A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, január 31., szerda TARTALOMJEGYZÉK 12/2001. (I. 31.) Korm. r. 3/2001. (I. 31.) KöViM r. A lakáscélú állami támogatásokról A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeir ól A közúti jelz ótáblák méreteir ól és m úszaki követelményeir ól.. A frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól A rádióberendezésekr ól és a távközl ó végberendezésekr ól, valamint megfelel óségük elismerésér ól A helyi önkormányzatok színházi támogatásáról A szakmai követelményekr ól szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról Az Alkotmánybíróság határozata Büntetés-végrehajtási dandártábornokká történ ó kinevezésr ól. A nyári id ószámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet végrehajtásáról A pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere tájékoztatója a (közcélú) adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult egyházak körér ól Tájékoztató az Országos Munkaügyi Tanács január 24-i ülésér ól A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A Fogyasztóvédelmi F ófelügyel óség közleményei A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Somogy Megyei Hivatalának hirdetményei Oldal /2001. (I. 31.) KöViM r. 2/2001. (I. 31.) MeHVM r. 3/2001. (I. 31.) MeHVM r. 11. szám 2/2001. (I. 31.) NKÖM r. 3/2001. (I. 31.) NKÖM r /2001. (I. 31.) AB h. 10/2001. (I. 31.) KE h. 8002/2001. (MK 11.) KöViM táj Ára: 980, Ft

2 562 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelete a lakáscélú állami támogatásokról A Magyar Köztársaság évi költségvetésér ól szóló évi CXXV. törvény 91. -a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság és évi költségvetésér ól szóló évi CXXXIII. törvény a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány a gazdasági lehet óségekkel összhangban a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más arra rászorultak lakásigénye kielégítése érdekében a lakáscélú támogatásokat a következ ók szerint szabályozza: ÁLTALÁNOS I. RENDELKEZÉSEK 1. Bevezet ó rendelkezések 1. (1) E rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehet ó igénybe lakás építésére, vásárlására, b óvítésére, korszer úsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközm ú beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakásállományuk növelésére, lakóépületek energiatakarékos korszer úsítésére, felújítására, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök korszer úsítésére, felújítására, az egyházak nyugdíjasházak építésére. (2) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következ ók: a) lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény, b) akadálymentesítési támogatás, c) adó-visszatérítési támogatás, d) jelzáloglevél kamattámogatás, e) kiegészít ó kamattámogatás, f) kamattámogatás lakóház felújításra és víziközm ú létesítésére, g) kamattámogatás települési önkormányzatok részére [1993. évi LXXVIII. törvény 64. (4) bekezdés], h) települési önkormányzatok által nyújtható támogatás, i) a települési önkormányzatok támogatása az önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszer úsítése, felújítása, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök korszer úsítése, felújítása érdekében, egyházak támogatása nyugdíjasházak építésének érdekében [az a) i) pont alattiak a továbbiakban együtt: támogatás]. (3) A (2) bekezdés a) c) pontjai szerinti támogatások az egyéb feltételek fennállása esetén is csak a támogatást igényl ó(k) méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. 2. A közvetlen támogatások közös feltételei 2. (1) Az 1. (2) bekezdés a) c) pontjai szerinti támogatásokat (a továbbiakban: közvetlen támogatások) a (2) (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel a) új lakás felépítéséhez, b) új lakás vásárlásához, c) lakásszövetkezet tulajdonában lév ó, újonnan épített lakrész állandó használati jogának (a továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez, d) lakás b óvítéséhez, nagykorú magyar állampolgár, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésbe vett kiskorú magyar állampolgár veheti igénybe. (2) Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhet ók, ha az igényl ónek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöz ó családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lév ó, illet óleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta. (3) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illet óleg a rendeltetését ól tartósan eltér ó célra használható lakás. Err ól a tényr ól a közvetlen támogatást igényl ó nyilatkozni köteles. (4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltér óen közvetlen támogatás akkor is igényelhet ó, ha az igényl ónek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöz ó családtagjának a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy b) a tulajdonában lév ó lakása lebontását a települési önkormányzat jegyz óje elrendelte vagy engedélyezte, vagy

3 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 563 c) december 31-e el ótt haszonélvezettel terhelten került a lakás a tulajdonába és a haszonélvez ó bent lakik, vagy d) december 31-e után haszonélvezettel terhelten örökölt lakásában a haszonélvez ó bent lakik. (5) Külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a közvetlen támogatás igénybevételét a Gazdasági Minisztérium engedélyezheti. Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár, a közvetlen támogatás igénybevételéhez engedélyre nincs szükség. 3. (1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel. (2) A lakásigény mértéke az igényl ó és a vele együttköltöz ó családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. -ban a jövedelmükt ól függetlenül meghatározott családtagok) számától függ óen a következ ó: egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kett ó és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél szobával n ó a lakásigény mértékének fels ó határa. Három vagy több gyermeket nevel ó család esetében a lakásigény mértékének fels ó határa minden további személy esetében egy szobával n ó. (3) A (2) bekezdés alkalmazásánál, a padlóburkolat jellegét ól függetlenül: a) a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, b) a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de a meglév ó, kialakult állapotot kivéve legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkez ó és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. (4) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Gazdasági Minisztérium által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg. (5) Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény fels ó határának meghatározásánál legfeljebb két születend ó gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születend ó gyermeket is számításba kell venni. (6) E rendelet alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerz ódés megkötése id ópontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét. 4. A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igényl ó a rendelkezésére álló anyagi eszközöket az építési költség (vételár) kiegyenlítésére használja fel. Az igényl ó rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerz ódés megkötését megel óz ó 5 éven belül értékesített lakásának az eladási árát is, csökkentve az azt terhel ó és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével. KÖZVETLEN II. TÁMOGATÁSOK 1. Lakásépítési kedvezmény gyermekek és más eltartottak után 5. (1) Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg az igényl ót a vele közös háztartásban él ó, általa eltartott és a felépített, illet óleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöz ó gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez. (2) A kedvezmény a következ ó célokra nyújtható: a) új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem min ósül ó tet ótér-beépítésének a kivételével, b) az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása, c) három vagy több gyermeket eltartó építtet ó esetében a tet ótér-beépítés is, más építtet ó esetében ennek kivételével olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen ötven százalékot meghaladó arányban tulajdonában lév ó lakása, az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával b óvül. (3) Nem min ósül új lakás felépítésének vagy lakás b óvítésének a meglév ó épület, épületrész vagy építmény átalakítása. (4) A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben gyermekenként kett ószázezer forint, a szerz ódés megkötésének id ópontjában meglév ó második és harmadik gyermek után pedig gyermekenként egymillió forint. (5) A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben gyermekenként egyszázezer forint, a szerz ódés megkötésének id ópontjában meglév ó má-

4 564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám sodik és harmadik gyermek után pedig gyermekenként ötszázezer forint. (6) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott kölcsönb ól még fennálló tartozás csökkentésére a kölcsönszerz ódés megkötésének id ópontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelel ó adósokat az adásvételi szerz ódés megkötését vagy új lakás építése esetén a hitelszerz ódés megkötését, illet óleg a használatbavételi engedély kiadását követ óen született gyermekek után is megilleti a születés id ópontjában meglév ó, az (1) bekezdés szerinti gyermekeiket és személyi feltételeiket számításba véve a (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény, valamint 13. szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének id ópontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerz ódéses kamatoknak a kedvezményre jutó összege. 6. (1) A kedvezmény összege gyermeken kívüli más eltartott családtag után személyenként harmincezer forint. (2) A kedvezmény összege az építési költség (eladási ár), illet óleg saját beruházású lakás építése vagy b óvítése esetén az adók és járulékok megfizetését is igazoló számlákkal bizonyított tényleges pénzkiadások 65%-át nem haladhatja meg. (3) A kedvezmény szempontjából gyermek: a) az igényl ó vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, b) az igényl ó gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttél ó és általa eltartott gyermek, ha az igényl ó vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megsz únése esetén a kedvezményt visszafizeti, c) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvéd ó intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az igényl ónél, mint nevel ószül ónél, ha ez utóbbi vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megsz únése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt. (4) A kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. 7. (1) A kedvezmény szempontjából a (2) bekezdésben el óírt feltételek fennállása esetén az építtet ó, vásárló eltartottjának min ósül a) a gyermek, ha 1. a 16. életévét még nem töltötte be, 2. a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, 3. a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt el óreláthatóan nem sz únik meg; b) az építtet ó (vásárló) keres ó tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha 1. munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, vagy 2. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy 3. háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illet óleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket vagy a c) pontban említett hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette; c) az építtet ónek (vásárlónak) vagy házastársnak szül óje (mostoha- és nevel ószül óje), nagyszül óje, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha a) az építtet óvel (vásárlóval) a házastársat és gyermekeit kivéve legalább egy éve közös háztartásban élnek, és b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük a szerz ódéskötés id ópontjában hatályos külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá c) az építtet óvel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével az építtet óvel (vásárlóval) közös háztartásban él- ónek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtet ó (vásárló) lakásában lakik. (4) Az építtet óvel (vásárlóval) közös háztartásban él ó eltartott házastárs, szül ók vagy nagyszül ók esetében ha együttes jövedelmük a (2) bekezdés b) pontjában említett legkisebb mérték kétszeresét meghaladja egyik szül ó (nagyszül ó) után sem nyújtható kedvezmény. (5) A keresetbe, jövedelembe a lakbér-hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve a bért, a nyugdíjat, a járadékot, munkanélküli ellátást és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani. (6) A kedvezmény az építtet ót (vásárlót) az általa eltartott gyermek, házastárs vagy más családtag után az egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megilleti, ha az maga is építtet ó (vásárló), de a tulajdoni hányaduk együttesen nem haladja meg az 50%-ot. (7) A gyermekgondozási segélyen, díjon vagy gyermeknevelési támogatáson lév ó személy a kedvezmény szem-

