Rendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat
|
|
- Oszkár Kiss
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9. Előadás
2 Rendezések A rendezési probléma: Bemenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat Kimenet: a bemenő sorozat olyan (a 1, a 2,,a n ) permutációja, hogy a 1 a 2 a n 2
3 Rendezések Általánosabban: Legyen K egy teljesen rendezett halmaz, a kulcsok halmaza Legyenek T i -k tetszőleges típusok i [1,m] m E := K x X T i i=1 E egy eleme: kulcs t 1 t m rekordmezők 3
4 Rendezések A cél: S Legyen n= S E * rendezése. S rendezett i [1, n-1]: S i.kulcs Előfeltétel: S = S E * S i+1.kulcs Utófeltétel: S rendezett és S Perm(S ) 4
5 Rendezési reláció Legyen U egy halmaz, és < egy kétváltozós reláció U-n. Ha a, b U és a < b, akkor azt mondjuk, hogy a kisebb, mint b. A < reláció egy rendezés, ha teljesülnek a következők: 1. a < a a U elemre (< irreflexív); 2. Ha a, b, c U, a < b, és b < c, akkor a < c (< tranzitív); 3. Tetszőleges a b U elemekre vagy a < b, vagy b < a fennáll (< teljes). Ha < egy rendezés U-n, akkor az (U; <) párt rendezett halmaznak nevezzük. Példa: Z az egész számok halmaza. A < rendezés a nagyság szerinti rendezés. C a karakterek halmaza, a rendezést a karakterek kódja adja. 5
6 Rendezések Például: Személy= Név x Magasság x Születési_év Abigél Janka Zsuzsi Dávid Dorka Akármelyiket választhatjuk kulcsnak mindegyiken van értelmezve rendezés. 6
7 Rendezések Ha a név a kulcs: Abigél Dávid Dorka Janka Zsuzsi
8 Rendezések Ha a születési év a kulcs: Abigél Janka Dávid Zsuzsi Dorka
9 Rendezések Osztályozás: 1. m = 0 skalár rendezők m 1 rekord rendezők 2. Belső rendezők: központi memória + indexelés Külső rendezők: háttértárolón 3. Összehasonlításos rendezők (kulcsok értékét hasonlítjuk) Edényrendezők (kulcsok értéke szerint szétrakjuk) 9
10 Rendezések 4. Helyben rendezők (segéd memória konstans) Nem helyben rendezők 5. Stabil rendezők (azonos kulcsú rekordok sorrendje nem változik) Nem stabil rendezők 6. Előrendezéshez illeszkedő és nem illeszkedő rendezők (kevesebbet dolgozik-e, ha a sorozat előrendezett) 10
11 Rendezések 7. Használt adatszerkezet szerint - lineáris adatszerkezet - fa 8. Módszer szerint: pl. összehasonlításos rendezőknél: - max. elemet kiválasztó - csererendezők - egy elemet helyre vivők - összefuttatásos rendezők 11
12 Rendezések Milyen hatékony egy algoritmus? Legtöbbször csak a lépésszám nagyságrendje érdekes. Hogyan függ a lépésszám az input méretétől? Az input méretét legtöbbször n-nel jelöljük. A lépésszám ennek egy f függvénye, azaz ha n méretű az input, akkor az algoritmus f(n) lépést végez. Igazából az f függvény az érdekes. 100n vagy 101n, általában mindegy n 2 vagy n 3 már sokszor nagy különbség, de néha mindegy n 2 vagy 2 n már mindig nagy különbség 12
13 Függvények nagyságrendje Definíció: Ha f(x) és g(x) az R + egy részhalmazán értelmezett valós értékeket felvevő függvények, akkor f = O(g) jelöli azt a tényt, hogy vannak olyan c, k > 0 állandók, hogy f(x) c * g(x) teljesül, ha x k. A g aszimptotikus felső korlátja f-nek. Például: 100n = O(n), hiszen k = 300; c = 101-re teljesülnek a feltételek, 100n n, ha n
