ELSZÁMOLÁS Beruházás a jövbe - fejld ország, fejld régiók

Átírás

1 ELSZÁMOLÁS Beruházás a jövbe - fejld ország, fejld régiók Jelentés a kormány részére a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésérl, a területfejlesztés hazai és uniós forrásainak felhasználásáról A piac önmagában nem csupán a megtermelt jövedelmet osztja el igazságtalanul az emberek között, de magára hagyva, az ország különböz régiói, települései számára is méltánytalanul eltér lehetséget biztosít a fejldésre, a növekedésre. Az elmúlt másfél évtizedben nem csupán a jövedelmi viszonyokban, de az ország különböz régiói fejlettségi szintjében is hatalmas különbségek alakultak ki, és ezek mérséklése az állam egyik legfontosabb feladata. A Gyurcsány-kormány 2004-es programja éppen ezért - folytatva az MSZP-SZDSZ kormány által 2002-ben elkezdett politikát - kiemelt feladatként fogalmazta meg az ország ma még lemaradt térségei felzárkóztatását. A változást több állami pénzzel és decentralizált döntéshozatallal gyorsítjuk meg. Az autópályák, autóutak építésével, a szélessávú internethálózat kiépítésének támogatásával elérhetbbé és vonzóbbá teszünk sok, ma még távoli térséget a befektetk számára. Összefogás a régiókban, a megyékben, a kistérségekben. Céltudatos kezdeményezések, amelyeket ösztönöz és támogat a Köztársaság kormánya és az Európai Unió is. Így érhet el a fejldés a Köztársaság minden polgárához között az ország különböz régiói közötti amúgy is nagy - fejlettségi különbségek tovább növekedtek. Az ország leghátrányosabb helyzet Észak-Magyarországi és a legfejlettebb Közép-Magyarországi régiójában az egy lakosra jutó GDP összegének különbsége 2,2-szeresrl 2,6-szeresre emelkedett. Egy fre jutó GDP az országos átlag %-ában Közép-Magyarország (Budapest, Pest) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Gyr, Vas, Zala) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú, Szolnok, Szabolcs) Dél-Alföld (Bács, Békés, Csongrád) 76 69

2 ben miközben a Budapest és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarországi régió fejlettségi szintje lényegében már elérte az EU 25 tagállamának átlagát, addig Észak- Magyarország és Észak-Alföld fejlettségi szintje alig haladta meg annak a harmadát. Egy fre jutó GDP vásárlóer paritáson 2002-ben az EU-25 átlagának %-ában Magyarország = 58% Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld között a fejlesztéspolitika prioritásává vált, hogy a tartós és dinamikus gazdasági növekedés párosuljon az ország ma még hátrányos helyzet régióinak gyorsabb fejldésével, Magyarországnak az Európai Unióhoz történ fokozatos felzárkózása egyben az országon belüli területi különbségek érdemi csökkentését is jelentse. Bár a regionális különbségekre csak 2003-ra vonatkozó adatok vannak, de már ez is jelzi, hogy az eltelt években az ország további felzárkózása egyben a területi különbségek mérsékldését is eredményezte. (2003-ban az ország legfejlettebb és leghátrányosabb helyzet régiója közötti fejlettségi különbség a évi 2,6-szorosról 2,5-szeresre mérsékldött) ban a magyar gazdaság teljesítménye már eléri az Európai Unió átlagának 63%-át, és várhatóan Észak-Magyarország és Észak-Alföld teljesítménye is érzékelheten túl fogja lépni a 40%-os arányt. A területi különbségek mérséklésében meghatározó szerepe van a fejldés lehetségét az ország keleti és dél-dunántúli részébe is megteremt, 2002-ben megkezddött autópálya fejlesztési programnak. Ebben a kormányzati ciklusban Magyarország gyorsforgalmi úthálózata megduplázódik végén már autópálya köti össze Miskolcot, Debrecent, Nyíregyházát, Szegedet, Dunaújvárost, a Balaton teljes déli partját nem csupán a fvárossal, de egyúttal Európával is.

