Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata I.
|
|
- Gusztáv Borbély
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata I. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék geo.u-szeged.hu
2 Speciális jellemzık I. Energia- és víztárolás a vegetációs rendszerekben
3 Energia- és víztárolás a vegetációs rendszerekben Talaj - növény - légkör rendszer Energiaegyenleg Q* = Q H + Q E + Q S + Q P (+ Q A ) Vízegyenleg p = E + r r + S S (+ A)
4 Speciális jellemzık II. Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok
5 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Autotróf szervezetek Fototrófok fényenergia Kemotrófok szervetlen vegyületek oxidációja thermo-acedofil kénbaktériumok kénhidrogén oxidációja vasbaktériumok 2 értékő vas oxidációja durranógáz baktériumok hidrogén oxidációja nitrifikáló baktériumok ammónium oxidálók nitrit oxidálók
6 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Fototróf szervezetek: fényenergia segítségével CO 2 fixálás Az elektromágneses sugárzás spektruma Nap: 0,15-3 µm rövidhullám Föld-légkör légkör rendszer: µm hosszúhullám A légköri elnyelés sávjai
7 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Fototróf szervezetek: fényenergia segítségével CO 2 fixálás Oxigéntermelı fotoszintézis CO 2 + 2H 2 O + fényenergia (CH 2 O) + O 2 + H 2 O kb nm (PAR) H 2 O bontás O 2 fejlesztés Eukarióta szervezetek Magasabbrendő zöld növények Zöld algák Barnamoszatok Kovamoszatok Vörösalgák Prokarióta szervezetek Cianobaktériumok Nem oxigéntermelı fotoszintézis CO 2 + 2H 2 A + fényenergia (CH 2 O) + 2A + H 2 O kb nm nincs H 2 O bontás, nincs O 2 fejlesztés Prokarióta szervezetek Bíborbaktériumok Zöld kénbaktériumok Zöld csúszóbaktériumok Heliobaktériumok
8 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Pigmentek - szárazföldi növények és zöldalgák Klorofillok klofofill - a klorofill - b Karotenoidok karotinok pl. β - karotin xantofillok pl. lutein (kék, vörös) (kék, vörös) (kék) (kék) klorofill - a klorofill - b β - karotin lutein
9 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Pigmentek - vörösmoszatok és cianobaktériumok Klorofillok Karotenoidok Fikobilinek klorofill - a klorofill - d (kék, vörös) (kék, vörös) (kék) fikoeritrobilin (zöld!) fikocianobilin (narancs) allofikocianobilin (vörös) fikocianobilin klorofill - d fikoeritrobilin
10 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Pigmentek - kovamoszatok és barnamoszatok Klorofillok klorofill - a klorofill - c Karotenoidok β - karotin fukoxantin egyéb xantifillok (kék, vörös) (kék, vörös) (kék) (kékeszöld - sárgászöld) (kék) klorofill - c 1 fukoxantin klorofill - c 2
11 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok P - fotoszintézis zis R - légzés széndioxid + vízpára + fényenergia f szénhidr nhidrátok + oxigén szénhidr nhidrátok + oxigén széndioxid + vízpára + égési energia 6 CO H fényenergia + 6 H 2 O C 6 H 12 O O 2 égési energia P P [ kg m - 2 s - 1 ] a fotoszintézis nettó mértéke P P = P - R QP [ W m - 2 ] a biokémiai energiatárolás megváltozása Nappal: P > R P P = 2-5 g m -2 h -1 Q P = 6-16 W m -2 Éjjel: P < R P P = - 1 g m -2 h -1 Q P = - 3 W m -2
12 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Sztóma - gázcsere nyílás Hossz: µm Szélesség: 10 µm db/mm 2 0,3-1 %-a% a a levélfelszín felületének Elhelyezkedés hiposztomatikus episztomatikus amphisztomatikus
13 Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Sztóma - gázcsere nyílás Anyagcsere: párolgás CO 2 - anyagcsere Nyitódást-záródást befolyásoló tényezık víz napfény hımérséklet CO 2 koncentráció szél Alkalmazkodása szélsıséges feltételekhez sztómakripták Crassulaceae-típusú savas metabolizmus
14 Speciális jellemzık III. A növényállomány szerkezetének hatásai a mikroklimatikus sajátságokra
15 A növényállomány szerkezetének hatásai Elsıdleges aktív felszínek helyzete anyag Lombozat sőrőségének változása a magassággal gyepek az állomány egységes rétegnek tekinthetı erdık lombozat az állomány adott részén lombos erdık m karsztbokorerdı 2-33 m trópusi esıerdık több lombkoronaszint Levelek irányultsága főlevelek falevelek függıleges vízszintes Zéró elmozdulási szint v 0 ms -1 d = 2/3 h anyag- és energia-cserefolyamatok színtere legnagyobb biomassza
16 Levelek I. Sugárzási mérleg és energiaegyenleg
