Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS II. negyedév Dél-Alföld április május

2 NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS DÉL-ALFÖLD II. NEGEDÉV Foglalkoztatási adatok A dél-alföldi régió lakónépessége január 1-én ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 77%-a, ezer fő. A régió legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteiben I. negyedévében 256,8 ezren álltak alkalmazásban, ezen belül a fizikaiak létszáma 147,5 ezer, a szellemieké 109,3 ezer fő volt. Jelen negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésünkben 1579 A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek március 31-i foglalkoztatotti létszáma összességében 89,7 ezer fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (47%-ban) kisfoglalkoztatók, ahogy régiónk munkaadóinak túlnyomó többsége is e kategóriába sorolható. Legtöbb foglalkoztatott ugyanakkor a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél áll alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis a látókörünkbe került munkavállalók 37, illetve 41%-át. Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, főként az élelmiszeripar, italgyártás és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása területéről, de a humán-egészségügy, szociális ellátás; oktatás; a szállítás, raktározás; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb számban 2 megyeszékhelyről, így Szegedről és Kecskemétről. Több-kevesebb nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk ugyan a munkaerő-piaci körzeteink többségében, viszont a régió 11 körzetéből nagyfoglalkoztató továbbra sem került / kerülhetett a mintánkba. Aktivitási adatok I. negyedév Megnevezés Dél-Alföldön Országosan Változás * Változás* foglalkoztatottak ezer fő 467,5 469,9 0, , ,3-1,2 munkanélküliek 54,6 60,9 11,6 402,8 497,8 23,6 gazdaságilag aktívak 522,1 530,9 1, , ,1 1,2 gazdaságilag inaktívak 494,1 477,8-3, , ,4-1,7 alkalmazásban állók száma ** 260,5 256,8-1, , ,4-1,8 aktivitási arány % 51,4 52,6 1,3 54,1 54,9 0,7 foglalkoztatási ráta 46,0 46,6 0,6 48,9 48,4-0,5 munkanélküliségi ráta 10,5 11,5 1,0 9,7 11,8 2,1 Forrás: KSH stadat A megkérdezett cégek és az általuk foglalkoztatottak száma március 31. Bács-Kiskun megye fő Csongrád megye fő Békés megye fő cégek száma db foglalk.létszám fő 1579 cég és 89,7 ezer fő foglalkoztatotti adataival számoltunk felmérésünk során * %, illetve százalékpont ** I. félév 2. oldal

3 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása a Dél-Alföldön Létszám-kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) % % Kis (10 49 fő) % % Közepes ( fő) % % Nagy (249 fő felett) 57 4% % Összesen % % A megkérdezettek legnagyobb számban 408 gazdasági egység a feldolgozóiparból kerültek ki, ahogy a régió gazdaságában is ezen ágazat szerepe meghatározó. Felmérésünkben bár kis mértékben tovább mérséklődött ezen ágazat súlya, továbbra is túlreprezentáltnak tekinthető, amit a cégek heterogén profilja bizonyos szintig indokol is. A közszféra foglalkoztatásban betöltött szerepe továbbra is igen fajsúlyos, úgy a közalkalmazottak, mint a köztisztviselők vonatkozásában (a közszférában foglalkoztatják az alkalmazásban állók 35 százalékát). A közigazgatás, de főként a humán-egészségügy és szociális ellátás területe kisebb súlyt képviselt felmérésünkben a régió foglalkoztatásában betöltött tényleges szerepénél; az oktatás területének merítési köre viszont bővebbre sikeredett. Valamelyest túlreprezentáltnak tekinthető felmérésünkben továbbá az egyéb szolgáltatások ágazata is. reprezentáltság A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ágak TEÁOR 08 Alkalmazásban állók száma (KSH I. negyedév) [ fő ] A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány [ % ] Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,8 Bányászat ,4 Feldolgozóipar ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi ,4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,2 Építőipar ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 Szállítás, raktározás ,0 Szálláshely szolg, vendéglátás ,4 Információ, kommunikáció ,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6 Ingatlanügyletek ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,5 Adminisztratív és szolgáltatás támogató tev ,0 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,7 Oktatás ,2 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,3 Egyéb szolgáltatás ,2 Összesen ,9 Jelentős foglalkoztatóként említhető régiónkban a kereskedelem területe is, az alkalmazásban állók 11%-ának munkalehetőséget biztosítva. (Felmérésünkben alulreprezentáltnak bizonyult az ágazat, akárcsak a szálláshely szolgáltatás, 3. oldal

