Tartalom Alapító okirat Közgyűlési határozat közös képviselő megválasztásáról:

Átírás

1 I. Tartalom II. Lakásszövetkezet... 2 III. Társasház... 2 IV. Szerződéskötés fontosabb szabályai... 2 V. Épület meghatározása... 3 VI. Társasházi kötéshez szükséges dokumentumok és azok tartalmi és formai követelményei... 3 a) b) c) d) e) f) Alapító okirat... 4 Közgyűlési határozat közös képviselő megválasztásáról:... 4 Közgyűlési határozat lakás-előtakarékossági szerződés megkötéséről:... 5 Közös képviseletet ellátó személy aláírását igazoló dokumentumok... 7 Tulajdoni lap... 7 Tényleges tulajdonosi nyilatkozat... 8 VII. Lakásszövetkezeti kötéshez szükséges dokumentumok... 8 VIII. Társasházak szerződésmódosításakor benyújtandó dokumentumok... 9 IX. Felmondás esetén benyújtandó dokumentumok... 9 X. Társasházak közös képviselő váltása esetén benyújtandó dokumentumok XI. Társasházak kiutalása esetén benyújtandó dokumentumok XII. Lakásszövetkezetek szerződésmódosítása, felmondása, kiutalása esetén benyújtandó dokumentumok

2 Lakásszövetkezeti/Társasházi kötéseknél/módosításoknál szükséges eljárások II. Lakásszövetkezet A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. A lakásszövetkezet fontos szervei, testületei a következők: a közgyűlés, a részközgyűlés, a küldöttgyűlés, az igazgatóság, elnök. Lsztv.7. (1) A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy a közgyűlés által megválasztott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet A társasháztól a pontos jogi fogalmakat nem idézve - annyiban különbözik, hogy a szerződő a lakásszövetkezet, az állami támogatást kapó pedig az épület. Lakásszövetkezeti kötés esetén nincs közös képviselő. III. Társasház A társasház nem jogi személy, de a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény szerint - a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A társasház nevében szerződéskötéskor és a további ügyintézés során a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő jár el, vagy ha Intéző Bizottság működik az intézőbizottság elnöke. Lehetséges az is, hogy erről szóló külön közgyűlési határozat esetén az erre meghatalmazott személyek képviselik a Társasházat a lakás-takarékpénztár felé. Az intéző bizottságra vonatkozó szabályokat a közös képviselettel megegyeznek. IV. Szerződéskötés fontosabb szabályai A lakásszövetkezet épületeire, és ha a társasház több épületből áll, akkor az épületekre, különkülön kell lakás- takarékpénztári szerződéseket kötni. Az állami támogatásra jogosító betéti összeget pedig az adott épületben lévő lakások száma alapján kell meghatározni, azaz nem a társasházban lévő összes lakásszám alapján. Pl.: Van egy két épületből álló Társasház, melynek A épületében 19 lakás és 2 üzlethelyiség van, míg a B jelű épületben 28 lakás 6 garázs albetét található. Ekkor az A épület max Ft havi betéti összeg elhelyezése után jogosult az állani támogatásra, míg a B épület szintén havi Ft betéti összeg után kap állami támogatást. Csak a lakások számát kell figyelembe venni a szerződések havi betéti összegének és a szerződéses összegnek a meghatározásakor, az egyéb ingatlanokat nem. Fontos: A társasházaknak épületenként kell szerződést kötni, tehát az nem lehetséges, hogy két épületből álló társasház egy ltp szerződést kössön. A fenti példa alapján nem lehet befogadni egy szerződést a 47 lakásra, havi Ft betéti összeggel. 2

