Szigma, XLV. (2014) VARGA J ANOS { JAN IN 'T VELD Eur opai Bizotts ag Gazdas agi es P enzäugyi F}oigazgat os aga

Átírás

1 Szigma, XLV. (2014) A K Ä OZ Ä OTTI KOH EZI OS POLITIKAI KIAD ASOK HAT ASAINAK MODELL-ALAP U ELEMZ ESE: SZIMUL ACI OK A QUEST III MODELLEL 1 VARGA J ANOS { JAN IN 'T VELD Eur opai Bizos ag Gazdas agi es P enzäugyi F}oigazga os aga Az EU käols egve es enek Äobb min egyharmad a a koh ezi ospoliik ara ford ³j ak azzal a c ellal, hogy el}oseg ³se a gazdas agi es arsadalmi koh ezi o az Eur opai Uni o orsz agai käozäo. Nagym er ek}u sk alis ranszfereke alkalmaznak, hogy amogass ak az infrasruk ur aba, K+F-be es hum an }ok ebe val o beruh az as. Ez a anulm any az alkalmazo sk alis ranszferek poenci alis makrogazdas agi ha asainak modell-alap u er ekel es e ny ujja, egy szemiendog en näoveked es es endog en hum an }oke akkumul aci o aralmaz o DSGE modell seg ³s eg evel. A szimul aci ok megmuaj ak a Srukur alis Alapok poenci alis el}onyei, ami hossz u avon szigni k ans oupunäoveked es jelen, a ermel ekenys eg jelen}os näoveked es enek käoszäonhe}oen. Kulcsszavak: Koh ezi os Poliika, endog en näoveked es, K+F, dinamikus alal anos egyens ulyi modellez es. JEL: C53, E62, O30, O41. 1 Beveze es A koh ezi os poliika az Eur opai Uni o egyik kulcsfonoss ag u pill ere. Az Egys eges Eur opai Okm anyban (1986) c elk en }uz ek ki a nagyobb gazdas agi es arsadalmi koh ezi o az egyes EU agorsz agok es r egi oik käozäo, es az oa az egyik legfonosabb es legviaoabb poliik av a v al. Az eur opai käols egve es näovekv}o h anyad a allok alj ak erre a c elra: a Srukur alis es Koh ezi os Alapok manaps ag a käols egve es m asodik legnagyobb eele, käoräulbeläul a eljes EU käols egve es egyharmad a eszi ki. Ez a anulm any a käozäoi ervez esi peri odusban felmeräul}o koh ezi os kiad asok poenci alis ha asainak egy modell-alap u er ekel es e muaja be, azeur opaibizos ag Gazdas agi es P enzäugyif}oigazga os ag anak modellje (ld. 1 KÄoszÄoneel arozunk Marco Raonak, Werner Roegernek es Kai Sryczynskinek er ekesseg ³s egäuk er esan acsaik er. KÄulÄonkÄoszÄoneelarozunkHauOrsoly anakazeredei angol nyelv}u szäoveggondosford ³ as a er. A anulm any kiz ar olagaszerz}ok v elem eny e ÄukrÄozi, esnem fel elenäulegyezik megazeur opai Bizos aghivaalos v elem eny evel. A anulm any el}oszäor angol nyelven keräul publik al asraa Model-based Analysis of he Impac ofcohesion Policy Expendiure : Simulaions wih he QUEST IIIendogenous R&Dmodel c ³mmel, az Eur opai Bizos ag Gazdas agi es P enzäugyi F}oigazga os aga alal. c Eur opai KÄozÄoss egek, Magyar ford ³ as: Magyar Gazdas agmodellez esi T arsas ag, A ford ³ as es adap al as felel}oss egekiz ar olaga MagyarGazdas agmodellez esi T arsas ago erheli. Be erkeze: j ulius janos.varga@ec.europa.eu; jan.inveld@ec.europa.eu.

2 86 Varga J anos { Jan in ' Veld Rao, Roeger es in ' Veld, 2009), a QUEST III modell Äobb orsz agra kierjesze verzi oj a felhaszn alva. A modell az uj-keynesi mikroäokon omiailag megalapozo, dinamikus alal anos egyens ulyi (DGE) modellek csal adj aba arozik, amike manaps ag sz eles käorben haszn alnak a gazdas agpoliikai in ezm enyek. 2 A QUEST III i haszn al verzi oja egy nagym ere}u DSGE modell, ami aralmazza az Äosszes EU 27 ag allamo, es egy ov abbi r egi o, ami a vil ag Äobbiorsz ag a reprezen alja. Azorsz agok käozäoikapcsolaok explici modellez ese a bilaer alis kereskedelmi kapcsolaokon kereszäul lehe}os ege ad arra, hogy megragadjuk a agorsz agok käozäoi käolcsäonha asoka es spillovereke, mind a koh ezi os kiad asok be ze}oi, mind a kedvezm enyezejei käozäo. A QUEST III i haszn al verzi oja az eredei QUEST III kierjesz ese hum an}oke-felhalmoz assal, valamin endog en echnikaihalad assal. Amodell sz eleskäorben haszn al ak az EUsrukur alis reformjainak elemz es ere (Lisszaboni Sra egia a NÄoveked es er es a Foglalkoza as er), le ³r asa megal alha o Roeger, Varga es in ' Veld (2008) anulm any aban. A modell käuläonäosen alkalmas a srukur alis poliik ak er ekel es ere, amelyek a koh ezi os poliika alapj a is k epezik. A modell aralmaz produk ³v infrasrukur alis beruh az asoka, ami megragadja a käozäoss egi }oke ermel ekenys eg-näovel}o ha asai. Alkalmazza ov abb a a Dixi-Sigliz (1977) alal javasol erm ekv alasz ek szerkezee, es haszn alja a Jones (1995) alal bemuao szemi-endog en näoveked esi keree, annak erdek eben, hogy modellezze a mäogäoes K+F fejl}od es. Tov abb a a hum an}oke-felhalmoz as endogeni asa a modellben megragadhaja a szakk epz es es oka as ÄoszÄonz es e szolg al o poliik ak ha asai is. A anulm any fel ep ³ ese a käovekez}o. Az els}o szakasz räoviden aekini az EU koh ezi os poliik ainak er ekel es ere k esz ³e eddigi modelleke. A käovekez}o szakasz egy aekin es ad a Srukur alis es Koh ezi os Alapokr ol es az erine sk alis ranszferek m ere er}ol a 2000 es 2006 käozäoi id}oszakban. A 4. szakasz a modell azon jellemz}okre f okusz alva muaja be, amelyek lehe}ov e eszik a sk alis ranszferek ha asainak er ekel es e. A modell eredm enyei a r eszvev}o orsz agokra vonakoz oan a käovekez}o szakasz argyalja r eszleesen. A 6. szakasz egy erz ekenys egvizsg alao aralmaz, az uols o szakasz az Äosszegz es. 2 Az EU koh ezi os poliik aj anak modell-alap u er ekel ese A makroäokon omiai modellek k epesek gyelembe venni az egyedi projekek alala gazdas ag Äobbi szerepl}oj ere gyakorol exern alis es spillover ha asoka, 2 Emodellek mikroäokon omiaialapokra epäulnek,eh aamodellegyenleeiolyanegyens ulyifel eelek,amelyekeaszerepl}ok opimaliz al omagaar as ab olvezenek le, eseljesen konziszens sock- ow dinamik a aralmaznak. A re al Äuzlei ciklusok modelljeivel ellen eben aralmaznak nomin alis esre almerevs egeke,valaminp enzäugyis url od asoka. Ennek käovekezm enyek en jobban illeszkednek az id}osorokban al al alapve}oszab alyszer}us egekhez, eslehe}os ege adnak azak ³v poliikai beavakoz asra. A poliikaiin ezm enyekn el haszn alov abbip eld ak DSGE modellekre: GIMFmodellazIMF-n el(kumhof eslaxon, 2007), NAWM az ECB-n el (Chriso el, Coenen es Warne, 2008), es a SIGMA modell a FED-n el(erceg,guerrieriand Gus,2006).

