Tartalomjegyzék. Márton témahét megvalósítása Szent Márton legendájának feldolgozása források ismerete után Német dalok Márton napra...

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék Márton témahét megvalósítása... 3 A Márton legenda felkutatása, népszokások, források gyűjtése, feldolgozása... 5 Szent Márton legendájának feldolgozása források ismerete után... 8 Márton napi rigmusok, kikiáltók gyűjtése, készülődés a témahét záróra Márton naphoz kötődő dalok Német dalok Márton napra A Nagyhatalmú sündisznócska c. színdarab dramatizálása, előadás a témahét zárón Libás játékok gyűjteménye Plakát, készítése Rajzpályázat... 30

3 Márton témahét megvalósítása Márton témahét 1. Témahét célja: A témahét célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék a Márton naphoz kapcsolódó magyar és német néphagyományokat, s képesek legyenek annak felidézésére, ápolására. Ez nem más, mint őseink életének megismerése, a népi bölcsességek összegyűjtése, a népek különböző hagyományainak toleranciája, tisztelete. A gyerekek érezzék a közös munka, szereplés örömét, a közösség erejét, egymás elfogadását tiszteletét. 2. Előkészítés: 1. tervezés, ötletek gyűjtése: feladatok megbeszélése, tanítók közötti elosztása 2. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek foglalkozások 3. Gyűjtőmunkák néphagyományokról - zene-, mese- mondókagyűjtemény - libás játékok gyűjteménye - népviseletek, régi paraszti ruhák összegyűjtése Szervezési feladatok: - Témahét záróünnepségének megszervezése - Komor László színművész felkérése Márton-napi vendégszereplésre - Lampionos felvonulás megszervezése - Bátaszéki Butterflay mazsorett csoport meghívása 3. Célcsoport: 1-2. osztály: 16 diák A 3-4. osztály: 14 diák-ők csak a délutáni programokba kapcsolódnak be 4. Helye - osztálytermek - faluház - utca - sportpálya 5. Eszközigény A napi tevékenységekhez kapcsolódóan 6. Kompetenciafejlesztés fókuszai: Személyes kompetencia: Élményszükséglet, öntevékenységi vágy, kíváncsiság, önmegismerés önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, fantázia, mesék, legendák művészi kifejezésének képessége, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia: Holisztikus szemlélet, megfigyelő-, összefüggés kereső-, összefüggés kezelő-, tudásszerző-, rendszerező, gondolkodási képesség; anyanyelvi beszéd, kommunikációs képesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati képesség, tanulási képesség. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás), reprodukáló képesség. Szociális kompetencia: Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. 7. A témahét szervezői: az iskola pedagógusai

4 8. Projektterv Időpont Tevékenység Fejlesztendő képességek Módszerek Eszközök Helyszín 009. november 04-november 11. A Márton legenda megismerése, népszokások feldolgozása. Márton napi rigmusok, kikiáltók értelmezése, tanulása, ritmizálása. Márton naphoz kötődő dalok tanulása. A Nagyhatalmú sündisznócska c. mese megismerése, tanulása, dramatizálása. Színpadi dekoráció készítése, jelmezek válogatása, tökfaragás. Plakát készítése. Libás mesék megismerése (kutatómunka), illusztrálása, az elkészített rajzokból kiállítás összeállítása. Mézeskalács díszítése. Kapkodd a lúdlábad - libás játékok. A liba is madár? - ismeretterjesztő foglalkozás. Libaszámlálás - matematikai feladatok libákkal. Német gyermekdalok Márton napra. Személyes kompetencia: Élményszükséglet, öntevékenységi vágy, kíváncsiság, önmegismerés önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, fantázia, mesék, legendák művészi kifejezésének képessége, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia: Holisztikus szemlélet, megfigyelő-, összefüggés kereső-, összefüggés kezelő-, tudásszerző-, rendszerező, gondolkodási képesség; anyanyelvibeszéd, kommunikációs képesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati képesség, tanulási képesség. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás), reprodukáló képesség. Szociális kompetencia: Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. - kooperatív csoportmunka - differenciáló csoportmunka - páros munka - frontális munka (drámajáték, közös dal, tánc ) - egyéni munka - Számítógép, internet - A témahéthez kapcsolódó könyvek, - Ritmushangszerek - Népviselet, jelmezek, díszlet - CD: Zene OVI Jeles napok 1. - Csomagolópapír, kartonpapír, rajzeszközök. - Oklevelek, díjak - Mézeskalács osztálytermek - faluház - utca - sportpálya 4

5 A Márton legenda felkutatása, népszokások, források gyűjtése, feldolgozása Szent Márton legendája (november.11) Kultusza Szent Márton Pannóniában született, 316 táján, ma úgy tűnik Szombathely mellett a valamikori Szentmárton falu környékén. E hagyomány következménye ma a szombathelyi Szent Márton templom. Apja a római légió tisztjeként szolgált. A források tanúsága szerint édesapja és édesanyja valószínűleg szláv eredetű volt, bár egyes történetírók kelta származásukat is lehetségesnek tartják. Márton apja jutalmul Itáliában földbirtokot kapott, így a család Itáliába költözött. Gyermekkorát Márton Ticinum (Pavia) városában töltötte. Alig 12 éves, amikor azzal a gondolattal foglalkozik, hogy keresztény lesz és remeteként éli le életét. Szülei akarata ellenére, azok beleegyezése nélkül kérte felvételét a keresztények közé. A püspök kézrátétele a 12 éves Mártont hittanulóvá, katekumenné avatta. Márton 15 éves korában apja kívánságára jelentkezett katonai szolgálatra. Egy gyakorló lovascsapathoz került, mivel nagyon fiatal volt. 19 éves korában lett ténylegesen katona. Szolgálatának éveiben magatartása példamutató volt, méltó egy katekumenhez. 339-ben, 22 éves korában keresztelkedett meg, szolgálati helyén, Amiensben. A kereszténnyé lett fiatal katona parancsnoka kérésére még két évig szolgált a légió kötelékében. A Genovai öbölben, Gallinaria szigetén remete életet élt. Később Poitiers-ben 360-ban megalapította a Ligugé kolostort, az első szerzetesi közösséget Galliában. 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság Tours püspökévé választotta. Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben megbetegedett és án meghalt.tours-ban található sírja zarándokhely lett. Magyarország védőszentje (Szűz Mária mellett), tiszteletére emelték a mai Pannonhalmán, a valamikori Szent Márton hegyén a szentmártoni apátságot (mai pannonhalmi apátságot.) A szabolcsi zsinaton (1093) ünnepét nyilvánossá tették. Regék, mondák, legendák róla röviden a, Márton hun-magyar királytól származik b, A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. c, Márton kitér a püspökválasztás elől és ludak óljába menekül d, Csodák: Galliában a ligugéi kolostorban történt, ahol buzgó imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanulót. Másik halott feltámasztását is feljegyezték a krónikák. Lupicinusnak egy jómódú polgárnak fiatal rabszolgáját támasztotta fel imájával. Szokások Márton vesszeje A krónikák szerint e nap a fizetés (Márton-tallér), tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is 5

6 mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal, ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak. A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van. Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. Márton és a ludak A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták, amiért később büntetésül valamennyit levágatta. Innen a "Márton lúdja" elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik. A Márton-napi lúdlakomák másik nem elhanyagolható oka, hogy ezidőtájt különösen jóízű és viszonylag olcsó a lúdhús. A csontos részekből húslevest főznek, az aprólékból apróléklevest vagy ludaskását, de a töltött libanyak, a ropogós libapecsenye és végül de nem utolsósorban a libamájból is csodálatos ízű ételek készíthetők.a liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Egy kalendáriumi regula szerint: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. "Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka. Borfojtó Márton A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. "Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfe lé rende ztek Márto n napi bálok at, vásár okat. 6

7 A mezőgazdasági év és a lelkek idejének végét jelentette. Előestéjén Márton-maskarák jártak családról családra - eredetileg csak elmaszkírozott fiúk -, akik énekeltek és jó termést kívántak a háznak. A Márton-napi maskarázásban az ősök kultuszának nyomait látják A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen"gyertek haza ludaim!" A libát nemcsak finom húsa, hanem puha tolla miatt is szívesen tartottak a falusi házaknál.. A tisztaszoba magasra párnázott ágyaiba nagyon sok toll kellett. Téli estéken a lányok és asszonyok fosztották meg a lúdtollat nagyon vidám hangulatban. Míg a kezük járt énekeltek, meséltek, beszélgettek. FORRÁSOK melyeket előzőleg a diákokkal, megismerünk, értelmezünk, feldolgozunk Márton napi néphagyományokkal kapcsolatos könyvek, újságok 1. Hvril-Szabó Tarnay: A nyitnikék kalendáriuma 2. Balogh Júlia: Szent Mihály havától kisasszony haváig 3. Szivárvány újság november Márton naphoz kapcsolódó linkek az_ujbor es_a_libasult_unnepe 7

8 Szent Márton legendájának feldolgozása a források ismerete után I. Dramatizálás Sokat kutattunk már Szent Márton püspök után. Most az ő életéből, és e naphoz kapcsolódó népszokásokból adhattok elő érdekes jeleneteket. Húzzatok a dramatizálandó jelenetek közül egyet. Olvassátok el, készüljetek fel és adjátok elő a többieknek! Kellékeket választhattok! 1. FELADAT Szent Márton püspök 317-ben, a mai Szombathely környékén született. A római hadsereg tisztjeként szolgált, amikor találkozott egy hideg téli napon a hó alatt fekvő beteg koldussal. Meg esett rajta a szíve, és megfelezte vele a katonai köpenyét. Szerinted milyen beszélgetés lehetett a koldus és a tiszt között? 2. FELADAT Márton napja az ősz és a tél határvonala. Őseink minden nagy változás kezdetén állatáldozatot mutattak be. Ezek a szokások a tél közeledtével Márton napjához kapcsolódtak. Ilyenkor az emberek hízott libákat ajánlottak fel az isteneknek. Úgy tartották: Aki Márton napján libát nem eszik egész éven át éhezik. Szerinted mit kérhettek az istenektől, a hízott liba fejébe? 3. FELADAT Márton naphoz tartozó szokás volt, hogy a pásztorok vesszőt adtak a gazdának, cserébe ajándékot, pénzt kaptak. Úgy tartották a gazdának annyi malaca lesz, ahány gallya van a vesszőnek. Szerinted miről beszélgetett a gazda és a juhász, vagy a pásztor? 4. FELADAT A legenda szerint Szent Márton a ludak óljába bújt be, amikor el akart menekülni a püspökké választása elől. Csakhogy a ludak elárulták, hangos gágogásukkal. Szerinted hova próbálhatott Márton elbújni? Mi minden juthatott az eszébe, amíg a ludakhoz elbújt? Hogyan árulták el a libák a gágogásukkal? A mikrojelenetek, kellékek kiválasztásának használatának értékelése. II. IDŐJÁRÁST ELŐJELZŐ JÓSLATOK Szerinted kinek van igaza? Olvasd el a jóslatokat! Állapítsd meg, ki mond igazat Gergő vagy Csaba? Gergő Csaba Ha jókedvű Márton kemény lesz a tél. Ha jókedvű Márton enyhe lesz a tél. Ha Mártonkor a lúd jégen áll Ha Mártonkor a lúd jégen áll karácsonykor karácsonykor hóban botorkál. sárban botorkál. Ha süt a nap Márton napján enyhe telünk lesz. Ha süt a nap Márton napján, hideg lesz a tél. A Márton napi idő a márciusi időt mutatja A Márton napi idő a májusi időt mutatja Az új bornak Szent Márton a bírája. Az újbornak Szent Márton a bírája. 8

9 Ha Márton napján esik a hó rövid tél lesz. Akkor jó a bor, ha Márton napra elfogyott Ha a Márton napi liba csontja fehér, áttetsző, akkor havas hosszú tél lesz. Ha Márton napján esik a hó hosszú tél lesz. Az újbort csak Márton napján szabad megkóstolni. Ha a Márton napi liba csontja fehér, áttetsző, akkor rövid tél lesz. (A vastagon szedett jóslatok igazak) III. Gyűjtsetek össze a térkép segítségével minél több olyan település nevét, amelyiknek a nevében elbújt Szent Márton! Elsőként Baranya megyében keressetek! Alsószentmárton (Baranya megye) Berettyószentmárton (Hajdú-Bihar megye) Bükkszentmárton ( Heves megye) Felsőszentmárton (Baranya megye) Gödreszentmárton (Baranya megye) Győrszentmárton (Pannonhalma) Hegyhátszentmárton (Vas megye) Hegyszentmárton (Baranya megye) Hercegszentmárton Baranya megye) Kemenesszentmárton (Vas megye) Kisszentmárton (Baranya megye) Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Őriszentmárton (Vas megye;) Rábaszentmárton (Vas megye) Rózsaszentmárton (Heves megye) Szalkszentmárton (Bács-Kiskun megye) Szentmártonkáta (Pest megye) Szigetszentmárton (Pest megye) Szilvásszentmárton (Somogy megye) Tápiószentmárton (Pest megye) Tiszaszentmárton (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Tótszentmárton (Zala megye) Zalaszentmárton (Zala megye) IV. Tervezzetek egy Márton napi menüsort! Milyen étellel, itallal kínálnátok a vendéget ezen a jeles napon? Emlékezz a hagyományokra! Írjatok egy díszes menükártyát! Segítségül néhány étel Előétel Főétel Desszert Ital Libamájpástétom Disznótoros Mézes libakalács sör Kacsamáj pástétom Krumplipaprikás palacsinta Idei újbor Libaleves Sült libapecsenye Sült alma szőlőlé 9

10 Menükártya Márton napra Előétel Főétel Desszert Ital V. A gyerekek teljesítményének értékelése, jutalmazása 10

11 Márton napi rigmusok, kikiáltók gyűjtése, készülődés a témahét záróra Márton-napi rigmusok 1.Liba lába körme, Márton napon lámpásokkal járjunk körbe-körbe. 2.Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik. 3.Ha Márton napján a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál. 4.Az új bornak Szent Márton a bírája. Elhoztam Szent Márton püspök vesszejit Annyi szaporodásik legyen az állatjoknak, Amennyi ága-boga van Szent Márton püspök vesszejinek. Közhírré tétetik! Szent Márton püspök az éjjel erre járt! Üzenete szájról szájra járjon már! Minden ember a télre készüljön! Fát szedjen a Gemenci erdőn, s Márton napján libát süssön. Adjon számot munkájáról, minden állatjáról! Estére kóstolja új borát S ropogtassa a liba combját! Legyen béke minden házban, S várja minden ember tiszta szívvel a karácsony angyalát! Ma este gyújtsa meg lámpását S mondja velünk együtt a régi idők rigmusát. S ha visszatérve erre jár Pogácsa és tea mindenkire vár Hogy itt együtt mondhassunk hálát Márton napja az idén is minket együtt talált. 11

12 Rigmusok a gyerekek előadásában 12

13 Márton naphoz kötődő dalok A dalokat, játékokat a Zene Ovi Jeles napok című CD-jéről válogattuk és tanítottuk meg a gyerekeknek, melyek a következők: 1. Márton napi gágogató 2. Siess libám 3. Egy kettő, ha 4. Bánhidai legények 5. Hatan vannak a mi ludaink 6. Egyél libám Novemberben Márton napján Novemberben Márton napján Liba gágog ég a kályhán Aki libát nem eszik, egész évben éhezik Siess libám Siess libám pelyhet rakni Haza megyünk tüzet rakni Estére, vacsorára Mákos csíkot főzni Siess libám pelyhet rakni Haza megyünk tüzet rakni Estére, vacsorára Mákos csíkot főzni Egy-kettő ha, galagonya fa Aki úszik, le nem bukik az lesz a liba Egy-kettő ha, galagonya fa Aki úszik, le nem bukik az lesz a liba Bánhidai legények Bánhidai legények Libát fogtak szegények Nem jól fogták a nyakát elgágította magát Gí-gá-gú Te vagy az a nagyszájú Gá-gá-gá 13

14 Hatan vannak a mi ludaink Hatan vannak a mi ludaink Három szürke, három fekete Gúnár-gúnár liba gúnár Gúnár az eleje, szabad a mezeje Akinek nincs párja, az lesz a gúnárja. Egy-kettő-három, Te vagy a gúnárom. Hatan vannak a mi ludaink Három szürke, három fekete Gúnár-gúnár liba gúnár Gúnár az eleje, szabad a mezeje Akinek nincs párja, az lesz a gúnárja Egyél libám Egyél libám egyél már Nézd a napot, lemegy már Éjféltájba, nyolc órára, Esti harangszóra kipp-kopp-kopp. Egyél libám egyél már Nézd a napot, lemegy már 14

15 Éjféltájba, nyolc órára, esti harangszóra kipp-kopp-kopp. Ködös Márton után Ködös Márton után, enyhe telet várhatsz Havas Márton után farkast soká láthatsz Szent Erzsébet napja, tél elejét szabja András napján a nagy hó, a vetésnek sose jó Ködös Márton után, enyhe telet várhatsz Havas Márton után farkast soká láthatsz Szent Erzsébet napja, tél elejét szabja András napján a nagy hó, a vetésnek sose jó 15

16 Német dalok Márton napra Laterne, Laterne 1.Laterne, Laterne, Sonne, Mond, und Sterne brenne auf mein Licht, brenne auf mein Licht, aber nur meine liebe Laterne nicht. 2.Laterne, Laterne, Sonne, Mond, und Sterne. Sperrt ihn ein, den Wind, sperrt ihn ein, den Wind, er soll warten, bis wir zu Hause sind. 3.Laterne, Laterne, Sonne, Mond, und Sterne. bleibe hell mein Licht, bleibe hell mein Licht, sonst strahlt meine liebe Laterne nicht. Ich gehe mit meiner Laterne Refr.: Ich gehe mit meiner Laterne Und meine Laterne mit mir Dort oben leuchten die Sterne, Und unten da leuchten wir. Mit Lichtenhell sind wir zu stell Rabimmel, rabammel rabumm Refr. Laternenlicht verlösch mir nicht Rabimmel, rabammel rabumm Refr. Mein Licht ist aus wir geh n nach Haus Rabimmel, rabammel rabumm Fuchs du hast die Gans gestohlen, Fuchs du hast die Gans gestohlen, gib sie wieder her, gib sie wieder her. Sonst wird dich der Jäger holen mit dem Schießgewehr. Sonst wird dich der Jäger holen mit dem Schießgewehr. Seine große lange Flinte schießt auf dich den Schrot; schießt auf dich den Schrot; daß dich färbt die rote Tinte, und dann bist du tot. daß dich färbt die rote Tinte, und dann bist du tot. Liebes Füchslein, laß dir raten, sei doch nur kein Dieb; sei doch nur kein Dieb; nimm, statt mit dem Gänsebraten mit der Maus vorlieb. nimm, statt mit dem Gänsebraten mit der Maus vorlieb. Alle meine Entchen Alle meine Entchen schwimmen auf dem See, schwimmen auf dem See, Köpfchen in das Wasser, Schwänzchen in die Höh. Alle meine Taubchen sitzen auf dem Dach, sitzen auf dem Dach, fliegt eins in die Lüfte, fliegen alle nach. 16

17 A Nagyhatalmú sündisznócska c. színdarab dramatizálása, előadás a témahét zárón Móra Ferenc A NAGYHATALMÚ SÜNDISZNÓCSKA 2009 MESÉLŐ: Kerek erdő közepében, jegenyefa tetejében vidoran munkálkodott piros sapkás Harkály mester. Kis baltácskával sorra kopogtatta a hernyóházacskák ajtaját. HARKÁLY MESTER: Gyertek ki egy kicsit a friss levegőre, hernyócskák. Fogadom, vissza se mentek többet, ha egyszer az orrocskátokat kidugjátok. MESÉLŐ: S amilyen jóakarójuk Harkály mester a hernyócskáknak, még most is költögetné őket, ha föl nem dörmög hozzá valaki a fa tövéből: MACKÓ: Hallod-e, te erdei ács, ki az úr az erdőben? HARKÁLY MESTER: Hogy ki az úr az erdőben? Hát a nagyhatalmú sündisznócska! MESÉLŐ: Mackó úr akkorát ütött a fára tányértalpával, hogy a hernyócskák egyszerre begubództak ijedtükben. MACKÓ: Darázsdárda, méhszurony! Kitől hallottad ezt az újságot? HARKÁLY MESTER: Magától a nagyhatalmú sündisznócskától. MESÉLŐ: Hunyorgott le az erdei ácsmester a bozontos fejű nagyúrra. De az akkorát horkantott haragjában, hogy Harkály mester leejtette ijedtében a kis baltáját. Aztán pedig dúlva-fúlva vágott neki az erdőnek, törve-zúzva a bokrokat, amik eléje kerültek. MACKÓ: No majd kipróbáljuk a nagy hatalmát annak a híres Sündisznócskának! MESÉLŐ: Morogta Mackó úr, s egyenesen annak a tölgyfának tartott, amelyiknek a tövében a Sündisznócska nyaralni szokott. Az éppen a küszöbön sütkérezett, az ártatlan, s egy boglárka virágot tartott a körme között. Abból pedergette a bajuszát friss nyírfabalzsammal. De ahogy Mackó urat meglátta, úgy elfogta a reszketés, hogy menten lekonyult a bajusza. SÜNDISZNÓCSKA: Alázatos a szolga! Parancsoljon urambátyám, egy kis bajuszpedrőt! MESÉLŐ: No hiszen egyéb se kellett mackó úrnak! Világéletében mindig azt szégyenlette legjobban, hogy neki még vénségére se nőtt ki a bajusza. Még a foga is csattogott, ahogy ráförmedt sündisznócskára: MACKÓ: Ohó kis öcsém, a nagy hatalmadat mutogasd inkább! De sebesen ám mert mindjárt befelé fordítom tüskéivel a bundádat! MESÉLŐ: Sündisznócska ravaszul hunyorított ragyogó fekete szemével. SÜNDISZNÓCSKA: Ami igaz az igaz. Énelőlem mindenki elszalad ijedtében erdőn-mezőn. 17

18 MACKÓ: No azt magam is szeretném látni! MESÉLŐ: Kacagott Mackó úr akkorát, hogy Sündisznócskának összeütődtek tőle a szuronyai. SÜNDISZNÓCSKA: Állom a szavam. Mindenkit megszalajtok akivel találkozunk. Ha nem hiszed, gyere utánam! MESÉLŐ: Azzal elkezdett gurulni Sündisznócska, mint a gomolyag, a sarkában nagy dérreldúrral mackó úr, recsegtetve a gallyakat jobbra-balra. SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves! MESÉLŐ: Sikított Sündisznócska, ahogy a torkán kifért, s lett olyan futás az erdőben, hogy szem nem látta mását. A sok erdei egér mind elhagyta ijedtében a csizmáját. EGEREK: Cin-cin cincere! Jön a mackó állj félre! MACKÓ: Ez semmi, azt a szarvast ijeszd meg komám, amelyik a patakban nézegeti magát! SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves! MESÉLŐ: Visított Sündisznócska, s a szarvas ijedten kapta föl a fejét a vízből, s úgy eliramodott, mint a nyúl, ahogy mackó urat meglátta. SZARVAS:Ej derék fickó ez a Sündisznócska. Ha ő fel nem riaszt, bizony csúffá tesz mackó úr. MACKÓ: Ez már valami volt, Sündisznócska. De azért akkora hatalmad még sincs, hogy az erdőkerülőt meg tudnád ijeszteni. MESÉLŐ: Az erdőkerülő éppen szembe jött velük: Ordas mester, a farkas. Úgy látszik, hiába kerülte az erdőt, mert úgy villogott a szeme az éhségtől, mint a parázs. SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves! MESÉLŐ: Füttyentett Sündisznócska, s Ordas mester már kitátotta rá a száját, amikor Mackó urat megpillantotta. De el is szelelt onnan, mint nap elől a köd. FARKAS: Ejnye, most megszabta volna Mackó úr a bundám, ha Sündisznócska nem figyelmeztet. No de meg is hálálom neki. Nem eszem sündisznópecsenyét egy hétig. MESÉLŐ: Mackó úr pedig úgy rázta fejét bámulatában, mint a szél a mákot. MACKÓ: No ilyet még álmomban sem értem! Hanem ha csakugyan te vagy az úr az erdőben, ijeszd meg a pásztort, aki az erdőszélen legeltet! MESÉLŐ: Azzal Mackó úr kidugta ormótlan nagy fejét a bokrok közül, Sündisznócska pedig olyat sikoltott, hogy majd beleszakadt a tüdeje: 18

19 SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves! MESÉLŐ: No de lett is foganatja, mert odatekintett a pásztor, s úgy elszaladt, hogy még ma sem állt meg. PÁSZTOR: Teremtőm, csak nem Mackó úr busa feje dudorul a bokrok közül?! Barikáim csak fussatok, mackókézre ne jussatok! MESÉLŐ: Sündisznócska pedig büszkén tekintett hátra. SÜNDISZNÓCSKA: No, urambátyám, hiszi-e már a nagy hatalmam? MESÉLŐ: Hát híre-hamva se volt már ott Mackó úrnak. Úgy elkullogott onnan, mint akit orron vertek. Megijedt Sündisznócska nagy hatalmától, és sose kérdezet többet senkitől, ki az úr az erdőben. Sündisznócska pedig azóta kétszer olyan hegyesre pödri a bajszát, mint azelőtt. 19

20 Az előadás képei 20

21 21

22 Ludasjáték : Hatan vannak a mi ludaink: Libás játékok gyűjteménye Muzsikaszó közben kézenfogva, ha sokan vagyunk, csípőre tett kézzel körbe-körbe megyünk. Mikor elhallgat a zene, elengedjük egymás kezét, vagy levesszük a csípőnkről. Kiszemelünk magunknak valakit, és igyekszünk minél gyorsabban megfogni a kezét. Ha sikerült, a párunkkal együtt leguggolunk. Akinek nem jut pár, állva marad, ő lesz a gúnár. Mindenki rámutat, és háromra kiáltjuk: Te vagy a gúnár! Ha párosan vagyunk, akkor a következő játékban a segítő, játékvezető felnőtthöz nem ér odafutni Ludasim, pajtásim / Szalóki Ági (Cipity Lőrinc c. lemezen) Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim? Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim? Tizenketten voltak, mind fehérek voltak. Tizenketten voltak, mind fehérek voltak. Csak kettő volt barna, harmadik az anyja. Csak kettő volt barna, harmadik az anyja. Kerülj, ludam, kerülj, kertem alján kerülj! Kerülj, ludam, kerülj, kertem alján kerülj! Csak ott es úgy kerülj, búval meg ne merülj! Csak ott es úgy kerülj, búval meg ne merülj! Mer ha belémerülsz, soha ki nem kerülsz. Mer ha belémerülsz, soha ki nem kerülsz. Jöjjön haza ludam, vejszen oda uram! Jöjjön haza ludam, vejszen oda uram! Ő se vejszen szegény, me jó pipás legény. Ő se vejszen szegény, me jó pipás legény. 22

23 Libásdi Sok változatban ismert, igen elterjedt és kedvelt játék a libásdi. Az egész magyar nyelvterületen játsszák, de szeretik a hazai sváb, erdélyi szász és szlovák gyerekek is. A játék szereplői: egy anya (gazdasszony), egy (vagy több) farkas és a libák. Az anya és a libák egymással szemben állnak, köztük, de tőlük oldalra van a farkas Az anya átkiált a libáknak: - Gyertek haza, ludaim! - Nem megyünk! - Miért? - Farkas van a híd alatt! - Mit csinál? - Mosdik! - Mibe törülközik? - Arany kiskendőbe! - Hova teszi az arany kiskendőt? - Arany kisládába! - Hova teszi az arany kisládát? - Arany nagyládába! - Hova teszi az arany nagyládát? - Tűz alá, víz alá, bokor alá! - Gyertek haza, ludaim! 23

24 Erre a libák az anyához szaladnak, közben a farkas megpróbálja megfogni őket. Akit elkap, az kiáll. A játék addig tart, míg van liba. Játsszák úgy is, hogy a libákat egy pásztorlány hajtja ki. Ilyenkor ő szól az anyának: Előfordul, hogy akit a farkas megfog, az nem áll ki, hanem szerepet cserél a farkassal, illetve ő is farkas lesz. Száz liba egy sorba Szereplők: sas, héja, farkas, ijesztő legény, libát lopó legény, libapásztorok, libuskák, gazdasszony, nagymama Kellékek: az állatoknak fejdíszek, botok, kukoricaszárak Játék menete: A gazdasszony a lányait elküldi libákat őrizni. Megszámolják, hány libát hajtanak ki (kukoricaszár alatt bújnak ki) A nagymama elkíséri a lányokat, akik terelgetés, őrzés közben mondókáznak, énekelnek, játszanak. Liba mondja gá, gá, gá, Elmegyünk mi világgá. Gá, gá, gá, megy a liba világgá, A gazdája nem szereti, Búzaszemet nem ad neki. Kő kút körül út, körbefutja hosszú nyakú Fehér lúd. Nincs szebb madár Paradicsom, paprika, Papucsban jár a liba. A legelésző libákhoz héja közelít, a libák hangoskodnak, a lányok elzavarják a héját: Héja, héja, nincs itt liba Héja, héja, vaslapát Ne vidd el a kislibát Se apját, se anyját Se a libapásztorát. A libapásztorok biztatják a libákat: Libuskáim, egyetek, Szép kövérek legyetek. 24

25 A kislibák mondogatják: Papatyi, papatyi, a nagylibák: Bele, bele, bele, bele Árok partján a liba Azt gágogja: taliga. Újra veszély fenyegeti a libuskákat: sas közelít hozzájuk. A lányok elzavarják: Sas, sas, vakulj meg, Hogy a libát ne lásd meg. Sas, sas, lakatos, Látom, lábad ripacsos. Addig libát nem adok Míg százat nem fordulok. A libapásztorlányok úszkálni a tóra terelgetik a libákat: Száz liba egy sorba Mennek a nagy tóra Elöl megy a gúnár Jaj, de begyesen jár. Úszkálás után visszaterelgetik a libuskákat a legelőre, közben néhány legény libát próbál lopni. Szentendrei legények, Libát loptak szegények, Nem jól fogták a nyakát, Elgágintotta magát. A legények elfutottak, a lányok játszanak még egyet: Egy petty, libapetty, Terád jut a huszonegy. Akire jutott, ő vezeti a játékot. Hatan vannak Biztatják a libákat: Egyél libám egyél Egymástól kérdezgetik: Sűrű csillagos az ég, A te libád kinn hál még? Farkas lapul a bokorban, figyeli a kislibákat. A gazdasszony hazahívja a libákat, de előbb a lányoknak megsúgja, hogy mire jöjjenek haza: Gyertek haza ludaim 25

26 A farkas megfog néhány libát. A gazdasszony megszámolja a libákat, miután hiányzik néhány, keresésükre indulnak. Beszélgetnek a farkassal: Farkas koma, nem látott erre libákat? Ott repülnek a levegőben. Mi zörög a padláson? (libák zörögnek) A fiaim diót törnek. Hadd nézzük meg! Elveszett a kulcsom. Majd megkeressük. A libapásztorlánykák megtalálják a kulcsot, kiszabadítják a libákat, a farkast pedig megkergetik. Hazaérkezik mindenki nagyon éhesen. Árok partján egy liba Helyszín: udvar, füves terület, tollfosztó Szereplők: libák, libapásztorok Kellékek: farkas fejdísz, kosarak, zsákok a libatollnak, fehér lepedők az ijesztőknek A libuskák gágognak, a libapásztorok számolgatják őket, hányat terelnek legelni: Tíz, húsz, harminc. Száz! Száz liba egy sorba, Mennek a nagy tóra, Elöl megy a gúnár, Jaj, de begyesen jár! Gi-gá-gá! Az utolsó mindig előrefut, utána ő vezeti a sort. Így megy addig, míg el nem érik a tavat. Itt vígan fürödnek a libák: Egy, kettő, ha; galagonya fa, Aki úszik, le nem bukik, az lesz a liba. Míg a libák fürdenek, a libapásztorok játszanak: Játsszunk gólya viszi a fiát! Gólya viszi a fiát, Hol felveszi, hol leteszi, Viszi, viszi, itt leteszi, hopp! Most meg törjünk sót! Mit látsz? Eget, földet, csillagot, Papok hátán kalapot, Sós kenyérbe harapok, 26