4 vendéglátás; a művészet, szórakoztatás, szabadidő; és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területe, valamint az építőipari és energiaszektor.) A mezőgazdaság a jó termőhelyi adottságokból is adódóan mind a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a Dél-Alföld nemzetgazdasági ágainak sorában, s a vidéki településeink nagy részénél alapvető megélhetési forrást, esetleg kiegészítő kereseti lehetőséget is biztosítva. Az agráriumban foglalkoztatják régiónkban az alkalmazásban állók 7%-át, amit mintánk kicsit erőteljesebben képvisel. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai I. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák a várakozásoknak megfelelő irányba változtak: egy negyedévvel korábban erre az időszakra 2,2 százalékos foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált előrejelzéseink ugyanakkor ennél valamelyest erőteljesebb, 2,8%-os emelkedést irányoztak elő. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámváltozás az előre jelzetteknél valamelyest mérsékeltebb lett: 2,1%-os bővülés következett be ténylegesen. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, ennél még mérsékeltebben változtak a létszámadatok: 1,1%-os bővülést mértünk, az e körben jelzett 2,1%-os emelkedés helyett az elmúlt negyedévben. Az idénymunkák kezdetének álláskereső állományra gyakorolt hatása nyilvántartásainkban márciustól érzékelhető, ekkortól ugyanis mérséklődésnek indult a regisztráltak száma, s áprilisra apadt az év végi szint alá. (A Dél-alföldi régióban az első negyedév végén regisztrált 95,1 ezer fős álláskereső létszám még 6,7%-kal meghaladta az egy negyedévvel korábbit.) I. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a régió munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), fővel kevesebben a megelőző negyedévinél, s fővel többen, mint egy évvel korábban. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében álláskeresők létszámváltozása, összetétel adatok A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai március iskolai végzettség nem egyéb összetétel adatok <= 8 általános: 35,6% Férfi: 53,2% Tartósan állásnélküli: 26,4% Szakmunkás: 35,7% Nő: 46,8% Pályakezdő: 9,1% Érettségizett: 24,2% 50 éves és idősebb: 21,1% Diplomás: 4,5% Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk immár ötéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A első negyedévének végén megkérdezett, és jelenleg is válaszoló munkáltatóink még az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően a gazdasági válság tükrében az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében I-IV. negyedévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 4. oldal

5 mérték föl lehetőségeiket, és ezek alapján 0,6 százalékos mérséklődést prognosztizáltak. Az időközben bekövetkezett gazdasági folyamatok foglalkoztatóinkat kevésbé érintették negatívan, mint amire számítottak, s így a bázis időszakinál 3,0 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal kellett számolniuk. A bekövetkezett csökkenés tehát valamelyest mérsékeltebbnek bizonyult az előre jelzettektől. A KSH adatai szerint a régióban foglalkoztatott éves korú népesség száma 0,7 százalékkal csökkent I. negyedévében az egy évvel korábbiakhoz képest, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékpontos emelkedése, és a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékpontos növekedése mellett. A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint első félévének végére a Dél-Alföld foglalkoztatotti létszáma emelkedik: munkáltatóink a második negyedévben az egy évvel korábbi 1,9%-os emelkedéssel szemben ennél jelentősebb: 2,7%-os létszámbővüléssel számolnak a március 31-i állapothoz képest. Régiónk megyéi e tekintetben eltérően nyilatkoztak: Bács-Kiskunban 1,6 százalékos emelkedéssel számolnak; Csongrád megyében már ennél valamelyest erőteljesebbel, 1,9%-ossal, míg Békésben határozott (5,1 százalékos) bővülést jeleztek megkérdezettjeink. Összességében a korábbi negyedévinél mérsékeltebb kiáramlást: 1973 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és intenzívebb beáramlást: 4394 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek a Dél-Alföldön. Eddigi tapasztalataink szerint azonban a tényszámok rendszerint magasabbak az előrejelzetteknél. A legjelentősebb 3 hónap múlva várható létszámváltozás a március 31-i adatokhoz képest pozitív irányú [ % ban ] létszámváltozást a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokból jeleztek, Bács-Kiskun így a közigazgatás megye Békés megye + 5,1% területéről (800 fő), + 1,6% Csongrád jellemzően a közmegye jellegű + 1,9% munkavégzésekhez kapcsolódóan de a mezőgazdaság (760 fő) és a feldolgozóipar (260 főt érintő) területe is számottevő bővüléssel számol. Mintegy 200 fővel emelkedik a kereskedelem, gépjármű javítási ágazatban megkérdezettjeinknél foglalkoztatottak összétszáma, de 100 főt meghaladó emelkedést jeleztek az építőiparból és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről is. Érdemi csökkenést jóformán csak az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén prognosztizáltak megkérdezettjeink (-3,1%) a foglalkoztatottak számának emelkedése várható 5. oldal

