Diplomáciai és konzuli jog

Átírás

1 Diplomáciai és konzuli jog I. ELŐADÁS Zanathyné Martin Györgyi A vizsgajegy szóbeli kollokvium alapján lesz. Ajánlott irodalom és tematika az interneten. A két legfontosabb egyezmény: 1) 1961-es Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról (1965. évi 22. törvény) 2) 1963-as Bécsi Egyezmény a konzuli kapcsolatokról (1987. évi 13. törvény) Nemzetközi jog Nem kikényszeríthető Jogalanyok: Államok Nemzetközi szervezetek (származékos és korlátozott jogalanyiság) Egyéb jogalanyok : - Egyén: igényt érvényesíthet; felelősséggel tartozhat. Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egyezménye szerint, óta az egyénnek közvetlen petíciós joga van. - Nemzeti felszabadító mozgalmak: mára már elveszett a jelentősségük (népek önrendelkezési joga) - Vatikán; Máltai Lovagrend Az állam jogalanyisága teljes. Ennek részei: Nemzetközi szerződést köthet. Az ezt szabályozó egyezmények: es Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (államok egymás között) os egyezmény (nemzetközi szervezetek egymás között, és államokkal kötött szerződésekről) A diplomáciai és konzuli kapcsolatok létesítése és fenntartása (kizárólagosan az állam joga) Igényérvényesítés Felelősség vállalása Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke alapján: Nemzetközi szerződések Szokásjog (államok meggyőződése alapján) A nemzetközi szerződések és a szokásjog között nincs jogforrási hierarchia. A nemzetközi jogban nincs precedensjog, esetjog a határozatok csak a feleket kötelezik. A Bíróság döntéseiből kiolvasható a szokásjog tartalma. Általános jogelvek Jogtudósok munkái Kiegészítő jelleggel: indoklások; az államok politikai megnyilvánulásai. Pl. az EJENY eredetileg az ENSZ Közgyűlésének határozata, ami csak ajánlás jellegű, de az államok mégis betartják. Vannak olyan nem kodifikált ENSZ tervezetek, amelyeket nem fogadnak el az államok, mégis átszivárognak a nemzeti jogrendekbe. A Helsinki Záróokmány sem nemzetközi szerződés, de mégis elsőként fogalmazták meg benne a határok sérthetetlenségét. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya: Ami közös bennük: a konszenzus Különbség: az, hogy ki köthet szerződést. Mire irányul a nemzetközi szerződés? Nemzetközi jogokra és kötelezettségekre irányul (nem vonatkozik a magánjogi szerződésekre)

2 Az USA és Irán közötti túszdráma esetén Irán arra hivatkozott, hogy nem részese az 1963-as szerződésnek. A Bíróság azt mondta ki, hogy a kodifikáció nem szünteti meg a létező szokásjogi normát; a szokásjog tovább él a nemzetközi szerződés mellett, ezért a szerződésben nem részes államokra is vonatkozik. (Érvényesülhet a szokásjog, szerződést lerontó hatálya.) A nemzetközi szerződések formai, alaki követelményei: Általában a következő: preambulum cikkek zárórendelkezések aláírások Az 1969-es egyezmény egy alakiságot említ: írásban kell megtenni. A szerződés nem tekinti semmisnek a szóbeli megállapodásokat, csak azt mondja ki, hogy ezekre nem terjed ki az egyezmény hatálya. Lehet egy levél is nincs kötelező alakiság Elnevezés: sokféle lehet szerződés; egyezmény; megállapodás; paktum; jegyzőkönyv; alapokmány; egyezségokmány; kompromisszum; konkordátum; jegyzékváltás; stb. A legabsztraktabb formája a jegyzékváltás. Kétféle lehet: Szóbeli: egyes szám 3. személyben írjuk. Ezt hivatal hivatalnak címezi. Alakiság: a tetejére írjuk, hogy jegyzék; van egy udvariassági Bevezető és Záradék, majd a végén a Pecsét. Ezt nem írják alá, hanem kézjeggyel látják el. Személyes: ennek a formája a levél; a levél formai követelményeivel. Egyes szám 1. személyben írjuk; megszólítást és aláírást alkalmazunk. Ezt általában ünnepélyes alkalmakkor használják. Azonos szintű emberek között zajlik a jegyzékváltás; ha nem, akkor az udvariassági záradékban ezt ki kell emelni. Fontosak tehát a nemzetközi udvariasság szabályi is de ezek nem kötelező erejűek. Diplomáciatörténet Diplomácia: a nemzetközi jog hatálya alá tartozik; a nemzetközi jogalanyok kapcsolattartását szabályozza; békés célokra vonatkozik. Kapcsolatok fajtái: Eseti missziók (küldöttségek csak 1 feladatra): ez jelent meg először, és a századig csak ez létezett. Állandó kapcsolat: a rossz közlekedési missziók miatt ez is elterjedt. Létrejöttek a követségek, és a futár vette át a közvetítő szerepét. Konzuli kapcsolatok: gazdasági kapcsolatok (pénz; kereskedelem; hajózás); emberek (a fogadó államban élő külföldi közösség védelme). Létezik tiszteletbeli és hivatásos konzul. A 17. századtól egyértelművé vált, hogy államok közötti kapcsolatokra vonatkozik ez is létrejöttek az egyezmények is az államok között. Kezdetben a saját jogszabályokat alkalmazták a közösségre, és ezt a saját jogalkalmazást érvényesítette a konzul. Létrejöttek a kapitulációs szerződések joghatóság alóli kivonás. Ezeket a 20. században felszámolták. Mindkettőt kodifikálták. Az ENSZ megalakulása után összehívott kodifikációs konferenciákon, ben és 1963-ban kodifikálták ezt a szokásjogot is. II. ELŐADÁS Migráció és menekültügy EU: bevándorlási- és menekültügyi politika. Már a munkacsoportok szintjén megvan általában a kompromisszum, de ennél a témánál ez nem működik: komoly érdekek ütköznek; a konkrétumoknál mindig vannak fenntartások. Migráció: olyanfajta népmozgás, amely a gazdasági, társadalmi és szociális élet része. A globalizáció része és következménye. Egyre nő a jelentősége: 60-as években 60 M volt, most 175 millió migráns van a világon (2050-re 250 millió lesz); a Föld lakosságának 3%-a nemzetközi migráns.

3 Fejlődő országok: tervezett vagy spontán eszköz, hogy a különbségeket csökkentsék + versenyképesség növelésére is jó. Fejlett országok: stratégiai eszköz (munkaerő pótlása) Formái: lehet végleges vagy ideiglenes ez a szándéktól függ. Vannak önkéntes vagy kényszer-migránsok. Önkéntes: munkavállalási, tanulási, rokonlátogatási, egyéb személyes céllal (max. 3 hó) Kényszer: általában egy válsághelyzet következménye (természeti katasztrófa; háborús helyzet; belső, vagy külső konfliktus) olyan körülmény, ami miatt az egyén szabadsága, élete veszélybe kerül. Külképviseletek: migrációs/ konzuli jelentések ez kerül a Bevándorlási Hivatal adatbázisába ezt használják az egyes ügyek elbírálásakor. Menedékjogi kérelem: csak kérelem alapján indítható eljárás, hivatalból nem. Ennek feltétele: a kérelmező az adott ország területén tartózkodjon területi menedékjog (Ez nem ugyanaz, mint a diplomáciai menedékjog: külképviseleten lehet) EU-s szabályozás célja: másodlagos migráció megakadályozása ne nyújtsa be több országnak EU-s adatbázis. Dublini rendelet: meghatározza a fórumot. Beutazási és Tartózkodási Tilalom Lista (EU) Visszafogadási vagy toloncegyezmény: amely országgal van ilyen megállapodás, az az ország köteles visszafogadni azt a menekültet, aki nem kap letelepedési engedélyt. Ez vonatkozhat az adott ország saját állampolgárára, illetve olyan harmadik ország állampolgárára, akivel nincsen ilyen egyezmény, de az adott országból érkezett a célországba. Kísérő nélküli kiskorúak esetén az eljárás: gyorsított eljárás; méltányosság figyelembe vételével (humanitárius okok). Nemzetközi kitekintés: Nemzetközi fórumok: Európa Tanács: Európai Migrációs Ügynökség felállításán dolgoznak. Jelentőség: több részes tagállama van, mint az uniónak páneurópai szervezetrendszer. Iránymutatást adnak a tagállamoknak: az Európán belül és az Európa felé irányuló migráció hatékonyabb kezelése érdekében. Adatcsere, információ szolgáltatása, jogi tanácsadás. ENSZ: külön szervezetek: - UNHCR: kifejezetten a menekültkérdéssel foglalkozik - ILO: migráns munkavállalók számára ad jogi kereteket. - IOM: Nemzetközi Migrációs Szervezet migránsok áttelepítési programja (resettlement) - GCIM (Global Commmittee on International Migration): az ENSZ ad hoc migrációs szervezete január 1-én hozták létre, 08 hónapos mandátummal. Cél: ajánlás a migrációkezelés globális megoldásáról az ENSZ Főtitkárnak. Ennek keretében 5 regionális konferenciája van Harmadik konferenciáját Budapesten tartották novemberében, mivel Magyarország a országot magába tömörítő támogató csoport tagja. Regionális: berni kezdeményezés (hasonló a GCIM-hez). Az EU migrációs politikája: Az Amszterdami Szerződés ezt is megreformálta a bel és igazságügyi együttműködés reformja keretében: A szabadság, biztonság és a jog térségének koncepciója nov. Tamperei rendkívüli Európai Tanácsülés: megtöltötte a fenti koncepció tartalommal is. Irányelveket és prioritásokat fogalmaztak meg 5 évre ezek az ún. tamperei mérföldkövek:

4 Komplex megközelítés azt nézik, mi váltotta ki + valamennyi szakaszt felölelik. Hatékony határőrizeti megközelítés Migrációs jogszabályok összehangolása Összehangolt együttműködés Harmadik országokkal együttműködés Segíteni a harmadik országból érkező állampolgárok integrációját Megteremtették a közös politika alapjait kiemelt politikaként kezeli az EU a menekültügyet. A holland elnökség továbbfejlesztette az előbbi programot, ami májusában lejárt. Ekkor indult útjára az ún. Hágai program: A már megkezdett jogalkotás folytatása Az eddig elfogadott intézkedések értékelése Újabb intézmény- és költségvetési hátteret rögzített Vannak legális és illegális bevándorlók. Legális: tanulók; kutatók; családegyesítési irányelv. Fontos: partnerségi együttműködés, illetve fejlesztési-együttműködési program. Legális migráció: 2003-as Bizottsági Közlemény a Migrációról, Integrációról és Munkavállalásról bővítés hatása EU-ra, lakosságban aktív-passzív arány változása, munkaerőpiaci helyzet, a szabályozás tagállami hatáskörben marad. Van egy a munkavállalási célú migrációról szóló Zöldkönyv. 3. ország polgára beutazhat, tartózkodhat tanulmányi céllal, 3 hónap után tartózkodási engedély kell, aminek megszerzés könnyebb lett. 3. ország kutatóinak beutazásáról szóló irányelv formális elfogadás előtt van. Magyar álláspont: próbáltuk érvényesíteni, hogy az új 10-ek kutatói ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Eu-s Acquis - Családegyesítés jogáról szóló irányelv - 3. ország állampolgárainak hosszútávú tartózkodásáról szóló irányelv - emberkereskedelem áldozatainak hatóságokkal való együttműködéséről szóló irányelv anonimitást kapnak, rövid távú tartózkodási engedélyt. Illegális migráció Felszámolás egyik eszköze: tolonc és visszafogadási egyezmények a kibocsátó országokkal. EU Közösségi szintű toloncegyezményei: Kína, Oro, Ukr, Marokkó, Srí Lanka, Hong-Kong, Szerbia- Montenegró. 3. országokkal teljes partnerséggel akarja az EU kezelni a problémát, pl. válsághelyzetben EU védelmi kapacitást nyújt adott régió országainak. A toloncegyezményekért cserébe a 3. országok könnyítéseket akarnak, pl vízumkönnyítést, pénzügyi segélyt. Visszafogadási megállapodás: régiós nyomás figyelembe vétele + földrajzi elhelyezkedés. Menekültügy Csatlakozás előtt sok feladatunk volt az elvárások miatt. - szóbeli meghallgatás, kérelmező elmondja búját, baját - a genfi egyezményen belüli okokra hivatkozhat ezt a bevándorlási hivatal elelnőrzi - konzuli jelentés évente kötelező jelleggel, része kell legyen a migrációs jelentsé, amit a külképviseleteknek meg kell küldeni, ahol Mo szempontjából migrációs kockázat van. Közös Európai Menekültügyi Rendszer - Menekültek és kiegészítő védelemben részesültek jogállásáról szóló irányelv - Menekültügyi eljárásról szóló irányelv

5 Nemzetközi védelem fogalma kritériumok vannak, jogok és kötelezettségek: - Genfi egyezmény alapján elismert menekültek - kiegészítő védelemben részesült személyek Közös minimum szabályok, de eltérő nemzeti eljárások - Védelmi Programok, hazatelepítés kidolgozása - Pénzügyi támogatás válságos régióknak - Szervezetten behozni, akiknek menedékjogot ad Orderly Managed Entry - Menekültek és legális tartózkodók integrálásán a hangsúly: alapelveket és programokat kell alkotni a tagállamoknak, amik elfogadás alatt vannak. Mo-on: Formálódik. Migrációs Tárcaközi Bizottság 2004-ben alakult Kormányhatározat útján, ami rövid, közép és hosszútávú prioritásokat ad, de hiányzik belőle az integrációs politika. Dublin II. Tanácsi rendelet meghatározza, mely tagállam felelős: amely elbírálja a menedékjogi kérelmet. Eurodat rendelet: Nyilvántartási