Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS III. negyedév Dél-Alföld július szeptember

2 Foglalkoztatási adatok A dél-alföldi régió lakónépessége január 1-én ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 76%-a, ezer fő. A régió 4 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezeteiben I. félévében 263,4 ezren álltak alkalmazásban, ezen belül a fizikaiak létszáma 153,6 ezer, a szellemieké 109,8 ezer fő volt. Jelen negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésünkben 1578 NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS DÉL-ALFÖLD III. NEGEDÉV A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek június 30-i foglalkoztatotti létszáma összességében 95,9 ezer fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (46%-ban) kisfoglalkoztatók, ahogy régiónk munkaadóinak túlnyomó többsége is e kategóriába sorolható. Legtöbb foglalkoztatott ugyanakkor a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél áll alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis a látókörünkbe került munkavállalók 39, illetve 41%-át. Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, főként az élelmiszeripar, italgyártás és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása területéről, de a humán-egészségügy, szociális ellátás; oktatás; a szállítás, raktározás; vízellátás, hulladékkezelés; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb számban 2 megyeszékhelyről, így Szegedről és Kecskemétről. Többkevesebb nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk ugyan a munkaerő-piaci körzeteink többségében, viszont a régió 12 körzetéből nagyfoglalkoztató továbbra sem került / kerülhetett a mintánkba. Aktivitási adatok II. negyedév Megnevezés Dél-Alföldön Országosan Változás * Változás* foglalkoztatottak ezer fő 474,8 485,7 2, , ,9-0,5 munkanélküliek 53,3 56,1 5,2 401,7 473,3 17,8 gazdaságilag aktívak 528,1 541,8 2, , ,2 1,3 gazdaságilag inaktívak 486,6 465,1-4, , ,0-1,6 alkalmazásban állók száma ** 262,1 263,4 0, , ,0 0,2 aktivitási arány % 52,0 53,8 1,8 54,6 55,3 0,7 foglalkoztatási ráta 46,8 48,2 1,4 49,4 49,2-0,2 munkanélküliségi ráta 10,1 10,3 0,2 9,6 11,1 1,5 Forrás: KSH stadat A megkérdezett cégek és az általuk foglalkoztatottak száma június 30. Bács-Kiskun megye fő Csongrád megye fő Békés megye fő cégek száma db foglalk.létszám fő 1578 cég és 95,9 ezer fő foglalkoztatotti adataival számoltunk felmérésünk során * %, illetve százalékpont ** I. félév 2. oldal

3 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása a Dél-Alföldön Létszám-kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) % % Kis (10 49 fő) % % Közepes ( fő) % % Nagy (249 fő felett) 62 4% % Összesen % % A megkérdezettek legnagyobb számban 403 gazdasági egység a feldolgozóiparból kerültek ki, ahogy a régió gazdaságában is ezen ágazat szerepe meghatározó. Felmérésünkben továbbra is túlreprezentáltnak tekinthető ezen ágazat annak ellenére, hogy a korábbiaknál kevesebb céget kérdeztünk meg e területről. A közszféra foglalkoztatásban betöltött szerepe továbbra is igen fajsúlyos, úgy a közalkalmazottak, mint a köztisztviselők és kormánytisztviselők vonatkozásában (a közszférában foglalkoztatják az alkalmazásban állók 35 százalékát). A közigazgatás, de főként a humán-egészségügy és szociális ellátás területe kisebb súlyt képviselt felmérésünkben a régió foglalkoztatásában betöltött tényleges szerepénél; az oktatás területének merítési köre viszont bővebbre sikeredett. Valamelyest túlreprezentáltnak tekinthető felmérésünkben továbbá a vízellátás, szennyvíz gyűjtés, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás valamint az egyéb szolgáltatások ágazata is. reprezentáltság A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ágak TEÁOR 08 Alkalmazásban állók száma (KSH I. félév) [ fő ] A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány [ % ] Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,4 Bányászat ,4 Feldolgozóipar ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi ,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,1 Építőipar ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 Szállítás, raktározás ,3 Szálláshely szolg, vendéglátás ,5 Információ, kommunikáció ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3 Ingatlanügyletek ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,3 Adminisztratív és szolgáltatás támogató tev ,4 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,1 Oktatás ,1 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,3 Egyéb szolgáltatás ,5 Összesen ,4 Jelentős foglalkoztatóként említhető régiónkban a kereskedelem területe is, az alkalmazásban állók 11%-ának munkalehetőséget biztosítva. (Felmérésünkben 3. oldal