6 A mikroszervezetek továbbra is a legoptimistábbak, és a cégek méretének csökkenésével az optimizmusuk is mérséklődik. A mikroszervezetek 11,4%-os létszámemelkedést irányoztak elő, ami összességében régiós szinten 250 fős bővítést takar e körben. A kis cégek 7,0%-os bővítési szándéka már lényegesen nagyobb létszámot, 1200 főt érint az előrejelzések szerint. A közepes méretű szervezetek megkérdezettjei átlagosan 1,3%-os növekedéssel számolnak, főnek kínálva munkalehetőséget. A nagycégek 1,5%-os létszámbővítési szándéka abszolút értékében 490 fős bővítési tervet takar. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma júniusának végére 2,9 százalékkal emelkedik a márciusi adatokhoz képest, ami 0,2 százalékponttal kedvezőbb a megkérdezetti körünk ilyen irányú előre jelzéseinél. várható változások a régió egészében Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 1579 munkaadó mintegy harmada (32%-a) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Felvételek legnagyobb számban segédmunkás munkakörökben várhatók (+920 fő), de a növénytermesztési foglalkozásokban (+460 fő); és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásokban (+140 fő) is nagyobb számú bővülési szándékot jeleztek. 100 fő alatti, de 50 főt meghaladó bővülés várható a vegyipari alapanyag- és termékgyártó, gépkezelő (100 fő); takarító és hasonló jellegű egyszerű foglalkozás (80 fő); anyagmozgató (80 fő); kereskedelmi foglalkozások (60 fő); és a mezőgazdasági erdőgazdálkodási erőgépvezetők, - kezelők (50 fő) körében is. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint a vízgazdálkodási foglalkozások, a járművezetői; az építőmesteri; a könnyűipari gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó; az élelmiszergyártó, -feldolgozó és tartósító; valamint az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Bár összességében véve a felvételi várakozások valamelyest szerényebbek az egy évvel korábbiaknál, a lényegesen alacsonyabbra prognosztizált kilépő forgalom következtében viszont az egy évvel korábbinál nagyobb létszámot érintő nettó bővülés várható megkérdezetti körünkben. a cégek 32%-a növekvő létszámmal számol Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek egytizede számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégeink 12%-a nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban a ruhagyártók, szőrmefestők, - kikészítők körében (- 50 fő) kell számolni. Romló pozíciójúnak tekinthetők továbbá várhatóan a különféle pedagógus, tanár, és oktatói munkakörök továbbá az egyéb vasés fémipari foglalkozások, de az érintett létszám a jelzések szerint már az előbbieknél lényegesen szerényebb fő körüli lesz. romló pozíciójú foglalkozások a negyedév során I. negyedévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 6. oldal

7 Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők a fémmegmunkáló, felületkezelők, ahol a 80 fő körüli pozitív és negatív irányú mozgás egyenlege nem éri el a 10 főt. Pozitív egyenlegű továbbá az egyéb irodai jellegű foglalkozások ( fő), a javító-szerelők ( fő), valamint az őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásúak ( fő) várható létszámváltozása. Negatív egyenlegű ugyanakkor az egyéb feldolgozóipari gépkezelői foglalkozásúaknál jelzett felvétel (+10 fő) és elbocsátás (-20 fő) eredménye, míg nullszaldós a faipari, valamint az állattenyésztési és állatgondozási foglalkozásúak esetében prognosztizált létszámváltozás (+/- 20 fő). Év közben várható trendek a Dél-Alföldön Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján a dél-alföldi régió munkáltatói a távlati terveik tekintetében alapvetően stagnálással, minimális bővüléssel számolnak: a régió foglalkoztatotti állományát márciusának végére a jelenleginél 0,6 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ezen eredmény elsősorban a feldolgozóipar egyes területeinek, a kereskedelem, gépjárműjavítás; valamint az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatainak pozitív várakozásait tükrözi, melyet tompítanak elsősorban mezőgazdaság és közszféra területeiről jelzett csökkentési szándékok. a foglalkoztatottak számának emelkedése várható A megkérdezett cégeink 30%-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett márciusának végére, s 14%-uk csökkenéssel számol. Az általuk prognosztizált 7. oldal

8 létszámnövekedés és csökkenés 570 fős pozitív egyenlege enyhe növekedést helyez kilátásba. A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is lényegesen optimistábbak, mint a nagyobb cégek. A mikroszervezetek átlagosan 10,1%-os növekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, míg a kis cégek szerényebb, 3,2%-os emelkedést irányoztak elő. A közép méretű cégeknél már stagnálást, 0,2%-os csökkenést jeleztek megkérdezettjeink, s a nagycégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 0,4%-kal csökken. Régiónk év végére előre jelzett kismértékű foglalkoztatotti létszám bővülése tehát összességében a közepes és annál kisebb cégek létszámában jelentkezik majd. 1 év múlva várható létszámváltozás a március 31-i adatokhoz képest [ % ban ] Bács-Kiskun megye + 1,2% Békés megye + 0,1% A régió három Csongrád megye megyéje közül Bács- + 0,6% Kiskun megyei megkérdezettjeink 1,2 százalékos növekedéssel számolnak az elkövetkezendő egy év során, Csongrád megyében a prognosztizált bővülés pedig ennek a fele: 0,6%. Békésben viszont nem várható érdemi változás a jelzések szerint (+0,1 százalék) első negyedévének végére. A régió nemzetgazdasági ágankénti foglalkoztatási szerkezetének 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma egy év múlva várhatóan stagnál, kis mértékben (fél százalékkal) emelkedik, tehát a régió egészében hasonló, illetve hajszálnyival mérsékeltebb változás várható, mint felmérésünk megkérdezetti körében várható változások a régió egészében 8. oldal

