SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

Átírás

1 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET Megbízó: Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal Szigetszentmiklós Kossuth Lajos u Tervező: Archi-Profil Bt. Budapest Lehel u DECEMBER

2 TERVEZŐK NÉVSORA december 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Tervi előzmények Szigetszentmiklós szabályozási tervéhez és helyi építési szabályzatához készült tájékoztatási anyagra érkező szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása Szigetszentmiklós szabályozási tervéhez és helyi építési szabályzatához készült egyeztetési anyagra érkező szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása I. VIZSGÁLATOK ÉS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. VIZSGÁLATOK 1.1 Térbeli elhelyezkedés. 1.2 Településszerkezet, területfelhasználás 1.3 A település területfelhasználási egységekre tagolódása 2. TÁJI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 2.2 Tájfejlődés, tájtörténet 2.3 Mai tájszerkezet 2.4 Mezőgazdasági táj 2.5 Belterületi zöldfelületek 2.6 Táj- és természetvédelem 2.7 Vízvédelem 2.8 Talajvédelem 2.9 Hulladékgazdálkodás 2.10 Zaj és rezgésterhelés 2.11 Levegőtisztaság védelem 5. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI, TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 5.1 Zöldfelület fejlesztési javaslatok 5.2 Táj- és természetvédelmi javaslatok 5.3 Környezetvédelmi javaslatok 5.4 Levegőtisztaság védelem 5.5 Talaj- és vízvédelem 5.6 Hulladékgazdálkodás 5.7 Zaj és rezgésvédelem 6. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT 6.1 Közúthálózat 6.2 Vasúti közlekedés 6.3 Parkolás 7. KÖZMŰ JAVASLAT 7.1 Vízellátás 7.2 Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás 7.3 Csapadékvíz elhelyezés 7.4 Földgáz ellátás 7.5 Villamosenergia ellátás II. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY III. MELLÉKLET 3. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT 3.1 Közúthálózat 3.2 Közösségi közlekedés 3.3 Kerékpáros közlekedés 3.4 Vízi közlekedés 3.5 Légi közlekedés 4. KÖZMŰELLÁTÁS VIZSGÁLAT 4.1 Vízellátás 4.2 Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás 4.3 Csapadékvíz elhelyezés 4.4 Földgáz ellátás 4.5 Távhőellátás 4.6 Villamosenergia ellátás 4.7 Hírközlés 3

4 Bevezetés Jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testület megbízásából készül. A megbízás értelmében jelen tervezési feladatot a település teljes közigazgatási területére elkészített és jóváhagyott településszerkezeti terv alapján helyi építési szabályzat és szabályozási terv elkészítése jelenti. A jelenleg hatályos településrendezési és építési követelmények és törvényi előírások minden település számára kötelezővé teszik településrendezési terveik elkészíttetését. Az Étv. 6. (3) bekezdés alapján a települési önkormányzat és szervei a településrendezési feladatokat a helyi építési szabályzat megállapításával, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok jóváhagyásával látják el, ezért szükséges Szigetszentmiklós város településszerkezeti tervének jóváhagyása után helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének elkészítése is. 4

5 Tervi előzmények - Szigetszentmiklós Általános Rendezési Terve 1994-ben készült. A tervet a Pest Megyei Tervező és Tanácsadó Kft. készítette és az Önkormányzat 12/1994 (IX. 22.) Önkormányzati rendeletével fogadta el. A rendezési terv részletessége és kidolgozottsága jól szolgálta a hatósági munkát, csak kisebb módosítások, beavatkozások váltak szükségessé. A tervben történt kisebb módosítások egységes szerkezetű átvezetésére aktualizáló terv készült (készítette: BAU-URB Bt.), melyet a 16/1997. (XI. 28.) Önkormányzati rendelettel fogadtak el. - A Felsőtag településszerkezeti terve előzményeként készült el Felsőtag településfejlesztési koncepciója az Önkormányzathoz beérkezett fejlesztési igények figyelembevételével, amelyet a képviselőtestület a 24/1999 (XII. 17.) sz. önkormányzati határozattal fogadott el. E településfejlesztési koncepció képezte a kidolgozásra került Felsőtag településszerkezeti terv alapját, mivel kijelölte a fejlesztési területeket. E területen területhasználat szempontjából hétvégi üdülési és rekreációs fejlesztési igények voltak az elsődlegesek. A szóban forgó terv viszonylag nagyméretű fejlesztési területeket jelölt ki, amelyekből egyelőre csak egy részük valósult meg, illetve csak egy részének megvalósítására van igény. A tervezett lakóterületi fejlesztés Csepel és Szigetszentmiklós közigazgatási határa mentén már kialakult, további fejlesztése Gyenes-tag területén tervezett. Az elfogadott tervet tekintve továbbra is igény maradt az M0 autóút melletti területek központi vegyes területként történő kialakítása, kihasználva a kedvező közlekedési feltételeket. 43/1999. (III. 25.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott Felsőtag Településszerkezeti Terve: A terv területén a beépítésre szánt területek sajátos építési használatuk szerint: lakóterület - kertvárosias lakóterület vegyes terület - településközponti vegyes - központi vegyes terület üdülőterület - hétvégi házas különleges területek - bányaterület - bányabővítés területe - tervezett bányanyitás területe - szabadidőközpont Beépítésre nem szánt területek: közlekedési terület - autópálya erdőterület - egészségügyi-szociális - turisztikai rendeltetésű mezőgazdasági terület - általános mezőgazdasági terület - kiskert terület (Sósok) - tanyagazdaság egyéb terület - vízgazdálkodási terület (Fővárosi Vízművek területe) - vízgazdálkodási terület (R/S/D területe) ben került jóváhagyásra Szigetszentmiklós Felsőtag településszerkezeti terve és építési szabályzata. A tervet a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft. készítette. - Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út belterület Duna folyam M0 autópálya Csepel szigeti gerincút közigazgatási határ által határolt terület Településszerkezeti tervét a CDC Településfejlesztési, Tervező és Tanácsadó Kft. készítette, melyet a Szigetszentmiklósi Önkormányzat 7/2003 (I. 28.) számú határozattal hagyott jóvá. A terület meghatározó szerkezeti eleme az M0 autóút. Az M0 nemzetközi forgalmat is bonyolító autóút adottságait kihasználva, az autóút melletti, illetve a közelben elhelyezkedő területek felértékelődtek, a fejlesztési és területigények folyamatosan növekedtek. A Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonala biztosítva a terület jó megközelítését, csatlakozik az jelű úthoz és azon keresztül az M0 autóúthoz. A terv alapvető célkitűzése volt, hogy lehetőséget teremtsen a térség kedvező közlekedési adottságait kihasználva kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, illetve lakóterületek kialakítására. Szigetszentmiklós város a terv készítésekor az alábbi fejlesztéseket igényelte, a településszerkezet, illetve a területfelhasználás alapvetően a következő területeken változott: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (vállalkozási) területek: 1./ Az M0 autóúttól északra a Csepeli úttól nyugatra elhelyezkedő területek (Sámé-hegy) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek. 2./ Az M0 autóúttól déli irányban, a Csepeli úttól nyugati irányban elhelyezkedő területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként tervezettek, a 13/1994. (IX. 22.) Leshegy és környéke RRT-nek megfelelően. 3./ Az M0 autóút és a Csepeli út csomópontjától délkeleti irányban fekvő terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület. 4./ A belterületi határ mellett, a Lakihegyi úttól jobbra eső terület amely lehetőséget nyújt kisebb területigényű és költségvetésű vállalkozási beruházások megvalósítására - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a szennyvíztisztító telepig az Önkormányzat Képviselő-testülete 44/1999 (III.25.) sz. Önkormányzati határozatnak megfelelően. 5./ A II. Rákóczi Ferenc út Halásztelek belterületével szemben fekvő terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a meglévő infrastruktúra kihasználásával. 6./ A Dunai Repülőgépgyárral szemben lévő beépült terület a településszerkezeti tervben kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területi besorolást kap. 7./ A tartalék terület célzott gazdasági felhasználási mód megjelölésével a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek mellett kerültek kialakításra, továbbá a tervezett Csepel-szigeti gerincút mellett. 8./ Kertvárosias lakóterület a Petőfi út két oldalán a belterületi határ mellett., valamint a Tököli út folytatásaként tervezett gyűjtőút északi oldalán. 9./ Tartalék területek célzott lakóterület területfelhasználási mód megjelölésével került kialakításra a jelenlegi belterületi határok mentén a Lehel úttól észak-nyugati irányba, a Kolozsvári út és az elkerülő út közötti területen, valamint a Dobó István lakóteleptől dél-nyugati irányban. A terv területén a területfelhasználási kategóriák a következők: Beépítésre szánt területek: - kertvárosias lakóterület - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - közmű terület különleges terület (sportterület) települési szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület T (KG) - tartalék terület célzott gazdasági terület felhasználási mód megjelölésével T (KEL) - tartalék terület célzott lakóterület felhasználási mód megjelölésével Beépítésre nem szánt területek: - zöldterület - közpark - erdőterület - véderdő mezőgazdasági terület A fenti tervben megfogalmazott elhatározások továbbra is a város céljait tükrözik, de a területek nagyságát illetően a teljes közigazgatási területre készülő településszerkezeti tervben a tartalék területek nagy része mezőgazdasági területként szerepel, az eredetileg fejlesztésre kijelölt területeket tekintve önkormányzati döntés alapján visszalépés történt december 31.-i hatállyal az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. Törvény (Építési törvény) 60. -ának (3) bekezdése értelmében Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete 16/1997 (XI. 28.) sz. önkormányzati rendeletével módosított Szigetszentmiklós Város helyi szabályozási és építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 12/1994 (XI. 22) sz. önkormányzati rendelete hatályát vesztette. 5

