Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( )

Átírás

1 Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( ) 1. A következő feladat a trianoni békével kapcsolatos. (k, rövid) Értelmezze a források és ismeretei segítségével Magyarország és a győztesek álláspontját a békefeltételekről, és ismertesse a határváltozásokat, az utódállamok területgyarapodásait! (Használja a Történelmi atlaszt!) [ ] Nem tétovázom azonban, és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. [ ] Nem titkolhatjuk el mindenekelőtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett... A legjobb akarattal iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. [ ] (Apponyi Albert beszéde a békekonferencia Legfelső Tanácsához január 16.) A Szövetséges és Társult Hatalmak [ ] a maguk részéről nem felejthetik el, mekkora felelősség háramlik Magyarországra a világháború kitöréséért, és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért [ ] A Szövetséges és Társult Hatalmak érett megfontolás után helyezkedtek arra az alapra, hogy semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek területi határozmányait. (A Szövetséges és Társult Hatalmak kísérőlevele a magyar Békedelegáció Elnökéhez május 6.) 1

2 2. A feladat a bethleni konszolidációra vonatkozik. (k, rövid) Értékelje az ábra és a forrás alapján a Nagyatádi-féle földreformot! A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között A gazdaságok Nagysága kat. holdban Száma az összes gazdaság %ában Területe az összes terület %-ában 1895* * ,7 72,5 6,0 10, ,3 21,3 24,2 21, ,0 5,4 23,4 20, ,8 0,6 13,4 18,2 0,2 33,0 29, felett 0,2 * Az 1920-as országterületre számolva. Mi alulírott bodonhelyi törpebirtokosok, földnélküli szegények, hadiszolgálatot teljesített kitüntetett rokkant polgárok, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Tekintetes Bírósághoz, hogy kérelmeink számára meghallgatást és méltányos orvoslást kérjünk. 1. Számos egyén teljesen elesett mindennemű földsegélyezéstől. 2. Azon egyének, akik a földbirtokrendezés útján földhöz jutottak, oly kielégítést kaptak, melynél, ha figyelembe vesszük a nyújtott földek nagyságát, ezek távolságát az illetők lakásaitól, továbbá ezen földek használhatatlanságát, úgy ezen segítség értéke oly csekélynek bizonyul, hogy szinte csak folytonos ráfizetés mellett lehet azok műveléséről beszélni. Ezen felsorolt körülményeket igazolja a földek nagysága, mely a 800 négyszögöl 2 kat. hold között váltakozik. Értéküket igen súlyosan csökkenti a helységtől való nagy távolságuk, s így megmunkálásuk körülményes és költséges. Mindezek mellett még figyelembe kell vennünk ezen földek használhatóságát, illetve termőképességét is. Ezen harmadik körülményt igen kedvezőtlenné teszi azon tényállas, hogy ezek a földek: mélyfekvésű altalajvizes mocsárföldek, melyek legelőnek voltak használva, s jelenleg sem alkalmasak kapásnövények termelésére. (A bodonhelyi földnélküliek és törpebirtokosok panaszos beadványa az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz január 22-én) 2

3 3. A feladat a két világháború közötti Magyarországgal kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei felhasználásával a magyar külpolitika mozgásterének változását az 1930-as években! Az 1927-ben Olaszországgal mint győztes európai hatalommal kötött barátsági szerződés jelentette az első lépést az elszigeteltségünkből való kiszabadulás felé. A harmincas évek elején [ ] jött azután létre az úgynevezett római jegyzőkönyv, amelyet Ausztria, Olaszország és Magyarország [ ] írt alá, hogy megvédje Ausztriát a német bekebelezés veszélyétől. Ettől fogva Olaszország elsőrangú tényezője volt a magyar külpolitikának. A római jegyzőkönyv jelentősége később, 1934-ben mutatkozott meg, amikor [ ] Mussolini [ ] megakadályozta, hogy a németek elfoglalják Ausztriát ben [ ] Anglia, anélkül hogy partnereivel konzultált volna, flottaegyezményt kötött Németországgal, amivel [ ] az első rést is ütötte a versailles-i béke falán. S utána az olasz abesszin háború, amely miatt a Népszövetség szankciókat hozott Olaszország ellen, egyenest a németek karjába taszította Mussolinit. És 1936 októberében meg is született a Berlin Róma tengely. Mindezek következtében az osztrák magyar olasz szövetség értelmét vesztette, különösen azután, hogy 1938 márciusában Hitler bevonult Bécsbe. [ ] Az Anschluss-szal közvetlen szomszédunk lett az akkor nagy erővel terjeszkedő Németország, mi pedig elszakadtunk a Nyugattól, ahová csak rajta keresztül juthattunk el. (Kállay Miklós emlékirataiból) 3

4 4. A feladat Magyarország II. világháborús részvételével foglalkozik. (k, hosszú) Elemezze és értékelje a források és ismeretei alapján Budapest évi ostromát! Tárja föl a város és a lakosság emberi, illetve tárgyi veszteségeit! Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor számíthat Magyarországra Tavaszig: 20 új hadosztály lesz felállítva, de Magyarországon kívül. A helyes szellem csakis Magyarországon kívül töltheti el a csapatokat. (Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler berlini tárgyalásairól, december) Az óvóhelyeknek általában az volt a legfőbb bajuk, hogy csak rövid ideig tartó légitámadások esetére készültek fel és egyáltalán nem voltak arra berendezkedve, hogy ott nagyobb számú ember heteken keresztül éjjel-nappal tartózkodjon. Ennek megfelelően a legtöbb óvóhely berendezése kezdetben mindössze néhány padból, némi tűzoltó felszerelésből és egy mentőszekrényből állott. (Egy visszaemlékező) Budapest ostroma, XII. 12. Délelőtt riadó. A villamosok nem jártak 6 12-ig. Állítólag nem volt áram, mert az oroszok eltalálták a Széll Kálmán teret. A Szent Imre herceg útját repülőgépről végiggéppuskázták. A Műegyetemen pokolgép robbant. Azt beszélik, hogy az éjjel felrobbantják a Vízműveket. Kíváncsi 4