4 alulreprezentáltnak bizonyult az ágazat, akárcsak a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás; a művészet, szórakoztatás, szabadidő; és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területe, valamint az építőipari és energiaszektor.) A mezőgazdaság a jó termőhelyi adottságokból is adódóan mind a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a Dél-Alföld nemzetgazdasági ágainak sorában, s a vidéki településeink nagy részénél alapvető megélhetési forrást, esetleg kiegészítő kereseti lehetőséget is biztosítva. Az agráriumban foglalkoztatják régiónkban az alkalmazásban állók 6%-át, amit mintánk kicsit erőteljesebben képvisel. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai II. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák a várakozásoknak megfelelően alakultak: egy negyedévvel korábban erre az időszakra 2,7 százalékos foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált előrejelzéseink ugyanakkor ennél valamelyest erőteljesebb, 2,9%-os emelkedést irányoztak elő. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámváltozások követték az előre jelzetteket, így 2,7%- os bővülés következett be ténylegesen. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, hasonló mértékben változtak a létszámadatok: szintén 2,7%-os bővülést mértünk, az e körben jelzett 2,5%-os emelkedés helyett az elmúlt negyedévben. Az idénymunkák kezdetének álláskereső állományra gyakorolt hatása a második negyedévben nyilvántartásainkban is egyértelműen megmutatkozott. A regisztráltak száma ugyanis ezen időszakban mérséklődő tendenciát vett föl, és májusban már az elmúl évi szint alá süllyedt. (A Dél-alföldi régióban a második negyedév végén regisztrált 79,1 ezer fős álláskereső létszám 16,8%-kal volt alacsonyabb az egy negyedévvel korábbinál.) II. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a régió 27 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), fővel kevesebben a megelőző negyedévinél, s fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében álláskeresők létszámváltozása, összetétel adatok A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai június iskolai végzettség nem egyéb összetétel adatok <= 8 általános: 36,0% Férfi: 51,0% Tartósan állásnélküli: 29,8% Szakmunkás: 34,2% Nő: 49,0% Pályakezdő: 9,4% Érettségizett: 24,8% 50 éves és idősebb: 22,6% Diplomás: 5,0% Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk immár ötéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is I. negyedévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 4. oldal

5 A második negyedévének végén megkérdezett, és jelenleg is válaszoló munkáltatóink még az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően a gazdasági válság tükrében mérték föl lehetőségeiket, és ezek alapján szerény, 0,4 százalékos mérséklődést prognosztizáltak. Az időközben bekövetkezett gazdasági folyamatok foglalkoztatóinkat kedvezőbben érintették a vártnál, s így a bázis időszakinál 2,1 százalékkal magasabb foglalkoztatotti létszámmal számolhattak. A bekövetkezett változások tehát érezhetően pozitívabbaknak bizonyultak az előre jelzetteknél. A KSH adatai szerint a régióban foglalkoztatott éves korú népesség száma 2,3 százalékkal emelkedett II. negyedévében az egy évvel korábbiakhoz képest, a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékpontos emelkedése, és a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékpontos növekedése mellett. az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint szeptemberének végére a Dél-Alföld foglalkoztatotti létszáma stagnál, minimálisan mérséklődik: munkáltatóink a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz hasonló, 0,2%-os létszámcsökkenéssel számolnak a június 30-i állapothoz képest. Régiónk megyéi e tekintetben eltérően nyilatkoztak: Bács-Kiskunban és Csongrád megyében 0,3 0,3-%-os mérséklődéssel számolnak; míg Békés megyében alapvetően stagnálást (minimális: 0,1%-os emelkedést) jeleztek megkérdezettjeink. Összességében a korábbi negyedévinél mérsékeltebb kiáramlást: fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és mérsékeltebb beáramlást: fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek a Dél-Alföldön. Eddigi tapasztalataink szerint azonban a tényszámok rendszerint magasabbak az előrejelzetteknél. A legjelentősebb 3 hónap múlva várható létszámváltozás a június 30-i adatokhoz képest pozitív irányú [ % ban ] létszámváltozást a feldolgozóiparból jeleztek. Itt a jelzett 1,6%-os létszámbővülés 510 fős Bács-Kiskun Békés megye + 0,1% megye foglalkoztatotti - 0,3% létszámnövekedést Csongrád megye takar a megkérdezetti - 0,3% körben. Szintén 2% körüli bővülést jeleztek a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, valamint az ingatlanügyletek ágazataiból is, de e területeken az érintett létszám már lényegesen szerényebb (15-30 fő). Az oktatási ágazatban a tanév kezdete a foglalkoztatás területén is érezteti hatását, 1,1%-os bővüléssel számolnak megkérdezett intézményeink, 160 fős létszámbővülési vonzattal a foglalkoztatottak számának stagnálása, minimális mérséklődése várható 5. oldal