3 A másik lényeges szempont hogy nem kell két adószámmal rendelkeznie a Társasháznak akkor sem, ha két épülete van, a Társasháznak elvileg egy adószáma van és azt az egy adószámot kell rögzíteni minden épületnél. (A gyakorlatban előfordul, hogy a két épületnek két adószáma van.) V. Épület meghatározása Az alábbi sorrendben kell megnézni, illetve ellenőrizni a társasházban lévő épületek számát. a) Alapító Okiratban külön feltüntetésre kerül az épületek száma és címe. Amennyiben nincsenek az épületek külön megnevezve, az alábbi helyeken tudjuk ellenőrizni azt, hogy a társasház tényleg több épületből áll. b) Tulajdoni lapon ellenőrizzük. A Tulajdoni lap I. része tartalmazza a külön tulajdonban lévő albetétek felsorolását úgy, hogy a I. rész utolsó részében jelzi, hogy a Társasház albetétei milyen hrsz. alatt vannak nyilvántartva. Pl.: az előző példából kiindulva, a külön tulajdonok a 1052/A/1-21 hrsz. albetéteken, és a 1052/B/22-55 hrsz. alatt vannak nyilvántartva. azaz a hrsz. peresítve van A,B,. stb. számmal. Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint amennyiben egy adott földrészleten több épület található, akkor az épületek helyrajzi számára alátöréssel kell jelölni az ingatlan-nyilvántartásban. Ezért lesz az adott épület 1052/A hrsz. és a következő épület pedig 1052/B. hrsz. stb. Amennyiben nem így van, csak azt tartalmazza a Tulajdoni lap I. része hogy az albetétek a 1052/1-55 hrsz alatt vannak, de ez két épületes Társasház a valóságban, a térképmásolaton kell ellenőrizni, hogy ténylegesen fel van-e tüntetve a két épület. Amennyiben igen, ez elfogadható. c) Térképmásolat ellenőrzése. Akkor kell csak lekérni, ha sem az Alapító Okirat, sem a tulajdoni lap alapján nem állapítható meg, hogy a társasház hány épületből áll, de feltételezhető, hogy több épület van. Előfordulhat, hogy a térképmásolat sem a tényleges valóságot tartalmazza, akkor az internetes térképet ( is meg kell nézni, és ellenőrizni, hogy a valóságban hány épületes a társasház. A műholdas felvételt javasolt a szerződéskötéssel kapcsolatos iratokkal együttesen a históriában feltüntetni. Figyelem: lépcsőházanként nem lehet külön-külön szerződést kötni, csak épületenként, a lépcsőházakat elválasztó dilatáció megléte még nem igazolja azt, hogy külön álló épületek vannak. VI. Társasházi kötéshez szükséges dokumentumok és azok tartalmi és formai követelményei Ajánlat és Ajánlat melléklet; (eredeti példányok) Társasházi alapító okirat vagy módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat, illetőleg azzal egy tekintet alá eső, Társasház alapításáról szóló bírósági ítélet; (másolat) 3

4 Közgyűlési határozat a közös képviselő megválasztásáról; (másolat) Közgyűlési határozat a lakás-előtakarékossági szerződés megkötéséről; (másolat) Közös képviseletet ellátó személy aláírását igazoló dokumentumok; (másolat) Tulajdoni lap; (másolat) Tényleges tulajdonosi nyilatkozat a) Alapító okirat hiányában elfogadható még: bíróság által hozott ítélet, Alapító okirat módosítás, ami teljes, egységes szerkezetbe foglalt módosítás A Ttv. szerint az alapító okiratban meg kell határozni: a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket; a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját; Vagyis az alapító okiratból ki kell tűnjön az épületek vagy épületrészek felsorolása, az azokban lévő külön lakások és egyéb célú helyiségek megadása, amelyből egyértelműen megállapítható a külön tulajdonban lévő lakások száma. Csak a lakások számát (minimum két lakással kell rendelkeznie) kell figyelembe venni a módozat és max. szerződéses összeg és max. állami támogatásra jogosító betéti összeg meghatározásánál. közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását; az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt; ilyen az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt adatnak minősül az adott ingatlan helyrajzi száma, amelyet a tárgybeli alapító okiratnak minden körülmények között tartalmaznia kell; A helyrajzi szám azonosítja a társasházat, tehát, ha időközben megváltozott az utca neve, így eltér az alapító okiratban és a tulajdoni lapon lévő utcanév, akkor az elfogadható. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. A Társasházi alapító okiratot a társasház alapítóinak aláírásukkal kell ellátniuk, ami egyidejűleg ügyvédi ellenjegyzéshez is kötött. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Társasház az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel jön létre. Ebből viszont az is következik, hogy ha a Társasházat bejegyezték, akkor az Alapító okirat érvényességének és az ingatlan-nyilvántartási feltételek vizsgálata nem feladata Társaságunknak. b) Közgyűlési határozat közös képviselő megválasztásáról: Benyújtandó a közgyűlésről készült jegyzőkönyv/közgyűlési határozat fénymásolata, mely rendelkezik a közös képviselő megválasztásáról, amit a jegyzőkönyv hitelesítőknek kell aláírni (minimum három aláírás). Ennek hiányában elfogadható eredeti aláírásokkal a jegyzőkönyvből vagy a határozatok könyvéből készített határozat kivonat is, melyet a közös képviselő és két tanú aláír. 4

5 Fontos: A Társasház és a közös képviseletet ellátó személy/cég között létrejött megbízási szerződés nem fogadható el a jegyzőkönyv vagy határozati kivonat helyett. Nincs szükség a közös képviselő megválasztásáról szóló közgyűlési határozatra abban az esetben, ha a szerződés megkötéséről szóló jegyzőkönyvből/határozatból egyértelműen kiderül a közös képviselő (Pl.: A szerződés megkötésére vonatkozó jegyzőkönyv vagy határozati kivonat tartalmazza valamely szövegkörnyezetben, hogy Kiss István közös képviselő. Amennyiben korábban magánszemélyként választották meg a közös képviselőt, később azonban már cégként látja el a képviselet, nem fogadható el a korábbi jegyzőkönyv. Ebben az esetben új jegyzőkönyv kell amiben közös képviselőnek a céget választotta meg a társasház. Előfordulhat, hogy már az alapító okiratban meghatározzák a közös képviselő személyét, ekkor sem szükséges külön jegyzőkönyv a közös képviselő megválasztásáról, ha a közös képviseletben az óta változás nem történt. Közös képviselő lehet: Természetes személy, Gazdasági társaság (Bt., Kkt., Kft., Zrt., Nyrt.,). Amennyiben gazdasági társaság látja el a közös képviseletet a cégjegyzésre jogosult vagy a cégjegyzésre jogosult személy írásos megbízásával rendelkező megbízott is lehet a közös képviseletet ellátó személy; Intézőbizottság. Ez esetben nem kerül sor, közös képviselő megválasztására, ilyenkor az intézőbizottság elnöke az, aki a képviseleti jogot ellátja és a lakás-előtakarékosságra vonatkozó ajánlatokat, jognyilatkozatokat, stb. aláírja. c) Közgyűlési határozat lakás-előtakarékossági szerződés megkötéséről: határozatképes, 2/3-os többségi igen szavazat szükséges a szerződés megkötéséhez. A határozatképességre vonatkozó adatoknak a közgyűlési (részközgyűlési) határozatból/ jegyzőkönyvből kell kiderülnie a Ttv. 39. (1) bekezdés c) pontja szerint. Jegyzőkönyv/közgyűlési határozat helyett, határozat kivonat is elfogadható, amit eredeti aláírásokkal kell benyújtani, az aláírásokat a közös képviselőnek és két tanúnak (tanúk neve nyomtatva és lakcíme is kell az aláírás mellett) kell megtenni. Közgyűlési határozat vizsgálatánál fontos tudnivalók: a második időpontra összehívott, megismételt közgyűlés a megjelentek tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, a 2/3-os igen szavazatnak a megjelentek 2/3- os tulajdoni hányada alapján kell meglenni. nem feltétel a határozatban, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. megnevezése, fontos, hogy a szerződéskötési szándék és a szerződéses tartalom (minimum a havi betéti összeg és a tervezett megtakarítási időszak, vagy/és a szerződéses összeg, vagy/és a módozat) egyértelműen kiderüljön belőle. Fontos, hogy a közgyűlési határozatból a megkötendő szerződés paramétere számolható legyen, kivéve a termékcsaládot (6-os vagy 8-as). Pl.: A társasház egyhangúlag úgy határozott, hogy havi Ft betéti összeget helyez el 93 hónapon keresztül lakástakarékpénztári szerződésben. Ha pl. az szerepel a szövegkörnyezetben, hogy Felújítási alapot hoznak létre, nem fogadható el. 5

6 ha az ajánlaton feltüntetett szerződéses összeg eltér a jegyzőkönyvben szereplő összegtől, akkor csak abban az esetben fogadható el, ha kevesebb szerződéses összegre kötötték meg a szerződést. határozat/jegyzőkönyv a tárgyév elszámolási közgyűlésig, de legkésőbb a következő év május 31-ig érvényes. amennyiben a társasház több épületből áll, és az épületek külön gazdálkodnak, az adott épület közgyűlésének kell/lehet meghozni az ltp kötésre vonatkozó határozatot. Ez esetben az SZMSZ-t is be kell nyújtani, melynek tartalmaznia kell a külön gazdálkodás tényét, és azt is hogy vizsgálni kell, hogy az felhatalmazást ad-e az ltp kötésre. Fontos hogy külön gazdálkodás esetén is csak egy közös képviselő lehet, aki képviseli a társasházat (ő lesz az ajánlat aláírója, ha mást nem hatalmaztak fel). Amennyiben a társasház egy épületből áll, de külön lépcsőházanként gazdálkodik, és külön hoznak határozatokat, minden lépcsőházi közgyűlésen meg kell szavazni az egy ltp kötést, vagy egy közös közgyűlést kell e témakörre összehívni és közösen szavazni a teljes társasházi közösségnek (lépcsőházak nem köthetnek külön szerződéseket akkor sem, ha külön gazdálkodnak). A közgyűlési határozatot lehet írásban is meghozni, ekkor be kell nyújtani a szavazatok összeszámlálása után elkészített határozatot, melyet a közös képviselő és két tulajdonos vagy a Szavazatszámláló Bizottság, amennyiben volt ilyen aláírt. (Szavazólap másolatot a legritkább esetben és csak akkor kérünk, ha nem derül ki a határozatból, hogy miről szavaztak, illetve milyen minimális feltételekkel szavazták meg az ltp kötést). Közgyűlési határozat/jegyzőkönyv jogszabályban előírt formai követelménye: Tartalmaznia kell a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét. Az aláírások és pozíciók tekintetében fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható. A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá a közgyűlés határozatképességének megállapítását, a tárgyalt napirendek összefoglalását, a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ívnek tartalmaznia kell a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét. A jelenléti ív nem szükséges kelléke a szerződéskötésnek. A fentieken túl elvárt, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a társasház nevét, a részközgyűlésre utaló megjelölést. A közgyűlési határozat 60 napig támadható meg, ezt követőn már él a határozat és az abban foglaltakat elfogadjuk, illetve a formai követelményét nem vizsgáljuk. 6

7 d) Közös képviseletet ellátó személy aláírását igazoló dokumentumok Magánszemély esetén az alábbi dokumentumok valamelyike: közjegyző által kiállított aláírási ténytanúsítvány (aláírási címpéldány), amelyből az eredetinek a tanácsadó részére való bemutatását követően, fénymásolat is elegendő, mint melléklet; fényképes igazolvány másolata, melyen a következő nyilatkozat szerepel: Jelen dokumentum aláírásával hozzájárulok az igazolványom másolásához és az azon lévő adataim kezeléséhez. Hozzájárulásom önkéntes. Fontos! Nyilatkozat nélkül, a fényképes igazolvány nem fogadható el. banki aláíró karton fénymásolata Ha az ajánlaton vagy meghatalmazáson szereplő aláírás eltér a fenti dokumentumok szerinti aláírási mintától, nem fogadható el az ajánlat és új ajánlat benyújtása szükséges, vagy új aláírási címpéldány benyújtása szükséges. Cégképviselet esetén: 30 napnál nem régebbi cégkivonat; A cég vezető tisztségviselőjének, az önálló aláírási joggal rendelkező képviselőjének az aláírásának ellenőrzéséhez a következő dokumentumok valamelyike aláírási címpéldány fénymásolata aláírás minta, amelyet ügyvéd vagy jogkörében eljáró jogtanácsos hitelesített, fénymásolatban banki aláíró karton fénymásolata ha a cégkivonat alapján megállapítható, hogy a közös képviseletet ellátó magánszemély nem a cégjegyzésre jogosult személy, akkor a cégkivonat mellett a cég vezető tisztségviselőjének az aláírási címpéldánya és azzal azonos megítélés alá eső aláírás mintája mellett (lsd. fent) szükséges egy írásbeli meghatalmazás a cégjegyzésre jogosult személytől, amelyet a megbízó (cég vezető tisztségviselője) és a megbízott személy is aláír. Tartalma: a cégvezető meghatalmazza XY alkalmazottját a Társasház ügyeinek kezelésére. A közjegyző által kiadott meghatalmazás aláírások nélkül is érvényes. Amennyiben a közgyűlési határozatban (jegyzőkönyvben) a következő felhatalmazás szerepel, nem szükséges külön meghatalmazás a cég részéről a munkatárs részére: A társasház megbízza Kft-t a közös képviselet ellátásra. A kft. nevében xy alkalmazott látja el a társasház közös képviseletét. (nem szó szerint kell ennek lennie) Ha a cégkivonatban az adószám felfüggesztettként szerepel, akkor az nem fogadható el. e) Tulajdoni lap a tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatoknak a közhiteles nyilvántartására szolgál 2 évnél nem régebbi másolat ha nem kerül benyújtásra, Társaságunk kéri le a Takarnet rendszerből, melynek költségét a mindenkori érvényes Díjtáblázat tartalmazza, és az ügyfelet terheli július 01-től a Takarnet díja nem kerül az ügyfél felé kiterhelése szerződéskötés esetén! 7

8 f) Tényleges tulajdonosi nyilatkozat Hogyan kell kitölteni? - Az első kitöltendő részbe mindig a társasház vagy a lakásszövetkezet nevét, címét az ajánlat vagy szerződés számát kell beírni, illetve a cégjegyzék számot vagy a helyrajzi számot. - A második kitöltendő sorokba társasház esetén azoknak a magánszemélyeknek az adatait kell megadni, akiknek legalább 25 % tulajdoni hányada van a társasházban. Amennyiben nincs ilyen személy, akkor a társasház közös képviselő természetes személy adatait kell feltüntetni. Lakásszövetkezet esetén a lakásszövetkezet elnökének/ügyvezetőjének az adatait kell megadni, mivel ő lesz a tényleges tulajdonos a törvény értelmében. Hogyan kell eljárni, ha cég a közös képviselő? - A társasház/lakásszövetkezet nevére kell a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kiállítani és amennyiben nincs olyan magánszemély, aki legalább 25 % tulajdoni hányaddal rendelkezik, a cég vezető tisztségviselőjének adatait kell megadni a lapon. - A közös képviselet ellátó cég adatait nem kell feltüntetni. - A közös képviselő cég részére nem kell tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kiállítani. Milyen adatokat kell megadni a nyomtatványon, mint tényleges tulajdonos, amennyiben nincs olyan magánszemély, aki rendelkezik legalább 25 % tulajdoni hányaddal? - amennyiben cég a közös képviselő: a cégvezető természetes személy adatait kell megadni és a cégvezetőnek kell aláírni, mivel ő lesz a tényleges tulajdonos. - ha magánszemély a közös képviselő: a magánszemély adatait kell megadni és neki kell aláírni a nyomtatványt. - lakásszövetkezet elnöke vagy ügyvezető igazgatója a saját adatait adja meg, mint tényleges tulajdonos minden esetben. VII. Lakásszövetkezeti kötéshez szükséges dokumentumok a.) A Lakásszövetkezet jogi személy, ezért nincs szükség a közgyűlési határozatra, sem a szerződéskötésnél, sem a módosításnál, sem a kiutalásnál, sem az elnök vagy ügyvezető igazgató megválasztása, módosítása esetén. b.) Ajánlat és ajánlat melléklet c.) 30 napnál nem régebbi cégkivonat (hiányában társaságunk lekéri a Céginformációs Szolgálat honlapjáról) d.) Alapszabály (itt nem kell és nem is lehet vizsgálni a lakásszámot) e.) Lakásszövetkezeti elnök aláírási címpéldánya, vagy ügyvéd/közjegyző által hitelesítetett aláírás mintája f.) 2 évnél nem régebbi tulajdoni lap eredeti példánya vagy fénymásolata. Ha nem kerül benyújtásra, Társaságunk kéri le a Takarnet rendszerből, melynek költségét a mindenkori érvényes Díjtáblázat tartalmazza, és az ügyfelet terheli július 01-től a Takarnet díja nem kerül az ügyfél felé kiterhelése szerződéskötés esetén! g.) Ténylege tulajdonosi nyilatkozat: (Kitöltését lásd:tényleges tulajdonosi nyilatkozat) 8

9 VIII. Társasházak szerződésmódosításakor benyújtandó dokumentumok Minden módosítással járó esetben csatolni kell a Bejelentőlap mellé a közgyűlési határozatot is, melynek tartalmaznia kell azt a módosítást, ami a Bejelentőlapon is szerepel, azaz azokat az adatokat melyből a módosítás pontosan elvégezhető (pl.: módozatváltásnál, elegendő az: 8 évre meghosszabbítjuk a szerződést, nem szükséges a pontos módozat megadása). Emelés esetén a jegyzőkönyvben szerepelnie kell annak is, hogy kérik a szerződéses összeget emelni. Az nem elegendő, ha csak arról határoznak, hogy tovább fizetik a havi megtakarítást, vagy a továbbiakban emelik a havonta fizetendő összeget. Tekintettel arra, hogy a Társasház aki nem minősül fogyasztónak - elfogadta az Általános Szerződési Feltételeket és ezzel együtt a Díjtáblázatot is, ezért a módosítás költségeiről nem kell a határozatnak rendelkezést tartalmaznia. IX. Felmondás esetén benyújtandó dokumentumok a.) Állami támogatás nélkül vagy 8 éven túli olyan módozatoknál, ahol 8 év eltelte után az állami támogatás szabadon felhasználható Bejelentőlap, vagy felmondó nyilatkozat a közös képviselő aláírásával Közgyűlési Jegyzőkönyv, amely tartalmazza a felmondás megszavazását és azt, hogy sima vagy soron kívüli felmondást kérnek, vagy közgyűlési határozat kivonat a felmondásról b.) Állami támogatás igénybevételével történő és lakáscélú felhasználást igazolni köteles szerződések felmondás esetén Bejelentőlap, vagy felmondó nyilatkozat a közös képviselő aláírásával Jegyzőkönyv vagy csak a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv kivonat a fentebb előírt alaki kellékekkel. A felmondás tartalma szerint magában foglalja a felmondás megszavazását és azt is, hogy sima vagy soron kívüli felmondást kérnek. Amennyiben erről nem nyilatkoznak, akkor rendes felmondás útján, 90 napos határidővel kell a szerződést megszüntetni. A közgyűlési határozatnak/jegyzőkönyvnek (vagy határozat kivonatnak) azt is tartalmaznia kell, hogy az állami támogatást igénybe veszik, (javasolt, hogy az is legyen megfogalmazva hogy milyen lakáscélra, milyen felújítási, korszerűsítési munkát szeretnének elvégeztetni) vagy azt hogy a megtakarítást kérik és lemondanak a lakáskölcsönről, vagy a teljes szerződéses összeget igénylik a lakáshitellel együtt. 30 napnál nem régebbi Tulajdoni lap. (Amennyiben a tulajdoni lapot nem nyújtják be, lehetőség van a Takarnet rendszerből lekérni.) c.) Soron kívüli felmondás esetén, amennyiben a közgyűlési jegyzőkönyvben nem szerepelt ennek megszavazása, szükséges a közgyűlési határozat kiegészítése, mely tartalmazza azt, hogy soron kívül ügyintézéssel (gyorsított eljárással) mondják fel a szerződést. A határozatnak célszerű azt is tartalmaznia, hogy a soron kívüli felmondás miatti díjat a társasház vállalja, amennyiben ezt nem tartalmazza a határozat, a közös képviselőnek kell tenni egy nyilatkozatot, hogy a rendkívüli felmondás miatt felszámított költséget a társasház vállalja, azt tudomásul vették. 9

10 X. Társasházak közös képviselő váltása esetén benyújtandó dokumentumok Az új közös képviselő megszavazásáról szóló Közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv, vagy határozati kivonat (a kivonatot eredeti aláírásokkal kell ellátni a közös képviselőnek és két tanúnak. A tanúknak: nyomtatott nevét és lakcímét valamint az aláírását mindenképpen tartalmaznia az aláírásnak) Aláírás azonosítására vonatkozó dokumentumok a fentiekben rögzítettek szerint. (új kötésnél előírtak szerint) Bejelentőlap 1. nyomtatvány vagy Ajánlat melléklete nyomtatvány az új közös képviselő adataival kitöltve és aláírva. Tényleges tulajdonosi nyilatkozat (Kitöltését lásd:tényleges tulajdonosi nyilatkozat) XI. Társasházak kiutalása esetén benyújtandó dokumentumok a.) Elfogadott kiutalás esetén: AVISO nyilatkozat közös képviselő általi aláírása és visszaküldése a kiutalás elfogadásáról, Közgyűlési jegyzőkönyv, melynek tartalmaznia kell, a szerződés számát, hogy a szerződést milyen lakáscélra (felújítás, korszerűsítés) használja fel a társasház, illetve azt hogy a szerződéses összeg megtakarítási részét kéri csak, azt állami támogatással vagy állami támogatás nélkül, vagy a hitelrészt is igénybe kívánja venni. Továbbá azt a bankszámlaszámot is tartalmaznia kell minden esetben a jegyzőkönyvi határozatnak amelyre kérik a kifizetést. Célszerű beleírni hogy a.. (közös képviselő neve, ha cég akkor a cég neve) közös képviselőt megbízzák az ügyintézéssel. 30 napnál nem régebbi Tulajdoni lap b.) Kiutalás visszautasítása esetén: Amennyiben nem kéri a kiutalást a Társasház az AVISO nyilatkozatot ennek megfelelően kell kitöltenie, amit a közös képviselő ír alá. Amennyiben a meglévő szerződést módosítani szeretnék, (lásd a módosításnál) erre vonatkozóan a módosításban leírt közgyűlési határozatra és dokumentumokra is szükség van még. XII. Lakásszövetkezetek szerződésmódosítása, felmondása, kiutalása esetén benyújtandó dokumentumok A módosítás, felmondás, kiutalás folyamata a társasházi kötéseknél jelzettek szerint történik, azzal a különbséggel, hogy nem kell határozatot, jegyzőkönyvet bekérni a döntésről, azt a lakásszövetkezet elnöke vagy ügyvezető igazgatója egyszemélyben dönti el és nyilatkozza le. 10