3 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak ez er gyakran haszn alj ak ezeke a modelleke a sk alis ranszferek eljes gazdas ago erin}o visszacsaol asainak es käolcsäonha asainak er ekel es ere, valamin a eljes gazdas ag ermel ekenys egi poenci alj aban bekäovekez}o srukur alis v aloz asok meg allap ³ as ara. 3 Egy p elda az egy orsz agos modellre, amely a koh ezi os kiad asoka er ekeli Pereire es Gaspar (1999) anulm anya. A szerz}ok az al alj ak a Porug ali ara kalibr al k eszekoros endog en näoveked esimodellben, hogy a GDP 3,5 sz azal ek a kiev}o be araml o EU alapok käozäo a näoveked es 0,5 sz azal ekponal emel ek evene (räovid es hossz u avon egyar an). Arra a meg allap ³ asra junak, hogy a näoveked esre gyakorol ha as akkor vol maxim alis, ha az EU alapoka infrasrukur alis beruh az asokra käoläo ek, es nem mag anc el u zikai illeve hum an}oke-felhalmoz asra. Sok orsz ag er ekel ese a Srukur alis Alapokr ol a kedvezm enyeze orsz agok HERMIN modellj en alapul (pl. Bradley es arsai, 1995, 2007). Ezeke a modelleke speci alisan arra ervez ek, hogy a koh ezi os poliikai kiad asok kedvezm enyeze orsz agokra gyakorol ha asai elemezz ek. A HERMIN modellek a koh ezi os poliika nagym er ek}u pozi ³v ha asai muaj ak ki räovid avon a hibrid oupu egyenleeken kereszäul (Bradley es Fizgerald, 1988), ahol a koh ezi os poliika kiad asai käozvelenäul a hazai abszorpci ohoz adj ak hozz a, m ³g az alapve}oen ep ³}o jelleg}u hossz u av u kibocs a asi ha as ugy modellezik, hogy ezekhez az egyenleekhezolyan agoka adnak hozz a, amelyek az infrasruk ur aval es a hum an }ok evel kapcsolaos exern ali aka megragadj ak. A vil agkeresle exog en ezekben az egyorsz agos modellekben, a mag anszekor kereslee pedig nem az inerempor alis opimaliz al o magaar ason alapul, hanem a hagyom anyoskeynesi s ³lusban modellezik (a fogyasz asa rendelkez esre all o jäovedelem räogz ³e h anyada). Az exog en kamal abak es arfolyamok mia a kibocs a asiha as a HERMINmodellekben käozvelenäuldeermin alja az abszorpci oban ado näovekm eny, valamin a fel eeleze hossz u av u kibocs a as es a ermel ekenys egi param eerek. Az uj-keynesi dinamikus alal anos egyens ulyi modelleknek kor abbi alkalmaz asai is vannak. Varga es in ' Veld (2009a, 2011b) a QUEST III modell ugyanezen verzi oj a alkalmazza a koh ezi os kiad asok ha asainak elemz es ere az uj agorsz agokban, a as id}oszakban. Allard es szerz}o arsai (2008) a GIMF modell, az IMF dinamikus alal anos egyens ulyi modellj e haszn alj ak az uj agorsz agokra ford ³o koh ezi os kiad asok er ekel es ere. KÄulÄonÄos gyelme ford ³anak az uj agorsz agok folyamaban l ev}o konvergencia-folyamaaira, esäosszehasonl ³j ak a h azar asoknak, illevea käozäoss egiinfrasrukur alis beruh az asokra juao EU ranszferek ha asai. Az al alj ak, hogy az u obbinak magasabb a ha asa a hossz u av u näoveked esre. A QUEST es a GIMF hasonl ³anak abb ol a szemponb ol, hogy mindke}o mikroäokon omiai alapokra epäul}o glob alis nyio gazdas agi modell, es hasonl o mechanizmusok m}ukäodnek ezekben a modellekben. Hasznoss ag-maximaliz al o h azar asok sim ³j ak a fogyasz asuka, ez pedig az eredm enyezi, hogy a ranszfereknek räovid avon 3 Az irodalom sz elesebb käor}u aekin ese, amely aralmaz näoveked esi regresszi o haszn al o empirikusanulm anyokais,megal alha oa m}uhelyanulm any verzi oban(varga es in'veld,2009b). Egy eljeskäor}u irodalmi aekin es al alha op eld aul Herve es Holzmann(1998)anulm any aban.

4 88 Varga J anos { Jan in ' Veld alacsonyabb a ha asa, m ³g a käozäoss egi beruh az as näoveli a ermel ekenys ege, es magasabb näoveked es eredm enyez käoz ep avon. A f}o käuläonbs eg, hogy a QUEST III i alkalmazo verzi oj aban a k ³n alai oldal ha asai r eszleesebben modellezzäuk a hum an}oke-felhalmoz as es az endog en echnol ogiai halad as - gyelembe v eel evel. 3 Az Eur opai Uni o koh ezi os poliikai programja käozäo Az EUkoh ezi ospoliikaiprogramjaia n egy Srukur alisalapb ol (azeur opai Region alis Fejlesz esi Alap (ERFA), az Eur opai Szoci alis Alap (ESZA), az Eur opai Mez}ogazdas agiorien aci os es Garanciaalap (EMOGA) esa Hal aszai Orien aci os P enzäugyi EszkÄoz (HOPE)), valamin a Koh ezi osalapb ol allnak. A os ervez esi peri odusban Äosszess eg eben Äobb, min 250 milli ard eur o käoläoek a 15 ag allamban a region alis poliika srukur alis eszkäozeire, el}ocsalakoz asi seg elyekre es srukur alis beavakoz asokra az uj ag allamokban. Ez megkäozel ³}oleg az EU käols egve es enek 37 sz azal eka. A koh ezi os poliika f}o c elki}uz esei 1. a fejl}od es, valamin a srukur alisalkalmazkod as ÄoszÄonz ese azokban a r egi okban, amelyek lemaradak a fejl}od esben, 2. a gazdas agi es szoci alis aalakul as azokban a r egi okban, amelyek srukur alis neh ezs egekkel n eznek szembe, 3. az oka as, k epz es es foglalkoza as rendszer enek moderniz aci oja, es alkalmazkod asi k epess eg enek jav ³ as anak amoga asa. Ebben a anulm anyban a Srukur alis Alapok es a Koh ezi os Alap ha asai vizsg aljuk azokban a ag allamokban, amelyek nagy h anyad a kapj ak ezeknek a forr asoknak. Porug alia, Spanyolorsz ag, GÄorÄogorsz ag, Irorsz ag, valamin Olaszorsz ag es N emeorsz ag kapak amoga as a eljes ervez esi peri odusban. Az uj ag allamok m ar 2001-}ol kapak el}ocsalakoz asi amoga as, es a escsalakoz as u an a koh ezi os kiad asmegemelkede ezekben az orsz agokban. A r aford ³ as alapve}oen az 1. c elki}uz es programjain kereszäul Äor enik, dearalmazza Csehorsz ag, Spanyolorsz ag, Olaszorsz ag es N emeorsz ag ese eben a 2. c elki}uz es is. Az i gyelembe ve eljes kiad as 186 milli ard eur o vol. Aag allamok k es eseinek a programok beny uj as aban, valamin a däon eshozaal k esedelmeinek käoszäonhe}oen a koh ezi os poliika ki ze esei hosszabb id}oszako Äolelnek fel, min a hivaalos ervez esi peri odus, k e-h arom evvel elh uz odnak. Az 1. abl aza aralmazza az eves ki ze esek alakul as a, az egyes agorsz agok GDP-j enek sz azal ek aban. 4 4 TeljesSrukur alis eskoh ezi osalapagdpsz azal ekak en

