Római jog XVI a vagyon. A dolgok, a dolgok oszt{lyoz{sa. a vagyon t{rgya

Átírás

1 Római jog XVI. A dolgok, a dolgok oszt{lyoz{sa a vagyon Vagyon (familia pecuniaque patrimonium / bona): az azonos célra rendelt gazdas{gi érdekű (azaz pénzben kifejezhető) - jogosults{gok és - kötelezettségek összessége. A jogviszonyokat vagyonn{ egy közös {llandó cél fogja össze: - természetes személynél az ember {ltal{- nos életcéljai, - jogi személynél pedig az az ön{llósult cél, mely jogalanyis{ggal van felruh{zva. Kivételesen ideiglenes cél is lehet vagyon alanya, mint a nyugvó hagyaték vagy a csődvagyon esetében. különvagyonok A jogrend az {ltal{nos vagyonon belül a jogosults{gok és kötelezettségek bizonyos csoportj{t egy meghat{rozott különleges célra is rendelheti. Ezt nevezzük különvagyonnak (universitas iuris), része az {ltal{nos vagyonnak, egyúttal azonban egységes egész is, mely gyarapodhat és csökkenhet. A római jogban különvagyon a csal{dfő vagyon{n belül a hatalom alatti és rabszolga peculiuma, a férj vagyon{n belül a hozom{ny (dos), (az örökös vagyon{n belül a megszerzett örökség beneficium abstinendi és beneficium separationis esetében, a hitbizom{nyos vagyon{n belül az egyetemes hitbizom{ny.) A külön elb{n{s {llhat abban, hogy a) a különvagyont az {ltal{nos vagyon alanya együtt tartozik valakinek kiadni ( hozom{nyt, egyetemes hitbizom{nyt), b) bizonyos hitelezők csak a különvagyonból nyerhetnek kielégítést ( a peculium hitelezői actio de peculio), c) a többi hitelezőt a különvagyonból történő kielégítésnél megelőzik ( a hagyatéki hitelezők beneficium separationisn{l). a vagyon t{rgya A vagyon alkotó elemeit jelentő jogosults{gok és kötelezettségek a vagyont{rgyak ( vagyontételek ) lehetnek: a vagyon alany{nak valamennyi dolg{n fenn- {lló tulajdonjogai, az ún. idegen dologbeli jogok, a kötelmi követelések ill. tartozások. A jogosults{gok a vagyon aktív{i, a kötelezettségek pedig annak a passzív{i a vagyonbeli aktív{k összértéke adja a bruttó vagyont, s ha ebből levonjuk a passzív{k összértékét, a tiszta vagy nettó vagyont kapjuk attól függően, hogy a vagyonon belül az aktív{k vagy a passzív{k értéke van-e túlsúlyban, beszélünk aktív, illetőleg passzív vagyonról. a vagyonjog A mag{njognak azt a részét, mely a vagyonalkotó részek részletes szab{lyait adja, tov{bb{ ezeknek az egyes vagyonok közti mozg{s{t meghat{rozza, vagyonjognak nevezzük. H{rom fő része: dologi jog, kötelmi jog és öröklési jog. Nb. Vagyonjogok alanyai Róm{ban csak vagyonjogi képességgel (commercium) rendelkező személyek lehetnek, azaz mindenek előtt az önjogú cives Romani és Latini, tov{bb{ a jogi személyek, jogalanyis{guk hat{rain belül. vagyonalkotó részek A rómaiak a tulajdon esetében mag{t a dolgot tekintették vagyonalkotó résznek. Ennek megfelelően a vagyonon belül különbséget tettek res corporales és res incorporales között, értvén előbbin a tulajdonjog t{rgyait, utóbbin a vagyonba tartozó minden m{s jogot és kötelezettséget. (Gaius II ) 1