szám, a menedékjogot kérőkről információk. Mi a különbség a menekült és a menedékes között? Menekült: ez egy státusz, végleges tartózkodási jogcím. Nem térhet vissza saját hazájába, ha mégis megteszi, azzal lemond az ország védelméről, ahol státuszt kapott. Menedékes: ideiglenes védelemben részesül. A menekültjogi tv-ben felsoroltak alapján kérhető. Menekülők tömeges csoportja kell hozzá határozat: mettől-meddig tart; mely személyi körhöz tartozóknak jár (pl. etnikai csoport). EU-s intézményekkel ezt egyeztetni kell. III. ELŐADÁS Zanathyné Martin Györgyi Bécsi egyezmények Általánosságban: A 19. század végén indult meg a kodifikációja ennek a jogterületnek. A 20. század elején regionális szerződések jöttek létre. Az ENSZ kezdeményezésére indult meg az érdemi munka, és Bécsben, 1961-ben és 1963-ban univerzális szerződések jöttek létre. A konzuli kapcsolatok jogáról szóló szerződéssel kapcsolatban a szocialista országoknak voltak fenntartásai, ezért Magyarországon csak ben hirdették ki (1987. évi. 22. tv.) Ez szokásjogi kodifikáció volt: a szerződésbe foglalása nem rontja le a hatályát (a nem részes államokra nézve is érvényes, a szokásjog miatt). Amit kodifikáltak: kisebb részben szerződéses szabályok, főleg udvariassági szabályok, amelyek így jogerőre emelkedtek, pl. a diplomata személyes poggyászának átvizsgálásáról. Ezeknek a szabályoknak a megsértése igen ritka. A szerződések betartásáért az ENSZ felel; a tagállami jelentéseket a Főtitkár a Közgyűlés elé terjeszti. Azért ritka a szerződések megsértése, mert kölcsönös nemzetközi kapcsolatokra épülnek, kétoldalú kapcsolatok hálójára. Fontos a hátrányos megkülönböztetés tilalma: kölcsönös érdekük az államoknak, hogy a legtágabban értelmezett kedvezményeket biztosítsák egymásnak, mert hasonlóra számíthatnak a partnerállamtól (ez a retorzióra is igaz). Azokban a ritka esetekben, amikor mégis megsértették a szerződéseket, a jogsértő ország általában a nemzetközi közösséggel nem kívánt szoros kapcsolatot fenntartani (pl. egy ideig Irán és Líbia, de azóta mindketten felülvizsgálták az álláspontjukat). Hosszú jogfejlődés eredménye ez a két szerződés, amelyek általánosan elfogadott szokásjogi normákat rögzítettek, amelyeket az államok nem kérdőjeleznek meg ez biztosítja a stabilitást. (Nem történt, és nem is várható érdemi kezdeményezés a szerződések módosítására.) Ezzel a stabilitással az ENSZ kodifikációs tevékenységének legsikeresebb egyezményei közé tartoznak.

6 Az államok jogait és kötelezettségeit szabályozzák (nem az egyes személyekét). Az előjogok és kiváltságok viszont az emberekhez tartoznak, akik az államokat képviselik. A mentességek célja: az államok közötti kapcsolatok elősegítése; a küldő állam képviselőjének zavartalan működésének elősegítéséhez. Zavartalan működés: - Fogadó állam: önkorlátozás gyakorlása (joghatóság); pozitív magatartás tanúsítása a működés elősegítésére. - Küldő állam kötelezettsége: rendeltetésszerű használat, a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartásával; ennek része, hogy a képviselő nem folytat egyéni hasznot hozó tevékenységet a fogadó államban. A szerződés megszegése esetén a saját, benne foglalt szankciórendszernek megfelelően kell eljárni. A persona non grata intézménye: a fogadó állam nem tekinti az illetőt a képviselet tagjának, akinek ennek megfelelően, kötelezően el kell hagynia a fogadó államot, vagy vállalnia kell a következményeket ez megtehető bármikor, indoklás nélkül, akár már a fogadó állam területére érkezés előtt is. Lehet egy vagy több személy ellen is ezt mondani, vagy végső esetben megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat. Kogens jogi normákat tartalmaznak a szerződések. Megszorító alkalmazás: ha az egyik állam megszegi, akkor a másik nem szegheti meg viszonzásul. A szerződések az államok közötti állandó diplomáciai kapcsolatokat szabályozzák. Nem tartozik bele: ad hoc missziók; nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviselők. Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról (1961.) 1. cikk: definíciós cikk: a szerződésben használt fogalmak meghatározása (amit nem írnak le, azt a szokásos jelentése szerint kell alkalmazni). A képviselet vezetője: a küldő állam nevezi ki. Speciális státusz: a fogadó állam előzetes hozzájárulása kell (agrément). Ideiglenes ügyvivő: a képviseletvezető távollétében vezeti a képviseletet. Őt nem bízta meg a küldő állam. Amennyiben a képviseletvezető huzamosabb ideig távol van, az a hűvös kapcsolatok jele (pl. a magyarországi szaúdi követ konzultációra visszahívása ) Képviseletvezetői osztályok (az 1918-as aacheni jegyzőkönyv alapján): nagykövet (II. vh. után); követ (II. vh.-ig főleg ez volt); állandó ügyvivő (külügyminiszter nevezi ki a politikai kapcsolatok romlását jelzi, ha csak ez van). A képviselet tagjai: a képviselet vezetője + képviselet személyzetének tagjai. A képviselet személyzetének tagjai: diplomáciai, igazgatási és műszaki, valamint a kisegítő személyzet tagjai. Korábban: a követ és az udvartartása volt, de nekik nem volt jogi helyzetük. Ma már a küldő állam köztisztviselői, a küldő állammal állnak jogviszonyban. Más: magánalkalmazottak, helyi alkalmazottak munkajogi szerződés; nem tagjai a képviseletek. A diplomáciai személyzet tagjai: akiknek diplomáciai rangjuk van, amit a küldő állam nyújt nekik (diplomaták). A fogadó állam eszköze: persona non grata-nak nyilvánítás. A létszám meghatározása is a fogadó állam kezében van (az ésszerűség keretei között) létszámkorlátozás: 1. a fogadó állam viszonyai; 2. a képviselet szükségletei. Hagyományosan nagy létszámú képviseletet tart fenn: USA; RUS; esetleg GER. Diplomáciai képviselő: képviseletvezető + a diplomáciai személyzet tagja. Diplomáciai rangok: nincsenek benne az egyezményben a szokások szerint: irattári titkár; segéd-attasé; attasé; 3., 2., 1. titkár; 2., 1. tanácsos; követ; rendkívüli követ; meghatalmazott miniszter; nagykövet. (Akiknek diplomata útlevelük van.) Diplomáciai képviselet: kiváltságok és mentességek szempontjából egy beosztott diplomata és a képviseletvezető szinte ugyanazon a szinten van. Az igazgatási és műszaki személyzet tagjai: titkárok; ügykezelők; gazdasági igazgatók; tolmácsok; rejtjelezők; stb. A kisegítő személyzet tagjai: szakács; kertész; gépkocsivezető; stb. Háztartási alkalmazott: nem a küldő állam alkalmazottja. Ki minősül családtagnak? Nem kodifikálták a fogalmat, de igen fontos, mert osztja a családtag a diplomata sorsát (azonos mentességek). Gyakorlat: a fogadó állam dönti el, kit tekint annak általában: háztartás; kiskorú gyermek; eltartott nagykorú gyermek. Kérdések:

7 Élettárs: Magyarország korábban háztartási alkalmazottnak jelentette be. Az információk bejelentésen alapulnak házastársnak jelentik be. Azonos nem házastársak: köteles-e a fogadó állam ezt tolerálni? Eltartott nagykorú: a fogadó állam dönthet erről (igazolvány kiadása közben megváltozhatnak a körülmények). Eltérő gyakorlat alakult ki a fogadó államokban, ezért sincs definíció a családtagra általában. Magyarországon a mentesség ügyében a külügyminiszter dönt (a bíróságra nézve kötelező döntés). A képviselet helyiségei: a képviselet céljaira (képviseletvezető lakása is) használt épületek, épületrészek és az ezekhez tartozó föld, tekintet nélkül a tulajdonjogi helyzetükre. Képviseletvezető lakása: rezidencia (kitehető rá a lobogó). Mi a legitim cél? küldő állam érdeke: ne legyen megkérdőjelezhető az ott gyakorolt tevékenység. 2. cikk: diplomáciai kapcsolatok felvétele és állandó képviseletek létesítése kölcsönös megegyezéssel történik, konszenzus kell hozzá (a megszakítás lehet egyoldalú aktus is). IV. ELŐADÁS dr. Hargitai József 3. cikk: A diplomáciai képviselet feladatköre: Diplomáciai képviselet definiálása: a diplomáciai kapcsolatok alapegysége ez lett a bécsi kodifikációnak köszönhetően korábban a nagykövet volt. Maga a tradíció megmaradt: részletes szabályozás a nagykövet személyéről. Külképviseletek: tágabb kategória: diplomáciai képviseletek + konzuli képviseletek + külföldön működő, állami feladatokért felelős hivatalok (közigazgatási