5 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak Orsz ag Ciprus Csehorsz ag Eszorsz ag GÄorÄogorsz ag Irorsz ag Lengyelorsz ag Leorsz ag Liv ania Magyarorsz ag M ala N emeorsz ag Olaszorsz ag Porug alia Spanyolorsz ag Szlov akia Szlov enia abl aza. Eves ki ze esek alakul asa 2000{2009 ASrukur alis Alapok beavakoz asi eräuleei h arom f}o csoporra oszouk: 1. infrasrukur alis beruh az as (käozleked es, käornyezev edelem, elekommunik aci o, v aros-rehabili aci o, arsadalmi infrasruk ura es eg eszs egäugy), 2. hum an er}oforr asba val o beruh az as (oka as, munkapiaci programok, arsadalmi befogad as, v allalkoz ok, n}oke amoga o akci ok), 3. produk ³v käornyezebe val o beruh az as (Äuzlei amoga as, RTDI (kua as, echnol ogiafejlesz es es innov aci o), urizmus). A Koh ezi os Alapok beavakoz asai mind infrasrukur alis beruh az asok. Mez}ogazdas ag, Technikai Ipar es Emberi Kua as- Infra- seg ³s eg- Szolg ala asok er}oforr as fejlesz es sruk ura ny uj as Ciprus Csehorsz ag Eszorsz ag GÄorÄogorsz ag Irorsz ag Lengyelorsz ag Leorsz ag Liv ania Magyarorsz ag M ala N emeorsz ag Olaszorsz ag Porug alia Spanyolorsz ag Szlov akia Szlov enia abl aza. Srukur alis Alapok beavakoz asi eräuleei (a käozäoi eljes kiad as sz azal ek aban)

6 90 Varga J anos { Jan in ' Veld ÄOsszess eg eben a beruh az asok 41 sz azal ek a ford ³o ak infrasruk ur ara, amelynek kevesebb, min a fel e a käozleked esre, es megkäozel ³}oleg egyharmad a a käornyezere käoläo ek, 33,8 sz azal eko ford ³oak a produk ³v käornyeze megerem es ere, es 24,5 sz azal eko az emberi er}oforr asokra (ld. 2. abl aza). 5 4 A modell le ³r asa Aanulm anyban alkalmazo modell a QUEST III kierjesz eseszemiendog en näoveked essel. A echnol ogiai halad as es a kua as-fejlesz es näovekv}o erm ekv alasz ekk en modellezzäuk, Jones (1995) szemiendog en näoveked esi modellje alapj an. Ez a modellez esi kere felismeri, hogy az innova ³v indul o v allalaok a hossz u av u gazdas agi näoveked es es a munkahelyerem es moorjai. A modell fel ep ³ ese r eszleesen megal alha o Roeger, Varga es in ' Veld (2008) anulm any aban. A modellben megkäuläonbäozejäuk a h azar asoka, a v egs}o es käozbens}o javaka gy ar o v allalaoka, az ipari kua asoka, a mone aris es a sk alisha os ago. Av egerm ekeke el}o all ³ o szekorban a v allalaok differenci al erm ekeke gy aranak, amelyek nem Äok elees helyees ³}oi a käulfäoldäon gy aro erm ekeknek. A v egerm eke gy ar o v allalaok hazai es impor al kompozi käozbens}o erm eke haszn alnak fel a ermel es sor an, valamin h arom faja munkaer}o (alacsonyan, käozepesen es magasan k epze). A h azar asok megveszik a K+F szekor alal l erehozo ervek szabadalm a, es kiadj ak a käozbens}o erm ekeke gy ar o v allalaoknak. A käozbens}o erm ekeke gy ar o szekor monopoliszikusan versenyz}o v allalaokb ol ev}odik Äossze, amelyek ermel esäuk sor an b erel }ok e, es a h azar asok ol b erel szabadalmaka haszn alnak fel. Az uj erveke kua o labora oriumokban fejleszik ki, magasan k epze munkaer}o alkalmaz as aval, valamin a rendelkez esre all o hazai es käulfäoldi ud as allom any felhaszn al as aval. Al abb bemuajuk r eszleesebben a h azar asok, a v allalaok, valamin a hum an }oke modellez es e es a korm anyza käols egve esi korl aj a, amelyek kulcsfonoss ag u Äosszeev}oi alkoj ak a Srukur alisalapok beavakoz asai modellez es enek. A modell kierjeszeäuk a hum an}oke-felhalmoz as explici megfogalmaz as aval Jones (2002) anulm any anak megfelel}oen, annak erdek eben, hogy gyelembe udjuk venni a Srukur alis Alapok hum an er}oforr as programokba Äor en}o befeke es enek ha asai. 4.1 H azar asok A h azar asi szekor v egelen sz am u h 2 [0; 1] h azar asb ol all. A h azar asok (1 ") h anyada nem likvidi askorl aos, ezeke a h azar asoka i-vel indexeljäuk (i 2 [0;1 "]). A nem likvidi askorl aos h azar asok hozz af ernek a p enzäugyi piacokhoz, ahol hazai es käulfäoldi eszkäozäoke ( allamkäov enyek) v as arolhanak es er ekes ³henek, zikai }oke allom any halmozhanak fel, amelye b erbe adnak a käozbens}o javaka el}o all ³ o szekornak, ov abb a megv as arolhaj ak a 5 AzÄosszesbeavakoz asr eszleescsoporos ³ asamegal alha ovarga esin'veld(2009b) kieg esz ³}omell ekle eben.

7 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak K+F szekor alal gy aro ervek szabadalm a, amelyeke szin en b erbe adnak a käozbens}o erm ekeke gy ar o v allalaoknak. A nem likvidi askorl aos h azar asok agjai käozepesen es magasan k epze munk a k ³n alnak, amelye s-sel indexeläunk (s 2 fm; Hg). A h azar asok fennmarad o " h anyada likvidi askorl aos, ezeke a h azar asoka k-val indexeljäuk (k 2 [1 "; 1]). Ezek a h azar asok nem kereskedhenek p enzäugyi es zikaieszkäozäokkel, es a eljes rendelkez esre all o jäovedelmäuke elfogyaszj ak minden peri odusban. Alikvidi askorl aosh azar asok agjaikiz ar olag alacsonyan k epze munk a k ³n alnak. Minden k epzes egi csoporra felesszäuk, hogy a h azar asok mindk e ³pusa di erenci al munk a k ³n al a szakszervezeeknek, amelyek b ermegha aroz ok en viselkednek a monopoliszikusan versenyz}o munkaer}opiacon. Aszakszervezeek Äosszegy}ujik a b erjäovedelmeke, es azonos ar anyban eloszj ak a agjaik käozäo. A b ermegha aroz asban a nomin alis merevs ege oly m odon vezejäuk be, hogy a h azar asoknak alkalmazkod asi käols ege kell zeniäuk a b erek v aloza as a er Nem likvidi askorl aos h azar asok Minden nem likvidi askorl aos h azar as oly m odon ha arozza meg fogyasz as a es szabadidej e, hogy maxim alis legyen az inerempor alis hasznoss agi fäuggv eny enek er eke, a käols egve esi korl a gyelembev eel evel. E h azar asok a fogyasz asr ol (C), i a munkak ³n alar ol (L i ), a hazai es käulfäoldi p enzäugyi eszkäozäokbe Äor en}o befeke esr}ol (B i es BF;i ), a beruh az asi javak v as arl as ar ol (J), i a kapaci askihaszn als ag fok ar ol (ucap i ), a zikai }oke b erbead as ar ol (K i ), az uj szabadalmak v as arl as ar ol (JA;i ), illevea m ar megl ev}o szabadalmak b erbead as ar ol (A i ) däonenek, es b erjäovedelme (W i ), munkan elkäuli seg ely (B s W i;s ), kamajäovedelme (i, i K es i A ), valamin az allam ol ranszferjäovedelme (TR) i kapnak. Igy a nem likvidi askorl aos h azar asok az (1) Lagrange-fÄuggv eny oldj ak meg. AkÄols egve esi korl a re al er ekekben keräul megad asra, minden ara es b er a hazai v egerm ekek ar aval (P ) norm alunk. A gazdas ag minden v allalaa a nem likvidi askorl aos h azar asok ulajdon aban van, akik megoszj ak a v egs}o es käozbens}o szekor v allalaainak a pro j a, P n j=1 PRf;i j; - es P A j=1 PRx;i j; -, ahol n es A a v egs}o es käozbens}o szekorban ev ekenyked}o v allalaok sz am a jeläoli. Ahogy a käols egve esi korl ab ol l aha o, minden h azar as w b erjäovedelem-ad o, es ad oj ov a ³r assal ( K es A ), valamin er ekcsäokken esi le ³r assal ( K ±K es K ±A ) csäokkene }okejäovedelem-ad o ( K ) ze a zikai }ok en es a szabadalmakon el er nyeres eg u an. A käuläonbäoz}o ³pus u eszkäozäok käozäo nincs Äok elees arbir azs. Amikor a h azar asok a nemzekäozi käov enypiacon poz ³ci o nyinak, p enzäugyi käozve ³ esi d ³ja ( B F ( )) kell zeniäuk, ami a eljes gazdas agban aro ne o nemzekäozikäov eny allom any ol fäugg. Maeri alis es immaeri alis javakba Äor en}o befeke esekkor a h azar asok rp K es rp A pr emiumo käoveelnek meg, annak erdek eben, hogy fedezz ek ezen eszkäozäok meg eräul es enek megnäovekede kock aza a. A re alkamal ab, r megegyezik a nomin alis kamal ab es a v arha o in aci o käuläonbs eg evel: r = i E (¼ +1 ).

