Római jog XVIII

Átírás

1 Római jog XVIII. A birtok I. a tulajdonjog tartalma A negatív oldal csup{n a békés birtokl{st biztosítja a tulajdonos sz{m{ra, de ez utóbbi teremti meg a valós{gos lehetőséget a dolog élvezetére, s vele való tényleges és jogi rendelkezésre. Ezt a dologélvezeti lehetőséget nevezzük a tulajdonjog POZITÍV oldal{nak. A pozitív oldalban egybefoglalt jogosults{gok kimerítően (taxatíve) fel nem sorolhatók - {ltal{noss{gban vannak a tulajdonosnak megadva: a törvény megszabta hat{rokon belül a tulajdonos elvileg teljes jogi hatalommal bír a dolog felett. A pozitív oldalt kitevő jogosults{gok legfontosabbjai gyakorlati okokból mindazon{ltal nevesítve vannak: a) a tulajdonost e szerint a dologgal való tényleges rendelkezés körében megilleti a bírhat{s (bírlal{s) és a birtokl{s joga (ius habendi, possidendi) a haszn{lat és gyümölcsöztetés joga (ius utendi et fruendi), elhaszn{l{s vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, annihilandi), b) a jogi rendelkezés körében az élők közti vagy hal{lesetre szóló ügylettel való elidegenítés joga (ius distrahendi) és az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius onerandi). a birtok jelensége A jogi műnyelvben birtoknak legt{gabb értelemben azt a tényleges {llapotot nevezzük melyben valaki akkor van, midőn a közvetlen, fizikai hatalm{ban tart egy dolgot, vagy midőn legal{bbis meg van a lehetősége arra, hogy a dolgot a maga szok{sszerű rendeltetése szerint haszn{lja, a dolgot hatalm{ba kerítse. Azt, hogy mikor tekinthető egy birtok{llapot megvalósultnak, mikor van valaki egy dolog tekintetében birtokhelyzetben a gyakorlat és szok{sok szabj{k meg. a birtok jelensége (2) a. Az értékt{rgyakat, személyes holminkat, ipari termékeket szorosabb őrizetben, elz{rva, elrakt{rozva tartjuk. b. M{s ingó dolgokn{l a kapcsolat laz{bb, így pl. birtokoljuk a legelőn levő {llatot, az erdőben hagyott kitermelt f{t, az építkezéshez felhalmozott építőanyagot. c. A leglaz{bb a kapcsolat az ingatlanok tekintetében, de ez is igen v{ltozatos lehet. M{sként birtokoljuk pl. a sz{ntóföldet, a kertet, az erdőt, a havasi legelőt, a művelés alatt nem {lló telket, az időszakosan haszn{lt nyaralót. Az ingatlanok birtokl{s{hoz elegendő, ha meg van a lehetőség, hogy a birtokos odajusson, vagyis a birtok mindaddig fennmarad, a míg a birtokost a hozz{jut{sban nem akad{lyozz{k. a birtok elemei A birtoknak b{rmilyen legyen is a szok{sszerű birtok{llapot két elemét lehet megkülönböztetni: animus possidendi kell, hogy a birtokos akarjon birtokolni corpus possidendi szükséges, hogy birtokl{si akart{t külső tényekben is megvalósítsa a birtokl{shoz mindkét elem együttes megléte szükséges Animus nélkül nincs birtokl{s: a puszta testi közelség, még ha az adott dolgot szok{sosan így is szoktuk birtokolni, még nem teremt birtokot, ha a birtokl{si sz{ndék hi{nyzik. M{srészt a puszta birtokl{si akarat sem elegendő a birtok létrejöttéhez, hanem szükséges annak ténylegesülése a külvil{gban, a corpor{lis elem megvalósul{sa. Az animus és corpus nem két külön{lló mozzanata a birtoknak, hisz az egyik a m{sik nélkül nem létezhet. A corpus az akarat külső megnyilv{nul{sa, a külvil{g sz{m{ra csak a corpus észlelhető, ezért a saj{t birtokra hivatkozónak csak ezt kell bizonyítania, az animust az ellenkező bizonyít{sig fennforgónak kell tekinteni vélelem. a birtok, mint tény A birtok mint puszta tényhelyzet nem a jog teremtménye, létezett az {llam és a jogrend kialakul{sa előtt is. De: amikor az {llam a dologhaszn{lat biztosít{s{ra jogokat (pl. tulajdonjog) teremt, ezzel azt akarja elérni, hogy a dolgok birtoka a jogosultakn{l legyen: ezeknek megengedi a dolog birtokl{s{t, mindenki m{snak megtiltja azt. Az ide{lis helyzet: a dolgok kiz{rólag azokn{l vannak, akiknek joguk is van r{, vagyis ha a jogosult és a birtokos egyazon személy lenne. a valós{gban azonban a dolgok tényleges birtoka az esetek egy részében eltér a jogszerű {llapottól = a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak a dologhoz van-e valamilyen joga vagy nincs A birtokos azért birtokos mert n{la van a dolog ak{r joggal ak{r jogellenesen, mert tényleges uralmat valósít meg a dolog felett ak{r önhatalmúlag, saj{t hatalm{t gyakorolva, ak{r m{sok közreműködésével. 1

2 a. birtokolni csak dolgokat lehet, nem lehet t{rgya sem dolog-alkatrész, sem dologösszesség, sem jog. de: iuris (quasi) possessio!! (a posztklasszikus jogban) alapelvek A birtok, mint dolgokon fenn{lló hatalom, mint puszta tény fogalm{ból m{r a preklasszikus jogban következett két alapelv: b. a birtok kiz{rólagos uralom egy dolog felett = /többen /egy időben /ugyanazt a dolgot /egym{st kiz{róan nem birtokolhatj{k. ha egyidejűleg többen visznek végbe ugyanazon a dolgon birtokosi cselekményeket, akkor mindenek előtt el kell dönteni, hogy kit kell birtokosnak, és kit kell birtokh{borítónak illetve kivetőnek tekinteni. Lehetséges persze többek közös birtokl{sa ugyanazon a dolgon osztatlanul (pro indiviso), vagy részek szerint megosztva (pro diviso) a birtok története A birtok elsődlegesen puszta tény, azonban úgynevezett jogi tény. A birtokl{s jogi jelentőséget nyer az{ltal, hogy a jogrend következményeket, joghat{sokat fűz hozz{ = birtok szűk értelemben A (joghat{sokkal j{ró) birtok legrégebbi történetét két különböző, eredetileg ön{lló momentumra vezetik vissza, melyekből azt{n a klasszikus jogban ismert birtok fogalom levezethető: A. az egyik nyom m{r a XII t{bl{s törvényben megtal{lható usus fogalom: az usus itt tényleges hatalmat jelent egy adott dolog felett, és ez a hatalom szükséges ahhoz, hogy a dolgot el lehessen birtokolni, ugyanígy megtal{lható a tényleges hatalomra való utal{s azzal a hatalmi helyzettel kapcsolatban, amit az eladó köteles biztosítani a vevő sz{m{ra az ősi jogban (habere). Usus fenn{llhat minden dolgon, ami elbirtokolható, vagyis forgalomképes dolgokon, hagyatékon, sőt szabad személyeken is (pl. manus elbirtokl{sa a feleségen). az usus-birtokra vezethető vissza a későbbi civiljogon alapuló birtok-fogalom a birtok története (2) - usus (2) A klasszikus civiljog a tényleges hatalmon kívül azt is elv{rta ahhoz, hogy birtokként ismerje el a hatalmi helyzetet, hogy a dolgot olyan jogalapon szerezzék meg, amely a civiljog alapj{n tulajdonszerzéshez vezethet (iusta causa possessionis) Aki ilyen jogcímek alapj{n tartja ténylegesen hatalm{ban a dolgot, annak az a sz{ndéka, hogy azt a dolgot a saj{tjaként, saj{t maga sz{m{ra birtokolja. Ha a szerzésbe valamilyen hiba csúszott, pl. nem tulajdonostól sz{rmazik a hatalmi helyzet {truh{z{sa, vagy a res mancipire nem civiljogi aktust alkalmaznak az {truh{z{s sor{n, akkor a szerző nem v{lik a megszerzéssel azonnal tulajdonoss{, hanem esetleg csak bizonyos idő elteltével, elbirtokl{s útj{n v{lik teljes mértékben jogosultt{ arra, hogy a dolgot hatalm{ban tartsa. Itt keresendők a birtokkal j{ró egyik joghat{s gyökerei, vagyis, hogy a birtokl{s bizonyos egyéb feltételek megléte esetén tulajdont eredményezhet = tulajdon-keletkeztető hat{s a birtok története (3) B. A klasszikus kor birtok-felfog{s{nak a m{sik