17 Sugárzási mérleg és energiaegyenleg Levelekkel kapcsolatos sugárzási jellemzık ~ hullámhossz ~ pigmentek ~ levélszerkezet α visszaverés ψ átbocsátás ζ elnyelés PAR (0,38-0,71 µm) 0,09 0,06 0,85 NIR (0,71-4 µm) 0,51 0,34 0,15 rövidhullám (0,35-3 µm) 0,30 0,20 0,50 hosszúhullám (3-100 µm) 0,05 0,00 0,95 PAR: Photosynthetically Active Radiation Kék (0,40-0,51 µm) elnyelıdik Zöld (0,50-0,55 µm) visszaverıdik Vörös (0,61-0,70 µm) elnyelıdik NIR: Near Infrared Radiation 0,7 µm-tıl az elnyelés csökken Rövidhullámú sugárzás esetén: ψ / α = 2 / 3 Hosszúhullámú tartományban: csaknem teljes elnyelés
18 Sugárzási mérleg és energiaegyenleg Az izolált levéllel kapcsolatos sugárzási fluxusok Q* levél = K* levél + L* levél Q* levél = K* (t) + K* (a) + L* (t) + L* (a) Q* levél = (K( be - K ki - K át ) (t) + (K( be - K ki - K át ) (a) + (L( be - L ki ) (t) + (L( be - L ki ) (a) Q* levél = (K( be(t) + K be(a) )(1 - α - ψ) ) + (L( be - L ki ki ) (t) (t) + (L( be - L ki ki ) (a)
19 Sugárzási mérleg és energiaegyenleg Az izolált levéllel kapcsolatos energiaegyenleg Q* levél = Q H levél + Q E levél Q* levél = Q H(t) + Q H(a) + Q E(t) + Q E(a) Q S 6 Wm -2 elhanyagolható Q P 16 Wm -2 elhanyagolható
20 Levelek II. Klíma
21 Klíma Hımérsékleti többlet egy levél felszínén a levegıhımérséklethez képest a környezetnél 5-10 C-kal melegebb a trópusokon akár 20 C-kal a levél színe melegebb 1,5 C-kal gyenge turbulens áramlás (v 0,7 ms - 1 ) a szél felıli oldal hővösebb A lamináris (szigetelı) réteg jelentısége extrém hıterhelés - levélszáradás helye fagykár kialakulása károsító élılények rovarok - hővösebb gombák - melegebb + nedvesebb
22 A növények alkalmazkodóképessége I. Fényhiány
23 Növények alkalmazkodása a fényhiányhoz Nagymérető levelek Zselés anyagú lencseszerő sejtek a levélben Piros levélfonák Tőlevelek Helyzete Viaszbevonat Többfajta levél egy fajon belül - borostyán Fénylevelek Árnyéklevelek
24 A növények alkalmazkodóképessége II. Szélsıségesen meleg és száraz körülmények
25 Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Túlhevülés elleni védekezés Albedó maximalizálása világos színő levelek - sziki üröm levélfelszínre kiválasztott só viaszbevonat Levélállás igazítása a Nap járásához - eukaliptusz Elbújik - kavicsnövényke
26 Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Ideiglenes növények - Efemer növények Nyugalmi állapotban akár évig Magban csírázásgátló anyag Esı után hét alatt végigmegy a fenológiai fázisokon
27 Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Állandóan jelenlévı szárazságtőrık - Szukkulens növények Specializáció vízmegszerzésre Testfelületen, levélen lecsapódó pára Gyökérmódosulások Vastag, m-ig m lenyúló karógyökér - Welwitschia Mélyre nyúló, különbözı szinteken oldalirányban szétterjedı gyökérzet - kaktuszok, kreozot cserje Kis mélységben, nagy térfogatban szétágazó gyökér Kis mélységben, kis térfogatban sőrő gyökérhálózat - félsivatagi növények, sztyeppei füvek
28 Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Állandóan jelenlévı szárazságtőrık - Szukkulens növények Specializáció vízmegtartásra Párologtatás csökkentése Bizonyos testrészeit redukálja Kicsi levélfelület - kaktuszok Levelek / más részek lehullatása - tegezfa Gázcserenyílások elrejtése Sztómák csak a levélfonákon Sztómakripták
29 Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Állandóan jelenlévı szárazságtőrık - Szukkulens növények Specializáció vízmegtartásra Raktározó funkciók Törzsben - kaktuszok Higroszkópos szövet Bordázott törzs Szárban - palackfa
30 A növények alkalmazkodóképessége III. Szélsıségesen hideg és száraz körülmények
31 Növények alkalmazkodása extrém hideg, száraz körülményekhez Ideiglenes növények - Efemer növények Magashegységi havasi növények Gyakran hagymás-gumós gumós növények Gyorsan végighalad valamennyi fenológiai fázison Pl. harangrojt Állandóan jelenlévık Specializáció nedvességmegszerzésre és nedvességmegtartásra - tőlevelőek Osztott felületen lecsapódó pára Viaszos bevonat
32 Növények alkalmazkodása extrém hideg, száraz körülményekhez Állandóan jelenlévık Specializáció fényszerzésre Tőlevelőek Hóalgák
33 Növények alkalmazkodása extrém hideg, száraz körülményekhez Állandóan jelenlévık Specializáció hımegtartásra Viaszos levélfelszín - tőlevelőek Extra hıszigetelıréteg Sejtfüggelékekkel szırözött test - kökörcsinek, havasi gyopár, lobéliafélék Elszáradt növényi leveleket nem hullajt le - aggófő Rügyek lokális védelme: tılevélrózsa + zselés anyag - lobéliafélék Hıleadó felület csökkentése Földhöz lapuló növények - törpefenyık Csoportos védekezés - párnaszerő növények
