A VÁLLALATI KÖRNYEZETI MENEDZSMENT OKTATÁSÁNAK
|
|
- Viktor Kelemen
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A VÁLLALATI KÖRNYEZETI MENEDZSMENT OKTATÁSÁNAK KORSZERŰ MEGKÖZELÍTÉSE ZILAHY GYULA A Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének egyik fontos működési területe a vállalatok környezetvédelmi tevékenységének a kutatása, valamint az ezzel kapcsolatos ismeretek oktatása az egyetemen, illetve egyéb felsőoktatási intézményekben. E területen belül kiemelt figyelmet kapnak a vállalati stratégia-alkotással kapcsolatos kérdések, a vállalati környezetvédelmi felfogások különböző fajtái, azok előnyei és hátrányai, illetve a környezeti irányítás korszerű eszközei. A vállalati környezetvédelmi kérdések megjelenését a tanszék munkájában a vállalati szféra környezetvédelmi problémák iránti fokozódó érdeklődése indokolta. Ennek a folyamatnak az alábbi okait figyelhettük meg a kilencvenes években: - a vállalatokkal szemben támasztott környezetvédelmi előírások szigorodása; - a külföldi tőke megjelenése a gazdaságban, a külföldi tulajdonba került vállalatok által meghonosított környezetvédelmi gyakorlat; - a multinacionális cégek által a beszállítóik felé megfogalmazott követelmények; - a környezetvédelemmel foglalkozó érdekvédelmi szervezetek tevékenysége és - az előbbieknél alacsonyabb mértékben, de megjelent a fogyasztók környezeti tudatossága is. Mindezen tényezők egyre inkább arra ösztönözték és ösztönzik a gazdálkodó szervezeteket, hogy döntéseik során figyelembe vegyék tevékenységük környezeti hatásait is, azaz internalizálják az általuk korábban külsőként kezelt változókat. Ugyan e folyamat még korántsem ért véget és a környezeti politika a külső környezeti hatások externáliák ellenértékének jelentős részét még ma sem terheli a környezeti hatás kiváltójára (legyen az gazdálkodó szervezet avagy magánszemély), a vállalatok mégis egyre nagyobb figyelmet kénytelenek szentelni környezeti teljesítményüknek. A vállalati környezeti irányítás ezen a ponton kapcsolódik a környezetgazdaságtan területéhez: arra a kérdésre keresi a választ, hogy a vállalatok a menedzsment területén milyen módszerek és eszközök alkalmazásával felelhetnek meg a leghatékonyabban a környezeti kihívásra, amit számukra a környezeti politika (hatóságok), a fogyasztók, a lakosság és egyéb, környezeti teljesítményükben érdekelt felek közvetítenek. A Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék munkatársai már a kilencvenes évek közepén kidolgozták a Környezeti menedzsment c. tantárgyat, melyhez hamar elkészült az első írásos tananyag is (Kerekes-Kindler [1998]). A tananyag, mely egy igencsak gyakorlatias területet foglal magában, folyamatosan bővült külföldi, majd hazai esettanulmányokkal, gyakorlati példákkal, ami lehetővé tette a tantárgy kiegészítését először egy külön tárgy keretében, Környezetvédelmi esettanulmányok címen, majd 2003-tól a Környezetbarát vállalatirányítás c. tantárgy keretében. A vállalati környezeti irányítás oktatásában jelentős segítséget jelentenek a tanszék keretében működő Tisztább Termelés Magyarországi Központjának tevékeny- 140
2 sége során szerzett gyakorlati tapasztalatok, illetve a tanszék hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, egyéb szervezetekkel folytatott együttműködése is. A vállalati környezeti irányítás legfontosabb kérdései A vállalatokkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdések a következő fontosabb területek köré összpontosulnak: 1. A vállalati szféra szerepe a környezeti válság kezelésében; 2. A vállalatok környezeti kockázatai, a megfelelő környezeti stratégia kiválasztása; 3. A környezetvédelmi előírások által támasztott követelmények; 4. Irányzatok a vállalati környezetvédelemben, a környezetvédelmi intézkedések fajtái; 5. A vállalatok által alkalmazott környezeti irányítási eszközök. A következőkben ezeket, illetve az oktatásukkal kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdéseket fejtjük ki részletesen. 