Urbanizáció. Városodásnak nevezi a szakirodalom azt a tendenciát, hogy a népesség aránya nı.

Átírás

1 Michael Brown c.

2 Város és község Államigazgatási rang szerinti besorolás Népességszám kritérium -1 milliónál nagyobb népességő =metropolisz -100 ezren felüli népességő = nagyváros -20 és 100 ezer közötti = középváros - 5 ezer lakosnál = kisváros 5 ezer lakos alatt = község, falu Definíció szerint

3 Egyéb formák Agglomeráció:Azon közösségek vagy kisebb városok, amelynek lakossága mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. Tanyák: Városok zárt beépítéső részén kívül fekvı kevés lakóépületbıl álló települések, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, melynek lakói fıként mezıgazdasági termeléssel foglalkoznak. Külterületi lakott hely kategóriába tartozik.

4 Urbanizáció Városodásnak nevezi a szakirodalom azt a tendenciát, hogy a népesség aránya nı. Városiasodás: A települések városias jellege emelkedik (emeletes épületek, kemény burkolatú utak aránya nı, javul a kereskedelmi ellátás).

5 Városnövekedési tendenciák A város sőrőn lakott állandó település, ahol az emberek nem mezıgazdasággal foglalkoznak. A kapcsolatok jellegét tekintve a város heterogénebb és személytelenebb. Továbbá központi funkciókat lát el fontos területeken (egészségügy, közoktatás stb.), amelyek révén vonzást és befolyást gyakorol a környezetre.

6 A városok kialakulása Preindrusztriális városok/ Tradicionális városok A város kialakulásának feltételei Munkamegosztás Szuburbán térségek

7 Módszerek Regionális besorolás alapján: 1. Budapest 2. A fıváros körüli központi megyék ( Pest, Fejér, Komárom) 3. Északnyugat-dunántúli megyék 4. Déli megyék( dél-dunántúl, Dél- Alföld) 5. Északkeleti megyék ( Északi- Középhegység, Szabolcs - Szatmár és Hajdú- Bihar)

8 Urbanizáció eméletek - Arnold Toynbee (1971): megapolisz elmélete - a szolgáltató társadalomban a technika lehetıvé teszi a munkahelyek decentralizálását, emellett tökéletesedik a közlekedés és a távközlés, ezért a lakosság kisebb településeken fog szétszóródni, mert élvezheti a nagyváros elınyeit, de nem részesül a hátrányaiból.

9 Enyedi György (1984): Modern Urbanizációs Cikluselmélet 1. Szakasz: városrobbanás ( rohamosan nı a város népessége) 2. Szakasz: relatív dekoncentráció ( a folyamat lefékezıdik, helyenként csökken a népesség a nagyvárosok központjaiban, viszont gyorsan fejlıdnek az elıvárosok (Mo) 3. Szakasz: dezurbanizáció (a falusi népesség száma és aránya nı)

10 A városi és falusi életmód különbségei a városi levegı szabaddá tesz - középkori felfogás, mert így függetlenedni tudtak a feudális földesurak elnyomó hatalmától Tocqueville (1983): USA-ban a demokratikus intézmények fenntartását az segíti elı, hogy nincs egyetlen nagy fıváros, amely az egész országot befolyásolná.

11 Magyarország településszerkezete Településszociológiai alapismeretek

12 Térbeli, társadalmi egyenlıtlenségek rendszere Térbeli, társadalmi konfliktusok, érdekviszonyok vizsgálata a falvakban, városokban, a régiókban és a településhálózat egészében A modern településhálózat különbségei: Város def. 1.: az a település, amelynek a lakossága és környezete a környezı falvak számára bizonyos központi funkciókat lát el. Város def. 2.: a városok lakossága minden szempontból heterogénebb, ezért az emberi kapcsolatok személytelenebbek, a szomszédság, a család szerepe meggyengül, ezért gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, gyakoribb a deviáns viselkedés. Falu def.: szorosabb társadalmi kapcsolatok, hagyományosabb gondolkodás, társadalmi normákhoz való alkalmazkodás, nyugodtabb életmód jellemzi. Urbanizáció: városodás az a tendencia, hogy a városi népesség arányai nı városiasodás települések városias jellege emelkedik

13 Tanyák A falvak és a városok zárt beépítéső részén kívül fekvı, egyedül álló vagy csak kevés lakóépületbıl álló települések és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek, amelyek lakói mezıgazdasági termeléssel foglalkoznak. Külterületi lakott hely Mindenféle, a belterületen kívül fekvı lakott hely (pl. bakterházak, üdülık).

14 Agglomeráció Azok a községek és kisebb városok, amelyek lakossága szoros és mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. Szuburbanizáció Az a tendencia, amikor a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy, viszont a városok külsı, kertes kerületeinek népessége vagy a városhatáron túl elhelyezkedı kertes-családiházas területek népessége nı.

15 A város és faluszociológia kialakulása : - egybeesik a tradicionális falusi társadalmak felbomlásával és az urbanizációval. Urbanizáció kezdetének negatív jellemzıi: - falusi közösségek jellemzı kötelékeinek lazulása: családi, rokoni, szomszédsági. - Deviáns viselkedési formák terjedése

16 Általános szabályszerőségeket Koncentrikus körök elmélete: Városközpont: igazgatás, üzleti élet, szórakozás. Átmeneti övezet: hatalmas, de rossz bérházak vidékrıl felvándoroltak, bőnözık, csavargók. Ipari munkások övezete. Villanegyed: gazdag társadalmi rétegek otthona. Elıvárosok és kertvárosok

17 A klasszikus humán ökológia szerint : szukcesszió: amikor korábbi lakosság és tevékenységek kiköltözése következtében a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységének összetétele megváltozik, kicserélıdik filtráció: Az idık folyamán a lakások lakói kicserélıdnek, azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb minıségő lakásokba költöznek. invázió: az a jelenség, amikor egy településrészbe a korábbi népességtıl eltérı népesség költözik be, és amikor a korábban szokásos tevékenységek mellé újabb tevékenységformák települnek szegregáció: az a jelenség, ha egy településen belül a különbözı társadalmi rétegek, etnikai csoportok, stb. lakóhelye erısen elkülönül egymástól.

18 Slum: a nagyváros fizikailag leromlott állapotban levı negyedei, ahol fıként a társadalmon kívül álló rétegek, csavargók, bőnözök, alkoholisták, kábítószerfogyasztók élnek

19 Humánökológiai/városökológiai elméletek Szektorok: ipari, kereskedelmi, lakóterületi Több városmag + független városrészek Regionális különbségek Fejlett régió centrum vagy mag Fejletlen régió periféria félperiféria

20 Urbanizáció problémái A modern urbanizáció ciklikus folyamat: meghatározott térségekben (ország, régió, település) érvényesülı társadalmi, gazdasági, történeti körülmények által meghatározott módon centralizációs és decentralizációs folyamatok váltják egymást (Enyedi Gy., 1988). A modern urbanizáció ciklikus elmélete: Ciklus elsı szakasza: extenzív gazdasági fejlıdés általi városrobbanás: a népesség városi koncentrációja (pl. 19.század derekán Budapest): nagyváros, metropolisz, megalopolisz

21 Ciklus második szakasza: az intenzív korszak: a népesség területi dekoncentrációja, agglomeráció képzıdés, a szuburbanizáció a városrobbanás lefékezıdését jelzi. (pl Budapest 20. sz. elején) A településhálózat más elemei a kis és középvárosok, és a falvak is fejlıdésnek indulnak. Ciklus harmadik szakasza: a dekoncentráció további erısödése. Népességnövekedés a városban, agglomerációban megáll, falusi térségek lakosságának száma növekszik Ciklus negyedik szakasza: újabb koncentrációs folyamatok - nagyvárosközpontok rehabilitációja, az itt lakók számának enyhe növekedése. (ez a fejlett országokat jellemzi, a fejlıdık a városrobbanás idıszakát élik.)

22 A városfejlıdéssel nálunk is megjelennek a deviáns jelenségek. Az adaptáció nehézségei. Az emberi kapcsolatok hagyományos formái is átalakulnak. (Az iskolai végzettség növekedésével a szomszédsággal szemben nı a választott, baráti kapcsolatok fontossága.) Magyarország gazdasági szintje magasabb a városi népesség arányánál, a népesség városi, nagyvárosi koncentrálódása gazdasági fejlettségünkhöz képest alacsony, az ország településhálózata alulurbanizált. (Konrád-Szelényi, 1971). Ennek következménye a magas ingázás, ami több, mint egy millió munkavállaló (a teljes keresı népesség 20%-a). Ingázás körül is vita: Társadalmi probléma, vagy az urbanizáció velejárója (Szelényi, 1971; Enyedi, 1972) Szelényi késıbbi újraértékelése (1992)

23 Ökológiai-társadalmi viszonyok problematikája Történeti hatások, spontán gazdasági, társadalmi folyamatok mellett tudatos várostervezési beavatkozások játszottak szerepet a városi területi egyenlıtlenségek kialakulásában, a társadalmi csoportok városi térben történı elhelyezkedésében. Budapest - a kiegyezés idıszakának tudatos várospolitikai koncepciója (Csanádi és Ladányi, 1992) A 2.Vh után az államszocializmus várostervezése mellett a centralizált lakásgazdálkodás fontos.

24 Ökológiai és társadalmi szerkezet A fı tendenciák a hazai nagyvárosokban tipikus: történelmi belváros, átmeneti övezet, vegyes ipari lakóterület, külsı lakóterületi győrő. Az új lakótelepek ebbe a győrőbe ékelıdnek. Budapest koncentrikus győrőkben szervezıdı területi rendszerében: elsı övezet a belváros, -ipari, urbanizációs központ. A századfordulót követı idıszakban jön létre az un. átmeneti övezet, a külterületek, ipari városrészek tartoznak ide szakképzetlen munkások. Ide építették az elsı lakótelepeket az 50-es években. Harmadik övezet az un. külterület az un. Rákosok

25 A lakótelepek szociológiai problémái A problémák elsı köre: infrastrukturális ellátottság, épített környezet, lakások méretei. Második köre: lakáspiac hiánya az iskolázottabb réteg kielégítetlen elvárásai, szakképzetlenebb csoportok elégedettek. Harmadik köre: lakáselosztási viszonyok munkásrétegek hátránya, kedvezményezettek -szakértelmiség, vezetı beosztásúak, sok gyermekesek. Ennek megváltoztatására: 1970 új lakásépítési és elosztási rendszer. Következménye: 70%-ban szakmunkások, alsó középréteg

26 A szegregáció problematikája A szegregáció: a társadalmi rétegek térbeli elkülönülése. A szegregáció fıleg az alacsonyabban iskolázottakat és szakképzetleneket szorítja periférikus helyzetbe. Budapesten a társadalom magasabb társadalmi státuszú csoportjai fıleg Buda felé tendálnak a magánerıs építkezések révén a lakótelepekrıl. A pesti oldalon is vannak magas státuszú területek a belvárosban, a Duna parti részeken, a Parlament környékén, Újlipótvárosban. Alacsonyabb státuszúak szétszórtan (fıleg a pesti oldalon): a peremkerületeken Angyalföld, Újpest, Pestimre, Pesterzsébet, Csepel, Rákospalota, Kıbánya, Budafok, a belváros határán - Józsefváros, Ferencváros

27 A településfejlesztés- és tervezés társadalmi konfliktusai tranzaktív gazdálkodási rendszer önálló érdekképviseletre képes autonóm nyugati városok. Redisztributív gazdálkodású keleti városok. Az államszocializmus 50-es éveiben a területi irányítás kizárólagos szerve a központi hatalom.

28 A hatvanas években a nagyobb városok, a megyeszékhelyek gazdaságilag megerısödtek ben megjelent Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció, ami némi változást hozott: a településeket nagyság és lélekszám alapján szerepkör szerint rangsorolta, felsı, közép és alsó fokú, valamint szerepkör nélküli településekre osztotta. Ezzel szentesítette a településfejlesztésre fordítható pénzek egyenlıtlen elosztását

29 A korabeli adatok szerint az erıforrások 70-80%-a a településhierarchia csúcsain, a megyeszékhelyeken, a nagyobb városokban maradt. A falvaknak 20-30% maradt, különösen az aprófalvak helyzete volt kritikus. (Ez másfélmillió ember életét érintette)

30 A város - falu egyenlıtlenség problematikája Az államszocialista idıszakban a területi egyenlıtlenség fontos dimenziója: a hierarchikusan fejlesztett településhálózatban elfoglalt helyzet. A település konkrét társadalmi funkciója. A település regionális helyzete. A település társadalmi struktúrája. A területi egyenlıtlenségeket meghatározó dimenziók alapján egyértelmő a falu várossal szembeni társadalmi hátránya.

31 A területfejlesztés új folyamatai A helyi önkormányzatokról szóló 1990-es törvény alapján az önkormányzatoknak a korábbi idıszakhoz képest jóval nagyobb a lehetıségük a település tervezésére, fejlesztésére Az önkormányzatok a helyben képzıdı bevételek, megosztott központi adók és normatív állami hozzájárulás alapján önállóan gazdálkodnak között pénzügyi centralizáció zajlott le, a központi költségvetés és az önkormányzat között 70-30% a megosztás

32 Polgári átmenet és regionális egyenlıtlenségek A polgári átmenet a regionális egyenlıtlenségeket részben újrastrukturálja, részben felerısíti A privatizáció, a piacgazdaság az egész országot érintı válságon keresztül épül ki. A magángazdaság, a külföldi érdekeltségek, részvénytársaságok, kisvállalkozások, a beáramló nyugati tıke számára többnyire a centrum térségek vonzók. Budapest történetileg is meghatározott elınyei tovább erısödnek: a magángazdaság 53,2%-a Budapesten és Pest megyében koncentrálódik. A vegyes tıkeérdekeltségő vállalatok 1990-ben 58,1%-ban Budapesten van. Vidéki városok: 32,3%, falvak:9,6%.

33 A 90-es évek elejének tényei alapján az ország nyugati és keleti része közötti egyenlıtlenségrıl általában mégsem lehet beszélni. A magángazdaság 22,4%-a a Dunántúlon, 17,4%-a az Alföldön található. Az ország északi részén a magángazdaság 7%-a helyezkedik el. A regionális hátrányok új típusa a munkanélküliség végén országos átlagban 11,9%. (Szabolcs- Szatmárban 16,4%, Nógrád 16,1%, Borsod 14,5% pl. Ózd 30%) Az agrárszféra átalakulása, a mezıgazdasági nagyüzemek krízisei is a hátrányokat növelték.

34 A települések hierarchiája: 1. Budapest - az ország politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, felsıoktatási és idegenforgalmi központja, lakossága 2 millió fı. 2. Regionális központok - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gyır (lakosságuk: fı). 3. Megyeszékhelyek - az öt regionális központ kivételével a többi megye székhelye (lakosságuk: fı). 4. Középvárosok - lakosságuk: fı, pl: Sopron, Hódmezıvásárhely. 5. Kisvárosok - lakosságuk fı alatti, pl: Kıszeg, Kisújszállás. 6. Óriásfalvak - lakosságuk fı feletti. 7. Nagyfalvak - lakosságuk fı. 8. Középfalvak - lakosságuk fı. 9. Kisfalvak - lakosságuk fı. 10. Törpe- vagy aprófalvak - lakosságuk 500 fı alatti, (Ezek a Dél- és Nyugat- Dunántúlon, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jellemzıek).

35 Magyarországon a szórványtelepüléseken (tanyákon) csaknem félmillióan laknak. Ez a településtípus leginkább a Duna-Tisza közére, a Jászságra, és a Tiszántúlra jellemzı. Három típusuk: a szórványtanyák, a sortanyák (pl: Békés megyében) és a bokortanyák (a Nyírségben).

36 Irodalom Andorka Rudolf (2002): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. Braun Róbert (1909): Adatok a vidéki munkásság életéhez. Huszadik Század. 6. Braun Róbert (1911): Prostitúció Chicagóban. Városi Szemle, 1. Enyedi György (1988): A városnövekedés szakaszai. Akadémia Kiadó, Budapest. Erdei Ferenc (1974): Magyar város. Akadémia Kiadó, Budapest. Erdei Ferenc (1974): Magyar Falu. Akadémia Kiadó, Budapest. Konrád György és Szelényi Iván (1971): A késleltetett városfejlıdés társadalmi konfliktusai. Valóság, 12. Szelényi Iván (1990): Városi társadalmi egyenlıtlenségek. Akadémia Kiadó, Budapest. Szirmai Viktória, Dr. (1994): A településszociológia alapjai. Budapest.