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Elsődleges aktív felszín: levél
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u geo.u-szeged.hu Elsıdleges aktív felszín: levél
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenOstoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok
Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak
RészletesebbenAgrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok
RészletesebbenAbiogén ökológiai tényezık
Abiogén ökológiai tényezık A fény Limitáló környezeti tényezı fıként növények számára Forrása a napsugárzás Visszaverıdés (albedó) ~ felszín Elnyelıdés A fényviszonyok Idıben és térben változnak Összetevıi:
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenFOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS
FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú
RészletesebbenNövények víz és ásványi anyag felvétele
Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz
RészletesebbenVizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes
Vizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények. A zöldmoszatok példáján mutassa
RészletesebbenErdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
RészletesebbenHatárréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda
Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között Kiss Melinda Budapesti Mőszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék kiss@vit.bme.hu 2012. május 18. Bevezetés A nádas
RészletesebbenProdukcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Ökoszisztémák élőlények (biotikus) környezetük (abiotikus sugárzó energia, levegő, víz, talaj; biotikus-pl táplálékláncok) Ökoszisztémákban (bioszférában) állandó anyag- és energiaáramlás
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenProdukcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás
A fény keletkezése Hőmérsékleti sugárzás Hőmérsékleti sugárzás Lumineszcencia Lézer Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás Környezetének hőfokától függetlenül minden test minden, abszolút nulla
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
RészletesebbenCsorba György természettudományos feladatmegoldó verseny
Biológia 2. forduló 1. Melyik térképvázlat ábrázolja a sivatagokat, melyik a szavannákat, és melyik a trópusi esőerdőket? Írd a nevüket a megfelelő térkép alá! (3 p.) a) Húzd alá azokat az állításokat,
RészletesebbenBiomassza és produktivitás közti összefüggések
Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok
RészletesebbenEGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.
EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.hu TAVI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZEREK Tókezelık operatív feladatai:
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A növény szerepe a talajnövény-légkör rendszerben I.
RészletesebbenHófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI
A hótakaró nagytérségi számbavétele Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI Hótérkép A Duna medence
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta nem szennyezett
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 2. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 A 2. ZH-ban
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (para@ludens.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu Növényi stresszélettan 1. A stressz
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenA felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
RészletesebbenA talaj fogalma, funkciói
A talaj fogalma, funkciói Bioszféra az ember fizikai környezete A bioszféra elemei: az atmoszféra a hidroszféra a litoszféra A bioszféra a biológiai szervezıdés legmagasabb szintje; kb. 3,5 milliárd évvel
RészletesebbenAz éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel
Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Zsebeházi Gabriella MMT Légkördinamikai Szakosztály 2016. 12. 14. Tartalom 1. Motiváció 2. SURFEX 3. Kutatási terv 4. Eredmények
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében
RészletesebbenA nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben
A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenDirekt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik.