6 A szezonális hatásokra érzékeny ágazatok, ezek közül is főként a mezőgazdaság és az építőipar létszámcsökkenéssel számol a harmadik negyedévben. A mezőgazdaságból jelzett 9,0%-os mérséklődés 610 főt érint várhatóan a megkérdezetti körben, míg az építőipar szerényebb, mintegy 40 fős mérséklődést prognosztizált. A közigazgatás területéről 3,7%-os foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleztek megkérdezettjeink. Figyelembe véve az érintett foglalkozásokat mely jellemzően az egyéb segédmunkásokat takarja a prognosztizált létszámváltozás a köz- jellegű munkavégzések végét jelzi. A mikroszervezetek továbbra is a legoptimistábbak, és a cégek méretének csökkenésével jellemzően az optimizmus is mérséklődik. A mikroszervezetek 7,1%-os létszámemelkedést irányoztak elő, ami összességében régiós szinten 150 fős bővítést takar e körben. A kis cégek 0,6%-os bővítési szándéka pedig 110 főt érint az előrejelzések szerint. A közepes méretű szervezetek megkérdezettjei már mérséklődéssel számolnak, átlagosan 0,7%-ossal, ami 270 fős létszámcsökkenést jelent e körben. A nagycégek 0,4%-os foglalkoztatotti létszámcsökkenési szándéka pedig abszolút értékében 160 fős mérséklődési tervet takar. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma szeptemberének végére kis mértékben 0,3 százalékkal mérséklődik a júniusi adatokhoz képest, ami 0,1 százalékponttal nagyobb csökkenést jelent a megkérdezetti körünk ilyen irányú előre jelzéseinél. várható változások a régió egészében Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 1578 munkaadó mintegy negyede (24%-a) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Felvételek legnagyobb számban vegyipari alapanyag- és termékgyártók, gépkezelők körében várhatók (+130 fő), de a ruhagyártók, szőrmefestők, - kikészítők (+80 fő), és az egyéb feldolgozóipari gépkezelők és gyártósori összeszerelők (+70 fő) körében is nagyobb számú bővülési szándékot jeleztek. 50 fő alatti, de 40 főt meghaladó bővülés várható az élelmiszergyártók, - feldolgozók és -tartósítók; az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások és a kereskedelmi foglalkozások körében is. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint a különféle pedagógus, tanár, oktatói foglalkozások (középfokú tanintézeti tanárok, oktatók; pedagógus foglalkozások; alapfokú iskolai, óvodai és egyéb tanintézeti oktatók), de ide sorolhatók a járművezetői; a fémmegmunkáló, felületkezelő, a műszerész, az építési szerelési, valamint az egyéb irodai jellegű foglalkozások is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. a cégek 24%-a növekvő létszámmal számol Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 12 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a I. félévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 6. oldal

7 megkérdezett cégeink 13%-a nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban az egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozásokban (-300 fő), az egyéb segédmunkások (-250 fő) és az erdőgazdálkodási foglalkozásúak körében (-160 fő) kell számolni. Romló pozíciójúnak tekinthetők továbbá várhatóan az egyszerű mezőgazdasági foglalkozások az anyagmozgatói és az építési szakipari foglalkozások is, de az érintett létszám a jelzések szerint már az előbbieknél érezhetően szerényebb fő körüli lesz. Csökkenést jeleztek továbbá a vízgazdálkodási és a növénytermesztési foglalkozásúak köréből is. Összességében véve úgy a felvételi, mint az elbocsátási várakozások szerényebbek az egy évvel korábbiaknál, a nettó egyenlegük (-180 fő) ugyanakkor duplája az egy évvel ezelőttinek. romló pozíciójú foglalkozások a negyedév során Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások, ahol a 130 fő körüli pozitív és negatív irányú mozgás egyenlege nem éri el a 10 főt. Pozitív egyenlegű továbbá a vendéglátóipari foglalkozások ( fő), a javító-szerelők ( fő), valamint a könnyűipari gépkezelői és gyártósor mellett dolgozók ( fő) várható létszámváltozása. Negatív egyenlegű ugyanakkor a gazdasági ügyintézőknél ( fő) és a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási erőgépvezetők, -kezelőknél ( fő) jelzett felvétel és elbocsátások eredménye. Év közben várható trendek a Dél-Alföldön 7. oldal

8 Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján a dél-alföldi régió munkáltatói a távlati terveik tekintetében alapvetően stagnálással, minimális bővüléssel számolnak: a régió foglalkoztatotti állományát júniusának végére a jelenleginél fél százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ezen eredmény elsősorban a feldolgozóipar egyes területeinek, a kereskedelem, gépjárműjavítás; valamint minimálisan a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és oktatás ágazatainak pozitív várakozásait tükrözi, melyet tompítanak a mezőgazdaság, az építőipar, de főleg a közszféra területeiről jelzett csökkentési szándékok. a foglalkoztatottak számának szerény emelkedése várható A megkérdezett cégeink 26%-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett első félévének végére, s 15%-uk csökkenéssel számol. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés 460 fős pozitív egyenlege enyhe növekedést helyez kilátásba. A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is lényegesen optimistábbak, mint a nagyobb cégek. A mikroszervezetek átlagosan 8,3%-os növekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, míg a kis és közepes cégek stagnálást, kis mértékű (0,2%- os, illetve 0,3%-os) csökkenést irányoztak elő. A nagycégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 1,2%-kal növekszik. Régiónk következő év közepére előre jelzett enyhe mértékű foglalkoztatotti létszám bővülése tehát összességében főként a nagy cégek számában, és mikroszervezeteknél jelentkezik majd. A régió három megyéje közül Békés megyei megkérdezettjeink 1,1 százalékos növekedéssel számolnak az elkövetkezendő egy év során, Bács-Kiskun megyében a prognosztizált bővülés 1 év múlva várható létszámváltozás a június 30-i adatokhoz képest [ % ban ] Bács-Kiskun megye + 0,5% Csongrád megye + 0,0% Békés megye + 1,1% pedig ennek a fele: 0,5%. Csongrádban ugyanakkor nem várható érdemi változás a jelzések szerint első félévének végére. (A megkérdezetti körben jelzett változás itt mindössze +10 fő.) A régió nemzetgazdasági ágankénti foglalkoztatási szerkezetének 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma egy év múlva várhatóan stagnál, kis mértékben (0,2 százalékkal) emelkedik, tehát a régió egészében 0,3 százalékponttal mérsékeltebb változás várható, mint felmérésünk megkérdezetti körében várható változások a régió egészében 8. oldal

