SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS BAKTÓI KISKERTEK - SUBASA MEZŐGAZDASÁGI KISKERTES TERÜLETEK OTÉK ALÓLI FELMENTÉS KÉRELEM

Átírás

1 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS BAKTÓI KISKERTEK - SUBASA MEZŐGAZDASÁGI KISKERTES TERÜLETEK HÓ VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29.; TEL.: (+36-1) FAX:

2 TARTALOMJEGYZÉK A/ Adottságok vizsgálata... 4 A/1. Bevezetés... 4 A/1.1. A területek beazonosítása, lehatárolása... 5 A/2. Tervezési környezet vizsgálata... 5 A/2.1. Településhálózati elhelyezkedés... 5 A/2.2. Hatályos településrendezési eszközök... 7 A/2.3. Településképi adottságok A/2.4. Illeszkedés A/2.5. Környezetvédelem A/2.6. Táj- és természetvédelem A/2.7. Műemlékvédelem A/2.8. Rendeltetés A/2.9. Egészségügyi követelmények A/2.10. Tűz-, a köz- és más biztonsági követelmények A/2.11. Akadálymentességi követelmények A/2.12. Geológiai adottságok A/2.13. Éghajlati adottságok A/2.14. Terepfelszín A/2.15. Talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságai A/3. A területek elemzése A/3.1. Földhivatali és valós állapot összevetése A/3.2. Területhasználat A/3.3. Beépítési paraméterek /beépítettség vizsgálata/ A/3.4. Telekállapotok /méret, megközelíthetőség, tulajdonviszony/ A/3.5. Infrastrukturális ellátottság A/4. Helyzetértékelés B/ OTÉK alóli felmentés B/1. Módosítási igények bemutatása B/1.1. Beépítési paraméterekkel szembeni igény B/1.2. Teljesítés lehetőségei B/1.3. Felmentés iránti kérelem indokai B/2. Szabályozási javaslat B/3. Az OTÉK 111. (2) bekezdés szerinti követelmények teljesülésének számbavétele B/3.1. Különleges településrendezési okok, vagy kialakult helyzet szerinti indokoltság B/3.2. Közérdek szerinti indokoltság VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 2

3 B/3.3. OTÉK 31. (1) bekezdés teljesülése B/4. Átsorolás következménye / hatása B/4.1. Belső hatások B/4.2. Külső hatások VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 3

4 A/ ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA A/1. BEVEZETÉS Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközei teljes körű felülvizsgálatának véleményezési szakaszában érkezett partnerségi kérések nyomán közgyűlési döntés(ek) alapján került sor Szeged MJV kiskertes területeinek tanulmánytervi elemzésére. Az elemzés megalapozása által kijelölt részterületek így a Baktói kiskertek és Subasa beépíthetősége az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK) előírásainál megengedőbb értékűvé válhat. A vizsgálat tematikája a szakmai elvárásokat, valamint a jogszabályi követelményeket egyaránt tükrözi. Az egységes kezelhetőség miatt az adottságok vizsgálatát az egyes fejezeteken belül, mindkét területre külön-külön mutattuk be. A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének jelenleg hatályos 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (Továbbiakban: SZÉSZ) 4. (2) a) pontban előírt teljes közművesítettség kiépüléséig a SZÉSZ 4. (2) b) pontja értelmében a Baktói kiskertekre és Subasa területére a SZÉSZ 29. előírásait (Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk)) kell alkalmazni. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról 4. (2) a) A tervezett beépítésre szánt területek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. Ahol a teljes közműből egyedül a szennyvízcsatorna nem épült ki, új épület akkor építhető, a meglévő akkor alakítható át, akkor bővíthető, amennyiben az többletszennyvíz kibocsátásával jár -, ha a jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével alternatív szennyvízgyűjtési és tisztítási technológiával telken belül megoldható a gyűjtés, tisztítás és újrahasznosítás. Ez utóbbi esetben azonban a szennyvízcsatorna elkészülte után az arra történő rákötés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - kötelező. A felszíni vizek (csapadékvíz) elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható. b) az a) pontban előírtak teljesüléséig a jelenlegi kiskert területeken csak a 29., egyéb területeken csak a 32. előírásait kell alkalmazni. Hatályos SZÉSZ - 3. sz. melléklet: A beépítésre szánt/nem szánt terület szabályozási zóna tervlapja Mindkét terület tervezett beépítésre szánt terület a SZÉSZ 3. számú melléklete - A beépítésre szánt/nem szánt terület szabályozási zóna tervlapja szerint, továbbá jelenleg kiskert területbe tartoznak, mivel a kiskertes használat jellegzetességeit mutatják, illetve volt zártkerti területekről van szó, ezáltal megfelel a SZÉSZ 29. (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági kiskert zóna leírásának. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 4