2 a dolog - res a külvil{gnak olyan ön{lló része, ami - {llandó tulajdons{gai folyt{n - m{s testi t{rgyaktól megkülönböztethető és - jogviszonynak (tulajdonjognak) ön{lló t{rgya lehet Római jogi szempontból ezért nem dolgok: a) a külvil{gnak azok a részei, melyek emberi uralom al{ egy{ltal{n nem vonhatók, az égitestek, a tengerfenék, b) a szabad ember teste (de!! a lev{gott haj, a kihúzott fog), c) a dolog-alkatrészek (mert nincsen ön{lló létük), d) a dologösszességek. dologösszesség universitas rerum distantium több ön{lló, de azonos rendeltetésű, gazdas{gi kapcsolatban {lló dolognak összefoglal{sa egy gyűjtőfogalom al{ (ny{j, gulya, ménes, könyvt{r, négyesfogat) A közös gyűjtőnévvel jelölt dolgok megtartj{k jogi ön{llós{gukat, a ny{jba tartozó minden egyes {llat tulajdonjog{t ön{llóan kell vizsg{lni ( mindegyikre külön {ll be az elbirtokl{s). A dologösszességnek mégis van jogi jelentősége, mert a benne foglalt dolgok a gyűjtőnevük alatt együttesen vindik{lhatók (vindicatio gregis), elz{logosíthatók, haszonélvezetbe adhatók (ususfructus gregis), róluk egyetlen ügyletben ( ad{svétel, végrendelet) lehet rendelkezni. tartozék - pertinentia ha a mellékdolog egyetlen dologból {ll, az evező a csónak, a kulcs a szekrény, a fedő a fazék, a kötőfék a ló tartozéka a tartozék jogi jelentősége abban van, hogy a fődologra kötött szerződés hat{lya az üzleti szok{sok szerint terjed ki r{, vagy sem felszerelés - tartozék Gazdas{gi kapcsolat {llhat fenn ön{lló, de különböző jellegű és rendeltetésű dolgok között is olyan módon, hogy egyikük - mint mellékdolog - egy m{sik dolog, mint fődolog (res principalis) {llandó szolg{lat{ra, vagy legal{bb is haszn{lhatóbb{ tételére van rendelve, anélkül azonban, hogy ezzel ön{lló dolog jellegét elveszítené. felszerelés - instrumentum mellékdolgok meghat{rozott köre van a fődolog szolg{lat{ra rendelve fundus cum instrumento, taberna instructa a felszerelésről kifejezetten rendelkezni kell a szerződésben, jelentősége annyi, hogy a rendes üzemvitelhez szükséges dolgokat és azok mennyiségét a fődologról rendelkező ügyletben nem kell tételesen felsorolni, meghat{rozni forgalmon kívüli dolgok (res extra commercium) A jogi értelemben dolognak minősülő t{rgyak közül némelyeket a római jog különös meggondol{sokból kivett a mag{njog szab{lyai alól, és részint a szakr{lis jog, részint a közjog szab{lyoz{sa al{ utalt. Ezek az ún. forgalmon kívüli, m{sként forgalomképtelen dolgok (res quarum commercium non est). Forgalmon kívüliségük abban {llt, hogy rajtuk semmiféle mag{njog (tulajdonjog, idegen dologbeli jog, birtokjog) fenn nem {llhatott, és a róluk rendelkező szerződés ill. m{s ügylet ÉRVÉNYTELEN volt. res divini iuris res publicae eredetileg az istenek tulajdon{ban levőknek tekintették, ezért a ius sacrum uralma alatt {llottak. később azzal fejezték ki forgalmon kívüli voltukat, hogy ezek nem tartozhatnak senki vagyon{ba (nullius in bonis est). a populus Romanus dolgai közül forgalmon kívüliek az ún. res in usu publico (m{sként: res publico usui destinatae), a római {llam közhaszn{latra rendelt javai 1. res sacrae (szent dolgok) res divini iuris a templomok a hozz{juk tartozó felszerelésekkel és ingatlanokkal, a vall{si kultusz egyéb helyei ( olt{rok, ligetek), ezeket a római nép felhatalmaz{sa alapj{n a magistratusok a pontifexek közreműködésével az isteneknek aj{nlott{k fel (consecratio) Az ilyen dolgok megrong{l{sa vagy nyereségv{gyból történt eltulajdonít{sa sacrilegium, mely hal{lbüntetés al{ esik. A tettes ellen a magistratus hivatalból lép fel, ezenfelül b{rki keresetet indíthat ellene (actio popularis). Zavartalan haszn{latukat a praetor külön interdictummal oltalmazza. A res sacrae elvesztik ebbeli jellegüket az ünnepélyes exauguratioval, vagy ha az ellenség kezébe kerülnek. res divini iuris (2) 2. Res sanctae (sérthetetlen dolgok) - Róma és a