9 A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA április június időszakban munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt húszezer-egyszáz álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során a Dél-Alföld munkát kereső lakosságának, ötezer-egyszázzal többet, mint egy negyedévvel korábban. Az időszaki álláshelyek 36%-a Békés megyei munkavégzésre irányult, 39%- uk Bács-Kiskun megyei, s 25%-uk Csongrád megyei munkahely volt felkínált álláshely a negyedév során Az állások 41%-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közhasznú munkavégzés valamint, közcélú munka támogatását továbbá bértámogatást). 59%-uk viszont anyagi segítséget nem igényelt. A bejelentett állások között a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (19%) mellet a feldolgozóipar munkaerőigénye volt a legmagasabb (21%), de 10% fölötti részarányt képeztek az építőipari, valamint a kereskedelem járműjavítás területéről beérkezett állásbejelentések is. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 1700 fős létszámigénye a bejelentett állások 9%-át, a mezőgazdaság 1400 fős létszámigénye pedig a bejelentett állások 7%-át képviselte. Ennél 2 százalékponttal kisebb súllyal bírt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. A leggyakrabban keresett foglalkozás a segédmunkás, az eladó, a kézi anyagmozgató, csomagoló; a kőműves; felszolgáló; irodai adminisztrátor, írnok; tehergépkocsi vezető; javító, szerelő; húsfeldolgozó; lakatos; takarító és festő mázoló munkakörök voltak. 9. oldal

10 EGYÉB A RÉGIÓ MUNKÁLTATÓI KAPCSOLATAIVAL, AZOK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Szolgáltatások, eszközök igénybevételének gyakorisága Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy melyek azok az ÁFSZ szolgáltatások és támogatási formák, amelyek legfontosabbak a cégük számára. Kértük, hogy rangsorolják a felsorolt 11+1 szolgáltatást, 1-gyel jelölve a legfontosabbat *, s 12-vel a legkevésbé fontosat. Megkérdezett munkáltatóink egyértelműen legnagyobb jelentőségűnek a bérjellegű támogatásaink igénybevételének lehetőségét tartják, s második legfontosabbként említik a munkaerő közvetítést, mint kiemelten fontos szolgáltatás. Szorosan ezt követik a START-kártya család által nyújtott lehetőségek. Munkáltatóink 13%-a foglalkoztatási jogszabályok ismertetését, 12%-a pedig a munkahelymegőrző / válságkezelő programokat rangsorolta első helyre. leggyakrabban bértámogatás és munkaközvetítés miatt keresik fel szervezetünket munkáltatóink A kérdéscsoportba bevont szolgáltatások közül az Uniós munkaközvetítés (EURES) bír a legkisebb fajsúllyal megkérdezett munkáltatóinknál, s a létszámleépítésekkel kapcsolatos segítségnyújtás; a munkaerő-piaci helyzetről és a munkanélküliek összetételéről szóló tájékoztatás; valamint a kis és közepes vállalkozások, és civil szervezeteknek nyújtható járulékkedvezmények lehetősége is viszonylag alacsony prioritást kapott. A munka melletti képzés támogatásának lehetőségével is aránylag ritkán élnek régiónk munkáltatói. * Egy cég több területet is a legfontosabbnak ítélhetett 10. oldal

