kapott numerikus kulcs számjegyei közül véletlenszerűen kiválasztunk k db helyiértéket, és minden kulcsból az ezen a helyiértékeken szereplő mennyiségeket kiválasztva kapjuk az elem sorszámát. Bázistranszformáció módszere: Ebben az esetben a kapott kulcsot úgy tekintjük, mint egy tizesnél magasabb alapú szám rendszerben felírt számot. Ezt a számot áttranszformáljuk (visszatranszformáljuk) tizes számrendszerbeli számmá, és az így kapott számnak k db számjegyéből képzett számot tekintjük az elem sorszámaként. 5
6 Kulcstranszformációs módszerek Ha sikerült Hash-függvényt választanunk, akkor a táblázat létrehozásakor, ill. bővítése idején felmerülhet a következő probléma: A Hash-függvény időnként több érkező elemhez, ugyanazt a tárcímet (sorszámot) rendeli hozzá. Ekkor szinonímák előfordulásáról, ill. túlcsordulásról beszélünk. Mit tegyünk ilyenkor? Három módszer van a szinonima kezelésre: 1. A nyílt címzés módszere 2. Láncolással történő nyílt címzés módszere 3. Független túlcsordulási lista alkalmazása 6
7 A nyílt címzés módszere A nem túlcsordult és a túlcsordult elemeket ugyanazon tárhely sorozatban kell elhelyezni. (Folytonos tárolás) Ha valahol túlcsordulást tapasztalunk, akkor az adott helyről elindulunk a tárhelyek vége felé, és keressük az első üres tárhelyet, ahová bepakoljuk a túlcsordult a elemet. Amennyiben elérjük a tár végét akkor az üres hely keresését az 1. tárhelytől kezdve folytatjuk tovább. 7
8 A nyílt címzés módszere Egy adatelemet kulcs alapján visszakeresni ezután a Hash-függvény segítségével úgy lehet, hogy ha az adott kulcsú elem nincs a Hash-függvény által adott címen (tárhelyen), akkor egy teljes keresést kell végrehajtani az 1. üres helyig, vagy amíg meg nem találjuk a keresett elemet. Ha a keresés közben elérjük a tartomány végét (utolsó tárhelyét), akkor a keresést a tárhely elején folytatjuk tovább. A keresést megállíthatja még az is, hogy anélkül érünk vissza a kiinduló helyzethez, hogy a keresett elemet megtaláltuk volna. 8
9 A nyílt címzés módszere A kulcstranszformációs táblázatnál nyílt címzés módszerével problémát jelenthet, hogy egy túlcsorduló rekord túlcsordulttá tehet egyébként nem túlcsorduló elemeket is. A probléma megoldása az lehet, ha az elemeket két lépesben helyezzük el a táblázatban. Első körben azokat, amelyek szabályosan a helyükre pakolhatók, majd ezek után a kimaradókat (ezek mindegyike túlcsordult lesz majd). 9
10 A nyílt címzés módszere Nyílt címzés esetén egy elem a tárhelyről fizikailag semmiképpen sem törölhető, ugyanis a helyén maradó üres tárhely megállítaná a keresést. Emiatt az ilyen kulcstranszformációs táblázatban egy tárhelynek három állapota lehet attól függően, hogy érvényes elemet, vagy (logikailag) törölt elemet tartalmaz, vagy egyszerűen üres. Új elem beszúrásakor az új elemet üres vagy legalább törölt helyre szúrjuk be. 10
11 Láncolással történő nyílt címzés módszere A nyílt címzéssel történő szinoníma kezelés hátránya: túlcsordult elemek esetén az elem elsődleges helyén (ahová a Hash-függvény leképezné) nincs semmi információ az elem tényleges helyére vonatkozóan. Ezt javítja egy másik szinonimakezelési technika, a láncolással történő nyílt címzés módszere. A tárhely eddigi két oszlopa (kulcs és adat) mellé fel kell venni egy harmadikat. A mutató oszlopban található értékek megadják az adott helyről, vele azonos kulccsal először túlcsorduló elem címét (sorszámát). Ezen értékek segítségével a szinonim elemeket egy-egy láncban fűzzük fel. Amennyiben a mutató mezőben található érték NIL vagy nulla értékű, akkor az adott tárhelyről (ugyanazon kulccsal) nem történt túlcsordulás. 11
12 Láncolással történő nyílt címzés módszere A szinonimák a láncon keresztül gyorsan elérhetők, viszont nő a tárfoglalási és a karbantartási idő. Nyílt címzés, illetve láncolással történő nyílt címzés módszere esetén az előfordulhat, hogy a túlcsordult elemek a túlcsordulás helyéhez viszonylag közel legyenek, az elemek tárolásához várhatóan szükséges tárhelynél kb. 10%-kal több tárhelyet szokás lefoglalni. Ez tovább növeli a módszerek tárhelyigényét. 12
13 Független túlcsordulási lista alkalmazása Ennél a módszernél az azonos helyről túlcsordult rekordokat külön listákban, és nem a folytonos tárban helyezzük el. Ezúttal a mutató oszlopban található értékek egy irányban láncolt listák fejmutatóiként funkcionálnak. (Amúgy hasonlít az előzőre.) Az így elkészített táblázatba a nem túlcsorduló elemek kerülnek, a szinonim elemek mindegyike pedig a Hashfüggvény által jelzett helyről kiinduló egy irányban láncolt listába kerülnek. 13