6 A település azon területein ahol a fent említett településszerkezeti tervek érvényben voltak, a jelentkező igényeknek megfelelően kisebb-nagyobb területekre készültek önálló szabályozási tervek, melyek az alábbiak szerint kerültek jóváhagyásra: - 21/1999./X. 22./ sz. rendelettel jóváhagyott Csepel - Szigetszentmiklós Kavicsbánya-tavak szabályozási terve és helyi építési szabályzata - 21/2001./IX. 28./ sz. rendelet Szigetszentmiklós, Bajcsy-Zsilinszky u. Jókai u. Thököly u. Tököli út által határolt terület szabályozási terve és helyi építési szabályzatára vonatkozóan - 22/2001./X. 26./ sz. rendelet Szigetszentmiklós, II. Rákóczi F. út M0 autóút Sáméhegy közigazgatási határ által határolt terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról - 10/2002./V. 31./ sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Május 1. Sétány Horgász u. Rózsa u. Ráckevei-Duna Nefelejcs u. Bíró Lajos u. által határolt terület szabályozási terve és helyi építési szabályzata - 9/2003./II. 26./ sz. rendelet a 28/2001/XI. 23. sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Tihanyi út melletti terület szabályozási terve és helyi építési szabályzata módosításáról - 6/2004./II. 25./ sz. rendeletével elfogadott Szigetszentmiklós, Petőfi utca és környéke Csepel-szigeti gerincút központi belterület mezőgazdasági területek által határolt szabályozási terve és helyi építési szabályzata - 7/2004./II. 25./ sz. rendelet Szigetszentmiklós, Felsőtag, Kavicsos-tó és Csepeli út menti terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról - 5/2005./III. 30./ sz. rendelettel jóváhagyott Szigetszentmiklós, Csepeli út menti 0173/13 hrsz. terület és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata - 16/2005./X. 19./ sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Mogyoró u. Prés u hrsz.-ú út Szilva u. -Gyári út 8675 sz. ingatlan által határolt terület szabályozási terve és helyi építési szabályzata - 15/2007./V. 23./ sz. rendelet a 30/2005./XII. 21./ sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Gát u. - Sodrás u. - MO autóút - Csepel-szigeti gerincút - Leadó u. - Szép u. által határolt terület szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításáról - 23/2007. (VIII. 28.) sz. rendelet Szigetszentmiklós, Tököli út /71 hrsz. terület Paptag utca Felsőpáskom utca Eklézsia utca által határolt terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról - 24/2007. (VIII. 28.) sz. rendelet Szigetszentmiklós, Petőfi utca és környéke Csepel-szigeti gerincút központi belterület mezőgazdasági területek által határolt terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 6/2004./II. 25./ sz. rendelet módosításáról - 34/2007. (XII. 19.) sz. rendelet Szigetszentmiklós, Felsőtag, Kavicsos tó M0 autóút hrsz. út bányató hrsz. út Csepeli út által határolt terület által szabályozási terve és helyi építési szabályzata A település területén kisebb-nagyobb területekre készültek önálló szabályozási tervek, melyek egységes rendszerbe foglalására a település közigazgatási területének egészére kiterjedő településszerkezeti terv elfogadása után helyi építész szabályzat és szabályozási terv elkészítése során adódik lehetőség. Ez indokolja, hogy Szigetszentmiklós Város területére Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv készüljön. A településrendezési terv közvetlen előzményeként a CDC Kft ben elkészítette Szigetszentmiklós településfejlesztési koncepcióját ben a város településrendezési tervek és helyi építési szabályzat készítését irányozta elő években Szigetszentmiklós Város teljes közigazgatási területére vonatkozó Településszerkezeti Terv készítésére került sor. Szigetszentmiklós Város Településszerkezeti Tervét Szigetszentmiklós Önkormányzat Képviselőtestülete 25/2007. (II. 20.) számú határozatával fogadta el. Településrendezési szempontból mindenképpen szükséges és előnyös a település területének rendezése, szabályozása, mivel szabályozási terv hiánya miatt jelenleg az illeszkedési szabály alapján adható ki bármilyen építési engedély. A szabályozási terv célja a tervezési területen a beépíthetőségi feltételek biztosítása, az egyes területek megközelítéséhez szükséges feltáró utak szabályozása, a telkek beépítési paramétereinek meghatározása. 6

7 Szigetszentmiklós város szabályozási tervéhez és helyi építési szabályzatához készült tájékoztatási anyagra érkező, az OTÉK 3. sz melléklet, illetve módosításában a 36/2002. (III. 7.) Korm rendeletben meghatározott szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása sz. címzett válasz kelt 1. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest Pf. 25. Nyt. sz.: 4112/2/2007. Üi.: Turczer Zoltán nyá. alezredes Tel.: megjegyzés Megkeresésre értesít, hogy a tárgyi szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal kapcsolatban észrevételt nem tesz. A kérésnek megfelelően tájékoztat, hogy a további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. állásfoglalás: a további eljárásban részt kíván venni igen nem 2. Dunavarsány Város Önkormányzat Polgármestere 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18.Üisz.: 2092/2007 Bóna Zoltán polgármester Köszönettel vette az Étv. 9. (2) bek. szerinti értesítést a tárgyban jelzett szabályozási terv készítéséről. Tájékoztat, hogy a terv korábbi véleményezési eljárásában csak abban az esetben kíván részt venni, ha a szabályozási terv készítése során a hatályos településszerkezeti terv előzetes módosításának szükségessége is felmerül. Kéri a fentiek szíves elfogadását. 3. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1116 Budapest Építész u Sz.: 472/162/2007. Üi.: Varga János tű. őrgy. Tel.: Értesít, hogy Szigetszentmiklós város településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához, módosításához, a évi LXXIV. tv. 25. (2) bek., valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése alapján, tűzvédelmi és polgári védelmi szempontból az alábbi előzetes véleményt adja: A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49.. (5) bek. szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzrendészeti Szabályzat 22.. (1) bek. szerint biztosítsa a tűzoltási útvonalat. Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és szabványok előírásainak megfeleljen. A 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében ivóvíz készlet minőség megóvása, kül- és belterületi vízelvezető rendszerek kiépítése, befolyásolja a település katasztrófák elleni védekezési rendszerét. Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának feltételeit A településrendezési eszközök írásos munkarészét képező környezeti vizsgálati anyaghoz, a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint az alábbi szakvéleményt adja: Mivel külön jogszabály alapján egyes létesítmények megvalósulása, illetve egyes tevékenységek végzése környezeti hatásvizsgálat köteles, és a kapcsoló engedélyezési eljárás során, mint szakhatóság vizsgálják a szakterületüket érintő hatásokat, a jelen településrendezési tervezés során katasztrófavédelmi szempontból nem látja szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását. A további egyeztetési eljárásban részt kívánnak venni! 4. Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 1052 Budapest V. Városház u Budapest Pf. 90. Ikt.sz.: /2007. Üi.: Kovács Zsófia Tel: / Köszönettel vette az előzetes megkeresést a tárgyi tervvel kapcsolatban. Tájékoztat, hogy a véleményeztetési eljárásban mint érintett államigazgatási szerv - részt kíván venni, és e véleménye kialakításához az elkészítésre kerülő teljes dokumentáció ( olvasható léptékű, a vizsgálati és alátámasztó munkarészeket is maradéktalanul tartalmazó dokumentáció papír alapú hordozón) megküldését kéri. Jelzi, hogy a május 1.-jén hatályba lépett évi L. tv. (Étv. módosítás) érinti többek között az Étv. 9. -ban szabályozott véleményezési határidőket, melyet jelen terv kapcsán kér figyelembe venni. A terv készítése során az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Az 53/2000. (VIII. 11.) FVM számú rendelet alapján a településrendezési eszközök készítésére csak az a tervező jogosult, aki a Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében szerepel, és tagja az állandó lakóhelye szerinti területi építész kamarának. Az Étv. 16. (1) bek., évi LVIII. törvény 1. (1) bek. és a jogosultságot szabályozó rendeletek figyelembevételével a dokumentációban - az irányító tervezőn túlmenően a közreműködő szakági tervezők tervezői jogosultságát igazoló névjegyzéki számot is fel kell tüntetni A magasabb szintű jogszabályoknak (így a területrendezési terveknek is) való megfelelés jelen terv jóváhagyásnak a feltétele A tervek készítése során kérik a TSZT és SZT összhangjának a bemutatását (megfelelő léptékben) és annak biztosítását. Előre jelzik, hogy hivatkozott levélben nem jelzett TSZT módosítási szándékot, így az esetlegesen felmerülő módosítások Étv. 9. szerinti egyeztetését külön eljárásban kell lefolytatnia. A rendelet készítésekor kéri a magasabb szintű jogszabályi hivatkozások kihagyását (mivel ezek akkor is kötelező érvényűek, hogy itt említésre kerülnének), valamint az önkormányzati intézkedések mellőzését. Levelében jelezte, hogy több területre a későbbiekben kívánnak szabályozási tervet készíteni. Jelzik, hogy a HÉSZ nem írhatja elő további szabályozási terv készítését! Amennyiben a jelzett területekre érvényes szabályozási tervek vannak hatályban, úgy azok hatályon kívül helyezése jogilag aggályossá válhat, akkor ha közben a város területére HÉSZ-t alkotnak meg, azonban annak hatálya alá nem tartoznak. (A melléklet térképi mellékletéből e felsorolt 4 kertvárosi és 3 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nem beazonosítható.) 7