9 A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA január március időszakban munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt tizenötezer álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során a Dél-Alföld munkát kereső lakosságának, négyezer-kilencszázzal többet, mint egy negyedévvel korábban. Az időszaki álláshelyek 38%-a Békés megyei munkavégzésre irányult, 35%-uk Bács- Kiskun megyei, s 27%-uk Csongrád megyei munkahely volt. Az állások 45%-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink, 55%-uk viszont anyagi segítséget nem igényelt. A bejelentett állások között a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (24%) mellet a feldolgozóipar munkaerőigénye volt a legmagasabb (21%), de 10% fölötti részarányt képeztek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a kereskedelem járműjavítás területéről beérkezett állásbejelentések is. A mezőgazdaság 1300 fős létszámigénye a bejelentett állások 9%-át, az építőipar 900 fős igénye pedig az állások 6%-át képviselte. Ennél 1 százalékponttal kisebb súllyal bírt az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területe felkínált álláshely a negyedév során EGYÉB A RÉGIÓ MUNKÁLTATÓI KAPCSOLATAIVAL, AZOK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Atipikus foglalkoztatási formák gyakorisága Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat a cégükre leginkább jellemző atipikus foglalkoztatási formákról is. Ebből az derült ki, hogy a megkérdezett munkáltatóink 38%-a alkalmaz részmunkaidőben munkavállalót, vagy munkavállalókat összesen 4 ezer 700 főt érintve mintánkban (5%). A részmunkaidő munkáltatóink körében jelzett gyakorisága így 2 százalékponttal mérséklődött az elmúlt év óta, míg a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2000 fővel csökkent a megkérdezetti körben. A távmunka és a bedolgozók foglalkoztatása csak elvétve fordul elő e körben, de ugyanez vonatkozik az önfoglalkoztatásra is. Munkaerő-kölcsönzés lehetőségével is viszonylag kisszámú cég él (2%), összességében másfél ezer fős foglalkoztatotti létszámot érintően. Ennek ellenére elmondható, hogy a munkaerő-kölcsönzés intézménye régiónkban bővült az elmúlt év óta, révén hogy másfélszeresére leggyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás, és a határozott idejű munkaszerződések 9. oldal

10 gyarapodott a kölcsönzött munkaerőt alkalmazó munkáltatók száma, s az így foglalkoztatott létszám mintegy két és félszeresére (600 főről 1500 főre) nőtt. Határozott idejű munkaszerződés / állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszony viszont minden ötödik megkérdezett cégnél előfordul, igen jelentős, mintegy fős foglalkoztatotti állományt érintve összességében. (E létszám viszont 1100 fős mérséklődést takar az egy évvel korábbiakhoz képest, míg a munkáltatók körében kimutatható gyakoriság 3,5 százalékponttal visszaesett. Az alkalmi munkavállalás jogszabályi háttere alapvetően módosult az elmúlt év óta, amit érzékenyen visszatükröznek munkáltatóink e kérdésre adott válaszai is. Míg ben a vizsgálatba vont cégek 22%-a foglalkoztatott alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót (összességében mintegy 2000 főt), addig jelen megkérdezésünkkor már csak a munkáltatóink 11%-a élt az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (egyszerűsített foglalkoztatási formák) lehetőségével, s az így foglalkoztatott létszám is 1100 fővel visszaesett. Megbízási szerződéssel jelenleg a cégeink egytizede foglalkoztat munkaerőt összességében mintegy 600 főt, 200 fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az atipikus foglalkoztatási formákat összességében vizsgálva megállapítható, hogy régiónkban jelen megkérdezésünkkor a megkeresett cégeinknél foglalkoztatott munkavállalók 15%-át alkalmazták valamely vizsgált atipikus foglalkoztatási formák valamelyikében, 4 százalékponttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az így foglalkoztatott létszám pedig az elmúlt évi főről főre csökkent 3 3 Megjegyzés: A megkérdezetti kör nem teljesen azonos az egy évvel korábbival. 10. oldal

11 Jelentősebb közmunka, közhasznú munka programok A közmunkaprogramokban elsősorban hátrányos helyzetű térségekben regisztrált álláskeresők, vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosultak vehetnek részt, így ez a lehetőség azoknak az embereknek segít, akik átmenetileg kiszorultak a munkaerőpiacról. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívásai alapján évben a következő közmunkaprogramok kerültek támogatásra: 2010/1. Téli- tavaszi közmunka-program 5 hónapos munkalehetőséget teremtett a regisztrált álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatás jogosultjai számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A pályázat kedvezményezte a leghátrányosabb, és a hátrányos besorolású kistérségeket, valamint azokat a településeket, ahol magas a RÁT jogosultak száma. A program kiemelt figyelmet fordít azokra, akiknek családjában egynél több, a RÁT kritériumainak megfelelő álláskereső van, mivel a munkaerőpiacon a gazdasági válság miatt beszűkültek az elhelyezkedési esélyek, korlátozottak az alkalmi munka lehetőségei, megnövekednek a családi kiadások, így igen nehéz a megélhetés a munkanélküliek és családjaik számára. A közmunkaprogramokban házi segítségnyújtást, belvízelvezető csatornahálózatának karbantartását, belterületi utak karbantartását, kommunális hulladék összegyűjtését, parkosítást, parkfenntartást, közintézmények karbantartását, temetkezési helyek környezetének rendbetételét végzik a közmunkások. A Dél-alföldi régióban 19 közmunkaprogram megvalósításához elnyert ,2 ezer Ft támogatás január 15-től július 15-ig a térség 164 településén 982 közmunkás, közülük 629 RÁT-ra jogosult foglalkoztatását segítette elő. A 2010/1. Téli- tavaszi kiegészítő közmunka-program 3,5 hónapos munkalehetőséget teremtett a regisztrált álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatásból kiszorultak számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A Délalföldi régióban támogatást nyert 7 pályázat alapján a térség 50 településén ,8 ezer Ft támogatásból március 1-től július 15-ig 381 közmunkás foglakoztatása vált lehetővé. A 2010/2. Roma meghívásos közmunkaprogram célja a romák munkaerő-piaci integrációja. Ennek érdekében először indult olyan meghívásos közmunkaprogram, amiben csak romák dolgozhatnak. Különösen fontos, hogy a roma fiatalok, akik közül sokan eddig még nem dolgoztak, munkahelyi tapasztalatot szerezzenek. A pályázat január 15-től 5 hónapos időtartamú munkalehetőséget teremt a regisztrált, roma származású álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatás jogosultjai számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat nemzetgazdasági, helyi önkormányzati, a közvetlenül a közmunkások lakóhelyét érintő, vagy térségi célok érdekében végzik. A program kiemelt figyelmet fordít azokra, akiknek családjában egynél több, a RÁT kritériumainak megfelelő álláskereső van. Kiemelt feladat a programban az irat-digitalizálás, valamint az ár- és belvízvédelmi feladatok, továbbá a romák lakókörnyezetének rendbetétele, illegális hulladéklerakók felszámolása, valamint a szociális gondoskodás segítése. A Dél-alföldi 2010-ben 34 közmunkaprogramhoz elnyert 1,3 milliárd Ft forrás segítségével 2379 hátrányos helyzetű álláskereső került foglalkoztatásra. 11. oldal

12 régióban támogatást nyert 2 meghívásos pályázat alapján a térség 23 településén ,9 ezer Ft támogatásból 494 közmunkás került foglalkoztatásra. A 2010/3. Erdőművelési meghívásos közmunkaprogram célja a hátrányos helyzetű, elsősorban a tartós munkanélküliek, köztük a rendelkezésre állási támogatásban részesülők számára átmeneti munkalehetőség megteremtése. A január augusztus 31. időszakban megvalósuló közmunkaprogram keretében erdészeti utak és tanösvények karbantartását, szemétgyűjtést, erdőművelési munkákat, erdőtelepítést végeznek a dolgozók. A Dél-alföldi régióban támogatást nyert 3 meghívásos pályázat alapján a térség 23 településén ,4 ezer Ft támogatásból 442 közmunkás foglalkoztatása valósult meg. A 2010/4. Ár- és belvíz elleni megelőző meghívásos közmunkaprogram célja a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek átmeneti foglakoztatása, a nemzetgazdaság számára kiemelten hasznos ár- belvíz elleni védekezést szolgáló munkákkal. A program keretében folytatódott a térségek átfogó belvízi rendezése, valamint a parlagfű elleni védekezés. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázata alapján elnyert ezer Ft támogatásból január 15-től 13 fő hátrányos helyzetű álláskereső 5 hónap időtartamú foglalkoztatása vált lehetővé. A 2010/5. Nemzeti parkok meghívásos közmunkaprogram célját a nemzeti parkok fenntartása, értékőrző tevékenységének segítése képezi, szakképzetlen, rendszeres szociális segélyben részesülő, hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásával. A Dél-alföldi régióban támogatást nyert 2 meghívásos pályázat alapján a térség 27 településén ezer Ft támogatásból január 15-től 5 hónap időtartamra 67 álláskereső számára biztosított foglalkoztatási lehetőséget. A Dél-alföldi régióban évben 34 közmunka-program ,3 ezer Ft támogatásban részesült, amely segítségével 2379 közmunkás foglalkoztatása vált lehetővé. Csoportos létszámleépítések. Azok megelőzésére tett intézkedések A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz első negyedévében összesen 6 végleges csoportos létszám-leépítési döntés bejelentés érkezett, amely összesen 273 fő munkavállaló munkaviszonyának megszűnését eredményezte. A munkavállalók közül 264 fő tartozik lakóhelye alapján a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területéhez. Megyei megoszlásban (döntés bejelentések száma): Bács-Kiskun megye 3; Békés megye 1; Csongrád megye 2 döntés bejelentés. Megyei megoszlásban (érintett létszám): Bács-Kiskun megye 134 fő; Békés megye 50 fő; Csongrád megye 80 fő. 6 csoportos leépítési bejelentés az első negyedév során 12. oldal