történeti eredője a possessio. A possessio szó a földön, a telken fenn{lló tényleges hatalommal kapcsolatos: Ez az {llam {ltal az ager publicus adott darabj{n a római polg{rok sz{m{ra biztosított hatalmi helyzetre megy vissza. Ezt a hatalmi helyzetet kaphatt{k az újonnan meghódított területekből ellenérték fejében (agri vectigales), vagy ellenszolg{ltat{s nélkül is (agri occupatorii). Mindkét esetben az {llam maradt a tulajdonos, joga volt azt b{rmikor visszavonni. de: az {llam {ltal biztosított hatalmi helyzetben, birtokban az {llam meg is védte a beutaltat. heredium - tulajdonvédelem ager vectigalis - birtokvédelem (ELEINTE CSAK EZ A LEHETŐSÉG!) A birtokvédelem eszközei a praetori interdictumok voltak, melyek segítségre lehettek, ha a föld birtokos{tól önhatalmúlag elvont{k a földet, vagy zavart{k annak haszn{lat{ban. a birtok története (4) - possessio (2) A possessio később m{r (1) nemcsak az {llam {ltal rendelkezésre bocs{tott földeken, hanem (2) mag{nszemélyektől kapott telkeken is fenn{llhatott. Kezdetben (a) v{rosi, a kései közt{rs{gban (b) mezei telkeken is. Ezek védelmére is rendelkezésre {lltak az interdictumok. S később az (3) ingók birtok{nak biztosít{s{ra is alkalmazt{k a védelmet. A possessio ezen korai form{j{ból alakult ki a klasszikus kor birtok-fogalma, a védelemre hangsúlyt fektető ius honorariumon alapuló birtok-fogalom. A ius honorarium a birtok önhatalmú elvon{sa illetve a birtokl{s zavar{sa esetén interdictumos védelmet adott a birtokosnak. Ez adta a birtokl{s tényéhez a klasszikus korban kapcsolódó joghat{sok m{sik csoportj{t, vagyis, hogy a birtokos védelmet kap birtokl{s{ban = birtokvédelmi joghat{s. a birtok joghat{sai - birtokjogok A birtokhoz, mint jogi tényhez fűződő jogkövetkezmények kétfélék lehetnek s összefoglalóan birtokjogoknak (iura possessionis) nevezzük azokat: A birtokl{s önmag{ban, jogoss{g{ra vagy jogellenességére tekintet nélkül védelemben részesül (védelmi hat{s) A védelmi hat{s {ltal{nosabb és jellegzetesebb {ltal{nosabb, mert a birtokos igénye a birtok{llapot zavartalan fenntart{- s{ra b{rkivel szemben puszt{n a birtok tényéből folyik. jellegzetesebb, mert a jogi tény és a joghat{s kapcsolata szorosabb a birtokn{l, mint m{s jogi tényeknél. A birtokl{s bizonyos tov{bbi feltételek fennforg{sa esetén tulajdonjogot eredményez, illetőleg a tulajdonszerzés egyik elemeként szerepel (tulajdon-keletkeztető hat{s) Megkövetelt, hogy az élők közötti forgalomban a tulajdonjog keletkezésénél a birtok meglegyen. A birtok a tulajdonszerzésnél kétféleképpen szerepel: - mint pillanatnyi birtok a foglal{s, a gyümölcsszerzés, tulajdon{truh{z{s esetében, illetve - mint tartós birtok az elbirtokl{sn{l. 2

3 possessio civilis Szűkebb értelemben birtoknak mondjuk a birtokhelyzetet olyankor, amikor a birtok ténylegességéhez birtokjog is j{rul. (Ellenkező esetben a birtokl{st egyes esetekben naturalis possessionak m{s esetekben detentionak (bírlalatnak) nevezzük. Ezen utóbbi esetekben a birtokl{s ténybeli eleméhez nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok.) A szűkebb értelmű birtok (civilis possessio) illetve a m{sik két hatalmi helyzet között külső megjelenésükben nincsen különbség. Egyazon dolgon a birtokos is, a naturalis possessor is, és a bírlaló is azonos, az illető dolog birtokl{sa szempontj{ból tipikus, a dologra jellemző birtokosi cselekményeket végez. Az elhat{rol{s csak kívülről nem észlelhető tényezők vizsg{lata alapj{n lehetséges. Ez az elhat{rol{si kérdés a római jog irodalm{ban régóta vitatott. Hiszen vannak