5 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 565 pontjából nem min ósül eltartottnak, ezért utána kedvezményt elszámolni nem lehet. 8. A kölcsönb ól még fennálló tartozás csökkentésére az 5. (6) bekezdése alapján elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a lakásépítési kedvezmény összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének id ópontjáig az adós terhére elszámolt állami támogatással csökkentett kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó lakásépítési kedvezményt. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása. 2. Akadálymentesítési támogatás 9. (1) A súlyosan mozgássérült személy részére m úszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítend ó állami támogatás vehet ó igénybe. (2) A támogatás a) 1. akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, 2. meglév ó lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ha az építtet ó vagy a vásárló a mozgássérült, illet óleg b) legfeljebb százezer forint új és meglév ó lakásra egyaránt, ha az építtet ó vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevel ószül ó, testvér, élettárs) a mozgássérült. (3) A támogatást a mozgássérült vagy az elhelyezésér ól gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti az olyan mozgásában maradandó egészségi okokból súlyosan korlátozott, munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztett személy után, akinek állapotában lényeges javulás nem várható, és a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lév ó általános építési el óírások szerint megépített lakóépületet, illet óleg az abban lév ó lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszer úen használni, és ezért b) ahhoz, hogy az épületet, illet óleg lakását megfelel óen használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni. (4) A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott hitelintézet. Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehet ó igénybe. 10. (1) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igényl ónek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten. (2) A kérelmet mellékleteivel együtt a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, ahol a f ótitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez. 3. Adó-visszatérítési támogatás 11. (1) A lakás épít ójét, vagy az értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakás vásárlóját az építési költség, illet óleg vételár megfizetéséhez adó-visszatérítési támogatás illeti meg. (2) Az adó-visszatérítési támogatás összege lakásépítés esetén a megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett, új lakás vásárlása esetén a megvásárlásáról kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó 60%-a, de lakásonként legfeljebb négyszázezer forint. (3) Saját beruházású lakásépítés esetén az adó-visszatérítési támogatás összegének egynegyede csak a használatbavételi engedély bemutatása után folyósítható. III. KAMATTÁMOGATÁSOK 1. Jelzáloglevelek kamattámogatása 12. (1) Lakás vásárlásához, építéséhez, b óvítéséhez, korszer úsítéséhez, valamint a 16. (1) bekezdésében meghatározott célra devizabelföldi magánszemélynek nyújtott legfeljebb 30 millió forint összeg ú és a szerz ódés alapján a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatát a támogatás id ótartama alatt legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó kamatozású kölcsönök, illet óleg az ebben a bekezdésben meghatározott célra és összeghatárig belföldi hitelintézet vagy biztosítóintézet által nyújtott kölcsönök, vagy ilyen kölcsönöket biztosító önálló jelzálogjogok megvásárlásának finanszírozására kibocsátott jelzáloglevél kamataihoz az állam jelzálog hitelintézet útján a polgárok terheinek mérséklésére támogatást nyújt a jelzáloglevél egész futamidejére, de legfeljebb az alapul szolgáló kölcsönök futamidejének els ó 10 évére. A támogatás mértéke a futamid ó els ó

6 566 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám 5 évében 4,5 százalékpont, a következ ó 5 évre a támogatás mértékét a Kormány június 15-e el ótt oly módon határozza meg, hogy az adósok terhei ne növekedjenek. (2) A támogatást a forrásul szolgáló az (1) bekezdés szerinti jelzáloghitel állományt meg nem haladó összeg ú jelzáloglevél állomány után lehet igénybe venni. A hitelintézett ól vagy biztosítóintézett ól megvásárolt hitelállomány vagy jelzálogjog után felmerült költségek megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás id ópontjában fennálló t óketartozás 1%-át fizeti meg a követelést átadó számára, amely összeget utólag igényelheti a Magyar Államkincstártól. A hitelintézett ól való hitel vagy jelzálogjog vásárlás esetén a hiteladós részére felszámítható kamat (1) bekezdés szerinti korlátozását csak e vásárlás id ópontjától kell alkalmazni. (3) A kibocsátó jelzálog-hitelintézet havonta igényelheti az (1) bekezdés szerinti támogatást, illet óleg a (2) bekezdés szerinti költségtérítést a Magyar Államkincstártól. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásánál korszer úsítés a lakás komfortfokozatának növelése, fürd ószoba létesítésével, vagy központosított f útés kialakításával, illet óleg víz vagy csatorna bevezetésével. 2. Kiegészít ó kamattámogatás 13. (1) Kiegészít ó kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal a 30 millió forintot meg nem haladó összeg ú a telekár nélkül számított általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA) tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására devizabelföldi házaspár vagy gyermekét nevel ó személy. Az építési költségek, illet óleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb tízmillió forint összeg ú hitelintézeti kölcsön vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel (a továbbiakban együtt: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez az állam 10 évig nyújt támogatást. Ha a méltányolható lakásigénynek megfelel ó lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a fels ó határként alkalmazni. (2) A kiegészít ó kamattámogatást csak olyan kölcsönszerz ódéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelez ó vállalja, hogy az adós választása szerinti, de legfeljebb 35 éves futamidej ú kölcsönre a kamat és a törlesztés folyamán a szerz ódésszegést kivéve bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke nem haladja meg a) változó, illet óleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az egyéves futamidej ú, b) egy évnél hosszabb id ószakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ötéves futamidej ú állampapír referencia hozamai el óz ó féléves átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét. (3) A kiegészít ó kamattámogatás a kamat fizetésénél fennálló tényleges t óketartozás után a (2) bekezdésben meghatározott állampapír hozam 4 százalékponttal, a 12. -ban meghatározott támogatott forrásból nyújtott hitel esetében 5,5 százalékponttal csökkentett mértéke. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kamat és költség mértéket a kölcsön kamatainak változásánál, illet óleg a hitelez ó által választott üzleti év fordulójának napján, az akkor fennálló t óketartozásra kell alkalmazni. Az állampapír átlaghozamát az Államadósság Kezel ó Központ által a megel óz ó id ószak félévére már közzétett referenciahozamok alapján a közzététel naptári hónapját követ ó hónap els ó napjától kell alkalmazni.. (5) Ha a hitelnyújtó által alkalmazott mérték a (2) bekezdésben meghatározott kamat és költség mértéket legfeljebb fél százalékkal haladja meg, akkor a kamat mértékét nem kell módosítani. Egy évnél hosszabb id ószakra állandó kamatozású hitelek esetében a támogatás, a kamat és a költség mértéket csak a szerz ódés megkötésekor és az állandó kamat meghatározott id ószakának lejártakor kell alkalmazni. 14. (1) A kiegészít ó kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kölcsönszerz ódés megsz únéséig a zálogtárgyban beálló esetleges változástól függetlenül változatlan feltételekkel marad fenn. (2) A kiegészít ó kamattámogatás nem nyújtható a lakástakarékpénztárakról szóló évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-el ótakarékossági szerz ódés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre. 3. Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez 15. (1) Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, magánszemély vagy egyéni vállalkozó, magánszemély részére való értékesítés céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet és szerz ódésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illet óleg a bérbeadásra vállalt id ószak alatt értékesíti és a vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén az igénybe vett támogatásokat visszafizeti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a

7 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 567 szerz ódésben vállalt ÁFÁ-t is tartalmazó eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg. (2) A bérbeadás céljára építtetett lakások esetén az építtet ót a kamattámogatás csak abban az esetben illeti meg, amennyiben vállalja, hogy a kamattámogatás igénybevételével létrehozott bérlakást az önkormányzatot, a közhasznú társaságot és a lakásszövetkezetet kivéve a vele tulajdonosi kapcsolatban vagy munkaviszonyban nem álló magánszemély részére adja bérbe, és a vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az igénybe vett támogatást visszafizeti. (3) Az építési költségek (eladási ár) legfeljebb 70%-át kitev ó és lakásonként 10 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig a személyes körülményekre vonatkozók kivételével a kiegészít ó kamattámogatás 13. -ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. Lakóház-felújítási és víziközm ú kamattámogatás 16. (1) A felújítási alapképzés (2) bekezdésben el óírt mérték ú teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti, és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszer úsítéséhez, felújításához, hitelintézett ól felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a törlesztés els ó 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. (2) A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehet ó igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke a) a lakóépület használatbavételét, illet óleg a felújítását követ ó 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m 2 -nél, felvonóval rendelkez ó lakóépület lakásainál 8 Ft/m 2 -nél, b) a lakóépület használatbavételét, illet óleg a felújítását követ ó 16. évt ól a lakóépület felújításáig, illet óleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m 2 -nél, felvonóval rendelkez ó lakóépület lakásainál 12 Ft/m 2 -nél nem kevesebb. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha a) a társasházközösség vagy a lakásfenntartó szövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel, vagy b) a társasház, illet óleg a lakásfenntartó szövetkezet az els ó közgy úlését ól, vagy ha az épület használatbavétele kés óbbi id ópontra esik úgy ett ól, illet óleg az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételét ól számított 90 napon belül az el óírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta. (4) Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határid ó elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése id ópontjától számított folyamatos és el óírt mérték ú teljesítés mellett 4 év már eltelt. (5) E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházról szóló évi CLVII. törvény 39. -a 4. pontjában meghatározottak az irányadók. (6) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján m úköd ó társulat útján megvalósuló helyi jelent óség ú közcélú közm úlétesítményeknek, vagy egyedi szennyvízelvezetés építéséhez a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak 70%-át a kölcsönt igényl ó társulat helyett a költségvetés a hitelintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidej ú állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megel óz ó féléves átlagának 1,3-szerese lehet. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-el ótakarékossági szerz ódés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre. IV. A LAKÁSÉPÍTÉSI KEDVEZMÉNY, AZ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS ÉS A KAMATTÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI 17. (1) Az építtet ót (vásárlót) közvetlen támogatások e rendeletben foglalt lakás építése, vásárlása esetén illeti meg. (2) A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a közvetlen támogatások és a kiegészít ó kamattámogatás nem illeti meg. (3) Új lakás magánszemélyt ól történ ó vásárlása esetén a közvetlen támogatások és a kiegészít ó kamattámogatás akkor folyósítható, ha az eladó nyilatkozik arról, hogy a lakást értékesítés céljára építette, és az önkormányzat jegyz óje igazolja, hogy az adásvételi szerz ódés megkötéséig a lakásba lakcímbejelentés nem történt, továbbá a lakás használatbavételi engedélye kiadásának id ópontja és az adásvételi szerz ódés megkötése között kevesebb, mint há-