municipiumok v{rosfalai ill. kapui, (régebben az ünnepélyes sanctio révén lettek az istenek oltalma al{ helyezve), - eredetileg közéjük tartoztak az agri limitati hat{rmezsgyéi is, melyeket Juppiter Terminalis isten tulajdon{nak tekintettek. a res sanctae megsértése (rong{l{sa, engedély nélküli {talakít{sa, sőt a kapu helyett a falon keresztüli közlekedés is) főbenj{ró sacrilegium a jusztini{nuszi kodifik{ció hagyom{nytiszteletből megtartotta ugyan az elnevezést, de ennek a dologféleségnek akkor m{r nem volt gyakorlati jelentősége 2

3 res divini iuris (3) 3. Res religiosae (temetkezési hely) melyeket mag{nszemélyek szentelnek a holtak szellemeinek, vagyis a sírhely (ill. sírbolt) és a halottal eltemetett dolgok. A temetkezési hely locus religiosus-sz{ az{ltal v{lik, hogy a telektulajdonos, illetőleg az, aki tőle a temetkezés jog{t (ius mortuum inferendi) megszerezte, abba egy római polg{r vagy rabszolga holttestét illetőleg hamvait az előírt szertart{sokat megtartva eltemeti - kivéve: res publicae, fundus provincialis A jogszerű temetkezéssel a sírhely feletti tulajdon megszűnik, és az nem lehet többé vagyonjog t{rgya. De! volt két saj{tos mag{njog a sírhelyen: a) ius inferendi, b) ius sepulchri - iter ad sepulchrum külön interdictumok és in factum actiok {ltal védve actio de sepulchro violato (popularis actio) res publicae a római {llam közhaszn{latra rendelt javai, az {llami középületek (fórumok, bazilik{k, fürdők, szính{zak, cirkuszok stb.), a közterek és közutak (viae publicae), a vízvezetékek, az {llandó folyók ezek felett az {llamnak ugyan tulajdonjoga van, ez a tulajdonjog azonban nem a mag{njog, hanem a közjog hat{lya al{ esik. haszn{latuk mindenkinek megengedett, azt a praetor interdictummal (ne quid in loco publico fiat) védelmezte, a haszn{latban akad{lyozott mag{nszemély pedig actio iniuriarumot indíthatott az akad{lyozó ellen res fiscales mag{njogi forgalomra képesek az ún. pénzügyi {llamvagyonba tartozó dolgok, a res fiscales az {llamnak azok a javai, melyek felett neki mint köztestületnek (fiscus) közönséges, b{r sok tekintetben privilegiz{lt, mag{njogi tulajdonjoga van. Ilyenek a közföldek, az {llami rabszolg{k, a hadizs{km{ny, az {llamra h{ramlott hagyatékok, m{s javak, az elkobzott és kisaj{tított dolgok, stb. Ezekkel a kincst{r mag{nosok módj{ra rendelkezik. Elidegenítésük {rverés útj{n szokott történni, tulajdonuk ez{ltal a vevőre sz{ll. res in commercio - res privatae mindazok a dolgok, melyeket a tételes jog nem rekeszt ki a mag{njogi forgalomból, forgalomképesek (res in commercio). Ezeket a res publicaevel szembe{llítva res privataenek is nevezzük, tekintet nélkül arra, hogy mag{njogok valóban fenn{llanak-e rajtuk vagy sem. *Ide tartoznak az uratlan (gazd{tlan) dolgok (res nullius) is] A forgalomképes dolgokat eltérő természeti tulajdons{gaik ill. gazdas{gi szerepük alapj{n különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. Az így nyert dologoszt{lyoknak adott esetben eltérő jogi megítélése lehet. ingók - ingatlanok helyettesíthető dolgok - helyettesíthetetlen dolgok elhaszn{lható dolgok - elhaszn{lhatatlan dolgok osztható dolgok - oszthatatlan dolgok egyszerű dolgok - összetett dolgok res mancipi - res nec mancipi ingó dolgok (res mobiles) melyek {llaguk sérelme nélkül v{ltoztathatj{k helyüket - vagy saj{t erejük {ltal (res sese moventes: {llatok, rabszolg{k) - vagy pedig idegen erő hat{s{ra (élettelen dolgok). res