14 Kulcstranszformációs táblázatokon végzehető műveletek Asszociatív adatszerkezet, mert ilyen táblázatnál az asszociatív csoportosítást a szinonimák adják. Szinonimák létezése esetén ezek a csoportok nem 1 elemű részhalmazokat fognak alkotni. Létrehozás: Szinonimakezelési technika választása, Hash-függvény választás (szempontjai már voltak). A gyakorlatban előforduló kulcsok számára adni kell valamilyen becslést, majd tárhelyet kell foglalni a leendő elemek számára (1., 2.: +10% ; 3: annyi, amennyi), és végül az elemek elhelyezése a tárban. 14
15 Kulcstranszformációs táblázatokon végzehető műveletek Bővítés: Kulcsok alapján a Hash-függvény segétségével, és az előzőekben említettek függvényébe vételével történik. Törlés: Logikai törlés: Minden módszer esetén működik. Fizikai törlés: A harmadik módszernél a független túlcsrdulási listákban elhelyezett elemek esetében lehetséges. Csere: Kulcs alapján megoldható. Értékeit lehet cserélni bármikor. A kulcs cseréje törléssel és bővítéssel megoldható. 15
16 Kulcstranszformációs táblázatokon végzehető műveletek Rendezés: Nincs (nem értelmezett) Elérés: Kvázi közvetlen, hiszen a Hash-függvény a közvetlen elérést szolgálja. A szinonímákat keresni kell. Keresés: A szinonímakezelési módszertől függ. Feldolgozás: Alapja a Hash-függvény, illetve rajta keresztül a kvázi közvetlen elérés. A táblázat, mint adatszerkezet nagyon sok különböző jellegű problémánál előkerül. Sok operációs rendszer adatbázis kezelő rendszere kezeli a táblázatokat. Igazi jelentőségük az állományok kezelésénél van. 16
17 Lista adatszerkezet Szekvenciális adatszerkezetek Minden elem két másik elemmel van kapcsolatban, kivéve az első és az utolsó elemet. Lista, mint absztrakt adatszerkezet. Dinamikus adatszerkezet Van első és utolsó eleme - kivéve az üres listát. Minden elemnek van rákövetkezője - kivéve az utolsó elemet. És minden elemnek van megelőzője - kivéve az első elemet. Lista jelölése: Q=[x 1,x 2,,x n ] ahol az x-szel jelölt dolgok a lista elemei. 17
18 Lista adatszerkezet Az üres listának egy eleme sincs: [ ]. A lista első elemét szokás a lista fejének is nevezni. Azt a listát amelyik úgy keletkezik, hogy az eredeti listából elhagyjuk a fejet (első elemet), a lista farkának hívjuk. Fej: [x 1 ] Farok: [x 2,,x n ] Vége: [x n ] A lista mérete alatt az elemeinek a számát értjük. Méret jelölése: Q (=n). Ezek speciális lista fogalmak voltak. 18
19 Lista műveletei Műveletei: (alap lista műveletek). 1. Hozzáférés (elérés): Minden elem a többitől függetlenül, közvetlenül elérhető. Q[i]=x i. Az elemek elérése sorszámhivatkozással történik. Ha nem létező sorszámra hivatkozunk, akkor a hozzáférés az üres listát adja. 2. Allista képzés: Q[i..j]=[x i,x i+1,,x j-1,x j ] Az eredeti listának két megadott sorszámú eleme közötti részlistát adja eredményül. Ha az i sorszám értéke<1, akkor az allistaképzés az első elemtől indul, ha a j értéke >n, akkor az n-edik elmig tart. 3. Összefűzés (konkatenáció, egyesítés): R=[y 1,y 2,,y m ] Q&R=[x 1,x 2,,x n, y 1,y 2,,y m ] 19
20 Lista, mint absztrakt adatszerkezet műveletei Ezek a speciális lista műveletek fontosak, mert az összes többi műveletetet ennek a háromnak a segítségével lehet definiálni: Létrehozás: Létrehozákor explicit módon megadjuk a lista elemeit, amelyek a felsorolás sorrendje alapján kapják sorszámaikat. Bővítés: A listát bárhol bővíthetjük. A bővítést részlista képzéssel és konkatenációval realizálhatjuk. Ha a listát a k-adik elem után akarom bővíteni egy új elemmel, azt úgy tehetem meg: Q[1..k]&[elem] &Q[k+1..n]. 20
21 Lista, mint absztrakt adatszerkezet műveletei Törlés: Fizikai törlést jelent. K-adik elem törlése: Két allista képzéssel és az eredményük konkatenálásával tehetjük meg: Q[1..k-1]&Q[k+1..n] Csere: Értelmezett: Allista képzésekkel és konkatenációval realizálható k-adik elem cseréje: Q[1..k-1]&[x] &Q[k+1..n] A két részlista közé beillesztjük az új elemet, majd a részeket összefüzzük. 21
22 Lista, mint absztrakt adatszerkezet műveletei Rendezés: Minden értelmezett, akármelyik használható. Keresés: Teljes keresés, ill. rendezett listánál lineáris vagy bináris (ez ábrázolás függő is). Feldolgozás: Lista elemeit dolgozza fel. A speciális lista műveletekkel. 22