5 Az OTÉK szerint a m 2 területű telkeken legfeljebb 3%-os beépíthetőség mellett helyezhető el épület. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 29. (3) A mezőgazdasági területen 2. a m2 közötti területnagyságú telken a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével legfeljebb 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el. Jelen OTÉK alóli felmentési kérelem a két területre a SZÉSZ 29. (Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk)) által előírt 3%-os beépíthetőség 5%-ra történő növelését hivatott kérelmezni. A/1.1. A TERÜLETEK BEAZONOSÍTÁSA, LEHATÁROLÁSA A felmentés tárgyát összesen kettő, Szeged MJV közigazgatási határán belüli terület képezi: a Baktói kiskertek és Subasa. Az érintett területeket a mellékelt ábrán piros színel jelöltük. Az ábra az állami alapadatok felhasználásával készült. A felmentéssel érintett területek pontos lehatárolását az alábbiakban mutatjuk be. BAKTÓI KISKERTEK A területet északról a településszerkezeti terv szerint védelmi rendeltetésű erdőzóna, kelet felől vízgazdálkodási zóna, dél-kelet felől a 36. u., illetve közpark zóna (Bika-tó és környezete), déli irányból az Erdőszéli út, dél-nyugat felől általános közlekedési és közműzóna (4519 j. [Csongrád-Szeged] összekötő út), nyugat felől pedig vasúti közlekedési-közmű zóna (135. sz. *Szeged Békéscsaba+ vasútvonal) határolja. SUBASA A területet északról a településszerkezeti terv szerint általános közlekedési és közműzóna (Kapor u., Szarkaláb u.), gazdasági rendeltetésű erdőterület, valamint a Tizenegyedik utca, Zöldfási út, Csipkebogyó u., Szeder u. határolja. A terület északi határa mentén halad az 5408 j. [Kiskunhalas- Szeged] összekötő út). A területet kelet felől az M5 j. [Budapest-Röszke+ autópálya menti védelmi rendeltetésű erdőzóna, déli irányból a Nadályfű u. (melynek a területtel ellentétes oldalán található a Matyér Subasai főcsatorna, illetve Szeged MJV közigazgatási határa), nyugat felől pedig a Sáfrány u. határolja. A terület nyugati szomszédságában található a Sziksósfürdő Strand és Kemping területe. A/2. TERVEZÉSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A/2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ELHELYEZKEDÉS A területek településhálózati elhelyezkedését az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény mellékletében szereplő az Ország Szerkezeti Terve című tervlap, valamint a Csongrád Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelet Térségi Szerkezeti Tervlapja alapján mutatjuk be. Az OTrT decemberi módosításának [egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény] Csongrád Megye TrT szerkezeti tervlapja még nem felel meg, ám a vizsgált területek vonatkozásában a módosítás érdemi változást nem eredményezett. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 5

6 Forrás: OTrT Szerkezeti Tervlap Forrás: CSMTrT Térségi Szerkezeti Tervlap BAKTÓI KISKERTEK A terület Szeged északi részén, Baktó városrészben található. Az OTrT szerkezeti tervlapja szerint 1000 ha feletti települési térségbe, a CSMTrT szerkezeti tervlapja szerint városias települési térségbe tartozik. Csongrád Megye Területrendezési Tervének 1. számú melléklete (Térségi Szerkezeti Terv) szerint a területet észak felől erdőgazdálkodási térség, kelet, dél és nyugat felől városias települési térség határolja. Az Országos Területrendezési Terv 2. számú melléklete (Az Ország Szerkezeti Terve) szerint a terület nyugati határa mentén egyéb országos törzshálózati vasúti pálya (135. sz. *Szeged Békéscsaba] vasútvonal), valamint földgázszállító vezeték húzódik, továbbá délnyugati határa mentén halad az Országos kerékpárút-törzshálózat eleme is a 4519 j. [Csongrád-Szeged] összekötő út mentén. A terület a térségi szerkezeti tervlap szerint az elsőrendű árvízvédelmi fővonaltól északra fekszik. A terület legfontosabb közúti közlekedési kapcsolatát a 4519 j. [Csongrád-Szeged] összekötő út biztosítja, melyen keresztül megközelíthető déli irányból, a város központja felől, illetve északról az M43. j. autópálya felől. A terület keleti irányból, az Új Petőfitelep felől is megközelíthető közúton a Kokárda utcán és a Szélső Soron keresztül. SUBASA A terület Szeged nyugati részén, a közigazgatási határ mentén található, Sziksós városrészben. Az OTrT szerkezeti tervlapja szerint vegyes területfelhasználású térségbe, a CSMTrT szerkezeti tervlapja szerint hagyományosan vidéki települési térségbe tartozik. Csongrád Megye Területrendezési Tervének 1. számú melléklete (Térségi Szerkezeti Terv) szerint a területet észak és dél felől vegyes területfelhasználású térség, kelet felől gyorsforgalmi út (M5 j. [Budapest-Röszke+ autópálya), nyugati irányból pedig hagyományosan vidéki települési térség határolja. Az Országos Területrendezési Terv 2. számú melléklete (Az Ország Szerkezeti Terve) szerint a területen észak-nyugat dél-kelet irányban földgázszállító vezetékpár halad keresztül. A térségi szerkezeti terv a terület nyugati részén térségi szénhidrogén szállítóvezetéket jelöl. A terület északi határánál halad az Országos kerékpárút-törzshálózat eleme is az 5408 j. [Kiskunhalas- Szeged] összekötő út mentén. A terület legfontosabb közúti közlekedési kapcsolatát az 5408 j. [Kiskunhalas-Szeged] összekötő út biztosítja keleti irányból, a város központja felől, illetve nyugati irányból, Bordány felől. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 6

7 A/2.2. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK Településszerkezeti Terv Szeged Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervéről szóló 645/2008. (XII. 12.) Kgy. határozata szerint a vizsgált területek közül a Baktói Kiskertek kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózóna, valamint közpark-, illetve sajátos közpark zóna, a Subasa pedig hétvégiházas üdülőzóna, valamint közpark-, illetve sajátos közpark zóna területbe van besorolva. Szeged Építési Szabályzatának (SZÉSZ) 2. sz. melléklete (A belterület/külterület szabályozási zóna tervlapja) szerint a Baktói Kiskertek területe tervezett belterületként van feltüntetve. A TSZT a két területre a távlati területfelhasználást ábrázolja, mely megvalósulásának feltétele a SZÉSZ 4. (2) a) pontja szerint a teljes közművesítettség kiépülése. Jelenleg mindkét terület kiskertes mezőgazdasági területbe tartozik az A/1. Bevezetés című fejezetben összefoglaltak alapján. Szeged TSZT Baktói Kiskertek Szeged TSZT Subasa Helyi Építési Szabályzat A SZÉSZ szerint a Baktói Kiskertek és a Subasa terület feltételhez kötött, tervezett beépítésre szánt területen találhatóak. A beépíthetőség felülvizsgálatban módosításra tervezett feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (Ezen előírást a felülvizsgálat részleges közművesítettségre kívánja módosítani.) A feltételek teljesülése esetén lépnek érvénybe a szabályozási terv vonatkozó szelvényein jelölt sajátos előírású építési övezetek előírásai, melyeket az alábbiakban sorolunk fel. A következő övezeti kódok vonatkoznak a Baktói kiskertek területére: Lke ; Lke ; Lke A következő övezeti kódok vonatkoznak a Subasa területére: Üh ; Üh A SZÉSZ jelkulcs szerint az 5. számjegy jelzi, hogy az építési övezetben mennyi a megengedett legnagyobb beépítettség és az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség. Jelen esetben Baktói kiskertek területén 15% a megengedett legnagyobb beépítettség, illetve 70% az előírt legkisebb zöldfelület mértéke. A Subasa területének legnagyobb részén 15% a megengedett legnagyobb beépítettség, illetve 70% az előírt legkisebb zöldfelület mértéke, azonban a terület északi részén, az Üh jelű övezetben 20% a megengedett legnagyobb beépítettség, illetve 65% az előírt legkisebb zöldfelület mértéke. Az említett sajátos övezeti előírások életbe lépése a már említettek szerint feltételhez kötött. A feltételek teljesüléséig a SZÉSZ 29. (Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk)) előírásai vannak érvényben a SZÉSZ 4. (2) a) és b) pontja értelmében. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 7

8 A területekre vonatkozó hatályos építési előírások: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról 4. (2) a) A tervezett beépítésre szánt területek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. Ahol a teljes közműből egyedül a szennyvízcsatorna nem épült ki, új épület akkor építhető, a meglévő akkor alakítható át, akkor bővíthető, amennyiben az többletszennyvíz kibocsátásával jár -, ha a jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével alternatív szennyvízgyűjtési és tisztítási technológiával telken belül megoldható a gyűjtés, tisztítás és újrahasznosítás. Ez utóbbi esetben azonban a szennyvízcsatorna elkészülte után az arra történő rákötés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - kötelező. A felszíni vizek (csapadékvíz) elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható. b) az a) pontban előírtak teljesüléséig a jelenlegi kiskert területeken csak a 29., egyéb területeken csak a 32. előírásait kell alkalmazni. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK (M) 29. Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk) (1) A területbe a volt zártkertek és zártkert jellegű (szőlő-gyümölcsös) területek tartoznak. (2) A területbe eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. -ban felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A telken építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság esetén szabad: a) m2 telekterület esetén egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény, b) 1500 m2-t meghaladó telekterület esetén egynél több db, legfeljebb három gazdasági épület és terepszint alatti építmény, c) az OTÉK 29. (4) bekezdése szerint szőlő, gyümölcs és kertművelési ág esetén 3000 m2-t, egyéb művelési ág esetén 6000 m2-t meghaladó telekterület esetén lakóépület építése is engedélyezhető. (4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt telekterület nem haladhatja meg a 10 m 2 -t. (5) A telken elhelyezendő építmény a) szabadon állóan b) 5,0 m előkert biztosításával c) legfeljebb 3,5 m építménymagassággal d) kontyolás nélküli magas tetővel telepíthető. (6) A területen hulladékudvar kialakítható. A területek teljes közművesítettségű területrészeire vonatkozó hatályos előírások: LAKÓ ZÓNÁK (L) 8. Kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózóna (Lke) (1) A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. Építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum négy lehet. A 400 m 2 -nél nagyobb alapterületű épületek engedélyezési terveit az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell az épület megfelelő környezetbe illesztése, illetve építészeti megformálása céljából. (2) A területen az OTÉK 13. (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás. (4) Nem helyezhető el zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja. (5) A területen hulladékudvar kialakítható. - A területen csak 3-as, 4-es, és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 8

9 ÜDÜLŐ ZÓNÁK (Ü) 14. Üdülőházas zóna (Üü) (1) A terület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 22. (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen a) olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják, b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények, c) csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek. (4) A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. (5) A területen hulladékudvar kialakítható. (6) A területen nem jelölhetők ki 1-es karakterű építési zónák. 15. Hétvégi házas zóna (Üh) (1) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen a) olyan épületek is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják, b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények, c) csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek. (3) A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. (4) A területen hulladékudvar kialakítható. (5) A területen nem jelölhetők ki 1-es, 2-es karakterű építési zónák. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 9

10 Baktói Kiskertek 25-2 sz. szelvény 26-1 sz. szelvény 25-4 sz. szelvény 26-3 sz. szelvény VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 10

11 Subasa 30-2 sz. szelvény 31-1 sz. szelvény 30-4 sz. szelvény 31-3 sz. szelvény VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 11

12 A vizsgált területeket érintő további, hatályos SZÉSZ szerinti zóna (területi) előírások: 1. SZ. MELLÉKLET: AZ ÉRVÉNYESSÉG SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Szabályozási Tervnek a területekre vonatkozó szelvényei szerint mindkét területre sajátos előírású építési övezet (Lke ; Lke ; Lke , Üh ; Üh ) vonatkozik, melyek érvénybe lépése feltételhez kötött. A feltételek teljesüléséig a SZÉSZ 29. (Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk)) előírásai érvényesek. 2. SZ. MELLÉKLET: A BELTERÜLET/KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Baktói kiskertek tervezett belterületként, a Subasa területe pedig külterületként szerepel a tervlapon. 3. SZ. MELLÉKLET: A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT/NEM SZÁNT TERÜLET SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - Mindkét terület tervezett beépítésre szánt területen található. 4. SZ. MELLÉKLET: A KÖZTERÜLET/NEM KÖZTERÜLET SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A tervlap szerint mindkét területen az utak kivétel nélkül közterületbe tartoznak. 5. SZ. MELLÉKLET: KÖZCÉLÚ- ÉS VÁLTOZTATÁSI TILALOM SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A tervlap szerint Baktói kiskertek területén a 37796, hrsz-ú, a Subasa területén a 6786 hrsz-ú ingatlanok esnek közcélú tilalom alá. TILALMI ZÓNÁK 54. (1) A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében től számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak. 6. SZ. MELLÉKLET: REPÜLŐTÉR ZAJGÁTLÓ VÉDŐZÓNÁJA MIATTI TILALOM ÉS KORLÁTOZÁS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - Egyik vizsgált kiskerti terület sem érintett repülőtér zajgátló védőzónájával. Szeged MJV Közgyűlésének 443/2010. (VIII. 13.) Kgy. sz. határozatában a következő szerepel: A 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján a Közgyűlés a Vibracomp Kft. által 2010-ben elkészített, Zajvédelmi dokumentáció, akusztikai számítások Szeged repülőtér zajgátló védőövezetek kijelölése című zajvédelmi dokumentáció alapján azt javasolja a légiközlekedési hatóságnak, hogy ne jelöljön ki zajgátló védőövezetet a repülőtér környezetében. 7. SZ. MELLÉKLET: BŰZÖS LÉTESÍTMÉNY VÉDŐTERÜLETE MIATTI KORLÁTOZÁS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Baktói kiskertek területének jelentős részére érvényes bűzös létesítmény védőterülete miatt a telek egészén építési korlátozás. A területtől észak-nyugatra a szabályozási terv 17. számú szelvénye Kh különleges hulladék elhelyezésére szolgáló zónát, a számú szelvénye pedig rekultiválandó területet jelöl a 1234, 1235 hrsz-ú ingatlanon. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK 55. (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének zónájában szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 12

13 Hatályos SZÉSZ - 7. sz. melléklet: Bűzös létesítmény védőterülete miatti korlátozás szabályozási zóna tervlapja 8. SZ. MELLÉKLET: VASÚT VÉDŐTERÜLETE MIATTI KORLÁTOZÁS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Baktói kiskertek területének nyugati részén vasút védőterülete miatt a telek egy részén építési korlátozás van érvényben, mivel a 135. sz. *Szeged Békéscsaba] vasútvonal a terület határában halad el. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK 55. (2) A vasút védőterületének zónájában a szabályozási tervlapon jelölt részén a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. (7) bekezdésében valamint a vasútról szóló évi XCV. törvény 10. -ában előírtak figyelembevételével helyezhető el. A vasútról szóló évi XCV. törvény hatályon kívül lett helyezve. Vasúti területek védőtávolságáról a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet - a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról rendelkezik. 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 4. számú melléklet a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelethez Vasúti védősáv (biztonsági sáv) A vasúti védősáv a vasúti pálya, illetve a vasúti közlekedési terület része. Új építéseknél az országos közforgalmú vasút védősáv szélessége v = 160 km/h sebességhatárig, a szélső vágány tengelyétől mérve 9,0 m, töltésben lévő vasúti pálya esetén a töltés lábától, bevágásban annak szélétől 5,0 m Vasút megközelítése nem vasútüzemi célt szolgáló, nem nyomvonalas építményekkel A nem vasútüzemi célt szolgáló, nem nyomvonalas építmények elhelyezési távolságát a következők figyelembevételével kell meghatározni. a) Az pontban meghatározott védősáv szélesség (védőtávolság), melyet az 5,0 m-nél magasabb építményeknél az 5,0 m feletti magasság értékével növelni kell. b) A zajra és/vagy rezgésre érzékeny építményeknél (pl. lakóépület, kórház, szanatórium, szálloda, laboratórium stb.) a vonatkozó előírásokban meghatározott környezetterhelési határértékek alapján megállapítható távolság. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 13

14 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről Védőterületek 38. (10) Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. A 36. új (7) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. Az új (7) bekezdést hatályon kívül helyezte a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet pontja. A 36. eredeti (7) bekezdésének számozását a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. (3) bekezdése (8) bekezdésre változtatta. A (8) bekezdést hatályon kívül helyezte a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet pontja. (Forrás: Hatályos SZÉSZ - 8. sz. melléklet: Vasút védőterülete miatti korlátozás szabályozási zóna tervlapja 9. SZ. MELLÉKLET: KÖZMŰ VÉDŐTERÜLETE MIATTI KORLÁTOZÁS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Baktói kiskertek és a Subasa területét is érinti a közmű védőterülete miatti építési korlátozás a telek egy részén. A Baktói kiskertek területének egy részére érvényes a közmű védőterülete miatti építési korlátozás a telek egészén. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK 55. (3) A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén építmény közmű védőtávolsága miatt közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 14

15 Hatályos SZÉSZ - 9. sz. melléklet: Közmű védőterülete miatti korlátozás szabályozási zóna tervlapja 10. SZ. MELLÉKLET: KÖZÚT VÉDŐTERÜLETE MIATTI KORLÁTOZÁS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Subasa területének keleti részét érinti a közút védőterülete miatti építési korlátozás a telek egy részén. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK 55. (4) A közút védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén országos közút védőtávolsága miatt építmény csak az OTÉK 36. (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 42. -ában előírt feltételek szerint helyezhető el. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A 36. (6) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet pontja hatályon kívül helyezte. (Forrás: évi I. törvény a közúti közlekedésről Tv. 42. (1) Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti. (2) A közút mellett levő terület használata jogszabályban meghatározott esetekben kártalanítás nélkül korlátozható. (3) A közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. (2) bekezdése szerint kell eljárni. Tv. 42/A. (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 15

16 jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. (2) Ha a közút kezelője a feltételek teljesítéséhez is köthető hozzájárulását megtagadja, vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy a kérelmező az előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti vagy a közút kezelője által előírt feltételeket módosíthatja. (3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi. (4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott távolságon belül, a közút forgalomba helyezését követően létesített építményekben a közút közelségéből eredő és a jogszabályban meghatározott környezeti hatásokból eredő károkért a közút kezelője és vagyonkezelője felelősséggel nem tartozik. R. 31. (1) A közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni. E távolságon kívül, valamint lakott területen belül égetni állandó felügyelet mellett és abban az esetben szabad, ha a közúton a láthatóságot nem csökkenti. (2) Azt, aki a Tv ának (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, a közút kezelője a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére felszólítja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság a közút kezelőjének kérelmére kötelezi. (3) A közút lakott területen kívüli szakasza esetében a külterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (4) A közút kezelője új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a hozzájárulást megtagadja, ha a kérelem a levegő védelméről szóló jogszabályban felsorolt építményeknek, az ott meghatározott távolságon belüli elhelyezésére irányul. (5) R. 32. (1) Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban407 meghatározott rálátási háromszög lakott területen a csökkentett rálátási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad. (2) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágását. (3) A közlekedési hatóság a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a közút kezelőjének kérelmére az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolítását rendelheti el. (4) R (1) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles a) gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen, b) saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat. (2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosát a közút kezelője a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság a közút kezelőjének kérelmére kötelezheti. R. 34. Az ingatlan használatának a Tv ának (3) (5) bekezdésében, 42. -ában és 42/A. -ában, valamint e rendelet ában meghatározott korlátozása miatt a tulajdonost kártalanítás nem illeti meg. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 16

17 Hatályos SZÉSZ sz. melléklet: Közút védőterülete miatti korlátozás szabályozási zóna tervlapja 11. SZ. MELLÉKLET: BÁNYÁSZATI TERÜLET MIATTI KORLÁTOZÁS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - Bányatelek miatt a telek egészét, illetve részét érintő építési korlátozás a Subasa területén lévő ingatlanokat érinti. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányászati területek nyilvántartása szerint a Subasa területe érinti a Domaszék I. szénhidrogén mező területét, azonban a területen a MOL adatszolgáltatása szerint fúráspont nem található. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK 55. (5) A bányatelkek zónájában a telkeken építményt elhelyezni csak a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 39. -ában meghatározott rendelkezések szerint szabad évi XLVIII. törvény a bányászatról Bt.39. (1) A bányavállalkozó a 26/B. (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérheti a bányafelügyelettől, hogy az kezdeményezze az illetékes építésügyi hatóságnál a mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre megállapított bányatelek határai közt fekvő ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését. Az ebből eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) köteles megtéríteni. Nem kérheti a bányavállalkozó az építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését, ha a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be. (2) A bányavállalkozó a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásban ügyfélnek minősül. Ha a bányavállalkozó az építéshez vagy telekalakításhoz olyan feltételek előírását kezdeményezi, amelyek kifejezetten a bányaművelés okozta hátrányok elkerülését célozzák, úgy köteles az ebből eredő, még meg nem térített károkat az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) megtéríteni. (3) A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál a bányafelügyelet megkeresésével figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeket. A bányafelügyelet javaslatára a megállapított bányatelek területén a helyi építési szabályzatban területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni. Vhr.24. (1) (2) A bányászati tevékenység befejezése után a Bt ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján elrendelt építési tilalom vagy korlátozás abban az esetben szüntethető meg, ha a VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 17

18 bányakapitányság megkereste a földhivatalt a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése végett. Hatályos SZÉSZ sz. melléklet: Bányászati terület miatti korlátozás szabályozási zóna tervlapja 12. SZ. MELLÉKLET: EGYÉB KORLÁTOZÁSOK SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A két terület egyéb korlátozásokkal (temetési korlátozás, tömbfeltárás biztosítása érdekében korlátozás, árvízvédelmi intézkedések miatti korlátozás, beépítési kötelezettség, átmeneti korlátozás, helyrehozatali kötelezettség) nem érintett. 13. SZ. MELLÉKLET: ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - Elővásárlási joggal a vizsgált területek nem érintettek. 14. SZ. MELLÉKLET: VÉDŐFÁSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - Védőfásítási kötelezettséggel a vizsgált területek nem érintettek. 15. SZ. MELLÉKLET: A RENDELTETÉS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Baktói kiskertek területe a rendeltetés szabályozási zóna tervlapja szerint kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózóna és közpark-, ill. sajátos közpark zóna területébe tartozik. Rendeltetés szerint a Subasa területe hétvégiházas üdülőzóna és közpark-, ill. sajátos közpark zóna területébe tartozik. 16. SZ. MELLÉKLET: AZ ÉPÍTÉS SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A tervlap szerint mindkét terület (kertvárosi) nem kialakult építési övezetbe tartozik. 17. SZ. MELLÉKLET: ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Baktói kiskertek átlagos érzékenységű I. zónába, a Subasa pedig érzékeny zónába tartozik. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 18

19 ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI 48. (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. (3) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak: a) az érzékeny b) az átlagos érzékenységű I. c) az átlagos érzékenységű II. d) a nem érzékeny e) a zajvédelmi szempontból egyéb zónák. (4) A (3) bekezdés a) - e) pontjaiban megjelölt zónákban az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett A- hangnyomás szintjei: Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Laeq, db nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig Érzékeny Átlagos érzékenységű I /A SZÉSZ-ben szereplő fenti előírásokat a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1-5. mellékletében szereplő határértékekkel együtt kell alkalmazni./ 18. SZ. MELLÉKLET: LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A tervlap szerint mindkét terület védett II. kategóriába sorolt övezetbe tartozik. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ZÓNÁK 49. (3)... A védett II. kategóriába sorolt területeken technológiai eredetű szennyezés is megengedhető, a védett II. levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó országos határértékek betartása mellett. 19. SZ. MELLÉKLET: TERÜLETI ÉRTÉKVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A tervlap szerint az országos védelem alatt álló műemléki környezet, illetve a helyi védelem alatt álló településszerkezet-védelmi zóna egyik területet sem érinti. 20. SZ. MELLÉKLET: RÉGÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - Helyi védelem alatt álló régészeti jelentőségű terület a Subasa területét érinti. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK 51. (4) A helyi régészeti jelentőségű zóna területén építést megelőzően kötelező a régészeti feltárás. A terület-előkészítő tereprendezési, út- valamint közmű építési munkák megkezdését legalább két héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak. Építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg műszaki megoldások módosítása céljából. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 19

20 Hatályos SZÉSZ sz. melléklet: Régészeti értékvédelem szabályozási zóna hatályos tervlapja 21. SZ. MELLÉKLET: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A tervlap szerint a táj- és természetvédelem szabályozási zónája egyik területet sem érinti. 22. SZ. MELLÉKLET: RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVEK SPECIÁLIS ELŐÍRÁSAINAK SZABÁLYOZÁSI ZÓNA TERVLAPJA - A Szabályozási Tervnek a területekre vonatkozó szelvényei szerint mindkét területre sajátos előírású építési övezet (Lke ; Lke ; Lke , Üh ; Üh ) vonatkozik, melyek érvénybe lépése feltételhez kötött. A feltételek teljesüléséig a SZÉSZ 29. (Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk)) előírásai érvényesek. Az OTÉK lehetőséget ad egyes előírásaitól való eltérésre, ezt azonban az alábbi feltételekhez köti: (2) A II III. fejezetben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok, vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek. [31. (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj- és természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.] Fenti előírások miatt a további vizsgálati pontok az OTÉK 31. (1) bekezdésében szereplő követelményeket követve mutatják be a területek adottságait. A/2.3. TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK BAKTÓI KISKERTEK A területre szabadonálló beépítésmód jellemző. Az épületek egy szintesek, a legjellemzőbb tetőforma a nyeregtető, a tetőtér általában beépített. A Hosszú-töltés út és a Pihenő utca burkolt, a fennmaradó utcák burkolatlanok. A Pihenő utca mentén közpark- ill. sajátos közpark zóna húzódik, mely egy gyepes, fátlan terület. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 20

21 A Baktói kiskertek esetében a településkép meghatározó eleme a kertekben levő fás növényzet, mely gyakran takarja az épületeket. Több esetben a telkek beépítetlenek, rajtuk mindössze gyümölcstermő fa- és cserjefajok találhatóak, illetve veteményes kertek, fóliasátrak. A kertek legnagyobb részének megjelenése kedvező, rendezett képet mutatnak. SUBASA A területre szabadonálló beépítésmód jellemző. Az épületek egy szintesek, a legjellemzőbb tetőforma a nyeregtető, de alacsony számban sátortetős épületek is láthatóak. A tetőterek általában beépítettek. E területre is jellemző az épületeket takaró fás növényzet a kertekben. A Domaszéki út burkolt felületű, a fennmaradó utcák burkolatlanok. Az épületek és a kertek is rendezett megjelenésűek, mindössze néhány helyen találkozni elhanyagolt telkekkel. A Gólyhír u. és a Tárnokfű u. mentén nagy kiterjedésű gyepes terület található. A/2.4. ILLESZKEDÉS BAKTÓI KISKERTEK A jellemző beépítési mód szabadonálló. Az épületek egyszintes lakóépületek, hétvégi házak, valamint gazdasági épületek. A lakóépületek elsősorban a Pihenő u. mentén találhatóak. Az épületek illeszkedést mutatnak mind szintszám, mind tömeg tekintetében. SUBASA A jellemző beépítési mód szabadonálló. E területen elsősorban üdülőépületek találhatóak, valamint kisebb számban gazdasági épületek. Lakóépületek nem jellemzőek a Subasa területére. Az épületek illeszkedést mutatnak mind szintszám, mind tömeg tekintetében. A/2.5. KÖRNYEZETVÉDELEM Jelenleg egyik területen sem található környezetkárosító szennyező forrás, a beépíthetőség 2%-al történő növelése nem okozna közvetve a környezetre a jelenleginél nagyobb mértékű szennyezőanyag kibocsátást. A területre jelen felmentési kérelem A/ TALAJ ÉS A TALAJVÍZ FIZIKAI, KÉMIAI, HIDROLÓGIAI ADOTTSÁGAI fejezetében ismertetett környezetvédelmi jogszabályon kívül az évi LIII. törvény - a környezet védelmének általános szabályairól előírásai vonatkoznak. Kt.6. (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. A/2.6. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szeged MJV településrendezési eszközei felülvizsgálatához nyújtott adatszolgáltatása szerint a vizsgált kiskerti területek egyikén sem található nemzetközi, országos, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület. A KNPI Szeged MJV adatszolgáltatása szerint a Subasa déli részének egy keskeny sávját az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete érinti. Jelen esetben új, beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor, ami összhangban áll az OTrT vonatkozó előírásaival évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Ökológiai folyosó övezete 18. (1)54 Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 21

22 természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Országos Ökológiai Hálózat *Forrás: Az ábra készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok, illetve a KNPI adatszolgáltatása során kapott adatok.] Szeged Megye Jogú Város Közgyűlésének Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) rendeletének 4. sz. melléklete tartalmazza Szeged város helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek felsorolását. A rendelet 4. sz. melléklete szerint a Maty-ér völgyének subasai ága helyi jelentőségű védelem alatt áll, azonban a területet nem érinti. A/2.7. MŰEMLÉKVÉDELEM A vizsgált területek egyike sem érint műemléki jelentőségű területet, műemléket, illetve műemléki környezetet. A Subasa területe régészeti területtel érintett a Lechner Lajos Tudásközpont Szeged MJV településrendezési eszközei felülvizsgálatához nyújtott adatszolgáltatása szerint. Régészeti terület az alábbi hrsz-ú ingatlanokat érinti: 7296, 7297, 7298, 7299, (6001), 6007, 6008, 6009, 6105, 6106, 6107, 6108, 6131, 6130, 6129, 6127 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 22

23 Régészeti területek *Forrás: Az ábra készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok, illetve az LLTK adatszolgáltatása során kapott adatok.] A/2.8. RENDELTETÉS A vizsgált területek településrendezési eszközök szerinti rendeltetését az Egyeztetési anyag A/ HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK fejezetben bemutattuk. A valós hasznosítási mód mindkét területen csak részben felel meg a kiskertes mezőgazdasági terület besorolásnak, mivel a területeken jellemző folyamat a lakó és üdülő funkció egyre növekvő térnyerése. A/2.9. EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK A évi CLIV. törvény - az egészségügyről a rendelkezik a környezet- és településegészségügyről. A területeken a mezőgazdasági rendeltetésnek megfelelő egészségügyi követelmények betartásra kerülnek. A/2.10. TŰZ-, A KÖZ- ÉS MÁS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról határoz meg tűzbiztonsági követelményeket. Mindkét terület megközelíthető tűzoltógépjárművel, fel van szerelve tűzcsapokkal. A/2.11. AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK Az akadálymentességi követelményeket az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - állapít meg. 2. E törvény alkalmazásában: 1.7 Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az érintett területek mezőgazdasági területen való elhelyezkedése, illetve a kérelem tárgyát képező módosítás mértéke és tartalma miatt az akadálymentességi követelmények vizsgálata nem releváns. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 23

24 A/2.12. GEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK BAKTÓI KISKERTEK A terület infúziós lösz földtani rétegen található. *forrás: SUBASA A terület északi része infúziós lösz, déli része pedig futóhomok földtani rétegen található. *forrás: A/2.13. ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK Éghajlati adottságok tekintetében mindkét terület azonos jellemzőkkel rendelkezik. A területen az évi átlagos középhőmérséklet Celsius fok. az átlagos éves csapadékösszeg mm, mely érték elmarad az országos átlagtól. A területen az uralkodó szélirány északi, az évi átlagos szélsebesség m/s. A globálsugárzás átlagos évi összegének tekintetében a térség az országban mért legmagasabb értékkel, 4900 MJ/m 2 -el rendelkezik. [Forrás: A/2.14. TEREPFELSZÍN A terepfelszín tekintetében megállapítható, hogy mindkét terület sík terepen fekszik. A/2.15. TALAJ ÉS A TALAJVÍZ FIZIKAI, KÉMIAI, HIDROLÓGIAI ADOTTSÁGAI A talajtani és hidrológiai adottságokat területenként vizsgáltuk az alábbiakban. BAKTÓI KISKERTEK A területre réti csernozjom talajok jellemzőek, értékű talajértékszámmal, mely kiváló minőségűnek tekinthető. A termőréteg vastagsága 100 cm feletti, szervesanyag készlete t/hektár. A talaj kémiai tulajdonsága szerint felszíntől karbonátos. Vízgazdálkodása szerint jó víznyelésű és vízvezető képességű. Összességében elmondható, hogy a területre kiváló minőségű talajok jellemzőek. A terület a Nemzeti Környezetügyi Intézet Szeged MJV településrendezési eszközei felülvizsgálatához nyújtott adatszolgáltatása szerint felszín alatti vízminőség védelmi terület védőterületén, illetve országos vízminőségvédelmi övezeten belül található. A Pálfai féle térképek (vízjárta területek veszélyeztetettségi kategóriái) szerint a terület a II. kategóriába (belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület) tartozik. SUBASA A területre humuszos homoktalajok jellemzőek, értékű talajérték-számmal, mely alacsony minőségűnek tekinthető. A termőréteg vastagsága 100 cm feletti, szerves anyag készlete 50 t/hektár alatti. A talaj kémiai tulajdonsága szerint felszíntől karbonátos. Vízgazdálkodása szerint igen nagy víznyelésű és vízelvezető képességű. Összességében elmondható, hogy a területre Baktói kiskertekhez képest alacsonyabb minőségű talajok jellemzőek. *Forrás: VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 24

25 A terület a Nemzeti Környezetügyi Intézet adatszolgáltatása szerint felszín alatti vízminőség védelmi terület védőterületén, illetve az országos vízminőség védelmi terület övezetében található. A terület déli része a Nemzeti Környezetügyi Intézet Szeged MJV településrendezési eszközei felülvizsgálatához nyújtott adatszolgáltatása szerint országos vízminőségvédelmi övezeten belül található. A Szeged MJV Közgyűlése 3/2013 (II.22) Kgy. sz.-ú határozatával felkérte a városi főépítészt, hogy készítsen tanulmányt a város közigazgatási területén található kiskertek jelenleg kialakult helyzetének ismertetése céljából. A tanulmány szerint a Subasa területe belvízi veszélyeztetettséggel érintett. A Pálfai féle térképek (vízjárta területek veszélyeztetettségi kategóriái) szerint a terület a II. kategóriába (belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület) tartozik. Felszíni vízfolyás egyik területen sem található. Szeged Város felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen fekszik a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet - a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról érzékeny területeken levő települések besorolása alapján évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A hatályos SZÉSZ rendelkezik a keletkező szennyvizek elvezetéséről és kezeléséről. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 10. Az egyes védőidomokban, védőterületeken olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. A/3. A TERÜLETEK ELEMZÉSE Az egyes területek elemzése és az ábrák elkészítése során felhasználásra kerültek a földhivatali alaptérkép adatai. Térinformatikai állomány képezés és lekérdezés segítségével vizsgáltuk a jelenlegi beépítési százalékot, valamint az alaptérkép szerinti művelési ágakat. A beépítési százalék megállapításához, a földhivatali alaptérkép által nem jelzett épületek elhelyezkedésének beazonosítását, valamint a jelenlegi területhasználat megállapítását helyszíni felmérés alapján végeztük. A/3.1. FÖLDHIVATALI ÉS VALÓS ÁLLAPOT ÖSSZEVETÉSE VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 25