11 Jelentősebb közmunka, közhasznú munka programok A közmunkaprogramokban elsősorban hátrányos helyzetű térségekben regisztrált álláskeresők, vagy rendelkezésre állási támogatásra (RÁT) jogosultak vehetnek részt, így ez a lehetőség azoknak az embereknek segít, akik átmenetileg kiszorultak a munkaerőpiacról. A Minisztérium pályázati felhívásai alapján évben a következő közmunkaprogramok kerültek támogatásra: 2010/1. Téli- tavaszi közmunka-program 5 hónapos munkalehetőséget teremtett a regisztrált álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatás jogosultjai számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A pályázat kedvezményezte a leghátrányosabb, és a hátrányos besorolású kistérségeket, valamint azokat a településeket, ahol magas a RÁT jogosultak száma. A program kiemelt figyelmet fordít azokra, akiknek családjában egynél több, a RÁT kritériumainak megfelelő álláskereső van, mivel a munkaerőpiacon a gazdasági válság miatt beszűkültek az elhelyezkedési esélyek, korlátozottak az alkalmi munka lehetőségei, megnövekednek a családi kiadások, így igen nehéz a megélhetés a munkanélküliek és családjaik számára. A közmunkaprogramokban házi segítségnyújtást, belvízelvezető csatornahálózatának karbantartását, belterületi utak karbantartását, kommunális hulladék összegyűjtését, parkosítást, parkfenntartást, közintézmények karbantartását, temetkezési helyek környezetének rendbetételét végzik a közmunkások. A Dél-alföldi régióban 19 közmunkaprogram megvalósításához elnyert ,2 ezer Ft támogatás január 15-től július 15-ig a térség 164 településén 982 közmunkás, közülük 629 RÁT-ra jogosult foglalkoztatását segítette elő. A 2010/1. Téli- tavaszi kiegészítő közmunka-program 3,5 hónapos munkalehetőséget teremtett a regisztrált álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatásból kiszorultak számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A Délalföldi régióban támogatást nyert 7 pályázat alapján a térség 50 településén ,8 ezer Ft támogatásból március 1-től július 15-ig 381 közmunkás foglakoztatása vált lehetővé. A 2010/2. Roma meghívásos közmunkaprogram célja a romák munkaerő-piaci integrációja. Ennek érdekében először indult olyan meghívásos közmunkaprogram, amiben csak romák dolgozhatnak. Különösen fontos, hogy a roma fiatalok, akik közül sokan eddig még nem dolgoztak, munkahelyi tapasztalatot szerezzenek. A pályázat január 15-től 5 hónapos időtartamú munkalehetőséget teremt a regisztrált, roma származású álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatás jogosultjai számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat nemzetgazdasági, helyi önkormányzati, a közvetlenül a közmunkások lakóhelyét érintő, vagy térségi célok érdekében végzik. A program kiemelt figyelmet fordít azokra, akiknek családjában egynél több, a RÁT kritériumainak megfelelő álláskereső van. Kiemelt feladat a programban az irat-digitalizálás, valamint az ár- és belvízvédelmi feladatok, továbbá a romák lakókörnyezetének rendbetétele, illegális hulladéklerakók felszámolása, valamint a szociális gondoskodás segítése. A Dél-alföldi 2010-ben 37 közmunkaprogramhoz elnyert 1,9 milliárd Ft forrás segítségével 2600 hátrányos helyzetű álláskereső került foglalkoztatásra. 11. oldal

12 régióban támogatást nyert 2 meghívásos pályázat alapján a térség 23 településén ,9 ezer Ft támogatásból 494 közmunkás került foglalkoztatásra. A 2010/3. Erdőművelési meghívásos közmunkaprogram célja a hátrányos helyzetű, elsősorban a tartós munkanélküliek, köztük a rendelkezésre állási támogatásban részesülők számára átmeneti munkalehetőség megteremtése. A január augusztus 31. időszakban megvalósuló közmunkaprogram keretében erdészeti utak és tanösvények karbantartását, szemétgyűjtést, erdőművelési munkákat, erdőtelepítést végeznek a dolgozók. A Dél-alföldi régióban támogatást nyert 3 meghívásos pályázat alapján a térség 23 településén ,4 ezer Ft támogatásból 442 közmunkás foglalkoztatása valósult meg. A 2010/4. Ár- és belvíz elleni megelőző meghívásos közmunkaprogram célja a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek átmeneti foglakoztatása, a nemzetgazdaság számára kiemelten hasznos ár- belvíz elleni védekezést szolgáló munkákkal. A program keretében folytatódott a térségek átfogó belvízi rendezése, valamint a parlagfű elleni védekezés. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázata alapján elnyert ezer Ft támogatásból január 15-től 13 fő hátrányos helyzetű álláskereső 5 hónap időtartamú foglalkoztatása vált lehetővé. A 2010/5. Nemzeti parkok meghívásos közmunkaprogram célját a nemzeti parkok fenntartása, értékőrző tevékenységének segítése képezi, szakképzetlen, rendszeres szociális segélyben részesülő, hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásával. A Dél-alföldi régióban támogatást nyert 2 meghívásos pályázat alapján a térség 27 településén ezer Ft támogatásból január 15-től 5 hónap időtartamra 67 álláskereső számára biztosított foglalkoztatási lehetőséget. A 2010/9 Ár és belvíz okozta rendkívüli helyzet kezelése közmunkaprogram célja az ár- és belvíz elleni védekezés és a víz levonulása utáni helyreállítás segítése. Az egyszerűsített meghívásos pályázat kiírásáról június 5-én döntött a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Dél-alföldi régióban 3 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság meghívásos pályázat alapján, térségünk 35 településén ,2 ezer Ft támogatásból 214 közmunkás került foglalkoztatásra. A Dél-alföldi régióban évben 37 közmunka-program ,5 ezer Ft támogatásban részesült, amely segítségével 2593 közmunkás foglalkoztatása vált lehetővé. Csoportos létszámleépítések. Azok megelőzésére tett intézkedések A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz második negyedévében összesen 5 végleges csoportos létszám-leépítési döntés bejelentés érkezett, amely összesen 190 fő munkavállaló munkaviszonyának megszűnését eredményezte. A munkavállalók közül 189 fő tartozik lakóhelye alapján a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területéhez. Megyei megoszlásban (döntés bejelentések száma): Bács-Kiskun megye 2; Békés megye 2; Csongrád megye 1 döntés bejelentés. 5 csoportos leépítési bejelentés a második negyedév során 12. oldal