8 92 Varga J anos { Jan in ' Veld 8 < : max C i ;Li ;Bi B F;i ;J i ;Ki J A;i ;A i ;ucapi E 0 1 X =0 i 9 = ; 0 1 =0 V i 0 = E 0 1X =0 ³ U(C i ) + X s V (1 L i;s ) (1 + c )P C C i + B i + E B F;i + P I (J i + (J)) i + P A J A;i (1 + r 1 )B 1 i (1 + rf 1 B (E B F 1 F =Y 1))E B F;i 1 P s (1 w;s )W i;s L i;s b s W i;s (1 NPART i;s L i;s ) (1 K 1)(i K 1ucap i 1 rp K 1 U (ucap i 1))P J K 1 i + W (W i;s ) K 1± K P I K 1 i K P I J i (1 K 1)(i A 1 rp A 1)P A A i 1 K 1± A P A A i C 1 A A P A J A;i X 1 E 0 i» (K i i J i (1 ± K )K 1) i =0 E 0 1 X =0 TR i P n j=1 PRf;i j; P A i j=1 PRx;i j; iã i (A i J A;i (1 ± A )A i 1) s 2 fm;hg : (1) A hasznoss agi fäuggv eny addi ³v a fogyasz as (C) i es a szabadid}o (1 L i;s ) ekine eben. Logarimiz al hasznoss agi fäuggv eny eelezäunk fel a fogyasz asra, es gyelembe vesszäuk a megszok as (habi formaion): U(C i ) = (1 habc)log(c i habcc 1 ) : (2a) A szabadid}o ekine eben CES preferenci a eelezäunk fel, egys eges munkak ³n alai rugalmass aggal, de k epzes eg-speci kus s ulyokkal (! s ) a szabadid}ore. Ez az er szäuks eges, hogy megragadjuk a k epzes egi csoporok käozäoi käuläonbs egeke a foglalkozaos ag szinj eben. A szabadid}orevonakoz o preferenci aka ³gy a käovekez}o m odon adjuk meg: V 1 L i;s! s = Li;s ) 1 (1 1 ; ahol > 0 : (2b) A zikai }ok ebe Äor en}o beruh az asr ol, valamin a kapaci askihaszn als agr ol Äor en}o däon es ese en konvex alkalmazkod asi käols egeke ( J es U ) vezeäunk be, amelyek a käovekez}ok: J (J i ) = K 2 (J) i 2 K 1 i + I 2 ( Ji ) 2 ; (3) U (ucap i ) = a 1 (ucap i ucap ss ) + a 2 (ucap i ucap ss ) 2 ; (4) ahol ucap ss az alland osul allapo kapaci askihaszn als ag a jeläoli. A b erek ese en szin en gyelembe kell venni az alkalmazkod as käols eg e, ami W (W i;s ) = X s W L i;s 2 ( W i;s ) 2 W i;s : (5) 1 1

9 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak P C -vel jeläoljäuk a C es J aggreg aumokra vonakoz o hasznoss ag-alap u de- aor. A h azar asok els}orend}u fel eelei a fogyasz asra, p enzäugyi eszkäozäokre es zikai }okejavakra a käovekez}o egyenleek adj ak i ) U i C; i(1 + c )P C = 0 ; i ) i + E ( i+1 (1 + r )) = 0 ; F;i ) i + E ( i+1 (1 + r F B F(E B F =Y ))E +1 =E ) = 0 ; i ) i» i + E ( i+1» i +1 (1 ±) + i+1 (1 K ) (i K ucap i rp K u (ucap i )) + K ± K )P C +1) = 0 ; i ) ip C ³ 1 + K ³ J i K i 1 + I J i K + + E ( i+1 P C +1 I J i +1) + i» i = 0 ; i ) i K a 1 2a 2 (ucap i ucap ss ) = 0 : Minden arbir azsfel eel sandard, kiv eve a käulfäoldi käov enyek kereskedelmi s url od as a ( B F ( )), amelye az eszkäozäok GDP-hez viszony ³o ar any anak fäuggv eny eben modellezäunk. Felhaszn alva az arbir azsfel eeleke ( eselekinve a m asodrend}u fel eelek}ol), a beruh az asok a käovekez}ok eppen ad odnak Q fäuggv eny eben: ³ J i ³ Q 1 = K K 1 i + I J i K I J i +1 E 1 + i ¼+1 C ahol Q = xi P C ; (7a) ahol Q a zikai }ok ebe val o beruh az as meg eräul esi r a aj anak diszkon al jelen er eke: ³ 1 ± Q = E 1 + i ¼+1 C Q +1 + (1 K )(i K ucap i rp K u (ucap i )) + K ± K 1 + i ¼+1 C : (7b) Megjegyzend}o, hogy a befeke}o sz am ara a relev ans diszkon enyez}o a kereskedelmi s url od assal korrig al nomin alis kamal ab es a beruh az asi javak v arha o in aci oj anak (¼+1) C käuläonbs ege. A nem likvidi askorl aos h azar asok megv as arolj ak a K+F szekor alal el}o all ³o uj ervek szabadalm a (I A ), es b erbe adj ak a eljes szabadalmi allom anyuka (A ) i A b erlei d ³j melle a käozbens}o erm ekeke gy ar o v allalaoknak a -edik peri odusban. A h azar asok K jäovedelemad o zenek az immaeri alis javak ado peri odusbeli meg eräul ese u an, es A m er ek}u (6f)