mobilis - res immobilis ingatlan (res immobilis) a telek (praedium, fundus, solum), a földterület körülhat{rolt része mindaz, ami vele alkatrészként összefügg ( épületek, növényzet). (ezek addig, amíg a földdel összefüggnek, nem ön{lló dolgok, az elv{l{ssal azonban ingókk{ lesznek) Minden telekhez hozz{tartozik a légtér és földbelső is, de mindkettő csak annyiban, amennyiben a telek haszn{lata célj{ból szükség van r{. fundus Italicus - fundus provincialis agri limitati - agri arcifinii praedia rustica - praedia urbana a megkülönböztetésnek főleg a dologi jogban van jelentősége: a birtokinterdictumok alkalmaz{s{n{l, az elbirtokl{sn{l, egyes idegen dologbeli jogok alapít{s{n{l; tov{bb{ a kötelmi jogban letét, furtum t{rgya csak ingó lehet res fungibilis - res nec fungibilis helyettesíthető dolog (res fungibilis) a forgalomban nem egyedileg megjelölve, hanem mennyisége (űrtartalom, súly, hosszús{g, térmérték, darabsz{m, stb.) szerint szerepel, mivel nagy tömegű egym{ssal egyenértékű és felcserélhető péld{nyban szokott előfordulni, élelmiszerek, nyersanyagok, széri{ban elő{llított ipari termékek. jogi szempontból legfontosabb a pénz helyettesíthetetlen (res nec fungibilis) az a dolog, amelyiknél a dolog egyediségét a forgalom lényegesnek tartja A megkülönböztetésnek különösen a dologi jogban van jelentősége: a helyettesíthető dolgok azonosíthatatlans{ga megnehezíti ill. kiz{rja vindik{l{sukat. A kötelmi jogban: kölcsön t{rgya csak helyettesíthető dolog lehet. 3

4 res consumptibilis - res non consumptibilis res divisibiles - res non divisibiles elhaszn{lható dolog (res consumptibilis) melyet rendeltetésszerűen haszn{lni csak az {llag elfogyaszt{s{val, megsemmisítésével lehet az élelmiszerek, ipari nyersanyagok (ezeknél a feldolgoz{s jelenti az elhaszn{l{st), a tüzelőanyagok, stb. a pénz is!! elhaszn{lhatatlan dolog (res non consumptibilis) ha többszöri, ill. {llandó haszn{latot enged anélkül, hogy {llag{ban - a rendes kop{st nem sz{mítva - fogyatkoznék, munkaeszközök, haszn{lati t{rgyak. Az elhaszn{lható dolgok egyben helyettesíthetők is, de a helyettesíthető dolog azonban nem mindig elhaszn{lható. osztható dolgok (res divisibiles) eredeti jellegük megv{ltoz{sa nélkül oly módon darabolhatók részekre, hogy a feloszt{ssal nyert részek csup{n ar{nylagos értékcsökkenést szenvednek a telek, a h{zingatlan emeletek szerint, {ltal{ban az elfogyasztható dolgok oszthatatlan dolgok (res non divisibiles) eredeti jellegük megv{ltozik a feloszt{ssal, haszn{lhatatlann{ v{lnak az élőlények (rabszolga, élő {llatok), a gépek, szersz{mok, bútorok, a könyv A megkülönböztetés jogi jelentősége abban van, hogy tartós haszn{lati jogviszony, haszonélvezet, haszonkölcsön, bérlet elhaszn{lható dolgokra nem létesíthető (kivétel: quasiususfructus, commodatum ad ostentationem.) A megkülönböztetésnek a tulajdonközösség megszüntetésénél, tov{bb{ a részletteljesítés lehetősége szempontj{ból van jelentősége egyszerű és összetett dolgok egyszerű dolog (res quae uno spiritu continentur, hénomenon ) mely természettől fogva egységes az összes élőlények (rabszolg{k, {llatok), az egy darabból {lló homogén élettelen dolgok A megkülönböztetésnek gyakorlati jelentősége is van. Az egyszerű dolog addig létezik, ameddig természete és a haszn{lat engedi; az összetett dolog ellenben részeiben megújulhat, anélkül, hogy individualit{s{t elvesztené. összetett dolog (universitas rerum