13 Megyei megoszlásban (érintett létszám): Bács-Kiskun megye 63 fő; Békés megye 109 fő; Csongrád megye 18 fő. Ágazati megoszlás szerint közülük textiliparban, fémiparban, építőiparban foglalkoztatott dolgozók emelhetők ki. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben is kiemelten kezelte a munkahelyteremtést, melynek elősegítése érdekében két pályázati kiírást is megjelentetett. Az MPA munkahelyteremtő beruházások támogatása című felhívásra február 1-jétől március 12-ig terjedő időszakban volt lehetőség pályázatot benyújtani ben a program finanszírozására a kormány 1,5 milliárd forintot különített el országos szinten. Az MPA munkahelyteremtő beruházások támogatása című pályázati felhívásra a Dél-alföldi régióból 37 db pályázat érkezett, melyből 24 pályázat került támogatásra. A nyertes munkáltatókkal szembeni elkötelezettség összesen 275,6 millió Ft, a támogatási összeghez kapcsolódó új munkahelyek száma 228, melyek feltöltését a munkáltatók 98,7%-ban regisztrált álláskeresők köréből kívánják megvalósítani, az összes foglalkoztatási kötelezettség 231 fő. Az érintett munkáltatók részére augusztus 31. napjáig a szerződésben rögzített elkötelezettségből 68,7 millió Ft (24,9%) támogatást fizettünk ki, a fennmaradó támogatási összeg az év végéig minimális maradványértékkel várhatóan kifizetésre kerül. Az újonnan létrehozott munkahelyekre a létszámfeltöltések a szerződésekben vállalt ütemezés szerint folyamatban vannak. Az MPA információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására című felhívásra hasonlóan az előző kiíráshoz február 1-jétől március 12-ig terjedő időszakban volt lehetőség pályázatot benyújtani ben a program finanszírozására a kormány 200 millió forintot különített el országos szinten. Az MPA információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 3 db pályázat érkezett a Dél-alföldi régióból, amely 23,3 millió Ft támogatási igényt jelentett 10 új munkahely létesítésére, melyből 9 fő álláskereső, 3 fő foglalkoztatási létszám megtartása mellett. A pályázó vállalkozásoknál meglévő átlagos bázislétszám 1 főt, míg az átlagos többletlétszám 3,3 főt tett ki. A április 30-i döntés 2 pályázó számára biztosított a felterjesztéssel megegyező 6,126 millió Ft összegű forrást a bérjellegű költségek fedezésére, valamint a vállalt 4 fős többletlétszám foglalkoztatásának megvalósításához. Mindkét nyertes pályázóval megtörtént a szerződéskötés. Munkahelyteremtés támogatása: 24+2 megkötött szerződés A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének évi központi programjának célja, a recesszió által érintett nagy vállalkozások foglalkoztatási 13. oldal