14 Függvények nagyságrendje Definíció: Ha f(x) és g(x) az R + egy részhalmazán értelmezett valós értékeket felvevő függvények, akkor f = (g) jelöli azt a tényt, hogy vannak olyan c, k > 0 állandók, hogy f(x) c * g(x) teljesül, ha x k. A g aszimptotikus alsó korlátja f-nek. Például: 100n = (n), hiszen n 300; c = 99-re teljesülnek a feltételek. 14
15 Függvények nagyságrendje Definíció: Ha f = O(g) és f = (g) is teljesül, akkor f= (g). A g aszimptotikus éles korlátja f-nek. Például: 100n = (n) 15
16 16
17 17
18 18
19 Buborék rendezés Feladat: Rendezzük az A[1..n] vektort! A vektor elemtípusa tetszőleges T típus, amire egy teljes rendezés értelmezhető. Buborék rendezés alapötlete: a vektor elejétől kezdve felbuborékoltatjuk a legnagyobb elemet. Utána ugyanezt tesszük az eggyel rövidebb vektorra, stb. Végül, utoljára még az első két elemre is végrehajtjuk a buborékoltatást. 19
20 Buborék rendezés Egy sorozat rendezett nincs az elemek között inverzió. Ez a rendezés az inverziók csökkentésével rendez
21 Buborék rendezés
22 Buborék rendezés
23 Buborék rendezés
24 Buborék rendezés
25 Buborék rendezés
26 Buborék rendezés
27 Buborék rendezés
28 Buborék rendezés
29 Buborék rendezés
30 Buborék rendezés
31 Buborék rendezés
32 Buborék rendezés
33 Buborék rendezés
34 Buborék rendezés
35 Buborék rendezés
36 Buborék rendezés
37 Buborék rendezés
38 Buborék j n j 2 i 1 i j - 1 A[i] A[i+1]? skip Csere(A[i], A[i+1]) i i+1 j j
39 Buborék j n j 2 i 1 i j - 1 A[i] A[i+1]? skip Csere(A[i], A[i+1]) i i+1 j j
40 Buborék j n j 2 i 1 i j - 1 A[i] A[i+1]? skip Csere(A[i], A[i+1]) i i+1 j j
41 Műveletek időigénye: Buborék c1 c2 c1 c2 c3 c4 c1 c1 skip j 2 i 1 j n i j - 1 A[i] A[i+1] Csere(A[i], A[i+1]) i i+1 j j
42 Buborék rendezés T(A) időráfordítás: külső ciklus: n-1 szer fut le, előtte kezdőértékadás. A cf-t n-szer ellenőrzi, j-t n-1-szer csökkenti: c1 + n * c2 + (n-1)*c1 belső ciklus lefutásainak száma: n-1, n-2, 2,1 mindannyiszor 1 kezdőértékadás, a cf-t eggyel többször ellenőrzi, i-t növeljük (1+ + n-1)-szer: (n-1) *c1 + (2+ +n)*c2 + (1+ + n-1)*c1 42
43 Buborék rendezés A[i] és A[i+1] összehasonlításainak száma: (1+ + n-1)*c3 A cserék száma A-tól függ = A inverzióinak száma ez 0 és ( n 2) között van inv(a)*c4 43
44 Buborék rendezés T(A)= c1 + n * c2 + (n-1)*c1 +(n-1) *c1 + (2+ +n)*c2 + (1+ + n-1)*c1 + (1+ + n-1)*c3 + inv(a)*c4 = c1 + n*c2 + n*c1 - c1 + n*c1 - c1 + (n+2)*(n-1)/2*c2 + n*(n-1)/2*c1 + n*(n-1)/2*c3 + inv(a)*c4 = n 2 * (c1/2 + c2/2 + c3/2) + n*( 3*c1/2 + 3*c2/2 c3/2) (c1 +c2) + inv(a)*c4 44
45 Buborék rendezés Néhány egyszerűsítő feltételezés: 1. Feltételezés: c 1 << c 3 és c 2 << c 4 vagyis az elemek összehasonlítása és cseréje adja a költség javát. Ekkor T(A) n 2 * c 3 /2 - n* c 3 /2 + inv(a)*c 4 = n*(n-1)/2 *c 3 + inv(a)*c 4 45
46 Buborék rendezés 2. Feltételezés: c 3 és c 4 az egyes gépekre jellemző állandók. Ha történetesen c 3 c 4, akkor a végrehajtási időt jellemzi a domináns műveletek száma: T(A) n*(n-1)/2 + inv(a) T(A) helyett T(n)-t bevezetve, a szokásos írásmód: T(n) n*(n-1)/2 + inv(a) 46