cohaerentium, szünémenon ) több kor{bban ön{lló, egyszerű dologból mesterségesen létrehozott új dolog, melynek egységét a gazdas{gi felfog{s adja hajó, szekér, h{z, bútor, stb. Az összetett dolognak természetben elkülöníthető részeit alkatrészeknek (accessio) nevezzük (nem mellékdolgok, hanem csup{n dologrészek) accessio solo cedit aedificium solo cedit az összetett dolog jogi sorsa egységes Sőt ez fennmarad akkor is, ha m{r egyetlen eredeti darabja sem maradt, mivel a különböző pótl{sok, helyettesítések következtében az alkatrészek teljesen kicserélődtek res mancipi - res nec mancipi A megkülönböztetés nem is dolgokra, hanem a vagyont{rgyakra vonatkozik res mancipi melyek civiljogi hat{lyú {truh{z{sa (ill. melyek civiljogi hat{lyú megalapít{sa) csup{n mancipatio vagy in iure cessio útj{n lehetséges. Ilyenek (4): az it{liai telek (fundus Italicus), a rabszolga, az It{li{ban honos igavonó és teherhordó {llatok az útszolgalmak (iter, actus, via) és a vízvezetés szolgalma (aquaeductus). res nec mancipi minden m{s dolog (és jog), melyek {truh{z{s{hoz (megalapít{s{hoz) formai szerző ügylet nem szükséges, az {truh{z{s form{tlanul is lehetséges A klasszikus jogban csup{n néh{ny kevéssé fontos kérdésben jut szóhoz a megkülönböztetés, abban, hogy az önjogú nő csak gy{mja hozz{j{- rul{s{val idegenítheti el a res mancipit a formahib{san szerzett rabszolga a felszabadít{ssal nem v{lik polg{rr{, hanem csak latinussz{. a dologi jog Dologi jogok azok az ún. egypólusú jogviszonyok, melyek a jogosítottnak (elvileg) teljes vagy részleges gazdas{gi kihaszn{l{st (élvezetet) biztosítanak egy dolog felett az{ltal, hogy mindenki m{st eltiltanak a dologra való minden olyan behat{stól, mely a jogosított élvezetét, jog{nak gyakorl{s{t zavarn{. EGO A B a dologi jog (2) a) Szemben a kötelmi jogokkal, melyek egy vagy több meghat{rozott személy között {llnak fenn (relatív szerkezet), akik szab{lyként kölcsönösen jogosítva és kötelezve is vannak, a dologi jogok abszolút szerkezetűek: azaz a dologi jogosulttal szemben őt mag{t lesz{mítva mindenki m{s (teh{t az egész emberiség) {ll kötelezettként, de az ő kötelezettségük kimerül a puszta nem tevésben, a jogosult joggyakorl{s{nak zavar{s{tól való tartózkod{sban. b) Dologi jog t{rgya csak forgalomképes ön{lló dolog lehet. Alkatrészen külön dologi jog fenn nem {llhat, az összetett dolgon fenn{lló tulajdonjog kiterjed annak minden részére. Ha a dolog utóbb forgalomképtelenné v{lik, akkor a rajta fenn- {llott dologi jog ugyanúgy megszűnik, mint amikor a dolog elpusztul. c) A dologi jogok védelmére petitórius jogeszközök szolg{lnak: a meglévő hatalmi helyzet védelmére alperesi pozícióban exceptiók, az elveszett hatalmi helyzet visszaszerzésére pedig az in rem actiok (vindicatiok). 4

5 a dologi jog (3) d) A dologi jogok köre z{rt, azokat a törvény taxatíve {llapítja meg, a felek mag{nautonómi{ja teh{t nem terjed ki új dologi jogok létesítésére. Két nagy csoportjukat szok{s megkülönböztetni: 1. ius in re propria, vagyis a tulajdonjog, 2. iura in re aliena, az ún. idegen dologbeli jogok: a szolgalmak (servitus és ususfructus), az örökhaszonbérlet (emphyteusis), örökbérlet v. felülépítményi jog (superficies) z{logjog (pignus és hypotheca). (3.) harmadikként ide sorolhatók tkp. a birtokjogok (iura possessionis) is, mivel a birtok jogi tény, melynek joghat{sai vannak: a birtokvédelem és meghat{rozott feltételek között a tulajdonkeletkeztetés. 5