14 kapacitásának megtartása, a csoportos létszámleépítések megelőzése, a munkáltatói likviditási problémák kezelése. A program rendelkezésére álló 500 millió Ft központi forrás terhére január 26- tól szeptember 30-ig élhetnek forrásbiztosítási kérelemmel a munkaügyi központok. A támogatási konstrukció célcsoportját, az egy telephelyen legalább 50 főt érintő csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkáltatók képezik első félévében munkaügyi központunk 3 esetben nyújtott be forrásbiztosítási kérelmet a Minisztérium részére 594 fő létszámleépítésének megelőzése céljából, amelynek támogatási igénye 132,4 millió Ft volt. Mindhárom cég vonatkozásában támogató döntés született. A munkáltatók részére megítélt központi forrás összege 375 fő támogatott foglalkoztatásához 61,6 millió Ft. A támogatás megítélésének feltétele, hogy munkaügyi központunk vállalja a támogatás kiegészítését 61,6 millió Ft-tal a decentralizált keretből. Válsághelyzetek kezelésének támogatására meghirdetett központi program az I. félévben 594 munkavállaló munkahelyének megőrzését segítette elő. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által évben meghirdetett Munkahelyek megőrzéséért munkaerő-piaci program célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalóikat elbocsássák. Az MPA FA válságkezelésre elkülönített központi forrás terhére a Dél-alföldi régióban 123 átmeneti gazdasági visszaesésből adódóan nehéz helyzetbe került munkaadó részesült támogatásban. Közülük 1 cég esetében a folyósítás időszaka jelenleg is tart, 35 munkaadónál pedig már a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időszaka zajlik. A központi program évben dolgozó munkahelyének megőrzését segítette elő régiónkban azoknál a munkáltatóknál, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nem tudták volna megtartani. A évi Munkahelyek megőrzéséért központi program 2010-ben munkavállaló munkahelyének megőrzéséhez nyújtott segítséget. Rendezvények, események TÁMOP részprojektje keretében a Stratégiai együttműködési formák kialakítása és működtetése című projektben a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ április végén 4 szakmai fórumot szervezett. A fórumok témája a Változások és lehetőségek a rehabilitációs foglalkoztatás területén volt. Április 26-án, Békéscsabán regionális szakmai fórumra került sor. Április 28-án, Kecskeméten, április 29-én Szegeden és végül április 30-án Békéscsabán megyei szakmai fórumok kerültek megrendezésre. Munkaügyi Központunk Új Esély Plusz Partnerségben a bűnismétlés megelőzéséért a Dél-alföldi régióban elnevezésű projektjének záró találkozójára április 30-án került sor, mely egyben a 2 éves fenntartási időszak kezdete is május 28-án, Kecskeméten a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ állásbörzét szervezett Esély a foglalkoztatásért címmel. A börze a résztvevő munkaerő-piaci szereplők közötti információcserét és a munkakapcsolatok létrejöttét és elősegítését kívánta előmozdítani. A rendezvényen a kirendeltség és szolgáltató központ humánszolgáltatási, aktuális képzési lehetőségei, valamint jogi munkatársai várták az álláskeresőket, hogy szolgáltatásaikkal segítsék elhelyezkedési esélyeit. 14. oldal

15 Az OFA Hálózat Dél-Alföldi Regionális Iroda a PERTU Projekt keretében a dél-alföldi régió 3 megyeszékhelyén állásbörzét szervezett. A rendezvény lebonyolításában a munkaügyi központ is szerepet vállalt június 17-én Szegeden, június 22-én Kecskeméten és június 24-én Békéscsabán kerültek megrendezésre az állásbörzék. A munkaerőpiac hátrányos helyzetű célcsoportjai számára június június 16. időszakban a régió valamennyi kirendeltségi helyszínen Hátrányos helyzetűek hete elnevezéssel állásbörzét szerveztünk július 9-én dr. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikai államtitkár Kecskemétre látogatott a Sikeres gyakorlatok megoldásra váró feladatok a foglalkoztatás terén című konferencia keretében. Ezt követően a Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ épületében a régió kirendeltség vezetőinek tartott értekezletet. A Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ október 8-án állásbörzét szervez a pályakezdő álláskeresők részére. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ október 21 - november 12. között 4 időpontban és 4 helyszínen (Kecskemét, Szeged, Baja, Békéscsaba) rendezi meg a Pályaválasztási Vásárt. A rendezvények mellett a régió mind a 27 kirendeltségén üzemlátogatások valósulnak meg. 15. oldal

16 Mellékletek Módszertan Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely 2004 és között jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamatban olyan új eszközöket kísérletezünk ki és vezetünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Új eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ezalkalommal a június 30-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: július 08 július 30. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik régiónk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Célja az Önök tájékoztatása és partneri kapcsolatunk fejlesztése. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

17 Mellékletek Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során a szabad mozgás és beutazás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

18 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint TEÁOR 08 létszám-kategória Mikro Kis Közepes Nagy Összesen db % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 43 28% 68 44% 42 27% 2 1% % Bányászat 1 100% % Feldolgozóipar 73 18% % % 25 6% % Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi 1 33% 1 33% 1 33% 0 0% 3 100% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 2 6% 11 35% 14 45% 4 13% % Építőipar 34 29% 69 58% 15 13% 1 1% % Kereskedelem, gépjárműjavítás % % 26 9% 4 1% % Szállítás, raktározás 14 35% 16 40% 5 13% 5 13% % Szálláshely szolg, vendéglátás 32 39% 42 51% 8 10% 0 0% % Információ, kommunikáció 11 65% 5 29% 1 6% 0 0% % Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 11% 3 33% 4 44% 1 11% 9 100% Ingatlanügyletek 3 17% 11 61% 3 17% 1 6% % Szakmai, tudományos, műszaki tev % 14 29% 5 10% 1 2% % Adminisztratív és szolgáltatást tám.tev. 9 28% 15 47% 8 25% 0 0% % Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 6 5% 56 46% 60 49% 0 0% % Oktatás 9 14% 21 32% 29 44% 7 11% % Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 3 5% 21 37% 22 39% 11 19% % Művészet, szórakoztatás, szabad idő 11 48% 11 48% 1 4% 0 0% % Egyéb szolgáltatás 23 44% 20 38% 9 17% 0 0% % összesen % % % 62 4% %