Direkt rendszerek A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik. A példa épületek nem tisztán direkt rendszerek, de jól illusztrálnak néhány elve: hatékony zóna, tájolás, kerületterületarány,
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1111/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MIVÍZ Miskolci Vízmű Korlátolt Felelősségű Társaság Szolgáltatási igazgatóság Laboratórium (3527 Miskolc,
RészletesebbenÚj gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése
Új gyep kialakítása 1. A talaj elıkészítése Mindenek elıtt tudnunk kell, hogy a talajokban sok millió gyommag arra vár, hogy mővelést követıen a talaj felszínére kerülve kikeljen. Ezért ne siessük el a
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenA földfelszín és a növényzet megfigyelése műholdakról
A földfelszín és a növényzet megfigyelése műholdakról Fassang Ágnes 1, Kocsis Zsófia 2, Kern Anikó 1, Barcza Zoltán 1, Bartholy Judit 1, Pongrácz Rita 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék
Részletesebben80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenA napenergia-hasznosítás alapjai
G03 elıadás A napenergia-hasznosítás alapjai Werner Roth Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE Freiburg, Germany Tartalom G03 - A napenergia-hasznosítás alapjai A napenergiában rejlı potenciál
RészletesebbenFOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK
FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz
RészletesebbenA színérzetünk három összetevőre bontható:
Színelméleti alapok Fény A fény nem más, mint egy elektromágneses sugárzás. Ennek a sugárzásnak egy meghatározott spektrumát képes a szemünk érzékelni, ezt nevezzük látható fénynek. Ez az intervallum személyenként
RészletesebbenZárójelentés. ICP-OES paraméterek
Zárójelentés Mivel az előző, 9. részfeladat teljesítésekor optimáltuk a mérőrendszer paramétereit, ezért most a korábbi optimált paraméterek mellett, a feladat teljesítéséhez el kellett végezni a módszer
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenTermográfiai vizsgálatok
Termográfiai vizsgálatok Elıadó: Engel György Beltéri és kültéri termográfiai vizsgálatok Beltéri termográfia A falak egyes részei mérhetık A rálátás sokszor korlátozott (pl. bútorzat) Idıigényes, elıkészítést
RészletesebbenVárosi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly
Városi fák környezeti hasznának vizsgálata Dr. Hrotkó Károly 2 3 4 A városi fák szerepének értékelése környezetfiziológiai alapokon A mikroklímát jelentősen befolyásolja a levélfelület (LAI) alakulása
RészletesebbenA szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere
A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere Gilián Zoltán üzemmérnökség vezető FEJÉRVÍZ Zrt. 1 Áttekintő 1. Alapjellemzés (Székesfehérvár
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenA jövıre vonatkozó éghajlati projekciók
Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1146/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BARANYA-VÍZ Víziközmű Szolgáltató Zrt Szigetvári Üzemigazgatóság Szigetvári Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Színekről, kissé másképpen A színek befolyásolják az ember hangulatát, érzelmeit. A pigmentgyártók minden évben új színeket kevernek ki, hogy a terméktervezőket ösztönözzék az új
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenFényes élet: fényből élet életből fény
Maróti Péter egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai Intézet Fényes élet: fényből élet életből fény fotoszintézis Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Szolnok, 2014. február 12.
Részletesebben7. lakás 1. Fűtőanyag elnevezése: tűzifa Összetétel (kg/kg): Szén Hidrogén Oxigén Víz Hamu
7. lakás 1 Épület: 7. lakás kandalló kémény 9700 Szombathely, Szőllősi sétány 8665/1. hrsz. Megrendelő: SZOVA Zrt. 9700 Szombathely, Welther K. u. 4. Tervező: Szatmári Örs, G 18-0477 9800 Vasvár, Hunyadi
RészletesebbenKészítette: Nagy Gábor (korábbi zh feladatok alapján) Kiadja: Nagy Gábor portál
Készítette: (korábbi zh felaatok alaján) Kiaja: ortál htt://vasutas.uw.hu. Ára: Ft Elıszó nnak okán készítettem ezt az összeállítást, hogy a jövıben kevesebben bukjanak. Olyan felaatokat tartalmaz, amely
RészletesebbenA levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.
1 A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A
Részletesebben