5 vagyok mi lesz belőle. Újpestet elfoglalták az oroszok. [ ] I. 14. A házmester hazaszökött és meséli: a 14 éves gyerekeket is kihajtják az óvóhelyről, két kézigránátot nyomnak a kezükbe és nekikergetik őket az oroszoknak. Rengetegen pusztulnak el. Budaörsöt a németek állítólag visszafoglalták. Az egész vár ég állítólag. Már eddig is tapasztaltuk, hogy estefelé sok pernye szálldos, most már értjük. Az oroszok már a Nagykörúton vannak. Állandóan hangszóróznak. (Naplórészlet) Az emberveszteség mellett rendkívül súlyos volt a főváros értekéinek pusztulása is. Bár korábban a szovjet légierő is bombázta a hidakat, felrobbantásukat a német védők végezték el Pest kiürítése után. Súlyos károkat szenvedett a pesti Dunakorzó. A Királyi Var egyes részei már az ostrom alatt sérüléseket szenvedtek, a tetőszerkezet elpusztult. Az épületegyüttes kiégése hetekig tartott és döntően már az ostrom után következett be. [ ] Szinte minden épület szenvedett kisebb-nagyobb károkat. (Ungváry Krisztián történész) Budapest ostroma során keletkezett épületkárok db % Lakható lakás ,0 Részben használható ,0 Használhatatlan, de helyreállítható ,4 Megsemmisült ,6 Budapest ostrom előtti lakásállománya

6 6

7 5. A feladat a két világháború közötti Magyarországgal kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a zsidótörvények megszületésének körülményeit az es évek fordulóján, és tárja fel, hogy a rendelkezések milyen súlyos társadalmi torzulásokhoz vezettek! 4. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. [ ] 7. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. (Az első zsidótörvény, XV. tc.) 1. [ ] zsidónak kell tekinteni azt, aki őmaga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja. [ ] 3. Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet. [ ] (A második zsidótörvény, IV. tc.) 9.. Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nem zsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nem zsidó nővel a 9. -ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő. (A harmadik zsidótörvény, XV. tc.) E törvények [az első és második zsidótörvény] [ ] széles középosztályi, kispolgári és kispolgárosodó rétegek számára azt a lehetőséget jelentették, hogy személyes erőfeszítés nélkül, az állam jóvoltából, mások kialakult egzisztenciájának a rovására maguknak új, sokkal előnyösebb egzisztenciákat alapíthattak. [ ] Ettől kezdve szokták meg a magyar társdalom széles rétegei azt, hogy nemcsak munkával és vállalkozással lehet egzisztenciát alapítani, hanem úgy is, hogy valaki másnak a már kialakított egzisztenciáját kinézi magának, s azután az illetőt feljelenti, nagyszülőit kikutatja, állásából kidobatja, üzletét kiigényli, őt magát esetleg internáltatja, egzisztenciáját pedig birtokba veszi. (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után) 7

8 6. A feladat Magyarország II. világháború alatti történetére vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be a források, az atlasz és saját ismeretei alapján, milyen következményekkel járt Magyarország német megszállása! 1. A birodalom magyarországi érdekeit a jövőben a nagynémet birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja fogja figyelemmel kísérni, aki egyben a követ címet viseli. 2. A birodalom teljhatalmú megbízottja felelős a magyar politika minden fejleményéért, és utasításait a külügyek birodalmi miniszterétől kapja. Feladata elsősorban, hogy elősegítse olyan új magyar nemzeti kormány megalakítását, amely eltökélte, hogy a háromhatalmi egyezményből folyó szövetségesi hűségét lojálisan és a végső győzelemig megőrzi. Ezt a kormányt a birodalom teljhatalmú megbízottja lássa el iránymutató tanácsaival, és képviselje nála a birodalom összes érdekeit. 3. A birodalom teljhatalmú megbízottja gondoskodjék arról, hogy az ország teljes közigazgatását a német csapatok ott-tartózkodásának idején is az ő irányítása alatt álló kormány intézze azzal a céllal, hogy az ország minden erőforrását, elsősorban gazdasági lehetőségeit, a közös hadviselés érdekében maximálisan kihasználja. 4. Magyarországon működő bármilyen német polgári szerv csak a birodalom teljhatalmú megbízottjával egyetértésben létesíthető, azok neki vannak alárendelve, és tevékenységüket irányítása szerint végzik. Az SS és a rendőrség német erőkkel végrehajtandó magyarországi feladatainak ellátására elsősorban a zsidókérdés rendőrségi vonatkozásaiban a birodalom teljhatalmú megbízottjának törzséhez nyer beosztást egy magasabb SS és rendőrségi vezető. 5. Amíg német csapatok tartózkodnak Magyarországon, addig e csapatok parancsnoka gyakorolja Magyarországon a katonai felségjogokat [ ] 6. A nagynémet birodalom magyarországi teljhatalmú megbízottjává és követévé dr. Edmund Veesenmayer párttagot nevezem ki. (Hitler levele, március 20.) 1944 áprilisának második felében jártunk. Budapest szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. A Kállay-korszak mérsékelt és leplezett liberális korszakát az üldözés időszaka követte. A vidék zsidóságát koncentrációs táborokba hajtották. [Budapesten] egyik napról a másikra zárolták vagyonukat [ ] Aztán a rádiót kobozták el, a tej-, vaj- és élelmiszeradagjaikat csökkentették [ ] Budapest lakosságának egy része rettegésben élt, a másik része látszólag ebből semmit sem vett észre. Reggelenként, amikor begyalogoltam a HM-be (Honvédelmi Minisztérium) [ ], kollégáim egy szót sem ejtettek a zsidóüldözésekről. Igaz, hogy a hadihelyzetre sem sok időt vesztegettek, holott a szovjet csapatok egyre jobban közeledtek. (Thassy Jenő visszaemlékezéséből) 8

9 7. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt! A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat. (Márai Sándor: Napló; október 17.) A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra. (Ungváry Krisztián történész) A Magyarország területén szemben álló szovjet és német erők 1944 végén Élő erők és eszközök Szovjet csapatok (Vörös Hadsereg) Német magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség) Arány Személyi állomány :1 Lövegek :1 Aknavetők :2 Harckocsik 565 kb :1 A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az években elszivárgott a Szovjetunióba a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján»közös«német magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a»zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát,»stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt 9

10 növesztettek,»stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [...] A parasztok [ ] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért ez volt az ára vásároltak egy másik lovat. (Márai Sándor: Föld, föld! ) A budai Alagút bejárata 1945 februárjában 10

11 8. A feladat a két világháború közötti magyar történelemre vonatkozik. (k, hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági konszolidációjának legfontosabb lépéseit az 1920-as években! Kronológia 1922 Magyarországot felveszik a Népszövetségbe Magyarország 250 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt kap. Megalakul a Magyar Nemzeti Bank. 2. A földbirtok helyesebb megoszlása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak. Amennyiben azonban a törvény célja megengedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs, [...] családonként 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség; 2. mezőgazdasággal foglalkozó, föld nélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családonként legfeljebb az 1. pontban említett nagyságú törpebirtok; 3. mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogú törpe- vagy kisbirtokosoknak gazdaságaik kiegészítése végett [ ] legfeljebb tizenöt kataszteri hold [ ] (A földosztásról szóló törvény; 1920) [ ] szükséges, hogy a közhatalomnak a szociáldemokrata munkásságra nézve sérelmes kezelése megszűnjék, a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és kiengesztelődés politikája lépjen, és olyan intézkedések történjenek, melyek a kivételes állapotok révén megszorított közszabadságokat a 11