1. A vállalati szféra szerepe a környezeti válság kezelésében. A korábbiakban utaltunk arra, hogy az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megnövekedtek a vállalati szféra környezetvédelmi teljesítményével kapcsolatos elvárások. Másrészt az is egyre világosabban látszik, hogy a káros kibocsátások kezelése, a hatékonyság növelése és egyéb vállalati környezetvédelmi intézkedések önmagukban nem lehetnek elegendőek a környezeti válság által feltett kérdések kezelésére. Ennek elsődleges oka, hogy a termékek és szolgáltatások előállításukon felül egyéb életfázisaikban is jelentős ha nem még jelentősebb hatást gyakorolnak a környezetre, mint a vállalatok által közvetlenül kontrollálható termelési folyamatok során. Másrészt a termékek és szolgáltatások előállításának egyre környezet-kímélőbbé válását ezen termékek és szolgáltatások fogyasztásának a növekedése ellentételezi (ún. visszacsapó hatás). Ezen felismerések vezettek ahhoz, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek, rendezvények egymással versengve ölelik fel a termelési folyamatok tisztábbá tétele mellett a fenntartható fogyasztási szokások területét is bár ez még csak elvétve jelenti konkrét intézkedések meghozatalát is. Különösen a fejlett országokban tolódik el a hangsúly a termelési eljárások hatékonyságának a növelése felől a fogyasztók magatartásának befolyásolása felé. Ennek elsődleges oka, hogy ezekben az országokban a kezdeti, olcsón megvalósítható technológiai megoldások jelentős részét már kihasználták, míg a fogyasztási szokások területén csak marginális pozitív változások történtek az elmúlt években (példaként említhető az ún. környezettudatos fogyasztói réteg kialakulása, mely azonban még csak igen csekély hatást gyakorol a piacokra). A fogyasztási szokások előtérbe helyezését indokolja a környezetvédelemben alkalmazott megelőzés elve is, melynek magas szintű gyakorlati megvalósítását jelenti a fogyasztás mennyiségének, illetve szerkezetének az átalakítása. E tendenciák kiteljesedésének legfontosabb akadálya a vállalati szféra profitmaximalizáláshoz, növekedéshez fűződő érdeke, mely a fogyasztás csökkentésének, átalakításának a követelménye ellen hat. 141
3 Ugyan nem oldják fel ezen ellentétet, de egyes, a fogyasztási szakasz során keletkező környezeti hatások csökkentésére irányuló eszközök alkalmazása a vállalati szféra számára is elfogadható, illetve kívánatos lehet. Ilyen megoldások a környezettudatos terméktervezés (más néven ökodesign), az életciklus-elemzés vagy a beszállítói lánc környezeti teljesítményének a befolyásolása. A környezetvédelmi oktatásban különösen fontos a fenti összefüggések megvilágítása, a lehetséges kérdések feltevése, még akkor is, ha a legtöbb esetben az oktató sem lehet képes minden tekintetben kielégítő válaszok adására. A tanszéken folyó oktatási tevékenység során e kérdéseket elsősorban a fenntartható fejlődés koncepciójával összefüggésben tárgyaljuk, ami nincsen másként a környezeti menedzsment oktatása során sem. A területen feltett jellemző kérdések az alábbiak: - mit jelent a fenntartható fejlődés koncepciója a vállalati szféra számára? - hogyan bonthatóak le a fenntarthatóság általános alapelvei megvalósítható, gyakorlatias célkitűzésekre? - hogyan lehet mérni a vállalatok környezeti teljesítményét, haladásukat a fenntarthatóság felé vezető úton? - hogyan kezelje a vállalati szféra az egyes érintett feleket, milyen eszközöket alkalmazhat a fenntarthatóság megvalósítására? 