10 94 Varga J anos { Jan in ' Veld ad okedvezm eny kapnak. Ez er a K+F beruh az asokra vonakoz o els}orend}u fel eelek a i ) i Ãi + + E ( i+1ã +1 (1 i ± A ) + i+1 ((1 K )(i A rp A ) + K ± A )P+1) A = 0 ; A;i ) ip A (1 A ) + iã i = 0 : (7d) Igy a b erlei d ³j kisz am ³ha o a (6b), (7c) es (7d) egyenleek felhaszn al as aval, elekinve a m asodrend}u fel eelek}ol: i A ¼ (1 A )(i ¼+1 A + ± A ) K ± A 1 K + rp A ; ahol 1 + ¼+1 A = P +1 A P A : (7c') A (7c') egyenle az muaja meg, hogy a h azar asok alal azimmaeri alis javak u an megkäoveel meg eräul esi r aa megegyezik a nomin alis kamal ab es az immaeri alis javak er ekbeli v aloz as anak käuläonbs eg evel, ov abb a fedezi a gazdas agi er ekcsäokken es käols eg e, illeve a kock azai pr emiumo. Akorm anyok k epesek befoly asolni az immaeri alis javakba Äor en}o beruh az asi däon es ad oj ov a ³r assal, er ekcsäokken esi le ³r assal, vagy a szabadalmaka erhel}o jäovedelemad o csäokken es evel Likvidi askorl aos h azar asok A likvidi askorl aos h azar asok nem opimaliz alnak, hanem egyszer}uen elfogyaszj ak a jäovedelmäuke minden peri odusban. Igy a k-adik h azar as re alfogyasz as a a ne o b erjäovedelem es a ne o ranszferek Äosszege ha arozza meg: X s (1 w;s )W k;s (1 + C )P C Ck + X s L k;s B ermegha aroz as W L k;s 2 ( W k;s ) 2 W k;s 1 + b s W k;s (1 NPART k;s L k;s ) + TR k ; s 2 flg : Minden k epzes egi csoporon beläul di erenci al munk a k ³n alnak a h azar asok, amely munka- ³pusok egym asnak nem Äok elees helyees ³}oi. Ez er a szakszervezeek a rezerv aci os b er fele haszonkulcso (1= W ) sz am ³anak fel. 6 A rezerv aci os b er a szabadid}o es a fogyasz as ha arhaszn anak h anyadosa 6 A haszonkulcs a käuläonbäoz}o ³pus u munk ak inraempor alis helyees ³ esi rugalmass ag a ol (¾ s) fäugg, es a haszonkulcsban fellelhe}o ingadoz asok oka a b er alkalmazkod asi käols ege, valamina eny, hogy adolgoz ok (1 sfw)h anyadaab erek näoveked esir a aj a (¼ w )azel}oz}operi odusb erin aci oj ahozindex alja. w =1 1=¾ s W =¾ s[ (sfw¼ w +1 (1 sfw)¼ w 1 ) ¼w ]. = (8)

11 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak adja. A relev ans ne o b er, amivel a haszonkulccsal näovel rezerv aci os b er egyenl}ov e eäuk, a munk a erhel}o ad okkal, fogyasz asi ad okkal, illeve munkan elkäuli seg ellyel korrig al bru o b er. A munkan elkäuli seg ely a szabadid}o amoga asak en erelmezhe}o. Igy a b er-egyenle a käovekez}o: U h;s 1 L; U h C; 1 W = W s (1 w;s b s ) (1 + C )P C h 2 fi; kg es s 2 fl;m;hg : (9) Aggreg al as B armely h azar as-speci kus v aloz o (X h ) egy f}ore vonakoz o aggreg auma a käovekez}o form aban adha o meg X = Z 1 0 X h dh = (1 ")X i + "X k : (10) Igy az aggreg al fogyasz as es foglalkoza as ugy ha aroz odik meg, hogy C = (1 ")C i + "C k (11) es L = (1 ")L i + "L k : (12) 4.2 V egerm ekek gy ar asa es käozäoss egi }oke Az infrasrukur alis beruh az asok ermel ekenys eg-näovel}o ha as a a käovekez}o aggreg al v egerm ek ermel esi fäuggv eny seg ³s eg evel vesszäuk gyelembe: Y = A (1 )(1=µ 1) (K P ) 1 (L Y; ) (K G ) G FC Y ; ahol XA i=1 x i; = K P : (13) A v egerm ekeke gy ar o szekor munka-aggreg aumo (L Y; ) es käozbens}o javaka (x i; ) haszn al fel, Cobb-Douglas echnol ogi aval, FC Y x käols eg melle. Megfogalmaz asunk feleszi, hogy a käozäoss egi }ok ebe (K G ) Äor en}o befeke es G hav anyon näoveli a eljes enyez}o ermel ekenys ege, ami 0,1-nek veäunk. A v egerm eke (Y ) A faja käozbens}o inpu felhaszn al as aval all ³j ak el}o, a- melynek a helyees ³ esi rugalmass aga 1=(1 µ). Egy egys eg käozbens}o erm eke egy egys eg mag an}oke (K P ) felhaszn al as aval all ³anak el}o, ³gy szimmerikus piaci kereek käozäo a käozbens}o szekor eljes kibocs a asa megegyezik a eljes mag an}oke allom any nagys ag aval, mivel P A i=1 x i; = A x = K P. A käozäoss egi infrasrukur alis beruh az as (I G ) a käozäoss egi }ok eben akkumul al odik, a käovekez}o egyenlenek megfelel}oen K G = (1 ± G )K G 1 + I G ; (14) ahol ± G, a käozäoss egi }oke er ekcsäokken esi r a aja 4 sz azal ek. Az infrasrukur alis beruh az asr ol felesszäuk, hogy ar anyos a kibocs a assal I G = (IGS + " IG )Y ; (15)

12 96 Varga J anos { Jan in ' Veld ahol " IG az allami beruh az asok ar any a IGS er}o exog en sokk. Ezen a sokkon kereszäul szimul aljuk az infrasrukur alis beruh az asok näoveked es e. 4.3 A käozbens}o ermel es es a K+F szekor A käozbens}o szekor monopoliszikusan versenyz}o v allalaokb ol all, amelyek a piacra l ep eshez megv as arol ak a hazai h azar asok ol a ervek haszn ala ara vonakoz o jogo, es ki ze ek a kezdei FC A käols ege, az adminiszra ³v bel ep esi korl aok legy}oz es ere. A felhaszn al }ok e szin en a h azar asi szekor ol b erlik, i K b erlei d ³j ellen eben. Azok a v allalaok, amelyek megv as arol ak a szabadalmakra vonakoz o jogo, minden egys eg }ok eb}ol egy egys eg käozbens}o erm eke k epesek el}o all ³ani. A käozbens}o javaka gy ar o v allalaok a erm ekeike a v egs}o javaka el}o all ³ o szekornak adj ak el. Egy szimmerikus egyens ulyban a hazai v egerm ekek gy ar oinak inverz kereslei fäuggv enye a käovekez}o ³ XA px i; = (1 )Y (x j )µ 1(xi; i; ) µ 1 ; (16) i=1 ahol a v egerm ekek szekor anak inverz bru o haszonkulcsa. Minden hazai käozbens}o c eg a käovekez}o pro -maximaliz al o feladao oldja meg: PR x i; = max x i; fpx i; x i; i K P C k i; i A P A FC A g ; (17) line aris echnol ogi a fel eelezve, amely egy egys eg }ok eb}ol egy egys eg käozbens}o erm ek el}o all ³ as a eszi lehe}ov e (x i = k i ). Az arbir azsmeness egi fel eel megkäoveeli, hogy addig l epjenek be v allalaok a käozbens}o erm ekeke gy ar o v allalaok piac ara, am ³g PR x i; = PR x = i A P A + (i A + ¼ A +1)FC A ; (18) vagy ezzel ekvivalens m odon, am ³g a pro ok diszkon al jelen er eke megegyezik a x bel ep esi käols eg es a szabadalmak ne o er ek enek Äosszeg evel: P A 1 1 K (1 ± A ) + A + FC A = 1X Y =0 j= r +j PR x + : (19) Egy käozbens}o ermel}o sz am ara a bel ep esi käols eg k e r eszb}ol ev}odik Äossze. Egyr esz a szabadalom b erlei d ³j ab ol (i A P A ), ami el}ofel eele az innova ³v käozbens}o erm ekek gy ar as anak, m asr esz a x bel ep esi käols egb}ol, FC A. Az innov aci o egy ujfaja ar os ermel esi j osz ag felfedez es e jeleni, ami lehe}ov e eszi a v egerm ek egy alerna ³v m odon Äor en}o el}o all ³ as a. A K+F szekor magasan k epze munkaer}o (L A; ) alkalmaz, es uj erveke all ³ el}o a käovekez}o ud asermel esi fäuggv enynek megfelel}oen: A = ºA $ 1A Á 1 L A; : (20)