olyan helyzetek, amelyeknél nem tűnik igaz{n logikusnak az egyik vagy m{sik csoportba való besorol{s. possessio civilis (2) Savigny (1803) szerint a civilis possessio nem m{s, mint birtokl{s tulajdonosi akarattal (animo domini). Eszerint a civilis possessor elsősorban: a tulajdonos, a jóhiszemű és a rosszhiszemű birtokos Savigny szerint ehhez képest kivételképpen minősített a római jog civilis possessornak tov{bbi négy birtoklót is. Carl Friedrich von Savigny Rudolph von Jhering Jhering (1869) szerint a birtokl{s minőségét nem az animus domini, hanem a birtokl{s objektív jogcíme (causa) hat{rozza meg. Egyes személyek (a tulajdonos és a négy birtokosi helyzet) causa possessionis alapj{n birtokolnak, a többiek pedig csak causa detentionis alapj{n. A causa possessionis mind a tulajdonos, mind a többi négy kategória esetében t{gan értelmezendő, mert mindenki causa possessionis alapj{n birtokol, aki azt {llítja mag{ról, hogy tulajdonos. possessio civilis (2) civilis possessornak tekintendő teh{t: a tulajdonos, a jóhiszemű birtokos (vagyis aki azt hiszi, hogy az ő birtokl{sa nem sérti m{snak a jog{t, péld{ul azt hiszi, hogy a dolog az övé), a rosszhiszemű birtokos (vagyis aki tudja, hogy birtokl{sa jogrendbe ütközik, sérti m{snak a jog{t), a z{loghitelező (pigneraticius), az örökhaszonbérlő (emphyteuta), a szívességi haszn{ló (precarista), a vit{s dolog letéteményese (sequester). Az ezen pozícióban lévő birtokosok helyzetében az a közös, hogy birtokvédelemben részesülnek, vagyis puszt{n birtokl{suk tényének igazol{sa ut{n bizonyos szab{lyok betart{s{val egyszerű, peren kívüli, interdictális védelmet kapnak a praetortól. A forr{sok az utolsó négy esetben mindkét felet birtokosnak ismerik el, s azt mondj{k, hogy - akinél a dolog van a védelem szempontj{ból birtokos (possessor ad interdicta) - a m{sik fél pedig birtokos a tulajdon-keletkeztető hat{s tekintetében (possessor ad usucapionem) egyéb birtokfajt{k a joghat{sok alapj{n A többi nem civilis possessort, vagyis t{gabb értelemben vett birtokost két (illetve h{rom) csoportba oszthatjuk. Naturalis possessio (abszolút detentio) Ebben az esetben a dolog forgalmon kívülisége vagy pedig a birtokló jogképtelen volta akad{lyozza a birtokjogok megszerzését. (Utóbbi eset akkor fordul elő, amidőn a hatalom alatti, vagy rabszolga nem a csal{dfő, illetve a gazda részére szerez, hanem a maga sz{m{ra, pl. lop vagy sikkaszt.) Nb. a tényleges birtokos possessor mivolta vélelmezve van!! Detentio (relatív vagy képviseleti detentio), amikor is a dolog tényleges birtokosa m{s sz{m{ra, m{s nevében (alieno nomine) birtokol, vagy mint hatalomalatti személy, mint dologi jogosult (haszonélvező, haszn{ló, örökbérlő), mint a m{s dolg{t kötelmi alapon birtokló (pl. bérlő, munkav{llaló, v{llalkozó, megbízott, stb.) (birtokközvetítő detentorok, mivel a birtok ténylegességét m{s valaki sz{m{ra tartj{k fenn, aki gyakorolja a birtokjogokat, holott a dolgot mag{t valój{ban nem birtokolja) egyéb birtokfajt{k a joghat{sok alapj{n (2) Vitatott, hogy m{r a klasszikus, vagy csak a posztklaszszikus korban jött-e ehhez a h{rmas beoszt{shoz egy negyedik a iuris vagy quasi possessio (jogbirtok) Ebben az esetben bizonyos jogok gyakorl{s{t tekintették a birtokl{s corpore eleme megnyilv{nul{s{nak ilyen volt: a haszonélvezet, egyes szolgalmi jogok. A civilis possessorokhoz hasonlóan a quasi (iuris) possessorok is birtokvédelemben részesülnek. A birtokközvetítő detentorok és az abszolút detentorok vagy natur{lis possessorok nem kapnak birtokvédelmet, és tulajdont sem eredményezhet birtokl{suk. Ugyanígy ki van z{rva a tulajdon keletkezés lehetősége a jóhiszemű birtokos kivételével az összes többi civilis possessorn{l és iuris possessorn{l. civilis possessio birtok ténylegességéhez birtokjog j{rul - tulajdonos, - jóhiszemű birtokos - rosszhiszemű birtokos - z{loghitelező - örökhaszonbérlő, - szivességi haszn{ló, - vit{s dolog letéteményese Birtok t{gabb értelemben (tényleges birtok) naturalis possessio (abszolút detentio nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok - a dolog forgalmonkívülisége vagy - a birtokló jogképtelen volta detentio (relativ, birtokközvetítő detentio) nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok a dolog tényleges birtokosa m{s sz{m{ra, m{s nevében birtokol: - mint hatalomalatti személy illetve - mint dologi jogosult - mint a m{s dolg{t kötelmi alapon birtokló iuris v. quasi possessio (jogbirtok) birtokvédelemben részesül Valaki az őt megillető jogot ténylegesen gyakorolja: - telki szolgalmi jogosított - személyes szolgalmi jogosított - felülépítményi jogosított 3

4 a naturalis possessio keletkezése A naturalis possessio létrejön, ha a dologra jellemző birtokhelyzet a cselekvőképességgel rendelkező birtokos akarat{ból megvalósul, vagyis ha a birtokl{s két eleme, az animus possidendi és a corpus possessionis együtt van. A puszta ténylegességként felfogott birtok keletkezésének két alapvető módja van: az önhatalmú és a traditio útj{n végbemenő birtokszerzés. A) Az önhatalmú birtokszerzés a szerző fél egyoldalú cselekményével megy végbe, jogosan vagy jogellenesen, ak{r olyan dolgon, mely nincsen senki birtok{ban, ak{r olyanon, melynek van ugyan birtokosa, de a birtokszerzés az ő beleegyezése és közreműködése nélkül, önhatalmú aktussal történik. Minthogy mindkét esetben a szerző tény egyoldalú, szükséges, hogy az olyan hat{rozott legyen, hogy a birtokbavételt a külvil{g felé is kétségtelenné tegye az animus possidendi önmag{ban nem elegendő Kell teh{t, hogy az ingó dolgot a szerző valós{ggal hatalm{ba kerítse (apprehensio, lop{sn{l: contrectatio). a naturalis possessio keletkezése (2) B) A dolog birtokos{tól, annak közreműködésével való birtokszerzés traditio útj{n megy végbe, vagyis az eddigi birtokos részéről való {tad{ssal és a szerző fél részéről történt {tvétellel ehhez kell, hogy akarja az {tadó birtoka megszűnését, az {tvevő pedig birtoka keletkezését nincsen ezért birtokszerzés, ha pl. valaki m{s dolgot trad{l, mint amit akart, vagy egy dolgot valaki udvar{ba bedob, amíg erről a m{sik tudom{st nem szerez, vagy amikor egy t{rgyat észrevétlenül m{s zsebébe csúsztat ingók traditioja a) valós{gos kézből-kézbe ad{ssal, ha ez egy{ltal{n lehetséges, mint pl. a kisebb t{rgyakn{l, a pénz esetében pedig az {tvevő kezébe való leolvas{ssal (numeratio pecuniae). b) nagyobb terjedelmű, súlyú vagy mennyiségű ingókn{l, melyeknél a valós{gos kézből-kézbe ad{s nem lehetséges, elegendő, ha a felek a dolog jelenlétében valamiképpen kifejezésre juttatj{k {tad{si és {tvételi akaratukat, s ezt követően a szerző fél a dolgot a szok{sos módon nyomban birtokba veszi. c) mikor az {tadandó dolog a szerző sz{m{ra szabadon hozz{férhető, traditiónak minősül m{r a felek erre vonatkozó puszta akarat-megegyezése is a dolog jelenlétében (b{r nem veszi {t nyomban), d) a dolog t{vollétében a szerző fél az elidegenítő ügylet alapj{n saj{t tényével is birtokba veheti a dolgokat (hallgatólagos traditio, quasitraditio), e) néha az ingók valós{gos {tad{s{t egy szimbolikus aktus helyettesíti: így a rakt{rban lévő {ruk, a borospincében lévő borok {tad{s{t a rakt{rill. pincekulcsé (traditio ficta). ingatlanok traditioja Az ingatlanok kézből-kézbe ad{sa lehetetlen lévén, azok {tad{sa szükségképpen csak ún. longa manu traditioval történhetik: a) az {tengedő beleegyezésével a szerző fél jav{ra az ingatlan jelenlétében olyan helyzet létesül, melyben ő az ingatlanra behat{st gyakorolhat, és amely megteremti sz{- m{ra a közvetlen intézkedés lehetőségét, b) később {tad{snak vették azt is, ha az {tengedő az ingatlantól t{vol adja meg a beleegyezést feltéve, ha a szerző ténylegesen birtokba is lép, sőt a klasszikus kor végén egyes cs{sz{ri rendeletek szerint m{r maga az elidegenítő (pl. vételi) szerződés is mag{ban foglalja az {tadó hozz{j{rul{s{t a birtokba lépéshez, c) a posztklasszikus jog pedig egyenesen od{ig ment, hogy az ír{sbeli nyilatkozatot a birtokkal való felhagy{sról a szerző tényleges birtokba lépése nélkül is kezdte traditionak tekinteni (traditio chartae), amit azonban a jusztini{nuszi jog m{r nem vett {t. A naturalis possessio {tad{s útj{n való megszerzésénél a birtokszerző tény laz{bb kezelését az indokolja, hogy itt a birtokszerzés az {tadó fél beleegyezésével történik. a birtokjogok keletkezése A naturalis possessio megszerzésével a birtokos ipso iure megszerzi a birtokjogokat is, hacsak ezek létrejöttét különös okok a szerző jogképtelensége, a dolog forgalmon kívüli volta, vagy a szerzés detenciós kauz{ja nem akad{lyozz{k. Kivételesen azonban lehetséges a birtokjogok külön megszerzése is: (m{r volt tényleges birtok, amihez utólag hozz{j{rulnak a birtokjogok) 1. A relatív detentor a jogi birtokossal kötött megegyezéssel teremt mag{nak causa possessionist, pl. a bérlő a dolgot a bérbeadó tulajdonostól megveszi. Ezt nevezzük középkori kifejezéssel brevi manu traditio-nak. Ebben az esetben a dolog kétszeri traditiója elmarad, s a bírlaló a v{ltozatlan birtokhelyzet mellett v{lik jogi birtokoss{ a birtokl{si jogcím v{ltoz{s{t (mutatio causae) megvalósító megegyezéstől fogva. brevi manu traditio 4

5 a birtokjogok keletkezése (2) 2. Lehetséges a birtokjogok külön megszerzése anélkül, hogy maga a jogi birtokos egyúttal a naturalis possessiót is megszerezte volna. Ez az eset akkor {ll elő, amidőn a szerző fél a dolog eddigi birtokos{val kötött megegyezéssel egy causa possessionist teremt mag{nak, oly módon azonban, hogy az {truh{zó valamely detenciós causa alapj{n a dolog bírlalat{ban marad mint a szerző fél birtokközvetítője; pl. az eladott h{zban az eladó benne marad bérlőként Az ilyen meg{llapod{st nevezi a középkori jogtudom{ny constitutum possessorium-nak, mely teh{t fordítottja a brevi manu traditiónak: brevi manu traditio: a birtokközvetítő detentor possessorr{ v{lik constitutum possessorium: a possessor birtokközvetítő detentorr{ v{lik. constitutum possessorium a birtokjogok megszerzése képviselő {ltal A birtokjogok külön megszerzése képviselő közreműködésével is végbemehet (ez a közvetlen képviselet egyetlen esete a klasszikus korban): a képviselő mint birtokközvetítő detentor megszerzi a dolog tényleges birtok{t, a birtokjogok pedig a képviselt személyében {llnak be. Ehhez az esetek egy részében még a képviselt tudom{sa sem szükséges, ha a) a filius familias vagy rabszolga szerez birtokot a r{bízott peculium körében, b) az egész vagyon kezelésével megbízott csal{don kívüli procurator omnium bonorum szerez a vagyonkezelés sor{n birtokot, c) a birtokszerzéssel esetről-esetre előzetesen megbízott hatalomalatti vagy szabad személy jut a dolog birtok{ba. 5