23 Lista ábrázolása Ábrázolás: Mindkét módszerrel (folytonos, szétszórt) szokásos. Szétszórt ábrázolási módok közül a két irányban láncolt lista a legpraktikusabb. A lista alapvető szerepe olyan problémáknál, ahol az elemek között valamilyen nem értékeken, hanem például időbeliségen alapuló sorrend van, illetve ahol az elemek elérését mindig közvetlenül szeretnénk megoldani. 23
24 Speciális Listák Ezeknél többnyire csak az alábbi hat speciális múvelet némelyike használatos. Ezek a lista első és utolsó elemének kezelésére szolgálnak. 1. ACCES HEAD: Q[1] 2. PUSH: Q [x] &Q 3. POP: Q[1] és Q Q[2..n] 4. ACCESS END: Q[n] 5. INJECT: Q Q &[x] 6. EJECT: Q[n] és Q Q[1..n-1] 24
25 Speciális Listák Verem: Egy speciális lista adatszerkezet. Az előbbi műveletek közül az 1. ACCES HEAD 2. PUSH 3. POP műveleteket lehet értelmezni rajta. A verem alján van a legkisebb sorszámú elem, feljebb egyre nagyobb sorszámúak. A vermet LIFO (last in first out) adatszerkezetnek is szokás nevezni. Az utolsónak érkezett fog először távozni. 25
26 Speciális Listák: Verem Létrehozáskor mindig az üres vermet hozzuk létre. Bővítés: A Push művelet alkalmazásával. Az elemeket érkezésük sorrendjében egymás felé pakoljuk a veremben. Feldolgozáskor csak a legfelső elem hozzáférhető ACCESSHEAD POP (Egyben fizikai törlés is) Törlés: csak fizikai, csak a legutolső elemet lehet. Rendezés: nem értelmezett; Keresés: nem értelmezett; Elérés: Csak a legutóljára elhelyezett elemet lehet. 26
27 Speciális Listák: Verem Ábrázolás: Mindkét módon Folytonos reprezentáció esetén van egy verem mutató, amely jelzi, hogy aktulisan hány elem van a veremben. Egyúttal ez a verem mutató a verem tetejét is címzi. A verem üres, ha nincs egy eleme sem, a verem mutató értéke ilyenkor nulla. A verem tele van, ha nincs több hely a veremben, veremmutató értéke, vm=n. PUSH: Ha a veremben még van hely, az új elemet az vm+1-edik helyre tesszük, majd a veremmutató értéke egyel növeljük. POP: Ha a verem nem üres, a veremmutató által mutatott helyről vesszük ki az elemet, majd a verem mutató értékét eggyel csökkentjük. 27
28 Speciális Listák: Verem Szétszórt reprezentáció Egy irányban láncolt listát használhatunk. PUSH: Egy irányban láncolt lista első eleme előtti bővítéssel Ha a verem üres, a fejmutató értéke NIL. A verem implementációjakor ezeket el kell rejteni, de azért tudnunk kell, hogy üres-e a verem, vagy esetleg tele van-e. A verem alapvető fontosságú az olyan problémák kezelésénél, ahol az elemeket felbukkanási sorrendjük fordítottjában kell feldolgozni. A tömb mellett a másik legalapvetőbb adatszerkezet. Programozási nyelveknél az alprogram hívási láncok kezelésénél van alapvető szerepe. 28
29 Speciális Listák: Sor A sor adatszerkezet olyan speciális lista, amelyet a műveletei definiálnak. 1. ACCESS HEAD 3. POP itt GET-nek nevezzük 5. INJECT itt PUT-nak nevezzük Kiegészítésként kiemeljük az első és az utolsó elemet FIFO adatszerkezetnek is nevezik (First In First Out) Ennek megfelelően a sorba az elemek az érkezésnek megfelelő sorrendben kerülnek, az újak mindig a sor végére kerülnek Feldolgozni a sor első elemét szokás, ami egyben fizikai törlést is jelent 29
30 Speciális Listák: Sor Sorba történő írás művelete, PUT művelet, az olvasás (fizikai törlés) művelete a GET művelet. Logikai törlés nincs Rendezés nincs értelmezve Keresés nincs értelmezve Elérés: Csak az első elemet tudjuk elérni Feldolgozás a fejmutató által hivatkozott elemet Bővítés: az utolsó mutató után a mutatók átállításával 30
31 Speciális Listák: Sor Ábrázolás Szétszórt: egyirányban láncolt listával, két segédmutatóval (fej és vége mutató) Folytonos: Folytonos reprezentációk mindegyike egy vektorban tárolja a sor elemeit Fontos a sor elejének és végének jelzése 1. Fix kezdetű sor 2. Vándorló sor 3. Ciklikus sor 4. Két végű sor 5. Prioritásos sor 31
32 Speciális Listák: Sor Fix kezdetű sor A sor első eleme a vektor első tárhelyén helyezkedik el, az utolsó elem mutatója v. Üres a sor: v=0 Tele van a sor: v=n Új elem beírása: v+1-edik helyre kerül, majd v eggyel megnő. Elem törlése: Nehézkes, több adatmozgatás, a sor első elemét dolgozzuk fel. A sor eleje pedig mindig ugyanott kell, hogy legyen, ezért törlés után a többi elemet rámozgatjuk az előző pozícióra. V értéke eggyel csökken. 32
33 Speciális Listák: Sor Vándorló sor A sokszori adatmozgatást küszöböli ki Elvetjük azt a megszorítást, hogy az első elem az első helyen álljon. Megengedjük, hogy az első elem helye vándoroljon. Ehhez segédmutatók, e és a szokásos v szükséges Üres a sor: e=v=0 Tele a sor: e=1, v=n Új elem bekerülése: A v mutatót követő pozícióra kerül be, ha a sor nincsen tele. Bővítéskorkor előfordulhat, hogy a v az utolsón áll, de az e vándorlása miatt a sor nincs tele: ilyenkor (csak ilyenkor), adatmozgatást hajtunk végre: A legelső pozícióig toljuk a sort előre. 33