13 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak Ebben a kereben megengedjäuk a nemzekäozi K+F spillover, Boazzi es Peri (2007) anulm any anak megfelel}oen. A $ es Á param eerek m erik a käulfäoldi es a hazaispilllover ha asoka, azaggreg al nemzekäozi eshazaiud as allom anyb ol (A es A). Ezen param eerek nega ³v er ekei,,kihal asz asi" ha ask en lehe erelmezni, azaz amikor az innov aci o csäokken a ud as allom any anak näoveked es evel, m ³g a param eerek pozi ³v er eke az,, ori asok v all an" ha asra ual, es pozi ³v kua oi spillover jelen. A º param eer ugy inerpre alha o, min a K+F ermel eseljes enyez}oha ekonys aga, m ³g a kua ok sz am anak (L A ) a K+F szekorbeli ermel esi rugalmass ag a m eri. A nemzekäozi ud as allom any az Äosszes käulfäoldi ud as allom any s ulyozo alagak en veäuk gyelembe. FelesszÄuk, hogy a K+F szekor egy kua oin eze Äuzemelei, amely magasan k epze munkaer}o alkalmaz, es ez er a piaci b eräuke, W H - ze. Fel eelezzäuk, hogy a kua oin ezenek alkalmazkod asi käols ege kell - zeni ujalkalmazo felv eeleese en, esa käovekez}o diszkon al pro - aramo maximaliz alja: max L A; 1X =0 Igy az els}orend}u fel eel: P A ahol d a diszkonfakor. ³ d P A A W H L A; A 2 W H L 2 A; : (21) A L A; = W H + A (W H L A; d W H +1 L A;+1 ) ; (22) 4.4 Hum an}oke-felhalmoz as Az aggreg al munkaer}o (L Y; ) a h arom faja k epzes egi csoporb ol ev}odik Äossze: ¾ L Y; = ³s 1 L L (hl L L ) ¾L 1 ¾ L + s 1 ¾ L M (hm L M ) ¾L 1 ¾ L + s 1 ¾ L HY (hh L HY ) ¾ ¾L L 1 ¾ ¾ L 1 L ; (23) Az s s param eer az s-edik csoporba aroz o (alacsonyan, käozepesen es magasan k epze) munkaer}o ar anya a eljes n epess egen beläul, L s jeläoli az s-edik csopor foglalkozaos agi r a aj a, h s a megfelel}o felhalmozo hum an }oke (ha ekonys agi egys eg), es ¾ L a käuläonbäoz}o ³pus u munkaer}ok helyees ³ esi rugalmass aga. 7 Az egy enek hum an }ok eje az oka asban val o r eszv eellel jäon l ere, es s reprezen alja az egy en alal a hum an}oke-felhalmoz asra ford ³o id}o: h s = h s e à s ; à > 0 : (24) Az alalunk haszn al exponenci alis formula Jones (2002) megold as a alkalmazza dezaggreg al k epzes egi sruk ur ara, amely oly m odon foglalja mag aban a hum an }ok e, ami konziszens az oka as is aralmaz o näoveked esi 7 Megjegyzend}o, hogy a v egerm ekeke el}o all ³ o szekorban foglalkozao magasan k epzemunkaer}o(l HY )azäosszes esak+fszekorbanfoglalkozaomagasank epze munkaer}o(l A; )käuläonbs ege.

14 98 Varga J anos { Jan in ' Veld irodalommal. 8 A à param eer nagysz am u mikroäokon omiai kua asban anulm anyoz ak. Mivel s - az iskol az as eveik en erelmezäuk, a à param eer az iskol az as meg eräul es evel egyezik meg (Mincer (1974)). A munkapiaci irodalom javaslaai alapj an à esszer}u er eke 0,07, ami mi is alkalmazunk. Ezek alapj an hum an }ok ebe val o befeke es ugy modellezhejäuk, min az iskol az as eveinek ( s ) emel es e a vonakoz o k epzes egi csoporban (r eszleek er ld. Varga es in ' Veld, 2009b fäuggel ek e). 4.5 KÄulkereskedelem Az i alkalmazo modellnek egy speci alis jellemz}oje a bilaer aliskereskedelem explici modellez ese. Minden gazdas ag a v egerm ek evel kereskedik. A mag an es a käozäoss egi fogyasz as (C, G) es beruh az as (I, IG) a hazai es käulfäoldi erm ekv alozaok aggreg aumai, amelye a käovekez}o CES fäuggv eny ³r le. A hazai (Z D ) es käulfäoldi (Z F ) j osz agcsomagok helyees ³ esi rugalmass aga ¾, s a megfelel}o r eszesed esi param eer: Z = ³(1 s) 1 ¾ (Z D ) ¾ 1 ¾ + s 1 ¾ (Z IM ) ¾ 1 ¾ ¾ ¾ 1 ; Z 2 fc;i;g;igg : (25) Annak erdek eben, hogy megmagyar azzuk a legäobb EU agorsz ag kereskedelmi nyios ag a, gyelembe vesszäuk a käozbens}o erm ekek kereskedelm e is. Igy az aggreg al impor: ³ P C IM = s P IM ¾(C + I ) + s G³ P C ¾(G P IM + IG ) + IM INT ; (26) ahol a käozbens}o erm ekek imporj ar ol (IM INT ) felesszäuk, hogy a kibocs a assalar anyos. Ac-edik orsz ag eljes exporja azäosszeskereskedelmi parnere alal impor al mennyis eg (IM c!c0 ) Äosszegek en ad odik: EX c = X c 0 6=c IM c!c0 : (27) Az Äosszes kereskedelmi parner}ol sz armaz o eljes impor a käovekez}o egyenle alapj an ha arozha o meg: ³X ¾i IM c = (sim c!c0 ¾ ) 1 i (IM c!c0 ¾ ¾ i 1 i ; (28) c 0 6=c c 0 6=c ) ¾ i 1 esa megfelel}o bilaer alis impor kereslei es impor ar egyenleek a käovekez}ok: ³X ³ PIM c = sim c0!c E c 0!c 1 ¾i PXc0 1 1 ¾ i ; (29) E c ³ IM c!c0 = sim c0!c E c 0 E c PIM c PX c0!c A ne o käulfäoldi vagyon pedig a käovekez}ok szerin alakul: ¾iIM c!c 0 : (30) E B F = (1 + r F )E B 1 F + P EX EX P IM IM : (31) 8 Ld. Barro essala-i-marin(1995).

15 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak Gazdas agpoliika Az allami szekorban sz amos kiad asi es bev eeli kaeg ori a modellezäunk käuläon-käuläon. A kiad asi oldalon felesszäuk, hogy a korm anyzai fogyasz as (G ), a ranszferek (TR ) es az allami beruh az asok (I G ) nagys aga ar anyos a GDPvel, es a munkan elkäuli seg ely (BEN ) Äosszege a b erekhez index al. Az allam szubvenci o (S ) bizos ³ a zikai }oke es a K+F beruh az asokra, ad oj ov a ³r as es er ekcsäokken esi le ³r as form aj aban, amelyek exog enek a modellben. Az allami bev eelek (R G ) fogyasz asi, }oke- es munkajäovedelem ad ob ol ev}odnek Äossze. Az EU alal az uj ag allamoknak juao sk alis ranszfereke COH -vel jeläoljäuk, ami nega ³v a ne o be ze}ok sz am ara. A munk a erhel}o ad ok fokozaosan alkalmazkodnak oly m odon, hogy hossz u avon sabiliz alj ak a GDP ar anyos allamad oss ago a käovekez}o szab aly szerin: ³ T L = B B 1 ³ b + DEF B ; (32) Y 1 Y ahol b T az allam alal ki}uzäo ad oss agc el, B es DEF koe±ciensek. Ez er az allamad oss ag (B ) a käovekez}ok eppen alakul: B = (1 + r )B 1 + G + IG + TR + BEN + S R G COH : (33) FelesszÄuk, hogy az EU käols egve es ehez val o hozz aj arul as az adom anyoz o orsz agok munk a erhel}o ad ok emel es evel nansz ³rozz ak. A koh ezi os poliika programjain al fel eel az addicionali as es a ars nansz ³roz as. Az addicionali as elve az jeleni, hogy a Srukur alis Alapok kiz ar olag p ol olagos, kieg esz ³}o jelleg}uek lehenek, nem helyees ³heik az egyes ag allamok saj a forr asai. A ars nansz ³roz as elve az jeleni, hogy az EUcsak kieg esz ³}o amoga as ny uj azopera ³v programok egy eni projekjeihez, es az EU alapoka bizonyos m er ekig ki kell eg esz ³eni hazai forr asokkal. Neh ezs ege jelen a megfelel}o benchmark megal al asa, ugyanis a gyakorlaban az addicionali as elv e neh ez ellen}orizni, ³gy az nem mindig käoelez}o jelleg}u. A ag allamok nem käoelesek uj käols egve esi kiad as l erehoz as ara, hogy a koh ezi os poliikai amoga as ars nansz ³rozz ak. M ar megl ev}o nemzei er}oforr asok, amelyeke hasonl o beavakoz asok nansz ³roz as ara haszn alak ( es ez er vonakozik r a az addicionali as käoveelm enye), megjeläolhe}oek a Srukur alis Alapok ranszfereinek ars nansz ³roz as ara. Form alisan, egyäunk fel egy ars nansz ³roz asi r a a, c-, ami az jeleni, hogy COH nagys ag u EU ranszfer ki kell eg esz ³eni hazai nansz ³roz assal c COH m er ekben. Az addicionali as es a ars nansz ³roz as a käovekez}o eljes allamikiad asi fel eelk en fogalmazha o meg egy kedvezm enyeze orsz agban: TOTEXP = COH + max(exp 0 ;c COH ) ; (34) ahol TOTEXP a eljes kiad as, COH az EU koh ezi os alapjaib ol sz armaz o sk alis ranszfer, EXP 0 a hazailag nansz ³rozo kiad as beavakoz as n elkäuli sziu aci oban (Srukur alis es Koh ezi os Alapok n elkäul), es c a ars nansz ³roz asi r aa. Megvizsg alva a ag allamok addicionali asi abl azaai, nyilv anval o,