8 Az Étv (4) bekezdése és az OTÉK 4.. (4) bekezdése értelmében a szabályozási terv jóváhagyandó munkarészeit, magassági adatokat is tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, záradékolt állami földmérési alaptérkép felhasználásával kell készíteni. A terv és a szabályzat készítése ill. módosítása során az Étv ban megfogalmazott követelményeket, továbbá az OTÉK településrendezési eszközökre vonatkozó szakmai előírásait is figyelembe kell venni. Az OTÉK 2. Sz. melléklete tartalmazza a terv készítése során kötelezően alkalmazandó jelkulcsokat, fogalmakat. Fontosnak tartják, hogy a HÉSZ az Étv., az OTÉK és az egyéb építésügyi jogszabályokban használt fogalmakat tartalmazza. Az ezeket bővítő speciális kifejezések bevezetésekor, azok egyedi magyarázatait a rendeletben kell szerepeltetni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a készülő terveket be kell mutatni a területi településrendezési tervtanács előtt. A tervtanács előtti bemutatásnak az Étv. 9. (3) bek. értelmében meg kell előznie az államigazgatási szervekkel való véleményeztetést. Kérte nyilatkozatukat a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltakról. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet 1. számú melléklete egyértelműen meghatározza azon tervek körét, melyek esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. Ezek között szerepel a település egészére készülő HÉSZ és SZT is. Kéri ennek figyelembe vételét. Előre jelzik, hogy az Étv. 9. (6) bek. b) pontjában meghatározottak alapján, a véleményezési eljárás befejezését követően a tervet jóváhagyás előtt szakmai véleményezés céljából az egyeztetési anyaggal (államigazgatási szervek véleményei, tervezői válaszok, jegyzőkönyvek stb.) együtt Irodájuk részére meg kell küldeni. 5. Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti Iroda 1133 Budapest Visegrádi u.100. Üisz.: HB /2007 Üi.: Keller Zsuzsanna Tel.: A tárgyi ügyben mint az előkészítésbe bevont államigazgatási szerv az alábbi állásfoglalást adja: A hatáskörébe tartozó kérdésekben a jogszabályokon alapuló követelményeket a évi C. Törvény az elektronikus hírközlésről X. fejezet 94. (1) bek., valamint a évi CI. Törvény a Postáról 40. (1) bek. rögzíti, miszerint: A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Az elhelyezés lehetőségét (az eljárásrendet) a 5/2003 (III. 24.) IHM rendelettel módosított 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről, valamint a BM rendeletekkel módosított 46/1997 (XII. 19.) KTM rendelet szabályozza. Tájékoztat, hogy - államigazgatási szervként a település fejlődése és építési rendje szempontjából településrendezési eszközként figyelembe vehető saját tervei és intézkedései nincsenek. Tevékenysége - jogszabályban meghatározott célja a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, a hírközlési tevékenységet végzők és felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése a hírközlési ágazatban, a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján. A távközlés, a távközlési infrastruktúra fejlődése településrendezési eszközökkel befolyásolható, támogatható ezért a rendezési tervekben az ezzel kapcsolatos észrevételeket kéri figyelembe venni. Fentiekre figyelemmel indokoltnak és a tervezői (és a megbízói) felelősség körébe tartozónak tartja, hogy a településrendezési szaktervezők ismertessék a terület helyi vezetékes és vezeték nélküli ellátottságát (állomásszám, telefonfülke stb.,) torony és annak műszaki paramétereit, valamint a területen működő szolgáltatók megnevezését és a legközelebbi ellátási pont (központ) helyét. A helyközi távközlő hálózatok esetében a vezetékes, illetve vezeték nélküli hálózatokat az Internet és adatátviteli rendszert a helyi/regionális műsorszórás meglévő rendszereit kéri ismertetni. A mobil távközlő rendszerek meglévő állapotát, tornyoknál a területen lévő(k) elhelyezkedését és tulajdonosait kéri az anyagban szerepeltetni. A területen biztosítani kell a mobil telefon tornyok, illetve antennarendszerek telepítési lehetőségét. A hírközlési fejezetben ki kell térni a módosított 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 9. ja, jb pontjában rögzített engedély nélküli antennatelepítés rögzítésére, melyet a Helyi önkormányzati rendeletekkel megtiltani nem lehet A tervben kéri szerepeltetni az esetlegesen meglévő vezeték nélküli összeköttetések, műsorszóró-, és egyéb adók miatti építési korlátozásokat, melyek a földhivatalokban beszerezhetők. A vezetékes és vezeték nélküli, valamint a kábeltévé és az adatátviteli (informatikai) rendszerek, valamint az azokkal kapcsolatban felmerült igények, meglévő állapotát és fejlesztési elképzeléseit kéri megadni az Önkormányzat, tervei illetve elképzelései szerint. Postai területen az esetleges fejlesztéseket Magyar Posta Rt. Vezérigazgatóságánál lehet megszerezni. A hírközlési szolgáltatókról adatok találhatók honlapjukon ( de munkatársaik más módon történő érdeklődés esetén is készséggel állnak rendelkezésre. Az eljárásban részt kívánnak venni. Kéri az elkészült anyag megküldését. 6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Közlekedési Alágazatok Főosztály 1141 Budapest Komócsy u Ikt.sz.: KA/3940/1/2007 Ea.: Márik Csaba Tel.: Hivatkozással Szigetszentmiklós Város Főépítészének Szeptember 25-i keltezésű, 6672/2007. számú megkeresésére, a mellékelten megküldött tájékoztatási anyag ismeretében, mint érintett útügyi hatóság az alábbi előzetes állásfoglalást adja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben biztosított jogköre alapján. Szigetszentmiklós Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának előzetes egyeztetési eljárásában a Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedési érdekek érvényre juttatása érdekében részt kíván venni, ezért előzetesen az alábbi észrevételeket teszi. A településrendezési eszközök egyeztetési eljárásába érintettségük miatt kérik a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Magyar Közút KHT. (1133 Budapest, Árbóc u. 6.) és a BKV Zrt. bevonását. A Csepeli gerincút aktuális nyomvonaltervének figyelembe vétele céljából kérik az Utiber Közúti Beruházó Kft.-vel (1115 Bp. Csóka u ) való egyeztetést 8

9 A meglévő és tervezett közutak a KHVM 19/1994. (V. 31.) rendelet 1. sz. melléklete szerint útkategóriába, illetve az ÚT :2004 Közutak tervezése c. útügyi műszaki előírás (KTSZ) alapján tervezési osztályba sorolandók. Ennek függvényében a KTSZ alapján kell megválasztani az utak műszaki paramétereit. A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészeinek elkészítésénél az ÚT :2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltakat be kell tartani. Új csomópont tervezésénél az országos közúthálózat vonatkozásában kötelezően betartandók az KTSZ-ben előírt csomópontok közötti legkisebb távolságok. A helyi közúthálózat vonatkozásában a legkisebb csomóponti távolságok betartása ajánlott és indokolt. A közút melletti különböző használatú ingatlanok feltárásánál a Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása ÚT :2004 Útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell az országos közutak esetén kötelezően, helyi közutak esetén irányadóan figyelembe venni. Az esetleges új és meglévő úthálózati elemek (út, csomópont) kiépítésének helyigényét a szabályozási tervben biztosítani kell. A közúti közlekedésről szóló többször módosított évi I. törvény (Kkt.) 42/A. szerint külterületen a közút védősávjának szélessége autópálya, autóút és főútvonal esetén a tengelytől számított 100 m, míg alacsonyabb rendű utak esetén 50 m. Védősávokon belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag. Homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, ill. külterületen a közút területének határától számított 10 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. 100 m-es védősáv esetén a tengelytől számított m-en belül építményt, m-en belül kerítést elhelyezni nem lehet- Az 50 m-es védősáv esetén ez utóbbi két távolság illetve m. Közutat érintő bármely beruházás esetén az érintett út kezelőjének hozzájárulását be kll szerezni. A Kkt. 39. (1) szerint közúthoz csatlakozást létesíteni a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. A Kkt. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 24.) MT. Rendelet (MTr.) 30/A. -a szerint belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeletetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető. A közmű és egyéb vezetékek elrendezésénél figyelembe kell venni a KPM-IpM 4/1981. (III. 11.) sz. rendelet alapján készült 9004/1982 KPM-IpM sz. együttes közleményben közzétett A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásokat (szabályzatokat), az MSZ 7487/2-80, MSZ 7487/3-80 valamint más szakági szabványokban előírt követelményeket. Külterületi közutakon a közút területe alatt beleértve az esetleges távlati kiépítettség területigényét párhuzamos vezetéket elhelyezni tilos, kivéve, ha az út víztelenítéséhez csatorna, vagy szivárgó elhelyezése szükséges és az a burkolt útpályán kívül nem helyezhető el. Minden beépítésre szánt területen az OTÉK 42. -ában előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére járműtároló épületeket, nem tárolás célját szolgáló várakozó, parkoló helyeket rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket kell az ingatlanon belül létesíteni. A további tervezés folyamán figyelembe kell venni, hogy az OTÉK pontja szerint épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. -ában előírtak szerint biztosítható. Kéri, hogy a szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítése során jelen állásfoglalásukban foglaltakat figyelembe venni, és az elkészült terv egy példányát - állásfoglalása kialakítása céljából megküldeni. 7. Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata 1211 Budapest Kossuth Lajos u. 65. Ikt.: /2007 Üi.: Al-Hajal Sándor Tel.: Köszönettel vette Tóth Mihály polgármester úr nevében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9. (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatást. Jelzik, hogy az Étv. 9. (3), (4) és (6) bekezdése szerinti véleményegyeztetési-egyeztetési eljárásban is mint érintett államigazgatási szerv részt kívánnak venni. Véleményük végleges kialakításához kéri, a levél 2. oldalán részletezett településrendezési eszközök tanulmányozását munkatársai részére lehetővé tenni. Tájékoztat, hogy a Cspel-Háros (Csepeli út Plútó utca 4076 utca Külterület-belterületi határ Közigazgatási határ (Budapest-Szigetszentmiklós) Dűlőút Dűlőút Közigazgatási határ (Budapest Szigetszentmiklós) Csepeli út Almafa utca Utca Cseresznyefa utca Közigazgatási határ (Budapest Szigetszentmiklós) Vízmű utca Utca 8641/1. Utca II. Rákóczi Ferenc út) területi hatállyal csatlakozó területre szabályozási tervet kívánnak készíteni, melyet össze kell hangolni. A területet érintő korábbi észrevételeiket fenntartja, kéri azok figyelembe vételét. Az 1. pont alatti kérésemre tekintettel a véleménye végleges kialakításához további 30 napot kér. 8. Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály 2311 Szigetszentmiklós Gyári u. 88. Sz.: /200.ált. Farkas Péter r. százados Tel.: 24/ A fenti hivatkozási számon megküldött értesítésre közli, hogy a Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat tájékoztatási anyaggal kapcsolatos egyeztetési, véleményezési folyamatban nem kíván részt venni. A Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat tájékoztatási anyagával kapcsolatban észrevételt nem tesz, indítványt nem emel. 9. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2100 Gödöllő, Kotlán u. 3. Ikt.: 22.2/7140/2-TO/07 Üi.: Nagy Attila Tel.: 28/ Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala kérelmére a 22.2/7140/2-TO/07számú talajvédelmi szakhatósági véleményt megadja a Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosításához az alábbiak szerint: Az egyes lakóterületek kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetben folytatott mezőgazdasági tevékenységet; védőtávolságok, fasorok kialakításával kell elejét venni a mezőgazdasági tevékenység egyes műveleteinek (pl. trágyaszórás, permetezés) zavaró hatásából fakadó esetleges lakossági panaszoknak. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a 46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 7. (1) bek. alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszos feltalaj védelmével, a letermelés, deponálás és a felhasználás módjával. Amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400 m 2 -t, az építési dokumentációt humuszmentési talajtani szakvéleményre (ld. A 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet 2. Sz. melléklet 2.5 pontjában előírtakat) alapozottan kell elkészíteni. 9