2. A megfelelő környezeti stratégia kiválasztása. A vállalati környezetvédelemmel foglalkozó irodalom egyik leggyakrabban tárgyalt kérdése a megfelelő környezeti stratégia kiválasztása. A különféle megközelítések egyik közös jellemzője, hogy a vállalatok meghatározott külső-belső jellemzői vagy azok alkalmasan választott csoportjai alapján javaslatokat fogalmaznak meg a megfelelő környezeti stratégia kiválasztásával kapcsolatban. Ezzel egyben azt is feltételezik, hogy a piacon való sikeresség érdekében a különböző szervezetek különböző választ kell adjanak a környezeti kihívás által feltett kérdésekre, sőt, ezen válaszok nem csak az okozott környezeti hatásoktól, hanem egyéb például társadalmi, gazdasági tényezőktől is függenek. A stratégiaválasztás során alkalmazott egyik alapelv a külső és belső kockázatoknak való minél sikeresebb megfelelés, vagy más megközelítésben: a vállalatok érintett felei által megfogalmazott elvárások hatékony teljesítése. A vállalati környezeti stratégiára vonatkozó modellek használhatóságát biztosítja és egyben hátrányát is jelenti, hogy mint minden modell a meghatározó tényezők, folyamatok leegyszerűsítésén alapulnak. A stratégiát meghatározó tényezők megfelelő csoportosítása, és/vagy számának lecsökkentése egyszerűbbé teszi a megfelelő stratégia kiválasztását, azonban éppen ezáltal téves következtetésekhez is vezethet. A stratégiaválasztást meghatározó tényezők tárgyalásának az oktatásban elsősorban szemléletformálási feladata van: azt hivatott bemutatni, hogy bizonyos feltételek milyen módon befolyásolják a vállalati szféra környezetvédelmi tevékenységét, illetve felhívja a figyelmet e feltételek megfelelő alakításának a fontosságára a környezetpolitika részéről. A környezeti stratégiával kapcsolatos ismeretek átadása során lehetőség nyílik a felvázolt elméletek gyakorlati működését bemutató esettanulmányok, gyakorlati példák átadására is, azonban ezen példák általában csak felületes betekintést adhatnak egy-egy vállalat működésébe (lásd például a kommunikált és a gyakorlatban követett stratégiák közötti eltérést vagy a kiválasztott szervezet környezeti hatásai- 142
4 ról, a megvalósított intézkedésekről rendelkezésre álló korlátozott információt), ezért alkalmazásuk során fel kell hívni a figyelmet e hiányosságokra. 3. A környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés. E terület szorosan kapcsolódik a stratégiaválasztáshoz, mely alapvetően meghatározza a vállalatok előírásokkal szemben tanúsított viselkedését. Míg a környezetgazdaságtan a társadalmi hatékonyság, illetve a szabályozó hatóságok szemszögéből tárgyalja a környezeti szabályozás különféle eszközeit, addig a vállalati környezeti menedzsment a vállalatok feladataira összpontosít. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakultak megszigorodtak a vállalatok környezeti teljesítményével kapcsolatos szabályozási kötelezettségek, amit a környezeti médiák állapota, a társadalom környezeti tudatosságának a növekedése és külső tényezőként az Európai Unióhoz való csatlakozás indokolt. E folyamat eredményeképpen a vállalatok számára egyre fontosabbá válik a környezeti előírásoknak való megfelelés, ami a gyorsan változó és gyakran kiszámíthatatlan jogi környezetben nem is olyan egyszerű feladat. A környezetvédelmi szabályozás tárgyalásának egyik alapeleme a különféle környezeti szabályozó eszközök bemutatása, illetve azok környezeti és gazdasági hatásainak az ismertetése. A környezeti menedzsment oktatása során megtörténik a közvetlen command and control beavatkozások, a gazdasági eszközök és az önkéntes (ön)szabályozás előnyeinek és hátrányainak, az alkalmazás feltételeinek a bemutatása. A hazai szabályozási környezet gyakorlati tapasztalatainak ismertetésén felül jelentősége folytán külön területet jelent az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásának a tárgyalása. Ugyan a hazai környezetvédelmi szabályozás az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az európai szabályozás átvételére, hazai jogrendbe illesztésére, még számos feladat hárul az országra ezen a téren, illetve az európai környezeti politika folyamatos fejlődése, alakulása is e téma tárgyalását indokolja. A környezeti menedzsment oktatás során mindezek alapján különös figyelmet fordítunk a vállalati szféra szempontjából fontos környezetvédelmi előírások tárgyalására (mint például az Európai Unió IPPC direktívája, vagy a környezeti irányítási rendszerekkel kapcsolatos EMAS rendelet). 4. Irányzatok a vállalati környezetvédelemben, a környezetvédelmi intézkedések fajtái. A vállalatok környezetvédelmi tevékenysége az elmúlt két-három évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Míg a kezdeti időszakot a 60-as évektől a 80-as évek elejéig az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmak, illetve a káros kibocsátásoknak a kezelése, hatásának mérséklése jellemezte, addig a 80-as években megjelent a megelőzés elve, mely jelentős pályafutást befutva a környezetvédelem egyik alapelvévé nőtte ki magát. A csővégi és a megelőző jellegű környezetvédelmet egészíti ki a hangsúlyt a hasznosításra helyező ipari ökológia, mely szintén egyre fontosabbá válik a környezeti problémák kezelése során. A vállalati környezetvédelem e különféle irányzatai az eltérő technikai megoldások mellett a menedzsment szintjén jelentkező feladataikban, követelményeikben is eltéréseket mutatnak. Míg a csővégi megoldások általában alacsony szervezeti ellenállást váltanak ki azáltal, hogy nem avatkoznak jelentősen bele a vállalatok min- 143
5 dennapi életébe, addig a megelőzés a vállalat működésének alapjául szolgáló folyamatokat is érinti, és olyan problémákat vet fel, mint a szervezeten belüli változások menedzsmentje, a szervezeti ellenállás kezelése, a szervezeti tagok motivációja vagy a szervezeti tanulással kapcsolatos kérdések. Ezen szervezeti tényezők hozzájárulnak ahhoz a problémához is, mely szerint a vállalatok általában nem használják ki a megelőző környezetvédelemben rejlő lehetőségeket. Az ipari ökológia területére tartozó hasznosítás attól függően, hogy magában foglalja-e vagy sem a már meglévő folyamatok átalakítását is a csővégi vagy a megelőző intézkedésekkel mutat hasonlóságot, amit értékelésük során figyelembe kell venni (például egy már régóta keletkező hulladék hasznosításra történő értékesítése inkább a csővégi megoldásokra emlékeztet, míg a termékek olyan módon történő megtervezése, hogy azok szétszerelhetőek, majd szétszerelésüket követően újra felhasználhatóak legyenek, inkább a megelőzés jegyeit viseli magán.) A tanszék keretein belül működő Tisztább Termelés Magyarországi Központja (TTMK) az alapításától számítva eltelt mintegy hét évben jelentős tapasztalatokat halmozott fel a környezetvédelem különféle vállalati irányzataival, illetve azok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. A TTMK alapvető küldetése a megelőző jellegű, korszerű környezetvédelmi megoldások elterjesztése a gazdaságban. Tevékenysége során a központ egyrészt a vállalati szférában támogatja a tisztább termelési intézkedések megvalósítását, másrészt igyekszik megnyerni a környezeti politika támogatását is. A tisztább termelési intézkedések közös jellemzője, hogy a környezet terhelését olyan módon csökkentik a vállalatoknál, hogy az egyúttal az erőforrásfelhasználásra is kedvező hatással van. Ennek eredményeképpen az ilyen jellegű intézkedések nemcsak környezeti szempontból hatékonyak, hanem a vállalatok pénzügyi teljesítményét is kedvezően befolyásolják. A TTMK az elmúlt évek alatt számos gyakorlati jellegű projektet valósított meg a hazai vállalatok körében, melyek tapasztalatai az oktatási tevékenység során kiválóan felhasználhatóak esettanulmányok, gyakorlati példák formájában. 5. A vállalatok által alkalmazott környezeti irányítási eszközök. A vállalati környezeti stratégia megvalósítása a környezeti menedzsment eszközeinek az alkalmazását igényli. Ezen eszközök közé tartoznak a környezeti hatások, kockázatok értékelése, a környezeti teljesítmény-értékelés, a környezeti kommunikáció, marketing, a környezeti számvitel, a környezeti irányítási rendszerek alkalmazása stb. A környezeti irányítás jelentős fejlődésen ment át az elmúlt egy-másfél évtized során és eszközeit a vállalatok egyre tágabb köre alkalmazza eredményesen. A környezeti menedzsment eszközök alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok tekintetében a tanszék szintén támaszkodhat a TTMK tevékenységére, hiszen vállalati projektjei során e menedzsment eszközök alkalmazására is sor kerül. A TTMK és a tanszék együttműködését mutatja például, hogy a TTMK által alkalmazott környezeti számvitel elvei és gyakorlati megvalósítása mára a tanszéken oktatott tárgyak tananyagába is bekerült. A környezeti irányítási eszközök folyamatos fejlődésén kívül tekintettel kell lenni az egyes eszközöket övező kritikai észrevételekre is. Ezek elsősorban az egyes eszközök környezeti hatékonyságára (azaz éppen annak alacsony voltára), illetve a vállalatok látszat-intézkedéseire próbálják meg ráirányítani a figyelmet. Példaként említhetők az elsősorban marketing célokat szolgáló menedzsment-rendszerek vagy 144
6 a társadalmi felelősség elvének egyes gyakorlati megnyilvánulásai. A gyakorlati tapasztalatok valóban megerősítik azt a feltételezést, hogy ugyanazokat a menedzsment eszközöket a különböző cégek igen eltérő módon, környezeti szempontból eltérő eredménnyel alkalmazzák, ezért az oktatás során szükséges a kritikus szemlélet követése. A környezeti menedzsment oktatása a jövőben A fentiekben bemutattuk a környezeti menedzsment oktatása során tárgyalt legfontosabb témaköröket, illetve a hozzájuk kapcsolódó, az oktatási tevékenység során megfontolandó szempontokat. Az elkövetkező években várhatóan folytatódni fog az a tendencia, mely arra kényszeríti a vállalatokat, hogy a környezetvédelmi kérdéseket mindennapi tevékenységeik közé integrálják. Míg ez elsősorban a nagy, multinacionális vállalatokra jellemző, addig már a közeljövőben is várható, hogy a kis-, de különösen a közepes méretű vállalatok érdeklődése is megélénkül ezen a területen. Ez a tendencia lehetővé fogja tenni, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások számára már kidolgozott vagy kidolgozás alatt lévő eszközök a gyakorlatban is elterjedjenek, amire annál is inkább szükség van, mert méretük ellenére ezek a vállalkozások is jelentős mértékben hozzájárulnak a környezet állapotának a romlásához. Másrészt valószínűsíthető, hogy tovább folytatódik az a napjainkban megindult tendencia, mely szerint a termelési folyamatokról a hangsúly egyre inkább a termékek és szolgáltatások egyéb életciklusaira irányul. Ez a vállalati szféra szempontjából egyrészt új eszközök alkalmazását igényli (pl. a korábbiakban már említett környezettudatos terméktervezés), másrészt elsősorban hosszú távon megköveteli, hogy újragondolják alapvető tevékenységi területüket, a termékek és szolgáltatások előállítását. A lokális és globális környezeti problémák megoldása, illetve a megoldási javaslatok kidolgozása még hosszú időt fog igénybe venni, mely munkából a vállalati szférának is ki kell vennie a részét, ami hosszú távra elegendő elfoglaltságot fog jelenteni a Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék munkatársai számára. A környezeti kérdések azonban nem kezelhetőek egyetlen szektorban, ezért a társadalom különböző csoportjainak az összefogására van szükség ahhoz, hogy még időben megtörténjenek azok a szükséges változtatások, melyek egy egészségesebb, élhetőbb jövőt biztosítanak az emberiség és az őt körülvevő természeti környezet számára. Felhasznált irodalom Kerekes S., Kindler J. (szerk.) [1998]: Vállalati környezeti-menedzsment, Budapest, 1998 Kerekes S., Szlávik J. A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, KJK- Kerszöv, Budapest Pálvölgyi T., Nemes Cs., Tamás Zs. (szerk.) [2001]: Vissza vagy hova - útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon, Tertia Kiadó, Budapest 145
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS
TAD_ BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve (magyarul, angolul) KÖRNYEZETMENEDZSMENT ENVIRONMENTAL
RészletesebbenKörnyezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenMiért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?
Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenBudapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki BSc alapszak Kötelezı tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2014/2015/1 Környezetvédelmi irányítási
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenVállalatok társadalmi felelıssége
Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth
RészletesebbenAJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)
AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenSEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV
SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
Részletesebben2. A menedzsment és a környezetmenedzsment fogalma. Bevezetés a környezetmenedzsmentbe: feladatok a környezetvédelem terén, okok, indokok, érdekek.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki BSc alapszak Kötelezı tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2013/2014/1 Környezetvédelmi irányítási
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Hollósy Zsolt 1. Érdekeltségi, ösztönzési rendszer kialakítása
RészletesebbenTantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Kereskedelem és Marketing BA szak, levelező tagozat 4. A tantárgy
RészletesebbenIII. Az emberi erőforrás tervezése
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenDr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek
Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek 2 Változás sebessége A gazdasági átalakulás nehezen követi a technológiai fejlődést Technológiai változás
RészletesebbenKörnyezettechnológia
Tantárgy neve Környezettechnológia Tantárgy kódja KVB1303, KVB1304, KVB1305 Meghirdetés féléve 2., 4., 6. Kreditpont 3+1+2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 1+0, 0+3 Számonkérés módja koll, koll, gy.j. Előfeltétel
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenBaranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz
Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Juhász Lajos 1. Beruházás-gazdaságossági vizsgálatok
RészletesebbenKörnyezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei
Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei Széchy Anna Széchy Anna, BCE-TTMK Témakör Környezeti innovációs tevékenység Konkrét példák a közelmúltból Az innovációs tevékenységre
RészletesebbenAz új ISO 14001: 2015 szabvány változásai
Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Ivanova Galina vezető auditor www.emi-tuv.hu Mi a célja az ISO 14001-nek? Segítség a szervezetek számára, hogy képesek legyenek kezelni a rendszerek és folyamatok
RészletesebbenTantárgyi program 2014/2015. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2014/2015. I. félév Tantárgy megnevezése Marketingstratégia Tantárgy kódja:
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba
MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenDr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék
Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék balazs.bodzasi@uni-corvinus.hu Szabályozási háttér A nyilvánosan működő, tőzsdei részvénytársaságok tipikusan nagyméretű, nemzetgazdasági vagy
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz
I. évfolyam Pénzügy-számvitel szak, Gazdálkodási és menedzsment szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalati gazdaságtan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2018/2019 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenDr. Szegedi Zoltán Ellátásilánc-menedzsment - Elmélet és gyakorlat
Dr. Szegedi Zoltán Ellátásilánc-menedzsment - Elmélet és gyakorlat Az ellátásilánc-menedzsment témakörben az első magyar nyelvű, szakmai tudományos könyv jól szemlélteti, hogy az ellátásilánc-menedzsment
RészletesebbenA HACCP rendszer fő részei
A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges
RészletesebbenOktatói önéletrajz Marjainé Dr Szerényi Zsuzsanna
Marjainé Dr Szerényi Zsuzsanna egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1981-1986 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem,
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenA duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenKörkörös gazdaság? Életciklus szemlélettel az éttermek hulladékmentességéért. XIII. LCA Konferencia november 21.
Körkörös gazdaság? Életciklus szemlélettel az éttermek hulladékmentességéért Péterné Dr. Baranyi Rita, egyetemi adjunktus, BME GTK Környezetgazdaságtan Tanszék Vidéki Márta, nemzetközi gazdálkodás szakos
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller
Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását
RészletesebbenA vállalkozások pénzügyi döntései
A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása
RészletesebbenTantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_GNF1106-K4) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenÉletciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért
Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Tagvállalataink Új régi ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszer
RészletesebbenA HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.
Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenSzövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)
Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató
RészletesebbenHogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban
Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Gál Zsuzsanna projektkoordinátor LEONARDO projekt Szeged, 2009.
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenFenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései
Budapest, 2017.09.07 Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései Domokos Esztergár-Kiss, BME MUNKAHELYI MOBILITÁSI TERV hosszú távú stratégia egy cég/szervezet alkalmazza célja a fenntartható
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL
SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37
RészletesebbenA lehetséges forgatókönyvek
Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.
RészletesebbenÁltalános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján
Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenBevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.
Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz
I. évfolyam Pénzügy-számvitel szak Gazdálkodási és menedzsment szak Emberi erőforrások szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalati gazdaságtan tanulmányokhoz LEVELEZŐ OKTATÁS 2018/2019 Tanév I. félév A KURZUS
RészletesebbenA környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban
RészletesebbenAz üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal
Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenInformációbiztonság irányítása
Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketingstratégia. tanulmányokhoz
IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Marketingstratégia tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Marketingstratégia Tanszék:
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenÁllami szerepvállalás
Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenJogi és menedzsment ismeretek
Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
RészletesebbenMagyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Kapcsolat:
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Kapcsolat: iren.marta@bcsdh.hu 1 Tartalomjegyzék 1. BCSDH bemutatkozás 2. BCSDH megközelítés 3. BCSDH szervezet 4. Tagság előnyei és feltételei,
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenKörnyezetvédelmi stratégiák
Környezetvédelmi stratégiák A környezet védelmével kapcsolatban a nemzetközi és hazai szakirodalomban egyaránt az egyik leggyakrabban alkalmazott elképzelés a fenntartható fejlodés gondolata, melynek elveit
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenAz életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben
Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia
RészletesebbenMunkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG
Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási
Részletesebben2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése
Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenAlkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók
RészletesebbenTantárgyi program 2013/2014. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2013/2014. I. félév Vállalkozástan II. Tantárgy kódja:
RészletesebbenTantárgyi program 2018/2019. tanév, 1. félév
Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék Tantárgyi program 2018/2019. tanév, 1. félév Gazdálkodási és Menedzsment Alapszak, III. év, Vállalkozásszervezés specializáció
RészletesebbenNemzeti Tájstratégia
Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 Pádárné Dr. Török Éva, osztályvezető AM - Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Műhelybeszélgetés és kiállítás megnyitó a Táj Nemzetközi Napja alkalmából Alapvető Jogok Biztosa
RészletesebbenA Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei
A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenFelelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség
Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenDr. Szuchy Róbert, PhD
Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.
RészletesebbenISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence
ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG
Részletesebben