IFÖ~j,~~!:~::~~;1 BíRÓSÁG -J,? l

Átírás

1 U ~ Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf )A4 '3/~ {EJ lao.--_."...~,-,-,_._...-"--,.._-_..~ ÉRKE::ZFIT 7.010,JúN O l IFÖ~j,~~!:~::~~;1 BíRÓSÁG -J,? l, '. (,>;..1 frgd,';, , )\J:... h. : rcr<'.: A Fővárosi Ítélőtábla az S.B.G.&K. Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út 113., ügyintéző: dr. László Áron Márk ügyvéd) által képviselt Rádiótaxi Kft. (1112 Budapest, Rétkerülő utca 53.) kérelmezőnek a Sár és Társai Ügyvédi Iroda (1051 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 16. II. em., ügyintéző: dr. Lantos Judit ügyvéd) által képviselt Horváth Pál (1023 Budapest, Török utca 5.) ellenérdekű fél ellen a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyet lajstromozó határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság október 16. napján kelt, l.pk /18. számú végzése ellen az ellenérdekű fél 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a kérelmező megváltoztatási kérelmét elutasítja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy az ellenérdekű félnek 15 napon belül fizessen meg (Ötvenkilencezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzésével a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) védjegyet lajstromozó M számú határozatát megváltoztatta, és a védjegybejelentést elutasította. Kötelezte az ellenérdekű felet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek forint eljárási költséget. Nem értett egyet a Hivatallal, amely az ellenérdekű fél szeptember 24. napjan bejelentett színes ábrás megjelölését - amelyben fehér alapon Budapest térkép ének körvonala látható kékkel rajzolva és szürkével kontúrozva, benne egymás alatt nyomtatott sötétkék színű betükkel a "RÁDIÓ" és a "TAXI" szavak, alatta pedig a és telefonszámok szám alatt védjegyként lajstromozta a 39. áruosztályon belül a szállítás, áruk csomagolása és utazásszervezés szolgáltatások tekintetében. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogyavédjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 5. (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel az ellenérdekű fél megjelölése nem részesülhet védjegyoltalomban, mivel annak a kérelmezői cég a jogszerű korábbi használója. A hivatali határozatban a kérelmező észrevétele, illetve felszólalása alapján vizsgált további jogcírnek közül a Vt. 3. (1) bekezdés c) pontjára alapított rosszhiszeműséget érdemben nem vizsgálta, azzal, hogy a kérelmező nem tartozik abba a körbe, aki a hivatali döntés megváltoztatását kérheti. A Vt. 4. (1) bekezdés b) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti összetéveszthetőségre alapítottan pedig azért nem látta a lajstromozás akadályát, mert a kérelmező belföldi védjegyoltalommal nem rendelkezik és arra vonatkozóan sem merült fel

2 8.Pkf adat, hogy a "RÁDIÓ TAXI" megjelölés ismertségét valamely külföldi védjegy eredményezte volna. A Vt. 5. (2) bekezdése szerinti lajstromozást kizáró ok kapcsán elsődlegesen a Hivatal által megállapított tényállás kiegészítését tartotta szükségesnek az elsőfokú bíróság. Megállapította, hogya.radiötaxi'' kifejezést először a Rádió Taxi Kisszövetkezet használta taxi-szolgáltatások nyújtása során, majd a HP Rádió Taxi Kft., a Rádió Taxi Ász Kft. Használta továbbá április ától a H-77 Taxi Kft. (helyesen H-77 Kft.), valamint vele párhuzamosan, együttműködve júniusától a HP-Taxi Kft. is. E gazdasági társaságok, amelyek részben cégnevükben. részben kereskedelmi névként használták a "RÁDIÓ TAXI" megjelölést, az ellenérdekű félhez kapcsolódtak, azoknak tulajdonosa, illetve legtöbbször a cég vezető képviselője is volt. Az ellenérdekű fél azonban nem mint magánszemély, hanem mint a társaságok ügyvezetője rendelkezett a név felett. Megállapította továbbá, hogya kérelmezői cég, Rádiótaxi Kft. néven december 12-én alakult, annak alapító tagja és ügyvezetője, Tamás.Krisztina az ellenérdekű fél