34 Speciális Listák: Sor Ciklikus sor: Az adatmozgatást eddig még nem küszöböltük ki teljesen. A ciklikus sorban az elejét és végét jelző mutató vándorlását a határokon keresztül is megengedjük: Üres a sor: e=v=0 Tele a sor: e=1 és v=n, vagy v+1=e. Új elem: szabályokat figyelembe véve, ha a sor nincs tele, akkor a v+1-edik helyre kerül, (esetleg v visszaugrik az elejére). Törlés: e mutató által mutatott elem, majd e=e+1. (Esetleg e visszaugrik az elejére.) 34
9. előadás. A táblázat. A táblázatról általában, soros, önátrendező, rendezett és kulcstranszformációs táblázat
. előadás ról általában, soros, önátrendező, rendezett és kulcstranszformációs Adatszerkezetek és algoritmusok előadás 0. április. ról általában,, és Debreceni Egyetem Informatikai Kar. Általános tudnivalók
RészletesebbenTáblázatok fontosabb műveletei 1
Táblázatok fontosabb műveletei 1 - - Soros táblázat procedure BESZÚR1(TÁBLA, újelem) - - beszúrás soros táblázatba - - a táblázatot egy rekordokat tartalmazó dinamikus vektorral reprezentáljuk - - a rekordok
RészletesebbenEgyirányban láncolt lista
Egyirányban láncolt lista A tárhely (listaelem) az adatelem értékén kívül egy mutatót tartalmaz, amely a következő listaelem címét tartalmazza. A láncolt lista első elemének címét egy, a láncszerkezeten
RészletesebbenAdatszerkezetek 1. előadás
Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk
RészletesebbenAdatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája
Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 06 Adatszerkezetek
Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 06 Adatszerkezetek Tömb Ugyanolyan típusú elemeket tárol A mérete előre definiált kell legyen és nem lehet megváltoztatni futás során Legyen n a tömb mérete. Ekkor:
RészletesebbenStruktúra nélküli adatszerkezetek
Struktúra nélküli adatszerkezetek Homogén adatszerkezetek (minden adatelem azonos típusú) osztályozása Struktúra nélküli (Nincs kapcsolat az adatelemek között.) Halmaz Multihalmaz Asszociatív 20:24 1 A
Részletesebben10. előadás Speciális többágú fák
10. előadás Adatszerkezetek és algoritmusok előadás 2018. április 17., és Debreceni Egyetem Informatikai Kar 10.1 A többágú fák kezelésére nincsenek általános elvek, implementációjuk elsősorban alkalmazásfüggő.
RészletesebbenAdatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. [<struktúra változó azonosítók>] ; Dinamikus adatszerkezetek:
A programozás alapjai 1 Dinamikus adatszerkezetek:. előadás Híradástechnikai Tanszék Dinamikus adatszerkezetek: Adott építőelemekből, adott szabályok szerint felépített, de nem rögzített méretű adatszerkezetek.
RészletesebbenAdatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot kódoltan tároljuk
RészletesebbenProgramozás alapjai II. (7. ea) C++ Speciális adatszerkezetek. Tömbök. Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1
Részletesebbenend function Az A vektorban elõforduló legnagyobb és legkisebb értékek indexeinek különbségét.. (1.5 pont) Ha üres a vektor, akkor 0-t..
A Név: l 2014.04.09 Neptun kód: Gyakorlat vezető: HG BP MN l 1. Adott egy (12 nem nulla értékû elemmel rendelkezõ) 6x7 méretû ritka mátrix hiányos 4+2 soros reprezentációja. SOR: 1 1 2 2 2 3 3 4 4 5 6
RészletesebbenSpeciális adatszerkezetek. Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Tömbök. Tömbök/2. N dimenziós tömb. Nagyméretű ritka tömbök
Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT Speciális adatszerkezetek A helyes adatábrázolás választása, a helyes adatszerkezet
RészletesebbenProgramozás alapjai II. (7. ea) C++
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1
RészletesebbenAdatszerkezetek és algoritmusok
Adatszerkezetek és algoritmusok Jegyzet dr. Juhász István előadása alapján Készítette Csordás Annamária és Mohai Gábor A valós világban rendszerekről beszélünk. A dolgok összetevői egymással kölcsönhatásban
RészletesebbenAmortizációs költségelemzés
Amortizációs költségelemzés Amennyiben műveleteknek egy M 1,...,M m sorozatának a futási idejét akarjuk meghatározni, akkor egy lehetőség, hogy külön-külön minden egyes művelet futási idejét kifejezzük
Részletesebben15. tétel. Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30.