13 Ágazati megoszlás szerint közülük élelmiszeriparban, fémiparban, építőiparban foglalkoztatott dolgozók emelhetők ki. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben is kiemelten kezelte a munkahelyteremtést, melynek elősegítése érdekében két pályázati kiírást is megjelentetett. Az MPA munkahelyteremtő beruházások támogatása című felhívásra február 1-jétől március 12-ig terjedő időszakban volt lehetőség pályázatot benyújtani ben a program finanszírozására a kormány 1,5 milliárd forintot különített el országos szinten. Az MPA munkahelyteremtő beruházások támogatása című pályázati felhívásra a Dél-alföldi régióból 37 db pályázat érkezett. A beérkezett 37 db pályázat 401,7 millió Ft össz támogatási igényt tartalmazott, mely 339 fő foglalkoztatását célozta meg, ebből 311 fő álláskereső, 284 fő foglalkoztatási létszám megtartása mellett. A tervezett beruházások nettó összköltsége 629,4 millió Ft. A pályázó vállalkozásoknál meglévő átlagos bázislétszám 8 főt, míg az átlagos többletlétszám 9 főt tett ki. Munkahelyteremtés támogatása: 37+3 beérkezett pályázat Az MPA információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására című felhívásra hasonlóan az előző kiíráshoz február 1-jétől március 12-ig terjedő időszakban volt lehetőség pályázatot benyújtani ben a program finanszírozására a kormány 200 millió forintot különített el országos szinten. Az MPA információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 3 db pályázat érkezett a Dél-alföldi régióból, amely 23,3 millió Ft támogatási igényt jelentett 10 új munkahely létesítésére, melyből 9 fő álláskereső, 3 fő foglalkoztatási létszám megtartása mellett. A pályázó vállalkozásoknál meglévő átlagos bázislétszám 1 főt, míg az átlagos többletlétszám 3,3 főt tett ki. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének évi központi programjának célja, a recesszió által érintett nagy vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása, a csoportos létszámleépítések megelőzése, a munkáltatói likviditási problémák kezelése. A program rendelkezésére álló 500 millió Ft központi forrás terhére január 26- tól szeptember 30-ig élhetnek forrásbiztosítási kérelemmel a munkaügyi központok. A támogatási konstrukció célcsoportját, az egy telephelyen legalább 50 főt érintő csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkáltatók képezik első negyedévében munkaügyi központunk 2 esetben nyújtott be forrásbiztosítási kérelmet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére 445 fő létszámleépítésének megelőzése céljából, amelynek támogatási igénye 118,7 millió Ft volt. Mindkét cég vonatkozásában támogató döntés született. A munkáltatók részére megítélt központi forrás összege 315 fő támogatott foglalkoztatásához 57,2 millió Ft. A támogatás megítélésének feltétele, hogy munkaügyi központunk vállalja a támogatás kiegészítését 57,2 millió Ft-tal a decentralizált keretből. Válsághelyzetek kezelésének támogatására meghirdetett központi program az I. negyedévben 445 munkavállaló munkahelyének megőrzését segítette elő. 13. oldal