3 3 Gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon Gyurcsány-kormány által épített Elz kormány által elkészített június december között közel 50 %-kal emelkedett a különbségek mérséklését szolgáló decentralizált területfejlesztési források együttes összege. Míg között erre a célra négy év alatt együttesen 110 milliárd forint került felhasználásra, addig között a támogatás összege 162 milliárd forintra emelkedett, méghozzá úgy, hogy e források egyre nagyobb hányadának felhasználásáról a korábbi megyei szint helyett a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntenek között jelentsen, több mint 50%-kal ntt az önkormányzatok beruházásaihoz megítélt nyújtott címzett és céltámogatások összege. Míg a Fidesz kormány az önkormányzati fejlesztésekhez e két címen négy év alatt összesen 189 milliárd Ft támogatást ítélt meg, addig az elmúlt négy évben 293 milliárd forintnyi támogatásról született döntés. Az önkormányzatok kisebb összeg és meghatározott célú beruházásaihoz nyújtott céltámogatások együttes értéke ugyan nem emelkedett, de kiugró ütemben ntt az önkormányzatok nagyobb, a lakosság életkörülményeit lényegesen javító beruházásaihoz adott címzett támogatások összege. Az között megítélt mintegy 98 milliárd forint címzett támogatással szemben, között ennek több mint kétszeresérl, 212 milliárd Ft támogatásról döntött (illetve éppen ezekben a hetekben dönt) a kormány javaslatára az Országgylés. A magyar vidék az ország európai uniós csatlakozásának nyertese. Ma már nem csupán a magyar adófizetk forintjaira, de az uniós polgárok támogatására is számíthatnak a hátrányos helyzet régiók fejlesztési programjaik megvalósításához A hazai források mellett egyre nagyobb szerepet kap a területi különbségek kiegyenlítésében az Európai Unióból érkez támogatás. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjai mellett az agrártámogatások, a vidékfejlesztési program, a nagyberuházásokhoz a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások is minden korábbinál nagyobb forrásokat biztosítanak a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatásához, az ország modernizációjához. Míg közötti 5 évben, az elcsatlakozási alapokból hazánk összesen 260 milliárd forintnak megfelel uniós támogatást kapott, addig között - már az unió tagjaként - csupán 3 év alatt az Európai Unió a Strukturális és Kohéziós Alapjaiból 800 milliárd forintos támogatásra vállalt kötelezettséget, ami az ehhez társuló mintegy 300 milliárd forintos költségvetési társfinanszírozással együtt milliárd forintnyi beruházás, felzárkóztatási program megvalósítását, megindítását teszi lehetvé.

4 4 1. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése A Fidesz kormányzásának els három évében leállt az autópályáknak a Horn kormány által megkezdett építése. Az elz kormányzati ciklusban mindössze 7 kilométer új autópálya-szakasz átadására került sor 1999-ben, illetve az M7-es felújítására és a már korábban is autóútnak számító Balatonaliga-Zamárdi közötti 21 kilométeres szakasz jobb pályájának megépítésére. Az ország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztése csupán ben indult meg, de a két éves költségvetés irreális elirányzatai miatt nem csupán a Füzesabony-Polgár között megépített 64 kilométeres szakasz átadása, de a számlák kifizetése is az új kormányra maradt között Magyarország történetének eddigi legnagyobb autópálya fejlesztése valósul meg, s ezzel az ország korábban a befektetésektl, a gazdasági vérkeringésétl elzárt területein is megindulhat a gyors felzárkózás végéig megduplázódik a gyorsforgalmi utak hossza. Ebben a kormányzati ciklusban 511 kilométer autópálya átadására kerül sor, a 2002-ben az MSZP-SZDSZ kormány által átadott, de még a Fidesz kormány által elkészített autópálya szakasz nélkül is 450 kilométerrel bvül a gyorsforgalmi utak hossza. A már most folyó építkezések alapján 2007-ben újabb 200 kilométerrel bvül a gyorsforgalmi utak hossza és a megyeszékhelyek után eléri az országhatárokat. A kormány által elfogadott hosszú távú, de már elkészítés alatt álló fejlesztési terv szerint 2015-re két és félszeresére, 1045 kilométerrl 2500 kilométerre n a gyorsforgalmi úthálózat hossza. Az átadásra kerül autópályák hossza Elz kormány által elkészített szakasz I.félév 2002.II.félév