fiának, Horváth Csabának a felesége. Rögzítette azt is, hogy az ellenérdekű fél ügyvezetése alatt álló H-77 Kft. és HP-Taxi Kft. likviditási gondjai miatt Szentgyörgyi Ferenc először kölcsönt nyújtott a társaságoknak, majd március 7-én, illetve 14-én az ellenérdekű félnek a társaságokban lévő 2,9 millió forintos üzletrészéból 2,8 millió forintos részt megvásárolt és ugyanekkor az ellenérdekű fél az ügyvezetői megbízásáról lemondott. Az adásvételi szerződések egyikében sem szerepelt a Rádiótaxi megjelöléssei kapcsolatos rendelkezés;-az--ellenérdekű fél terhére értékelte annak bizonyítatlanságát, hogy a két cég eladása ellenére a "RÁDIÓ TAXI" márkanév nála maradt, ezért megállapította, hogy a kereskedelmi név a cégeket illeti, hiszen arra azok működéséhez volt szükség, az ő szolgáltatásaikat különböztette meg más hasonló cégek ugyanezen piaci szegmensben nyújtott szolgáltatásaitól. A lefolytatott széleskörű bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a kérelmezöi használat joga nem az ellenérdekű féltól eredeztethető, hanem a.rádiótaxi" kereskedelmi nevet jogszerűen és korlátozásoktól mentesen használó H-77 és a HP-Taxi Kft-ék engedélyezték a kérelmező számára a megjelölés használatát, arról az ellenérdekű fél tudott és azt hallgatólagosan tudomásul vette. Mindebbó1 az elsőfokú bíróság arra a következerésre jutott, hogy a kérelmezői cég volt a védjegybejelentésben foglalt ábrás megjelölésnek jogszerű, származtatott, korábbi használója. Az első fokon eljárt bíróság kitért arra is, miszerint kora nyarán a nevezett társaságoknál és a kérelmezőnéllogó váltásra került sor. Ennek során a betű- és számelemek megmaradtak, ám a korábbi kék-szürke-fehér színek helyett a térkép kontúrja feketére, alapszíne élénk sárgára változott, melyben a "RÁDIÓ" fekete színnel, a "TAXI" a térképen keresztbe futó sávon belül fehér nyomtatott betükkel van megjelenítve, a telefonszám pedig az ábrán kívülre került. Az új megjelölést a kérelmező azóta is folyamatosan használja. A végzés okfejtése szerint, bár a korábbtól fogva ténylegesen használt megjelölés és a lajstromozni kért megjelölés a színbeli változás, illetőleg a telefonszám korábbitól eltérő elhelyezése miatt nem tekinthető azonosnak, de a kérelmező által korábban használt megjelölés domináns, a megkülönböztető képességet hordozó elemei megmaradtak. A

3 8.Pkf l kérelmező által jelenleg és korábban használt megjelölés tehát lényegét tekintve azonosnak tekinthető, azaz megállapítható a megjelölés belföldi használatának folyamatossága. Vizsgálta és értékelte azt is, hogy az ellenérdekű fél a Hivatali eljárás során számos írásbeli nyilatkozatot csatolt arról, hogy l 986-tól az ő megrendelésére készültek szabadjelzők. matricák Rádiótaxi megjelöléssel, de az elsőfokú bíróság szerint ez nem bizonyítja, hogy a megjelölés az ő személyéhez kapcsolódott volna, hiszen szinte valamennyi megjelölést a nevében vagy kereskedelmi névként viselő társaság ügyvezetője az ellenérdekű fél volt, így a megrendeléseket is a cégek képviseletében tette. Annak sem tulajdonított jelentőséget, hogya szabadjelzök mintaoltalmának tulajdonosa később Horváth Pál javára is tett lemondó nyilatkozatot. A megjelölés ellenérdekű fél személyéhez való kapcsolódásának továbbá az is ellentmond, hogy noha novemberében végképp megszűnt a kapcsolata a HP-Taxi és a H-77 Kft-ékkel, írásbeli felszólítást a megjelölés használatának megszüntetésére csak a lajstromozást követően, júniusában küldött. Ilyen indokok mellett az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az ellenérdekű félnek a védjegybejelentés időpontjában saját jogú korábbi megjelölés használata nem volt, ezért a megjelölés nem nyerhet védjegyoltalmat. A végzéssel szemben az ellenérdekű fél élt fellebbezéssel, a védjegyoltalom fenntartását kérte. amiben annak megváltoztatásával Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése ellentétes az eljárásban feltárt tényekkel, jogszabálysértő és megalapozatlan. Hangsűlyoztá, hogy a kérelmező megalakulásáról nem tudott, utóbb az ellen-azért nemtíttakozott, rnert nem mutatkozete jele a~#dió TAXI" megjelölés rosszhiszemű használatának, és ezért állt a fekete-sárga jelzés alkalmazása mellé is. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, miszerint a HP-Taxi Kft. indult volna az MTV által kiírt pályázaton. Vitatta továbbá a kérelmező és ah-77, illetve a HP-Taxi Kft. társaságok közötti együttműködés tartalmát, valamint azt, hogy a kérelmező milyen jogi minősítéssel jutott hozzá a megjelöléshez fűződő jogokhoz. Tévesnek ítélte azt a bírósági megállapítást is, miszerint Horváth Pál személyesen taxis szolgáltatást sohasem végzett, ennek ellent mond, hogy 00 l szám alatt önálló hívószáma volt. Sérelmezte, hogy az elsőfokú végzés nem vette figyelembe és nem ismerte el, hogy a megjelölés több mint 20 éven át tartó használata és a fogyasztök körében kialakult ismertsége azokhoz a társaságo khoz kapcsolódik, amelyek Horváth Pál részbeni tulajdonlása és vezetése alatt álltak. Kiemelte, hogy következetesen vigyázott arra, hogy a cégek váltásával se a telefonszám, se a "RÁDIÓ TAXI" megjelölés ne változzon. Vitatta, hogyamegjelöléshez fűződő jogok csak a vállalkozásokhoz tartoztak volna, mely esetben azok megszűnése után az addig szerzett jogok nyomtalanul megszűntek volna. Érvelése szerint a kérdéses társaságok megalakulásakor a "RÁDIÓ TAXI" közismert és jóhírű volt és a jogok egyértelműen az akkori tulajdonos és ügyvezető személyéhez fúződtek. Kiemelte, hogya HP-Taxi Kft, illetve a H-77 Kft a megjelölés használatára éppen az ellenérdekű féllel való kapcsolat alapján voltak jogosultak, de ez csak származtatott jogosultság lehetett, nem voltak felhatalmazva arra, hogy az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása nélkül más számára licenciát adjanak. Ezért, ha engedtek is használatot a kérelmezőnek, az csak másodlagos lehetett és az eredeti jogosulttal szemben korábbi jogokra való hivatkozást nem alapozhat ja meg, különösen a 23 évnek a kb. 9 hónapos tényleges való összevetése esetén. Nem megalapozott ezért az indokolásnak azon megállapítása, hogy a jogok jogosult ja kizárólag e

4 8.Pkf / két gazdasági társaság lett volna, illetve, hogy joguk lett volna a név használatára a kérelmezőnek engedélyt adni. Nem volt tehát a kérelmezőnek olyan eredeti, az ellenérdekű féltől függetlenül létező korábbi használata, mely a tárgyi védjegybejelentés elsőbbségét megelőzte volna. Nem találta alaposnak a jogszabályba ütközésre való hivatkozást sem, amely körben a kérelmező implicit módon a Tpvt. 6. -ára utalt, érvelését azonban nem igazolta, bizonyítékot nem csatolt, ennek hiányában a megváltoztatási kérelmet el kellett volna utasítani. Kitért rá, hogy az elbírálás nál a releváns időpont a védjegybejelentés napja, szeptember 24-e. Előadta, hogy a kérelmező a megalakulása és a prioritás dátuma közti időszak alatt ténylegesen taxis szolgáltatást nem nyújtott, ezért nyilvánvaló módon a "RÁDIÓ TAXI" szolgáltatás közkedveltsége sem a kérelmező működésének köszönhető, hanem annak a több mint 20 év alatt felhalmozódott tudásnak, ismeretnek, know-how-nak, amely az ellenérdekű félhez köthető és a fogyasztók is vele azonosítják a szolgáltatást. A kérelmező a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira hivatkozással. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel és helytállóan állapította meg, hogy a megjelölés nem az ellenérdekű félhez, hanem a két megnevezett kfthez kapcso~;ccaáqlljtatott, hogy a Oül-es hívószám~-ténye önmagában -még nem bizonyítja a megjelölésnek magánszemélyként történő, ellenérdekű fél által megvalósult használatát. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette az ellenérdekű fél tulajdonosi minőségét, de arra is hivatkozott, hogy emellett az ellenérdekű fél fia, Horváth Csaba is a cégek résztulajdonosa volt. A cégek megszűnésével kapcsolatos hivatkozás körében előadta, miszerint irreleváns, hogy a korábban felszámolt cégekból az ellenérdekű fél vélhetően jogellenesen kivonta a cégek vagyonába tartozó kereskedelmi nevet. Hangsúlyozta, hogy az ellenérdekű fél által többször hangoztatott 23 év használatot nem lehet a kérelmezői használat idejével szembeállítani. Azt is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a megjelölés domináns részét képező telefonszámok mindenkor a társaságokhoz tartoztak, továbbá, hogyacégekre vonatkozó üzletrész adásvételi szerződéseknek a működéshez szükséges minden eszköznek, ide értve a megjelölést is az átruházása volt a célja. Nem támadta fellebbezés az elsőfokú döntésnek a rosszhiszeműséggel és az összetéveszthetőséggel kapcsolatos indokolását, ezért e tekintetben a másodfokú bíróság nem vizsgálódott. A felülbírálat az elsőfokú végzésnek a Vt. 5. (2) bekezdés a) pontjával kapcsolatos döntését és indokait érintette. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást lényegében helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetéssel és döntéssel azonban a másodfokú bíróság nem értett egyet, annak megváltoztatására látott okot a következők szerint. A Vt. 5. (2) bekezdésének a) pontja értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ

5 r Fővárosi ítélőtábla 8.PkJ25.080/20 10/7. belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne. 5 A másodfokú bíróság kiemeli, hogy az oltalomképesség szempontjából, amint arra az első fokon elj árt bíróság is helyesen rámutatott, a bejelentéskori állapot az irányadó. Az idézett törvényi tényállás szerint egyrészt az a vizsgálandó kérdés, hogy az elsőbbség időpontjában volt-e a bejelentőn kívüli más olyan személy, aki a megjelölést ténylegesen használta belföldön, és akinek - a második fordulat szerint - a hozzájárulása nélkül a megjelölés használata jogszabályba ütközne, tehát akinek a jogai sérülhetnének. Az első fordulatban írtak tekintetében közömbös, hogy a bejelentő korábban alkalmazta-e a megjelölést, mert ezt a kizárási okot nem a használati cselekmény elsőbbsége alapozza meg, hanem a bejelentőtől független másik személy korább ól megvalósuló használata. A korábbtól fogva használt megjelölésnek azonban egyrészt azonosnak kell lennie a bejelentett megjelöléssel, mert a hasonló megjelölés tekintetében a Vt. 5. (2) bekezdés a) pontja nem tartalmaz lajstromozási tilalmat, másrészt, a törvényszövegben alkalmazott jelen időre figyelemmel a tényleges használat tényének a bejelentéskor is fenn kell állnia. A nem vitatott tényállás szerint a kérelmezői cég a decemberi megalakulásától kezdve a másik két érintett taxi-társasággal, a H-77 Kft-vel, illetve a HP-Taxi Kft-vel együtt nyaráig használta a "RÁDIÓ TAXI" megjelölést személyszállítási szolgáltatása során a fekér-kék-szürke színű ábrával. A kérelmező által is használt megjelölés tehát Budapest kékkel rajzolt és szürkével árnyékolt térképe szil~ettjét ábrázolta, abban kékkel egymás alá írt "RÁDIÓ TAXI" szavak, és a H-77 Kft. előfiietésében álló , illetve telefonszámok voltak olvashatóak, ami-teljesen azonos volt az ehenérdekiffél által szeptember 24. napján bejelentett színesabrés megjelöléssel nyarán azonban a korábbi logót az új, sárga-fekete matricák váltották fel, ettól kezdve és jelenleg is ezt használja a kérelmező, illetve azok az egyéni vállalkozók, akiknek egy bizonyos összeg fejében ügyfeleket küld. Az elsőfokú eljárásban meghallgatott Tamás Krisztina, a kérelmező ügyvezetője, úgy nyilatkozott, hogy amikor Szentgyörgyi Ferenc az ellenérdekű fél üzletrészét túlnyomó részben átvette, született az arculatváltásról döntés és erról tudott az ellenérdekű fél is. Ezt támasztja alá az F/23. jel alatt csatolt interjú is, ami május 5-én az ellenérdekű féllel készült. Ebben az ellenérdekű fél maga adta elő, hogy,,21 éve kék fehér