jellegűek) Feladatkör: kettősség jellemzi: Nemzetközi jogi kereteket teremt Ezeket tényleges tartalommal csak a belső jog telíti meg. Egyes országokban létezik külügyi törvény (Magyarországon nincs), amelyben részletesen meghatározzák a feladatköröket. Kizárólagos követelmény: konformak legyenek. Ami Magyarországon is van: konzuli törvény. Ami még tartalmazhatja a feladatkör pontos leírását: A nagykövet megbízólevele: általános feladatokat határoz meg Nagyköveti utasítás: a KM készíti el A 3. cikk 1. bekezdésének alpontjai: a) Képviseli a küldő államot a fogadó államban. Képviseleti funkció: ez nem a hagyományos jogi képviseletet jelenti (az itt az érdekvédelem), hanem itt reprezentatív jelenlétet jelent a képviselet. Ez akkor is megmarad, ha a képviselet semmilyen tevékenységet nem fejt ki. Ami ebből levezethető: kiváltságok és mentességek. b) Védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben. Érdekvédelem: a küldő állam polgárai pontatlan fordítás, mivel bele kellene tartozzanak a jogi személyek is a konzuli szerződésben ezért megváltoztatták küldő állam honosaira. (jogügyletek, pl. vásárlás/ eladás ehhez külön meghatalmazás kell) Diplomáciai védelem: célja, hogy a jogsértő állam fejezze be jogsértő tevékenységét, és esetleg kárpótlást is adjon. Ennek nem kizárólag diplomáciai eszközei vannak, más is van, pl. egyezményes tárgyalások; külpolitikai nyomásgyakorlás. Absztrakt, nem nevesített esetekben alkalmazható ( jolly joker ) nemzetközi szerződés hiányában történő fellépés. Csak a saját állampolgárai érdekében lehet fellépni, aki a sérelem és a védelem időpontjában is rendelkezzen az állampolgársággal. Kettős állampolgárság: az állam a saját jogát érvényesíti (önös politikai érdek) Hága: effektivitási elv az az ország számít, amellyel a legszorosabb kapcsolatot tart fenn a polgár, de a szokások szerint mindkét állam felléphet (csak egymás ellen nem!) Diplomáciai védelem köre: hosszú jogfejlődés eredménye; kizárólagosságra kísérletek: Izrael és Kína. A védelem feltétele: nemzetközi jog-ellenes magatartás, pl. idegenjogok minimális standardjeinek megsértése; rabszolgatartás; kisajátítás; stb.

8 A diplomáciai védelem joga alanyi jog-e? Általánosságban nem ezt többször leszögezte a Német AB valamint a Supreme Court az USA-ban: nem alkotmányos alapjog; nem kikényszeríthető. Konzuli védelem: Ami megegyezik a diplomáciaival: külföldön; állampolgár (honos) érdekében Nem feltétele viszont: idegen államhatalom ellen; jogsérelem megléte szabályos büntetőeljárás esetében is igénybe vehető. (Bécsi konzuli egyezmény) Jogosultak köre: ugyanaz, mint a diplomáciai esetében; az állam honosai fokozatosan elszakadt az állampolgárságtól (Brit Nemzetközösség; EU); konzuli kerülethez kötődik c) Tárgyal a fogadó állam kormányával. Tárgyalási funkció: részt vesznek a nemzetközi tárgyalásokon. d) Tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levő viszonyokról és fejleményekről, és ezekről jelentést tesz a küldő állam kormányának. Tájékozódási funkció: korábban a diplomaták jelentésein alapultak a kapcsolatok, ennek a súlya csökkent (technika fejlődése). Ennek a funkciónak az értékét jelentősen csökkentették. A hírszerzés megengedhetősége: elfogadott a nemzetközi jogban. Korlátozás: a diplomáciai státusszal a tevékenység összeegyeztethetetlen. Minden megengedett módon : ez tulajdonképpen tiltás, de a nemzetközi gyakorlat elfogadott része. Hírszerzői tisztek kiküldése. Diplomáciai csatározások: UK kiutasított 105 KGB ügynököt, erre a SZU hazaküldött 70 brit diplomatát (kémet). (ugyanis nem kellett bizonyítás) Katonai attasé: NEM hírszerző! (a legkevésbé alkalmas erre) e) Előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataikat. Kapcsolatfejlesztés: gazdasági kapcsolatok a diplomáciai személyzet nem folytathat üzletszerű tevékenységet. Pl. Kereskedelmi Iroda (magyar-amerikai kapcsolatok) Egyéb, nem kodifikált feladatkörök (szokások): A küldő és fogadó állam közötti ökológiai kapcsolatok fejlesztése és együttműködés; környezetvédelmi attasék. PR tevékenység; országimázs fejlesztése Rendőri attasék: szervezett bűnözés; kábítószer; csempészet ezek operatív rendőri tisztek, akik együttműködnek a nyomozásban, és segítik a tájékoztatást Idegenforgalmi kapcsolatok A 3. cikk 2. bekezdése: E szerződés egyik rendelkezése sem értelmezhető olyképpen, hogy a diplomáciai képviselet nem fejtheti ki konzuli tevékenységet. A diplomáciai és konzuli feladatok egymáshoz való viszonya - A konzuli kapcsolatok régebbiek, már az ókortól (kereskedelem-fejlesztési kapcsolatok) - Sokáig a párhuzamos funkciók teljesen elkülönültek: a diplomáciai feladatok a nagypolitikát segítették elő; a konzulok látták el az állampolgárok érdekvédelmét és foglalkoztak a kereskedelmi kapcsolatokkal. - A 19. század végén kezdtek a területek egymásba csúszni ban egyesítették a diplomáciai és konzuli szolgálatot az Egyesült Királyságban; 1924-ben pedig az USA-ban is (Rogers Act) - Konzuli kodifikáció: felgyorsult ez a folyamat diplomáciai feladatokat kaptak - Konzuli képviselet vs. nagykövetség különbség: a feladatok súlypontja tekintetében. Konzuli: állampolgárok védelme; határon átnyúló közigazgatási feladatok intézése, pl. vízum; útlevél; anyakönyv. (megengedett a kiterjesztése) Nagykövetség: politikai témák; vannak konzuli tisztviselők. Tradicionális különbség: a kiváltságok és mentességek tekintetében ez is kezd eltűnni

9 V. ELŐADÁS Bagi László Külképviseletek kiváltságok és mentességek Külképviselet, mint szervezet. Fajtái: Nagykövetség: 1 lehet egy országban; mindig a fővárosban. Székhely egész országra kiterjedően. (Diplomáciai kapcsolatok létesítése magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is, fordítva nem!) Főkonzulátusok: több lehet; konzuli feladatok ellátása, esetleg diplomáciai feladatok. (Diplomácia: legális kémkedés ). Diplomáciai tevékenység is: ott merül fel, ahol nagy az ország. Székhely, konzuli kerület kialakítása: kölcsönös megállapodás eredménye ahol a konzul kifejtheti tevékenységét. Működhet nagykövetség létesítése nélkül: lehet csak konzuli kapcsolatokat létesíteni, pl. Ausztrália korábban a szocialista országokkal. Missziók: nemzetközi szervezetekhez akkreditált külképviselet. Székhelyegyezmény: a fogadó ország köti arról, hogy a nemzetközi szervezet mit tehet és mennyiért (jelképes összeg) az adott országban; a fogadó országnak mit kell eltűrnie (kubai diplomatáknak US vízum az ENSZ Közgyűlésére). Nemzetközi jogi tankönyvek: Bokorné; Shaw; francia Hustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga, (szovjet példák ) Hargitai József: Konzuli jog Kiváltságok és mentességek Középkorban: követek küldése az uralkodók között: jelentések; képviseli az uralkodót. Fontos volt a követ személyisége: megőrizni az életét máig kihat; ennek mind gyakorlati oka volt; megismerni a követet (lobogóhasználat és címer); valami más megjelölése, miért más, mit jelent a másság? Magyarázatok: - Területen kívüliég: nem az adott ország alattvalója a követ. A követ felett nincsen büntető joghatósága a fogadó államnak. Ha valakit nem illet meg a mentesség, akkor a fogadó állam joghatósága alá tartozik. Diplomáciai menedék esetén: kiadatási eljárás kell az eltávolításához. Ha születik egy gyerek; ha kötnek egy házasságot, stb. Nehezen értelmezhető, ezért háttérbe szorult. - Képviseleti jelleg: a követ az uralkodóját képviseli, ha bármit tesz, az olyan, mintha az uralkodó tenné. A követre nincsen joghatósága a fogadó országnak. Mi van a családtagokkal? - Funkcionális jelleg: ez érvényesül; nem személyi mentesség, hanem azért van, hogy a feladatát el tudja végezni. Bécsi egyezmény: preambulum felismerve, Csoportosítás: A képviselet helyiségeire és az irattárra vonatkozó mentességek A külképviseletek munkáját elősegítő mentesség: mozgás- és érintkezés szabadsága Személyek kiváltságai és mentességei Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról: átfedések a kiváltságokban a különböző cikkek között (személyek vs. képviseletek) 20. cikk: lobogó- és címerhasználat. Képviselet helyiségei; vezető lakása; közlekedési eszközökre. Ezzel történik a megkülönböztetés. Általános gyakorlat: címer a kapunál; kertben a zászló; bérlemény (bejáratnál); irodaháznál a folyosón. Rezidencia és követség egy helyen: csak egy. Szállodában van a rezidencia: nem. Tömegközlekedés: nem. A címer és a lobogó a fogadó ország védelme alatt áll (jogsértés). Eltérő a szokások: lehetőség, de nem kötelező. 21. cikk: 2 bekezdés. Helyiségek megszerzése; lakásszerzés. A követek korábban az udvarban laktak: részt vettek az udvari életben; szállást és ellátást kaptak. Korábban: diplomáciai testületeket ellátó