12 lehetőségig biztosítják. [ ] Az értekezlet megállapodik abban [ ] hogy a gyülekezési jogot valamennyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett a kormány visszaállítja. [ ] A kibocsátandó rendeletben e politikai gyűlések tartása engedélyhez köttetik. [ ] megállapodik abban, hogy a szakszervezetek is az egyesületek fogalma alá tartoznak és politikával semmi körülmények között nem foglalkozhatnak. Jóváhagyott alapszabályaikban körülírt működésüket akadálytalanul folytathatják. A feloszlatott vagy felfüggesztett szakszervezetek közül a közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezetei vissza nem állíthatók. A szociáldemokrata párt [ ] tartózkodik minden propagandától, amely Magyarország érdekeit sérti, hanem ellenkezőleg, aktív propagandát fejt ki Magyarország javára egyfelől a külföldi szociáldemokrata pártvezetőségeknél, kormányoknál. (Részletek az 1921-ben kötött Bethlen Peyer paktumból) Korabeli plakát a pengő bevezetéséről (1927) 12

13 9. A feladat Magyarországnak a II. világháborúban való részvételével kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját! Értelmezze a hadseregparancsnok hadparancsát és a történész értékelését! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A 23. és 19. hadosztályoknak az utolsó emberig ki kell tartani. Egy lépést hátrajönni nem szabad. Világos tehát? A legkíméletlenebb rendszabályokkal meg kell akadályozni, hogy egy ember is állását elhagyja. Ott csak meghalni lehet, de hátramenés nincsen. Köszönöm, végeztem. Isten veled. (Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának parancsa telefonon; január 16.) A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés esküjéhez és kötelességéhez hű ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott. Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét megtette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De becstelenség az a lelkeveszett, fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, s amiért most a szövetséges német hadsereg és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van. [ ] Elsősorban annak van jussa élelemhez, aki elöl harcol, aki helyét elhagyja, és itt hátul gyülekezik, örüljön, ha annyit kap, hogy éhen nem pusztul. Helyünket német csapat foglalta el, az megérdemel minden gondoskodást mi addig, míg rend nem lesz, míg harcra alkalmas egységgé nem formálódunk, ilyennel ne számoljunk, mert arra érdemtelenné váltunk. (Jány Gusztáv hadparancsa*; január 24.) [* A hadparancsot utólag visszavonta.] A 2. magyar hadsereg tragédiája [ ] alkalmat adott arra, hogy a felsőbb katonai vezetés a legrosszabb oldaláról mutatkozhasson be. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a teljes vereség állapotában sem volt minden eleve elrendeltetett. A hadsereg hadműveleti osztálya január 15-én arra a felismerésre jutott, hogy önerőből az eredeti vonalak visszaszerzése, de a tervszerű visszavonulás sem lehetséges, sőt az eredményes ellenállás feltételei is hiányoznak. [ ] Jány lelki összeomlásának egyik legfontosabb oka a magyar felső tisztikarban rejlő, németekkel szembeni kisebbségi komplexus, az 13

14 ebből adódó túlteljesítési kényszer és a fegyelmezettséggel már nem leplezhető önsajnálat lehetett. [ ] E mondatok mögül egy sértődött, tehetetlen és kisebbségi érzésektől gyötört személyiség képe rajzolódik ki. Azok a vélekedések, amelyek szerint Jány kiváló hadosztályparancsnok lehetett volna, de hadseregparancsnoknak túlságosan merev és apolitikus természete miatt alkalmatlan, teljes mértékben igazolást nyertek a fent idézett hadseregparancs által. [ ] január 24-i hadseregparancsának közvetlen gyakorlati következménye ugyan nem volt, de az általa okozott lelki károkozás hatása felmérhetetlen. [ ] Mindez alapot adott a németeknek is arra, hogy a magyar katonai teljesítményt ócsárolják, és újabb követelésekkel álljanak elő. (Ungváry Krisztián történész; 2004) 10. A feladat Magyarország második világháború alatti történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Magyarázza meg a források és ismeretei segítségével, hogyan kapcsolódott be Magyarország a náci Németország oldalán a fegyveres konfliktusba! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Egy általános konfliktus esetén Magyarország a maga politikáját a tengely politikájával fogja összhangba hozni, de erkölcsi okokból nincs abban a helyzetben, hogy hadműveleteket kezdjen Lengyelország ellen. (Teleki Pál Hitlernek; VII. 27.) Magyarországnak most Németország mellé kell állnia ebben a küzdelemben. Elérkezett az idő, hogy a semlegességünket feladjuk és Németország oldalán beavatkozzunk a háborúba, s ezzel megvalósítsuk az elszakított területek visszacsatolását. (Werth Henrik magyar vezérkari főnök Horthynak; április) Az amerikai követ és Teleki megbeszélése: Elmondtam neki [Teleki miniszterelnöknek], hogy tudomásom szerint a német követ arra készül, hogy felkeresi a Kormányzót, és hogy felteszem bizonyára azért, mert akarhat valamit. Így felelt: Valamit? Folyton akarnak valamit. Egyetlen nap sem telik el úgy, hogy von Erdmannsdorff [német 14

15 követ] ne keressen fel valakit, és ne kérjen tőle valamit. A kérések kilencven százalékát visszautasítjuk, de valamit azért mindig adni kell neki, és így apránként egyre többet sikerül megkapniuk.. Ők mindenesetre iparkodnak ellenállni, amennyire csak tőlük telik. [ ] Azt mondta, ők akár a végsőkig elmennek, ha szükséges, hogy megvédjék a szuverenitásukat, mégis kénytelenek folyton engedményeket tenni, mert nem utasíthatnak vissza minden egyes kérést. (Montgomery amerikai követ; február) Kronológia: IX A müncheni konferencia II. 16. Teleki Pál alakít kormányt. IX. 18. Magyarország megnyitja határait a lengyel menekültek előtt XI. 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. XII. 12. Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerződést köt III. 27. Németellenes hatalomátvétel Jugoszláviában IV. 3. Teleki Pál öngyilkossága IV. 6. Német támadás Jugoszlávia ellen IV. 7. Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. IV. 11. Magyarország csatlakozik a Jugoszlávia elleni támadáshoz. 15

16 11. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar parasztság helyzetét, társadalmi rétegződését az 1920-as évtizedben! 2. [ ] föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak [ ] családonként 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség, továbbá amennyiben földmívesek,[ ] családonként megfelelő nagyságú törpebirtok [ ] 2. mezőgazdasággal foglalkozó föld nélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családonként legfeljebb [ ] törpebirtok; 3. [ ] törpe- vagy kisbirtokosoknak gazdaságaik kiegészítése végett, [ ] akkora terület, hogy meglevő földbirtokuk a juttatható területtel együtt elérheti a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó nagyságú kis családi birtok területét [ ]. (Az évi XXXVI. törvény a földbirtok helyesebb megoszlásáról) A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között A gazdaságok Nagysága kat. holdban Száma az összes gazdaság %-ában Területe az összes terület %-ában 1895* * ,7 72,5 6,0 10, ,3 21,3 24,2 21, ,0 5,4 23,4 20, ,8 0,6 13,4 18,2 0,2 33,0 29, felett 0,2 * Az 1920-as országterületre számolva. A népesség területi megoszlása Magyarországon

17 17

18 Adatok: Az ország 16,16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe 1921-ben. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. 700 ezer katasztrális holdat) igényjogosult között osztották ki, átlagosan 1,7 katasztrális holdnyi birtokok formájában. 18

19 12. A feladat a magyar társadalom két világháború közti történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a két világháború közti magyar társadalom szerkezetében, rétegződésében bekövetkező változásokat! A birtokszerkezet Magyarországon Nagysága kat. holdban A gazdaságok aránya az összes gazdaság százalékában A gazdaságok területe az összterület százalékában ,7 72,5 6,0 10, ,3 21,3 24,2 21, ,0 5,4 23,4 20, ,8 0,6 13,4 18, felett 0,2 0,2 33,0 29,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 19

20 13. A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a trianoni békeszerződés főbb határozatait! Ismertessen és értékeljen nagyhatalmi és nemzetiségi szempontokat, törekvéseket is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 103. cikk. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a főt, beleértve a tiszteket és a pótkeret csapatait cikk. Hasonlóképpen tilos páncélos járműveket, tankokat vagy hadicélokra felhasználható más hasonló gépeket Magyarországon gyártani és Magyarországra behozni. (A trianoni békeszerződés) Az államalkotó nemzet aránya az összlakossághoz képest Történeti Mo. Trianoni Mo. Csehszlovákia Románia SzerbHorvátSzlovén Királyság Ausztria Lengyelország 54,5% 88,3% 46% (csehek) 76% 46% (szerbek) 95,3% 69,1% Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon. (A bukaresti francia misszió vezetőjének januári távirata) 20

21 21

22 14. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ellenforradalmi rendszer belpolitikai konszolidálódását ( )! 1. [ ] Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése, avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is. (1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről) 1. Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő. (1921. évi III. törvénycikk, az ún. rendtörvény ) Az értekezlet [ ] megállapodott abban, hogy: 1. A gyülekezési jog visszaállíttatik 2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt működésüket [ ] akadálytalanul folytathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható [ ] 11. A kormány a gazdasági bajok orvoslására [ ] mindent elkövet, úgyszintén a munkabérek szabályozására is kellő formát keres [ ] A szociáldemokrata munkásság óhajainak [ ] teljesítésével párhuzamosan [ ] kijelentik, hogy: A nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonosnak tekintik. [ ] hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a [ ] demagógiát. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel küzd. (A Bethlen Peyer paktum. Részletek a minisztériumi titkár összefoglaló jelentéséből) Nagy veszedelem az, ha az általános, titkos választójogot műveletlen, értelmetlen tömegeknek kell gyakorolniuk. Televényföldje az ilyen nép a legrosszabb demagógiának. Mint belügyminiszter meggyőződéssel működtem közre abban, hogy a Friedrich-kormány választójogi rendeletét, amely a legszélsőségesebb általános, titkos választáson alapult, módosítjuk és választójogunkat a magyar tömegek értelmi szintjével összhangba hozzuk. Vállalom e tényért a történelmi felelősséget. (Gróf Klebelsberg Kunó a választójogról) 1. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. 3. [ ] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét. (Az évi XXV. Törvény) Kronológia: I : nemzetgyűlési választások. VII. 19.: gróf Teleki Pál kormánya. IX. 26.: törvény az egyetemi felvételek szabályozásáról (numerus clausus) III. 26 IV. 5.: IV. Károly első visszatérési kísérlete. 22

23 IV. 6.: a rendtörvény. IV. 14.: gróf Bethlen István kormánya X : IV. Károly második visszatérési kísérlete. XII. 22.: megállapodás a kormány és a szociáldemokrata párt között II. 22.: megalakul az Egységes Párt. III. 2.: kormányrendelet a választójogról. V. 28-VI.11.: nemzetgyűlési választás (Egységes Párt: 58%). 23

24 15. A feladat a trianoni békeszerződés etnikai hatásaival kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a trianoni békediktátum következtében Magyarország nemzetiségi viszonyaiban bekövetkező változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Magyarország nemzetiségei Nemzetiség 1910* 1920 fő % fő % magyar , ,6 német , ,9 szlovák , ,8 román , ,3 ruszin ,6 - - szerb , ,2 horvát , ,7 egyéb , , Összesen *Horvátország és Fiume nélkül 24

25 16. A feladat a trianoni béke gazdasági következményeivel kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a trianoni béke jellemző gazdasági következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Behozatal ,25% 10,70% 56,37% Termékcsoportok Kivitel Energiahordozók 0,24% 0% 67,47% Nyersanyagok, félkész termékek, alkatrészek 27,89% 3,39% 5,87% 6,33% Gép, szállítóeszköz, egyéb beruházási anyagok 1,27% 8,57% 22,08% 13,32% Fogyasztási iparcikkek 4,96% 1,59% 8,43% 2,18% Élelmiszer-ipari termék, élő állat, élelmiszerek 65,64% 86,45% 100% 100% Összesen 100% A magyar külkereskedelem összetétele 1913-ban és 1925-ben 100% 25

26 17. A feladat a XX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (k, rövid) Ismertesse a korabeli plakát és ismeretei alapján a bethleni konszolidáció alapvető gazdasági lépéseit! Korabeli plakát részlete 26

27 18. A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. (rövid) A forrás és ismeretei segítségével mutassa be a trianoni békeszerződés hatását a magyar iparra és annak felvevőpiacára! A magyar ipari termelés volumene (1913=100%) 1924 Vas- és fémipar 50% Gépipar 36% Textilipar 121% Villamosenergia-termelés 130% 27

28 19. A feladat a két világháború közti Magyarország társadalmi viszonyaihoz kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a két világháború közti magyar társadalom és életmód általános jellemzőit! Válaszában térjen ki az állandóságra és a változásokra a korábbi korszakokhoz képest, ezen belül a nők helyzetére is! Az egyes társadalmi rétegeket nem kell jellemeznie! (k, hosszú) A foglalkoztatottak aránya ágazatonként Magyarországon Somogyvár község, 1930 Pécs, 1930 Először is behívta az ebédlőbe. Felügyelete mellett leszedette vele a déli asztalt. Tanította-oktatta, hogy vigye ki a tányérokat, hogy mosogasson, hogy rakja el a késeket, villákat a pohárszékbe. Este vacsorára terített. Megint az asztalra rakták a tányérokat, késeket, villákat, melyeket délután leszedtek. Egy fehér cipót tettek oda, mert ők már fehér cipót ettek. Miután a hálóban együtt megágyaztak, Vizyné átnyújtott neki egy szegetlen kukoricakenyeret. Ez a maga kenyere, s itt a vacsorája is egy darab sajt volt. És ez a ciha egy vöröscsíkos vánkoshéjat nyomott kezébe. Húzza majd át a párnáját. Vacsorázzék, aztán lefekhet. Elbocsátotta. Kezét csókolom. Hagyja szólt Vizyné, de a lány ismét megcsókolta a kezét. (Részlet Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéből) 28

29 29

30 20. A feladat Magyarország két világháború közötti gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Bethlen-féle pénzügyi és gazdasági konszolidáció főbb elemeit! Térjen ki a bemutatott lépések okaira is! (k, hosszú) 1923-ban, ill ban kiadott papírpénzek feliratai A magyar ipari termelés alakulása (az 1913-as szint %-ában, összehasonlítható országterületen) Év Fémfeldolgozás Gépgyártás Élelmiszeripar Az 1925-ben életbe lépett vámtételek termékek behozatali vám ruházat, bőrtermékek, papír, élelmiszer 50 75% gépek 20% fa, kőolaj, fémek 0% átlagos vám 30% 30

31 31

32 21. A feladat Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Bethlen István legfontosabb politikai és gazdasági konszolidációs intézkedéseit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Tízpengős bankjegy A magyar ipari termelés alakulása (1913 = 100%, Trianon utáni országterületre számítva) év fémipar gépipar élelmiszeripar vegyipar textilipar Választási eredmények Magyarországon év Keresztény Nemzeti Egység Pártja Országos Kisgazda Párt Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyéb nem vett részt 28% 1922-től: Egységes Párt % 34% % 10% 33% % 6% 25% 32

33 33

34 22. A feladat a Rákosi korszakra vonatkozik. (k, hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar, a mezőgazdaság, az életszínvonal kérdéseire, és mutassa be a politikai- és a mindennapi élet jellemzőit! A gyáripari egységek tulajdon szerinti megoszlása (db) Állami (községi, városi) Szövetkezeti Magán A népgazdaság átlagos évi teljesítménye (%) Népgazdasági ág Alapanyaggyártás 31,2 2. Gépipar 9,5 3. Könnyűipar 1,8 4. Élelmiszeripar 1,6 5. Építőipar 2,7 6. Mezőgazdaság 13,8 7. Közlekedés 12,8 8. Kereskedelem 2,5 9. Kommunális és igazgatási feladatok 14,8 10. Egyéb 9,3 Összesen 100,0 Épül Sztálinváros a mai Dunaújváros 34

35 Termelőszövetkezetbe belépő paraszt Az ún. padlássöprés 35

36 23. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (k, hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar és a mezőgazdaság átalakítására, utaljon a politikai és a mindennapi élet főbb jellemzőire! Gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie. (Részletek az MDP II. kongresszusának határozatából, 1951) Tudom, hogy ebből a csarnokból indult el a verseny és hogy a termelés hirtelen, eddig nem ismert magasba szökött. Ez az új. Az emelkedő termelési görbék hosszú megbeszéléseket, üzemi értekezleteket, pártnapokat, kultúrestéket takarnak. Ha nem állna szilárdan itt a Párt, amely épít és rombol, vezet és előremutat, megindult volna-e a verseny Diósgyőrben? (Aczél Tamás: Diósgyőr vasgyár) A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold) Év Állami gazdaságok Szövetkezetek Parasztgazdaságok Egy középparasztnak 19,4 q volt a búzából a terménybeadási kötelezettsége. 37,8 q búzát adott be. Hány %-ra teljesítette beadási kötelezettségét? (Számtanpélda az ötvenes évekből) A számítások szerint a létminimum elérése esetén a családok kiadásaik 48%-át fordították élelmiszerre, az ennél kisebb jövedelemmel rendelkezők pedig már mintegy 60%-át. Az évtized közepén a munkás- és alkalmazottcsaládok közel egynegyede nem táplálkozott a minimumnak megfelelően. A munkások egyharmadának nem volt télikabátja, közel felének egy szövetöltönye volt, a nők egyharmadának csak egy vagy még ennyi szövetruhája sem. (Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története) Az éberség nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg 36

37 az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső győzelméig. (Szabad Nép május 30.) Megy Rákosi a Tanácsba, Körülötte fia-lánya, Hangja cseng, mint ezüstharang, Feje fölött békegalamb. Jobbján munkás, balján paraszt. (Gyermekvers) A recski munkatábor 37

38 24. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, és tárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak! A forradalmat követő megtorlás A megtorlás fajtája Az áldozatok száma Bírósági per Bírósági ítélet Internálás Kivégzés 229 [ ] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt [ ] a hadbíróság elé állítandó személyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét, a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres felkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium»forradalmi bizottmányának«tagja volt [ ] (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, november 30.) A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportja ügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalom erőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvés szervezése és az imperialistákkal való szövetkezés. A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó büntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el, hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehet alkalmazni. (Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának augusztus 26.) Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. Nemzeti függetlenségünk 38

39 megsemmisítésével imperialista gyarmattá akarta változtatni hazánkat. [ ] Mindszenty, a középkori kardinális, Nagy Ferenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerte ismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond»király«, egyszerre mozdultak meg. (Kádár János, 1958) Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozás véget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés, törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, rablás, háromszori tiltott határátlépés. [ ] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztán ebből másodfokon maradt három [ ] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, és átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták, a többiekét nem. [ ] 1970-ben [ ] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk, öt év felfüggesztéssel. [ ] (Wittner Mária visszaemlékezése) A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételem miatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem. Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást az egyetemi felvételihez, így nem tanulhattak tovább. A bátyámat többször is be akarták szervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidáló rokonokkal való kapcsolattartásról. (Egy visszaemlékezés) A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés: a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése, hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek, mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés. (Ripp Zoltán: 1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon) 39