10 Hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő lehelyezéséhez, mezőgazdasági célú tereprendezéshez, mélyforgatáshoz, talajjavításhoz be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét. A vonatkozó engedélyt a talajvédelmi hatóság talajtani szakvélemény alapján adja ki A mezőgazdasági hasznosítás során figyelembe kell venni a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásait. A véleményezési eljárásban a továbbiakban nem kívánnak részt venni. Indoklás: Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosításához kérte véleményüket. A fentiek alapján megadja a talajvédelmi szakhatósági véleményt. Tájékoztat, hogy jelen eljárás lefolytatásához környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartja szükségesnek. Ezen szakhatósági véleményt a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. (1) és (2) bekezdés előírásai alapján adta ki. 10. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda 1014 Budapest I. Szentháromság tér 6. Üi.sz.: 450/54/12/2007 Üi.: Szatmáriné Mihucz Ildikó Tamási Judit Tel.: Szigetszentmiklós szabályozási terve és helyi építési szabályzata elkészítésével kapcsolatos megkeresést köszöni. Előzetes véleményét az alábbiakban foglalja össze: A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat elkészítésénél, ill. módosításánál a többször módosított évi LXIV. törvény (a kulturális örökség védelméről; a továbbiakban: Kötv.) előírásait kell figyelembe venni, amelynek hatálya a műemlékekre és a régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. A település területén található régészeti lelőhelyeket a településszerkezeti tervhez hasonlóan a szabályozási tervlapokon is fel kell tüntetni. Tájékoztatásul közli, hogy Hivatala a településszerkezeti terv jóváhagyása óta Szigetszentmiklós területéről lelőhelyet nem vett nyilvántartásba. Felhívja azonban a figyelmet, hogy a Kötv a alapján a régészeti lelőhelyek ex lege, a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a településfejlesztés során megvalósítandó, földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével kell tervezni: A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), ill. telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelettel módosított 308/2006. (XII. 23.) sz. Korm. rend. (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról) 1. (2) bekezdésének a) pontja alapján hatóságát szakhatóságként meg kell keresni. A Kötv a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. A 22. (1) bekezdése szerint ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A 22. (2) bekezdése előírja, hogy a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. (3) bekezdése értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárásra jogosult intézménnyel. A feltárási jogosultságot a 21/2007. (III. 26.) sz. OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) sz. NKÖM rendelet szabályozza. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. Ugyancsak a régészeti lelőhelyek ex lege védettségére való tekintettel a településrendezési terv alátámasztó munkarészeinek tartalmazniuk kell a régészeti örökség védelméről szóló munkarészt, ill. az azt szolgáló kikötéseket. Ennek kapcsán szeretné felhívni a figyelmet egy további, a településrendezési eljárást érintő jogszabályra. A Kötv. 66. (2) bekezdése értelmében valamennyi településrendezési eljárásban kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány készítése, amelyet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9. -ának (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldött tervek (szabályzat) kötelező alátámasztó munkarészeként, a nemzeti kulturális örökség minisztere 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletének mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A hivatkozott Rendelet május 1-én lépett hatályba, előírásait az ezt követően benyújtott tervekre és helyi építési szabályzatokra kell alkalmazni. A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) 1. (3) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tájékoztat, hogy jelen településrendezési eljárásban külön környezeti vizsgálatot örökségvédelmi szempontból nem tart szükségesnek. A szabályozás nem a település teljes közigazgatási területét érinti (a kivételnek számító fejlesztési területeket megkeresésükben felsorolták). Az előbbiekben már felhívta a figyelmet az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének kötelezettségére. Egy szakszerűen elkészített és a tervezés során messzemenően figyelembe vett örökségvédelmi hatástanulmány további környezeti hatásvizsgálat nélkül is megfelelő garanciát nyújt a kulturális örökségi értékek védelmére. Végezetül jelzi, hogy a településrendezési eljárás további szakaszaiban is részt kíván venni. Lehetőség szerint papír alapú dokumentációt kér. A jóváhagyott terv egy példányára is igényt tart. 11. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1054 Budapest Széchenyi u. 14. Üi.sz.: 22.3/6989/2/2007. Ea.: Lancsák József Tel.: Köszönettel megkapta a hivatkozott számú levelét, amelyben a tárgyi üggyel kapcsolatban az erdészeti hatóságtól előzetes véleményt kért, megjelölve a tervezett módosításokat. Az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó, jogszabályokon alapuló követelmények az alábbiak: Az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény (Evt.) 8. és 9. -ában, valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM (Vhr.) rendelet kapcsolódó szakaszaiban meghatározza az erdőterület és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát. Felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény bizonyos, az Evt. 5. -ában és a Vhr. 3. -ában meghatározott természetbeni állapothoz köti az erdő fogalmát, nem pedig az ingatlan-nyilvántartási állapotból kiinduló tervező gyakran az Evt.-vel ellentétes övezeti besorolást tervez meg. Az Evt a szerinti erdőterület termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület. A Vhr. 6. (2) bekezdése értelmében hasonlóan kell eljárni az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén is. Ezek miatt kéri, hogy az erdőt érintő igénybevételekkel ne, vagy csak valóban kivételesen indokolt esetben tervezzenek. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. (OTÉK) 28. alapján a tervezők gyakran az erdőterületek bizonyos fokú beépíthetőségét határozzák meg. Az OTÉK azonban ezen a ponton ellentétes az Evt aiban foglaltakkal, melyek alapján erdőterületen építmény csak kivételesen indokolt esetben, az erdőterület igénybevétele mellett helyezhető el. Ennek indokoltsága viszont csak egyes erdőgazdálkodást szolgáló létesítmények elhelyezése esetében jöhet szóba. Felhívja a figyelmet, hogy a Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervről szóló évi LXIV. tv. 6. (2) bekezdése értelmében a község/város területén az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet, ezért amennyiben erdőterület igénybevételét tervezik, úgy az annak ellentételezéseként létrehozandó erdőterületet is meg kell jeleníteni a rendezési tervben. Az esetlegesen tervezendő erdőtelepítésekkel kapcsolatban az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell. Az Evt. 35. (4) bekezdése alapján az engedély csak az érintett szakhatóságok hozzájárulása alapján adható meg. A telepítést azonban ezen túlmenően természetesen a termőhelyi viszonyok is befolyásolják. A fenti követelmények a jogszabályi hierarchiában a helyi rendeletnél magasabb szintű jogszabályokból következnek, amellyel az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes. Ezért kérik ezek figyelembe vételét, ellenkező esetben olyan helyzet állna elő, amelyet az erdészeti hatóság későbbi véleményében nem tudna támogatni. 10

11 A korábbi rendezési tervekre adott nyilatkozatainkat annyiban pontosítja, hogy Szigetszentmiklós Közigazgatási határán belül található erdők, a 2007-ben az FVM által jóváhagyott 10 évre érvényes Ráckevei Körzet Erdőtervében Szigetszentmiklós 1 A. 11 A és 50 A erdőtervi jelű erdőrészletek. Azonosításukhoz mellékelten küld 1 db térképet. A fentiek alapján a tervek véleményezésével kapcsolatos további eljárásában részt kíván venni. 12. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Repülőtérfelügyeleti Osztály 1675 Budapest Pf.: 41. Ikt.sz.: RT 2124/1/2007 Üi.: Marton Sándor Tel.: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. -a alapján Szigetszentmiklós Város Főépítésze megkeresésére Szigetszentmiklós város szabályozási terve lés helyi építési szabályzata módosítása tárgyában indított közigazgatási hatósági ügyben a következő állásfoglalást adja ki: A kérelem teljesítéséhez polgári és katonai légügyi szakhatóságként hozzájárul. Állásfoglalása a közreműködő szakhatóság kijelölése tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 23. és 24. pontjain alapul. A további egyeztetési eljárásban nem kívánnak részt venni. 13. Szigethalom Város Önkormányzat Polgármestere 2315 Szigethalon Kossuth L. u. 10. Ikt.sz.: /2007 Üi.: Hevényiné Danics Nikoletta Tel.: Kézhez kapta a folyó év október 01-én Hivatalukhoz érkeztetett, Szigetszentmiklós területére vonatkozó Szabályozási Terv és Építési Szabályzat készítésével kapcsolatos levelet és mellékletét. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Tv. 9. (2) bekezdés b, pontja értelmében a tervezési területre illetve a tervezési területet érintő előzetes véleményüket, észrevételeiket megküldik és egyben kérik, hogy a tervmódosítás során, a város területén vegyék figyelembe a hatályos, és korábban Szigetszentmiklós által sem kifogásolt szigethalmi rendezési tervi elhatározásokat mellékelten az adathordozón) Városuk részéről fenti kérelemmel szerették volna a tervezési szempontokat előzetesen rögzíteni, valamint kikötni, hogy a tervezés valamennyi későbbi fázisban is aktívan részt kívánnak venni, egyben kérik az elkészült anyagok részükre történő folyamatos megküldését. 14. Dunaharaszti Város Polgármester 2330 Dunaharaszti Fő út 152. Üisz.: 8334/07. Üi.: Barabás László Tel.: 24/ Az Étv. 9. (2) bekezdésére hivatkozva Dunaharaszti Önkormányzata részt kíván venni Szigetszentmiklós Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának véleményezési eljárásában. Dunaharaszti Önkormányzat Képviselő-testülete október 29-én dönt a város településrendezési tervei módosításának céljáról. Ezt követően városuk is felteszi majd a jogszabályban megadott kérdést, de szeretnék, ha részt kívánnának venni terveik véleményezési eljárásában. Céluk, hogy közösen vizsgálják meg a városaik között távlatban a Ráckevei Duna-ág keresztezésével kiépíthető közvetlen közúti kapcsolat létesítésének lehetőségét, továbbá tervezett kerékpárút-hálózat összehangolását. 15. Tököl Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Iroda 2316 Tököl Fő u Üisz.: /2007 Üi.: Kerekes Sarolta Tel.:24/ Mai napon mellékelten megküldi, Tököl Önkormányzat Képviselő-testülete 270/2007. (X. 8.) számú képviselő-testületi határozatát Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzatának tájékoztatási anyagával kapcsolatosan. 270/2007. (X. 8.) számú képviselő-testületi határozat Tököl Város Képviselő-testülete, Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata tájékoztatási anyagát megismerte, a 123/2006. (III. 27.) számú határozatában foglaltakat továbbra is fenntartva, az egyeztetés folyamatában részt kíván venni. 16. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Ráckevei Kistérségi Intézete 2300 Ráckeve Kossuth L. u. 25. Ikt.: /2007. Üi.: Répás Sándorné Tel.: 24/ Hivatkozott számon érkezett tájékoztatási anyag alapján az egészségügyi hatósági jogkörében, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tárgyra vonatkozóan az alábbi közegészségügyi állásfoglalást adja: A tájékoztatási anyagban leírtakat tudomásul veszik, a további egyeztetési és véleményezési eljárásban részt kívánnak venni. 17. Halásztelek Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2314 Halásztelek Posta köz 1. L.sz.: 9119/2007 Üi.: Horváth Gyula Tel.: 24/ / Hivatalához intézett tárgyi megkeresésre hivatkozva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdése értelmében az alábbi nyilatkozatot teszi. A tervezési területre vonatkozó, azt érintő fejlesztési, területrendezési terveikről, intézkedéseikről tájékoztattak. Nagyközségük településfejlesztési eszközeinek módosítása a közelmúltban fejeződött be, a képviselő-testület a 16/2007. (VII. 6.) számú rendeletével módosította a helyi építési szabályzatot. Az erről szóló komplett dokumentációt megküldték. A településrendezési eszközeik módosításával, a szerkezeti terv alapján HÉSZ és a szabályozási terv készítésével Halásztelek Önkormányzata egyetért, a további eljárásban részt kíván venni. Kéri nyilatkozata szíves tudomásul vételét. 11