5 5 Az között megépül új gyorsforgalmi utak Új gyorsforgalmi útszakaszok Hossza Átadás idpontja M0 autóút M3 2/A fút között 4 km M0 autóút 2/B 2. fút között 3 km M3 ap. Füzesabony-Polgár 64 km M9 autóút Szekszárdi Duna-híd 20 km M30 ap. Emd-Nyékládháza 9 km M3 ap. Polgár-Görbeháza 12 km M7 ap. Becsehely-Letenye 9 km M70 Letenye-Tornyiszentmiklós 20 km M30 ap. Nyékládháza-Miskolc 16 km M7 ap. Balatonszárszó-Ordacsehi 20 km M5 ap. Kiskunfélegyháza-Szeged 49 km M0 M5 ap-4.sz. fút között 13 km sz. fút Vecsés-Üll elkerül 13 km M5 Szeged - országhatár 14 km M3 Nyíregyháza elkerül 24 km M35 Debrecen elkerül 13 km M6 ap. M0-Érdi tet 8 km M6 ap. Érdi tet-dunaújváros 59+3 km M7 ap. Ordacsehi-Balatonkeresztúr 26 km M7 ap. Zamárdi-Balatonszárszó 14 km M3 ap. Görbeháza-Nyíregyháza 39 km M35 ap. Görbeháza-Debrecen 35 km M7 ap. Nagykanizsa-Becsehely 17 km M8 ap. Dunaújvárosi Duna híd + 51.sz. fút Dunavecse Apostag elkerül 5 km 9 km Elkészítés és építés alatt lév gyorsforgalmi utak Új gyorsforgalmi útszakaszok Hossza Átadás idpontja M0 autóút É-i szektor, Duna-híd 3 km M0 ap.keleti szektor és M31 38,9 km M0 ap. bvítés, új szakasz 29,5 km M6 Dunaújváros-Szekszárd 67 km után M6 Szekszárd-Bóly 48 km M6 Bóly-Pécs 30,5 km M6 Pécs-Szentlrinc 25 km M7 Letenye-országhatár, Mura-híd 1 km M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa 36 km 2007.

6 6 2. Területfejlesztés A területfejlesztés decentralizált forrásai A területfejlesztést szolgáló decentralizált források összege közötti négy évben együttesen 162 milliárd forintot tett ki, ami 45%-kal magasabb, mint az elz kormányzati ciklus ilyen célú fejlesztési forrásainak összege. A növekedés üteme kifejezi azt a egyébként az Európai Unió által is vallott törekvést, hogy a különböz fejlesztési források felhasználásáról egyre inkább azok döntsenek, akik rendelkeznek a leghatékonyabb felhasználáshoz szükséges ismeretekkel. A területfejlesztés decentralizált forrásainak alakulása kormányzati ciklusonként (milliárd Ft-ban) Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében Megyei Területfejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében Az elmúlt négy évben lényegesen változott a területfejlesztést szolgáló források elosztása és a támogatás elve is. Míg az elz kormányzati ciklusban még nem játszottak lényeges szerepet a régiók, a Regionális Fejlesztési Tanácsok csupán a decentralizált források 10%-át osztották el, addig között lényegesen megntt szerepük. Ebben a ciklusban a Regionális Fejlesztési Tanácsok már a források 52%-a felett rendelkeztek. Kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzet kistérségek végén kijelölésre került a fejlettségi szintje alapján leghátrányosabb helyzet 48 kistérség, amelyek önkormányzati fejlesztéseikhez akár a beruházás %-át is megkaphatják támogatásként. Felzárkóztatásukat a más támogatásoknál is érvényesül preferencia mellett 2006-ban külön, 9 milliárd forintos elirányzat segíti.

