Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás"

Gréta Barta
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, illetőleg a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más szervek és szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek. A nyilvántartás szerveinek feladata a törvényben meghatározott adatok és változások gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása. Személyi adat- és lakcímnyilvántartás 1. a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező és menekültként elismert személyek, 2. Az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (EGT állampolgárok) Személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. A természetes személyazonosító adatok körébe tartozik: 1. név (születési és házassági név korábban a nőknél leánykori név), 2. nem, 3. születési hely és idő, 4. anyja neve. Az érintett megtilthatja a róla nyilvántartott adatok kiadását, ezt követően az adat csak a személy eseti engedélye alapján adható ki. Korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot tenni - a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formában vagy azt visszavonni személyesen, meghatalmazott képviselő útján, vagy ajánlott levélben lehet a települési önkormányzat jegyzőjénél, vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál. Adtok igénylése A személyi adat- és lakcímnyilvántartásból természetes személyek, állami és önkormányzati szervek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek igényelhetnek adatot. Elsősorban az érintett polgártól kell az adatokat kérni. A nyilvántartás szolgáltatását akkor vehetik igénybe, ha 1. az eljáráshoz szükséges adat a polgártól nem szerezhető be, 2. az általa közölt adatok nem alkalmasak az azonosításra, 3. a nyilvántartásból való közvetlen adatigénylés az adatok védelméhez fűződő jogot is figyelembe véve mentesíti a polgárt a többszörös adatszolgáltatási kötelezettség alól. Az adatigénylő szervek az állampolgártól, illetőleg a nyilvántartástól csak azokat az adatokat kérhetik, amelyekre jogaik érvényesítése, illetőleg feladataik ellátása érdekében törvény vagy törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendelet feljogosítja őket. A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt. A személyi adat- és lakcímnyilvátartással kapcsolatos feladatokat ellátják: 1. a település (Fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, 2. a regionális közigazgatási hivatal vezetője, 3. a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala.

2 A személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a nyilvántartásba vett adatok teljes, illetve szűkített körére vonatkozóan is kérhetnek adatszolgáltatást a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amennyibe igazolják a felhasználás célját és jogalapját. A személyi adat nyilvántartás tartalma A személyi adat nyilvántartás tartalmazza a polgár 1. nevét, amely az anyakönyvezésre vonatkozó szabályok szerint kéttagú családi névből és két utónévből állhat, 2. állampolgárságát, illetőleg hontalanságát, valamint menekült, illetőleg bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, 3. nemét, 4. születési helyét és idejét, külföldön történt születés estén az ország magyar nyelvű megnevezését is, 5. anyja nevét, 6. személyi azonosítóját, 7. elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a hálál tényének bírói megállapítását) külföldön történt elhalálozás esetén az ország magyar nyelvű megnevezését is, 8. lakcímét, 9. az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat, 10. adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést, 11. családi állapotát, a házasságkötés helyét, 12. arcképmását, aláírását, 13. személyazonosító igazolványának (személyi igazolványának), továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának (lakcímkártyájának) okmányazonosítóját. A lakcímnyilvántartás tartalma A lakcímnyilvántartás tartalmazza 1. a település (fővárosban a kerület) megnevezését, 2. a település nevét és a városi kerületet, 3. a postai irányítószámot, 4. a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér stb.) 5. a ház számát, ennek hiányában a helyrajzi számot, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését 6. a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.) Hivatkozott jogszabályok: évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatinak és lakcímének nyilvántartásáról évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 146/1993. (X. 26.) Korm. Rendelet a polgárok személyi adatinak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény végrehajtásáról 256/2000. (XII. 26.) Korm. Rendelet az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról

nevét, amely az anyakönyvezésre vonatkozó szabályok szerint kéttagú családi névből és két utónévből állhat, 2.

3 1997. évi CXLI törvény az ingatlan- nyilvántartásról 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv kijelölése 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM együttes rendelet a polgárok személyi adatinak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint éertesítésért fizetendő szolgáltatási díjról Letölthető nyomtatvány:

) IRM-MeHVM együttes rendelet a polgárok személyi adatinak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a

4 Nyilatkozat az adatszolgáltatási korlátozásról Érkezett: Ikt. szám: Továbbítva: Címzett: Én - családi neve: - utóneve(i): - anyja születési családi neve: - születési utóneve(i): - a személyazonosító igazolványban szereplő = lakóhelye (állandó lakcím): = tartózkodási helye (ideiglenes lakcím): - személyi azonosítója (volt személyi szám): a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény 2. -ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom. Tudomásul veszem, hogy a jegyző vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom. A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. -a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat. Kelt: Aláírás / Elektronikus aláírás

tartózkodási helye (ideiglenes lakcím): - személyi azonosítója (volt személyi szám): a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2.

5 Forrás: Az ügyintézés helye: 7000 Sárbogárd, Hősök tere 2. Okmányiroda (földszint). Ügyintézők: Tóthné Kaszás Tímea 06/25/ /49-es mellék Ügyfélfogadás Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 7,30-7,30-7,30-7,30-7,30-11,30 11,30 11,30 11,30 11,30 12,30 12,30-12,30-15,00 15,00 15,00

Ügyintézők: Tóthné Kaszás Tímea 06/25/520-260/49-es mellék Ügyfélfogadás Hétfő

Hasonló dokumentumok

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások 2000. január 1-jétől az új személyazonosító igazolvány kártya formátumú. A személyazonosításra alkalmas okmányok köre kibővült 2000. január 1-jétől