16 100 Varga J anos { Jan in ' Veld hogy a nemzei käozäoss egi kiad as, amireaz addicionali asvonakozik, alal aban jelen}osen meghaladja a ars nansz ³roz asi szäuks eglee. Ebben az eseben EXP 0 > c COH, es a eljes kiad as: 9 TOTEXP = COH + EXP 0 : (35) Mivel az infrasrukur alis es oka asi kiad as ipikusan meghaladja a ars nansz ³roz asi käoveelm enyeke, ez a megfogalmaz as a beavakoz as n elkäuli sziu aci oban (Srukur alis es Koh ezi os Alapok n elkäul) hazailag nansz ³rozo kiad as (EXP 0 ) ekini benchmarknak, es kiz ar olag az EU Koh ezi os Alapokb ol kapo sk alis ranszfer (COH ) ha asai vizsg alja. A mone aris poliik a a Taylor-szab alyon kereszäul modellezzäuk, amely lehe}ov e eszi a kamal ab in aci ora es kibocs a asi r esre val o reakci oj anak sim ³ as a. A kibocs a asi r es a }oke es munka kihaszn als ag anak a hossz u av u rend}ol val o el er esek en de ni aluk (ld. Roeger es szerz}o arsai, 2008). i = INOM lag i lag INOM r EQ + ¼ T + ¼ INOM (¼ C ¼ T ) + + INOM y;1 ygap 1 + INOM y;2 (ygap +1 ygap ) + u INOM : (36) Az eur o-äoveze orsz agaiban a kamal aba az Eur opai KÄozponi Bank ha arozza meg, a eljes eur o-äovezeben meg gyelhe}o fejl}od es alapj an. Szlov enia, Ciprus, M ala es Szlov akia 2007, 2008 illeve 2009-ben veze ek be az eur o. Bulg aria, Leorsz ag, Liv ania es Eszorsz ag a valu aika az eur ohoz räogz ³ik, ³gy a Taylor-szab aly egy arfolyamkäove}o egyenleel helyees ³eÄuk. 4.7 Kalibr al as es a beavakoz asok implemen al asa Az EUkoh ezi os poliika kiad asainak szimul aci oj ara a modell egy Äobb-orsz agos verzi oj a haszn aljuk 28 r egi oval (a 27 ag allam es egy r egi o, ami a vil ag Äobbi r esz e reprezen alja). Amodell kalibr aci oj anak r eszleei megal alha oak Roeger es arsai (2008) es D'Auria es arsai (2009) anulm any aban. A modell kalibr al as aban käovejäuk a dinamikus alal anos egyens ulyi modellez es irodalm a, es a f}o v aloz ok alland osul allapobeli ar anyai egyenl}ov e esszäuk az empirikus megfelel}ojäukkel minden r egi oban. A f}o alland osul allapobeli ar anyok kalibr al asa (mag an fogyasz as es a kibocs a as ar anya, beruh az as es a kibocs a as ar anya, sb.) az EUROSTAT es az OECD adaain alapszik, a srukur alis param eerek a modell becsäul verzi oj ab ol (Rao es arsai, 2009) sz armaznak, vagy a modell egyenleei alapj an eleve megha arozoak. Az egyedi orsz ag modellek kalibr al asa orsz ag-speci kus srukur alis jellemz}oke haszn al, 2000-es adaok alapj an. Az orsz ag modelleke a bilaer alis kereske- 9 Herve esholzmann(1998)kriiz aljaasrukur alisalapokkor abbimodell-alap uanulm anyai,mivel feler}os ³ik a eljes ha as,mer feleszik,hogy a eljes Srukur alis Alappal kapcsolaos kiad as kieg esz ³}ojelleg}u akonrafaku alis sziu aci ohozk epes(totexp = COH +c COH +EXP 0 ), holo az addicionali as elv enek helyes formul aj a a (35) egyenleadjameg.

17 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak delmi adaok seg ³s eg evel kapcsoluk Äossze, amelyek a 2004-es kereskedelmi m arixon alapulnak. 10 A srukur alis es koh ezi os poliikai programok kere eben ado sk alis ranszfereke a korm anyok käozäoi egyäosszeg}u ranszferekk en modellezäuk. A 3. abl aza muaja be a beavakoz asok f}o eräuleei, es az, hogy a modell milyen sokk-k en kezeli az egyes beavakoz asoka. 11 A käozäoss egi infrasruk ur aba Äor en}o beruh az asoka az allami beruh az asok amenei emelked esek en ) modellezäuk. A mez}ogazdas aghoz, iparhoz es a szolg ala asokhoz kapcsol od o amoga asi programoka egy amenei vagy (a program erm esze e}ol fäugg}oen) ar os x käols eg, vagy zikai }okekäols eg (FC Y, rp K ) csäokken esk en vezeäuk be a v egerm ekeke gy ar o c egekn el. A kua as-fejlesz es ÄoszÄonz}o kiad as hasonl oan modellezäuk, a käozbens}o szekorban a x käols ege (FC A ) ameneileg vagy ar osan csäokkeneäuk, a program erm esze e}ol fäugg}oen. A hum an }oke beruh az as ille}oen a ki ze esek h arom alkaeg ori aj a käuläonbäozejäuk meg, a r eszlees ki ze esi pro l alapj an. A hum an er}oforr asra sz an alapok egy r esz e oka asi beruh az asra käolik, k epzes egi csopor megjeläol ese n elkäul, ³gy ez a modellben sz eoszjuk az Äosszes k epzes egi csopor käozäo. Egy kisebb h anyado käozvelenäul a magasan k epze hum an (" IG }ok ebe ir anyul o befeke esekre sz annak, ez a modellben H - er}o sokk en erelmezzäuk. A fennmarad o Äosszege az allam alal a h azar asoknak juao ranszferek ameneiemelked esek en magyar azzuk. Az orsz ag-speci kus oka asi kiad asokr ol el erhe}o adaok alapj an meg lehe becsäulni az iskol aban eläoläo evek näovekm eny e ( s näoveked ese), ami sk alis ranszferekkel lehe nansz ³rozni. Annak erdek eben, hogy gyelembe vegyäuk az oka asban addicion alisan eläoläo id}o, felesszäuk, hogy a di ak popul aci o uols o kohorsza ov abb marad az oka asi rendszerben, es k es}obb l ep be a munkaer}opiacra. V egäul a echnikai seg ³s egny uj as a korm anyzai fogyasz as amenei emelked esek en vezeäuk be. Akoh ezi os poliikaikiad asoka EUkÄols egve esb}ol nansz ³rozz ak, amihez az Äosszes ag allam hozz aj arul. Ebben a modellez esi gyakorlaban feleäuk, hogy minden orsz ag, amelyik 2000-ben agja vol az Eur opai Uni onak, egyenl}o m er ekben j arul hozz a az EU käols egve es ehez, es hogy ezek a hozz aj arul asok ar anyosak a GDP-vel. 12 A koh ezi os kiad asok nansz ³roz as ahoz a megkäoveel hozz aj arul as m er eke hozz ave}olegesen az egyes orsz agok GDPj enek 0,2 sz azal eka, es felesszäuk, hogy ez munk a erhel}o ad ok emel es evel nansz ³rozz ak. 10 Akalibr al as esamodellorsz agjellemz}oinek r eszleesle ³r asamegal alha od'auria es arsai(2009). 11 FelesszÄuk,hogyabeavakoz asf}oeräuleeinekazar anyakonsansa ki ze esi id}ohorizon minden ev eben. 12 Hab ar a ne o hozz aj arul asok jelen}osen käuläonbäoznek a agorsz agok käozäo, az EU käols egve es ehezval ohozz aj arul asr eszlees modellez ese ulmua aanulm any kereein. A munk aerhel}oad okon kereszäuläor en}o nansz ³roz asfelev ese all alegkäozelebb a val os aghoz,deezerm eszeesencsakegy lehe}os eg. Amunk aerhel}oad okorz ³ ojellege amodellben amunkapiacparameriz al as a ol, esajua asokra esranszferekrevonakoz o index al asiszab alyok olfäugg (ld. D'Auria es arsai, 2009). T arsas agi ad okon (vagy fogyasz asi ad okon)kereszäuläor en}o nansz ³roz as m egink abb(kev esb e)orz ³ o lenne.