15. tétel Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30. Edényrendezés Tegyük fel, hogy tudjuk, hogy a bemenő elemek (A[1..n] elemei) egy m elemű U halmazból kerülnek ki, pl. " A[i]-re
RészletesebbenAdatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter 1 Hash tábla A bináris fáknál O(log n) a legjobb eset a keresésre. Ha valamilyen közvetlen címzést használunk, akkor akár O(1) is elérhető. A hash tábla a tömb általánosításaként
RészletesebbenAdatszerkezetek. Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések)
Adatszerkezetek Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések) Keresések A probléma általános megfogalmazása: Adott egy N elemű sorozat, keressük meg azt az elemet (határozzuk meg a helyét a sorozatban),
RészletesebbenProgramozási segédlet
Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen
RészletesebbenAdatszerkezetek I. 6. előadás
Adatszerkezetek I. 6. előadás Táblázat A táblázat olyan halmazféleség, amelyben az elemeket kulcsértékkel azonosítjuk. A szokásos halmazműveletekből azonban csak néhányat definiálunk rá: Üres: Táblázat
RészletesebbenProgramozás alapjai 9. előadás. Wagner György Általános Informatikai Tanszék
9. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Leszámoló rendezés Elve: a rendezett listában a j-ik kulcs pontosan j-1 kulcsnál lesz nagyobb. (Ezért ha egy kulcsról tudjuk, hogy 27 másiknál nagyobb,
RészletesebbenAdatbáziskezelés. Indexek, normalizálás NZS 1
Adatbáziskezelés Indexek, normalizálás NZS 1 Fáljszervezés módjai Soros elérés: a rekordok a fájlban tetszőleges sorrendben, például a felvitel sorrendjében helyezkednek el. A rekord azonosítója vagyis
RészletesebbenLáncolt listák Témakörök. Lista alapfogalmak
Láncolt listák szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Lista alapfogalmai Egyirányú egyszerű láncolt lista Egyirányú rendezett láncolt lista Speciális láncolt listák Témakörök
RészletesebbenRendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat
9. Előadás Rendezések A rendezési probléma: Bemenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat Kimenet: a bemenő sorozat olyan (a 1, a 2,,a n ) permutációja, hogy a 1 a 2 a n 2 Rendezések Általánosabban:
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek 2.
Algoritmusok és adatszerkezetek 2. Varga Balázs gyakorlata alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. gyakorlat Nyílt címzéses hash-elés A nyílt címzésű hash táblákban a láncolással ellentétben egy indexen
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 1. előadás
Algoritmusok és adatszerkezetek I 1 előadás Típusok osztályozása Összetettség (strukturáltság) szempontjából: elemi (vagy skalár, vagy strukturálatlan) összetett (más szóval strukturált) Strukturálási
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 07
Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 0 Keresőfák Fák Fa: összefüggő, körmentes gráf, melyre igaz, hogy: - (Általában) egy gyökér csúcsa van, melynek 0 vagy több részfája van - Pontosan egy út vezet
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Hashelés. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Algoritmuselmélet Hashelés Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 9. előadás Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 9. előadás
Részletesebben17. A 2-3 fák és B-fák. 2-3 fák
17. A 2-3 fák és B-fák 2-3 fák Fontos jelentősége, hogy belőlük fejlődtek ki a B-fák. Def.: Minden belső csúcsnak 2 vagy 3 gyermeke van. A levelek egy szinten helyezkednek el. Az adatrekordok/kulcsok csak
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 5. előadás
Algoritmusok és adatszerkezetek I. 5. előadás Táblázat A táblázat olyan halmazféleség, amelyben az elemeket kulcsértékkel azonosítjuk. A szokásos halmazműveletekből azonban csak néhányat definiálunk rá:
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Hashelés. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Algoritmuselmélet Hashelés Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 8. előadás Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 8. előadás
RészletesebbenAdatszerkezetek Hasító táblák. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Hasító táblák Dr. Iványi Péter 1 Hash tábla A bináris fáknál O(log n) a legjobb eset a keresésre. Ha valamilyen közvetlen címzést használunk, akkor akár O(1) is elérhető. A hash tábla a
Részletesebben2. Milyen értéket határoz meg az alábbi algoritmus, ha A egy vektor?. (2 pont)
A Név: l 2017.04.06 Neptun kód: Gyakorlat vezet : HG BP l 1. Az A vektor tartalmát az alábbi KUPACOL eljárással rendezzük át maximum kupaccá. A={28, 87, 96, 65, 55, 32, 51, 69} Mi lesz az értéke az A vektor
RészletesebbenTartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I.