19 Táblázatok A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés Mikro Kis Közép Nagy összesen db fő db fő db fő db fő db fő Kecskeméti Kirendeltség Bajai Kirendeltség Kalocsai Kirendeltség Kiskőrösi Kirendeltség Kiskunfélegyházi Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Kunszentmiklósi Kirendeltség Tiszakécskei Kirendeltség Jánoshalmi Kirendeltség Bács-Kiskun megye Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ Békési Kirendeltség Gyulai Kirendeltség Orosházi Kirendeltség Szarvasi Kirendeltség Szeghalmi Kirendeltség Gyomaendrődi Kirendeltség Mezőkovácsházi Kirendeltség Sarkadi Kirendeltség Békés megye Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Csongrádi Kirendeltség Hódmezővásárhelyi Kirendeltség Makói Kirendeltség Szentesi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség Csongrád megye Dél-alföldi régió összesen

20 Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR 08 június hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat , ,5 Bányászat 1 1 0,0 10 Feldolgozóipar , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi , ,4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése , ,1 Építőipar , ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,7 Szállítás, raktározás , ,4 Szálláshely szolg, vendéglátás , ,0 Információ, kommunikáció , ,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,3 Ingatlanügyletek , ,4 Szakmai, tudományos, műszaki tev , ,2 Adminisztratív és szolgáltatást tám.tev , ,5 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,7 Oktatás , ,5 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás , ,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,8 Egyéb szolgáltatás , ,4 összesen , ,5

21 Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés június hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Kecskeméti Kirendeltség , ,4 Bajai Kirendeltség , ,3 Kalocsai Kirendeltség , ,9 Kiskőrösi Kirendeltség , ,3 Kiskunfélegyházi Kirendeltség , ,6 Kiskunhalasi Kirendeltség , ,9 Bácsalmási Kirendeltség , ,2 Kiskunmajsai Kirendeltség , ,3 Kunszentmiklósi Kirendeltség , ,1 Tiszakécskei Kirendeltség , ,7 Jánoshalmi Kirendeltség , ,2 Bács-Kiskun megye , ,5 Békéscsabai Kirendeltség , ,0 Békési Kirendeltség , ,0 Gyulai Kirendeltség , ,2 Orosházi Kirendeltség , ,9 Szarvasi Kirendeltség , ,3 Szeghalmi Kirendeltség , ,6 Gyomaendrődi Kirendeltség , ,0 Mezőkovácsházi Kirendeltség , ,6 Sarkadi Kirendeltség , ,5 Békés megye , ,1 Szegedi Kirendeltség , ,0 Csongrádi Kirendeltség , ,4 Hódmezővásárhelyi Kirendeltség , ,3 Makói Kirendeltség , ,3 Szentesi Kirendeltség , ,5 Kisteleki Kirendeltség , ,8 Mórahalmi Kirendeltség , ,1 Csongrád megye , ,0 Dél-alföldi régió összesen , ,5 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés június hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mikro , ,3 Kis , ,2 Közép , ,3 Nagy , ,2 összesen , ,5

22 Táblázatok A mintavételi körben várható létszámmozgások a Dél-Alföldön III. negyedévében FEOR főcsoportonként FEOR főcsoport belépő fő kilépő fő Egyenleg technikusok és hasonló műszaki fogl gazdasági, pénzintézeti ügyintézők egészségügyi foglalkozások egyéb ügyintézők szociális és munkaerőpiaci fogl pedagógus foglalkozások kulturális, sport, művészeti és vallási fogl igazságszolg., élet- és vagyonvédelmi fogl egyéb magasan képzett ügyintézők gazdasági, jogi és társ.tudományi fogl műszaki és természettudományi fogl egészségügyi - egyetemi, foisk. képzetts kul., sport, művészeti, vallási -felsofokú k szakképzett pedagógusok szociális - egyetemi, főisk. képzetts kapcs építőipari foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások könnyűipari foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktár. fogl bányászati foglalkozások irodai jellegű foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalk mobil gépek kezelői egyéb helyhez kötött gépek kezelői feldolgozóipari gépek kezelői erdő- és vadgazdálk. foglalk mezőgazdasági foglalkozások halászati foglalkozások növényvéd., növény-eü-i és talajvédelmi egyszerű szolgált. jellegű fogl egyszerű mg-i és erdőgazd. foglalk kereskedelmi, vendéglátóipari foglalk nem anyagi jellegu szolgáltatási foglalk közlekedési, postai és hírközlési foglalk gazdasági, költégv. szervezetek vezetői törvényhozók, országos igazg., érdekképviseleti vez területi, helyi önkorm., közig., igazságsz gazdasági, költségv. kisszervezetek vezetői összesen

23 Ábrák

24 Ábrák

25 Ábrák 1 év múlva várható létszámváltozás a június 30-i adatokhoz képest munkaerő-piaci körzetenként [ % ban ] Készítette: Laurinyecz Anikó Jóváhagyta: Dr. Nagy Ágnes főigazgató

26 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály