Római jog XVII. Tulajdonfajták A birtok I. IV. az ún. bonitár tulajdon. IV. az ún. bonitár tulajdon (2)

Átírás

1 Római jog XVII. Tulajdonfajták A birtok I. I. a quiritar tulajdon A ius ci vile szerinti, teh át a va lódi római tulajd on ( domi ni um ex i ure Q uiri tium) létrej öttéhez há rom fe ltétel e gyütte s me gléte v olt szü ksé ge s, melye k vala melyikének hián ya sajátos tu lajd on i alakzatokat eredmén yezett: a) Quiritar tu lajd on alan ya c sak i us commerciivel bíró önjogú személy, azaz civis vagy le galábbis L ati nus lehetett. b) Quiritar tu laj don t árgyául csak erre alkalma s d olog szolgálhat ott. Ilyen v olt mind en forgalomké pes d olog a ta rtomán yi telek kivételéve l. c) Quiritar tulaj dont c sa k erre a lkalmas szerzésmóddal lehetett megszerezn i. Kere sete: A rei vindic ati o - a saj át tulaj donj ogát állító ke re sete - a pertá rgyként me gjelölt dolog birtokosa ellen - a dolog kiadása iránt. II. a peregrinus tulajdon Miként általában az ide genne k va gyonjogai ne m lehettek = ne m illethette római tulaj don se m. A megh ód ított területe kne k a zokat a lakóit, a kiket ne m tette k rabsz olgává, a rómaiak me gh agyták (e gé szen v agy rész ben) java ik birt oká ban. A peregrinusok azon ban ne m n yerte k dolgaik f ölött q uiritar tulajd onjogot, nem é lhettek teh át a róma i tulajdonvé delmi esz közökkel se m, javaik véde lméről c supán a me gtűrt he lyi j ogok gond oskodta k. Később azon ban a róma i hat ósá gok (a praetor é s a ta rtomán yi helyta rtó) is védelmet nyújtottak ne kik, me ga dván szá mu kra a római tulajd on kere sete ket, mint utilis actiokat ( si civis esset ). A köztársaság korában ezzel a quiritar tulajdon mellé ÚJ TULAJ DON- FÉL ESÉ G lépett, a pere gri nus tu lajd on ( domini um e x iure ge nti um). Ennek a jelentősé ge azon ban a p olgárj ogok f okoz atos kite rjesztésén ek arán yában c sökkent, a constituti o A ntoni niana után ped ig gya korlatila g e ltűnt, áta la ku lt római tulajd onná. III. a tartományi telek tulajdona Az állami tulajdonban álló tartományi telkek felett a magánosok jogát szintén ne m neve zték tulajdonjognak, csupán possessio et ususfructus-nak, bár ez a jog annak tartal milag megfelelt. Lehetett róla élők között é s hal álesetre szólóan rendelkezni, csupán az álamnak való bérfizetési kötelezettség utalt a jogosult különleges helyzetére. A jogosultnak ne m csupán a bi rtokvédel mi eszközök álltak rendelkezésére, hane m megkapta a quiritar tulajdonos jogvédelmi eszközeihez hasonló petitóri uske reseteket is. A praetor ill. a tartományi helytartó me gadta a védel met utánképzetten (a civiljogi védelem mi ntájára): a tulajdonjogra való utal ás ( eius esse ) helyett a megfelelő módosított kitételt írva: Ha kide rül, hogy A.A. a telket bí rhatja, birtokol hatja, gyümölcsöztetheti, vagyi s egy in factum concepta actiót adott. A principatus végéig, a Kr.u. 270-es évekig volt ismert IV. az ún. bonitár tulajdon Quiritar tulajdon szerzésére alkalmas szerzésmódok már ősidőktől fogva az ún. eredeti szerzésmódok voltak, származékos szerzés esetén pedig a res mancipire a mancipatio, a res nec mancipire a formátlan traditio, mindkettőre pedig az in iure cessio. Ha valaki res mancipit annak tulajdonosától puszta traditióval szerzett meg, nem vált a dolog q uiritar tulajdonosává, hanem az továbbra is az átruházóé maradt, aki tehát a dolgot akár vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog q uiritar tulajdonát elbirtoklás révén meg nem szerezte. in bonis esse, rem in bonis habere. A res mancipi átruházására a civiljogban előírt formaságok azonban elvesztették gyakorlati jelentőségüket a praetori edictu m újításai eredményeként. IV. az ún. bonitár tulajdon (2) Publicius praetor a Kr.e. II. században az edictumában meghirdetett keresetformulában egy fictióval ugyanis arra utasította a bírót, hogy a birtokból kiesett elbirtokló félben lévőt tekintse úgy, mintha az elbirtoklási idő letelt volna ( si annum possedisset ), az usucapio többi feltételének érintetlenül hagyásával. Ez a szokásosan actio Publiciana néven emlegetett kereset tehát nem más, mint egy rei vindicatio fictitia, melyhez a felperesnek két pozitív feltételt kell bizonyítania: 1. a szerzéscímet (iustus titulus), és azt, 2. hogy a szerzéscím alapján birtokba is lépett. 1

2 a tulajdonjog tartalma A ne gatív olda l csupán a béké s birtoklást bizt osítja a tulajdon os szá mára, d e ez utóbbi tere mti me g a va lóságos leh etősé get a dolog élvezetére, s vele való tényleges és jogi ren delkezésre. Ezt a d ologé lvezeti lehet őséget nevezzü k a tulajd onjog P OZITÍV old alána k. A p ozitív old alban egybef ogla lt jogosult sá gok kime rít ően (taxatíve) fe l nem sorolhatók - általán ossá gban v anna k a tu lajd on osn ak me gadva: a törvén y megsz abt a határokon belü l a tulaj don os elv ileg te lje s jogi hat alomma l bír a dolog fe lett. A p oz itív old alt kitev ő j ogosu ltsá gok le gf ontosabbja i gyakorlat i okokból mind azonáltal neve sítve vannak: a) a tulajd onost e sze rint a d ologgal va ló tén yle ge s rendelke zés körében megillet i a bírhat ás ( bírlalás) é s a birt oklás j oga (ius habend i, possidendi) a haszná lat é s gyümölc söztetés joga ( ius utendi et fruendi), elhasználás vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, a nnihilandi), b) a j ogi rende lkezé s köré ben az élők közti vagy h alále setre sz óló ü gylettel va ló elide gen ítés joga ( ius distrah endi) é s az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius o nera ndi). a birtok jelensége A jogi műnyelvben birtoknak legtágabb értelemben azt a tényleges állapotot nevezzük melyben valaki akkor van, midőn a közvetlen, fizikai hatalmában tart egy dolgot, vagy midőn legalábbis meg van a lehetősége arra, hogy a dolgot a maga szokásszerű rendeltetése szerint használja. Azt, hogy mikor tekinthető egy birtokállapot megvalósultnak, mikor van valaki egy dolog tekintetében birtokhelyzetben a gyakorlat és szokások szabják meg. a birtok jelensége (2) a. Az ért éktárgyak at, sze mélye s h olmin kat, ip ari termén ye ket szorosabb őrizet ben, elz árva, elraktározva tartju k. b. Más ingó dol goknál a kapcsolat lazább, így pl. birtokolju k a le ge lőn lev ő állatot, az e rd őben hagyott kitermelt fát, az é pít kezé shez felhalmozott épít őan yagot. c. A leglazább a kapc solat az in gatla nok tekinteté ben, de ez is igen vált ozat os lehet. Másként birtokoljuk pl. a szántóf öldet, a ke rtet, az erd őt, a h ava si legelőt, a műve lés alatt nem álló telket, az idősz akosan h asznált n yaralót. Az ingatlan ok birtoklá sához e le gend ő, h a meg van a lehet ősé g, h ogy a birtokos od ajusson, vagyis a birtok min dadd ig fennmara d, a mí g a birtok ost a hozzáj utásban nem akadál yozzák. a birtok elemei A birtoknak - bármilyen le gyen is a szoká ssze rű birtoká llapot - két elemét lehet megkülön böztetni: animus possidendi kell, h ogy a birtokos akarj on birtokol ni corpus possidendi szükséges, hogy birtoklási akartát külső té nyekb en is me gva lósít sa a birtokláshoz mindkét elem együttes megléte szükséges Animus n élkü l ninc s birtoklás: a puszta te sti köze lsé g, mé g ha az adott d olgot szokásosan így is szoktu k birt okolni, mé g nem teremt birt ok ot, ha a birt oklási szán dék hián yzik. Másrészt a p uszta birt okl ási akarat sem ele gen dő a birtok létrej öttéhez, han em sz üksé ge s annak tén yle gesülése a külv ilágban, a c orporális elem me gvalósulása. Az a nimus é s corpus nem két k ülönálló moz zanata a birtokna k, h isz a z e gyik a másik n élkül nem létezhet. A corpus az akarat külső megnyil vánulása, a külv ilág számára csak a corpus észlelhet ő, e zért a saját birtokra hivat koz óna k csak ezt kell bizon yítania, az animust az ellenkező bizon yításig fennforgónak kell tekinteni - vélel em. a birtok, mint tény A birtok - mint p uszta tén yhelyzet - ne m a j og teremt ménye, létezett az álla m és a jogren d kialakulása előtt is. De: a mikor az állam a d ologha szn álat bizt osítá sára jogokat (pl. tulajd onjog) teremt, e zze l azt akarja elé rni, hogy a d olgok birt oka a jogosultak nál legyen: eze kne k me gen ged i a d olog birtoklását, min denki másnak megtiltja azt. Az ideá lis he lyzet: a d olgok kiz áróla g az oknál v annak, akikne k jogu k is van rá, va gyis ha a j ogosult és a birtokos e gya zon sz emé ly lenn e. a valósá gban az on ban a d olgok tényle ge s birtoka az e sete k e gy ré szé ben eltér a jogszerű állapottól = a birt ok ténye független attól, hogy a birt okosnak a dol oghoz van- e valamilyen joga vagy ninc s A birtokos azért birt okos mert nála van a dolog akár joggal akár jogellenesen, mert tén yleges uralmat valósít meg a dolog felett akár önhatalmúlag, saját hatalmát gyakorolva, akár mások közreműködésével. 2

3 a. birtokoln i csak dol gokat lehet, nem lehet tárgya sem dolog-alkatrész, sem dologösszesség, sem jog. de: iuris (quasi) possessio!! (a poszt klassz ikus j ogban) alapelvek A birtok, mint d ol gok on fenn álló hatal om, mint puszt a tén y f ogalmából már a preklasszikus jogban követ kezett két alapel v: b. a birt ok kiz áróla gos uralom egy dolog fe lett = /többen /e gy időben /u gyana zt a dolgot /e gymá st kizáróan ne m birtok olh atják. ha egyidejű le g többen v iszne k végbe ugyana zon a d olgon birtokosi csele kmén ye ket, a kkor minden ek előtt e l kell d önten i, h ogy kit ke ll birt okosna k, é s kit ke ll birt okh áborít óna k illetve kivet őnek tekinten i. Lehetsé ge s pe rsze t öbbe k k öz ös birtokl ása u gyanaz on a d olgon osztatlanul (pro indiviso), va gy részek szerint megoszt va (pro diviso) a birtok története A birtok el sődlegesen puszta tény, azonban úgynevezett jogi tény. A birtoklás jogi jelentőséget nyer azáltal, hogy a jogrend következményeket, joghatásokat fűz hozzá = birtok szűk é rtelemben A (joghatásokkal járó) birtok legrégebbi történetét két különböző, eredetileg önálló momentumra ve zetik vi ssza, melyekből aztán a klasszikus jogban i sme rt bi rtok fogalom levezethető: A. az e gyik n yom már a XII táblás t örvén yben me gtalálhat ó usus f ogalom: az usus itt tén yle ges hat almat j elent e gy adott d olog fe lett, é s ez a hata lom szükséges ahhoz, h ogy a dolgot el lehessen birtokol ni, ugyan így me gtalálh ató a tén yle ges h atal omra va ló utalás azzal a hata lmi helyzettel kapcsolatba n, a mit az eladó k öteles bizt osítani a vevő sz ámára az ősi jogban (habere). Usus fenn állhat minde n d olgon, ami elbirtokolh ató, vagyis forgal omkép es d olgokon, hagyaté kon, sőt sz abad sze mélye ken is (pl. ma nus e lbirtoklása a fe le sé gen). az usus- birtokra vezethet ő vissza a későbbi civiljogon alapuló birt ok-fogal om a birtok története (2) - usus (2) A klasszikus c iviljog a tényle ge s hata lmon kívül azt is e lvárta ahh oz, h ogy birtok ként is merje el a hatal mi hel yzet et, hogy a d olgot ol yan jogalap on sze rezzé k me g, amely a civiljog alapján tulaj donszerzéshe z vezethet (i usta caus a possessionis) Aki ilyen j ogcímek alapján tartja tén ylegesen hata lmá ban a d olgot, annak az a szándé ka, h ogy azt a dolgot a sajátjak ént, saját ma ga sz ámára birtokolja. Ha a sze rzé sbe vala milye n hib a csúsz ott, pl. nem tulajdonost ól származik a hat almi helyzet át ruházása, vagy a res ma ncipire ne m civ ilj ogi aktu st a lkalma zna k a z átruh ázá s során, akkor a szerző n em válik a me gsze rzéssel az onn al tulajd on ossá, han em esetle g c sak bizon yos id ő e lteltéve l, elbirt oklás útján vá lik te lje s mértékben jogosulttá arra, h ogy a dolgot hatalmában tartsa. Itt keresendők a birtokkal járó egyik joghatás gyökerei, vagyis, hogy a birtoklás bizonyos egyéb feltételek megléte esetén tulajdont eredményezhet = tulajdon-keletkeztető hatás a birtok története (3) B. A klasszikus kor birtok-felf ogásának a másik történeti eredője a possessio. A possessio szó a föld ön, a tel ken fenn álló tényle ge s hatalommal kapcsolatos: Ez az álla m által az ager pub licus ad ott darabján a római polgárok számá ra biztosít ott hatalmi helyzetre me gy vissza. Ezt a hata lmi he lyzetet kaph atták az új onnan me gh ód ított terü lete kből ellené rté k fejé ben (agri vectigales), vagy ellen sz olgáltatá s né lkül is (agri occupatorii). Mind két e setben az állam ma radt a tulajd on os, j oga v olt a zt bármikor visszav onni. de: Az állam által biztosít ott hatal mi hel yzetben, birt okban az állam meg is védt e a beutaltat. heredium - tulaj donvé dele m ager vectigalis - birt okvédelem ( ELEINTE CSAK EZ A LEH ETŐSÉG!) A birtokvéde lem esz közei a praetori i nterdictum ok v oltak, me lyek se gítsé gre lehettek, ha a föld birtokosától önhata lmú la g e lvontá k a földet, vagy zav arták ann ak használatában. a birtok története (4) - possessio (2) A possessio később már ( 1) nemcsak az állam által rendelkezé sre boc sátott f öldeken, hane m (2) magáns zemél yekt ől ka pott te lkeken is fenná llh atott. Kezdet ben (a) városi, a kései köztá rsá gban (b) mez ei telkeken is. Ezek védelmére is rendelkezésre álltak az interdictumok. S később az ( 3) ingók birt okának bizt osítására is alkalmazták a védelmet. A possessio ezen korai formáj ából a la kult ki a kla ssziku s kor birtok-fogalma, a védele mre h an gsúlyt fektet ő i us honorarium on alapu ló birt ok-f ogalom. A ius hono rarium a birtok önh atalmú el vonása illetve a birt oklás zavarása esetén interdictumos vé delmet a dott a birtokosn ak. Ez adta a birtokh oz a klassziku s korban ka pcsolód ó joghatás ok másik cs op ortját, va gyis, h ogy a birtok os védelmet kap birt oklásában = birtokvédelmi joghatás. a birtok joghatásai - birtokjogok A birtokhoz, mint jogi tén yhez fűződő jogkövet kezmények két félék lehetnek s összef oglalóan birt okj ogoknak (iura possessio nis) nevezzük azokat: A birtoklás ön magában, jogosságára vagy j oge llene ssé gé re te kintet nélkül védele mben ré sze sü l (védelmi hatás) A véd elmi h atás á ltalán osa bb é s jelle gz etese bb általánosabb, mert a birtokos igén ye a birt okállapot zavartalan fenntart á- sára bárkivel sz emben p usztán a birtok tényéből f olyik. jelle gz etese bb mert a jogi tén y és a joghatás k apcsol ata szorosab b a birtoknál, mint má s j ogoknál. A birtoklás biz on yos t ovábbi feltételek fennf orgá sa esetén tulajdonj ogot ered mén ye z, illetőle g a tu lajd on sze rzé s e gyik elemeként szerepel (tulajdon- keletkeztet ő hat ás) Megkövetelt, h ogy az élők k özötti forgalomba n a tu lajd onj og keletke zésénél a birt ok me glegyen. A birtok a tu lajd on sze rzé snél kétféleképpen szerepel: - mint pillan atn yi birt ok a foglalás, a gyü mölcsszerzé s, tulajdonátruh ázás esetében, illetve - mint tartós bi rtok az elbirt oklásnál. 3

4 possessio civilis Szűkebb értelemben birtoknak mondjuk a bi rtokhelyzetet olyankor, amikor a birtok ténylegességéhez birtokjog i s járul. (Ellenkező esetben a birtoklást egyes e setekben naturalis possessionak más e setekben detentionak (bí rlalatnak) nevezzük. Ezen utóbbi e setekben a bi rtokl ás ténybeli eleméhez nem járulnak hozzá a birtokjogok.) A szűkebb értelmű bi rtok (civilis possessio) illetve a másik két hatal mi helyzet között külső megjelenésükben nincsen különbség. Egyazon dolgon a bi rtokos is, a naturalis possessor is, és a bírlaló is azonos, az illető dolog birtoklása sze mpontjából tipikus, a dologra jellemző birtokosi cselekményeket végez. Az elhatárolás csak kívülről nem észlelhető tényezők vizsgálata alapján lehetséges. Ez az elhatárol ási kérdés a római jog irodal mában régóta vitatott. Hi szen vannak olyan helyzetek, amelyeknél nem tűnik igazán logikusnak az egyik vagy másik csoportba való besorolás. possessio civilis (2) Savi gny (1803) szerint a civilis possessio nem más, mint birt oklás tulajdon osi a karattal (anim o domini). Esze rint a civilis possessor elsősorban : a tulaj don os, a jóh iszemű és a rosszh iszemű birt okos Savign y szerint ehhe z képe st kivétel képp en min ősített a római jog civilis possessorn ak tová bbi négy birtoklót is. Carl Frie drich von Savigny Rudolph von Jherin g Jherin g (1 869) sz erint a birtoklás min őségét nem az anim us domi ni, hanem a birt oklás objektív j ogcíme (caus a) hatá rozza me g. Egye s sze mélye k (a tu lajd on os és a négy birtokosi he lyzet) caus a possessionis alapj án birt okolna k, a többie k pe dig c sa k ca usa detentio nis alapj án. A caus a possessionis mind a tulajd onos, mind a t öbbi né gy kate gória e seté ben tágan értelmezen d ő, mert minden ki ca usa possessio nis alapján birt okol, a ki azt állítja magáról, h ogy tulajdon os. possessio civilis (2) civilis possessornak tekinten dő teh át: a tulaj don os, a jóh iszemű birt okos (va gyis a ki azt h iszi, hogy a z ő birt oklása nem sért i másn ak a jogát, például azt hiszi, h ogy a dolog az övé), a rosszh iszemű birt okos (va gyis a ki tudja, hogy birtoklá sa j ogrend be ütközik, sérti másnak a jogát), a zálogh itelező ( pig neraticius), az örökh aszon bérlő (emph yteuta), a szívességi használó (precarista), a vitás dolog letétemén yese (sequester). Az e zen p oz ícióban lévő birtokosok he lyzeté ben a z a közös, hogy birtokvédelemben részesülnek, vagyis pusztán birt oklásuk tényének igazolása után - bizon yos szabályok betartásáv al - egysz erű, peren kívüli, interdictális védel met kapna k a p raetortól. A források az utolsó né gy e set ben mindk ét felet birtokos nak isme rik e l, s azt mon dják, h ogy - akinél a dolog van a védel em s zempontjából birtokos ( possessor ad interdicta) - a másik fél p edig birt okos a tul ajd on-kelet keztet ő h atás te kinteté ben (possessor ad usucapio nem) egyéb birtokfajták a joghatások alapján A többi nem civilis possessort, va gyis tágabb é rtele mben vett birtokost k ét (illetve három) cs oportba oszthatju k. Naturalis possessio (abszolút dete nti o) Ebben az e setben a d olog forgalmon kívülisé ge vagy ped ig a birt okló jogk éptele n volta aka dá lyozza a birt okj ogok me gsz erzé sét. (Utóbbi eset akkor fordul elő, amidőn a hatalom alatti, vagy rabszolga nem a családfő, illetve a gazda részére szerez, hanem a maga számára, pl. lop vagy sikkaszt.) Nb. a tényleges birtokos possessor mivolta vélelmezve van!! Detentio (relatív vagy képviseleti detentio), amikor is a dolog tén yle ges birt okosa más szá mára, más nevé ben (alieno nomine) birt okol, vagy mint hatalomal atti személy, mint dol ogi jogosult (haszonélve ző, ha szná ló, örökbé rlő), mint a más dolgát kötelmi alapon birtokló (p l. bé rlő, mun kaválla ló, vállalkoz ó, megbíz ott, st b.) (birtokközvetítő detentorok, mivel a birtok ténylegességét más valaki számára tartják fenn, aki gyakorolja a birtokjogokat, holott a dolgot magát valójában nem birtokolja) egyéb birtokfajták a joghatások alapján (2) Vitatott, h ogy már a kla ssziku s, va gy c sa k a posztklassziku s korban j ött-e ehhez a há rmas be osztásh oz egy negyedik - a i uris va gy quasi possessio (jogbirtok) Ebben a z e setben bizon yos jogok gya korlását te kintetté k a birt oklás corpore eleme me gn yilvánu lá sána k ilyen volt: a haszonélvezet, egyes szolgalmi jogok. A civilis possessorokhoz hasonlóan a quasi (iuris) possessorok is birtok védel emben része sülne k. A birtokközvetítő detentorok és az abszolút d etentorok vagy natu rális possessorok ne m ka pnak birtok védel met, é s tulajd ont se m e red mén yezhet birtoklásuk. Ugyanígy ki van zá rva a tul ajdon kel etkez és lehet ősé ge a jóhiszemű birt okos ki vételével az összes többi civilis possessornál és iuris po ssessornál. civilis possessio birtok ténylegességéhez birtokjog járul - tulajdonos, - jóhiszemű birtokos - rosszhiszemű birtokos - záloghitelező - örökhaszonbérlő, - szivességi használó, - vitás dolog letéteményese Birtok tágabb értelemben (tényleges birtok) naturalis possessio (abszolút detentio nem járulnak hozzá a birtokjogok - a dolog forgalmonkívülisége vagy - a birtokló jogképtelen volta detentio (relativ, birtokközvetítő detentio) nem járulnak hozzá a birtokjogok a dolog tényleges birtokosa más számára, más nevében birtokol: - mint hatalomalatti személy illetve - mint dologi jogosult - mint a más dolgát kötelmi alapon birtokló iuris v. quasi possessio (jogbirtok) birtokvédelemben részesül Valaki az őt megillető jogot ténylegesen gyakorolja: - telki szolgalmi jogosított - személyes szolgalmi jogosított - felülépítményi jogosított 4

5 a naturalis possessio keletkezése A natura lis possessio létrejön, ha a dologra je llemző birt okh elyzet a cselekv őképességgel ren delkező birtokos akaratából megvalósul, vagyis ha a birtoklás két eleme, az animus possidendi és a corpus possessionis együtt van. A pu szta tén yle gessé gként felf ogott birtok ke letkezé séne k két a lapvet ő módj a van: az önhat almú és a traditi o útján végbemen ő birtokszerzés. A) Az önhat almú birt oksze rzés a szerző fé l e gyoldalú csel ekmén yé vel me gy végbe, jogosan va gy jogellene sen, aká r olyan dolgon, me ly nincse n senki birtokáb an, aká r olyan on, me lyne k va n u gyan birt ok osa, d e a birtoksze rzé s az ő beleegyezése és közreműködése nélkül, önhatalmú akt ussal történ ik. Minthogy mindkét eset ben a szerző tén y egyoldalú, szükséges, h ogy az olyan határoz ott legyen, h ogy a birt okbavéte lt a külvilá g felé is két sé gtelenné tegye - az animus possidendi ön magáb an n em elegen dő Kell tehát, h ogy az in gó d olgot a sze rz ő va lósá gga l hata lmába kerítse (apprehensio, lopásnál: co ntrectatio). a naturalis possessio keletkezése (2) B) A dolog birtokosától, annak közreműködésével való birtokszerzé s traditio útján megy végbe, vagyis az eddigi bi rtokos ré széről való átadással é s a szerző fél ré szé ről történt átvétellel ehhez kell, hogy akarja az átadó birtoka megszűnését, az átvevő pedig birtoka keletkezését nincsen e zért birtoksze rzé s, ha pl. val aki más dolgot tradál, mint ami t akart, vagy egy dolgot val aki udvarába bedob, amíg e rről a másik tudomást ne m szerez, vagy amikor egy tárgyat é szrevétlenül más zsebébe csúsztat ingók traditioja a) val óságos kézből-k ézb e ad ással, ha e z e gyálta lán lehet sé ges, mint p l. a kisebb tárgya knál, a pén z e seté ben pe dig a z átvevő ke zé be való leolvasá ssal ( numeratio p ecuniae). b) nagyobb te rjede lmű, súlyú va gy menn yisé gű ingókná l, melye kné l a valósá gos kézből-kéz be a dá s nem lehet sé ge s, e le gend ő, ha a felek a d olog jelenlété ben valamiképpen ki fejez ésre juttatjá k áta dá si é s átvételi akaratukat, s ezt követően a szerző fél a dolgot a szokásos módon nyomban birt okba veszi. c) mikor az átadandó dolog a szerző számára szabadon hozzáférhet ő, traditiónak min ősül már a felek erre v onatkozó puszta akarat-megegyezése is a d olog jelenlété ben ( bá r ne m veszi át nyomban), d) a dolog távollété ben a szerző fél az elid egenítő ü gyl et alapj án saját tényével is birt okba veheti a d olgokat (hall gat ólagos tradi tio, qua sitraditio), e) néha az i ngók valósá gos át adá sát e gy szi mb olikus a ktus helyette sít i: így a raktárban lévő áruk, a borospincében lév ő borok átadását a raktá r- ill. pincekulc sé (traditi o ficta). ingatlanok traditioja Az in gatlanok kézből- kéz be adása lehetetlen lévén, azok áta dása szü ksé gké ppen csak ún. l onga m anu traditiov al t örténhet ik: a) az áten gedő beleegyezésével a szerző fél javára az in gat lan jelenlétében olyan h elyzet létesül, melyben ő az in gat lanra behatá st gyakorolhat, é s a me ly me gte remt i szá mára a k öz vetlen i ntézk edés le hetős égét, b) később átad ásn ak vették azt is, h a a z áten ged ő a z in gat lantól táv ol adja meg a bele egye zést feltéve, ha a szerző tényl egesen bi rtokba is lé p, sőt a kla ssz iku s kor vé gén egye s c sászári rende lete k szerint már maga az elidegenítő (pl. véte li) s zerződés is magá ban f oglalja az átad ó hozz ájáru lá sát a birt okba lépé shez, c) a poszt klasszikus jog p edig e gyene sen od áig ment, h ogy az írá sbeli nyilat kozat ot a birtokka l való fe lha gyásról a szerz ő tén yle ges birtokba lépése n élkül is kezdte t raditionak te kinteni (traditio chartae), a mit azon ban a jusztiniánuszi jog már nem vett át. A naturalis possessio átadás útján való megszerzésénél a birtokszerző tény lazább kezelésére az indokolja, hogy itt a birtokszerzés az átadó fél beleeg yezésével történik. 5