Keresés Rendezés Feladat Keresés Rendezés Feladat Tartalom Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
RészletesebbenTuesday, March 6, 12. Hasító táblázatok
Hasító táblázatok Halmaz adattípus U (kulcsuniverzum) K (aktuális kulcsok) Függvény adattípus U (univerzum) ÉT (értelmezési tartomány) ÉK (érték készlet) Milyen az univerzum? Közvetlen címzésű táblázatok
RészletesebbenA lista adatszerkezet A lista elemek egymásutániságát jelenti. Fajtái: statikus, dinamikus lista.
Lista adatszerkezet A lista adatszerkezet jellemzői 1 Különböző problémák számítógépes megoldása során gyakran van szükség olyan adatszerkezetre, amely nagyszámú, azonos típusú elem tárolására alkalmas,
RészletesebbenMiről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Dinamikus adatszerkezetek. Dinamikus adatszerkezetek. Önhivatkozó struktúrák. Önhivatkozó struktúrák
2012. március 27. A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu Miről lesz ma szó? Dinamikus adatszerkezetek Önhivatkozó struktúra keresés, beszúrás,
RészletesebbenÖnszervező bináris keresőfák
Önszervező bináris keresőfák Vágható-egyesíthető halmaz adattípus H={2,5,7,11,23,45,75} Vag(H,23) Egyesit(H1,H2) H1= {2,5,7,11} H2= {23,45,75} Vágás A keresési útvonal mentén feldaraboljuk a fát, majd
RészletesebbenEllenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t
Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet. Programozási tételek
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 8. 1. Egy sorozathoz egy érték hozzárendelése Az összegzés tétele Összefoglalás Programozási tételek Adott egy számsorozat. Számoljuk és írassuk ki az elemek
RészletesebbenKeresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
Keresés Rendezés Feladat Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán 2016. november 7. Farkas B., Fiala
RészletesebbenUgrólisták. RSL Insert Example. insert(22) with 3 flips. Runtime?
Ugrólisták Ugrólisták Ugrólisták Ugrólisták RSL Insert Example insert(22) with 3 flips 13 8 29 20 10 23 19 11 2 13 22 8 29 20 10 23 19 11 2 Runtime? Ugrólisták Empirical analysis http://www.inf.u-szeged.hu/~tnemeth/alga2/eloadasok/skiplists.pdf
RészletesebbenFelvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga
BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR A. tételsor (30 pont) Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga 1. (5p) Egy x biten tárolt egész adattípus (x szigorúan pozitív
RészletesebbenLáncolt listák. Egyszerű, rendezett és speciális láncolt listák. Programozás II. előadás. Szénási Sándor
Láncolt listák Egyszerű, rendezett és speciális láncolt listák előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Láncolt
Részletesebben5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E
5. SOR A sor adatszerkezet is ismerős a mindennapokból, például a várakozási sornak számos előfordulásával van dolgunk, akár emberekről akár tárgyakról (pl. munkadarabokról) legyen szó. A sor adattípus
Részletesebbenadatszerkezetek 2007/7/6 15:51 page 27 #23
adatszerkezetek 2007/7/6 15:51 page 27 #23 9. FEJEZET Állományok 9.1. Alapfogalmak 9.1. definíció. Másodlagos tárolónak vagy külső tárolónak, háttértárnak, periféria tárolónak nevezzük azokat a tárolóeszközöket,
RészletesebbenFelvételi tematika INFORMATIKA
Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.
RészletesebbenLáncolt Listák. Adat1 Adat2 Adat3 ø. Adat1 Adat2 ø Adat3
Láncolt Listák Adatszerkezetek Adatszerkezet: Az adatelemek egy olyan véges halmaza, amelyben az adatelemek között szerkezeti összefüggések vannak Megvalósítások: - Tömb, Láncolt lista, Fa, Kupac, Gráf,
RészletesebbenFogalmak: Adatbázis Tábla Adatbázis sorai: Adatbázis oszlopai azonosító mező, egyedi kulcs Lekérdezések Jelentés Adattípusok: Szöveg Feljegyzés Szám
Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggő információ vagy adatgyőjtemény. Tábla: logikailag összetartozó adatok sorokból és oszlopokból álló elrendezése. Adatbázis sorai: (adat)rekord Adatbázis oszlopai:
Részletesebben6. LISTÁK ábra. A lista absztrakt adatszerkezet (ADS)
6. LISTÁK Az előző fejezetekben megismerkedtünk a láncolt ábrázolással. Láttuk a verem és a sor, valamint előre tekintve a keresőfa pointeres megvalósításának a lehetőségét és előnyeit. A láncolt ábrázolással
RészletesebbenVerem Verem mutató 01
A számítástechnikában a verem (stack) egy speciális adatszerkezet, amiben csak kétféle művelet van. A berak (push) egy elemet a verembe rak, a kivesz (pop) egy elemet elvesz a verem tetejéről. Mindig az
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28
RészletesebbenEgyszerű programozási tételek
Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.