8 568 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám rom év telt el, és az adásvételi szerz ódést a lakás els ó értékesítésére kötötték. (4) E rendelet hatálybalépése után építeni kezdett épület (lakás) tulajdonjogának az építés befejezése el ótti átruházása esetén a) az új tulajdonost e rendelet szerinti támogatások illetik meg; b) az átruházó részére megállapított támogatásokat törölni kell és a már folyósított támogatásokat a Ptk a szerint az igénybevétel napjától számított kamataival együtt köteles visszafizetni. 18. (1) A közvetlen támogatásokat és a kamattámogatást az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja a folyósító hitelintézet vagy az építéshez, vásárláshoz kölcsönt nyújtó biztosítóintézet (a továbbiakban együtt: hitelintézet) igazolása alapján. A jogosultság e rendelet 7. -ában szabályozott személyi feltételeinek meglétét az igényl ó lakóhelye szerinti települési önkormányzat, (a továbbiakban: önkormányzat) jegyz óje igazolja a folyósító hitelintézet részére. Ha az igazolást az igényl ónek valótlan adatot tartalmazó nyilatkozata alapján adták ki, akkor az igényl ó a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk a szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a következ ók szerint kell igazolni: a) személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával az életkorokat és büntet ójogi felel ósség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból nem állapítható meg, elvált szül ók kiskorú gyermekeinek elhelyezését a joger ós ítélet bemutatásával, b) a továbbtanulást az iskola, intézmény által kiállított igazolással; az állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendel óintézet igazolásával, c) a munkaképesség hatvanhét százalékában vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését és a legközelebbi soros orvosi felülvizsgálat id ópontját a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesül ónél a nyugellátást folyósító szerv, ha pedig családi pótlékot olyan saját háztartásban eltartott gyermek után folyósítanak, aki tartósan beteg, illet óleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, a családi pótlékot folyósító szerv igazolásával, d) azt, hogy a személy az építtet ó (vásárló) eltartottja és a havi rendszeres keresete (jövedelme) a 7. (2) bekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdésében meghatározott összeget nem haladja meg; továbbá, hogy az építtet óvel (vásárlóval) az új lakásba együtt költözik be, büntet ójogi felel ósség melletti nyilatkozattal, e) azt, hogy az építtet ó (vásárló) csak olyan személy után igényelt kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még senki nem kapott, büntet ójogi felel ósség mellett kiállított nyilatkozattal. (3) A (2) bekezdés d) pontjában említett nyilatkozatot mind az építtet ó (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni. 19. (1) Lakásépítés esetén a kedvezményre, az adó-visszatérítési támogatásra és a szerinti kamattámogatásra vonatkozó rendelkezéseket a következ ó (2) (7) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni: (2) Lakásépítés és új lakásnak magánszemélyt ól való vásárlása esetén a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, illet óleg a 12. és 13. -ok szerinti kölcsönök akkor folyósíthatók, ha az épít ó (építtet ó) a) a folyósító hitelintézetnek a lakás teljes felépítéséhez részfolyósításnál az ehhez tartozó készültségi fok eléréséhez összes szükséges vásárolt anyag, illet óleg igénybe vett szolgáltatás jogszer ú eredetét igazoló, saját nevére, félig kész lakóépület megvásárlása esetén az el óz ó épít ó (építtet ó) nevére kiállított számlákat, illet óleg számlát helyettesít ó okmányokat (a továbbiakban együtt: bizonylatok) bemutatja, a nem vásárolt anyagok és szolgáltatások eredetér ól és mennyiségér ól írásban nyilatkozik, továbbá b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a kedvezmény, illet óleg az adó-visszatérítési támogatás igénybevételének jogszer úségét, felhasználásának szabályszer úségét a helyszínen (a lakásban is) ellen órizze és az eredményér ól a folyósító hitelintézetet tájékoztassa. (3) Az épít ó (építtet ó) köteles a kedvezmény, az adóvisszatérítési támogatás, illet óleg a kamattámogatás igazolására felhasznált bizonylatokat a használatbavételi engedély megadásától számított öt évig meg órizni. (4) A folyósító hitelintézet az eredeti számlákat letörölhetetlen jelzéssel ellátva az építtet ónek visszaadja, de ha azt észleli, hogy a bizonylatok valódisága vagy a bizonylatolt gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az építkezés helye szerint illetékes állami adóhatóságot. (5) Ha az adóhatóság vizsgálatot folytat és azt állapítja meg, hogy a) 1. a kedvezmény, 2. az adó-visszatérítési támogatás, illet óleg 3. a kiegészít ó kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy az épít ó (építtet ó) érdekkörében felmerült ok miatt szabálytalan, vagy

9 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 569 b) a nem valós gazdasági eseményr ól kiállított bizonylatban feltüntetett ellenérték 1. a kedvezmény, 2. az igénybe vett adó-visszatérítési támogatás, illet óleg 3. a kiegészít ó kamattámogatással igénybe vett kölcsön 15%-át eléri vagy meghaladja, akkor az igénybevev ó állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén el óírja a folyósított kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, illet óleg az igénybe vett kiegészít ó kamattámogatás teljes összege késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését. Ha a jogosulatlanul vagy szabálytalanul igényelt összeg nem éri el a 15%-ot, úgy ezen összeg késedelmi pótlékkal növelt visszatérítését kell el óírni. 20. (1) A támogatásra való jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását az 5. (6) bekezdésében foglaltak kivételével a lakásra vonatkozó adásvételi szerz ódés megkötését követ ó 60 napon belül vagy építés esetén a használatbavételi engedély kiadása el ótt kell kérni a hitelintézett ól. (2) A támogatásra jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor a fennálló személyi körülmények alapján kell megállapítani. (3) Ha a kérelmez ó az (1) bekezdésben említett id ópontig nem élt a támogatás igénybevételének lehet óségével, erre kés óbb már nem tarthat igényt. (4) Ha az építtet ó (vásárló) e rendelet szerinti támogatást kívánja igénybe venni, a feltételek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellen órizni. (5) A 6. (2) bekezdés alkalmazásában a nem lakás célját szolgáló helyiségek (üzlethelyiségek, raktár stb.) építési költsége (ára) a kedvezmény fels ó határának (65%) megállapításánál nem vehet ó figyelembe. (6) Lakásépítés esetében a kedvezmény, illet óleg az adóvisszatérítési támogatás összegét a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, és a folyósítás akkor kezdhet ó meg, ha az épít ó (építtet ó) a kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközei 80%-át a lakás építésére már felhasználta. (7) Ha a) a támogatások igénybevételének alapját képez ó építési munkák a szerz ódésben, legfeljebb három évben vagy ezt indokolt esetben két évvel meghosszabbított meghatározott határid óig nem készülnek el, vagy b) az építtet ó az építési szándékától elállt, illet óleg c) a szerz ódésben vállalt feltételeket nem tartja be a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerz ódés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és az igénybevev ó a már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk a szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni. 21. (1) Ha a kedvezmény, illet óleg az adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakást építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerz ódés megkötését követ ó 10 éven belül lebontják, a lakásigény kielégítését ól eltér ó célra hasznosítják, illet óleg elidegenítik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a kedvezmény, illet óleg az adó-visszatérítési támogatás folyósított összegét visszafizetni. (2) Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követ óen másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, illet óleg az adó-visszatérítési támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig fel kell függeszteni. A felfüggesztés id ótartama méltányolható esetben legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. A felfüggesztés id ótartamát a bontás vagy eltér ó hasznosítás tényleges megkezdésének, illet óleg az elidegenítésr ól szóló szerz ódés megkötésének a napjától kell számítani. A visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos nyilatkozata alapján függeszti fel a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyz óje. (3) Ha a lakás tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti határid ó lejártáig az újabb lakás megszerzését hitelt érdeml óen igazolja (az adásvételi vagy csereszerz ódés esetén a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatával, építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával), és a korábbi lakás elidegenítéséb ól származó teljes bevételt számlával vagy szerz ódéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség az eredeti határid ó lejártáig terheli. A kedvezmény, illet óleg az adó-visszatérítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt az önkormányzat jegyz óje intézkedik. Ha a korábbi lakás elidegenítéséb ól származó bevételnek csak egy részét fordította az eladó az újabb lakás megszerzésére, úgy az eladási és a vételár különbözetét terheli a visszafizetési kötelezettség.. (4) A kedvezményt, illet óleg az adó-visszatérítési támogatást a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyz óje által megjelölt bankszámlára kell visszafizetni a lakás elidegenítésére vonatkozó szerz ódés megkötését, illet óleg a bontás