47 Buborék rendezés 3. Feltételezés: általában külön-külön kérdezzük az egyes műveletek számát: Ö(n) n*(n-1)/2 Cs(n) inv(a) 47
48 Buborék rendezés 4. Feltételezés: ismerjük a lehetséges bejövő input adatokat, kiszámíthatjuk a legrosszabb ( M T(n) ) és a legjobb esetben ( m T(n) ezt nem szokták kérdezni) átlagos esetben (A T(n) ) 48
49 Buborék rendezés az összehasonlítások száma minden n hosszú vektorra ugyanannyi: M Ö(n) = m Ö(n) = A Ö(n) = n*(n-1)/2 a cserék száma: M Cs(n) = n*(n-1)/2 m Cs(n) = 0 A Cs(n) = n*(n-1)/4 = M Cs(n) /2 (bebizonyítható) 49
50 Buborék rendezés 5. Feltételezés: Gyakran a költség (műveletszám) nagyságrendje, aszimptotikus viselkedése érdekel. M Ö(n)= n*(n-1)/2 = (n 2 ) M Cs(n)= n*(n-1)/2 = (n 2 ) A Cs(n)= n*(n-1)/4 = (n 2 ) 50
51 Buborék rendezés Javított változat: Ha nincs már csere, leáll. Cserék száma nem változik. M Ö(n) nem változik. m Ö(n) = n-1 A Ö(n) =? (sejtés: n 2 ) 51
52 Maximum kiválasztásos rendezés Ötlet: feltételezzük, hogy az A[1..n] tömb jobb széle (j+1..n) már rendezve van, minden lépésben kiválasztjuk az A[1..j] résztömb maximális elemét, és kicseréljük a j. helyen lévővel, majd j-t csökkentjük. Kezdetben j értéke n
53 Maximum kiválasztásos rendezés max: 12 ind:
54 Maximum kiválasztásos rendezés
55 Maximum kiválasztásos rendezés max: 11 ind:
56 Maximum kiválasztásos rendezés
57 Maximum kiválasztásos rendezés max: 10 ind:
58 Maximum kiválasztásos rendezés És így tovább
59 Maxkiv_Rend j n j 2 Maxkiv(A[1..j], ind, max) Csere(A[ind], A[j]) j j
60 Maxkiv_Rend j n j 2 Maxkiv(A[1..j], ind, max) Csere(A[ind], A[j]) j j - 1 M Ö(n) (n-1) + (n-2) + +1 = (n 2 ) n elem közül a max kiválasztása legalább n-1 összehasonlítás 60
61 Maxkiv (A[1..j], ind, max) i 1; ind 1; max A[1] i < j A[i+1] > max? ind max i+1; A[i+1] i i+1 61
62 Maxkiv (A[1..j], ind, max) i 1; ind 1; max A[1] i < j A[i+1] > max? ind max i+1; A[i+1] i i+1 62
63 Beszúró rendezés Egyszerű beillesztéssel egy egy elemet a helyére viszünk megkeressük, hogy hová való a már rendezett sorozatban. Ha tömbben tároljuk, akkor a mozgatások száma is fontos. 63
64 64
65 Beszúró rendezés
66 Beszúró rendezés
67 Beszúró rendezés
68 Beszúró rendezés
69 Beszúró rendezés
70 Beszúró rendezés
71 Beszúró rendezés
72 Beszúró rendezés
73 Beszúró rendezés
74 Beszúró rendezés
75 Beszúró rendezés És így tovább
76 Beszúró j 1 j n-1 w A[j+1]; i j i 1 A[i] > w A[i+1] A[i] i i-1 A[i+1] w j j
77 Beszúró j 1 j n-1 w A[j+1]; i j i 1 A[i] > w A[i+1] A[i] i i-1 A[i+1] w j j
78 Beszúró rendezés Műveletigény: M Ö(n) = n*(n-1)/2 = (n 2 ) A Ö(n) M Ö(n) /2 = (n 2 ) m Ö(n) = n 1 M a mozgatás művelete: M M(n) = (n+2)*(n-1)/2= (n 2 ) A M(n) = n2/4 = (n 2 ) m M(n) = 2*(n-1) = (n) 78
Rendezések. Összehasonlító rendezések
Rendezések Összehasonlító rendezések Remdezés - Alapfeladat: Egy A nevű N elemű sorozat elemeinek nagyság szerinti sorrendbe rendezése - Feltételezzük: o A sorozat elemei olyanok, amelyekre a >, relációk
RészletesebbenAlgoritmuselmélet 1. előadás
Algoritmuselmélet 1. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Február 11. ALGORITMUSELMÉLET 1. ELŐADÁS 1 Források
RészletesebbenAlgoritmuselmélet 2. előadás
Algoritmuselmélet 2. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Február 12. ALGORITMUSELMÉLET 2. ELŐADÁS 1 Buborék-rendezés
RészletesebbenAlgoritmuselmélet 1. előadás
Algoritmuselmélet 1. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Február 11. ALGORITMUSELMÉLET 1. ELŐADÁS 1 Források
RészletesebbenA félév során előkerülő témakörök
A félév során előkerülő témakörök rekurzív algoritmusok rendező algoritmusok alapvető adattípusok, adatszerkezetek, és kapcsolódó algoritmusok dinamikus programozás mohó algoritmusok gráf algoritmusok
RészletesebbenAdatszerkezetek. Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések)
Adatszerkezetek Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések) Keresések A probléma általános megfogalmazása: Adott egy N elemű sorozat, keressük meg azt az elemet (határozzuk meg a helyét a sorozatban),
RészletesebbenHaladó rendezések. PPT 2007/2008 tavasz.
Haladó rendezések szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Alapvető összehasonlító rendezések Shell rendezés Kupacrendezés Leszámláló rendezés Radix rendezés Edényrendezés
Részletesebben19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI
19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI Ebben a fejezetben aszimptotikus (nagyságrendi) alsó korlátot adunk az összehasonlításokat használó rendező eljárások lépésszámára. Pontosabban,
RészletesebbenProgramozás alapjai 9. előadás. Wagner György Általános Informatikai Tanszék
9. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Leszámoló rendezés Elve: a rendezett listában a j-ik kulcs pontosan j-1 kulcsnál lesz nagyobb. (Ezért ha egy kulcsról tudjuk, hogy 27 másiknál nagyobb,
Részletesebben15. tétel. Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30.
15. tétel Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30. Edényrendezés Tegyük fel, hogy tudjuk, hogy a bemenő elemek (A[1..n] elemei) egy m elemű U halmazból kerülnek ki, pl. " A[i]-re
Részletesebben1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje
1. Alapfogalmak 1.1. Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt
RészletesebbenSpecifikáció. B logikai formula, a bemeneti feltétel, K logikai formula, a kimeneti feltétel, A az algoritmus, amelyre az állítás vonatkozik.
Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt kimeneti adatot
RészletesebbenA számítástudomány alapjai. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A számítástudomány alapjai Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bináris keresőfa, kupac Katona Gyula Y. (BME SZIT) A számítástudomány
RészletesebbenTartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I.
Keresés Rendezés Feladat Keresés Rendezés Feladat Tartalom Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
RészletesebbenÖsszetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10.
Összetett programozási tételek Sorozathoz sorozatot relő feladatokkal foglalkozunk. A bemenő sorozatot le kell másolni, s közben az elemekre vonatkozó átalakításokat lehet végezni rajta: Input : n N 0,
RészletesebbenKeresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
Keresés Rendezés Feladat Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán 2016. november 7. Farkas B., Fiala
RészletesebbenSpecifikáció. B logikai formula, a bemeneti feltétel, K logikai formula, a kimeneti feltétel, A az algoritmus, amelyre az állítás vonatkozik.
Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt kimeneti adatot
RészletesebbenElőfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
RészletesebbenKiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése
Kiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Az Ordó jelölés Azt mondjuk, hogy az f(n) függvény eleme az Ordó(g(n)) halmaznak, ha van olyan c konstans (c
RészletesebbenSzámláló rendezés. Példa
Alsó korlát rendezési algoritmusokra Minden olyan rendezési algoritmusnak a futását, amely elempárok egymással való összehasonlítása alapján működik leírja egy bináris döntési fa. Az algoritmus által a
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az induló élből
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált
RészletesebbenSzámjegyes vagy radix rendezés
Számláló rendezés Amennyiben a rendezendő elemek által felvehető értékek halmazának számossága kicsi, akkor megadható lineáris időigényű algoritmus. A bemenet a rendezendő elemek egy n méretű A tömbben
RészletesebbenRendezések. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar október 24.
Rendezések 8. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. október 24. Sergyán (OE NIK) AAO 08 2011. október 24. 1 / 1 Felhasznált irodalom
RészletesebbenProgramozás II. előadás
Nem összehasonlító rendezések Nem összehasonlító rendezések Programozás II. előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Programozás II. 2 Rendezés
RészletesebbenFüggvények növekedési korlátainak jellemzése
17 Függvények növekedési korlátainak jellemzése A jellemzés jól bevált eszközei az Ω, O, Θ, o és ω jelölések. Mivel az igények általában nemnegatívak, ezért az alábbi meghatározásokban mindenütt feltesszük,
RészletesebbenKupacrendezés. Az s sorban lévő elemeket rendezzük a k kupac segítségével! k.empty. not s.isempty. e:=s.out k.insert(e) not k.
10. Előadás Beszúró rendezés Használjuk a kupacokat rendezésre! Szúrd be az elemeket egy kupacba! Amíg a sor ki nem ürül, vedd ki a kupacból a maximális elemet, és tedd az eredmény (rendezett) sorba! 2
RészletesebbenGyakorló feladatok ZH-ra
Algoritmuselmélet Schlotter Ildi 2011. április 6. ildi@cs.bme.hu Gyakorló feladatok ZH-ra Nagyságrendek 1. Egy algoritmusról tudjuk, hogy a lépésszáma O(n 2 ). Lehetséges-e, hogy (a) minden páros n-re
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet. Programozási tételek
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 8. 1. Egy sorozathoz egy érték hozzárendelése Az összegzés tétele Összefoglalás Programozási tételek Adott egy számsorozat. Számoljuk és írassuk ki az elemek
RészletesebbenNagyságrendek. Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz. Friedl Katalin BME SZIT február 1.
Nagyságrendek Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz (a Rónyai Ivanyos Szabó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Katalin BME SZIT friedl@cs.bme.hu 018. február 1. Az O, Ω, Θ jelölések Az algoritmusok
RészletesebbenKözismereti informatika I. 4. előadás
Közismereti informatika I. 4. előadás Rendezések Bemenet: N: Egész, X: Tömb(1..N: Egész) Kimenet: X: Tömb(1..N: Egész) Előfeltétel: Utófeltétel: Rendezett(X) és X=permutáció(X ) Az eredmény a bemenet egy
RészletesebbenAlgoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar horvath@inf.u-szeged.hu 0.1. Az algoritmikus tudás szintjei Ismeri (a megoldó algoritmust) Érti Le tudja pontosan
RészletesebbenMinimális feszítőfák Legyen G = (V,E,c), c : E R + egy súlyozott irányítatlan gráf. Terjesszük ki a súlyfüggvényt a T E élhalmazokra:
Minimális feszítőfák Legyen G = (V,E,c), c : E R + egy súlyozott irányítatlan gráf. Terjesszük ki a súlyfüggvényt a T E élhalmazokra: C(T ) = (u,v) T c(u,v) Az F = (V,T) gráf minimális feszitőfája G-nek,
RészletesebbenAdatszerkezetek 1. előadás
Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés 2. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés 2 előadás Összetett típusok 1 Rekord 2 Halmaz (+multialmaz, intervallumalmaz) 3 Tömb (vektor, mátrix) 4 Szekvenciális fájl (input, output) Pap Gáborné, Zsakó László: Algoritmizálás,
Részletesebben9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.
Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi
RészletesebbenINFORMATIKA javítókulcs 2016
INFORMATIKA javítókulcs 2016 ELMÉLETI TÉTEL: Járd körbe a tömb fogalmát (Pascal vagy C/C++): definíció, egy-, két-, több-dimenziós tömbök, kezdőértékadás definíciókor, tömb típusú paraméterek átadása alprogramoknak.
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebben15. A VERSENYRENDEZÉS
15. A VERSENYRENDEZÉS A versenyrendezés (tournament sort) a maximum-kiválasztó rendezések közé tartozik, ugyanis az elemek közül újra és újra kiválasztja (eltávolítja és kiírja) a legnagyobbat. Az eljárás
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Programozási tételek, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Függvények nagyságrendje, elágazás és korlátozás, dinamikus programozás. Katona Gyula Y.
Algoritmuselmélet Függvények nagyságrendje, elágazás és korlátozás, dinamikus programozás Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenProgramozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok és programozási tételek
Részletesebben1. ábra. Számláló rendezés
1:2 2:3 1:3 1,2,3 1:3 1,3,2 3,1,2 2,1,3 2:3 2,3,1 3,2,1 1. ábra. Alsó korlát rendezési algoritmusokra Minden olyan rendezési algoritmusnak a futását, amely elempárok egymással
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Tartalom Összegzés vektorra, mátrixra Megszámolás vektorra, mátrixra Maximum-kiválasztás vektorra, mátrixra Eldöntés vektorra, mátrixra Kiválasztás
Részletesebben10. Szimultán kiválasztások
10. Szimultán kiválasztások Ebben a fejezetben két újabb alsókorlát-elemzés következik. Mindkettőben egy szimultán algoritmus műveletigényére adunk alsó korlátot. Pontosabban, egy-egy feladat megoldásához
RészletesebbenAdatbázis rendszerek Gy: Algoritmusok C-ben
Adatbázis rendszerek 1. 1. Gy: Algoritmusok C-ben 53/1 B ITv: MAN 2015.09.08 Alapalgoritmusok Összegzés Megszámlálás Kiválasztás Kiválasztásos rendezés Összefésülés Szétválogatás Gyorsrendezés 53/2 Összegzés
RészletesebbenStruktúra nélküli adatszerkezetek
Struktúra nélküli adatszerkezetek Homogén adatszerkezetek (minden adatelem azonos típusú) osztályozása Struktúra nélküli (Nincs kapcsolat az adatelemek között.) Halmaz Multihalmaz Asszociatív 20:24 1 A
RészletesebbenEdényrendezés. Futási idő: Tegyük fel, hogy m = n, ekkor: legjobb eset Θ(n), legrosszabb eset Θ(n 2 ), átlagos eset Θ(n).
Edényrendezés Tegyük fel, hogy a rendezendő H = {a 1,...,a n } halmaz elemei a [0,1) intervallumba eső valós számok. Vegyünk m db vödröt, V [0],...,V [m 1] és osszuk szét a rendezendő halmaz elemeit a
RészletesebbenElmaradó óra. Az F = (V,T) gráf minimális feszitőfája G-nek, ha. F feszitőfája G-nek, és. C(T) minimális
Elmaradó óra A jövő heti, november 0-dikei óra elmarad. Minimális feszítőfák Legyen G = (V,E,c), c : E R + egy súlyozott irányítatlan gráf. Terjesszük ki a súlyfüggvényt a T E élhalmazokra: C(T ) = (u,v)
RészletesebbenInformatikai tehetséggondozás:
Ég és Föld vonzásában a természet titkai Informatikai tehetséggondozás: Rendezések TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-2012-0018 Az alapfeladat egy N elemű sorozat nagyság szerinti sorba rendezése. A sorozat elemei
RészletesebbenDr. Schuster György február / 32
Algoritmusok és magvalósítások Dr. Schuster György OE-KVK-MAI schuster.gyorgy@kvk.uni-obuda.hu 2015. február 10. 2015. február 10. 1 / 32 Algoritmus Alapfogalmak Algoritmus Definíció Algoritmuson olyan
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Függvények nagyságrendje, elágazás és korlátozás, dinamikus programozás. Katona Gyula Y.
Algoritmuselmélet Függvények nagyságrendje, elágazás és korlátozás, dinamikus programozás Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenProgramozási segédlet
Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen
RészletesebbenRE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenA valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
RészletesebbenTartalom. Programozási alapismeretek. 11. előadás
Tartalom Programozási alapismeretek 11. előadás Rendezési feladat specifikáció Egyszerű cserés Minimum-kiválasztásos Buborékos Javított buborékos Beillesztéses Javított beillesztéses Szétosztó Számlálva
Részletesebben14. Mediánok és rendezett minták
14. Mediánok és rendezett minták Kiválasztási probléma Bemenet: Azonos típusú (különböző) elemek H = {a 1,...,a n } halmaza, amelyeken értelmezett egy lineáris rendezési reláció és egy i (1 i n) index.
RészletesebbenPROGRAMOZÁSI TÉTELEK
PROGRAMOZÁSI TÉTELEK Összegzés tétele Adott egy N elemű számsorozat: A(N). Számoljuk ki az elemek összegét! S:=0 Ciklus I=1-től N-ig S:=S+A(I) Megszámlálás tétele Adott egy N elemű sorozat és egy - a sorozat
Részletesebben4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI
4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok
RészletesebbenELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK
ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 1. előadás
Algoritmusok és adatszerkezetek I 1 előadás Típusok osztályozása Összetettség (strukturáltság) szempontjából: elemi (vagy skalár, vagy strukturálatlan) összetett (más szóval strukturált) Strukturálási
RészletesebbenAdatszerkezetek I. 1. előadás
Adatszerkezetek I. 1. előadás Adatok jellemzői ismétlés 1. Azonosító Az a jelsorozat, amellyel hivatkozhatunk a tartalmára, amely által módosíthatjuk tartalmát. 2. Hozzáférési jog Adatokat módosítani,
Részletesebben1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,
RészletesebbenProgramozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán
RészletesebbenRelációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor
RészletesebbenHatékonyság 1. előadás
Hatékonyság 1. előadás Mi a hatékonyság Bevezetés A hatékonyság helye a programkészítés folyamatában: csak HELYES programra Erőforrásigény: a felhasználó és a fejlesztő szempontjából A hatékonyság mérése
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás Szövegfájl Fájl típus A szövegfájl karakterek sorozata: input fájl Műveletei: nyit, zár, olvas, vége? output fájl Műveletei: nyit, zár, ír Pap Gáborné,
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
RészletesebbenAdatszerkezetek II. 10. előadás
Adatszerkezetek II. 10. előadás Kombinatorikai algoritmusok A kombinatorika: egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik
RészletesebbenMultihalmaz, intervallumhalmaz
Multihalmaz, intervallumhalmaz Halmaz féleségek 1. Halmaz Gyümölcsök: {alma,körte,szilva,barack} 2. Multihalmaz Állatok: {(macska,4),(rigó,2),(galamb,3)} 3. Intervallumhalmaz diszjunkt Óráim: {[8-10],[13-14],[16-20)}
RészletesebbenTérinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok
Cserép Máté 2016. szeptember 14. Analóg programozásnak nevezzük azt, amikor egy feladat megoldásához egy már ismert és megoldott feladat megoldását használjuk fel. Általában nem pontosan ugyanazt a feladatot
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 11. előadás
Programozási alapismeretek 11. előadás Tartalom Rendezési feladat specifikáció Egyszerű cserés rendezés Minimum-kiválasztásos rendezés Buborékos rendezés Javított buborékos rendezés Beillesztéses rendezés
RészletesebbenProgramozási tételek. Dr. Iványi Péter
Programozási tételek Dr. Iványi Péter 1 Programozási tételek A programozási tételek olyan általános algoritmusok, melyekkel programozás során gyakran találkozunk. Az algoritmusok általában számsorozatokkal,
RészletesebbenFelvételi tematika INFORMATIKA
Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 3. előadás
Programozási alapismeretek 3. előadás Tartalom Ciklusok specifikáció+ algoritmika +kódolás Egy bevezető példa a tömbhöz A tömb Elágazás helyett tömb Konstans tömbök 2/42 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg
RészletesebbenProgramozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 3. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Relációk Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenAdatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter 1 Hash tábla A bináris fáknál O(log n) a legjobb eset a keresésre. Ha valamilyen közvetlen címzést használunk, akkor akár O(1) is elérhető. A hash tábla a tömb általánosításaként
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök
Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28
RészletesebbenProgramozás alapjai. 8. előadás
8. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Azonosítók érvényességi köre Kiindulási alap: a blokkszerkezetű programozási nyelvek (C, FORTRAN, PASCAL, ) Egy program szerkezete: Fejléc Deklarációsrész
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Bonyolultságelmélet. Katona Gyula Y.
Algoritmuselmélet Bonyolultságelmélet Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 12. előadás Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet
RészletesebbenAlgoritmusokfelülnézetből. 1. ELŐADÁS Sapientia-EMTE
Algoritmusokfelülnézetből 1. ELŐADÁS Sapientia-EMTE 2015-16 Algoritmus Az algoritmus kifejezés a bagdadi arab tudós, al-hvárizmi(780-845) nevének eltorzított, rosszul latinra fordított változatából ered.
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Specifikáció A specifikáció elemei bemenet mit ismerünk? kimenet mire vagyunk kíváncsiak? előfeltétel mit tudunk az ismertekről? utófeltétel mi az összefüggés
RészletesebbenProgramozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
RészletesebbenA 2017/2018 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai. INFORMATIKA II. (programozás) kategória
Oktatási Hivatal A 2017/2018 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai 1. feladat: Repülők (20 pont) INFORMATIKA II. (programozás) kategória Ismerünk városok közötti repülőjáratokat.
RészletesebbenTérinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok
Cserép Máté Analóg programozásnak nevezzük azt, amikor egy feladat megoldásához egy már ismert és megoldott feladat megoldását használjuk fel. Általában nem pontosan ugyanazt a feladatot oldottuk meg korábban,
RészletesebbenSzámsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Valós számsorozaton valós számok meghatározott sorrendű végtelen listáját értjük. A hangsúly az egymásután következés rendjén van.
RészletesebbenItt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:
1. Halmazok, relációk, függvények 1.A. Halmazok A halmaz bizonyos jól meghatározott dolgok (tárgyak, fogalmak), a halmaz elemeinek az összessége. Azt, hogy az a elem hozzátartozik az A halmazhoz így jelöljük:
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenKétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
Részletesebben26. MINIMÁLIS KÖLTSÉGŰ UTAK MINDEN CSÚCSPÁRRA
26. MINIMÁLIS KÖLTSÉGŰ UTAK MINDEN CSÚCSPÁRRA Az előző két fejezetben tárgyalt feladat általánosításaként a gráfban található összes csúcspárra szeretnénk meghatározni a legkisebb költségű utat. A probléma
Részletesebben