Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( )

Átírás

1 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 1 Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( ) 1. A következő feladat a trianoni békével kapcsolatos. (k, rövid) Értelmezze a források és ismeretei segítségével Magyarország és a győztesek álláspontját a békefeltételekről, és ismertesse a határváltozásokat, az utódállamok területgyarapodásait! (Használja a Történelmi atlaszt!) [ ] Nem tétovázom azonban, és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. [ ] Nem titkolhatjuk el mindenekelőtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett... A legjobb akarattal iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. [ ] (Apponyi Albert beszéde a békekonferencia Legfelső Tanácsához január 16.) A Szövetséges és Társult Hatalmak [ ] a maguk részéről nem felejthetik el, mekkora felelősség háramlik Magyarországra a világháború kitöréséért, és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért [ ] A Szövetséges és Társult Hatalmak érett megfontolás után helyezkedtek arra az alapra, hogy semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek területi határozmányait. (A Szövetséges és Társult Hatalmak kísérőlevele a magyar Békedelegáció Elnökéhez május 6.)

2 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 2 2. A feladat a bethleni konszolidációra vonatkozik. (k, rövid) Értékelje az ábra és a forrás alapján a Nagyatádi-féle földreformot! A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között A gazdaságok Nagysága kat. holdban Száma az összes gazdaság %ában Területe az összes terület %-ában 1895* * ,7 72,5 6,0 10, ,3 21,3 24,2 21, ,0 5,4 23,4 20, ,8 0,6 13,4 18, felett 0,2 0,2 33,0 29,9 * Az 1920-as országterületre számolva. Mi alulírott bodonhelyi törpebirtokosok, földnélküli szegények, hadiszolgálatot teljesített kitüntetett rokkant polgárok, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Tekintetes Bírósághoz, hogy kérelmeink számára meghallgatást és méltányos orvoslást kérjünk. 1. Számos egyén teljesen elesett mindennemű földsegélyezéstől. 2. Azon egyének, akik a földbirtokrendezés útján földhöz jutottak, oly kielégítést kaptak, melynél, ha figyelembe vesszük a nyújtott földek nagyságát, ezek távolságát az illetők lakásaitól, továbbá ezen földek használhatatlanságát, úgy ezen segítség értéke oly csekélynek bizonyul, hogy szinte csak folytonos ráfizetés mellett lehet azok műveléséről beszélni. Ezen felsorolt körülményeket igazolja a földek nagysága, mely a 800 négyszögöl 2 kat. hold között váltakozik. Értéküket igen súlyosan csökkenti a helységtől való nagy távolságuk, s így megmunkálásuk körülményes és költséges. Mindezek mellett még figyelembe kell vennünk ezen földek használhatóságát, illetve termőképességét is. Ezen harmadik körülményt igen kedvezőtlenné teszi azon tényállas, hogy ezek a földek: mélyfekvésű altalajvizes mocsárföldek, melyek legelőnek voltak használva, s jelenleg sem alkalmasak kapásnövények termelésére. (A bodonhelyi földnélküliek és törpebirtokosok panaszos beadványa az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz január 22-én)

3 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 3 3. A feladat a két világháború közötti Magyarországgal kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei felhasználásával a magyar külpolitika mozgásterének változását az 1930-as években! Az 1927-ben Olaszországgal mint győztes európai hatalommal kötött barátsági szerződés jelentette az első lépést az elszigeteltségünkből való kiszabadulás felé. A harmincas évek elején [ ] jött azután létre az úgynevezett római jegyzőkönyv, amelyet Ausztria, Olaszország és Magyarország [ ] írt alá, hogy megvédje Ausztriát a német bekebelezés veszélyétől. Ettől fogva Olaszország elsőrangú tényezője volt a magyar külpolitikának. A római jegyzőkönyv jelentősége később, 1934-ben mutatkozott meg, amikor [ ] Mussolini [ ] megakadályozta, hogy a németek elfoglalják Ausztriát ben [ ] Anglia, anélkül hogy partnereivel konzultált volna, flottaegyezményt kötött Németországgal, amivel [ ] az első rést is ütötte a versailles-i béke falán. S utána az olasz abesszin háború, amely miatt a Népszövetség szankciókat hozott Olaszország ellen, egyenest a németek karjába taszította Mussolinit. És 1936 októberében meg is született a Berlin Róma tengely. Mindezek következtében az osztrák magyar olasz szövetség értelmét vesztette, különösen azután, hogy 1938 márciusában Hitler bevonult Bécsbe. [ ] Az Anschluss-szal közvetlen szomszédunk lett az akkor nagy erővel terjeszkedő Németország, mi pedig elszakadtunk a Nyugattól, ahová csak rajta keresztül juthattunk el. (Kállay Miklós emlékirataiból)

4 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 4 4. A feladat Magyarország II. világháborús részvételével foglalkozik. (k, hosszú) Elemezze és értékelje a források és ismeretei alapján Budapest évi ostromát! Tárja föl a város és a lakosság emberi, illetve tárgyi veszteségeit! Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor számíthat Magyarországra Tavaszig: 20 új hadosztály lesz felállítva, de Magyarországon kívül. A helyes szellem csakis Magyarországon kívül töltheti el a csapatokat. (Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler berlini tárgyalásairól, december) Az óvóhelyeknek általában az volt a legfőbb bajuk, hogy csak rövid ideig tartó légitámadások esetére készültek fel és egyáltalán nem voltak arra berendezkedve, hogy ott nagyobb számú ember heteken keresztül éjjel-nappal tartózkodjon. Ennek megfelelően a legtöbb óvóhely berendezése kezdetben mindössze néhány padból, némi tűzoltó felszerelésből és egy mentőszekrényből állott. (Egy visszaemlékező) Budapest ostroma, XII. 12. Délelőtt riadó. A villamosok nem jártak 6 12-ig. Állítólag nem volt áram, mert az oroszok eltalálták a Széll Kálmán teret. A Szent Imre herceg útját repülőgépről végiggéppuskázták. A Műegyetemen pokolgép robbant. Azt beszélik, hogy az éjjel felrobbantják a Vízműveket. Kíváncsi vagyok mi lesz belőle. Újpestet elfoglalták az oroszok. [ ]

5 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye I. 14. A házmester hazaszökött és meséli: a 14 éves gyerekeket is kihajtják az óvóhelyről, két kézigránátot nyomnak a kezükbe és nekikergetik őket az oroszoknak. Rengetegen pusztulnak el. Budaörsöt a németek állítólag visszafoglalták. Az egész vár ég állítólag. Már eddig is tapasztaltuk, hogy estefelé sok pernye szálldos, most már értjük. Az oroszok már a Nagykörúton vannak. Állandóan hangszóróznak. (Naplórészlet) Az emberveszteség mellett rendkívül súlyos volt a főváros értekéinek pusztulása is. Bár korábban a szovjet légierő is bombázta a hidakat, felrobbantásukat a német védők végezték el Pest kiürítése után. Súlyos károkat szenvedett a pesti Dunakorzó. A Királyi Var egyes részei már az ostrom alatt sérüléseket szenvedtek, a tetőszerkezet elpusztult. Az épületegyüttes kiégése hetekig tartott és döntően már az ostrom után következett be. [ ] Szinte minden épület szenvedett kisebb-nagyobb károkat. (Ungváry Krisztián történész) Budapest ostroma során keletkezett épületkárok db % Lakható lakás ,0 Részben használható ,0 Használhatatlan, de helyreállítható ,4 Megsemmisült ,6 Budapest ostrom előtti lakásállománya

6 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 6 5. A feladat a két világháború közötti Magyarországgal kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a zsidótörvények megszületésének körülményeit az es évek fordulóján, és tárja fel, hogy a rendelkezések milyen súlyos társadalmi torzulásokhoz vezettek! 4. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. [ ] 7. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. (Az első zsidótörvény, XV. tc.)