10 570 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám vagy az eltér ó hasznosítás megkezdését követ ó 30 napon belül. (5) Ha a szerz ódés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kedvezményt, illet óleg az adó-visszatérítést ennek megtörténtét követ ó 30 napon belül kell visszafizetni. (6) Ha a lakás tulajdonosa lakásának egy részét idegeníti el, a kedvezmény, illet óleg az adó-visszatérítési támogatás összegének csak az elidegenítésre kerül ó tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni. (7) Az önkormányzat jegyz óje a visszafizetett kedvezményt, illet óleg az adó-visszatérítési támogatást köteles a központi költségvetés javára átutalni. (8) A kedvezmény, illet óleg az adó-visszatérítési támogatás visszafizetésének kötelezettsége esetén az (1) bekezdés szerinti elidegenítésr ól szóló szerz ódéshez csatolni kell a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyz ójének igazolását arról, hogy az eladó a kedvezmény összegét, illet óleg az adó-visszatérítési támogatást visszafizette, vagy e kötelezettségét felfüggesztették, illet óleg az elidegenített lakás helyett a kötelezettség másik lakást terhel, és az ezt biztosító jelzálogjogot e rendelet el óírásai szerint bejegyezték. (9) A (8) bekezdés szerinti elidegenítésr ól szóló szerz ódés alapján a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történ ó bejegyzésére irányuló kérelem csak akkor fogadható el, illet óleg akkor teljesíthet ó, ha a (8) bekezdésben említett igazolást a szerz ódéshez csatolták. V. KAMATTÁMOGATÁS ÖNKORMÁNYZATOK 22. TELEPÜLÉSI RÉSZÉRE (1) Ha a települési önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásai és nem lakás céljára szolgáló helyiségei bérbeadásából, értékesítéséb ól és más hasznosításából származó bevételei nem haladják meg a tulajdonában álló lakások és helyiségek céljára szolgáló ingatlanok fenntartására és felújítására, valamint a természetes személyek tulajdonában álló lakóépületek felújításának támogatására, továbbá a saját bevételeib ól lakásfenntartási támogatásra (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 38. és 39. ) és kényszerbérletek felszámolására fordított kiadásait, akkor a települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszer úsítéshez (ideértve a lakástulajdonához tartozó közös tulajdoni hányadára es ó felújítási és azzal együtt végzett korszer úsítési költségeire) igénybe vett hitelintézeti kölcsön a költségek legfeljebb 50%-áig terjed ó összege (2) bekezdésben meghatározott kamatainak 70%-át a központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja. (2) A támogatás számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidej ú állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megel óz ó féléves átlagának 2%-ponttal növelt mértéke. (3) A támogatás akkor vehet ó igénybe, ha az önkormányzat éves költségvetése az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelel. A támogatást a központi költségvetés negyedévenként számolja el a hitelintézettel. Ha az éves költségvetési beszámoló adatszolgáltatása szerint az (1) bekezdésben meghatározott bevételek meghaladják a kiadásokat, az év közben igénybe vett kedvezmény öszszegét vissza kell fizetni. (4) Vegyes tulajdonban álló lakóépületek esetében e rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az e rendelet 16. -ában szabályozott lakásszövetkezeti, illet óleg társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszer úsítésére, felújítására állami kamattámogatás igénybe vehet ó. VI. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS 23. (1) Az önkormányzatok kamatmentes kölcsönt, illet óleg részben vagy egészben vissza nem térítend ó támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére a) lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, b) lakás b óvítéséhez, korszer úsítéséhez, felújításához, fenntartásához, c) lakáscélú kölcsön törleszt ó részleteinek, lakás lakbérének megfizetéséhez, vagy más, a lakással kapcsolatos költségeik viseléséhez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célokra nyújtható helyi támogatás odaítélésének feltételeit az építés, a szervezés és a megszerzés módjától függetlenül, kizárólag a rászorultságra tekintettel az önkormányzat rendeletben állapítja meg. (3) Ha a helyi támogatásban részesül ó személy lakásépítési kedvezményt, illet óleg adó-visszatérítési támogatást, vagy hitelintézeti kölcsönt vesz igénybe, a helyi támogatás összegét a kedvezményt vagy kölcsönt folyósító hitelintézet útján kell nyújtani. (4) A fiatal házaspár, ha kérelmére a születend ó gyermekre tekintettel a kedvezményt a hitelintézet önálló kölcsönként el ólegezte meg, de a gyermek nem születik meg, és a teljes összeg ú törlesztés megfizetése az adósok számára a megélhetésüket veszélyeztetné, úgy az önkormányzattól a fennálló tartozás egy összegben vagy részletekben

11 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 571 történ ó megfizetéséhez kamatmentes kölcsönt, vagy a tartozás törlesztéséhez a rászorultsággal arányos támogatást kérhet. PÉNZÜGYI VII. LEBONYOLÍTÁS 24. (1) A II VI. fejezetekben meghatározott kölcsönök nyújtását, folyósítását a törlesztés és a támogatások megállapítását, valamint ezeknek a központi költségvetéssel való elszámolását az épít óre (építtet óre), illet óleg az értékesít óre tekintet nélkül a hitelintézetek végzik. (2) Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének id ópontjáig felmerült kamatok csak a vételár megfizetéséhez, illet óleg építés esetén az építési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megel óz óen nyújtott és folyósított kölcsön csökkentésére számolhatók el. (3) Ha a korábban hatályban volt rendeletek alapján a törlesztés megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, akkor a hitelintézetnek az adós a támogatással csökkentett törleszt órészletet fizeti meg. A törleszt órészlet magában foglalja az esedékes hiteldíjat és t ókehányadot. (4) Ha a törlesztési támogatásban részesül ó adós tartozását egy összegben kiegyenlíti vagy a kölcsönszerz ódésben meghatározott részletnél többet törleszt, úgy ezen összegek után törlesztési támogatás nem számolható el. (5) Ha a korábban hatályban volt rendeletek alapján a fiatal házaspár kérelmére a születend ó gyermekre tekintettel a kedvezményt a hitelintézet önálló kölcsönként el ólegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg, mert a házastársak egyike elhunyt, vagy a gyermek megszületését a házastársak egyikének legalább 67%-os mérték ú megrokkanása következtében nem vállalták, vagy a gyermek a terhesség 26. betöltött hetét követ óen halva születik, és a kölcsöntartozás kiegyenlítésére megállapodás még nem jött létre, a folyósító hitelintézethez benyújtott kérelemre a t óketartozást a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett. A kérelmet a megel ólegezésr ól szóló szerz ódésben vállalt határid ó leteltét követ ó 60. napig lehet benyújtani. (6) Az építkezés idejére és a 21. (1) bekezdésében meghatározott id ószak leteltéig a lakásépítési kedvezményre és az adó-visszatérítési támogatásra az állam javára, valamint teljes visszafizetésükig a 12. és 13. -ok alapján felvett, illet óleg a 12. -ban foglalt jelzáloglevél fedezetének céljára el ózetesen nyújtott kölcsönök összegéig az azt nyújtó hitelintézet javára azok biztosítékaként az épül ó, a felépült, a korszer úsített, b óvített vagy megvásárolt lakást, valamint a hitelintézet által ezek helyett vagy mellett biztosítékként elfogadott ingatlant jelzálogjog terheli. A kölcsönt nyújtó hitelintézetet a jelzálogjog az államot megel óz ó ranghelyen illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megsz únéséig, illet óleg teljes visszafizetésükig valamint a 14. szerinti önálló jelzálogjog megsz únéséig a jelzálogjog jogosultja javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyeztetést a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi. (7) Ha a (6) bekezdés alapján a lakást az állam javára jelzálogjog terheli és hitelintézet utóbb a lakás felépítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, illet óleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képvisel ójének a hozzájárulása nélkül jegyezhet ó be az ingatlan-nyilvántartásba. (8) Ha az december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján nyújtott kölcsönnel terhelt lakást elidegenítik, a fennálló kölcsöntartozást a magánszemély vev ó (új tulajdonos) változatlan feltételekkel átvállalhatja. (9) Ha az január 1-jét követ óen hatályos jogszabályok alapján kamattámogatással nyújtott kölcsön adósa a kölcsönt nyújtó hitelintézet részére tartozását egy másik hitelintézett ól felvett kölcsönb ól egyenlíti ki, az eredeti kamattámogatás változatlan feltételekkel e kölcsönre is megilleti. (10) A hitelintézetet az általa folyósított és a költségvetéssel elszámolt adó-visszatérítési támogatás összege után 3%, minden más központi költségvetési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel. 25. (1) Az állam megtéríti a hitelintézetnek a (2) bekezdés, valamint a 13. (1), a 15. és a 22. (1) bekezdésében meghatározott, a hitelintézett ól felvett és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált kölcsön, valamint a t óke összegének legfeljebb felét elér ó mértékig járulékai együttes összegének 80%-át. (2) Az december 31-e el ótt hatályban volt jogszabályok alapján megkezdett lakáscélú megtakarítás után igénybe vehet ó külön kölcsön kamatainak támogatására a személyes körülményekre vonatkozók kivételével a 13. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A lakáscélú megtakarítás után igénybe vett külön kölcsönnel összefügg ó támogatás másra át nem ruházható, de az adós által épített, vásárolt vagy csereszerz ódéssel szerzett másik lakásra a kölcsöntartozással együtt átvihet ó. (4) A hitelintézet a lakáscélra takarékoskodók részére az e min óségükben járó külön kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg, ha az adós a támogatások igénybevételével a kölcsön visszafizetésére képes. A lakáscélú betét után igénybe vehet ó külön kölcsönt a betétet kezel ó hitelintézetnek nyújtania kell, de más hitelintézet is nyújthatja.

12 572 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám (5) Építési költség a következ ó kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada: a) a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) a lakások rendeltetésszer ú használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzel óanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közm úpótló építményeknek és berendezések, közm ú-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által el óírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcs ó, lejt ó és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsitároló építési költségei, c) a közm úbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, a m úszaki tervezési költségek, e) a jogszabály alapján fizetend ó út- és közm úfejlesztési hozzájárulás, f) távf útés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) a közterületi út-, járda- és közm úépítési költségek és hozzájárulások, h) az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás), i) az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint j) a telek ára. VIII. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA 1. A bérlakásállomány növelése 26. (1) A bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program el óirányzatából (a továbbiakban: bérlakás el óirányzat) a következ ó jogcímeken (a továbbiakban: jogcímek) igényelhetnek pályázat útján támogatást az önkormányzatok, illet óleg a d) pont szerinti jogcímére az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeir ól szóló évi CXXIV. törvény 2. -ának (3) bekezdésében meghatározott egyházak (a továbbiakban: egyházak): a) szociális elhelyezés alapján történ ó bérbeadás céljából, b) költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából, c) fiatalok, hallgatók részére bérbeadható garzonházak létesítése céljából, d) nyugdíjasház vagy id ósek otthona létesítése céljából új lakás vagy új lakóház építésére, vásárlására és használt lakás vagy lakóház vásárlására, illet óleg e lakások korszer úsítésére, b óvítésére, felújítására, valamint önkormányzati vagy egyházi tulajdonú ingatlanok lakáscélra történ ó átalakítására. (2) Az els ó bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást az önkormányzat csak közigazgatási területén lév ó lakásra igényelhet. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy a garzonházban lév ó, legfeljebb 40 m 2 -es lakrészt a) állandó jelleg ú keres ótevékenységet végz ó és lakáscélú el ótakarékosságot (a továbbiakban: el ótakarékosságot) vállaló és teljesít ó házas, illet óleg élettársi kapcsolatban álló, 35. életévét be nem töltött fiatal, vagy b) fels ófokú oktatási intézmény nappali tagozatos házas, illet óleg élettársi kapcsolatban álló hallgatója részére 5 évnél nem hosszabb id óre adja bérbe. (4) Amennyiben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bérl ó keres ótevékenysége 90 napnál hosszabb id óre megsz únik, vagy az el ótakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget és a lakrészre van a feltételeknek megfelel ó igényl ó, illet óleg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hallgatói jogviszonya megsz únik, úgy a bérleti jogviszonyt az önkormányzat köteles legfeljebb 6 hónapos felmondási id óvel megszüntetni. (5) Nyugdíjasház a nyugdíjasoknak, illet óleg öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyeknek, bérleti jogviszony alapján, lakásokban való korlátlan idej ú elhelyezését szolgálja, továbbá az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelel ó gondozást nyújt, és a rendszeres egészségügyi ellátásukról is gondoskodnak. Az id ósek otthonára a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyugdíjasház létesítésére csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az önkormányzat, illet óleg az egyház vállalja, hogy csak lakástulajdonnal vagy önkormányzati lakásra határozatlan idej ú bérleti jogviszonnyal nem rendelkez ót helyez el, és t óle lakbért, valamint az ellátásért térítési díjat szed, amelyek együttes összege nem haladja meg a bérl ó nyugellátásának 80%-át, és gondoskodik az épületben lakók számára a rendszeres étkeztetésr ól, orvosi ellátásról és szükség esetén a betegápolásról. (7) Nem nyújtható támogatás olyan lakás visszavásárlására, amelyet korábban valamely önkormányzat idegenített el, függetlenül az id óközben esetleg bekövetkezett tulajdonos változásoktól.

13 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 573 (8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhet ó támogatás, ha az önkormányzat vállalja a pályázati kiírás szerinti költségelv ú lakbér alkalmazását. 27. (1) Az el óirányzatból vissza nem térítend ó támogatás vehet ó igénybe. (2) A 26. -ban meghatározott jogcímekre a következ ók szerint igényelhet ó a támogatás: a) az önkormányzat, ahol az adott évben a jövedelemdifferenciálódás mérséklése érdekében a költségvetési törvény alapján a központi költségvetési kapcsolatból származó források csökkentésre kerültek, a bérlakás létesítéséhez szükséges beruházási költség legfeljebb 70% -át igényelheti, b) a többi önkormányzat, valamint az egyházak a bérlakás létesítéséhez szükséges beruházási költség legfeljebb 80%-át igényelhetik. (3) A f óvárosi kerületek esetében a f óváros egészére kiszámított differenciálódás mérséklésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A pályázó saját forrásának kell tekinteni a tulajdonában lév ó pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó készpénz, valamint e támogatáson kívül más költségvetési forrásból nyújtott támogatás, továbbá hitel), a tulajdonában lév ó olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges. 2. Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszer úsítése, felújítása 28. (1) A panel, blokk, alagútzsalu és az öntött technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszer úsítésére, felújítására az Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszer úsítése, felújítása Program el óirányzatából a következ ó célokra nyújtható támogatás: a) Utólagos h ószigetelési feladatok: 1. nyílászárók szigetelése, cseréje, tet ó, illet óleg pincefödém szigetelése, vagy/és 2. homlokzat h ószigetelése. b) Épületgépészeti rendszerek korszer úsítése, felújítása: 1. meglév ó f útési berendezések és rendszerek korszer úsítése, energiatakarékos berendezésekre történ ó cseréje, 2. hálózati melegvíz-ellátási berendezések és rendszerek korszer úsítése, energiatakarékos berendezésekre történ ó cseréje, 3. épületek közös részei világításának korszer ú berendezésekre történ ó cseréje, 4. felvonó javítása, illet óleg cseréje energiamegtakarítás esetén, 5. szell óz ó rendszerek korszer úsítése, felújítása. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkákra csak az esetben igényelhet ó támogatás, amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 1. vagy 2. pontjában szerepl ó feladatokat az épületen ezen pályázat keretében elvégzik, vagy az épület kielégíti a pályázat benyújtásakor érvényes h ótechnikai szabványokat. 29. (1) A pályázatban be kell mutatni a teljes korszer úsítési, felújítási költség viselésének megosztását. A tulajdonosokat és az önkormányzatot terhel ó költséghányad nem lehet kevesebb a teljes költség 1/3-1/3 részénél. A központi költségvetést terhel ó hányad nem lehet több, mint a teljes költség 1/3-a, és összege lakásonként nem haladhatja meg a Ft-ot. (2) Az épület tulajdonosait terhel ó költséghányadot az egyes tulajdonosok között vagyoni-jövedelmi helyzetük alapján differenciáltan oszthatja fel a települési önkormányzat, és egyes tulajdonosokat terhel ó összeget támogatásként részben vagy egészben helyettük megfizetheti. 3. Nagyvárosi L akóépülettömb Korszer úsítési, Felújítási Program 30. (1) A Nagyvárosi Lakóépülettömb Korszer úsítési, Felújítási Program el óirányzatából támogatás nyújtható a f óvárosban és a megyei jogú városokban lakóépülettömb részbeni vagy teljes korszer úsítésére, felújítására. Lakóépülettömb a közterülettel (utca, tér stb.) határolt és tovább már nem osztható területen elhelyezked ó, beépített hasznos területük nagyobb részén lakásokat tartalmazó épületek olyan együttese, amelyekben az épületek teljesen vagy többségükben egymáshoz közvetlenül csatlakoznak. Részbeni korszer úsítésnek, felújításnak min ósül, ha az egyidej úleg korszer úsítésre, felújításra kerül ó épületekben van az épülettömb lakásainak legalább negyedrésze. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás lakásszövetkezeti, társasház vagy önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek szerkezeti elemeinek felújítására, cseréjére, épületgépészeti alrendszerek korszer úsítésére, az épület egészét érint ó energiamegtakarítást eredményez ó korszer úsítésére, felújítására vehet ó igénybe. (3) Támogatás az olyan lakóépülettömb esetén nyújtható, amelyben legalább 50 lakás van.

14 574 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám 31. (1) A pályázatban be kell mutatni a teljes korszer úsítési, felújítási költség megosztását. A lakástulajdonosokat és az önkormányzatot terhel ó költséghányad nem lehet kevesebb a teljes költség 1/3-1/3 részénél. A központi költségvetést legfeljebb a teljes költség 1/3-a terhelheti. (2) Az épület tulajdonosait terhel ó költséghányadot az egyes tulajdonosok között vagyoni jövedelmi helyzetük alapján differenciáltan oszthatja fel a települési önkormányzat, és egyes tulajdonosokat terhel ó összeget támogatásként részben vagy egészben helyettük megfizetheti. 32. (1) A 28. és 30. -ok szerinti programokban támogatás kizárólag olyan önkormányzat részére nyújtható, amely támogatást nyújt az érintett lakóépülettömbben elhelyezked ó lakások tulajdonosainak. (2) Az egyes lakástulajdonosokra jutó 30. szerinti állami támogatás akkor folyósítható, ha a tulajdonos szerz ódésben vállalja, hogy a lakás 10 éven belüli elidegenítése esetén a támogatás összegét kamat felszámítása nélkül az állam részére visszafizeti, és ennek biztosítékaként jelzálogjogot jegyezzenek be az állam javára. 4. A programok közös szabályai 33. (1) Az el óirányzatokat (a továbbiakban: El óirányzat) a Gazdasági Minisztérium kezeli. (2) Az El óirányzat központi bevételeinek és kiadásainak mértéke az állami költségvetésr ól szóló törvényben e célra jóváhagyott el óirányzat. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmen óen az El óirányzat bevételeit képezik: a) az El óirányzat javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai, b) a bel- és külföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyb ól és segélyalapokból az El óirányzat javára teljesített önkéntes befizetések (az önkéntes befizetések felhasználásának a 26. szerinti jogcímét a felajánló meghatározhatja); c) külön jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések. (4) Az El óirányzat pénzügyi m úveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár el óirányzat-felhasználási keretszámlát vezet. 34. (1) Az El óirányzatból kizárólag önkormányzatok és egyházak részére nyújtható támogatás. (2) Támogatás kizárólag azon pályázó részére és olyan pályázat alapján nyújtható, amely megfelel e rendeletben és a pályázati kiírásban szerepl ó követelményeknek. (3) A lakóépületben elhelyezked ó nem lakás célú helyiségek üzlet, iroda stb. tulajdonosaira jutó költségek fedezetére állami támogatás nem vehet ó igénybe. (4) Az El óirányzatból kell finanszírozni az el óirányzat m úködtetésével, kezelésével, felhasználásával, a szerz ódések el ókészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, ellen órzésével kapcsolatos költségeket. (5) A tárgyévben szerz ódéssel lekötött támogatás folyósítása a következ ó évekre átvihet ó. 35. (1) Az El óirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók. (2) A Kormány felhatalmazza a gazdasági minisztert e rendelet alapján nyilvános pályázati felhívás közzétételére. (3) A pályázati felhívást a Magyar Közlönyben, a Gazdasági és Foglalkoztatási Közlönyben, az Önkormányzatok Közlönyében és legalább egy országos terjesztés ú napilapban kell megjelentetni. (4) A pályázati felhívásnak, illet óleg a pályázati útmutatónak tartalmaznia kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, az eljárási szabályokat, az éves szinten felhasználható támogatás összegét, a támogatás folyósítására megkötend ó szerz ódés követelményrendszerét, valamint a pályázat benyújtására el óírt határid ót, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, adatlapok és nyilatkozatok listáját, az alkalmazandó költségelv ú lakbérszámítás módszerét, a nagyvárosi lakóépülettömb, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszer úsítési, felújítási programjának támogatható munkafázisait. (5) A benyújtott pályázat nem módosítható. Amennyiben a módosítás elkerülhetetlenül szükséges, úgy a pályázatot vissza kell vonni, és újra be lehet nyújtani. 36. (1) Pályázatot a 26. (1) bekezdésének d) pontja kivételével csak önkormányzatok nyújthatnak be.

15 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 575 (2) A pályázatot a Gazdasági Minisztérium pályázati felhívásban megjelölt címre kell benyújtani. (3) Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet. (4) A pályázók írásban megállapodást köthetnek olyan természetes és jogi személyekkel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdálkodó szervezettel, melyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képez ó és a létrehozandó támogatási szerz ódés lezárásától számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó otthon vagy bérlakás létesítésében vagy üzemeltetésében. 37. (1) Több önkormányzat együttesen is nyújthat be pályázatot. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat esetén az önkormányzatoknak egymás között kell megállapodniuk arról, hogy melyik önkormányzat képviseli a pályázókat. 38. (1) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó azonosító adatait, b) a támogatási jogcím megnevezését, a támogatandó program megvalósítási helyét és id ótartamát, a beruházás költségét, a hozzájárulás mértékét, a megvalósítás részletes leírását, c) a projekt megvalósulásának id óigényét, az igényelt támogatás összegét és felhasználásának tervezett ütemét, d) több önkormányzat összefogása esetén a 37. (2) bekezdésében meghatározott megállapodás tényét, e) együttm úköd ó szervek bekapcsolódása esetén a 36. (4) bekezdésében meghatározott megállapodás másolati példányát, f) a lakások bérbeadásának, valamint a lakásfenntartási támogatás feltételeir ól szóló önkormányzati rendeletet, g) a képvisel ó-testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú bérlakásállomány növelésér ól, nem önkormányzati pályázat esetén az arra jogosult döntését a nyugdíjasház létesítésér ól, h) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, információkat, i) új lakás építése esetén az építési telek, önkormányzati tulajdonban lév ó ingatlan lakás céljára történ ó átalakítása esetén az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi másolatát. (2) A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni: a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskör úségér ól, valódiságáról és hitelességér ól, az önkormányzati források meglétér ól, b) arról, hogy 60 napnál régebbi köztartozása nincs, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt, c) a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési el óirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében kezelt támogatásokat is), d) annak tudomásulvételér ól, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható, e) arról a hozzájárulásáról, hogy a pályázat megvalósulásának szabályszer úségét, a támogatás rendeltetésszer ú felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek ellen órizzék. (3) A 26. szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítését ól számított legalább 20 évig tulajdonában maradó lakásokat bérlakásként, illet óleg a garzonházat, nyugdíjasházat, id ósek otthonát rendeltetésének megfelel óen hasznosítja és a lakóépületet, valamint annak központi berendezéseit folyamatosan jó karban tartja. (4) Az önkormányzat, illet óleg az egyház köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és err ól a Gazdasági Minisztériumot a támogatási szerz ódés szerint tájékoztatni. 39. (1) A támogatás nyújtásáról Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján a gazdasági miniszter dönt. (2) A Bizottság egy-egy tagját a belügyminiszter, a földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az ifjúsági és sportminiszter, az igazságügy-miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezet ó miniszter, a pénzügyminiszter, az oktatási miniszter, a szociális és családügyi miniszter és a Lakáspolitikai Tanácsadó Testület elnöke jelöli ki. A gazdasági miniszter jelöli ki a Bizottság további tagjait és nevezi ki annak elnökét. A Bizottság ügyrendjét a gazdasági miniszter hagyja jóvá. (3) A pályázatok elbírálásáról jegyz ókönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait, továbbá a véleményezésre jogosultak javaslatait a döntést hozó gazdasági miniszter részére. (4) A pályázat eredményér ól a pályázók a döntést követ ó 15 munkanapon belül írásban kapnak értesítést. (5) Az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével a Magyar Közlönyben, a Gazdasági és Foglalkoztatási Közlönyben, az Önkormányzatok Közlönyében, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni. (6) A pályázat benyújtása el ótt megkezdett programra támogatás nem adható. A megkezdés id ópontjának építési

16 576 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám beruházás esetén az építési naplóba történt els ó bejegyzés id ópontját, egyéb program esetén az els ó pénzügyi kifizetés id ópontját kell tekinteni. 40. (1) A támogatást elnyer ó önkormányzattal, illet óleg egyházzal a Gazdasági Minisztérium szerz ódést köt a támogatás folyósításáról, annak módjáról, továbbá a pályázatban vállaltak megvalósításának ütemér ól és határidejér ól, a támogatással való elszámolás szabályairól, a felhasználás ellen órzésér ól, valamint a szerz ódésszegés jogkövetkezményeir ól (a továbbiakban: támogatási szerz ódés). (2) A támogatás nem rendeltetésszer ú felhasználása vagy a támogatási szerz ódésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése, továbbá a 18. (2) bekezdésében szerepl ó önkormányzati nyilatkozatok bármelyikének visszavonása vagy az abban foglaltak megszegése esetén a támogatás visszavonható. (3) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelel ó kamattal növelt öszszegben kell visszafizetni. (4) A támogatás visszavonására és a kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítését azonnali beszedési megbízás alkalmazásával az El óirányzat javára kell teljesíteni. 41. (1) A támogatás folyósítása a támogatási szerz ódésben meghatározott forrásösszetétel szerinti pénzügyi és id óbeli ütemezésben, a készültségi fokkal arányosan és utólagosan, az önkormányzat által benyújtott számlák és teljesítést igazoló dokumentumok, illet óleg ezek ellen órzése alapján történik. A teljesítésigazolásban az önkormányzat nyilatkozni tartozik arról, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerz ódésnek megfelel óen teljesültek, a forrásokat rendeltetésszer úen és maradéktalanul a szerz ódésben meghatározott feladatra használták fel. (2) A folyósítás a készpénzben vállalt saját forrás és az állami támogatás arányában történik, a támogatási szerz ódésben meghatározott feladatok elvégzését követ óen. (3) A támogatás folyósítását a Magyar Államkincstár a Gazdasági Minisztérium rendelkezése, utalványozása alapján végzi. (4) A kifizetés nem rendelhet ó el, illet óleg nem teljesíthet ó, ha az önkormányzatnak illet óleg egyháznak az utalványozás id ópontját megel óz ó nappal bezárólag 60 napnál régebbi köztartozása van, err ól minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennálltáig. 42. A támogatott program akkor tekinthet ó befejezettnek, illet óleg megvalósultnak, ha a támogatási szerz ódésben megjelölt feladat a szerz ódésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelel óen teljesült. Err ól a tényr ól szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be a pályázó a Gazdasági Minisztériumnak. 43. (1) A támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek teljesítését, a támogatások rendeltetésszer ú felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellen órzik. A Gazdasági Minisztérium vagy megbízottja a támogatási szerz ódés betartását és a támogatás rendeltetésszer ú felhasználását, illet óleg a szerz ódésben foglaltak teljesítését ellen órzi. (2) Az önkormányzat, illet óleg egyház köteles a támogatás felhasználását ellen órzés céljából elkülönítetten nyilvántartani. (3) A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott bérlakásra, illet óleg garzonházra, nyugdíjasházra, id ósek otthonára 20 évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Magyar Állam javára. A bejegyzést a Gazdasági Minisztérium kérelmezi. (4) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követ óen a bérlakás értékesítése esetén annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a településen lév ó lakóépületek fenntartására, felújítására és létesítésére használhatja fel. IX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. (1) Az e rendeletb ól ered ó valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli a VIII. fejezet kivételével. A VIII. fejezettel kapcsolatos polgári jogviszonyban a Magyar Államot a Gazdasági Minisztérium képviseli. (2) Az önkormányzat jegyz ójének az e rendeletben szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás álta-

17 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 577 lános szabályairól szóló évi IV. törvényt kell alkalmazni. 45. (1) Ez a rendelet február 1. napján lép hatályba, egyidej úleg a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, és az azt módosító 35/1989. (IV. 30.) MT rendelet, 16/1990. (I. 31.) MT rendelet, 109/1990. (XII. 20.) Korm. rendelet, 76/1992. (IV. 30.) Korm. rendelet, 180/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet, 136/1993. (X. 7.) Korm. rendelet, 45/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet, 96/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet, 186/1996. (XII. 12.) Korm. rendelet, 141/1994. (XI. 2.) Korm. rendelet, 134/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet, 3/1998. (I. 12.) Korm. rendelet, 202/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet, 91/1999. (VI. 23.) Korm. rendelet, 122/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet, 1/2000. (I. 14.) Korm. rendelet, 41/2000. (III. 24.) Korm. rendelet, 101/2000. (VI. 27.) Korm. rendelet, a végrehajtására kiadott 77/1988. (XII. 27.) PM ÉVM együttes rendelet és az azt módosító 3/1990. (II. 1.) PM BM együttes rendelet, 11/1992. (IV. 30.) PM BM együttes rendelet, 36/1993. (XII. 29.) PM BM együttes rendelet, 141/1994. (XI. 2.) Korm. rendelet, 9/1995. (IV. 28.) PM BM rendelet hatályát veszti. Ha más jogszabályok a lakáscélú támogatásokról szóló rendeletre hivatkoznak, e rendeletet kell alkalmazni. (2) E rendelet rendelkezéseit a február 1-jét követ óen igényelt támogatásokra és kölcsönökre kell alkalmazni. A korábban benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban kötött szerz ódések tekintetében továbbra is a szerz ódéskötés id ópontjában hatályban volt jogszabályok az irányadók. A 12. és a 13. -ok alapján egy meglév ó kölcsöntartozás kiegyenlítésére kölcsön nem nyújtható. (3) Az 5. (2) bekezdés c) pontjának, valamint a 11. és a 13. -ok rendelkezéseit azokra a saját beruházású magánlakás-építésekre lehet alkalmazni, amely ingatlanokra az építési engedélyt els ó ízben január 1-jét követ óen adták ki az els ófokú határozat dátuma január 1-jét követ ó id ópont és azokra a lakásvásárlásokra, amelyekre az adásvételi szerz ódést január 1-jét követ óen kötötték meg. Nem alkalmazhatók a 11. és 13. -ok rendelkezései azoknak a lakásépítéseknek az esetében, amelyekre december 31-ét megel óz óen már adtak ki építési engedélyt, és azokra a lakásokra, amelyekre december 31-ét megel óz óen már kötöttek adásvételi szerz ódést. (4) A 3. (4) bekezdésében meghatározott építési átlagköltségekre a Gazdasági Minisztérium közleményének kiadásáig a Pénzügyminisztériumnak a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet alapján a Pénzügyi Közlöny évi 1. számában megjelent közleményét kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány tagjainak rendeletei A közlekedési és vízügyi miniszter 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelete a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeir ól A közúti közlekedésr ól szóló évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendelem el: 1. (1) A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeire vonatkozó m úszaki szabályzatot (A Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzata [a továbbiakban: EFSZ]) e rendelet mellékleteként kiadom. (2) A rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaság területén lev ó közutakra és a közforgalom el ól el nem zárt magánutakra* (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: út), b) az a) pontban felsorolt utak kezel óire, tulajdonosaira, valamint az úton munkát végz ókre. (3) Az EFSZ tartalmazza az úton végzett munkák során a jelz ótáblák, az útépítési elkorlátozó elemek és eszközök, a forgalomirányító jelz ólámpák és az útelzáró jelz ólámpák alkalmazásának el óírásait. (4) Az EFSZ nem vonatkozik a jelz ótáblák, a forgalomirányító jelz ólámpák alak- és méretel óírásainak, továbbá er ótani és fénytechnikai követelményeinek meghatározására, valamint az útnak vasúttal való keresztezésében végzett munka esetén a vasúti forgalom számára szükséges jelzések meghatározására. (5) Az egyes elkorlátozó elemeket és eszközöket úgy kell elkészíteni, hogy azok alakja, mérete, színezése, jelképeinek alakja, bels ó méretének aránya, feliratainak bet úi, számjegyei és írásjelei feleljenek meg az EFSZ szerinti követelményrendszernek. 2. A munkát végz ó kivitelez ó felel ós az út kezel óje által meghatározott feltételeknek megfelel óen az úton vagy annak közvetlen közelében végzett, a közúti forgalmat érint ó munka miatt szükséges közúti jelz ótáblák, útépítési elkorlátozó elemek és eszközök, a forgalomirányító jelz ólámpák és az útelzáró jelz ólámpák elhelyezéséért és fenntartásáért továbbá eltávolításáért. * évi I. törvény.

18 578 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám 3. (1) Ez a rendelet május 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidej úleg az egyes közlekedési, hírközlési és vízügyi nemzeti szabványok kötelez óvé nyilvánításáról szóló 27/1994. (IX. 29.) KHVM rendelet mellékletében szerepl ó,,msz A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményei,,,msz A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemei nemzeti szabvány kötelez ó alkalmazását megszüntetem, és a kötelez óen alkalmazandó nemzeti szabványok jegyzékéb ól törlöm. Dr. Fónagy János s. k., közlekedési és vízügyi miniszter Melléklet a 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelethez A Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzata (EFSZ) ÁLTALÁNOS I. Fejezet KÖVETELMÉNYEK 1. Általános el óírások 1.1. A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól külön kell választani, és jelezni kell. Ennek megfelel óen a közúti munkahelyet el kell határolni (általában elkorlátozással), közúti jelzéssel kell jelölni és a munkahelyre el ójelzéssel kell felhívni a figyelmet A közúton végzett munkák miatt elhelyezett közúti jelzések a forgalmat csak a szükséges legkisebb mértékben korlátozhatják. Ezeket a jelzéseket a munkák megsz únésével, ideiglenes szüneteltetésével haladéktalanul el kell távolítani, vagy érvényteleníteni kell, a munkák térbeni, illetve id óbeni el órehaladásával át kell helyezni, illetve a szükséges mértékben módosítani kell A közúti útelzárás elkorlátozás és forgalomterelés elemei feleljenek meg a vonatkozó útügyi m úszaki el óírásokban 1 foglalt követelményeknek Az elkorlátozó elemeket, közúti jelz ótáblákat és jelzéseket kihelyezéskor úgy kell rögzíteni, hogy azok a vonatkozó jogszabály 2 szerinti szélterhelés esetén ne csússzanak el, ne d óljenek fel, és ne forduljanak el. 1 Jelenleg az ÚT A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemei cím ú útügyi m úszaki el óírás. 2 ÚT Közúti jelz ótáblák. Méretek és m úszaki követelmények cím ú útügyi m úszaki el óírás (el ókészületben) A közúti munkahely maximális hossza (elkorlátozás kezdetét ól a végéig): A gyorsforgalmi hálózaton, illetve irányonként több forgalmi sávos lakott területen kívüli f óutakon: átterelést nem igényl ó beavatkozás esetén: legfeljebb 3 km (kivéve, ha irányonként több forgalmi sáv biztosítható), átterelés esetén autópályán: legfeljebb 6 km (kivételes esetben 9 km) Az pontba nem tartozó utakon: lakott területen kívül: legfeljebb 1000 m, lakott területen belül: legfeljebb 500 m Egy forgalmi sávra sz úkül ó, csak jelz ótáblával szabályozott forgalomterelés esetén: legfeljebb 50 m (a kialakítással kapcsolatos szabályokat az pont tartalmazza) Jelz ólámpás forgalomirányítás esetén: a forgalmi viszonyok figyelembevételével a 150 másodperces (kivételesen 180 másodperces) periódusid óhöz tartozó hosszúság értéke A közúton folyó munkák során az ideiglenesen kialakított forgalmi sáv legkisebb szélessége: gyorsforgalmi utakon 3,00 m, nem gyorsforgalmi utakon 2,75 m, irányonként több forgalmi sávos utak bels ó forgalmi sávján (a szélességkorlátozás jelzésével) 2,50 m Ideiglenes forgalmi rend kialakítása esetén a meglév ó úttartozékokat (oldalakadályokat) a kijelölt forgalmi sáv széle v eng = 100 km/h esetén: 1,0 m-nél, v eng< 100 km/h esetén: 0,5 m-nél jobban nem közelítheti meg Ideiglenes sávszám-csökkentés esetén a forgalom nagysága, összetétele, az út vízszintes és függ óleges vonalvezetése és a terelés hosszának figyelembevételével ellen órizni kell, hogy az út tervezett kialakítása megfelel-e a terelés idején jelentkez ó forgalom nagyságának A jelzések és jelz óberendezések fenntartását, megfelel ó helyzetét a közúton munkálatot végz ónek (ha szükséges folyamatosan) ellen óriznie és biztosítania kell. Ez a kötelezettség fennáll akkor is, ha a munkavégzés szünetel, de az elkorlátozást fenn kell tartani Közúton végzett munkák ideje alatt is biztosítani kell a gyalogosok és a mozgáskorlátozottak számára a biztonságos közlekedést, továbbá a megkülönböztet ó jelzéseket használó gépjárm úvek (ment ók, t úzoltók stb.) feladatának elvégzéséhez szükséges közlekedési lehet óséget Fokozottan veszélyes helyek (vasúti átjárók, forgalomirányító fényjelz ó készülékkel szabályozott útkeresztez ódések, kijelölt gyalogosátkel óhelyek, kerékpárutak, kerékpársávok) közelében végzett munkáknál a forgalmat a veszély jellegének figyelembevételével kell szabályozni.

19 2001/11. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A munkahelyi elkorlátozással érintett kijelölt gyalogosátkel óhelyek esetében is biztosítani kell a gyalogosok mindenkori észlelhet óségét Útépítési (aszfaltozási) munkák miatt ideiglenesen megszüntetett gyalogosátkel óhely esetében az átkel óhelyet jelz ó,,kijelölt gyalogosátkel óhely tájékoztatást adó táblát (a,,gyalogosátkelés veszélyt jelz ó táblát) érvényteleníteni kell. A gyalogosátkel óhely ideiglenes megszüntetése esetén a,,gyalogosok veszélyt jelz ó táblát el kell helyezni Ha a közúton végzett munkák miatt a kijelölt gyalogosátkel óhelyet irányító forgalomirányító fényjelz ó készülék 12 órát meghaladóan nem m úködik de az úton a gyalogosátkel óhely fennmarad az átkel óhelyhez el kell helyezni a,,kijelölt gyalogosátkel óhely tájékoztatást adó jelz ótáblát Az ideiglenesen jelz ólámpával szabályozott váltakozó irányú útszakaszon lév ó kijelölt gyalogosátkel óhelyet meg kell szüntetni, vagy be kell vonni a jelz ólámpás szabályozásba Különösen indokolt esetben a gyalogosok a (közúti) munkahellyel ellentétes oldali járdára való átvezetésének biztosítása érdekében új ideiglenes gyalogosátkel óhelyet kell kijelölni Gyalogosátkel óhely kijelölése, illetve megszüntetése esetén végre kell hajtani a külön jogszabályban 3 meghatározott további intézkedéseket A munkahelyek el ójelzése, jelzése és elkorlátozása végrehajtásának id óbeli sorrendje: Váratlanul el óállt balesetveszélyes akadály (munkahely) esetében: elkorlátozó elemek, eszközök az elkorlátozó elemekkel együtt alkalmazott jelzések, a munkahely (akadály) el ójelzése El ózetesen tervezett munka és munkahely jelzéseinek kihelyezése esetében (beleértve a már el óre kihelyezett jelzések érvényesítését is): a munkahely el ójelzése, a munkahely jelzése, elkorlátozó elemek elhelyezése. Egyirányúsítás során mindig el óször a,,behajtani tilos, míg útsz úkület els óbbségének szabályozásánál el óbb,,a szembejöv ó forgalom els óbbsége jelz ótáblákat kell elhelyezni A közúti munkahelyek megszüntetése során el óbb az elkorlátozó elemek, majd a jelzések, végül a munkahelyek el ójelzésének megszüntetését kell elvégezni Ha az út burkolatát ideiglenes jelleggel állították helyre, a végleges helyreállításig egyedi elbírálás alapján,,egyenetlen úttest és,,sebességkorlátozás jelz ótáblákat kell elhelyezni A közúton végzett munkák befejezését követ óen az eredeti (vagy jóváhagyott) forgalmi rendet haladéktalanul vissza kell állítani, illetve életbe kell léptetni. 3 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésér ól Bármely közúton forgalomkorlátozást, illetve terelést csak a közútkezel ói hozzájárulásban foglaltak betartásával szabad megvalósítani. Amennyiben maga az elkorlátozás vagy az elkorlátozás miatti közúti jelzések elhelyezése több útkezel ót érint, a közútkezel ói hozzájárulást mindegyik közútkezel ót ól meg kell kérni. Ha a közúton folyó munka miatt létrejöv ó forgalomátterel ódés másik kezel ó által kezelt útszakaszra is kiterjed, akkor a kezel óknek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást a munka várható következményér ól A vasúti átjáró közelében végzend ó közúti munkálatokat a föld alatti, vagy a felszíni vasúti létesítmények megközelítése esetén, illetve ha a munkálatok miatt a közúti járm úvek vasúti átjárón történ ó áthaladása vagy az átjáró közvetlen közelségének gyors elhagyása akadályba ütközik, a vasutat üzemeltet ónek a tervek bemutatása mellett el ózetesen be kell jelenteni, és csak az általa megszabott feltételek teljesülését követ óen szabad elkezdeni A közúton végzend ó munka megkezdése el ótt az elkorlátozás, illetve ideiglenes forgalomszabályozás jóváhagyás szerinti megvalósítását minden esetben ellen órizni kell. Az ellen órzést a közúton végzett munkáért (ideiglenes forgalomszabályozásért) felel ós személy és ha szükséges, a közút kezel ójének képvisel óje végzi A közutak építési szakaszai mellett elhelyezett olyan táblákat, melyek az építési adatokról, határid ókr ól, kivitelez ór ól, felel ós vezet ókr ól tájékoztatnak, az út kezel ójének egyedi el óírásai szerint a közúti jelzésekt ól elkülönülten kell elhelyezni A közúton mozgó munkahely csak megfelel ó látási viszonyok esetén létesíthet ó. A látási körülmények hirtelen rosszabbodása esetén a mozgó forgalomterelést csak a feltétlenül szükséges legrövidebb id ótartamig szabad fenntartani. Ilyen helyzetben, ha a forgalomterelés a lehet ó legrövidebb id ó alatt valamilyen okból nem szüntethet ó meg, akkor a munkaterületet az állandó munkahelynek megfelel ó jelzésekkel kell jelezni A közúti munkahelyek elkorlátozási tábláinak és eszközeinek kihelyezési, módosítási, eltávolítási id ópontjáról a kivitelez ónek nyilvántartást kell vezetnie. II. Fejezet JELZ ÓTÁBLÁK, ELKORLÁTOZÓ ELEMEK ALKALMAZÁSA 2. Jelz ótáblák alkalmazásának általános el óírásai 2.1. A közúti munkahelyek elkorlátozásához, jelzéséhez és el ójelzéséhez csak szabványos, ép felület ú és jelzési kép ú, tiszta elkorlátozó elemek és jelz ótáblák használhatók fel.

20 580 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/11. szám 2.2. A jelz ótáblák csak fényvisszavet ó kivitel úek lehetnek Az alkalmazott jelz ótáblát mindig a szabályozandó közleked ók haladási irányára mer ólegesen kell elhelyezni A közúton végzett munkák során a közúti jelz ótáblák úttest melletti magassági elhelyezésére vonatkozó az F3 függelékben megadott általános el óírásoktól lakott területen kívül az alábbi esetekben és értékben szabad eltérni: mozgó munkahelynél, úttest melletti tábla esetében h min = 0,80 m, egyesített jelz ótáblák esetén h min = 0,20 m, autópályán és autóúton felállítható, állványra helyezett táblák esetén h min = 0,20 m, egy oszlopon elhelyezett három jelz ótábla esetén h min = 0,80 m lehet Azokat a közúti jelz ótáblákat, amelyek a közúton végzett munkák miatt nem érvényesek vagy ellentétes értelm úek, el kell távolítani, illet óleg érvényteleníteni kell Jelz ótábla érvénytelenítése során letakarás céljára csak át nem látszó és a táblára megfelel óen rögzített anyagot szabad felhasználni, az elforgatást úgy kell végrehajtani, hogy a tábla megfelel óen rögzítve legyen és jelzési képe az érintett útról (utakról) ne legyen látható. E feltételek hiánya esetén elfordítás nem alkalmazható. Tájékoztatást adó és útbaigazító jelz ótáblát áthúzással is lehet érvényteleníteni. Az érvénytelenített táblát, vagy táblarészt,,x alakban átlósan, piros szín ú (fényvisszavet ó kivitel ú), és a felirat vonalvastagságánál háromszor vastagabb vonallal kell áthúzni. Az érvénytelenítésre használt anyag a jelz ótáblát nem rongálhatja, leszedésével a tábla min ósége nem változhat. 3. A munkahelyek elkorlátozása 3.1. Az úttesten és útpadkán lév ó közúti munkahelyet szabványos útelzáró, elkorlátozó, illetve forgalomterel ó elemek alkalmazásával körül kell határolni, kivéve a folyamatosan mozgó munkahelyet. Lakott területen az úttesten lév ó pontszer ú munkahely elkorlátozása indokolt esetben mell ózhet ó Az elkorlátozás kezdetét az alábbiak szerint kell kialakítani: Autópályán, autóúton és irányonként több forgalmi sávos úton lév ó részleges útlezárás esetében az átmenettel kialakított elkorlátozás kezdetét sávozott terel ótáblával vagy iránytáblával kell megvalósítani (vázlatát az F4 függelék 2 3. ábra tartalmazza). Az elkorlátozás elején a sávozott terel ótáblákat legalább 10 m-enként kell elhelyezni. A táblasor által alkotott vonalnak az út tengelyéhez viszonyított hajlása: a gyorsforgalmi hálózat esetén 1:20, egyéb utakon 1:10 legyen Az út tengelyére mer ólegesen elhelyezett iránytáblával alakítható ki az elkorlátozás kezdete olyan esetben, ha az út nem tartozik az autópályák, autóutak és irányonként több forgalmi sávos utak körébe Teljes útlezárás esetében (a gyorsforgalmi utakat kivéve) az elkorlátozás kezdetét az út tengelyére mer ólegesen elhelyezett útelzáró korláttal és iránytáblával kell megoldani Az elkorlátozás kezdetét (ha szembejöv ó forgalom indokolja, a végét is) a munkahelyen (munkaterületen) elhelyezked ó legközelebbi veszélyforrástól (munkagödör, szilárd tárgy stb.) autópályán és autóúton: 50 m, lakott területen kívül és közvilágítás nélküli lakott terület esetében: 20 m, kerékpárúton, járdán és lakott területen lév ó, közvilágítással ellátott út, továbbá közvetlenül útkeresztez ódésben lév ó munkahely esetében: 0,5 m hosszúságú biztonsági zóna szabadon hagyásával kell kialakítani Mozgó munkahely szakaszosan többször változó munkaterületén az elkorlátozás elejét a pontban leírt módon kell kialakítani, azonban a sávozott terel ótábla terel ókúpokkal is helyettesíthet ó Az úttesten elhelyezett elkorlátozó elemeknek (az elkorlátozás kezdetének) az engedélyezett sebességhez vagy elrendelt sebességkorlátozáshoz tartozó megállási látótávolságból jól észlelhet óknek kell lenniük A felállított elkorlátozó, illetve terel óelemeken a sávozás iránya, illetve a nyilak hegye a kikerülés felé mutasson Az elkorlátozás forgalommal párhuzamos oldalát az alábbiak szerint kell kialakítani: A munkahelyek forgalommal párhuzamos azon oldalai, amelyek mentén a munkaterületen veszélyforrás (munkagödör, szilárd tárgy stb.) nincs, szakaszosan is elhatárolhatók. Szakaszos elhatárolás esetén a terel óelemek egymástól mért legnagyobb távolsága a gyorsforgalmú úton 50 m-nél, egyéb úton lakott területen kívül 20 m-nél, lakott területen 10 m-nél nagyobb nem lehet. Ugyancsak megengedhet ó a szakaszos elhatárolás az ideiglenesen kialakított forgalmi sávok vezetésénél, hosszirányban elhelyezett útelzáró és terel óelemek alkalmazása esetén. Alkalmazható továbbá a szakaszos elhatárolás az úttest mellett elhelyezked ó vagy az úttestet csak kis mértékben sz úkít ó olyan akadályok hosszirányú elhatárolására, amelyek a közúti forgalmat az elkorlátozás kezdetének és végének szabályszer ú kialakítása mellett közvetlenül nem veszélyeztetik (pl. padkán végzett munkák).