14 A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által évben meghirdetett Munkahelyek megőrzéséért munkaerő-piaci program célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalóikat elbocsássák. Az MPA FA válságkezelésre elkülönített központi forrás terhére a Dél-alföldi régióban 123 átmeneti gazdasági visszaesésből adódóan nehéz helyzetbe került munkaadó részesült támogatásban. Közülük 51 cég esetében a folyósítás időszaka jelenleg is tart, 72 munkaadónál pedig már a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időszaka zajlik. A központi program évben dolgozó munkahelyének megőrzését segítette elő régiónkban azoknál a munkáltatóknál, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nem tudták volna megtartani. A évi Munkahelyek megőrzéséért központi program 2010-ben munkavállaló munkahelyének megőrzéséhez nyújtott segítséget. Rendezvények, események A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum Paktum-Progress projekt keretében első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal február 4-én Békéscsabán, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban megrendezésre került a Projektvásár. Ezen a rendezvényen egy kiállítás formájában lehetőséget biztosítottunk a Jó gyakorlatok Projektgyűjteményben szereplő projektek gazdáin kívül további szervezetek, városok meghatározó jelentőségű projektjeinek megjelenésére, bemutatkozására. Kiemelt célunk volt, hogy szakmai tájékoztatások keretében a résztvevők megismerhessék az aktuális és várható országos és regionális pályázati lehetőségeket. A rendezvényen partnerkereső program keretében a résztvevők ötleteket gyűjthettek, megismerkedhettek egymás kezdeményezéseivel és potenciális pályázók találhattak egymásra. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központunk év végén pályázatot nyújtott be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési projektek megvalósítására kiírt pályázati felhívására. A háromlépcsős szakmai bírálatot követően a bizottság a 64 beadott pályázatból 15 pályázatot részesített támogatásban. Az ÚJ ESÉLY PLUSZ program a 6 évvel ezelőtti, minta értékű Békés megyei projekt az ÚJ ESÉLY program eredményeinek kiterjesztését, hatásainak erősítését, módszerei gyakorlati alkalmazhatóságának megteremtését és annak bevezetését vállalta megvalósítani és fenntartani a Dél-alföldi régió teljes területén. A projekt nyitótalálkozójára, és a régió 16 partnere közötti együttműködés megbeszélésére február 5-én, Békéscsabán került sor. A 3 program keretében megrendezésre kerülő zárótalálkozót, április 30-án, Békéscsabán a központ épületében tartottuk. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ tájékozató előadásokat szervezett a munkahelyteremtő támogatások (MPA , MPA ) pályázati lehetőségeiről a régió 24 helyszínén, február 13. és március 2. között március 10-én került sor az SZTE Tavaszi Állásbörzére, ahol a Munkaügyi Központunk önálló standján várta az érdeklődőket és adott tájékoztatást az álláslehetőségekről, a támogatási formáiról, szolgáltatásairól, valamint a rendezvényén a Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ EURES tanácsadója tartott előadást "Menjek, vagy maradjak?" címmel a külföldi munkavállalásról, illetve a Szolgáltatási 14. oldal

15 Osztály vezetője a pályakezdők munkaerő-piaci integrációját elősegítő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökről. TÁMOP részprojektje keretében a Stratégiai együttműködési formák kialakítása és működtetése című projektben a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ április végén 4 szakmai fórumot szervezett. A fórumok témája a Változások és lehetőségek a rehabilitációs foglalkoztatás területén volt. Április 26-án, Békéscsabán regionális szakmai fórumra került sor. Április 28-án Kecskeméten, április 29-én Szegeden és végül április 30-án Békéscsabán megyei szakmai fórumok kerültek megrendezésre május 28-án, Kecskeméten a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ állásbörzét szervez Esély a foglalkoztatásért címmel. A börze a résztvevő munkaerő-piaci szereplők közötti információcserét és a munkakapcsolatok létrejöttét és elősegítését kívánja előmozdítani. A rendezvényen a kirendeltség és szolgáltató központ humánszolgáltatási, aktuális képzési lehetőségei, valamint jogi munkatársai várják az álláskeresőket, hogy szolgáltatásaikkal segítsék elhelyezkedési esélyeit. Az OFA Hálózat Dél-Alföldi Regionális Iroda a PERTU Projekt keretében a dél-alföldi régió 3 megyeszékhelyén állásbörzét szervez. A rendezvény lebonyolításában a munkaügyi központ is szerepet vállal június 17-én Szegeden, június 22-én Kecskeméten és június 24-én Békéscsabán kerülnek megrendezésre az állásbörzék. 15. oldal

16 Mellékletek Módszertan Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely 2004 és között jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamatban olyan új eszközöket kísérletezünk ki és vezetünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Új eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ezalkalommal a március 31-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: április 16 április 30. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik régiónk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Célja az Önök tájékoztatása és partneri kapcsolatunk fejlesztése. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

17 Mellékletek Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során a szabad mozgás és beutazás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

18 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint TEÁOR 08 létszám-kategória Mikro Kis Közepes Nagy Összesen db % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 48 30% 73 46% 36 23% 3 2% % Bányászat 1 100% % Feldolgozóipar 72 18% % % 23 6% % Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi 1 25% 2 50% 1 25% 0 0% 4 100% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 3 10% 11 38% 13 45% 2 7% % Építőipar 42 34% 61 50% 20 16% 0 0% % Kereskedelem, gépjárműjavítás % % 27 9% 4 1% % Szállítás, raktározás 12 32% 18 49% 3 8% 4 11% % Szálláshely szolg, vendéglátás 29 36% 47 58% 5 6% 0 0% % Információ, kommunikáció 12 67% 5 28% 1 6% 0 0% % Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 18% 4 36% 4 36% 1 9% % Ingatlanügyletek 2 13% 9 60% 3 20% 1 7% % Szakmai, tudományos, műszaki tev % 16 33% 5 10% 1 2% % Adminisztratív és szolgáltatást tám.tev. 9 27% 16 48% 8 24% 0 0% % Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 7 6% 62 54% 45 39% 1 1% % Oktatás 11 17% 17 26% 30 45% 8 12% % Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 3 6% 19 36% 22 42% 9 17% % Művészet, szórakoztatás, szabad idő 12 48% 10 40% 3 12% 0 0% % Egyéb szolgáltatás 22 42% 21 40% 10 19% 0 0% % összesen % % % 57 4% %