7 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 7 1. [ ] zsidónak kell tekinteni azt, aki őmaga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja. [ ] 3. Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet. [ ] (A második zsidótörvény, IV. tc.) 9.. Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nem zsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nem zsidó nővel a 9. -ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő. (A harmadik zsidótörvény, XV. tc.) E törvények [az első és második zsidótörvény] [ ] széles középosztályi, kispolgári és kispolgárosodó rétegek számára azt a lehetőséget jelentették, hogy személyes erőfeszítés nélkül, az állam jóvoltából, mások kialakult egzisztenciájának a rovására maguknak új, sokkal előnyösebb egzisztenciákat alapíthattak. [ ] Ettől kezdve szokták meg a magyar társdalom széles rétegei azt, hogy nemcsak munkával és vállalkozással lehet egzisztenciát alapítani, hanem úgy is, hogy valaki másnak a már kialakított egzisztenciáját kinézi magának, s azután az illetőt feljelenti, nagyszülőit kikutatja, állásából kidobatja, üzletét kiigényli, őt magát esetleg internáltatja, egzisztenciáját pedig birtokba veszi. (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után) 6. A feladat Magyarország II. világháború alatti történetére vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be a források, az atlasz és saját ismeretei alapján, milyen következményekkel járt Magyarország német megszállása! 1. A birodalom magyarországi érdekeit a jövőben a nagynémet birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja fogja figyelemmel kísérni, aki egyben a követ címet viseli. 2. A birodalom teljhatalmú megbízottja felelős a magyar politika minden fejleményéért, és utasításait a

8 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 8 külügyek birodalmi miniszterétől kapja. Feladata elsősorban, hogy elősegítse olyan új magyar nemzeti kormány megalakítását, amely eltökélte, hogy a háromhatalmi egyezményből folyó szövetségesi hűségét lojálisan és a végső győzelemig megőrzi. Ezt a kormányt a birodalom teljhatalmú megbízottja lássa el iránymutató tanácsaival, és képviselje nála a birodalom összes érdekeit. 3. A birodalom teljhatalmú megbízottja gondoskodjék arról, hogy az ország teljes közigazgatását a német csapatok ott-tartózkodásának idején is az ő irányítása alatt álló kormány intézze azzal a céllal, hogy az ország minden erőforrását, elsősorban gazdasági lehetőségeit, a közös hadviselés érdekében maximálisan kihasználja. 4. Magyarországon működő bármilyen német polgári szerv csak a birodalom teljhatalmú megbízottjával egyetértésben létesíthető, azok neki vannak alárendelve, és tevékenységüket irányítása szerint végzik. Az SS és a rendőrség német erőkkel végrehajtandó magyarországi feladatainak ellátására elsősorban a zsidókérdés rendőrségi vonatkozásaiban a birodalom teljhatalmú megbízottjának törzséhez nyer beosztást egy magasabb SS és rendőrségi vezető. 5. Amíg német csapatok tartózkodnak Magyarországon, addig e csapatok parancsnoka gyakorolja Magyarországon a katonai felségjogokat [ ] 6. A nagynémet birodalom magyarországi teljhatalmú megbízottjává és követévé dr. Edmund Veesenmayer párttagot nevezem ki. (Hitler levele, március 20.) 1944 áprilisának második felében jártunk. Budapest szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. A Kállay-korszak mérsékelt és leplezett liberális korszakát az üldözés időszaka követte. A vidék zsidóságát koncentrációs táborokba hajtották. [Budapesten] egyik napról a másikra zárolták vagyonukat [ ] Aztán a rádiót kobozták el, a tej-, vaj- és élelmiszeradagjaikat csökkentették [ ] Budapest lakosságának egy része rettegésben élt, a másik része látszólag ebből semmit sem vett észre. Reggelenként, amikor begyalogoltam a HM-be (Honvédelmi Minisztérium) [ ], kollégáim egy szót sem ejtettek a zsidóüldözésekről. Igaz, hogy a hadihelyzetre sem sok időt vesztegettek, holott a szovjet csapatok egyre jobban közeledtek. (Thassy Jenő visszaemlékezéséből)

9 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 9 7. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt! A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat. (Márai Sándor: Napló; október 17.) A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra. (Ungváry Krisztián történész) A Magyarország területén szemben álló szovjet és német erők 1944 végén Élő erők és eszközök Szovjet csapatok (Vörös Hadsereg) Német magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség) Arány Személyi állomány :1 Lövegek :1 Aknavetők :2 Harckocsik 565 kb :1 A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az években elszivárgott a Szovjetunióba a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján»közös«német magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a»zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát,»stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek,»stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [...] A parasztok [ ] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért ez volt az ára vásároltak egy másik lovat. (Márai Sándor: Föld, föld! )

10 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 10 A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

11 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a két világháború közötti magyar történelemre vonatkozik. (k, hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági konszolidációjának legfontosabb lépéseit az 1920-as években! Kronológia 1922 Magyarországot felveszik a Népszövetségbe Magyarország 250 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt kap. Megalakul a Magyar Nemzeti Bank. 2. A földbirtok helyesebb megoszlása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak. Amennyiben azonban a törvény célja megengedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs, [...] családonként 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség; 2. mezőgazdasággal foglalkozó, föld nélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családonként legfeljebb az 1. pontban említett nagyságú törpebirtok; 3. mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogú törpe- vagy kisbirtokosoknak gazdaságaik kiegészítése végett [ ] legfeljebb tizenöt kataszteri hold [ ] (A földosztásról szóló törvény; 1920) [ ] szükséges, hogy a közhatalomnak a szociáldemokrata munkásságra nézve sérelmes kezelése megszűnjék, a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és kiengesztelődés politikája lépjen, és olyan intézkedések történjenek, melyek a kivételes állapotok révén megszorított közszabadságokat a lehetőségig biztosítják. [ ] Az értekezlet megállapodik abban [ ] hogy a gyülekezési jogot valamennyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett a kormány visszaállítja. [ ] A kibocsátandó rendeletben e politikai gyűlések tartása engedélyhez köttetik. [ ] megállapodik abban, hogy a szakszervezetek is az egyesületek fogalma alá tartoznak és politikával semmi körülmények között nem foglalkozhatnak. Jóváhagyott alapszabályaikban körülírt működésüket akadálytalanul folytathatják. A feloszlatott vagy felfüggesztett szakszervezetek közül a közalkalmazottak, vasutasok és postások

12 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 12 szakszervezetei vissza nem állíthatók. A szociáldemokrata párt [ ] tartózkodik minden propagandától, amely Magyarország érdekeit sérti, hanem ellenkezőleg, aktív propagandát fejt ki Magyarország javára egyfelől a külföldi szociáldemokrata pártvezetőségeknél, kormányoknál. (Részletek az 1921-ben kötött Bethlen Peyer paktumból) Korabeli plakát a pengő bevezetéséről (1927)

13 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarországnak a II. világháborúban való részvételével kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját! Értelmezze a hadseregparancsnok hadparancsát és a történész értékelését! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A 23. és 19. hadosztályoknak az utolsó emberig ki kell tartani. Egy lépést hátrajönni nem szabad. Világos tehát? A legkíméletlenebb rendszabályokkal meg kell akadályozni, hogy egy ember is állását elhagyja. Ott csak meghalni lehet, de hátramenés nincsen. Köszönöm, végeztem. Isten veled. (Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának parancsa telefonon; január 16.) A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés esküjéhez és kötelességéhez hű ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott. Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét megtette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De becstelenség az a lelkeveszett, fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, s amiért most a szövetséges német hadsereg és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van. [ ] Elsősorban annak van jussa élelemhez, aki elöl harcol, aki helyét elhagyja, és itt hátul gyülekezik, örüljön, ha annyit kap, hogy éhen nem pusztul. Helyünket német csapat foglalta el, az megérdemel minden gondoskodást mi addig, míg rend nem lesz, míg harcra alkalmas egységgé nem formálódunk, ilyennel ne számoljunk, mert arra érdemtelenné váltunk. (Jány Gusztáv hadparancsa*; január 24.) [* A hadparancsot utólag visszavonta.] A 2. magyar hadsereg tragédiája [ ] alkalmat adott arra, hogy a felsőbb katonai vezetés a legrosszabb oldaláról mutatkozhasson be. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a teljes vereség állapotában sem volt minden eleve elrendeltetett. A hadsereg hadműveleti osztálya január 15-én arra a felismerésre jutott, hogy önerőből az eredeti vonalak visszaszerzése, de a tervszerű visszavonulás sem lehetséges, sőt az eredményes ellenállás feltételei is hiányoznak. [ ] Jány lelki összeomlásának egyik legfontosabb oka a magyar felső tisztikarban rejlő, németekkel szembeni kisebbségi komplexus, az ebből adódó túlteljesítési kényszer és a fegyelmezettséggel már nem leplezhető önsajnálat lehetett. [ ] E mondatok mögül egy sértődött, tehetetlen és kisebbségi érzésektől gyötört személyiség képe rajzolódik ki. Azok a vélekedések, amelyek szerint Jány kiváló hadosztályparancsnok lehetett volna, de hadseregparancsnoknak túlságosan merev és apolitikus természete miatt alkalmatlan, teljes mértékben igazolást nyertek a fent idézett hadseregparancs által. [ ] január 24-i hadseregparancsának közvetlen gyakorlati következménye ugyan nem volt, de az általa okozott lelki károkozás hatása felmérhetetlen. [ ] Mindez alapot adott a németeknek is arra, hogy a magyar katonai teljesítményt ócsárolják, és újabb követelésekkel álljanak elő. (Ungváry Krisztián történész; 2004)

14 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország második világháború alatti történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Magyarázza meg a források és ismeretei segítségével, hogyan kapcsolódott be Magyarország a náci Németország oldalán a fegyveres konfliktusba! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Egy általános konfliktus esetén Magyarország a maga politikáját a tengely politikájával fogja összhangba hozni, de erkölcsi okokból nincs abban a helyzetben, hogy hadműveleteket kezdjen Lengyelország ellen. (Teleki Pál Hitlernek; VII. 27.) Magyarországnak most Németország mellé kell állnia ebben a küzdelemben. Elérkezett az idő, hogy a semlegességünket feladjuk és Németország oldalán beavatkozzunk a háborúba, s ezzel megvalósítsuk az elszakított területek visszacsatolását. (Werth Henrik magyar vezérkari főnök Horthynak; április) Az amerikai követ és Teleki megbeszélése: Elmondtam neki [Teleki miniszterelnöknek], hogy tudomásom szerint a német követ arra készül, hogy felkeresi a Kormányzót, és hogy felteszem bizonyára azért, mert akarhat valamit. Így felelt: Valamit? Folyton akarnak valamit. Egyetlen nap sem telik el úgy, hogy von Erdmannsdorff [német követ] ne keressen fel valakit, és ne kérjen tőle valamit. A kérések kilencven százalékát visszautasítjuk, de valamit azért mindig adni kell neki, és így apránként egyre többet sikerül megkapniuk.. Ők mindenesetre iparkodnak ellenállni, amennyire csak tőlük telik. [ ] Azt mondta, ők akár a végsőkig elmennek, ha szükséges, hogy megvédjék a szuverenitásukat, mégis kénytelenek folyton engedményeket tenni, mert nem utasíthatnak vissza minden egyes kérést. (Montgomery amerikai követ; február) Kronológia: IX A müncheni konferencia

15 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 15 II. 16. Teleki Pál alakít kormányt. IX. 18. Magyarország megnyitja határait a lengyel menekültek előtt XI. 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. XII. 12. Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerződést köt III. 27. Németellenes hatalomátvétel Jugoszláviában IV. 3. Teleki Pál öngyilkossága IV. 6. Német támadás Jugoszlávia ellen IV. 7. Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. IV. 11. Magyarország csatlakozik a Jugoszlávia elleni támadáshoz. 11. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar parasztság helyzetét, társadalmi rétegződését az 1920-as évtizedben! 2. [ ] föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak [ ] családonként 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség, továbbá amennyiben földmívesek,[ ] családonként megfelelő nagyságú törpebirtok [ ] 2. mezőgazdasággal foglalkozó föld nélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családonként legfeljebb [ ] törpebirtok; 3. [ ] törpe- vagy kisbirtokosoknak gazdaságaik kiegészítése végett, [ ] akkora terület, hogy meglevő földbirtokuk a juttatható területtel együtt elérheti a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó nagyságú kis családi birtok területét [ ]. (Az évi XXXVI. törvény a földbirtok helyesebb megoszlásáról)

16 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 16 A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között A gazdaságok Nagysága kat. holdban Száma az összes gazdaság %-ában Területe az összes terület %-ában 1895* * ,7 72,5 6,0 10, ,3 21,3 24,2 21, ,0 5,4 23,4 20, ,8 0,6 13,4 18, felett 0,2 0,2 33,0 29,9 * Az 1920-as országterületre számolva. A népesség területi megoszlása Magyarországon

17 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 17 Adatok: Az ország 16,16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe 1921-ben. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. 700 ezer katasztrális holdat) igényjogosult között osztották ki, átlagosan 1,7 katasztrális holdnyi birtokok formájában.

18 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar társadalom két világháború közti történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a két világháború közti magyar társadalom szerkezetében, rétegződésében bekövetkező változásokat!

19 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 19 A birtokszerkezet Magyarországon Nagysága kat. holdban A gazdaságok aránya az összes gazdaság százalékában A gazdaságok területe az összterület százalékában ,7 72,5 6,0 10, ,3 21,3 24,2 21, ,0 5,4 23,4 20, ,8 0,6 13,4 18, felett 0,2 0,2 33,0 29,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 13. A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a trianoni békeszerződés főbb határozatait! Ismertessen és értékeljen nagyhatalmi és nemzetiségi szempontokat, törekvéseket is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 103. cikk. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a főt, beleértve a tiszteket és a pótkeret csapatait cikk. Hasonlóképpen tilos páncélos járműveket, tankokat vagy hadicélokra felhasználható más hasonló gépeket Magyarországon gyártani és Magyarországra behozni. (A trianoni békeszerződés)

20 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 20 Az államalkotó nemzet aránya az összlakossághoz képest Történeti Mo. Trianoni Mo. Csehszlovákia Románia SzerbHorvátSzlovén Királyság Ausztria Lengyelország 54,5% 88,3% 46% (csehek) 76% 46% (szerbek) 95,3% 69,1% Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon. (A bukaresti francia misszió vezetőjének januári távirata)

21 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ellenforradalmi rendszer belpolitikai konszolidálódását ( )! 1. [ ] Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése, avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is. (1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről) 1. Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő. (1921. évi III. törvénycikk, az ún. rendtörvény ) Az értekezlet [ ] megállapodott abban, hogy: 1. A gyülekezési jog visszaállíttatik 2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt működésüket [ ] akadálytalanul folytathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható [ ] 11. A kormány a gazdasági bajok orvoslására [ ] mindent elkövet, úgyszintén a munkabérek szabályozására is kellő formát keres [ ]

22 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 22 A szociáldemokrata munkásság óhajainak [ ] teljesítésével párhuzamosan [ ] kijelentik, hogy: A nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonosnak tekintik. [ ] hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a [ ] demagógiát. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel küzd. (A Bethlen Peyer paktum. Részletek a minisztériumi titkár összefoglaló jelentéséből) Nagy veszedelem az, ha az általános, titkos választójogot műveletlen, értelmetlen tömegeknek kell gyakorolniuk. Televényföldje az ilyen nép a legrosszabb demagógiának. Mint belügyminiszter meggyőződéssel működtem közre abban, hogy a Friedrich-kormány választójogi rendeletét, amely a legszélsőségesebb általános, titkos választáson alapult, módosítjuk és választójogunkat a magyar tömegek értelmi szintjével összhangba hozzuk. Vállalom e tényért a történelmi felelősséget. (Gróf Klebelsberg Kunó a választójogról) 1. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. 3. [ ] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét. (Az évi XXV. Törvény) Kronológia: I : nemzetgyűlési választások. VII. 19.: gróf Teleki Pál kormánya. IX. 26.: törvény az egyetemi felvételek szabályozásáról (numerus clausus) III. 26 IV. 5.: IV. Károly első visszatérési kísérlete. IV. 6.: a rendtörvény. IV. 14.: gróf Bethlen István kormánya X : IV. Károly második visszatérési kísérlete. XII. 22.: megállapodás a kormány és a szociáldemokrata párt között II. 22.: megalakul az Egységes Párt. III. 2.: kormányrendelet a választójogról. V. 28-VI.11.: nemzetgyűlési választás (Egységes Párt: 58%).

23 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 23

24 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a trianoni békeszerződés etnikai hatásaival kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a trianoni békediktátum következtében Magyarország nemzetiségi viszonyaiban bekövetkező változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Magyarország nemzetiségei Nemzetiség 1910* 1920 fő % fő % magyar , ,6 német , ,9 szlovák , ,8 román , ,3 ruszin ,6 - - szerb , ,2 horvát , ,7 egyéb , ,5 Összesen * Horvátország és Fiume nélkül

25 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a trianoni béke gazdasági következményeivel kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a trianoni béke jellemző gazdasági következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A magyar külkereskedelem összetétele 1913-ban és 1925-ben Behozatal ,25% 10,70% 56,37% Termékcsoportok Kivitel Energiahordozók 0,24% 0% 67,47% Nyersanyagok, félkész termékek, alkatrészek 27,89% 3,39% 5,87% 6,33% Gép, szállítóeszköz, egyéb beruházási anyagok 1,27% 8,57% 22,08% 13,32% Fogyasztási iparcikkek 4,96% 1,59% 8,43% 2,18% Élelmiszer-ipari termék, élő állat, élelmiszerek 65,64% 86,45% 100% 100% Összesen 100% 100%

26 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (k, rövid) Ismertesse a korabeli plakát és ismeretei alapján a bethleni konszolidáció alapvető gazdasági lépéseit! Korabeli plakát részlete

27 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. (rövid) A forrás és ismeretei segítségével mutassa be a trianoni békeszerződés hatását a magyar iparra és annak felvevőpiacára! A magyar ipari termelés volumene (1913=100%) 1924 Vas- és fémipar 50% Gépipar 36% Textilipar 121% Villamosenergia-termelés 130%

28 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a két világháború közti Magyarország társadalmi viszonyaihoz kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a két világháború közti magyar társadalom és életmód általános jellemzőit! Válaszában térjen ki az állandóságra és a változásokra a korábbi korszakokhoz képest, ezen belül a nők helyzetére is! Az egyes társadalmi rétegeket nem kell jellemeznie! (k, hosszú) A foglalkoztatottak aránya ágazatonként Magyarországon Somogyvár község, 1930 Pécs, 1930 Először is behívta az ebédlőbe. Felügyelete mellett leszedette vele a déli asztalt. Tanította-oktatta, hogy vigye ki a tányérokat, hogy mosogasson, hogy rakja el a késeket, villákat a pohárszékbe. Este vacsorára terített. Megint az asztalra rakták a tányérokat, késeket, villákat, melyeket délután leszedtek. Egy fehér cipót tettek oda, mert ők már fehér cipót ettek. Miután a hálóban együtt megágyaztak, Vizyné átnyújtott neki egy szegetlen kukoricakenyeret. Ez a maga kenyere, s itt a vacsorája is egy darab sajt volt. És ez a ciha egy vöröscsíkos vánkoshéjat nyomott kezébe. Húzza majd át a párnáját. Vacsorázzék, aztán lefekhet. Elbocsátotta. Kezét csókolom. Hagyja szólt Vizyné, de a lány ismét megcsókolta a kezét. (Részlet Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéből)

29 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 29

30 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország két világháború közötti gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Bethlen-féle pénzügyi és gazdasági konszolidáció főbb elemeit! Térjen ki a bemutatott lépések okaira is! (k, hosszú) 1923-ban, ill ban kiadott papírpénzek feliratai A magyar ipari termelés alakulása (az 1913-as szint %-ában, összehasonlítható országterületen) Év Fémfeldolgozás Gépgyártás Élelmiszeripar Az 1925-ben életbe lépett vámtételek termékek behozatali vám ruházat, bőrtermékek, papír, élelmiszer 50 75% gépek 20% fa, kőolaj, fémek 0% átlagos vám 30%

31 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Bethlen István legfontosabb politikai és gazdasági konszolidációs intézkedéseit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Tízpengős bankjegy

32 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 32 A magyar ipari termelés alakulása (1913 = 100%, Trianon utáni országterületre számítva) év fémipar gépipar élelmiszeripar vegyipar textilipar Választási eredmények Magyarországon Év Keresztény Nemzeti Egység Pártja Országos Kisgazda Párt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Egyéb nem vett részt 28% 1922-től: Egységes Párt % 34% % 10% 33% % 6% 25%

33 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország két világháború közti történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az 1920-as évekbeli magyar külpolitika célkitűzéseit, mozgásterét és eredményeit! Revizionista plakát (francia felirata magyarul: Akarsz négy Elzászt?) A Sopronvármegye című lap december 17-i különszáma A nemzetgyűlés jóváhagyja a magyar királyi kormánynak azt az intézkedését, amellyel Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételét kérte s egyúttal tudomásul veszi, hogy a Nemzetek Szövetségének harmadik közgyűlése évi szeptember hó 18-án hozott határozatával Magyarországot a Szövetség tagjai közé felvette. (Az évi XII. törvénycikk)

34 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 34

35 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 35 Emelt szintű szöveges, kifejtendő feladatok ( ) 1. A feladat a II. világháború időszakáról szól. (e, rövid) Fejtse ki, hogy a II. világháború idején milyen lehetőségei és korlátai voltak hazánkban a háborúellenes erők tevékenységének! Ebben a pillanatban csak az lehet a feladatunk, hogy a nemzetet a háború felidézte súlyos válságon keresztülvezessük, és a nemzetnek a békét visszaszerezzük [ ] aztán a nemzeti függetlenség megóvását, a népképviseleti kormányzatát, a pártokban szervezett közvélemény uralmát, a polgári és lelkiismereti szabadságot, a jogeszmék, a keresztény kultúrának, az emberiességnek, az emberi méltóságnak mindenek felett való megbecsülését kell megteremtenünk. (Részlet Rassay Károlynak, a liberális polgári ellenzék legtekintélyesebb vezetőjének 1943 augusztusában a főváros közigazgatási bizottságának ülésén elhangzott felszólalásból) Szükséges, hogy a ma különálló pártokban elhelyezkedett, vagy párton kívüli demokratikusan gondolkodó polgári politikusok egységes politikai frontot alakítsanak, és így a nemzet politikai szétesését megakadályozzák, az ország közrendjét biztosítsák, és demokratikus népi politikai alapon készítsék elő a közügyek vezetését. (Részlet a Pro Memoriaból [Emlékeztetőből], a Demokratikus Polgár Szövetség [németellenes polgári irányzatok szövetsége] alakuló iratából 1943 őszén) A magyar nép követeli az azonnali különbékét! Csak ez mentheti meg Magyarországot. [ ] Szükséges a demokratikus mozgalmak vezetőinek együttműködése, de nem elég. A tömeg erejével kell súlyt adnunk és érvényt szereznünk a nemzet elemi érdekeinek. El kell távolítanunk a Kállay-kormányt! Nemzeti kormányt kell alakítanunk, amely a nemzet erejére támaszkodva magyar politikát folytat. Amely kormány azonnal békét köt és véget vet az értelmetlen áldozatoknak, megtisztítja a magyar hadsereget a fasiszta árulóktól és Hitler kémeitől. (A Békepárt felhívása a magyar néphez július vége) Nem nézhetjük tétlenül, ölbe tett kézzel, hogyan sodor bennünket végső romlásba a németek oldalán néhány elvakult kalandor. Nem tűrhetjük, hogy Magyarország az eljövendő béketárgyalásokon a népek szégyenpadjára kerüljön, és a nemzetet új, még rosszabb Trianon sújtsa. [...] Éppen ezért mi, e galádul elárult és idegenek prédájára vetett ország föld alá kényszerült demokratikus pártjai új szabadságharcot, új népháborút hirdetünk. Megteremtjük a magyar szabadságharc széles harci egységét, a Magyar Frontot! A Magyar Front programja: a német hódítók és cinkosaik kiverése, béke a szövetségesekkel, s a minden ízében demokratikus, szabad Magyarország alapjainak lerakása. (A Magyar Front kiáltványa a magyar nemzethez. Budapest, június)

36 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a két világháború közötti Magyarországgal kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján Bethlen István miniszterelnöknek a politikai konszolidáció érdekében tett legfontosabb intézkedéseit! Kronológia Gróf Bethlen Istvánt a kormányzó Magyarország miniszterelnökévé nevezi ki Második királypuccs (a budaörsi csata) Bethlen István létrehozza az Egységes Pártot Bethlen Peyer-egyezség megkötése Új választójogi rendelet kiadása Gömbös Gyula és a szélsőjobb kiszorítása a kormánypártból Bethlen lemondása a miniszterelnökségről Amit a szomszédos államok és a nagyhatalmak jelenleg várnak a magyar kormánytól, az külpolitikailag a béke, belpolitikában pedig a rend. Agressziót és felfordulást három irányzat idézhet elő: a magyar fasiszták (irredenta és antiszemita szervezetek), a királypártiak és a kommunisták. Bethlen gróf mindeddig féken tartotta őket. (Doulcet francia követ jelentése, 1922) A demokrácia [ ] az állami hatalmat úgy szabályozza, hogy minden néposztálynak egyforma befolyása legyen rá. Nem jelentheti tehát a demokrácia a nyers tömegeknek a vak uralmát. [ ] A jelen kormányra nézve az a következmény folyik, hogy lehetőleg a szabadságjogokat helyreállítsa. A kormány el van szánva, hogy a sajtószabadságot kellő időben helyreállítsa. A gyülekezési és szabadságjogok tekintetében a kormány el van szánva arra, hogy minden tekintetben megkísérli azoknak helyreállítását. (Kormányprogram és bemutatkozás a Nemzetgyűlésben, 1922) Eszményképe a parlamentarizmus 19. századi formája, azaz a népképviselet korlátozott érvényesülése volt, s fenntartotta a történelmi vezető rétegek irányító szerepének szükségességéről vallott nézeteit is. [ ] Szembe kellett fordulnia Bethlennek [ ] azokkal a szélsőjobboldali törekvésekkel, amelyek a korlátozott, ám mégis a nyilvánosság és a pártok pluralizmusán alapuló parlamentarizmust magát akarták felszámolni, s az olasz példa alapján vagy attól függetlenül diktatórikus kormányrendszert akartak bevezetni. Velük szemben Bethlen az alkotmányosság hagyományos intézményeit, a parlamentet, a parlamentnek felelős kormányt, a többpártrendszert és a sajtó pluralizmusát védte. [ ] A kormányzati rendszerbe épített»biztonsági elemek«következtében azonban nem volt reális lehetőség arra, hogy a kormánypárt megbukjon, és parlamenti váltógazdaság alakuljon ki. (Romsics Ignác történész)

37 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a Tanácsköztársasággal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a Tanácsköztársaság létrejöttét, és tárja fel, hogy a hatalom gyakorlásában és az államszervezet irányításában a megfogalmazott elvek és a napi gyakorlat között milyen azonosságok és ellentmondások fedezhetők fel! Kronológia március április június augusztus 1. A Forradalmi Kormányzótanács átveszi a hatalmat. A Mindenkihez! című kiáltvány deklarálása. Az ideiglenes alkotmány proklamálása. A végleges alkotmány megszületése, amely azonban sosem lépett hatályba. A Tanácsköztársaság bukása. Az ország proletariátusa a diktatúrát, addig is, amíg a tanácsok országos kongresszusa megalakul, a Forradalmi Kormányzótanács útján gyakorolja. (A Kormányzótanács XVII. számú rendelete, az Ideiglenes Alkotmányról) A Forradalmi Kormányzótanács a forradalom központi szerveként, híven alapítói akaratához, tevékenységének első három hónapjában, száznál jóval több rendeletet kibocsátván az életviszonyok széles körét rendezte, intézkedései a régi struktúrák lebontására, a polgári állam felszámolására, és az ún. szocialista törvényesség megvalósítására irányultak. (Tankönyvi szöveg)

38 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 38 A végleges alkotmány a hatalomkoncentráció koncepciójára épült, hét fejezetre, s 89 paragrafusra tagolódott. [ ] A tanácskongresszus ülésszakainak szünetében a politika mindennapi vitelére az alkotmány a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése által megválasztott Szövetséges Központi Intézőbizottságot (SZKIB) hatalmazta fel. Az ország ügyeinek legfőbb operatív jellegű irányítása magában foglalta a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom gyakorlását is, s e testület kezét az alkotmány mindössze a tanácskongresszus kizárólagos hatáskörébe utalt tárgyak terén kötötte meg. (Tankönyvi szöveg) A Tanácsköztársaság államszervezetének fölépítése az Ideiglenes Alkotmány alapján

39 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 39

40 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XX. századi magyar történelemre vonatkozik. (e, rövid) Elemezze a források és ismeretei alapján a politikai antiszemitizmus sajátosságait és változatait az 1920-as évek Magyarországán! Én tisztelem, becsülöm a zsidók szerencséjét. Szerencsés nép. Tisztelem, becsülöm a zsidó géniuszt és a zsidó hatalmat, amennyiben az a szellem hatalma, de amennyiben a magyar nemzetet veszélyezteti, amennyiben a magyar nemzet géniuszát valamiképpen letöri vagy éppen meghamisítja, állok elébe és meg vagyok győződve, hogy velem együtt sokan. (Prohászka Ottokár püspök felszólalása a Nemzetgyűlésben a numerus clausus törvény vitájában, 1920) [ ] hogyan fogják a beiratkozások alkalmával megállapítani azt, hogy valaki zsidó-e, vagy nem zsidó? A vallást fogják-e tekintetbe venni, azt fogják-e keresni, hogy ma az illetőnek mi a vallása, van-e keresztlevele? Kérdem azt, hogy vajon hányadik fokig visszamenőleg fogják kutatni azt, hogy az illetőnek volt-e zsidó őse vagy sem? [ ] Mi lesz azokkal, akik félvérűek, negyedvérűek? Hiszen hallottuk, hogy nem a vallásról van szó, hanem a fajról. [ ] A Magyarországon lakó magyar nemzet tagjainak nem hiszem, hogy lenne egyetlen olyan egyede, akiben tisztán megvan az a turáni vér, amit őse behozott Ázsiának síkjairól. (Ugron Gábor felszólalása a Nemzetgyűlésben a numerus clausus törvény vitájában, 1920) [ ] A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaság-tudományi karra és a jogakadémiákra az ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. [ ] arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét. (Az 1920:XXV. törvény a felsőoktatási intézményekbe való beiratkozás szabályairól [numerus clausus]) A zsidóság szerepe hálátlan ezzel a kormányzattal szemben. A zsidóságot megvédték azon retorzió ellen, amelyet jogosan megérdemelt azon történelmi felelősség következtében, amely a kommün [az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság] alatt reá hárult. A zsidóság bebizonyította, hogy [ ] csak egy zsidó érdek van, amely nem nyugszik addig, amíg a történelmi Magyarországot meg nem semmisíti, és ma ellenünk harcol ez a zsidóság, mert ma talán leginkább tőlünk fél, de holnap azokra kerülhet sor, akikkel ez idő szerint még együtt ül a nagy bankok vezetőségében. A zsidóság szerepe hálátlan volt ezzel a nemzettel és ezzel a fővárossal szemben, amely az érdekeit védte. Ebből nekünk, keresztény magyaroknak le kell vonnunk a konzekvenciákat [következtetéseket]: nincs középút és nincs kompromisszum, egy van csak: a magyar faj érdekeit a végletekig képviselni. (Gömbös Gyula beszéde a Nemzetgyűlésben, 1925) 1.. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló évi XXV törvénycikk 3. -ának harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra, és a fölvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok megfelelően alkalmaztassanak. (Az évi XIV. törvény a numerus clausus módosításáról, 1928)

41 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat az őszirózsás forradalommal kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogy miként látták a földkérdés jelentőségét a forradalom vezetői! Válaszában térjen ki a szerzők történelmi szerepére! Kezdettől fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom központi problémája itt van: földet adni a földnélkülieknek, maradék nélkül kielégíteni a szegényparasztság és a földmíves-munkások földéhségét, elsősorban a papi és más egyéb külterjes latifundiumok földarabolásával. Ebben a korszakos reformban láttam az októberi forradalom igazi lelkét, mert ez lett volna az egyedüli út egyrészt a korszerű többtermelés és szövetkezeti mozgalom felé, másrészt a demokrácia és a kultúra igazi alapjai lefektetéséhez és mindenekelőtt az elsorvasztó feudális iga lerázásához. [ ] A minisztertanácson állandóan sürgettem a földreformot, gyakran utaltam rá, hogy enélkül a nemzetiségi kérdést sem lehet megoldani. (Jászi Oszkár emlékirataiból) Szakadt az eső azon a február végi napon, amikor birtokaimat felosztottam. A távoli falvakból is összegyűlt parasztok nagy esernyők alatt álltak ott, mélyen barázdált arcukból a meglepetés, a csodálat és a gyanakvás valami leírhatatlan keveréke sugárzott felém. Nem tudták elhinni, hogy álmuk végül mégis valósággá válik. Annyiszor becsapták, bolonddá tették már őket! Nagy kő esett le a szívemről, mert mindig bűntudatot éreztem gazdagságom miatt: ifjúkoromban öntudatlanul, később már tudatosan. A kápolnai földbe, amely évszázadokon át családom birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylő agrárproletárok listáján szereplő első ember parcellája kezdődött. Elégedett voltam. A dolgok rendje helyreállt. (Károlyi Mihály visszaemlékezéséből)

42 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország XX. századi történelmére vonatkozik. (e, rövid) Mutassa be ismeretei és a források segítségével a két világháború néhány demográfiai következményét! A természetes szaporodás alakulása az ország jelenlegi területén ezer lakosra A házasságkötések száma ezer lakosra az ország jelenlegi területén

43 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 43 A természetes népmozgalom ezer lakosra Az élveszületések alakulása az ország jelenlegi területén

44 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország második világháborús részvételéhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Magyarország német megszállásának okait, a megszállás körülményeit, következményeit 1944 nyaráig! Használja a történelmi atlaszt is! Magyarország kapitulációját titokban tartják. A szövetségesek és a magyar kormány egyidejűleg teszik majd közzé a mindkét fél által elfogadott és alkalmasnak ítélt időpontban. [ ] Semmi körülmények között sem teszik e tényt nyilvánossá mindaddig, amíg a szövetségesek el nem érik Magyarország határait. Magyarország fokozatosan csökkenti katonai együttműködését Németországgal, és visszavonja csapatait Oroszországból. [ ] Fokozatosan csökkenti gazdasági együttműködését is Németországgal, és megtagadja a németországi haditermelésben való részvételt. Magyarország kötelezi magát, hogy ellenáll minden, Németország részéről történő és területét fenyegető megszállási kísérletnek. E célból a magyar hadvezetőséget újjá kell szervezni, hogy ily módon a magyar hadsereg képes legyen a németektől visszavonulni, és megtámadni őket. [ ] Adott pillanatban Magyarország összes erőforrásait, közlekedési hálózatát és légi támaszpontjait a szövetségesek rendelkezésére bocsátja a Németország elleni harc folytatására. (Magyarország és a szövetséges hatalmak között létrejött előzetes megállapodás tervezetéből; szeptember) A német védnökség alatt álló nemzeti kormány beiktatásával elérhető előnyök igen értékesek lehetnek. [ ] Nem utolsósorban a magyar emberanyag nyújt lehetőséget segítség és sokirányú tehermentesítés szempontjából. [ ] Minden magyar paraszt, munkás vagy katona, akinek bevetése bennünket tehermentesít, erősíti a birodalomban a Führer tartalékait. Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti, erősíti tartalékainkat a további hadviseléshez, segít abban, hogy erőinket megőrizzük a háború utáni nagy feladatok megoldására. (Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott jelentése; december) én többé egyetlen nyílt, őszinte szót nem szólhatok. Ha csak annyit mondanék valakinek, akár csak négyszemközt is kivéve néhány bizalmas, belső munkatársamat, hogy nem is olyan biztos a német győzelem, kijelentésem futótűzként terjedne el, és veszélyeztetné küldetésemet. [ ] Mindent magamba kell zárnom, őszintén soha nem nyilatkozhatom meg, igyekeznem kell megtéveszteni ellenfeleimet. (Kállay Miklós emlékirataiból) Klessheimből [a település kastélyában közölte Hitler Horthyval, hogy megszállja Magyarországot] ezen záróakkorddal [ ] jöttünk el, és annak hatása alatt, de másrészt fenyegető tudatában annak, hogy német hadosztályok (főként páncélosok) már Magyarország területére érkeztek, illetve oda bevonulóban vannak és továbbá, mert ezekkel szemben csak békehelyőrségek állnak [ ] adatott ki a parancs [ ], hogy a mi katonáink ellenállást ne fejtsenek ki. Az ellenállás csak felesleges vérontásra vezetett volna [ ], mert tekintve haderőnk és különösen a tisztikar szellemét, mely teljesen a jobboldal behatása alatt állott, egységes és erőteljes ellenállásról alig lehetett szó, még azon esetben sem, ha erre vonatkozólag parancsot adhattunk volna ki. A hadsereg szellemében teljesen a német oldalon állott és várta a jobboldal beérkezését. A németekkel való harcot nem vállalta volna. Csatát vesztettünk politikailag, még mielőtt véres csatába léptünk, és ezt be kellett látnunk. (Szombathelyi Ferenc magyar vezérkari főnök visszaemlékezéseiből; 1945) Tisztában voltam vele, hogy lemondásom nemcsak Magyarország megszállását nem akadályozza meg, hanem még jó alkalmat is ad Hitlernek arra, hogy százszázalékosan náci-nyilaskeresztes irányú kormányt ültessen nyeregbe. [ ] Úgy gondoltam, hogy amíg a helyemen maradok, erre legalábbis bizonyos mértékben kénytelenek lesznek a németek tekintettel lenni: nem vonhatják el parancsnokságom alól a honvédhadsereget, és nem olvaszthatják be egyszerűen a német véderőbe. (Horthy Miklós emlékirataiból) 1944 áprilisának második felében jártunk. Budapest szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. A Kállay-korszak mérsékelt és leplezett liberális korszakát az üldözés időszaka követte. A vidék

45 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 45 zsidóságát koncentrációs táborokba hajtották. Budapest volt az egyetlen hely, ahol még nem űzték ki őket otthonaikból. Így naponta ismétlődő kis csapásokkal igyekezett a rezsim kiölni belőlük a lelket. Egyik napról a másikra zárolták vagyonukat, bezártak bankokat, elvették üzleteiket, birtokaikat, vállalataikat. Azután a rádiót kobozták el, a tej-, vaj- és élelmiszeradagjaikat csökkentették, és minden nap százával tartóztatták le a zsidóság kiemelkedőbb alakjait. Budapest lakosságának egy része rettegésben élt, a másik része látszólag mindebből semmit sem vett észre. Reggelenként, amikor begyalogoltam a HM-be [Honvédelmi Minisztérium] [ ], kollégáim szót sem ejtettek a zsidóüldözésekről. Igaz, hogy a hadihelyzetre se sok időt vesztegettek, holott a szovjet csapatok egyre jobban közeledtek. (Thassy Jenő: Veszélyes vidék) A Csepel-sziget bombázását figyelik a Gellérthegyről 1944 áprilisában

46 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 46

47 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország két világháború közötti történetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források segítségével és ismeretei alapján a világgazdasági válság magyarországi hatását! Válaszában térjen ki a mezőgazdaság és az ipar eltérő helyzetére, illetve a magyar külkereskedelem alakulására! A magyar lisztexport (az össztermelés százalékában) % 23% 28% 26% 6% 4% Az alacsony búzaárak következtében előállott gazdasági krízis folytán bármennyire leszállították is a gazdák igényeiket, hitelhez voltak kénytelenek fordulni, hogy a közterheket fizetni és legelemibb szükségleteiket kielégíteni tudják. Már a legkisebb hitelt igénybe vevő gazdát is föltartóztathatatlanul sodorták azonban az örvény felé a túlságosan megnövekedett kamatterhek. A helyzetet még nehezebbé teszi az a körülmény, hogy senkinek sincs annyi pénze, hogy ma ingatlanokat tudjon venni. Ezek miatt az ingatlanok árai hihetetlen mértékben lecsökkentek, és azokat nevetséges árakért legtöbb esetben maguk a hitelezők veszik meg. (Csongrád megye főispánjának jelentése; 1930) A munkanélküliség alakulása Magyarországon Az agrárolló Magyarországon ( )

48 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat az első világháború utáni magyar történelemre vonatkozik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, milyen problémákkal kellett szembenéznie a Károlyi Mihály nevével fémjelzett polgári demokratikus kísérletnek! Nem a választójogot, hanem a hatalom megszerzését kell, hogy harci zászlajára írja a munkásosztály. [ ] Kíméletlen, kegyetlen forradalmi harc, amelynek a vagyonos osztály teljes megsemmisülésével kell végződnie [ ]. Általános sztrájkon, a munkások és parasztok fegyveres felkelésén keresztül vezet az út hozzá. [ ] A burzsoázia a maga rablóháborúja érdekében fegyverbe állította az egész munkásságot. A fegyverek, melyekre hatalmát alapította, a mi kezünkben vannak. Csak föl kell használni azokat a magunk hatalmának megalapozására! (Kun Béla; 1918 végén) Az egész háború alatt frontkatona voltam [ ]. Magamat a katonák érdekeinek képviselőjéül éreztem. Ismertem leghőbb vágyukat, mely a vérengzés befejezését, gyors békét és az otthont követelte. [ ] Mint hadügyminiszternek kötelességem volt a frontok vágyának, [ ] minél előbb eleget tenni (Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere) Ha a fegyvert a béke előtt elszórtuk, biztosan tudhattuk, hogy szomszédaink elözönlik országunkat. [ ] Ha van seregünk, ezek nem merték volna országunkat megszállni. (ifj. Andrássy Gyula emlékiratából) Külpolitikámat a wilsoni elvekre alapítom. Nekünk egy elvünk van: Wilson, Wilson és harmadszor is Wilson. [ ] Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a reváns gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem a keserűség fullánkját. (Károlyi Mihály; 1918)

49 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 49 Kezdettől fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom központi problémája itt van: földet adni a földnélkülieknek, maradék nélkül kielégíteni a szegényparasztság és a földmíves-munkások földéhségét, elsősorban a papi és más egyéb [ ] latifundiumok [nagybirtokok] feldarabolásával. Ebben a korszakos reformban láttam az októberi forradalom igazi lelkét. (Jászi Oszkár) A békekonferencián [ ] elhatározták, hogy [ ] tanácsos a magyarok és románok között egy semleges zónát létesíteni, amelyben sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azonban a fontosabb pontjait a szövetséges csapatok fogják megszállni. [ ] A román csapatokat felhatalmazza a békekongresszus, hogy vonalaikat a semleges zóna keleti határáig előretolják. (Vix-jegyzék; március 20.) 10. A feladat a XX. század magyar történelméhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyar holokauszt előzményeit, hátterét és történetét! Zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. [ ] Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam [ ] szolgálatába. (A második zsidótörvény; 1939) Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. [...] Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nem zsidóval [...] házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. (A harmadik zsidótörvény; 1941)

50 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 50 Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe kivált külföldön a zsidó. [ ] Lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni. [ ] Ehhez legalább egy emberöltő kell. (Horthy Miklós, Teleki Pálhoz írt leveléből; 1940) A birodalom teljhatalmú megbízottja felelős a magyar politika minden fejleményéért, és utasításait a külügyek birodalmi miniszterétől kapja. [ ] Az SS és a rendőrség német erőkkel végrehajtandó magyarországi feladatainak ellátására elsősorban a zsidókérdés rendőrségi vonatkozásaiban a birodalom teljhatalmú megbízottjának törzséhez nyer beosztást egy magasabb SS-és rendőrségi vezető, aki a megbízott politikai utasításai szerint jár el. (Hitler Weesenmayernek szóló megbízóleveléből; március 20.) A zsidók összeszedését a területileg illetékes rendőrség és a magyar királyi csendőrség végzi. [ ] A német biztonsági rendőrség tanácsadó szervként a helyszínre ki fog szállni, akikkel a zavartalan együttműködésre különös súlyt kell helyezni. [ ] Az elszállítás fogolyként vonaton [ ] történjék. Az elszállítandó zsidók csak a rajtuk lévő ruházatot, legfeljebb kétváltás fehérneműt és fejenként legalább 14 napi élelmet, továbbá legfeljebb 50 kg-os podgyászt [ ] vihetnek magukkal. Pénzt, ékszereket, arany és más értéktárgyakat nem. (Titkos belügyminiszteri rendelet; április 7.) A nyár [1944] folyamán sikerült keresztülvinnem, hogy zsidókat mentesíthettem a»törvényes tilalmak és korlátozások alól«. Képzelhető, hogy milyen nagyszámú kérelmet terjesztettek elém, és én egyetlenegyet sem utasítottam el. Az elhurcoltakról azt állították, hogy munkatáborokban dolgoztatják őket. Csak július elején tudtam meg titkos hírhozó útján a szörnyű valóságot a megsemmisítő táborok működéséről.[ ] Június végéig az elhurcoltak száma meghaladta a et. Budapest úgynevezett»megtisztítására«terv szerint augusztusban került volna sor. Itt zsidót tartottak hivatalosan nyilván, és állítólag még et rejtegettek magyar barátaik. Összefogásukra és eltávolításukra Baky és Endre, a két belügyi államtitkár rajtaütésszerű akciót szervezett. Erre a hírre az Esztergom mellett állomásozó páncéloshadosztályt Budapestre rendeltem, és a budapesti csendőrség parancsnokát utasítottam, hogy ha kell, erőszakkal akadályozza meg a zsidók elszállítását. (Horthy Miklós: Emlékirataim; 1951) Deportálás Gyerekek Auschwitzban

51 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 51 Szálasi és a nyilas hatalomátvétel; október Munkaszolgálatosok

52 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XX. század magyar történelméhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján Bethlen István politikai gondolkodásmódjának jellegzetességeit a két világháború közötti időszakban! Mi demokráciát akarunk, de nem a nyers tömegek uralmát, mert azok az országok, ahol a tömegek uralma vált úrrá az egész nemzet felett, a pusztulásnak vannak szánva. (Bethlen István; 1922) Mint a legtöbb magyar arisztokrata, lelke legmélyén ő is legitimista volt. [ ] Ugyanakkor azt is megértette és elfogadta, hogy a Monarchia visszaállítására [ ] semmilyen esély sincs. [ ] A királykérdés [ ] elintézéséből Bethlen jelentős kül-és belpolitikai tőkét kovácsolt. (Romsics Ignác történész) Magyarországnak Trianon óta csak egyetlen célja lehetett, [ ] az, hogy darabokra vagdalt országunkat újból összefoltozzuk és nemzetünk a Duna medencében visszaszerezze az őt megillető súlyát és szerepét. Ennek útjában nem is a nagyhatalmak állnak, hanem a szomszédok. (Bethlen István) Kronológia: 1921 Bethlen-Peyer paktum 1922 Az Egységes Párt létrehozása 1922 A választójog korlátozása és részben nyílttá tétele 1923 A szélsőjobboldali fajvédők kiszorítása a kormánypártból 1926 A felsőház újraszervezése

53 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 53 Félni kell attól, hogy fokozottabb kacérkodást fogunk látni a nemzeti szocializmus eszméivel, a párttotalizmussal, SS és SA alakulatok formálásával, [ ] amelyek az ország nyugalmát, rendjét, hitelét és biztonságát veszélyeztetik. (Bethlen István; 1935) Emögött a gondolkodás mögött tulajdonképpen egy harcias és gyűlölködő antiszemitizmus áll, amely lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális, és egyéb követelések, politikai követelések felállítására, de amely gyűlölködő atmoszférában ezt a kérdést megoldani sohasem fogják, mert a gyűlölet destruálni képes, de építeni sohasem lesz képes. (Bethlen István parlamenti beszédéből; 1937) 12. A feladat Kállay Miklós miniszterelnökségével kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan próbált Kállay Miklós miniszterelnök szakítani a németekkel és kilépni a háborúból! én többé egyetlen nyílt, őszinte szót nem szólhatok. Ha csak annyit mondanék valakinek, akár csak négyszemközt is kivéve néhány bizalmas, belső munkatársamat, hogy nem is olyan biztos a német győzelem, kijelentésem futótűzként terjedne el, és veszélyeztetné küldetésemet Mindent magamba kell zárnom, őszintén soha nem nyilatkozhatom meg, igyekeznem kell megtéveszteni ellenfeleimet ( Kállay Miklós emlékirataiból) Magyarország kapitulációját titokban tartják. A szövetségesek és a magyar kormány egyidejűleg teszik majd közzé a mindkét fél által elfogadott és alkalmasnak ítélt időpontban [ ] Semmi körülmények között sem teszik e tényt nyilvánossá mindaddig, amíg a szövetségesek el nem érik Magyarország határait. [ ] Magyarország fokozatosan csökkenti katonai együttműködését Németországgal, és visszavonja

54 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 54 csapatait Oroszországból [ ] Fokozatosan csökkenti gazdasági együttműködését is Németországgal, és megtagadja a németországi haditermelésben való részvételt [ ] a magyar hadvezetőséget újjá kell szervezni, hogy ily módon a magyar hadsereg képes legyen a németektől visszavonulni, és megtámadni őket [ ]. (Magyarország és a szövetséges hatalmak között létrejött előzetes megállapodás; szeptember) Ribbentrop német külügyminiszter és Kállay Miklós magyar miniszterelnök

55 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország XX. századi történelméhez kapcsolódik. (e, hosszú) Ismeretei és a források alapján mutassa be a magyarországi zsidóság sorsának alakulását és az antiszemitizmus magyarországi történetét a két világháború közötti időben! Amikor a pokolbeli fajzatokat, a vörös szocialista-kommunistákat elkergettük, még nem végeztünk alapos munkát, mert a magyar hazának, a becsületes magyar munkának, a keresztény erkölcsi életnek még számos ellensége van közöttünk, akik alig várják, hogy ismét erőre kapjanak. Élnek, működnek, hatnak még a zsidó nagybankok és vállalatok, a szabadkőműves páholyok, a szociáldemokraták, a zsidó újságírók és azok csatlósai a nehéz pénzzel megfizetett, hazájukat és vallásukat megcsúfoló, lelkiismeret nélkül való magyarok, akik nem átallják júdáspénzért a legnagyobb, legveszedelmesebb ellenségünk szekerét tolni. (Az Egyesült Keresztény Gazdasági Párt programja, augusztus) A baj csak az, hogy amikor róla [a zsidókérdésről] beszélünk, akkor azok, akik erről a kérdésről beszélni szeretnek, ebben akarják látni a magyar élet összes bajainak forrását. [ ] Emögött a gondolkodás mögött tulajdonképpen egy harcias és gyűlölködő antiszemitizmus áll, amely lehet kitűnő jelszó bizonyos vágyak ébresztésére egyes néprétegek körében, lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális és egyéb követelések, politikai követelések felállítására, de amely gyűlölködő atmoszférában ezt a kérdést megoldani sohasem fogják, mert a gyűlölet destruálni [rombolni] képes, de építeni sohasem lesz képes. (Bethlen István országgyűlési beszéde, május) 4. A sajtókamara, úgyszintén a színházművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. [ ] 7.. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. (Az év XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról) 1. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki önmaga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. [ ] 5. Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. [ ] 7. Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. [ ] 9. Mindaddig, amíg a zsidó kamarai tagok száma az illető kamara összes tagjai számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken, zsidót kamarai tagul felvenni nem lehet. [ ] 17. [ ] ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltóüzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közlekedési vállalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlősgazdasági) üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy a zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenkét százalékát, az összes zsidó alkalmazottak száma pedig az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenöt százalékát ne haladja meg. (Az évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) 9. Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. (Az évi XV. törvénycikk)

56 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 56 Zsidó egyetemi hallgatók aránya a főbb magyarországi egyetemeken, A népesség felekezeti (vallási) megoszlása, 1930

57 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 57

58 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar területi revízióval kapcsolatos. (e, hosszú) Vesse össze a források és ismeretei alapján az első és a második bécsi döntés külpolitikai körülményeit és egyéb (demográfiai, belpolitikai) vonatkozásait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A németekkel kell mennünk, mert másképp nem lehetséges, de csak egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a háborúban való részvétel. Ezt semmi esetre sem fogjuk megtenni, mert idegen érdekekért nem fogunk vérezni hiába. De borzalmas nehéz, talán lehetetlen ellenállni. A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinszkót (Kárpátalját) is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek. (Teleki Pál bizalmas beszélgetéséből; 1939 végén) Az első és második bécsi döntés területi és népességi eredményei I. bécsi döntés km², lakos, ebből 86,6% magyar, 9,8% szlovák II. bécsi döntés km², lakos, ebből 50,9% magyar, 42,1% román 1. Románia és Magyarország között végleges határként az idemellékelt térképbe berajzolt határ állapíttatik meg. A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román magyar bizottság feladata lesz. 2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidő alatt ki fogják üríteni és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román magyar bizottság azonnal megállapítja. A Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány gondoskodni tartozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben történjék. (Részlet a II. bécsi döntésből)

59 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 59 Magyarország területgyarapodásai 1938 és 1941 között

60 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország két világháború közötti történetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a klebelsbergi kultúrpolitika fő célkitűzését és eredményeit! Válaszában térjen ki a kultúrfölény fogalmára is! Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a múlt század kilencvenes éveinek elején, és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közgazdasági vezérkara legyenek a magyar termelésnek. Mivel igyekszem a magyar munkástömegek művelődési színvonalát emelni? Népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés szervezésével. A trianoni Magyarországnak 3455 községe van. Ebből 317-ben építünk 1073 tantermet és 528 tanítói lakást. Ennek az 1073 tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan gyermek járhat a jövőben tágas, világos és egészséges iskolába, aki korábban vagy egyáltalán nem volt beiskolázva, vagy célszerűtlen helyiségekben szorongott. (Klebelsberg Kuno, 1926)

61 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 61 A magyar népesség iskolázottsága A 10 évnél idősebbek közül 0 osztályt végzett 13,0% 4,8% A 15 évnél idősebbek közül legalább 8 osztályt végzett 11,2% 20,6% 16. A feladat a trianoni béke következményeivel kapcsolatos. (e, hosszú) A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a trianoni béke gazdasági, társadalmi és etnikai következményeit Magyarországon! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A Jóvátételi Bizottság részéről engedélyezhető kivételek fenntartásával Magyarország minden vagyona és jövedelme rangsorbeli elsőbbséggel szavatol a jóvátételi követelések megfizetéséért és azokért az egyéb terhekért, amelyek a jelen Szerződésből vagy az azt kiegészítő szerződésekből és egyezményekből, vagy pedig azokból a megállapodásokból származnak, amelyeket Magyarország a Szövetséges és Társult Hatalmakkal az évi november hó 3-án aláírt fegyverszünet ideje alatt kötött. Az évi május hó 1. napjáig a Magyar Kormány a Jóvátételi Bizottságban képviselt Szövetséges és Társult Hatalmak előzetes engedélye nélkül maga aranyat ki nem vihet, s aranyra nézve nem rendelkezhetik és egyúttal aranykiviteli és rendelkezési tilalmat köteles megállapítani. (Részlet a trianoni békéből)

62 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 62 A trianoni Magyarországon maradt a háború előtti Magyarország gyáriparának kb. 56%-a vasérctermelésének kb. 11%-a gépgyártásának kb. 82%-a faiparának kb. 22%-a A korona árfolyamának változása augusztus 100 korona = 11,6 svájci frank június 100 korona = 3,1 svájci frank december 100 korona = 1,4 svájci frank Vagonlakó menekültek Budapesten, 1920

63 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 63

64 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XX. századi történelemhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásának fő okait, meghatározó körülményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Délszláv karikatúra. ( Nem akarjuk az öreg, koldus Ausztriát... Inkább akarjuk a fiatal, gazdag Jugoszláviát! ) Ausztria-Magyarország jövője természetesen nagyon nagy mértékig a háború végén fennálló katonai helyzettől fog függni. Ha a helyzet lehetővé teszi a szövetségeseknek, hogy döntsenek AusztriaMagyarország jövője felől, kevéssé kétséges, hogy a nemzetiségeknek szabad teret adó elképzelésnek megfelelően a Monarchiának [ ] fel kell bomlania, mivel kétségtelen, hogy minden nem német nemzete az elszakadás mellett fog dönteni. (A brit külügyminisztérium javaslatából; augusztus)

65 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a két világháború közötti magyar történelemhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az 1920-as évek kultúrpolitikájának bel- és külpolitikai vonatkozásait, összefüggéseit! A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét naggyá. [ ] Szeretném a köztudatba bevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországon a kultusztárca tulajdonképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, s ezekkel az eszközökkel kell mindig újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős, és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság. (Klebelsberg Kuno, 1921) Gyarapították német mintára az elemi népiskolától az egyetemig a tornaórák számát azzal a nyílt céllal, hogy katonai szolgálatra alkalmas fizikumú ifjúságot neveljenek. [Növelték] az iskolán kívüli diákmozgalmak, a cserkészet és [ ] a leventemozgalom jelentőségét, állami támogatását. (L. Nagy Zsuzsa, történész)

66 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország két világháború közötti történetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az antiszemitizmus érvrendszerét az 1920-as és 1930-as évek Magyarországán! Válaszában térjen ki arra, hogyan jelent meg az antiszemitizmus a törvényi szabályozásban! 1. a központi hatalmak területén aránytalanul több zsidó lakik; 2. azokban az államokban, melyekben a háború alatt a harcvonal működése a hátországban zavarva lett, illetve amelyek forradalmak által békére kényszeríttettek, átlagban véve a legtöbb zsidó lakos volt; 3. azokban az államokban, ahol az államhatalom a legszigorúbb rendszabályokat hozta a defetizmus [kishitűség], a zűrzavarkeltés ellen, a területükön lakó zsidóság száma a legkevesebb. [ ] a zsidóságnak olyan hatalmas térfoglalását lehet megállapítani, amely a nemzet, a faj szempontjából abszolút veszélyt jelent. [ ] a zsidó fajnak Magyarországon való elhatalmasodásával állunk szemben, és mindenkinek meg kell győződve lenni arról, hogy ha nem védekezünk ezen elhatalmasodással szemben; akkor a második ezer évben azt hiszem, talán nem is nagyon sokára a magyar faj, honfoglaló Árpád népének utódai, szolgákká fognak lealacsonyodni. (Részletek Gömbös Gyula nemzetgyűlési beszédeiből, 1920, 1922)

67 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a Magyarország két világháború közötti történetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Tárja fel a források és ismeretei segítségével Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájának mozgatórugóit, és mutassa be konkrét intézkedéseit! Szeretném a köztudatba belevinni, a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországon a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság. (Klebelsberg felszólalása az országgyűlésben, 1925) A [ ] közmondásos [ ] magyar hazafiságnak van egy nagy gyengéje, s ez az, hogy számbelileg aránylag kicsiny az a réteg, amely ennek a nagy érzésnek az aktív hordozója. Korábban főleg a köznemesség volt, ma a magyar értelmiség és kisgazdaközösség. De tovább felfelé, a vagyonnal fogy a patriotizmus és a szegénységgel nő a kozmopolitizmus. [ ] Ha magyar neonacionalizmus nem tudja megnyerni a nemzeti gondolatnak és a nemzeti érzésnek a magyar tömegeket, akkor nem kétséges, hogy fölébe kerekedik az egész Földet egyetlen golyóbisnak tekintő internacionalizmus. (Klebelsberg beszéde, 1928)

68 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország két világháború közötti társadalmával kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a társadalom agrárrétegeinek (földbirtokos, illetve mezőgazdaságból élő rétegeinek) helyzetét! Válaszában térjen ki röviden arra is, hogyan hatott a világgazdasági válság ezeknek a rétegeknek a helyzetére! A gazdaságok száma és területe az összes gazdaság arányában Magyarországon (1935) A gazdaság nagysága (kataszteri hold) A gazdaságok száma az összes gazdaság számának arányában (%) A gazdaságok területe az összes gazdaság területének arányában (%) ,5 10, ,3 21, ,4 20, ,6 18, felett 0,2 29,9 Az agrárrétegek körében jellemző megszólítások a belügyminiszter 1922-es rendelkezése alapján Megszólítás A megszólított társadalmi állása Kegyelmes úr arisztokraták Nagyságos úr jómódú birtokosok Tekintetes úr kisebb birtokosok Kend vagy Maga mindenki más A[z uradalmi] cselédek egy tető alatt, hosszú földszintes házakban laknak, akár a kültelki proletárok, lakásaikat csak vékony fal választja el egymástól. A hosszú tömeglakások beosztása olyan, hogy két-két szoba közé esik egy szabad tűzhelyű közös konyha. [ ] Belső-Somogyban nem egy cselédházat láttam, amelyen még kémény sem volt, a közös konyhából a füst az ajtón ömlött, ki s a szobákban több család lakott együtt. [ ] Magyarország művelhető területeinek csaknem felét a puszták cselédjei művelik. [Ez a népréteg] egész napi, sőt vasárnapi elfoglaltsága miatt a pusztát szinte sohasem hagyja el, lakhelyén hozzáférni pedig a nagy távolság, a rossz utak, a különleges hazai viszonyok miatt, de e nép ősi bizalmatlansága miatt is nehezebb vállalkozás, ahogy gyakran emlegettem, mint egy közép-afrikai törzs tanulmányozása. (Illyés Gyula: Puszták népe) A népiskolai oktatás Magyarországon a két világháború között Tanév Népiskolák száma Tanulók száma 1922/ / / (A születések száma a korszakban csökkent.)

69 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye 69

70 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyarországi holokauszthoz kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyarországi holokauszt történetét 1944 márciusától! Válaszában térjen ki a népirtás fázisaira, körülményeire és következményeire! Zalaegerszegi zsidók Ezennel igazolom, hogy Fenyő Egon János, szül Budapest, budapesti (Légrády Károly u. 33.) lakos részére Spanyolországban lakó rokonai a spanyol állampolgárságért folyamodtak. A Spanyol Követség felhatalmazást kapott, hogy részére még a kérvény elintézése előtt beutazási vízumot állítson ki. A Spanyol Követség kéri az illetékes hatóságot, vegye fentieket jóindulatú figyelmébe és mentesítse őt a munkaszolgálat alól. (Védlevél, november 10.) Én mint tanítónő eddig is nagy hiányát éreztem e hangszernek dalok és más egyebek betanításánál, de fizetésemből nem állt módomban venni. Ezért kérem, hogy az általuk lefoglalt volt zsidó zongorából részemre juttatni szíveskedjenek. Ha lehetne úgy a Bocskai u. 11. szám alatt levő F. E. zongoráját kérném. Szíves jóindulatukba bízva. (Kérelem, december 7.)

71 A magyar jelenkor története I. Érettségi esszék gyűjteménye április 16-án avatott emlékmű a Duna partján