RészletesebbenBuborékrendezés: Hanoi Tornyai: Asszimptótikus fv.ek: Láncolt ábrázolás: For ciklussal:
Buborékrendezés: For ciklussal: Hanoi Tornyai: Asszimptótikus fv.ek: Láncolt ábr.: ha p egy mutató típusú változó akkor p^ az általa mutatott adatelem, p^.adat;p^.mut. A semmibe mutató ponter a NIL.Szabad
Részletesebbenfile:///d:/okt/ad/jegyzet/ad1/b+fa.html
1 / 5 2016. 11. 30. 12:58 B+ fák CSci 340: Database & Web systems Home Syllabus Readings Assignments Tests Links Computer Science Hendrix College Az alábbiakban Dr. Carl Burch B+-trees című Internetes
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek
1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.
RészletesebbenHasító táblázatok. Hasító függvények, kulcsütközés kezelése. Programozás II. előadás. Szénási Sándor
Hasító táblázatok Hasító függvények, kulcsütközés kezelése előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Felépítése
RészletesebbenÁTVÁLTÁSOK SZÁMRENDSZEREK KÖZÖTT, SZÁMÁBRÁZOLÁS, BOOLE-ALGEBRA
1. Tízes (decimális) számrendszerből: a. Kettes (bináris) számrendszerbe: Vegyük a 2634 10 -es számot, és váltsuk át bináris (kettes) számrendszerbe! A legegyszerűbb módszer: írjuk fel a számot, és húzzunk
RészletesebbenA számítástudomány alapjai. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A számítástudomány alapjai Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bináris keresőfa, kupac Katona Gyula Y. (BME SZIT) A számítástudomány
RészletesebbenAdatszerkezetek II. 10. előadás
Adatszerkezetek II. 10. előadás Kombinatorikai algoritmusok A kombinatorika: egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök
Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Feladatgyűjtemény Összeállította: Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Frissítve: 2015.
RészletesebbenGRÁFOK ÉS ALGORITMUSOK ELMÉLETE VIZSGAKÉRDÉSEK Matematika BSc Elemző szakirány II. év 1. félév
GRÁFOK ÉS ALGORITMUSOK ELMÉLETE VIZSGAKÉRDÉSEK Matematika BSc Elemző szakirány II. év 1. félév Az írásbeli vizsgán öt kérdést kell kidolgozni, A kérdések az alábbiak közül kerülnek kiválasztásra, a műfaji
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 03 Oszd meg és uralkodj. Nagy
Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 03 Oszd meg és uralkodj Divide & Conquer (,,Oszd meg és uralkodj ) paradigma Divide: Osszuk fel az adott problémát kisebb problémákra. Conquer: Oldjuk meg a kisebb
RészletesebbenLINEÁRIS PROGRAMOZÁSI FELADATOK MEGOLDÁSA SZIMPLEX MÓDSZERREL
LINEÁRIS PROGRAMOZÁSI FELADATOK MEGOLDÁSA SZIMPLEX MÓDSZERREL x 1-2x 2 6 -x 1-3x 3 = -7 x 1 - x 2-3x 3-2 3x 1-2x 2-2x 3 4 4x 1-2x 2 + x 3 max Alapfogalmak: feltételrendszer (narancs színnel jelölve), célfüggvény
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.
Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:
Részletesebben7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?
7. Számelmélet I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel? ELTE 2006. október 27. (matematika
RészletesebbenAlgoritmuselmélet 2. előadás
Algoritmuselmélet 2. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Február 12. ALGORITMUSELMÉLET 2. ELŐADÁS 1 Buborék-rendezés
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenAdatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter
Adatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter 1 Fák Fákat akkor használunk, ha az adatok között valamilyen alá- és fölérendeltség van. Pl. könyvtárszerkezet gyökér () Nincsennek hurkok!!! 2 Bináris fák Azokat a
RészletesebbenAdatbáziskezelés alapjai. jegyzet
Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy
RészletesebbenMás szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy. Más szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy.
Bevezetés 1. Definíció. Az alsó egészrész függvény minden valós számhoz egy egész számot rendel hozzá, éppen azt, amely a tőle nem nagyobb egészek közül a legnagyobb. Az alsó egészrész függvény jele:,
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. 2-3 fák. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 8.
Algoritmuselmélet 2-3 fák Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 8. előadás Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 8. előadás
RészletesebbenRendezések. Összehasonlító rendezések
Rendezések Összehasonlító rendezések Remdezés - Alapfeladat: Egy A nevű N elemű sorozat elemeinek nagyság szerinti sorrendbe rendezése - Feltételezzük: o A sorozat elemei olyanok, amelyekre a >, relációk
RészletesebbenALAPOK. 0 és 255 közé eső számértékek tárolására. Számértékek, például távolságok, pontszámok, darabszámok.
ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK Főbb Adattípusok: Igen/Nem Bájt Ez az adattípus logikai adatok tárolására alkalmas. A logikai adatok mindössze két értéket vehetnek fel. (Igen/Nem, Igaz/Hamis, Férfi/Nő, Fej/Írás
RészletesebbenAdatszerkezetek és algoritmusok
2009. november 13. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek, adatok ábrázolása, típusabsztakció Vezérlési szerkezetek Függvények, paraméterátadás, rekurziók
RészletesebbenKiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése
Kiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Az Ordó jelölés Azt mondjuk, hogy az f(n) függvény eleme az Ordó(g(n)) halmaznak, ha van olyan c konstans (c
RészletesebbenSZÁMRENDSZEREK KÉSZÍTETTE: JURÁNYINÉ BESENYEI GABRIELLA
SZÁMRENDSZEREK KÉSZÍTETTE: JURÁNYINÉ BESENYEI GABRIELLA BINÁRIS (kettes) ÉS HEXADECIMÁLIS (tizenhatos) SZÁMRENDSZEREK (HELYIÉRTÉK, ÁTVÁLTÁSOK, MŰVELETEK) A KETTES SZÁMRENDSZER A computerek világában a
RészletesebbenElemi adatszerkezetek
2017/12/16 17:22 1/18 Elemi adatszerkezetek < Programozás Elemi adatszerkezetek Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2014 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu
RészletesebbenHHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:
Gábor Miklós HHF0CX 5.7-16. Vegyük úgy, hogy a feleségek akkor vannak a helyükön, ha a saját férjeikkel táncolnak. Ekkor már látszik, hogy azon esetek száma, amikor senki sem táncol a saját férjével, megegyezik
RészletesebbenProgramozás alapjai. 8. előadás
8. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Azonosítók érvényességi köre Kiindulási alap: a blokkszerkezetű programozási nyelvek (C, FORTRAN, PASCAL, ) Egy program szerkezete: Fejléc Deklarációsrész
RészletesebbenSzámláló rendezés. Példa
Alsó korlát rendezési algoritmusokra Minden olyan rendezési algoritmusnak a futását, amely elempárok egymással való összehasonlítása alapján működik leírja egy bináris döntési fa. Az algoritmus által a
RészletesebbenAdatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell
Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,
RészletesebbenHatékonyság 1. előadás
Hatékonyság 1. előadás Mi a hatékonyság Bevezetés A hatékonyság helye a programkészítés folyamatában: csak HELYES programra Erőforrásigény: a felhasználó és a fejlesztő szempontjából A hatékonyság mérése
RészletesebbenÉrdekes informatika feladatok
A keres,kkel és adatbázissal ellátott lengyel honlap számos díjat kapott: Spirit of Delphi '98, Delphi Community Award, Poland on the Internet, Golden Bagel Award stb. Az itt megtalálható komponenseket
RészletesebbenHarmadik gyakorlat. Számrendszerek
Harmadik gyakorlat Számrendszerek Ismétlés Tízes (decimális) számrendszer: 2 372 =3 2 +7 +2 alakiérték valódi érték = aé hé helyiérték helyiértékek a tízes szám hatványai, a számjegyek így,,2,,8,9 Kettes
RészletesebbenPROGRAMOZÁSI TÉTELEK
PROGRAMOZÁSI TÉTELEK Összegzés tétele Adott egy N elemű számsorozat: A(N). Számoljuk ki az elemek összegét! S:=0 Ciklus I=1-től N-ig S:=S+A(I) Megszámlálás tétele Adott egy N elemű sorozat és egy - a sorozat
RészletesebbenBevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:
Tartalom 1. Számrendszerek közti átváltás... 2 1.1. Megoldások... 4 2. Műveletek (+, -, bitműveletek)... 7 2.1. Megoldások... 8 3. Számítógépes adatábrázolás... 12 3.1. Megoldások... 14 A gyakorlósor lektorálatlan,
Részletesebben4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI
4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok
RészletesebbenGenerikus osztályok, gyűjtemények és algoritmusok
Programozási, gyűjtemények és algoritmusok bejárása Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 Tartalom 1 bejárása 2 bejárása 2 Java-ban és UML-ben bejárása Az UML-beli paraméteres osztályok a Java
RészletesebbenA továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk
1. Kódelmélet Legyen X = {x 1,..., x n } egy véges, nemüres halmaz. X-et ábécének, elemeit betűknek hívjuk. Az X elemeiből képzett v = y 1... y m sorozatokat X feletti szavaknak nevezzük; egy szó hosszán
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 4. előadás
Algoritmusok és adatszerkezetek I. 4. előadás A lista olyan sorozat, amelyben műveleteket egy kiválasztott, az ún. aktuális elemmel lehet végezni. A lista rendelkezik az alábbi műveletekkel: Üres: Lista
RészletesebbenELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK
ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk
RészletesebbenRekurzió. Dr. Iványi Péter
Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(
Részletesebben1. Halmazok, számhalmazok, alapműveletek
1. Halmazok, számhalmazok, alapműveletek I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Határozza meg az (A B)\C halmaz elemszámát, ha A tartalmazza az összes 19-nél kisebb természetes számot, továbbá B a prímszámok halmaza
RészletesebbenOSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.
Osztók és többszörösök 1783. A megadott számok elsõ tíz többszöröse: 3: 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 4: 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 5: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 6: 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 1784. :
Részletesebben22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA
22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA A megoldandó feladatok, problémák modellezése során sokszor gráfokat alkalmazunk. A gráf fogalmát a matematikából ismertnek vehetjük. A modellezés során a gráfok több változata is
RészletesebbenProgramozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
Részletesebben