10 igazgatóság (kizárólagosan fel volt jogosítva, hogy szerződést kössön külföldiekkel). Köteles segítséget nyújtani. Ma ezt már meghaladták: lakást bárhol lehet létesíteni, követséget nem (biztonsági okok miatt). Fogadó állam jogszabályaival összhangban: építési és biztonsági szabályok; szomszédjog. Földtulajdon vásárlása: nem minősül impériumnak; nem szuverén, csak domínium (fogadó állam jogszabályai szerinti tulajdonjogok). 22. cikk: a képviselet helyiségei sérthetetlenek. Éles különbség a konzuli szerződéssel. Ha elhagyják az épületet, akkor is jár a diplomáciai védelem a fogadó állam részéről. A nagykövetet ez a védelem nem illeti meg (akkreditáció). Védelem és sérthetetlenség biztosítása. Mit jelent, hogy megvédeni: tüntetések; demonstrációk engedélyezése különböző szokások. Nincs alanyi jogon állandó rendőri poszt a követségek előtt önerőből megoldott védelem; sokba kerül. Mikortól élvezi a mentességet a képviselet: akkor tekinthető megnyitottnak, ha bejelentik és ezt a fogadó állam tudomásul veszi. Építkezés idejére is vonatkozik? Fogadó ország hatóságainak tilos belépni konzuli egyezmény: kizárólag hivatali célokra használt helyiségekre vagy a konzul kifejezett hozzájárulásával; tűz vagy elemi csapás esetén vélelmezni lehet a konzul hozzájárulását (ilyen nincs a nagykövetség esetében). Ez volt az egyik oka, hogy Magyarország ezt sokáig nem írta alá; másik ok: az NDK-t nem hívták meg. Kétoldalú konzuli egyezmények: részletes szabályozás. 45. cikk: tevékenység befejezése. Visszaélés a helyiségek sérthetetlenségével: Pl. a diplomáciai menedék (asylum): divat volt Latin-Amerikában (Havannai megállapodás). Mindszenthy az USA követségen (kompromisszum); Szófiában: erdélyi magyarok menekültek be kompromisszum kellett (se a magyar, se a bolgár jog nem ismeri el a diplomáciai menedék megadásának jogát). 23. cikk: külképviseletek adó- és illetékmentessége (udvariassági szabály). Nem érvényesül: közüzemi szolgáltatások díjai. 24. cikk: irattár és okmányok védelme; az okmányok bárhol legyenek elhelyezve, mentességet élveznek (gépkocsiban, futároknál). 25. cikk: minden könnyítés megadása erre bármit rá lehet húzni. 26. cikk: közlekedés és mozgás szabadsága. Kölcsönösségi alapon működik (korlátozások is). 27. cikk: kapcsolattartás, 7 pontban. Ezen az idő túlhaladt. Korábban: kommunikáció szabályozása. Megengedi a futárküldést (futárigazolvány; összesítés, hogy mit visznek, lepecsételve). Rádiókapcsolat: rövidhullámon érintkezés ehhez kellett a fogadó állam engedélye. Diplomáciai poggyász; diplomáciai levelezés sérthetetlensége (a tranzit-országokban is). Kapitányi posta: repülőgép-kapitányok viszik a csomagot, ami védelmet élvez, de ő nem futár. Felnyitni nem lehet a poggyászt, de leejteni igen. Rejtjelezett, kódolt formában levelezés. Futár: nemcsak szomszédos országok között még létezik ez a gyakorlat. 28. cikk: adó- és illetékmentesség. Kereskedelmi tevékenységet nem végezhetnek. Illeték: törvény határozza meg (állami bevétel); díj: rendelet határozza meg. VI. ELŐADÁS Külképviseletekre és a személyzetre vonatkozó kiváltságok és mentességek Kiváltság + mentesség: viták, hogy pontosan mit jelentenek. A mentesség egy eljárásjogi fogalom eljárás alóli mentességet jelent (személyek esetében). A kettőt együtt immunitásnak nevezik, mindig együtt alkalmazzák. Bécsi konzuli egyezmény: könnyítés fogalmának bevezetése a funkció ellátását lehetővé tevő szabályok, pl. a konzul meglátogathatja a küldő állam börtönben lévő állampolgárát.