19 Táblázatok A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés Mikro Kis Közép Nagy összesen db fő db fő db fő db fő db fő Kecskeméti Kirendeltség Bajai Kirendeltség Kalocsai Kirendeltség Kiskőrösi Kirendeltség Kiskunfélegyházi Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Kunszentmiklósi Kirendeltség Tiszakécskei Kirendeltség Jánoshalmi Kirendeltség Bács-Kiskun megye Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ Békési Kirendeltség Gyulai Kirendeltség Orosházi Kirendeltség Szarvasi Kirendeltség Szeghalmi Kirendeltség Gyomaendrődi Kirendeltség Mezőkovácsházi Kirendeltség Sarkadi Kirendeltség Békés megye Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Csongrádi Kirendeltség Hódmezővásárhelyi Kirendeltség Makói Kirendeltség Szentesi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség Csongrád megye Dél-alföldi régió összesen

20 Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR 08 márc hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat , ,2 Bányászat 1 1 0,0 10 Feldolgozóipar , ,5 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi , ,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése , ,4 Építőipar , ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 Szállítás, raktározás , ,8 Szálláshely szolg, vendéglátás , ,2 Információ, kommunikáció , ,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,5 Ingatlanügyletek , ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev , ,7 Adminisztratív és szolgáltatást tám.tev , ,4 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,1 Oktatás , ,2 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás , ,8 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,1 Egyéb szolgáltatás , ,8 összesen , ,6

21 Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés márc hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Kecskeméti Kirendeltség , ,4 Bajai Kirendeltség , ,3 Kalocsai Kirendeltség , ,2 Kiskőrösi Kirendeltség , ,8 Kiskunfélegyházi Kirendeltség , ,3 Kiskunhalasi Kirendeltség , ,1 Bácsalmási Kirendeltség , ,7 Kiskunmajsai Kirendeltség , ,8 Kunszentmiklósi Kirendeltség , ,8 Tiszakécskei Kirendeltség , ,5 Jánoshalmi Kirendeltség , ,8 Bács-Kiskun megye , ,2 Békéscsabai Kirendeltség , ,9 Békési Kirendeltség , ,0 Gyulai Kirendeltség , ,9 Orosházi Kirendeltség , ,0 Szarvasi Kirendeltség , ,1 Szeghalmi Kirendeltség , ,9 Gyomaendrődi Kirendeltség , ,0 Mezőkovácsházi Kirendeltség , ,0 Sarkadi Kirendeltség , ,9 Békés megye , ,1 Szegedi Kirendeltség , ,1 Csongrádi Kirendeltség , ,3 Hódmezővásárhelyi Kirendeltség , ,3 Makói Kirendeltség , ,7 Szentesi Kirendeltség , ,8 Kisteleki Kirendeltség , ,8 Mórahalmi Kirendeltség , ,9 Csongrád megye , ,6 Dél-alföldi régió összesen , ,6 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés márc hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mikro , ,1 Kis , ,2 Közép , ,2 Nagy , ,4 összesen , ,6

22 Táblázatok A mintavételi körben várható létszámmozgások a Dél-Alföldön II. negyedévében FEOR főcsoportonként FEOR főcsoport belépő fő kilépő fő Egyenleg technikusok és hasonló műszaki fogl gazdasági, pénzintézeti ügyintézők egészségügyi foglalkozások egyéb ügyintézők szociális és munkaerőpiaci fogl pedagógus foglalkozások kulturális, sport, művészeti és vallási fogl igazságszolg., élet- és vagyonvédelmi fogl egyéb magasan képzett ügyintézők gazdasági, jogi és társ.tudományi fogl műszaki és természettudományi fogl egészségügyi - egyetemi, foisk. képzetts kul., sport, művészeti, vallási -felsofokú k szakképzett pedagógusok szociális - egyetemi, főisk. képzetts kapcs építőipari foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások könnyűipari foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktár. fogl bányászati foglalkozások irodai jellegű foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalk mobil gépek kezelői egyéb helyhez kötött gépek kezelői feldolgozóipari gépek kezelői erdő- és vadgazdálk. foglalk mezőgazdasági foglalkozások halászati foglalkozások növényvéd., növény-eü-i és talajvédelmi egyszerű szolgált. jellegű fogl egyszerű mg-i és erdőgazd. foglalk kereskedelmi, vendéglátóipari foglalk nem anyagi jellegu szolgáltatási foglalk közlekedési, postai és hírközlési foglalk gazdasági, költégv. szervezetek vezetői törvényhozók, országos igazg., érdekképviseleti vez területi, helyi önkorm., közig., igazságsz gazdasági, költségv. kisszervezetek vezetői összesen

23 Ábrák

24 Ábrák

25 Ábrák 1 év múlva várható létszámváltozás a március 31-i adatokhoz képest munkaerő-piaci körzetenként [ % ban ] Készítette: Laurinyecz Anikó Jóváhagyta: Dr. Nagy Ágnes főigazgató

26 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály