Termelés, elosztás, felhasználás. hosszú távon KKA

Átírás

1 Termelés, elosztás, felhasználás hosszú távon

2 Miről lesz szó a következő két előadáson? A jövedelem termelésének és elosztásának modellje: későbbiekben viszonyítási pontnak fog számítani A modell választ ad arra a kérdésre, hogy mi határozza meg a reálkamatlábat és a beruházást; mi határozza meg a reálbért és a tőke reál bérleti díját. A GDP felhasználásának modellje (az árupiac modellje) A jövedelemelosztás modellje

3 Hosszú táv A munkamennyiségnek ez a nagy megnövekedése, amit a munkamegosztás következményeként ugyanazon számú ember érhet el, három különböző körülménynek tulajdonítható. Először: a különleges munkát végző minden egyes ember ügyességében elért fejlődésnek; másodszor: amaz idő megtakarításának, mely az egyik fajta munkáról a másik fajta munkára való áttérésnél rendesen elvész; végül: sok olyan gép feltalálásának, amelyek megkönnyítik és megrövidítik a munkát és képessé tesznek egy embert arra, hogy többnek munkáját elvégezze. (Smith 2011/1776:18-19)

4 Hosszú táv vs rövid táv a nominális változók változásának sebessége a döntő Rövid távon az árszínvonal nem képes rugalmasan reagálni a megváltozott körülményekre, időre van szükség ahhoz, hogy ez az alkalmazkodás lejátszódhasson. Hosszú távon képes rá. Hosszú távon a jövedelmet a kínálati tényezők határozzák meg míg rövid távon a keresleti oldalnak nagyobb a szerepe.

5 Időtávok Hosszú táv klasszikus modell A GDP nem attól függ, hogy mennyit fogyasztunk (nincsenek kihasználatlan kapacitások); Ȳ = C+I+G A kereslet nem befolyásolja a jövedelmet; A jövedelmet a kínálat határozza meg; Rugalmas árak. Rövid táv A kereslet határozza meg (befolyásolja) a jövedelmet ha a kereslet nő, a jövedelem is nő; Ragadós árak A hosszú távú jövedelmet az határozza meg, hogy mennyire produktív az ország.

6 HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME A PÉNZ KÖRFORGÁSA PRIVÁT MEGTAKARÍTÁS: SP TÉNYEZŐPIAC KÖLCSÖNFORRÁS OK PIACA TERMELÉSI TÉNYEZŐK KÖLTSÉGEI Y=C+I+G I=SP+SG SG=T-G NETTÓ ADÓ: T SG HÁZTARTÁSOK ÁLLAM VÁLLALATOK I G FOGYASZTÁS: C ÁRUPIAC VÁLLALATI BEVÉTEL: Y

7 A GDP felhasználása: az árupiac modellje A körfogás ábrát kiegészítjük a kormányzattal és a kölcsönforrások piacával: A kölcsönforrások piacán a kínálat: fogyasztók és az állam megtakarítása, a kereslet: a vállalatok beruházási kereslete. Az állam adót szed (a fogyasztóktól), javakra költ az árupiacon, megtakarít: kölcsönt nyújt vagy vesz fel a kölcsönforrások piacán keresztül.

8 Az árupiac egyensúlya Y = C + I + G az egyenlet, ex post nézve azonosság mindig igaz ex ante nézve kritérium Hogyan használhatók fel a kibocsátott javak? Hogyan oszlik meg Y a C, az I és a G között. Ȳ = F(Ḵ,Ḹ) makroszintű termelési fv. Hosszú távon nincsenek kihasználatlan kapacitások, ezért Ḵ és Ḹ adott, így Ȳ is (ez a kínálat) adott C+I+G a kereslet, ami hosszú távon nem befolyásolja a kínálatot (rövid távon igen).

9 Fogyasztás C C = C(Y-T), ahol Y-T a rendelkezésre álló jövedelem, T a nettó adó (transzferekkel csökkentett adó) C0: autonóm fogyasztás; 0 jövedelem mellett a háztartás saját jövedelemből fogyaszt MPC: fogyasztási határhajlandóság (a függvény meredeksége) 0<=MPC<=1 C(Y-T) C = C0+MPC*(Y-T) C 0 1 MPC Y-T

10 Bruttó beruházás I r: reálkamatláb: inflációval korrigált nominális kamatláb r A nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége. (r=i-π) I = I(r) I(r) A beruházási kereslet a reálkamatláb monoton csökkenő függvénye. di(r)/dr 0 I beruházási függvény tőkekeresleti függvény

11 Kormányzati vásárlások G (exogén, mert gazd.pol-i változó) A transzfereket nem számítjuk bele G=T kiegyensúlyozott költségvetés G>T deficites kölcsön a pénzpiacról (államadósság nő) G<T szufficit A fiskális politika exogén változói: Ḡ és Ṫ, közvetlenül hat az árupiaci keresletre, megváltoztatja S-et, I-t és r-et. Endogén változók: C, I, r

12 Árupiaci egyensúly Kínálat: Kereslet: Ȳ = F(Ḵ,Ḹ) C = C(Ȳ-Ṫ) I = I(r) G=Ḡ T=Ṫ Egyensúly: Ȳ = C(Ȳ-Ṫ) + I(r) + Ḡ Klasszikus modellben hosszú távon a reálkamatláb tartja egyensúlyban az árupiacot.

13 HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME A PÉNZ KÖRFORGÁSA PRIVÁT MEGTAKARÍTÁS: SP TÉNYEZŐPIAC KÖLCSÖNFORRÁS OK PIACA TERMELÉSI TÉNYEZŐK KÖLTSÉGEI Y=C+I+G I=SP+SG SG=T-G NETTÓ ADÓ: T SG HÁZTARTÁSOK ÁLLAM VÁLLALATOK I G FOGYASZTÁS: C ÁRUPIAC VÁLLALATI BEVÉTEL: Y

14 Kölcsönforrások piacának egyensúlya Kölcsönforrások iránti kereslet és kínálat Y = C+I+G I(r) = Y-C(Y-T)-G = S S = I(r) {(Y-T)-C(Y-T)} + {T-G} = I(r) (rendelkezésre álló jövedelem-fogyasztás) + (állami bevétel-állami kiadás) MAGÁNMEGTAKARÍTÁS+ÁLLAMI MEGTAKARÍTÁS = NEMZETI MEGTAKARÍTÁS SP+SG = S A nemzeti megtakarítás adott: Ṡ = I(r)

15 Mi történik, ha G nő és T konstans? Kiszorító hatás (teljes): SG csökken SP nem változik S csökken r nő I csökken A kormányzati vásárlások a kamatláb növelésével kiszorítják a magánberuházásokat. (expanzív fiskális politika) r S r S2 G S1 r2* r* I(r) r1* I(r) I(r*) I,S I(r2*) I(r1*) I,S

16 A reálkamatláb a kölcsönforrások piacát tisztítja meg Y Y F K, L Y T I r G C Y S I r

17 Válaszoljuk meg a következő kérdéseket a modell segítségével! Mi történik a reálkamatlábbal, ha minden egyéb változatlansága mellett növekszik a kormányzati deficit? Mi történik a reálkamatlábbal, ha a jövőben várható technológiai újítások miatt megnövekszik a beruházási kereslet? Mi történik a reálkamatlábbal, ha a fogyasztók a jövővel kapcsolatos nagyobb bizonytalanság miatt növelik a megtakarítási hajlandóságukat?

18 július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június november április Nominális kamat (1 éves lejáratú állampapír referencia hozama) Forrás: MNB

19 Nominális kamatláb és ex post infláció kamatláb infláció Forrás: MNB

20 Reálkamatláb és nominális kamatláb (1 év lejáratú állampapír nominális hozama és (ex post) reálhozama) (1997. febr aug.) kamatláb reálkamatláb Forrás: MNB Forrás: MNB

21 július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június november április szeptember július december május október március január június Reálkamatláb és költségvetési hiány (a GDP százalékában) reálkamatláb deficit Forrás: MNB, Eurostat

22 Termelés, elosztás, felhasználás hosszú távon

23 HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME A PÉNZ KÖRFORGÁSA TÉNYEZŐPIAC TERMELÉSI TÉNYEZŐK KÖLTSÉGEI PRIVÁT MEGTAKARÍTÁS: SP KÖLCSÖNFORRÁS OK PIACA NETTÓ ADÓ: T HÁZTARTÁSOK ÁLLAM VÁLLALATOK I G SG Államháztartási hiány FOGYASZTÁS: C ÁRUPIAC VÁLLALATI BEVÉTEL: Y

24 A TERMELÉS A termelés szintjét (Y) meghatározza: A felhasznált termelési tényezők mennyisége Felt.: Ḵ és Ḹ adott, nincs kihasználatlan kapacitás A termelési függvény (technológia) Felt.: a technológia adott: F A termelési függvény: Ȳ=F(Ḵ,Ḹ) Megj.: A tőke termelési folyamat eredménye, azért termeljük, hogy termeljünk vele.

25 A TERMELÉSI FÜGGVÉNY TULAJDONSÁGAI Állandó mérethozadék (skálahozadék): zy=f(zk,zl), ahol z>0 Hosszú távon tökéletes verseny van: - minden vállalat AC MIN -ban termel; - az ár (termék és tényező) adottság a vállalat számára; - mintha 1 vállalat termelne.

26 A TERMELÉSI FÜGGVÉNY TULAJDONSÁGAI A határtermékek csökkennek: újabb termelési tényező felhasználása egyre kevesebbel növeli a kibocsátást Y L* F(Ḵ,L) MPL(L*) L a munka határterméke csökkenő: MPL=δY/δL MPL=F(K,L+1)-F(K,L) a tőke határterméke csökkenő: MPK=δFY/δK MPK=F(K+1,L)-F(K,L)

27 A profit π = P*Y W*L R*K, ahol P: a termék ára, Y: termelés mennyisége W: a munka bérleti díja (nominálbér); L: munka mennyisége R: tőke bérleti díja; K: tőke mennyisége π = P*F(K,L) W*L R*K A vállalat minden piacon árelfogadó (áru, munka, tőke) Csak K és L változtatható

28 A profit π = P*F(K,L) W*L R*K A vállalat addig a pontig alkalmaz újabb munkát és/vagy tőkét, míg az ebből származó profit le nem csökken 0-ra. δπ/δl = P*(δF/δL) W 0 = 0 P*(δF/δL)=W P*MPL=W MPL=W/P (reálbér a munka hozama a kibocsátás egységében) δπ/δk = P*(δF/δK) 0 R = 0 P*(δF/δK)=R P*MPK=R MPK=R/P (a tőke reálbérleti díja) W/P MPL a vállalat munkakeresleti függvénye R/P állandó tőkekínálat W/P1 W/P2 MPL R/P* MPK L1 L2 L K MPK a vállalat tőkekeresleti függvénye

29 Neoklasszikus elosztáselmélet Mit jelent az MPL=W/P és a MPK=R/P? A versenyző, profitmaximalizáló vállalat addig növeli a termelési tényező iránti keresletét, amíg a termelési tényező csökkenő határterméke egyenlő nem lesz a reálértelemben vett tényezőárral. A versenyző, profitmaximalizáló vállalat minden termelési tényezőt a termeléshez történő hozzájárulásának mértékén fizet meg. Y = (MPL*L) + (MPK*K) + gazdasági profit A nemzeti jövedelem elosztását a tényezőárak határozzák meg.

30 Euler-tétel π = P*Y W*L R*K Y = W/P*L + R/P*K + π Y = MPL*L + MPK*K + gazdasági profit Felt.: állandó mérethozadék; π max ; versenyző gazdasági profit = 0 Y = MPL*L + MPK*K Megj.: A valóságban a vállalat tulajdonosa a tőkének nem csak bérlője. T: Ha minden termelési tényező a határtermékén megfizetett, akkor a ráfordítások összege egyenlő a teljes kibocsátással.

31 Mi történik, ha nő a munka határterméke? csökken a munkakínálat? W/P L S W/P L S W/P* MPL W/P* MPL Ḹ L Ḹ L

32 Reálbér év teljes munkaidő ben foglalkozt atottak átlagkere sete, bruttó, Ft/fő/hó fogyasztóiárindex (1960=100) reálbér (1960-as árakon) fogyasztóiárindex (2020=100) reálbér (2020-as árakon) Forrás: KSH

33 Bérek (nominális és reálbér Magyarországon) nominális bér reálbér (1960-as árakon) Forrás: KSH

34 Reálbér (1960-as árakon) reálbér (1960-as árakon) Forrás: KSH

35 Reálbér és termelékenység (1980=100) reálbér (1990=100) teljes tényezőtermelékenység (1990=100) egy munkaóróra eső RGDP (1990=100) Forrás: KSH, PWT 10.0

36 A következő előadásra kérem elolvasni: tankönyv oldalig!!! Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!! A tanulás alapja a könyv!!! Köszönöm a figyelmet!