40 25. A következő feladat a Kádár-rendszerrel kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján az emberek mindennapjait és életmódját az 1960-as, 1970-es évek Magyarországán, tárja fel az életmódbeli változások gazdasági és politikai hátterét is! Néhány adat a magyar lakosság gyarapodásáról Lakossági megtakarítások (az éves jövedelemből, %) 6% 12% 14% Lakások száma (1000 db) lakásra jutó népesség (fő) Néhány fogyasztási cikk elterjedése Magyarországon (100 háztartásra jutó szám) 40

41 Szocialista rendszerünkben a termelés fejlesztésének végső célja a dolgozók életszínvonalának, életés munkakörülményeinek rendszeres javítása. Gazdaságpolitikánk fontos elve a lakosság jelenlegi foglalkoztatottsági színvonalának jövőbeni fenntartása és a dolgozók munkához való jogának biztosítása [ ] A reform hatalmas jelentőségű programjának megvalósítására harcba hívunk minden kommunistát, mindazokat, akik a szocializmus zászlaja alatt hajlandók teljes szívvel harcolni a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és minden dolgozó ember jobb jövőjéért, szocialista hazánk erősödéséért és fejlődéséért. (A gazdasági mechanizmus reformjáról, MSZMP KB 1966) Budapest Trabant mint aranyborjú, 1963 A nemzeti jövedelem növekedési üteme %-ban 41

42 Világpiaci árváltozások (Az 1972-es árakat 100%-nak véve) Kőolaj Szén Gabona Cukor Magyarország külföldi adósságállománya (millió dollár) Év Bruttó Nettó Adósságállomány a GDP százalékában Azt mondják, Magyarországon nem történik semmi. A nép örül, hogy békén hagyják a politikával; ráérő idejében családi házat épít, baromfit tenyészt, kontárkodik. Az értelmiség bezárkózott a kultúra kertjébe, a politikát maga is politikusokra hagyja. Az egyházak együttműködnek az állammal. A régi vágású reakciósok és polgári demokraták kihaltak [ ] A hatalom néha megmutatja vasöklét, de látva, hogy senki sem rakoncátlankodik, sietve zsebre teszi [ ] A társadalmi békét csak egy maroknyi ellenzéki próbálja megtörni nem sok sikerrel. (Részlet Kis János ellenzéki politikus korabeli cikkéből, Bp. 1981) 42

43 26. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (k, rövid) Értelmezze ismeretei és a források alapján Magyarország eladósodásának folyamatát és a jelenség okait! Kronológia: 1968: az MSZMP gazdasági reformja (az új gazdasági mechanizmus ) 1972: az MSZMP leállítja a gazdasági reformot 1973: az első olajárrobbanás 1975: a tervszerű eladósodás politikájának kezdete 1979: a második olajárrobbanás; az élelmiszerek, energiahordozók, szolgáltatások árainak 20-50%-os emelése 1982: Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz; az élelmiszerek és energiahordozók árainak újabb növelése (20-25%); a beruházások és az import erőteljes visszafogása a fizetőképtelenség elkerülésére 1985: az MSZMP XIII. kongresszusa fejlesztési és növekedési programot hirdet meg 43

44 Az eladósodás folyamata, Bruttó külső adósság: az ország teljes külföldi adósságállománya. Nettó külső adósság: a bruttó külső adósság csökkentve az ország külföldi követeléseinek összegével. 44

45 27. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni időszakra vonatkozik. Mutassa be ismeretei és a források alapján az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlás folyamatát! (k, rövid) Ismételten félreérthetetlenül kijelentem azt is, hogy kormányunk november negyediki felhívásában tett ünnepélyes ígéretét, mely szerint egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása amiatt, mert az október 23-án kezdődött tömegmegmozdulásokban részt vett, betartjuk és mindenkivel betartatjuk. (Kádár János miniszterelnök november 26-i rádióbeszédének részlete) Vádirat szerinti bűntettek Az elítéltek életkor szerinti megoszlása 45

46 A kiszabott ítéletek Az elítéltek foglalkozás szerinti megoszlása Nagy Imre beszéde az utolsó szó jogán 46

47 28. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. (k, hosszú) Összegezze a források és ismeretei alapján az 1956-os magyar forradalom kirobbanásához vezető okokat! 1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján. 2. Az MDP-nek alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép- és központi vezetők választását követeljük, ezek legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget. 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista-rákosi korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le. 4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai ügyében, Rákosi Mátyást aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretevéséért hozzák haza, és állítsák a nép ítélőszéke elé. 5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását. 13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálinszobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyére az es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek. 14. A meglévő, magyar néptől teljesen idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth címer visszaállítását. A magyar honvédségnek nemzeti hagyományainkhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15-e nemzeti ünnep, munkaszüneti nap legyen, október 6-a pedig nemzeti gyászünnep és iskolai szünnap legyen. (Részletek a Műszaki Egyetem diákjai által október 22-én megfogalmazott 16 pontból) 47

48 Katonai díszszemle a Sztálin-szobornál, április 4. Rákosi Mátyás és Nagy Imre a Parlamentben, július 4. 48

49 29. A feladat a mai magyar parlamenti választások rendszerével kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a rendszerváltozás utáni parlamenti választási rendszer működését Magyarországon! 1. Magyarország: köztársaság. 2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői 49

50 útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 19. (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából) 2. (1) A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak (a továbbiakban: választópolgár. 7. (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [akkor] a második választási fordulóban [...] b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (Részlet az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvényből) Pártok MDF FKGP KDNP SZDSZ MSZP Fidesz többi párt Listás szavazati arány 24,73 11,73 6,46 21,39 10,89 8,85 15,95 Mandátum 42,49 11,40 5,44 23,83 8,55 5,44 arány Az országgyűlési választások eredménye 1990-ben (vastagon szedve a választások után kormánykoalíciót alkotó pártok neve) Listás szavazati arány: a választásokon egy-egy pártra leadott szavazatok aránya az összes listára leadott szavazathoz viszonyítva Mandátumarány: a választásokon egy-egy párt által megszerzett parlamenti képviselői helyek (mandátum) aránya a 386 tagú Parlamentben A magyar köztársaság választási rendszere 50

51 51

52 30. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogy milyen világgazdasági összefüggések között vezetett a Kádár-korszak életszínvonal-politikája az ország eladósodásához! Külföldi adósságállomány (millió dollár) év bruttó nettó* Világpiaci árváltozások (az 1972-es árakat 100%-nak véve) kőolaj gabona cukor * nettó adósságállomány: bruttó államadósság mínusz a más országoknak nyújtott magyar kölcsönök összege Kronológia: 1972 A 68-as reform leállítása Magyarországon 1973 Az olajárak robbanásszerű emelkedése a világon 1979 Második olajválság 52

