Szükséglet. A gazdaság működtetésének célja és hajtóereje a szükségletek kielégítése.

Átírás

1 Szükséglet A gazdaság működtetésének célja és hajtóereje a szükségletek kielégítése. A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely cselekvésre készteti a fogyasztót. A szükségletek csoportosítása: 1. Fontossági sorrend szerint Maslow 5 kategóriája létfenntartás ( éhség, szomjúság, meleg-hideg elleni védekezés,..) biztonság ( béke, rend, munka,..) szociális ( szeretet, baráti-családi-munkahelyi kapcsolatok) elismerés ( képességeinek, feladatainak mások által való elismerése) önmegvalósítás ( saját magának, céljainak való megfelelés) 2. Megjelenési forma szerint anyagi szellemi (eszmei, politikai,..) 3. Kielégítési módja szerint 5. Létfenntartással való kapcsolata egyéni társadalmi-egyéni alapján 4. Fajtája szerint alapvető alapvető létszükséglet, kulturális társadalmi működésből fakadó luxus választható Szükségletekkel kapcsolatos törvények: 1. Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt. 2. A minél jobban kielégített egyéni szükséglet egyre nagyobb társadalmi szükségletet vált ki. Pl.:autó-utak. 3. Az embernek minél kisebb a jövedelme, annál többet költ alapvető szükségletekre. 4. Minél fejlettebb a gazdaság, annál több a kielégíthető szükséglet Szükséglet-igény különbsége Az igény a szükséglet kielégítésének módja SZÜKSÉGLET Éhség IGÉNY evés = uzsonnás zacskó- étterem, zsíros kenyér hús-zöldség

2 Javak Javaknak nevezzük azokata dolgokat, amelyek hasznosak és alkalmasak emberi szükségletek kielégítésére. A szükségletek növekedése végtelen növekvő folyamat A javak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre szűkösséget idéznek elő. A gazdaság egyik fő feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás. A javak eredetük szerint A javak tárgyi formájuk szerint Gazdasági javaknak vagy termékeknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyeket emberi közreműködéssel hoztak létre. -Mennyiségük szűkös -Fizetni kell érte -A gazdaság termeli Szabad javak mindazon dolgok, amelyek a természetben korlátlanul állnak rendelkezésre, és bárki tetszése szerint fogyaszthat belőlük annyit, amennyit saját hasznosságérzete szerint maximálisan igényel -Eredeti állapotban fogyasztható -Ingyenes -Elvileg korlátlan mennyiségű A termékek a természet anyagaiból emberi munkával létrehozott javai. -Az előállítás és a fogyasztás időben eltér -Tárgyiasult forma Szolgáltatásnak nevezünk minden olyan mások számára végzett munkát, amely nem hoz létre új terméket. A előállítás és a fogyasztás egy folyamat -Nem tárgyiasul, nem jön létre önálló dologi termék Felhasználásuk szerint A javakhoz való hozzájutás (elsajátítás) szerint A megtermelt javak azon részét, amelyet nem végső fogyasztásra, hanem újabb javak előállítására használunk fel termelési eszközöknek nevezzük. Magánjavak amelyeket egyes emberek elkülönülten fogyasztanak, pénzért piacon megvásárolható. Közjavak amelyeket az emberek egyszerre többen és együtt fogyasztanak, amelyek lehetnek ingyenesek, vagy fizetni kell értük ezek a vegyes javak. Közrossz a környezetszennyezés, zajártalom.

3 A gazdasági folyamat elemei Termelés Elosztás Csere Fogyasztás A termelés a javak előállításának folyamata, amely során az ember a természet javait megszerzi, átalakítja és alkalmassá teszi a szükségletek kialakítására. Egyszerű újratermelés esetén a termelés a korábbival azonos szinten ismétlődik meg. Bővített újratermelés -..magasabb szinten.. Szűkített újratermelés - alacsonyabb szinten Az elosztás azokat a folyamatokat tartalmazza, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők részesedését a fogyasztási javakból és a gazdasági erőforrásokból A csere azokat a folyamatokat foglalja magába, amelyek közvetítésével a termékek és szolgáltatások eljutnak a termelőktől a felhasználókhoz Személyes fogyasztás A javak rendeltetésszerű elfogyasztása, végső fogyasztás. Fogyasztásnak nevezzük a javak szükségletek kielégítésére való felhasználását. Termelő fogyasztás A termelésben történő felhasználás új javak előállítására. A gazdasági folyamat az ember céltudatos tevékenysége, amelynek során a természet szűkös javait átalakítja és elfogyasztja.

4 Termelési tényezők a gazdasági javak előállítása során felhasznált erőforrások összessége. Termelési tényezők Természeti erőforrások Munka Tőketényezők Vállalkozó A természeti erőforrások a természetben szabadon rendelkezésre álló az emberi tevékenység szempontjából hasznos és hasznosítható javak, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra. Megújítható pl. az erdő, nem megújítható a nyersanyag. A munka = munkaerő felhasználása. A munkaerő az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. A munkaképesség az ember ismerete, tapasztalata, testi és szellemi képessége. Megújítható, fejleszthető végtelen erőforrás. Termelési eszközök (lásd javak csoportosítása) A tőkejavak olyan termelt javak, amelyeket a további termelési folyamatban felhasználunk. (anyag, szerszám, gép, pénz,..) Korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, amely hosszabb távon feloldható. A vállalkozó, mint termelési tényező, abban különbözik a közönséges munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt egységbe szervezni, működtetni, irányítani. Jellemzői: - Egyenrangúak, mert mindegyik tényező elengedhetetlen feltétele a termelésnek, -Kölcsönösen feltételezik egymást, mert bármelyik hiánya megállítja a termelést -Helyettesíthetőek, pl.: a munkaerő egy része gépekkel. -Egy adott pillanatban korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, amely hosszabb távon feloldható.

5 Munkamegosztás formái: Munkamegosztás Az emberek együttműködését a gazdasági tevékenység bármely területén munkamegosztásnak nevezzük. Szerepe a termelés hatékonyságának növelése. Specializálódás: amikor az egyes termelők, csak meghatározott fajtájú munkát végeznek, azt végzik, amihez legjobban értenek, ezáltal a munka hatékonysága nő. Kooperáció: Ugyanazon munka végzésénél segítik egymást, erejük összeadódik. Munkamegosztás lehet: családon belül: természetes munkamegosztás (nemek, korok szerinti) nemzetgazdaságon belül: társadalmi munkamegosztás (szakmák, foglalkozások szerinti) gyáron belül: technikai munkamegosztás, (műveletekre bontás) földrajzi munkamegosztás: természeti adottságok szerinti nemzetközi: országok közti gazdasági, földrajzi, hagyomány szerinti. A munkamegosztás elválaszt és összetart, mert mindenki más feladatot lát el, de egymás nélkül nem eredményes. Mindenki saját javára, de mások számára végzi a munkát.

6 A gazdaság tagozódása, szektorokra, ágazatokra A gazdasági folyamat szakaszai szerint kitermelő szektor, közvetlen kapcsolat a természettel pl.:bányászat, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás feldolgozó szektor, a természetből származó alapanyagokat feldolgozza pl.: bőrgyártás, gépgyártás,.. szolgáltató szektor, az előállított javak hoz kapcsolódó tevékenységek pl.: közlekedés, kereskedelem, oktatás, egészségügy.. Az előállított javak szerint Többfokozatú ágazati osztályozási rendszer: Az osztályozási rendszer négyszintű hierarchiában rendezi el az egyes tevékenységeket: nemzetgazdasági ág (1 alfabetikus karakter, nagybetű), például C =feldolgozóipar ágazat (2 numerikus karakter), például 14 = ruházati termék gyártása alágazat (ágazat kódja + 1 numerikus karakter), például 14.3 = kötött, hurkolt cikk gyártása szakágazat (alágazat kódja + 1 numerikus karakter), például = kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása

7 Nemzetgazdasági ágak A = mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B = bányászat, kőfejtés C = feldolgozóipar D = villamos energia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás E = vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F = építőipar G = kereskedelem, gépjárműjavítás H = szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I = szállítás, raktározás J = információ, kommunikáció K = pénzügyi, biztosítási tevékenység L = ingatlanügyletek M = szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N = adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O = közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P = oktatás Q = humán-egészségügyi, szociális ellátás R = művészet, szórakoztatás, szabadidő S = egyéb szolgáltatás, (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység, számítógépjavítás, fodrászat, temetkezés stb.) T = háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U = területen kívüli szervezet

8 A gazdaság szereplői Állam Háztartás Vállalat Gazdasági élet kereteinek szabályozója A javak végső fogyasztója A javak előállítója A gazdaság szereplői önállóan gazdálkodnak.

9 A gazdaság működése A gazdálkodás olyan céltudatos tevékenység, amely során a rendelkezésre álló erőforrások lehető legeredményesebb felhasználása történik. (Olcsón venni/előállítani és drágán eladni.) Gazdasági döntés lényege a lehetőségek előnyeinek és hátrányainak az összehasonlítása, a ráfordításokat viszonyítjuk az eredményekhez. Az összehasonlítás eszköze a pénz. Gazdaságosság megnyilvánulása: maximum elv: a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legnagyobb eredmény elérése, pl.:adott alapanyagból a legtöbb végtermék előállítása minimum elv: az eredmény elérése minél kisebb ráfordítással történjen, pl.:adott végtermék legkisebb költséggel történő mozgatása

10 Pénz és piac Piac, minden olyan hely, ahol egy vagy több jószág ill. pénz cseréje zajlik. A csere a szükséges javak megszerzésének módja, amikor viszonzásképpen felajánlunk pénzt, vagy árut, vagy szolgáltatást. A - modern gazdaságban - cserét a pénz közvetíti és adás-vétel útján valósul meg, amelynek színtere a piac, ahol a szereplő az eladó és a vevő. A cserében a pénz közbeiktatása megkettőzi a gazdasági eseményeket, mert a javak mozgását a pénz mozgása követi. Reál folyamat Pénzfolyamat

11 Gyakorlat Pulóver előállításához szükséges ráfordítások, termelési tényezők Ráfordítás, pénzben kifejezve=költség Termelési tényező kategóriák Eladási ár, a bevétel ill. a termelés eredménye.

12 Gyakorlat Gazdasági folyamata Palánta elültetése gondozása leszedése eladása/elfogyasztása termelés fogyasztás Termelési tényezők: Természeti tényező munka tőke vállalkozó munkamegosztás specializáció: kapás, ültető, szedő kooperáció: szedők Népgazdasági szektor: Kitermelő Népgazdasági ágazat: Mezőgazdaság

13 A piac vevő eladó Piacon megjelenő fogalmak: pénz Kereslet a vevő vásárlási szándéka fizetőképes kereslet, ha a vevőnek van pénze a vásárlásra Kínálat az eladásra felajánlott javak áruk, ha megjelennek a piacon Ár az áru csereértéke pénzben kifejezve, amelyet alakít a ráfordítás költsége és a kereslet-kínálat Jövedelem a gazdasági tevékenység eredménye Erőforrások tőkebefektetés Termelési tényezők, ráfordítások pénzben kifejezve költségek Javak cseréje adás - vétel, értékesítés vásárlás Gazdasági szereplők kettős szerep hol eladó, hol vevő Árucsere összessége kereskedelem, ahol a termék eljut a termelőtől a fogyasztóig. Piac tagolható: fogyasztási javak piacára és termelési eszközök piacára Piac zavarai: hiány, vagy árubőség, amely hosszabb távon kiegyenlítődik

14 Gazdasági rendszerek A gazdasági rendszerek közti különbséget a piac szerepe határozza meg. A kulcs kérdés: Mi alakítja az árakat? Ki mondja meg mennyit kell termelni? Központosított tervgazdaságban az állam szabályoz. Nincs igazi piac az árak központi meghatározás alapján képződnek. Tiszta piacgazdaságban a gazdálkodás irányítója a piac. Az állam nem szól bele a gazdaság működésébe. Pl a hadsereget is a vállalkozások adják. Vegyes gazdaság A piac és az állam együtt szabályoz.

15 Piacgazdaság A piacgazdaságban a gazdasági egységek együttműködését a piac hangolja össze. A piacon a szereplők szabadon döntenek, mit vesznek meg mennyiért, döntő az alkuban az ár. Az árat alapvetően a kereslet és a kínálat határozza meg a piacgazdaságban. Kereslet kínálat nő az ár érdemes többet termelni a kínálat emelkedik kereslet az ár csökken

16 Piacgazdaság előnyei-hátrányai Előnyei: takarékosságra ösztönöz, mert az olcsón előállított jó minőség adható el, rugalmas és gyors alkalmazkodásra késztet, verseny van, gazdasági szabadság érvényesül, győz a jobb. Hátrányai: a közjavak előállítása nem biztosított, csak a teljesítmény számít, nincs méltányosság, a verseny veszteséggel jár, infláció, munkanélküliség, nincs megoldva a környezetvédelem.

17 A gazdaság körforgása pénz munkaerő Adók Adók vállalat szolgáltatások állam háztartás szolgáltatások áru pénz Piac pénz áru

18 Az állam gazdasági szerepe Az állam rendeltetése, hogy szervezetei segítségével vezesse a társadalom közös ügyeit, törvényeivel biztosítsa a rendet. F E L A D A T A 1. Állam általános feladatai: az ország érdekeinek védelme, külső biztonsága a belső rend és igazságosság fenntartása a gazdasági és társadalmi élet intézményi és jogi hátterének biztosítása 2. Közjavak előállítása és a fejlett infrastruktúra kiépítése Közjavak: amelynek fogyasztásából nem zárható ki senki, a piac nem érdekelt azok előállításában (pl.: a rend, a biztonság, az alapvető műveltség, egészség). Az infrastruktúra a termelés feltételeit biztosító eszközök összessége pl.: sztráda, egyetem, híd. 3. A gazdaság jogi szabályozása Az állam megszövegezett akarata, amely a gazdasági működés területét szabályozza A munkapiacot a Munka Törvénykönyve, A pénzpiacot a Hitelintézeti törvény, Értékpapírtörvény Árupiacot a Polgári törvénykönyv Vállalkozásokat a Társasági törvény, Számviteli törvény 5. A jövedelmek újraelosztása elsődleges elosztás: a jövedelmeknek az újratermelési folyamatban történő elosztása másodlagos elosztás vagy újraelosztás: a jövedelmeknek az állam általi elosztása az adók és támogatáson rendszerén keresztül (Ahol több van onnan elvesz és ad oda ahol kevesebb.) 6. A gazdaság fejlődésének biztosítása, piac befolyásolása infláció csökkentése munkanélküliség mérséklése

19 Adórendszer Adó az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség Adórendszer az ország egy időben alkalmazott adónemek összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere. Úgy kell kialakítani, hogy az adórendszer legyen Igazságos Egyszerű Hatékony Adók csoportosítása Jövedelemhez kötött Fogyasztáshoz kötött Egyéb, helyi adók Szja 2011-ben 16% társasági adó 10% 500mFt-ig e fölött 19% osztalékadó 16% kamatadó 20% Áfa 25%, 18%, 5%, 0 jövedéki adó, fogyasztási adó gépjárműadó ingatlanadó

20 Személyi jövedelem adó (Szja) Szja Az szja-t a magánszemélyek fizetik az adott évben megszerzett jövedelem után. Adó alanya: ( aki fizeti) mindenki aki jövedelmet szerez Adó tárgya: jövedelem (ami után fizetjük ) Adó mértéke: 16% Adó alapja: egy év során megszerzett jövedelem (szuperbruttó=*1,27) Példa Bruttó bér: Ft Évi jövedelem: Ft Szuperbruttó: *1,27= Ft Éves szja: *0,16= Ft Havi szja: /12= Ft

21 Általános forgalmi adó (áfa) Áfa Minden forgalmazott áru után, az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni. Adó alanya: ( aki fizeti) aki értékesíti a terméket. Adó tárgya: (ami után fizetjük) az értékesített áru ellenértéke Adó mértéke: 25%, 18%, 5%, 0 Példa: Egy 1kg-os kenyér eladási ára 210 Ft, amely tartalmazza a 18%-os áfát. Mennyi a kenyér nettó ára? A bruttó ár =210 Ft=118% A nettó ár = 100% = 210/1,18= 178 Ft Egy autó eladási ára Ft, amely 25% áfát tartalmaz. Mennyi az autó nettó ára: A bruttó ár = Ft =125% A nettó ár = 100% = /1,25= Ft

22 Államháztartás, Központi költségvetés Államháztartás az állami közfeladatok ellátására szolgáló rendszer. Alrendszerei Központi költségvetés Elkülönített pénzalapok Társadalombiztosítás Helyi önkormányzati költségvetés Állami költségvetés Központi költségvetés egy pénzügyi terv, amely adott időszakra megtervezi az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat. Bevételek adó, vám, illeték, bírság, privatizáció Központi költségvetés Kiadások támogatások (agrár, vállalkozás, lakás, export..) szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális kiadások központi állami szervek működtetése állami beruházások,-vállalatok külső és belső védelem, rendfenntartás államadósság Egyenleg lehet: egyensúly, szuficit, deficit

23 Helyi önkormányzatok Helyi önkormányzatok a helyi közösségi feladatokat szervezik és finanszírozzák, a települések fejlesztéséért felelősek. Feladatok: alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, közutak, közművek, közvilágítás Elláthat még az önkormányzat: helyi lakásállomány kezelését, társadalmi, tudományos és művészeti tevékenység támogatását Gyakorlati feladat: mindenki írja le a helyi önkormányzat nevét, polgármester nevét, néhány településfejlesztési feladatot, helyi adókat

24 A háztartás erőforrásai Háztartás Makroszempontból: a gazdaságnak az a területe, ahol a fogyasztás végbemegy. Mikroszempontból: olyan emberi közösség, amelynek tagjaik létfenntartásukról közösen gondoskodnak. A család az emberi közösségek sajátos csoportja. A háztartás a család gazdasági keretét jelenti. idő pénz munkaerő, munkaképesség vagyon

25 Gazdálkodás az idővel Az idő korlátozottan áll rendelkezésre ezért tervezni és gazdálkodni kell vele. A tervezés során figyelni kell: az elvégzendő tevékenységek időszükségletére fontossági sorrendre. tevékenység időszükséglet rangsor tanulás 6 óra I. utazás 1 óra I. stb Egységnyi idő alatt elvégzendő tevékenység= időnorma Egységnyi idő alatt elvégzett tevékenység= termelékenység Életmód: azt fejezi ki, hogy az emberek hogyan élnek.

26 Gazdálkodás az emberi erőforrással (termelési tényezők: munka, tőke, természeti erőforrás, vállalkozó ) A háztartások a munkát, mint termelési tényezőt adják a vállalkozások számára. Munkáltató és munkavállaló között munkaviszony jön létre, amelyet a Munka Törvénykönyv szabályoz. Munkabér: amelyet a munkavállaló kap a végzett munkája után. teljesítménybér: előre meghatározott mennyiségi és minőségi teljesítménytől függ a bér. időbér: a munkában töltött idő határozza meg a bért

27 A jövedelem forrásai A jövedelem származhat: munkából (fő forrás a munka) bérleti díj kamat, osztalék nyeremény, örökség táppénz, családi pótlék, segély, nyugdíj ösztöndíj

28 Törzsbér Törzsbér, a munkavállaló teljesítménybéres, vagy időbéres keresete. Törzsbér kiegészül: bérpótlékkal: a munka különleges körülményei, beosztás, vagy képesítés után (veszélyességi, délutáni, nyelv-pótlék) kiegészítő fizetés: amely mögött nincs munkateljesítmény ( ünnep, szabadság) prémium: előre kitűzött feladatok teljesítéséért egyéb pl: újítás Összesen ezek kiadják a bruttó bért Béren kívüli juttatások: Cafetéria ( mobil, internet, üdülési csekk, étkezési utalvány,..) Társadalombiztosítási ellátás: nyugdíj, gyes, táppénz.

29 Pénzgazdálkodás Követelmények a pénzgazdálkodással szemben: 1. Hatékonyság Ugyanannyi ráfordítás jobb minőség, több mennyiség. 2. Biztonság Tartalékképzéssel a jövő biztonsága,pl: betegség esetére 3. Fizetőképesség Esedékes fizetések teljesítése 4. Rugalmasság Pl kedvezményes vásárlás kihasználása 5. Függetlenség Uzsorás, hitelintézet

30 Nettó jövedelem Nettó jövedelem= a bruttó jövedelem ( bér és egyéb jövedelem) - személyi jövedelemadó és bérjárulékok (Társadalombiztosítási, egészségügyi, munkanélküli) Nominál jövedelem (nettó jövedelem): az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló kézhez kap. Reáljövedelem: azt az árumennyiséget képviseli, amit a kézhez kapott pénzen vásárolni tudunk. Hogy alakul a reáljövedelem, ha az árak emelkednek? Pl: a benzin 350 ft-ról 400- ra.

31 Háztartások kiadásai A háztartások folyamatosan költenek szükségleteik kielégítésére. Kiadásaiknak korlátot szab a megszerzett jövedelem nagysága. A kiadásokat tervezni kell! Re ndsze res en fel me rül ő kiadá sok Rugalmatlan kiadások a minden hónapban jelentkező fix kiadások Pl: lakbér, hiteltörlesztés, rezsi, iskolai befizetések, biztosítási díjak, közlekedési ktg. Ezekről a kiadásokról már korábban döntöttünk, fizetésük kötelező. Rugalmas kiadások Döntünk a kiadás mértékéről és a termékek minőségéről, az összege változtatható. Pl: élelmiszer, illatszer, ruházkodás Kiadások csoportosítása napi cikkek (egyszerhasználatos) tartós fogyasztási cikkek Szabad rendelkezésű jövedelmek a rendszeres kiadás után fennmaradó jövedelem.

32 Háztartások költségvetése A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely adott időszakra vonatkozik, tartalmazza a bevételt és kiadásokat. A háztartás költségvetése alakulhat: egyezőség: kiadás=bevétel hiány: kiadás megtakarítás: kiadás bevétel bevétel A háztartások megtakarítása: A jövedelmekből mindig takarékoskodni kell, váratlan későbbi kiadásokra, vagy nagyobb kiadások vállalására. Megtakarítani lehet: havonta azonos összeggel, a havonta megmaradó összeggel alkalomszerűen nem takarékoskodnak semmit

33 Megtakarítások elhelyezése Mérlegelni kell: milyen időtávra kötjük le a pénzünk milyen hozamot érünk el, milyen kockázattal milyen könnyen jutunk ismét a pénzünkhöz 1. Betét lényege, hogy az összegyűjtött pénzünket, kamat ellenében kölcsönadjuk valamelyik hitelintézetnek. Betételhelyezési formák látra szóló, bármikor hozzáférünk, alacsony a kamata lekötött betét, magasabb kamat, de egy ideig nem használhatjuk Lakossági folyószámla, a mindennapi pénzmozgások lebonyolítására szolgál, egy látra szóló betét. Ide érkezik a munkabér, innen fizetünk bankkártyával.

34 Értékpapír Értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat, befektetési eszköz. A letéti jegy kizárólag hitelintézetek által kibocsátott névre vagy bemutatóra szóló értékpapír, amely a bankok forrásgyűjtését szolgálja, segítségével a bankok hitelezési tevékenységeihez pótlólagos forráshoz jutnak. A kincstárjegy az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Szabadon adható- vehető. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kibocsáthat bank, önkormányzat, vállalat, vagy az állam. Az államkötvény vásárlása esetén az államnak nyújtunk hitelt. Részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tulajdonjogot megtestesítő értékpapír.

35 Hitel A hitel a pénzeszköz időleges átengedése meghatározott lejáratra, kamat fizetése ellenében. Lehet áruhitel, vagy pénzhitel. A jövőben fogyasztást változtat át jelenbelire, amelynek ára a kamat. A hitel felvételének feltételei vannak: hitelképesség, amely a hitelfelvevő visszafizetési képessége hitelfedezet biztosítása, nem fizetés esetére szolgál önrész biztosítása kamat, kezelési költség együtt THM (teljes hiteldíj mutató) futamidő, a visszafizetési időszak

36 Lehet: Készpénz Megtakarítás (betét, értékpapír) Családi vagyon Családi vagyonnak nevezzük egy bizonyos időpontban a család rendelkezésére álló anyagi javak összességét. Mindennapos használatra szolgáló eszközök, készletek. háztartási eszközök élelmiszerek ruhák szerszámok Tartós javak, felhalmozott eszközök ház, nyaraló, kocsi, festmény, ékszer