volt a színünk..., marad minden, csak a színünk változik sárga feketére, tehát a szabadjelző sárgája bekerül a matricába és feketévellesz a RÁDIÓ TAXI felirat beleírva." A szernléltetés kedvéért az új logó vizuálisan is megjelenítésre került egy fényképen keresztül, amelyen az ellenérdekű fél maga előtt tartja a megváltoztatott matricát. Ezen jól látható, hogy Budapest sárga alapú, feketén kontúrozott térképében középre pozícionálva fekete nagybetűkkel felül a "RÁDIÓ", alatta a teljes ábrát keresztező fekete sávban, nyomtatott fehér nagybetükkel a "TAXI" felirat szerepel, a feketével írt, korábbitól eltérő telefonszám pedig sárga sávban az ábrán kívülre került. Mindebból aggálytalanul megállapítható, hogy a bejelentés időpontjában a kérelmező ténylegesen már nem az oltalmazni kért megjelölést, hanem attól eltérő grafikájú logót alkalmazott. Az első fokon eljárt bíróság azzal érvelt, miszerint a kérelmező korábban megkezdett, folyamatos megjelölés használata akadálya lehet az oltalom megadásának, mert a változás a megkülönböztető képességet hordozó elemeket nem érintette, így a jelenlegi és a korábban

6 8.Pkf /20 l 0/7. 6 használt megjelölés lényegét tekintve azonosnak tekinthető. Ezzel a másodfokú bíróság nem értett egyet. A Vt. 5. (2) bekezdésének a) pontja körében a kérelemhez kötöttség okán nem lehet a jogszabály által megszabott kereten túl vizsgálódni, azt nem lehet kiterjesztően értelmezni. A Vt. idézett rendelkezése egyértelműen azt a megjelölést zárja ki az oltalmi körből, amelyet más, lajstromozás nélkül, korábbtól fogva, belföldön ténylegesen használ. Ennek értelmében a megjelöléstó1 eltérő használat nem lehet gátja a védjegyoltalomnak, továbbá csak a bejelentéskor ténylegesen használt korábbi megjelölés akadályozza a megjelölés védjegyoltalmát. Ezért utólag nem volt a kérelmező javára értékelhető annak a ténye, hogy korábban, a bejelentést megelőzően azonos megjelölést használt, mert ennek a szeptember 24-i bejelentéskor kellett volna fennállnia. Ekkor viszont a kérelmező a már megújult grafikai arculattal rendelkezett, a fekete-sárga színű, eltérő telefonszámot tartalmazó logót használta származtatott jogon. A bejelentéskor tehát nem volt megállapítható a kérelmezőnek fennálló, azonos megjelölésre vonatkozó korábbi használata, ezért a törvényi tényállás második fordulata szerinti további feltétel, a hozzájárulás nélküli használat jogszabályba ütköző voltának vizsgálatára nem volt szükség. A másodfokú bíróság elfoglalt álláspontja miatt nem volt annak jelentősége, hogy az ellenérdekű fél mikor szerzett tudomást a kérelmező megalakulásáról, tudott-e az MTV pályázaton való részvételről, jogosult volt-e a kérelmező a megjelölés használatára akár származtatott jogon. Továbbá az~,"'r 1)írt relevanciával, hogy az ellenérdekű fél személyéhez vagy a.ré&4vételével alakult társaságokhozkape-selódik-e'-tl'- ;;RÁDIÓTAXI"---- kereskedelmi név, és az tárgya volt-e az üzletrész~ ik!ak~,j~~.ezekrea fellebbezésben foglalt érvekre a fellebbviteli bíróság nem tért ki." A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság nem látta akadályát a védjegyoltalomnak, ezért a Vt án és a Pp án keresztül alkalmazandó Pp ának (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmezőnek az érdemében helyes hivatali határozattal szemben előterjesztett kérelmét, elutasította. Az ellenérdekű fél fellebbezése eredményre vezetett, ezért az első- és másodfokú eljárással felmerült költségeinek a megfizetésére a Vt ának (l) és (3) bekezdésén keresztül alkalmazandó Pp ának (l) bekezdése szerint a kérelmező köteles. A megfizetni rendelt együttes eljárási költség forint fellebbezési illetéket, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. -ának (1), (4) és (5) bekezdései szerint megállapított ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Budapest, április 13. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. bíró