53 31. A feladat a magyarországi rendszerváltásra vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a rendszerváltás folyamatának néhány meghatározó elemét! 2. (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam. 3. A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje. 7. A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. 54. (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni (Részletek a rendszerváltás előtti alkotmányból) A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés [ ] Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: 3. [ ] egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. 8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 9. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. (A Magyar Köztársaság Alkotmányának bevezetője) A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok kivonására folyamán kerül sor. (Magyar-szovjet Egyezmény a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonulásáról, március 10.) A nemzeti össztermék eredete (%) Év Külföldi tulajdon Belföldi magántulajdon Köztulajdon

54 32. A feladat a mai magyarországi önkormányzati rendszerrel kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be az önkormányzati rendszer működésének főbb elemeit (feladat, szervezet, működés) a mai Magyarországon! Válaszában térjen ki arra, hogyan érvényesül helyi szinten a közvetlen demokrácia! 42. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzat joga. A helyi önkormányzás [ ] a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. [ ] 44. A helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. [ ] A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal. (A Magyar Köztársaság alkotmánya) A közvetlen demokrácia érvényesülésének, illetve korlátainak egy konkrét példája: Önállósodás ipolyszögi módra Ipolyszög történetének kezdete még a XV. századig nyúlik vissza, önálló településként 1905-ig Riba (hal), 1973-ig Ipolyszög néven jegyezték, 1973-tól Balassagyarmat városhoz csatolták. A fennálló több mint 30 éves házasság ideje alatt kiépült a településrészen a teljes infrastruktúra, a közfeladatok ellátása megoldott volt. A településrész választópolgárai már 1993 tavaszán kezdeményezték a leválást, azonban a helyi népszavazás eredménytelen volt, míg a február hó 3. napján megtartott népszavazás érvényes és eredményes lett. [ ] Az alakuló ülésre a város által felújított községháza ugyan nem készült el, az óvoda épületében került sor, ahol az ún. kötelezően tárgyalandó napirendeket követően elfogadták az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, a szociális ellátásokról szóló rendeletet. [ ] A leválás évében az új településnek nem volt költségvetése, ezért megállapodást készítettünk elő a december 31. napjáig Ipolyszögöt megillető, lakosságszámhoz kötött normatív állami támogatások megosztására, amit továbbra is a város [Balassagyarmat] önkormányzata kapott. (dr. Tatár-Kis Sándorné cikkéből; 2007) Az önkormányzatok felépítése Magyarországon 54

55 55

56 33. A feladat a Kádár-korszak mindennapjaihoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és saját ismerete alapján a meghirdetett kommunista elvek és a megvalósult gyakorlat ellentmondásait! A falusi parasztmama meglátogatja Pesten a fiát, hogy megnézze az új lakásukat. A fiút olyan magas posztra tették, hogy egy villalakást is kiutaltak hozzá. Most nagyon kedvesen megmutat mindent az édesanyjának az ötszobás új otthonukban: Nézd, mama, a valódi perzsaszőnyegeket, az értékes festményeinket, az antik bútorokat és a gyönyörű fürdőszobánkat! A nénike büszke meghatottsággal néz meg mindent a lakásban, de aztán ijedten kérdezi: Mindez csodás, de engem az aggaszt gyermekem, hogy mi lesz, ha egyszer visszatérnek a kommunisták? A balatoni kolbászsütő nagyon készségesen szolgál ki egy urat, a szokásosnál nagyobb kolbászt tesz elé. Amikor a vevő elmegy, a felesége mérgesen megkérdi: Miért adtál ennek akkora kolbászt? Hová jutunk így? Ez az ember nem ismert meg engem, de én sokkal tartozom neki. Ő volt az osztályfőnököm a gimnáziumban. Ha annak idején nem rúg ki az iskolából, akkor én most egyszerű mérnökként nyomorognék. (Kádár-kori viccek) 56

57 34. A feladat a rendszerváltáshoz kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a rendszerváltással bekövetkezett fordulatot Magyarország közjogi viszonyaiban! Válaszában az államforma, az alkotmányos berendezkedés és az emberi jogok kérdéskörére térjen ki! 1. Magyarország: népköztársaság. 2. A Magyar Népköztársaság szocialista állam. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. 63. A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. 64. A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot. (A rendszerváltás előtti Alkotmány) 1. Magyarország: köztársaság. 2. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. 60. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. 61. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. (Az 1989-ben módosított Alkotmány) 57

58 58

59 35. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az életkörülményekben bekövetkező jellemző változásokat, és ismertesse, miként jelent meg a politika a mindennapok világában Magyarországon! Szükséges munkaórák száma néhány termék vagy szolgáltatás megvásárlásához év férfi gyapjú télikabát 1000 db tégla 1 kg sertéscomb 1 kg kenyér ,4 0, ,5 0,6 Ünnepi felvonulás az ózdi vasmű mellett Munkásasszonyok szoptatják csecsemőjüket a Rákosi Mátyásról elnevezett üzemi bölcsődében 59

60 60

61 36. A feladat a rendszerváltozás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódik. (k, hosszú) Ismertesse a források és ismeretei segítségével a nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai és jogi helyzetét! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A magyarországi németek száma ( ) év az adat megállapításának módja létszám becsült adat (tanácsi minősítés) népszámlálás népszámlálás népszámlálás Az Országgyűlés [ ] kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez. E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség [ ] minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok [ ]. (Részletek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvényből) 61

62 37. A feladat a kisebbségi magyarság történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, milyen helyzetbe került az erdélyi magyarság a második világháború utáni években! Nem mentjük azokat az egyéni, vagy hatósági túlkapásokat sem, amelyek az itt lakó népek jogait sértették. [ ] De a becsületünk és az igazságunk követeli, hogy az egyoldalú és túlzó beállításokat helyreigazítsuk. Ama bizonyos döntés előtt, mellyel kapcsolatban magyarokat felelősségre vonnak, a mi népünk húsz esztendeig élt olyan kisebbségi sorsban, melyhez hasonlót az ellenségünknek sem kívánunk. És vajon ki tartja nyilván azokat, akik magyarokat, csak azért, mert magyarok voltak, megkínoztak, üldöztek; akik magyar családokat kenyerüktől megfosztottak; akik magyaroknak anyagi kárt okoztak, és maguk azon gyarapodtak; akik írásban vagy szóban gyűlöletre uszítottak; akik a jogainkból évről-évre többet koboztak el...? És ennek ma sincs vége. A gyűlöletet ma is szítják, népünket sok helyen ma is üldözik, a vagyonát ma is mindenféle címeken elveszik. (Márton Áron erdélyi püspök beszéde, 1946) 62

63 38. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a forradalom és szabadságharc résztvevői ellen irányuló megtorlást! Válaszában térjen ki arra is, hogyan vélekedett a résztvevőkről a kádári vezetés 1956 november decemberében! (k, hosszú) A reakciós elemek felhasználva népi demokratikus építésünk folyamán elkövetett hibákat, igen sok becsületes dolgozót különösen az ifjúság nagy részét tévesztették meg, akik a mozgalomba becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak be. [ ] Éppen ezért helytelen és bűnös eljárás, ha valaki vádolja ezeket [a becsületes dolgozókat] azért, hogy a mozgalomban részt vettek. (A Kádár-kormány felhívása, november 4.) [ ] az ellenforradalom célja nem a hibák kijavítása, hanem a néphatalom, a Magyar Népköztársaság államának megdöntése, a szocialista vívmányok megsemmisítése volt. [ ] Az októberi eseményekben becsületes szándékkal részt vett tömegeknek látniuk kell azt a keserű igazságot, hogy a népköztársaság államrendje és intézményei ellen a fegyveres felkelés azok részéről is az ellenforradalom céljait mozdítja elő, akiknek ez nem volt szándékában. (A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának határozata, december 5.) November 7-én, szerdán reggel kihirdették a budapesti legfőbb orosz parancsnokság parancsát a rábafüzesi határon szolgálatot teljesítő magyar határőrök előtt. A parancs értelmében a határőrzési szolgálatot azonnali hatállyal fel kell venni. A határőrségnek minden erővel meg kell akadályoznia, hogy bárki is elhagyhassa Magyarországot. November 12-éről 13-ára virradó éjszaka 270 új menekült érkezett az Oberwart Güssing Jännersdorfi szakaszon. A szentgotthárdi Rába-fahídnál [november] 13-án kedden több menekültet tartóztattak fel az osztrák vámőrök megfigyelése szerint az ott lesállásban lévő határőrök. Ott teljesen lehetetlen a menekülés. (A Szabad Európa Rádió tudósítójának grazi telefonjelentései 1956 novemberéből) 63

64 39. A feladat Magyarország XX. századi demográfiai helyzetével kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján, mikor következett be demográfiai fordulat a XX. század utolsó harmadának magyarországi népesedési mutatóiban! Válaszában térjen ki az adatok mögötti okokra is! A népesség száma és tényleges szaporodása Magyarországon Tényleges szaporodás, fogyás A népesség száma Év Az előző népszámláláshoz viszonyítva (1000 fő) (%) (1000 fő) 1960* 9 961,0 108,2 756,2 1970** ,1 103,6 361, ,5 103,8 387, ,8 96,9-334,7 98,4-162, ,3 * Az előző népszámlálás 1949-ben volt. ** 1967-ben bevezetik a gyermekgondozási segélyt. 64

65 65

66 40. A feladat a mai magyar társadalomhoz kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a romák hátrányos helyzetének összetevőit! A romák aránya az összlakosságon belül 66

67 A magukat magyar, illetve cigány nemzetiségűnek vallók korfája a évi népszámlálás adatai alapján (forrás: HVG)* *A két korfa nem tükrözi a két csoport egymáshoz viszonyított létszámarányát. 67

68 41. A feladat Magyarország XX. századi történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be ismeretei és a források segítségével a rendszerváltás 1989 ősze és 1990 tavasza (május vége) között történt legfontosabb eseményeit! Válaszában világítson rá az események jelentőségére! Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte jelentősen felgyorsította a demokratikus átalakulási folyamatot. A szétforgácsolt és a megosztási törekvésekkel szemben védtelen ellenzéki szervezetek összefogásával valóságos politikai erő állt fel a kizárólagos hatalommal rendelkező kommunista párttal szemben. Az egyesült ellenzék tömegdemonstrációkkal hitelesített politikai erejét nem lehetett többé figyelmen kívül hagyni. A hatalom birtokosai kezdetben ugyan tudomásul sem akarták venni az ellenzéki egység létrejöttét, majd különböző manőverekkel kísérletet tettek az EKA feldarabolására, de két hónap elteltével végül is belátták, hogy kénytelenek az Ellenzéki Kerekasztalt egységes tárgyalófélként elfogadva, a demokráciába való békés átmenet feltételeit biztosító szabályok kialakítását az ellenzékkel folytatott tárgyalásokon kötött megállapodásokra bízni. (A Független Jogász Fórum állásfoglalása, szeptember 16.) 3. [ ] A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. (Részlet az Alkotmány október 23-án hatályba lépett módosításából) 68

69 A hajmáskéri vasútállomás, március 69

70 42. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével Nagy Imre politikai szerepét az 1956-os forradalom és szabadságharc idején! Válaszában a források összehasonlításával világítson rá a Nagy Imre politikájában bekövetkezett fordulatra! (k, rövid) Magyarország dolgozó népe! Az elmúlt napok során hazánk tragikus eseményeket élt át. Kisszámú ellenforradalmár felbujtó népköztársaságunk rendje ellen fegyveres támadást indított, amelyet Budapest dolgozóinak egy része az ország helyzete felett érzett elkeseredése következtében támogatott. Ezt az elkeseredést okozták a múlt súlyos politikai és gazdasági hibái, amelyek helyrehozását az ország helyzete és a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte. [ ] A rend helyreállta után rövidesen összeül az Országgyűlés. Ezen az országgyűlésen mindenre kiterjedő és megalapozott reformprogramot fogok benyújtani [ ]. (Nagy Imre rádióbeszéde, október 25.) A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. [ ] Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki. [ ] E harcok közepette megszületett a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormánya, amely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Ez a kormány szilárd elhatározása. (Nagy Imre rádióbeszéde, október 28.) 70

71 43. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, miként jelent meg a Szovjetunió és a szovjet példa dicsőítése a mindennapokban! A gazdasági vonatkozásokról nem kell írnia. Plakát,

72 72

73 44. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak ipar-fejlesztésének jellegzetességeit! 73

74 45. A feladat Magyarország második világháború utáni történelmével kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen változások következtek be az életkörülményekben az 1960-as és 1970-es években! Válaszában térjen ki arra is, miként változott meg a politika és a mindennapok világának kapcsolata, illetve az elnyomás mértéke a Rákosi-korszakhoz képest! A lakások megoszlása szobaszám szerint Vízöblítéses WCvel ellátott lakások aránya év egyszobás lakások (%) kétszobás lakások (%) három- és több szobás lakások (%) ,5 24,6 4,9 10% ,7 32,6 4,7 18% ,1 43,2 10,7 28% ,5 48,6 23,9 57% Vasárnapi csúcsforgalom az M1 M7-es autópálya 1964-ben átadott első szakaszán Karikatúra, A kép aláírása: Politika? Kultúra? Csinálják csak a ráérősek, akiknek nincs telkük. (A telek a Kádár-kori szóhasználatban a hétvégi ház kertjét jelentette) 74