18 102 Varga J anos { Jan in ' Veld TerÄule Infrasruk ura Mez}ogazdas ag, ipar esszolg ala as K+F Emberier}oforr as Technikai seg ³s egny uj as Asokkokimplemen al as aszolg al ov aloz ok Az allami beruh az as, I G amenei emelked ese (" IG -n kereszäul) Azegy ebkorm anyzaikiad asok(g ) ameneiemelked ese. A v egerm ekekegy ar ov allalaok xkäols eg enek vagy a zikai }oke käols eg enek csäokken ese (FC Y es rp K, ar os vagy ameneicsäokken es) A K+F erm ekek felhaszn al oinak x käols eg enek vagy kock azai pr emium anak csäokken ese (FC A ar os vagy ameneicsäokken es) Hum an }oke es korm anyzai ranszferkiad asemel ese: (i) beruh az as a magasan k epze hum an }ok ebe (h H, H -n kereszäul); (ii) oka asiberuh az as mindegyik k epzes egi csoporban(h s, s -nkereszäul) Korm anyzaifogyasz as(g ) ameneiemelked ese 3. abl aza. A beavakoz asok eräuleei es a modell v aloz oi 5 A koh ezi os kiad asok makroäokon omiai ha asai Akoh ezi oskiad asok szimul al GDPha asai a 4. abl aza esaz1. abra aralmazza. 13 A kedvezm enyeze orsz agokban a kibocs a as emelked ese gyelhe}o meg, m ³g az adom anyoz o orsz agokban a kibocs a as csäokken. RÄovid avon a kiad as azonnali impulzus ad a kereslenek, de ez r eszben ellens ulyozz ak a magasabb in aci o, az emelked}o }okekäols eg, es a re alfel er ekel}od es ha asai. KÄoz ep avon a ermel ekenys eg javul asa fokozaosan näoveli a poenci alis kibocs a as. A kedvezm enyeze orsz agokban a fogyasz asi kiad asok emelkednek, r eszben a nem likvidi askorl aos ricard oi fogyasz okn al, akik ar osan magasabb jäovedelemre sz am ³anak, es akik a }okepiaci hozz af er esäuk r ev en m ar kor an udj ak näovelni a fogyasz asuka. A likvidi askorl aos h azar asok fogyasz asa, amely a foglalkoza as es a b eremelked es alal vez erel, szin en magasabb. Ab erek a ermel ekenys eggel p arhuzamosan hossz u avon emelkednek, es mivel a ermel ekenys eg näovekm enyei id}ovel er}osäodnek, ³gy a jäovedelem emelkedik. Azadom anyoz o orsz agokban azeu käols egve es ehezäor en}o magasabb hozz aj arul as näoveli az allam elad osodos ag a, ami a munk a erhel}o ad ok fokozaos näoveked es ehez veze, ennek pedig nega ³v ha asa van a foglalkozaos ag näoveked es ere. A ne o kedvezm enyeze orsz agokban azonban a magasabb näoveked es näoveli az ad obev eeleke. A legnagyobb ne o kedvezm enyezeekn el ez a ha as ellens ulyozza az el}oz}o, es az allamad oss ag csäokken ese ere enged az alacsonyabb munk a erhel}o ad oknak, lehe}os ege adva a pozi ³v foglalkozaos agi ha asnak. RÄovid avon a koh ezi oskiad asok näoveked ese alal aban kiszor ³ja a v allalai beruh az as. KÄoz ep avon a ermel ekenys egnäovel}o ha asok domin alnak, es a beruh az asi kiad as emelkedik. Alal aban emelked}o in aci os nyom as gyelhe}o meg, mivel räovid avon a keresleiha asok domin alnak, dekäoz ep avon a poenci aliskibocs a asnäoveked es evel az in aci os nyom as csäokken. A nagyobb keresle näoveli az imporo, 13 A r eszlees orsz agonk eni eredm enyek megal alha ok e anulm any m}uhelyanulm any verzi oj aban (Varga esin 'Veld,2009b).

19 A käozäoi koh ezi os poliikai kiad asok ha asainak m ³g a megnäovekede kiad as jelen}os fel er ekel}od eshez veze a legnagyobb kedvezm enyeze orsz agokban, es a versenyk epess egbeli veszes eg csäokkeni az expor näoveked es e. Ennek eredm enyek en a kereskedelmi m erleg romlik, es a foly o ze esi m erleg hi anya nagyobb lesz. Az 1. abra a koh ezi oskiad asok GDP-re gyakorol ha asai muaja, käuläonbäoz}o kiad asi kaeg ori akra lebonva. Ezen az abr an minden s av egy modellszimul aci o mua, ahol mindig eggyel Äobb kiad asi kaeg ori a veszäunk - gyelembe. Teh a a legalacsonyabb s av az a szimul aci o muaja, ahol csak a mez}ogazdas agi, ipari es szolg ala asi kiad asoka, valamin a echnikai seg ³s egny uj as vesszäuk gyelembe, a m asodik s av hozz aadja az infrasrukur alis kiad asoka a szimul aci ohoz, a harmadik hozz aadja a K+F-re, a negyedik a hum an }oke beruh az asra ir anyul o kiad asoka. Ezek a gra konok illuszr alj ak a beavakoz asok käuläonbäoz}o eräuleeinek ne o hozz aj arul as a, es az id}opro- l, ami ala a käuläonbäoz}o kaeg ori ak kibocs a asi ha asai maerializ al odnak. Alal anoss agban az infrasrukur alisberuh az as ha asai erezhe}oek a leggyorsabban, m ³g a K+F es a hum an }oke beruh az as ha asai hosszabb id}o ala fejik ki ha asuka. Megjegyzend}o, hogy ezek az eredm enyek aralmazz ak a m as orsz agokb ol sz armaz o spillover ha asoka is Auszria Belgium Bulg aria Ciprus Csehorsz ag D ania Eszorsz ag Finnorsz ag Franciaorsz ag GÄorÄogorsz ag Hollandia Irorsz ag Lengyelorsz ag Leorsz ag Liv ania Magyarorsz ag M ala N emeorsz ag Olaszorsz ag Porug alia Rom ania Spanyolorsz ag Sv edorsz ag Szlov akia Szlov enia UK abl aza. GDP ha as azäosszes EU agorsz agban. Sz azal ekos el er es azalapesehezk epes