12 18. Budapesti Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztály 1145 Budapest Columbus u BBK/3373/2/2007 Üi.: Németh Károly Tel.: Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Főépítésze megküldte a tárgyi módosítás leírását a Budapesti Bányakapitányságnak. (Ügyiratszám: 6672/2007) A bányakapitányság a dokumentációt áttanulmányozta, és ez alapján, mint területileg illetékes első fokú földtani és bányászati hatóság kiadja az alábbi előzetes véleményt. A bányakapitányság a szabályozási terv és HÉSZ módosítás további hatósági eljárásában részt kíván venni. Kéri a tervtérképeken a bányaterületek feltüntetését. Indoklás: A bányakapitányság az előzetes véleményt az évi LXXVIII. törvényben, és a 253/1997. Korm. rendeletben biztosított jogkörében eljárva adta ki. A településen az ásványvagyon nyilvántartásban szereplő bányák találhatók. 19. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Földművelésügyi Hatósági Osztály Üisz.: 22.4/127-4/2007 Ea.: Bukodi Tel.: Ezúton jelzik, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (korábbi Fővárosi és Pest Megyei FM Hivatal) részt kíván venni Szigetszentmiklós Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata módosításának további egyeztetési eljárásaiban. Az alábbi részletes állásfoglalást kívánják tenni: Beépítésre elfogadott, de be nem épített területek esetén az építési helyek és közlekedési utak kijelölésénél kérik, hogy a kijelölések a további beépítési szándékot, a területek növelését ne ösztönözzék, illetve ne erősítsenek olyan tendenciákat, amelyek újabb természeti erőforrások igénybe vételét indukálják, és újabb környezetterheléshez vezetnek. Például a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek találkozásánál ne jelöljenek ki út nyomvonalat. Mert az arra ösztönöz, hogy az út másik oldalát is beépítsék. Szigetszentmiklós beépítésre nem szánt, azon belül is mezőgazdasági területeinek aránya a teljes közigazgatási területhez képest egyre csökken, ezért a jövőben a termő- és erdőterülettel való takarékos bánásmódra fokozottan ügyelni kell. Felszíni vízfolyás érintettsége esetén az évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, és a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006 (I. 31.) Korm. rendelet vonatkozó pontjait kérik figyelembe venni a tervek elkészítésekor. Kérik az évi LV. törvény (a termőföldről) vonatkozó pontjainak figyelembe vételét, amely a mezőgazdasági hasznosítású földterületek belterületbe vonása és más célú hasznosítása szabályairól rendelkezik. Felhívja a figyelmet, hogy a beépítésre szánt területek szabályozása mértéktartó legyen, és minden esetben megfelelően indokolt. Szigetszentmiklós a évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó település, kérik a BATT vonatkozó pontjainak betartását, különös tekintettel a települések összeépülését elkerülni célzó és mértékletes területhasználatot támogató 5. bekezdéseire. CD formátumban benyújtott terv esetében legalább egy átfogó térképet papíron kérnek megküldeni, melyen a belterület-külterület határ és annak tervezett módosítása jól láthatóan van ábrázolva. 20. Taksony Nagyközség Polgármestere 2335 Taksony Fő út 85. Ikt.sz.: /2007. Kreisz László polgármester Tel.: 24/ Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. (3) bek. alapján, mint Taksony Nagyközség Polgármestere nyilatkozik, hogy Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának véleményezési eljárásának további szakaszaiban is részt kívánnak venni. 21. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2059 Esztergom Strázsa-hegy 1021 Budapest Hűvösvölgyi út 52. Üi.sz.:3069/3/2007 Üint.: Mike Eszter Tel.: Szigetszentmiklós Város teljes területére készülő szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal kapcsolatban tájékoztatja a tisztelt Polgármesteri Hivatalt, hogy Igazgatóságuk táj- és természetvédelmi szempontból a véleményezési eljárásban részt kíván venni. A megküldött előzetes megkeresés alapján válaszul tájékoztat, hogy a település területén az alábbi táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek találhatók: a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján (ex lege) védett lápterület, mely a Tvt. 28. (4) bekezdése értelmében országos jelentőségű védett természeti területnek minősül; európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek), a Ráckevei Dunaág elnevezésű, HUDI 2042 jelű és a Duna ártere elnevezésű, HUDI jelű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek; az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvényben megjelent országos ökológiai hálózat övezet. A város településszerkezeti tervének véleményezési eljárása, egyeztetése során ezen táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek lehatárolásra kerültek, kéri azokat a szabályozási terv és helyi építési szabályzat meghatározása során is figyelembe venni. Korábban problémaként merült fel a Bucka városrészben lévő természetközeli állapotú homokpuszta gyepterület használata, mellyel kapcsolatban egyeztetések történtek. Az egyeztetés eredményeként kiadott 1826/2/2007. Ügyiratszámú állásfoglalásukat kérik a szabályozás kialakítása során figyelembe venni. Kérik a tervekben a fenti táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek, értékek megóvására tett intézkedések megjelenését. A területhasználatot úgy kell meghatározni, hogy a természeti és táji értékek megőrzése a település teljes területén biztosítható legyen. A területhasználat meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy ezen területek természeti és táji értéke ne sérüljön. Kérik a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat készítése során a táj- és természeti adottságokat figyelembevevő szerves településfejlesztés megvalósítását, a táj képének kedvező irányba történő befolyásolását, a tervezett fejlesztések, elképzelések olyan módon történő megtervezését, hogy a táj jellege, esztétikai, természeti értékei, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvása biztosítható legyen. Kérik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII: 20.) Korm. rendeletben meghatározott építési lehetőséget a helyi táji- és természeti adottságoknak megfelelően szűkíteni. Ennek érdekében a településrendezési eszközök meghatározásához készített vizsgálatok során kii kell térni a település természeti, tájképi és településképi adottságaira, értékeire. A vizsgálatok eredményeit felhasználva meg kell határolni azon területeket, ahol a táj- vagy természeti értékek megóvása érdekében a beépíthetőséget korlátozni, vagy tiltani kell. Az építést megengedő területeken pedig meg kell határozni az épületek, építmények tájba illesztését szolgáló követelményeket. Mindezen elvárásaikat a természet védelméről szóló évi LIII. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény támasztja alá. A szabályozási terv és helyi építési szabályzat kidolgozása során kérik továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV, törvény és az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény előírásait figyelembe venni. 12

13 Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározottakkal kapcsolatos megkeresésre tájékoztatja a tisztelt Önkormányzatot, hogy a település egészére vonatkozó szabályozási terv és helyi építési szabályzat a Korm. rendelet 1. (2) bekezdése és az 1. számú melléklete alapján környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett, így a környezeti vizsgálatot a jogszabály értelmében el kell készíteni. Állásfoglalásukat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 37. e) pontja alapján adták ki. 22. Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 1082 Budapest Kisfaludy u. 11. Üisz.: 53926/2007 Üi.: Váradi Anikó Tel.: Hivatkozva 6672/2007 számú levelére ezúton tájékoztat, hogy Szigetszentmiklós város Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat tájékoztatási anyag ügyében történt megkeresését a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és annak illetékes kirendeltsége megismerte. A véleményezési eljárás további szakaszában nem kívánnak részt venni. 13

14 Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervéhez és Helyi Építési Szabályzatához készült egyeztetési anyagra érkező, az OTÉK 3. sz melléklet, illetve módosításában a 36/2002. (III. 7.) és a 182/2008. (VII. 14.) Korm rendeletekben meghatározott szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása sz. címzett válasz kelt megjegyzés Tervezői válasz 1. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1116 Budapest Építész u Sz.: 472/171/2008. Üi.: Zrufkó István tű. alez. Tel.: Értesít, hogy Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervéhez a évi LXXIV. tv. 25. (2) bek., valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése szerint az alábbi véleményt adja: - Tűz- és polgári védelmi szempontból kifogást nem emel Budapesti Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztály 1145 Budapest Columbus u BBK/3154/2/2008 Üi.: Németh Károly Tel.: Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1054 Budapest Széchenyi u. 14. Üi.sz.: 22.3/5127/1/2008. Ea.: Lancsák József Tel.: Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, mint I. fokon eljáró talajvédelmi hatóság 2100 Gödöllő Kotlán S. u. 3. Üisz.: 22.2/6563/1-TO/08 Üi: Nagy Attila Tel.: 28/ Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Főépítésze megküldte a tárgyi szabályozási terv egyeztetési anyagát a Budapesti Bányakapitányságnak. (Ügyiratszám: 11-90/2008) A Bányakapitányság a dokumentációt áttanulmányozta, és ez alapján, mint területileg illetékes első fokú földtani és bányászati hatóság kiadja az alábbi szakvéleményt. A Bányakapitányság a szabályozási tervet elfogadja. Indoklás: A Bányakapitányság a szakvéleményt az évi LXXVIII. törvényben, és a 253/1997. Korm. rendeletben biztosított jogkörében eljárva adta ki. Köszönettel megkapta a hivatkozott számú levelet, amelyben a tárgyi üggyel kapcsolatban az erdészeti hatóságtól véleményt kért, megjelölve a tervezett módosításokat. A megküldött egyeztetési anyagban tervezett övezeti besorolások kapcsán a következő észrevételeket teszi: Az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény (Evt.) 8. és 9. -ában, valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM (Vhr.) rendelet kapcsolódó szakaszaiban meghatározza az erdőterület és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát. A törvény bizonyos, az Evt. 5. -ában és a Vhr. 3. -ában meghatározott természetbeni állapothoz köti az erdő fogalmát, nem pedig az ingatlannyilvántartásban szereplő erdő művelési ághoz. Ez sok félreértésre ad okot, hiszen az ingatlan-nyilvántartási állapotból kiinduló tervező gyakran az Evt.-vel ellentétes övezeti besorolást tervez meg. Ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy a Szigetszentmiklós 0251/74 b, 0267/19-20, 22 a, b, 0212, 0213 hrsz-ú területeken ütemtervezett erdők találhatók, melyek erdőtervi jelei rendre Szigetszentmiklós 50A, 2A, 2B, 1A. Ezek övezeti besorolása az egyeztetési anyagban nem Ev. Kéri a felsorolt területek övezeti besorolását védelmi rendeltetésű erdők kategóriába feltüntetni. A területek beazonosításához térkép kivágatot mellékelten küldött. A fenti követelmények a jogszabályi hiearchiában a helyi rendeletnél magasabb szintű jogszabályokból következnek, amellyel az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes. Ezért kérik ezek figyelembe vételét, ellenkező esetben olyan helyzet állna elő, amelyet az erdészeti hatóság későbbi véleményében nem tudna támogatni. A fentiek alapján a tervek véleményezésével kapcsolatos további eljárásban részt kíván venni. Szigetszentmiklós Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal kérelmére a 22.2/6563/1-TO/08 számú talajvédelmi szakhatósági véleményt feltétel nélkül megadja Szigetszentmiklós Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításához. A véleményezési eljárásban a továbbiakban nem kívánnak részt venni. Indokolás: Szigetszentmiklós Város önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a Helyi Építési Szabályzatának módosításához kérte véleményüket. Tekintettel arra, hogy az eljárás korábbi szakaszában előírt feltételeiket a dokumentációba beépítették, a fentiek alapján feltétel nélkül megadja a talajvédelmi szakhatósági véleményt. Ezen szakhatósági véleményt a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. (1) és (2) bekezdés előírásai alapján adta ki Mivel jelen eljárás nem tartalmazza Településszerkezeti Terv területfelhasználásának módosítását, nem áll módunkban megváltoztatni a jelzett területek övezeti besorolását. Az Erdészeti Igazgatóság 22.3/6989/2/2007. ügyiratszámú levelében foglalt tájékoztatást, illetve a város erdőterületeire korábban tett nyilatkozatainak pontosítását a Településszerkezeti Terv felülvizsgálatánál kell és lehet majd figyelembe venni

15 5. Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztály 1051 Budapest Sas u. 19. Üisz.: /2008. Üi.: Fülöpp Éva Tel.: A tárgyi témában tett megkeresésre az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján biztosított jogkörében az alábbi véleményezést adja: A tervdokumentáció áttekintését követően megállapította, hogy Szigetszenmtiklós Város teljes területére vonatkozó tárgyi szabályozási tervbe a Pest Megyei Földhivatal által korábban, az egyes területek vonatkozásában kiadott vélemények alapján elfogadott szabályozási tervek kerültek összevonásra. Fentiekre tekintettel a termőföldterületek ütemezett, a mindenkori szükségleteknek megfelelő felhasználása mellett, illetve a már azonos célra rendelkezésre álló területek felhasználását követően a terv által érintett területek felhasználása ellen a Hivatal kifogást nem emel. Szigetszentmiklós város területe összesen 4564,58 hektár, amelynek 49,3 %-a termőterület. Ebből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2126,80 hektár (ez a teljes terület 46,6 %-a). Az alábbi táblázat a település viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát mutatja az adott művelési ágban átlagos aranykorona érték megjelölésével. Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság Átlagos AK éték Gyümölcsös 1 45,20 12, ,00 122, ,65 kert 2 40,00 0, ,00 0, ,50 4, ,30 15, ,96 szántó 1 38,20 276, ,30 314, ,14 szőlő 2 59,10 9, ,13 gyep(legelő) 1 14,80 3, ,30 0,9761 5,50 gyep (rét) 1 36,50 9, ,42 Felhívja a figyelmet, hogy január 1-én hatályba lépett a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (Tfvt.), mely tartalmazza a termőföldről szóló évi LV. törvényből kiemelt, a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével, és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos új rendelkezéseket. Az alábbiakban részletezett új jogszabályi előírásokból fontosnak tartja kiemelni a földvédelmi eljárásra, valamint az Önkormányzatokra vonatkozó előírásokat. A földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart. Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek Ft. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A hivatalból indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel. Az Önkormányzatok vonatkozásában a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény az alábbi rendelkezéseket hozta: Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az Önkormányzatok terjeszthetnek elő. A kérelem megalapozottságát az alább részletezett módon igazolnia kell. A kérelem elbírálásánál elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldterület nem szomszédos a belterülettel, valamint, ha a földrészlet(ek) átlagosnál jobb minőségűek és a belterülettel átlagosnál gyengébb területek is határosak. Mindezen túl a belterületbe vonási kérelmét el kell utasítani, ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság (továbbiakban földhivatal) az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. Termőföldnek minősül /1994. évi LV. törvény 3. a) pontjában meghatározva/ a település külterületén, az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként nyilvántartott földrészlet és mint ilyen a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozik, a Tfvt. 1. (4) bekezdésében foglaltak kivételével. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Tervezői választ nem igénylő megjegyzések, észrevételek, a továbbtervezés során figyelembe veendő teendők. 15

16 A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Ezen előírást az a gyakorlatban számtalanszor előforduló eset indokolja, hogy a termőföld igénybevételével járó engedélyköteles beruházások alkalmával a beruházók arra való hivatkozással kérik a földvédelmi eljárás lefolytatásának mellőzését, hogy más hatóság (pl. az építésügyi hatóság) megadta számára az engedélyt, így jóhiszeműen járt el, amikor a termőföldet más célra hasznosította. Ugyanakkor földvédelmi hatáskörrel kizárólag a földhivatal rendelkezik, így más hatóság a földvédelem szempontjait nem érvényesítheti a saját engedélyezési eljárásában. Más célú hasznosításnak minősül: A hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. /A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5. (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani./ Nem minősül más célú hasznosításnak, földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá az ezen eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítésére szolgáló utak kialakítása. A földvédelmi eljárás keretében külön szabályok kerültek megállapításra a végleges más célú hasznosítás egyik speciális esetére, a külterületi termőföldek belterületbe vonására. A belterületbe vonással kapcsolatban felhívja a figyelmet a Tfvt ra, mely szerint külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak az érintett földrészletek helyrajzi számait és a terület-felhasználási célt tartalmazó képviselőtestületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell igazolnia. A kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül felhasználni tervezi, ennek hiányában el kell utasítani a kérelmet, kivéve új község alakításának és településegyesítés megszüntetésének eseteit. Belterületi, illetve beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe. A kérelem elutasításának oka lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldterületek nem szomszédosak belterületi földrészletekkel, vagy a kérelmezett átlagosnál jobb termőképességű területek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak a belterülettel. (szomszédos földrészlet: az is, melyet árok, vagy csatorna választ el a belterülettől) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Hulladéklerakó céljára csak mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldet lehet más célra hasznosítani. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A kérelemhez mellékelni kell: az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, melyen fel kell tüntetni a más célra hasznosítani tervezett területet. Csatolni kell a terület-kimutatást, kivéve, ha a tervezett más célú hasznosítás az ingatlan teljes területét érinti. Kötelezettségvállaló nyilatkozat a járulékmentesség igénybevételéhez, ha a tervezett igénybevétel 2 ha-t meg nem haladó nagyságú területen települési, vagy megyei (fővárosi) szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése, temető létesítése, vagy bővítése céljára irányul. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az engedély jogosultja kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra fogja hasznosítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. Ugyanakkor új szabályként a törvény kimondja azt is, hogy az engedély jogosultjának írásbeli lemondó nyilatkozata esetén is érvényét veszti a határozat, mely érvénytelenítésről külön határozatot kell hozni. Ennek indoka, hogy az esetek döntő többségében a beruházónak több engedélyt kell beszereznie a termőföld igénybevételével járó beruházások megvalósításához. Az egymásra épülő engedélyezési eljárások nem mindegyike eredményes a beruházó számára, így előfordul, hogy például a földhivatal engedélyezi a termőföld más célú hasznosítását, de az építésügyi hatóság elutasítja az építési engedély iránti kérelmet, így a beruházás jogszerűen nem tud megvalósulni. Ebben az esetben lehetőséget kell adni a beruházónak arra, hogy amennyiben eláll a termőföld igénybevételével járó beruházás megvalósításának szándékától, írásban lemondjon a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélyben foglalt jogosultságáról. Ennek hiányában a földhivatal az engedély négy éves érvényességi idején belül nem tud más személy kérelméről dönteni, hiszen azonos földterület más célú hasznosítását nem lehet többször engedélyezni. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Annak érdekében, hogy a földhivatal tudomást szerezzen a termőföld tényleges igénybevételéről, a törvény előírja, hogy a más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen a földhivatalnak bejelenteni. Ezen előírást az indokolja, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék esedékességének időpontja főszabály szerint a tényleges igénybevétel megkezdéséhez fűződik, másrészt a földhivatal engedélye csak korlátozott ideig, négy évig érvvényes, a bejelentés elmulasztása esetén a földhivatal az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja. Tervezői választ nem igénylő megjegyzések, észrevételek, a továbbtervezés során figyelembe veendő teendők. 16

17 Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedély legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlannyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni. (eredeti állapot helyreállítása) Időleges más célú hasznosításra irányuló kérelemhez mellékelni kell: az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, melyen fel kell tüntetni a más célra hasznosítani tervezett területet, a terület-kimutatást, kivéve, ha a tervezett más célú hasznosítás az ingatlan teljes területét érinti és az eredeti állapot helyreállítására készített tervet, mely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. Az eredeti állapot helyreállítását a földhivatal és a talajvédelmi hatóság közös helyszíni szemlével ellenőrzi. Ha az eredeti állapot helyreállítása elfogadásra kerül, akkor erről a földhivatal határozatot hoz, melyben kiszabja a földvédelmi járulékot, valamint ha az igénybevétel engedély nélkül történt meg, akkor a bírságot is. Ha a helyreállítás nem kerül elfogadásra, akkor a földhivatal határozatot hoz, melyben új határidőt ad meg és a helyreállítás érdekében további munkák elvégzését írja elő. Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelemi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A járulék összegének megállapításáról a más célú hasznosítást engedélyező határozatban kell rendelkezni. A járulék megfizetésére az igénybevevőt, belterületbe vonásnál az önkormányzatot kell kötelezni. A járulék teljes összegének megfizetése végleges más célú hasznosítás esetén az igénybevétel megkezdésének napján, belterületbe vonás esetén az azt engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, megfizetése alól felmentés, részletfizetési és egyéb kedvezmény nem adható. A járulék és bírság összege forintnál nem lehet kevesebb. Más célú hasznosítás engedély nélkül: Szigorú a szabályozás azokkal szemben, akik földhivatali engedély nélkül hasznosítanak termőföldet más célra, mely esetre a törvény előírja, hogy a más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha a földhivatal földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, indokolt esetben kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első földhivatali intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát. Termőföld engedély nélküli hasznosításúnak minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. Amennyiben a fenti két eset 10 éve bekövetkezett, mellőzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárás lefolytatását, azzal a kiegészítéssel, hogy a 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost (haszonélvezőt) terheli. A földhivatal az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásról szóló határozatát tájékoztatás céljából közli a talajvédelmi hatósággal és az illetékes önkormányzattal is. Az eredeti állapot helyreállításának elrendelése vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulása esetén a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni. Ha az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő termőföld-igénybevétel alapján az eredeti állapot nem állítható helyre, a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás mellett az ingatlanügyi hatóság kizárólag a termőföld végleges más célú hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék kiszabásáról rendelkezik. A földvédelmi eljárásban az első fokon kérelemre indult eljárásért, valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslatért Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet a kérelmezőnek kell megfizetnie. A díj befizetésére a kérelem benyújtásával egy időben a földhivatal pénztárában készpénz formájában, vagy a földhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással van lehetőség, utóbbi esetben a kérelemhez mellékelni kell a befizetést igazoló okiratot. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A fenti törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A fentieken túl kéri, hogy a tervek készítése során az OTÉK 4. (4) bekezdését is vegyék figyelembe, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni. Ezen rendelkezés szigorú betartása egyébként a könnyebb beazonosíthatóság miatt a szabályozás alá vont területek helyrajzi számait is tartalmazó egyeztetési tervanyagok véleményezhetőségét is jelentősen elősegíti. Tervezői választ nem igénylő megjegyzések, észrevételek, a továbbtervezés során figyelembe veendő teendők. 17

18 6. Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata 1211 Budapest Kossuth Lajos u. 65. Ikt.: X/52366/2008 Üi.: Al-Hajal Sándor Tel.: Köszönettel vette Tóth Mihály polgármester úr nevében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9. (3) bekezdése szerinti tájékoztatást és véleménykérést. Tájékoztat, hogy a Csepel-Háros (Csepeli út Plútó utca 4076 utca Külterület-belterületi határ Közigazgatási határ (Budapest - Szigetszentmiklós) dűlőút dűlőút Közigazgatási határ (Budapest Szigetszentmiklós) Csepeli út Almafa utca Utca Cseresznyefa utca Közigazgatási határ (Budapest Szigetszentmiklós) Vízmű utca utca 8641/1. utca II. Rákóczi Ferenc út) területi hatállyal csatlakozó területre szabályozási tervet kívánnak készíteni, melyet össze kell hangolni. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény 5. (3) bekezdése szerint: Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. Erre a törvényre hivatkozva kérik, hogy a települések között lévő zöldgyűrű megtartása érdekében, a települések közigazgatási határának találkozásánál lévő, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági valamint lakóterületnek kijelölt földrészlet 200 m mélységben beépítésre nem szánt területként kerüljön kijelölésre! Fenti állásfoglalásának megfelelően kéri, hogy a évi LXIV. törvény 5. (3) bekezdésének a rendelkezéseiét vegyék figyelembe a készülő szabályozási terv elkészítésénél! A szóban forgó terv készítésekor tervezői egyeztetésre várjuk a megkeresést. Új beépítésre szánt terület a közigazgatási határ mentén 200 m-en belül nem került kijelölésre. A közigazgatási határhoz 200 m-en belül a már jóváhagyott Tihanyi út menti terület szabályozása, illetve a Királyerdő u. Üdülősor u. 078/106 hrsz-ú és 091/2 hrsz-ú utak által határolt területre vonatkozó korábban indult és külön leegyeztetett terv kerül beépítésre jelen szabályozási tervbe. 7. Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti Iroda 1133 Budapest Visegrádi u.100. Üisz.: HB /2008 Üi.: Keller Zsuzsanna Tel.: Tököl Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Iroda 2316 Tököl Fő u Üisz.: /2007 Üi.: Ércesné Beck Anikó Tel.:24/ Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Közlekedési Alágazatok Főosztály 1141 Budapest Komócsy u Ikt.sz.: KA/5846/1/2008 Ea.: Tóth Sándor Tel.: A Szigetszentmiklós szabályozási terv, jóváhagyandó munkarész 34. (3) pont szerint lakóterületen hírközlési antennák, antennatartó torony nem helyezhető el. A évi XL. számú távközlési törvény alapján, közcélú távközlési antenna, illetve antennatartó telepítése nem tiltható. A fenti pont törlése szükséges. Javaslatuk, a (3) pont helyett a következő szöveg beépítése: A fejlesztési lehetőségeket a meglévő tornyokon kell biztosítani. Fenti kikötéssel az anyag elfogadásához hozzájárulnak. Kéri válaszlevélben fenti számra hivatkozni. Kéri fentiek szíves tudomásul vételét. Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének Hivatalukhoz megküldött egyeztetési anyagát köszönettel vették. Az anyagot áttekintve jelzik, hogy a 123/2006. (III. 27.) számú képviselő-testületi határozatban foglaltakat változatlanul fenntartva, amely szerint A települések között lévő zöldgyűrű megtartása érdekében a települések közigazgatási határának találkozásánál lévő, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági valamint lakóterületnek kijelölt földrészlet 200 m mélységben beépítésre nem szánt területként kerüljön kijelölésre, az egyeztetési anyaggal kapcsolatban további kifogást nem emelnek. Hivatkozással Szigetszentmiklós Város Főépítészének július 04-én kelt, 11-90/2008. számú megkeresésére, a mellékelten megküldött, Archi- Profil Bt. (1191 Budapest, Lehel u. 23.) általkészített, júliusi keltezésű egyeztetési dokumentációt áttanulmányozva, mint érintett útügyi hatóság az alábbi véleményt adja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben biztosított jogköre alapján. Szigetszentmiklós szabályozási tervének és helyi építési szabályzat egyeztetési eljárásában a Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedési érdekek érvényre juttatása érdekében részt kíván venni, ezért az alábbi észrevételeket teszi. A szigeti gerincút halásztelki ágának engedélyezése hatóságuknál megindult. A tervező UTIBER Kft-vel egyeztetni kell. A másik ágra KA/910/67/2008. számon építési engedély került kiadásra. A Magyar Közút Kht-t, az Állami Autópályakezelő Zrt-t, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-t, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot és a BKV Zrt. HÉV Üzemigazgatóságát az eljárás során be kell vonni, véleményüket érvényre kell juttatni. Budapest közelsége miatt egyeztetni szükséges a közlekedési koncepciót a fővárossal való kapcsolatok tekintetében a BFFH Közlekedési ügyosztályával. A meglévő és tervezett közutak a KHVM 19/1994. (V. 31.) rendelet 1. sz. melléklete szerint útkategóriába, illetve az ÚT :2004 Közutak tervezése c. útügyi műszaki előírás (KTSZ) alapján tervezési osztályba sorolandók. Ennek függvényében a KTSZ alapján kell megválasztani az utak műszaki paramétereit. Új csomópontok tervezésénél az országos közúthálózat vonatkozásában kötelezően betartandók az KTSZ-ben előírt csomópontok közötti legkisebb távolságok. A helyi közúthálózat vonatkozásában a legkisebb csomóponti távolságok betartása ajánlott és indokolt. A közút melletti különböző használatú ingatlanok feltárásánál a Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása ÚT :2004 Útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell az országos közutak esetén kötelezően, helyi közutak esetén irányadóan figyelembe venni. Minden ingatlanhoz biztosítani kell a közútról vagy magánútról való megközelítés lehetőségét. Minden új szabályozási szélesség meghatározásánál irányadónak kell tekinteni az OTÉK 26. (2) bekezdésében foglalt szélességeket. Ettől eltérni csak indokolt esetben az alábbiak teljesülése esetén lehet: az építési szabályzat mellékleteként kell szerepeltetni az eltéréseket, indoklással és mintakeresztszelvénnyel. A mintakeresztszelvényen igazolni kell, hogy az alkalmazni kívánt kisebb közterületi szélesség is alkalmas az összes közterületi funkció biztosítására. Azon ábrázolni kell minimum az útpályát (forgalmi sávok), a járdát, a közműveket és a vízelvezetést. Az 5. pont értelmében az újonnan kiépítendő kiszolgáló utakat min. 12 m-es szabályozási szélességgel kell kiszabályozni, a min. 10 m nem elégséges. A javaslat szerint a HÉSZ 34. (3) pontja módosításra került. Jelen eljárás nem tartalmazza Településszerkezeti Terv módosítását, új beépítésre szánt terület a közigazgatási határ mentén 200 m-en belül nem került kijelölésre. A tervezés során az UTIBER Kft.-vel egyeztetés történt. Az ajánlott egyeztetések lefolytatása megtörtént, emlékeztetők lsd a mellékletben. A BFFH Közlekedési ügyosztályával az egyeztetés volt, emlékeztetőt lsd. a mellékletben A tervezés során a KTSZ-t figyelembe vettük. A csomópontok közötti legkisebb távolságok lehetőség szerint betartásra kerültek (kivéve kialakult állapot) A Szabályozási Terv szerint minden ingatlanhoz biztosított a megközelítés. Az utak új szabályozási szélességének meghatározása a meglévő adottságokra való tekintettel történt. Az OTÉK-tól eltérő szabályozási szélességű utak keresztszelvényeivel a HÉSZ melléklete kiegészítésre kerül. A már korábban elfogadott szabályozási tervek esetén is megfelelő volt a 10 m szélességű kiszolgáló út, mintakeresztszelvénnyel igazolva. 18

19 A HÉSZ 29. (2) bekezdésében foglalt vegyes használatú utak kialakítását ahol a gépjárművek és a gyalogosok egy felületen közlekednek nem támogatják. Minden esetben meg kell próbálni a gyalogosok részére a gépjárműforgalomtól elválasztott járdát létesíteni. A HÉSZ 29. (8) bekezdésében foglalt esetben a közforgalom elől való elzáráshoz hatóságától engedélyt kell kérni. A HÉSZ 29. (9) bekezdés a) pontjában a védőtávolságokat a közúti közlekedésről szóló többször módosított évi I. törvény (Kkt.) 42/A. -nak megfelelően kel megállapítani, tehát a harmadik és hetedik francia bekezdésben a csomóponti ágaktól is 100 m. A HÉSZ 29. (9) bekezdés b) pontjában a szabályozási szélesség min. 40 m, az f) pontban min. 12 m legyen az OTÉK-nak megfelelően. A Kkt. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 24.) MT. Rendelet (MTr.) 30/A. -a szerint belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeletetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető. A közmű és egyéb vezetékek elrendezésénél figyelembe kell venni a KPM-IpM 4/1981. (III. 11.) sz. rendelet alapján készült 9004/1982 KPM-IpM sz. együttes közleményben közzétett A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásokat (szabályzatokat), az MSZ 7487/2-80, MSZ 7487/3-80 valamint más szakági szabványokban előírt követelményeket. Külterületi közutakon a közút területe alatt beleértve az esetleges távlati kiépítettség területigényét párhuzamos vezetéket elhelyezni tilos, kivéve, ha az út víztelenítéséhez csatorna, vagy szivárgó elhelyezése szükséges és az a burkolt útpályán kívül nem helyezhető el. Minden beépítésre szánt területen az OTÉK 42. -ában előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére járműtároló épületeket, nem tárolás célját szolgáló várakozó, parkoló helyeket rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket kell az ingatlanon belül létesíteni. A további tervezés folyamán figyelembe kell venni, hogy az OTÉK pontja szerint épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. -ában előírtak szerint biztosítható. Kéri, a továbbtervezéskor jelen állásfoglalásukban foglaltakat figyelembe venni, és a módosított terv egy példányát állásfoglalásuk ismételt kialakítása céljából megküldeni. A tervben a lehető legritkább esetben alkalmazzuk a vegyes használatú út szabályozását, legalább egyoldali járdát biztosítunk (lsd. keresztszelvény) A HÉSZ 29. (8) bekezdés a megjegyzés szerint kiegészítésre kerül. A HÉSZ 29. (9) bekezdése a megjegyzés szerint javításra kerül. A HÉSZ 29. (9) bekezdés b) pontja a megjegyzés szerint javításra kerül. A továbbtervezés során betartandó jogszabályok, melyeknek Helyi Építési Szabályzatban való szerepeltetése nem szükséges, mivel mindenképpen betartandók. HÉSZ 29. (20) bekezdése a megjegyzéssel kiegészítésre kerül. Az OTÉK, mint magasabb rendű jogszabály előírásai a tervezés során betartandók 10. Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 1052 Budapest Városház u. 7. Sz.: /1/2008 Üi.: Kovács Zsófia Tel.: / Köszönettel vették tárgyi tervet és dokumentációt, melyre az Étv. 9. (39 bek. alapján az alábbi közbenső véleményt adják. 2. (1) bek.: Az előírás szükségtelen. 4. (1) bek.: Az előírás részben ismétlés (Lásd. 1. (2) bek.), másrészt szükségtelen, hiszen anélkül is kötelezőek az itt megfogalmazottak, hogy a rendeletben szerepeltetésre kerülnének. 5. (5) bek.: Jelzik, hogy a magánút közhasználat céljára történő kötelező átadását a HÉSZ nem írhatja elő. 6. (1) bek.: Az építési engedély nem adható megfogalmazást kérik itt és a rendelet-tervezet többi bekezdéséből is törölni. Jelen rendelet a feltételeket hivatott meghatározni, melynek és a magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével az építési hatóság dönt. Az engedély magadásáról ill. megtagadásáról nem rendelkezhet a HÉSZ, mivel az hatáskörelvonást jelentene. Ennek alapján kérik a nem engedélyezhető, engedély nem adható, engedély csak akkor adható.. megfogalmazások korrigálását. 6. (3) bek.: Az általános építési szabályok az irányadók nem értelmezhető! Jelen rendelet által meghatározott szabályok betartása kötelező. 6. (4) bek.: A jelenlegi jogrend nem teszi lehetővé, hogy a saroktelekre az övezetre vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések kerüljenek meghatározásra. Jelzik továbbá, hogy amennyiben az építési övezetre oldalhatáron álló beépítési módot határoz meg a rendelet, akkor nem állapítható meg ettől eltérő beépítési mód bizonyos esetekben. 6. (10) bek.: 2. franciabekezdés: Az előírás ellentétes lehet néhány esetben a szabályozási terven jelölt előkerttől. 6. (11) bek.: A kialakult beépítésre vonatkozó előírás nem értelmezhető, vagy kialakultként tekintik (nem bővíthető) vagy az övezeti előírásokban szerepeltetett paramétereket kell betartani a kettő együttes alkalmazása nem lehetséges. 6. (12) bek.: Az előírás szükségtelen, magasabb szintű jogszabályok szabályozzák. 6. (15).: A városképileg indokolt esetben szubjektivitásra ad okot, mely kerülendő. Emellett ellentétes a (8) bekezdéssel is. 6. (18) bek.: Az előírás betartása és betarthatósága kétséges egy túlépített, rossz arányú szomszédos épület figyelembevétele például nem ajánlott. Javasolják a bekezdés elhagyását. 6. (19) bek.: Az előírás szükségtelen, magasabb szintű jogszabályok előírják. 8. (4) bek.: Az előírás nem értelmezhető, hiszen az új terület-felhasználáshoz nem lehet illeszkedni, ill. azt figyelembe venni, hiszen az csak a TSZT-en szereplő elhatározás, melyből nem keletkeztethető építési jog! A szabályozási terven szereplő övezeti besorolásra vonatkozó előírások betartása a kötelező minden esetben. HÉSZ 2. (1) bek. törölve. HÉSZ 4. (1) bek. törölve. HÉSZ 5. (5) bek. megjegyzés szerinti mondatrész törölve. Az észrevétel szerinti megfogalmazások törlésre kerülnek. HÉSZ 6. (3) bek. törölve. HÉSZ 6. (4) bek. törölve. A szabályozási terven az előkertek, az építési helyek a tervtanácsi vélemény alapján nem kerülnek feltüntetésre. HÉSZ 6. (11) bek. törölve. HÉSZ 6. (12) bek. törölve. HÉSZ 6. (15) bek. törölve. HÉSZ 6. (18) bek. törölve. HÉSZ 6. (19) bek. törölve. HÉSZ 8. (4) bek. törölve. 19

20 9. (1) bek.: Amennyiben van külön rendelet, úgy annak alkalmazása kötelező, itt azonban nem kell hivatkozni rá. Azonban ha nem alkották meg még az erről szóló rendeletüket, akkor a HÉSZ-ban szereplő előírások a kötelezőek és a külön még meg nem alkotott rendeletre nem lehet hivatkozni. Kérik a bekezdés eszerinti javítását. 10. (1) bek.: Szükséges meghatározni a terepszint alatti legnagyobb beépítés mértékét az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan. Az itt szereplő előírás ugyanis nem egyértelmű, hiszen csak arról rendelkezik, hogy a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladóan milyen esetben lehet terepszint alatt építményt elhelyezni. 10. (3) bek.: Az előírás jogilag aggályos. Egyféle építési övezethez, csak egyféle paramétersor tartozhat a telekmérethez kötött változó beépítési százalék nem megfelelő! 10. (5) bek.: Kérik az OTÉK 13. -ban meghatározott fogalmak használatát az elhelyezhető épületek vonatkozásában sz. táblázat: Az Lk-7, 8 jelű építési övezet minimális zöldfelületének csökkenthetőségének lehetőségét nem látják indokoltnak. A *-hoz tartozó előírás szükségtelen. 12. (17) bek.: Egy érték megadására van mód (hátsókert). 14. (6) bek.: Az előírással kapcsolatban jelzik, hogy az övezetekre meghatározott maximális beépítési százalékot igénybe lehet venni, ilyen módon a tulajdonos nem korlátozható. 14. (10) bek.: A parti sétány közterület, így ennek kialakítása (!) és fenntartása önkormányzati feladat! Kérik a mondat törlését. 14. (11) bek.: Az OTÉK szabályozza az elhelyezendő gépkocsik számát (4. sz. melléklet) 16. (2) bek. 6. pont: Véleményük szerint a településen ezen funkció elhelyezhetőségének biztosítása szükségtelen. 16. (4) bek.: Egy építési övezetre csak egyféle paramétersor vonatkozhat kérik ennek figyelembe vételét itt és a rendelet-tervezet többi bekezdésében is sz. táblázat: A tó vízfelülete nem zöldfelület, így nem számítható bele a minimális zöldfelület mértékébe. A minimális zöldfelületek csökkenthetőségének lehetőségét nem látják indokoltnak sz. táblázat: A minimális zöldfelületek csökkenthetőségének lehetőségét nem látják indokoltnak, emellett a 15 %-os legkisebb zöldfelület nem felel meg az OTÉK előírásainak sz. táblázat: A Ksp-2 építési övezetre vonatkozó 5 %-os maximális beépítési % nem felel meg az OTÉK 6. (1) bek. a) pontjának. Javasolják az OTÉK 111. (2) bek. szerinti eltérés megkérését! sz. táblázat: Javasolják az OTÉK 111. (2) bek. szerinti eltérés megkérését a Kb-1 jelű építési övezet esetében (legnagyobb beépítési %) 25. (2) bek.: Az utolsó mondat nem értelmezhető sz. táblázat: A Kht-1 jelű építési övezet esetében (legnagyobb beépítési %) is javasolják az OTÉK 111. (2) bek. szerinti eltérés megkérését. 29. (4) bek.: Lsd. az 5. (5) bekezdésre tett észrevételüket. Az elővásárlási joggal terhelt terület határ jelöléssel kapcsolatban jelzik, hogy az elővásárlási jogra vonatkozó szabályozásról az Étv a rendelkezik. Ennek alapján a HÉSZ és az SZT által meghatározott településrendezési célok megvalósítására illeti meg elővásárlási jog az önkormányzatot, azonban jelen rendeletben nem rendelhet el elővásárlási jogot. A beépítési terv készítendő jelölés nem értelmezhető! Az ökológiai hálózat jelölés a jelmagyarázatban és a terven is nehezen beazonosítható, kérik javítását. A szelvényezetten előállított szabályozási terv helyett kérik, hogy szakmai véleményük kialakításához (esetleg már az egyeztető tárgyalásra is) egy vagy két lapra nyomtatott terv kerüljön megküldésre a szelvényezett formátum az önkormányzati alkalmazást megkönnyítheti, de a véleményezése nehézkes az összefüggések átláthatóságának hiánya miatt. 14. szelvény: A Kb-2 övezethez tartozó övezeti határ méretezése hiányzik. A határoló út ezen a szakaszon az újonnan kiszabályozott 22,0 métert nem éri el. Kérik annak átgondolását, hogy itt is biztosítva legyen a megfelelő szabályozási szélesség. 20. szelvény: Az Átlós utca mentén található 0127/16 hrsz. telken nem került feltüntetésre övezeti jel. Az ettől délre fekvő területen (Nyughatatlan dűlő és attól nyugatra) kérik a szabályozási vonalak méretezésének pótlását. Jelzik, hogy több helyen hiányzik a helyrajzi számok feltüntetése, Gksz- 12 jelű, Kht-2 jelű területen megjegyzik, hogy az Mk-1 besorolású terület határán kialakított Gksz-12 besorolású egy telek erősen kifogásolható. Előzetesen felhívja a szíves figyelmet arra, hogy az Étv. 9. (3) bek. szerinti véleményeztetést követően az esetlegesen eltérő vélemények tisztázása az Étv. 9. (4) bek. szerint egyeztető tárgyalás keretében kell megtörténjen, mivel az észrevételt tevő államigazgatási szervek kizárólagos hatásköre, hogy a tervezői válaszokban foglaltakat elfogadja, illetve a vitatott kérdésekben megállapodás történjen. Az egyeztető tárgyalás akkor lehet hatékony, ha az egyeztető tárgyalásra szóló meghívóval együtt kiküldésre kerül a Tervező minden eltérő véleményre, feltételre, kikötésre adott részletes írásbeli válasza, amelyből kiderül, hogy a terv és szabályzat tervezet véglegesítése során a vélemények hogyan kerültek figyelembe vételre. Az Étv. előírja, hogy az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. Kérik ennek maradéktalan figyelembevételét! A véleményeztetés eredményének megfelelően esetlegesen átdolgozott szabályzatot, illetve tervet az Étv. 9. (6) bek.-e szerint legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni. HÉSZ 9. (1) bek. a megjegyzés szerint javítva. HÉSZ 10. (1) bek. kiegészítésre kerül terepszint alatti beépítés mértéke +10% Alsó-Bucka speciális helyzetéből adódó szabályozás. HÉSZ 10. (5) bek. törölve, 12. (2) bek. OTÉK szerint felsorolás Korábbi szabályozási tervben elfogadott érték. HÉSZ 12. (17) bek. javítva HÉSZ 14. (6) bek. törölve. HÉSZ 14. (10) bek. az észrevétel szerint törölve. HÉSZ 14. (11) bek. részben törölve. HÉSZ 16. (2) bek.6. pont törölve. A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. (7/2004./II. 25./ sz. rendelet) A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. Jelen HÉSZ-ben 10 %-ra javítva. A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. HÉSZ 25. (2) bek. utolsó mondat törölve. A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. HÉSZ 29. (4) bek. törölve. A megjegyzés szerint a jelölés törlésre kerül. A jelölés törölve. A jelölés javításra kerül. Az egyeztető tárgyalásra és a szakmai véleményük kialakítására a terv lehetőség szerint összefüggően kinyomtatásra kerül. Az észrevételnek megfelelően a 14. szelvény javításra kerül. Az észrevételnek megfelelően a 20. szelvény javításra kerül. A terv további egyeztetési eljárására és véleményeztetésére vonatkozó, tervezői választ nem igénylő megjegyzések. A terv további egyeztetési eljárására és véleményeztetésére vonatkozó, tervezői választ nem igénylő megjegyzések. 20