7 7 A területfejlesztés decentralizált forrásai I. A Megyei Területfejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében Területfejlesztési célelirányzat 25,8 2,3 Hátrányos helyzet megyéknek nyújtott kiegészít támogatás 6,5 4,4 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI) 42,1 21,1 Céljelleg decentralizált támogatás (CEDE) 25,1 12,6 Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása (ebbl TEKI 17,5, CÉDE 10,2 md Ft) 27,7 Leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkóztatásának támogatása 9,0 Összesen: 99,5 77,1 II. Regionális Fejlesztési tanácsok döntési hatáskörében Területfejlesztési célelirányzat 11,6 2,4 Térség és településfelzárkóztatási célelirányzat 9,6 Terület- és régiófejlesztési célelirányzat 44,9 Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása 2,2 Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása 20,4 Céltámogatások 5,0 Összesen: 11,6 84,5 Decentralizált források összesen: 111,1 161,6 III. Központi fejlesztések 5,2 4,2 Decentralizált és központi források összesen: 116,3 165,8 Megjegyzés: ban a TEKI és CÉDE támogatások új címen, a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatásaként jelennek meg. Az önkormányzatok címzett és céltámogatása között az önkormányzatok javára összesen 189 milliárd Ft címzett és céltámogatásról született döntés. Ennek összege között 293 milliárd forintra emelkedett, vagyis 50%-kal ntt az önkormányzatok fejlesztéseihez megítélt támogatások összege. A céltámogatások összege amelyet az önkormányzatok meghatározott célú és 1 milliárd Ft beruházási összköltség alatti fejlesztéseikhez igényelhetnek ebben a kormányzati ciklusban lényegében megegyezett az között ilyen célra megítélt támogatások összegével. A Fidesz kormány 471 darab 163 milliárd összérték beruházáshoz 91 milliárd forintnyi támogatásról hozott döntést. Az MSZP-SZDSZ kormány a 2005-tl a Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz telepített ilyen címen rendelkezésre álló összegek figyelembevételével 618 darab 160 milliárd forint összérték beruházáshoz 85 milliárd forint támogatást ítélt meg.

8 8 Több mint duplájára emelkedett az önkormányzatok nagyobb fejlesztéseihez biztosított címezett támogatások összege között a Fidesz kormány 142 önkormányzati beruházáshoz nyújtott összesen 98 milliárd forintnyi támogatást. (A beruházások összértéke 125 milliárd Ft volt) ban az MSZP-SZDSZ kormány javaslatára a Parlament 280 önkormányzati beruházáshoz összesen 212 milliárd forintnyi új támogatásról döntött, illetve a évirl éppen ezekben a hetekben dönt. (A támogatással megvalósuló beruházások összértéke 269 milliárd Ft) A megítélt címzett támogatások összege ágazatok szerint (milliárd Ft-ban) Egészségügyi ellátás Kultúra Közoktatás Szociális ellátás Vízgazdálkodás

9 9 3. Fejlesztés az Európai Unió támogatásával Magyarország óta az Európai Unió tagja. A tagságságból fakadóan a területi felzárkóztatás olyan új forrásai nyíltak meg hazánk számára, amelyek alapveten felgyorsíthatják a ma még hátrányos helyzet térségek, régiók és ezzel együtt az ország felzárkózását. Míg között az elcsatlakozási alapokból (PHARE, ISPA) Magyarország 6 év alatt összesen mintegy 260 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást kapott az Európai Unióból, addig a tagsággal megnyíló alapok (Strukturális és Kohéziós Alap) alig három év alatt ennek a támogatásnak a 3-szorosát, közel 800 milliárd forintot biztosítanak fejlesztésre, dönten a Nemzeti Fejlesztési Tervben elfogadott regionális programokra. A támogatás a költségvetési társfinanszírozással együtt eléri az milliárd forintot, ami a pályázók saját forrásaival együtt közel milliárd forintnyi új beruházás megvalósulását eredményezi. Fejlesztési források összege (milliárd Ft-ban) EU-támogatás Hazai forrás Összesen Strukturális Alapok Kohéziós Alap Összesen között objektív okok miatt az uniós források még sokkal kisebb szerepet játszottak a fejlesztésekben. Jelents hátrányt okozott azonban az uniós felkészülésben, hogy késlekedtek s nem csupán a mezgazdaságban az uniós támogatások fogadására alkalmas intézményrendszer kialakításával, a os Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásával, és gyengén elkészített projektek miatt még az ISPA források elvesztésének veszélye is fennállt egyes környezetvédelmi beruházásoknál. Az MSZP-SZDSZ kormány pótolva a lemaradást kidolgozta a Strukturális Alapokból jöv támogatásoknak keretet adó Nemzeti Fejlesztési Tervet, s annak operatív programjait, kialakította a támogatások fogadására alkalmas intézményrendszert, s így 2004-ben hazánk felkészülten csatlakozhatott az Európai Unióhoz. Az eltelt másfél év alapján biztonsággal kijelenthet: Magyarország teljes egészében ki fogja használni az unió által biztosított támogatási keretet. Az újonnan csatlakozó országokkal összehasonlítva Magyarországon a legmagasabb a már elbírált pályázatok, a megkötött szerzdések aránya, és 2005-ben számos kormányzati intézkedésnek köszönheten jelentsen felgyorsult a megindult beruházásokhoz a támogatások kifizetése is. A Kohéziós Alapból a nagy infrastrukturális beruházásokhoz biztosított támogatási keret már 2005 elején teljes egészében lekötésre került, és közülük számos beruházás már meg is indult. Így többek között a csepeli, veszprémi, zalaegerszegi szennyvízkezelési program, az M0 autópálya keleti szakaszának építése és a Budapest-Szolnok-Lkösháza vasútvonal korszersítése. Éppen az elz kormánytól örökölt, rosszul elkészített beruházások tapasztalata alapján a kormány ben 18 milliárd forintot költ a között megvalósításra kerül nagyberuházások megfelel színvonalú elkészítésére.

10 10 A Nemzeti Fejlesztési Terv 685 milliárd forintos támogatási keretére benyújtott pályázatok elbírálása folyamatos, a támogatási keret 83%-áról már támogató döntés született, 71%-ára megkötötték a szerzdést, és az összeg 19%-a kifizetésre került. A Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak felhasználása december 31-éig (milliárd Ft-ban) Rendelkezésre álló keret Elbírált és támogatott Szerzdéssel lekötött Kifizetett támogatás A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak legfontosabb célja a hátrányos helyzet régiók felzárkóztatása. Az eddig megítélt támogatások megoszlása jól mutatják e cél érvényesülését. A hátrányos helyzet régiókban egy lakosra átlagosan másfélszer, kétszer akkora támogatás jutott, mint az ország fejlettebb körzeteibe. Az NFT eddig megítélt támogatásainak egy lakosra jutó összege (Ft/f) Közép- Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak- Magyarország Dél-Dunántúl

11 között Magyarország történelmének legnagyobb fejlesztési programját hajthatja végre az Európai Unió támogatásával. A magyar kormány által decemberében elért megállapodás alapján Magyarország 7 év alatt összesen 33 milliárd euró támogatást kap, amibl 22,6 milliárd euró szolgálja a kohéziót, Magyarország valamennyi térségének gyors felzárkóztatását. Ez az összeg egyben azt is jelenti, hogy az elkövetkez hét évben az egy fre jutó támogatást tekintve Magyarország a második helyen van a legtöbb fejlesztési forráshoz jutó országok rangsorában. 1 fre es támogatás (/f/év) Csehország Magyarország Észtország Portugália Görögország Szlovénia Szlovákia Litvánia Málta Lettország Lengyelország Ciprus Spanyolország Olaszország Finország Svédország Németország Ausztria Belgium Franciaország Nagy-Britania Írország Luxembourg Hollandia Dánia A fejlesztésekre rendelkezésre álló, 7 év alatt összesen milliárd forintos uniós támogatáshoz több mint milliárdos hazai költségvetési társfinanszírozás is párosul. Hét év alatt milliárd forintnyi, évi több mint milliárd forint támogatás a közötti összeg háromszorosa - szolgálja majd az infrastruktúra, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a környezetvédelem gyors fejldését, és különböz modernizációs programok finanszírozását. A kohéziós támogatások keretösszege között (milliárd forintban) Uniós forrás Hazai költségvetési forrás Budapest, február 3.