ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2013.

Átírás

1 BORSOD TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET Mezőkeresztes Dózsa György u. 37. Internet: Cg.: ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2 TARTALOMJEGYZÉK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET...3 I. Általános rész A Takarékszövetkezet bemutatása Számviteli politika Számviteli változások és hatásuk Változások a számviteli becslésekben Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet jelentősen érintő a beszámolóban meg nem jelenő- pénzügyi kötelezettségek II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékoztató rész Általános információk Tételes tájékoztató V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések ) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás ) Értékvesztés alakulása ) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel ) A hátrasorolt eszközök bemutatása ) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása ) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint ) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok ) A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költségnemenkénti bontása ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés: ) Függővé tett kamat és más tételek bemutatása ) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: ) Az immateriális javak részletezése ) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok ) Készletek leltára VI. Záradék:

3 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. Az éves beszámolót Petőházi Mihályné (születési név: Tóth Magdolna, lakcím: Mezőkövesd, Deák F. u. 36.) ügyvezető, pénzügyi szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása A beszámolót készítő vállalkozás megnevezése: BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye 3441, Mezőkeresztes, Dózsa György u. 37. Internetes honlap pontos címe A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma 2013.átlag fő 73 fő A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2013.december A takarékszövetkezet március 31-én alakult. A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (jogelőd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatás devizában, valutában történő végzése, faktorálás, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, 3

4 elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papíralapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, kezesség és bankgarancia vállalás, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, valutával, devizával ide nem értve a pénzváltási tevékenységet, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), pénzváltási tevékenység MNB engedélyez szerint, a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység; a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) a szerinti közvetítői tevékenység folytatása; függő biztosítás közvetítő tevékenység. A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi ügyfelek száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A tevékenység központja Mezőkeresztes, Dózsa György u. 37. sz. alatt van. Kirendeltségek: Mezőkeresztes, Dózsa György u. 37. Szentistván, Széchenyi u. 10. Bükkábrány, Mátyás király u. 15. Borsodivánka, Szabadság u. 4. Mezőnyárád, Szent István király u. 84. Sály, Tél u. 2/b. Mezőkövesd, Mátyás király u. 70. Tibolddaróc, Széchenyi u. 1/a. Miskolc, Gutenberg u. 1. Miskolc, Szolártsik tér 23. Tiszaújváros, Széchenyi u. 25. Mezőcsát, Hősök tere 17/a Mályi, Fő u. 18. Miskolc, Vörösmarty u. 43. Betétgyűjtő pénztárak az alábbi községekben működnek: Mezőnagymihály Vatta Kács Tiszavalk betétgyűjtő pénztár működését a Takarékszövetkezet Igazgatósága IV. negyedévben megszüntette elsősorban bankbiztonsági hiányosságok és a csekély ügyfélforgalom miatt. 4

5 Saját jogú zálogházat üzemeltetünk az alábbi helységben: Szerencs A takarékszövetkezetet 9 fős igazgatóság és 5 fős felügyelő-bizottság irányítja. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt jogi személy természetes személy tagok Összesen: Takarékszövetkezetünknél az alaprészjegy névértéke Ft. 512 fő teljes jogú taggal rendelkezik a szövetkezet. A részjegyek 99,95 %-át a magánszemélyek birtokolják. Egy főre jutó legmagasabb részjegy a részjegy állomány 14,82 %-át teszi ki. A tulajdonosi jogok gyakorlása nem függ az egy tagra jutó részjegyek számától. A Takarékszövetkezet nem rendelkezik kapcsolt vállalkozással. A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: Megnevezés Ig.h. Utolsó mód: Számviteli Politika IG-6/13/ Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési IG-6/13/ szabályzata Eszközök és források leltározási szabályzata 1/5/13/ Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és 2/5/13/ Céltartalékképzési szabályzat Fedezetértékelési szabályzat 2/5/13/ Pénz-és értékkezelési szabályzat 1/2/ Számlavezetésre vonatkozó szabályzat 4/5/ Betétgyűjtésre vonatkozó szabályzat 7/6/ Befektetési és bef.minősítési szabályzat 6/1/ Kockázatvállalási szabályzat 2/4/8/ Szigorú számadású nyomtatványok kezelési szabályzata 3/7/ Ügyfél és partner minősítési szabályzat 2/4/8/ A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatáról szóló szab. 4/3/ Nem problémamentes kategóriába tartozó kintlévőségek, 2/3/5/ befektetések értékvesztés képzés szabályzata A takarékszövetkezet kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali politikája 4/3/ A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra a Számviteli Politika, az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata és a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési szabályzat, melynek főbb elemeit a számviteli politika keretében ismertetjük. 5

6 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- érvényes számviteli politikával rendelkezik. A évi CXXXV. törvény előírásai szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (továbbiakban: Integrációs Szervezet) által számviteli politika keretében két db közvetlen hatályú és két db közvetett hatályú szabályzat került kiadásra. A Számviteli Politika (közvetlen hatályú), Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési (közvetlen hatályú), Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési (közvetett hatályú), Fedezetértékelési (közvetett hatályú) szabályzatokat a Takarékszövetkezet Igazgatósága november 19-i ülésén hagyta jóvá. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere (tekintettel az Integrációs Szervezet által a Takarékszövetkezetre nézve közvetlen, vagyis kötelezően alkalmazandó szabályzatok előírásaira) a számviteli megoldások alkalmazására korlátozódott. A beszámoló összeállításának szabályrendszere és főbb jellemzői A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1.sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2.sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamit az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. A mérleg fordulónapja: december 31. A mérlegkészítés időpontja, vagyis amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el kell végezni: a mérleg fordulónapját követő év január 31. A zárlati munkák gyakorisága, mélysége a következő: havi, negyedéves, éves. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak szerint alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF A jelentős összegű hibát az előző évekre vonatkozó elkülönített hatásként kell kimutatni. A mérlegben és az eredménykimutatásban külön harmadik oszlopban egy összegben, a kiegészítő mellékletben évenkénti részletezésben. Minden egyéb, nem rögzített értékhatár, amely szerint a számviteli elszámolás, az értékelés során felmerülő tételek a számviteli elszámolás szempontjából jelentősnek tekintendők, az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékeléséről szóló szabályzatban kerülnek megfogalmazásra. 6

7 A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet. Az értékcsökkenés elszámolásának szabályai és módszere A Takarékszövetkezet az aktivált immateriális javakra vonatkozóan a társasági adótörvény által is elismert - alábbiakban összefoglalt értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza időarányos leírással, bruttó érték alapján, lineáris leírás keretében, állandó értékcsökkenési leírási kulcsokkal. Eszközcsoport Hasznos élettartam (év) Alapítás-átszervezés aktivált értéke 5 év 20% Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5 év 20% Vagyoni értékű jogok gyorsan elavulók 3 év 33% Vagyoni értékű jogok középtávon elavulók 5 év 20% Vagyoni értékű jogok lassan elavulók 6 év 16% Szellemi termékek (pl. szoftverek) gyorsan elavulók 2 év 50% Szellemi termékek (pl. szoftverek) középtávon elavulók 3 év 33% Szellemi termékek (pl. szoftverek) lassan elavulók 5 év 20% Egyéb szellemi alkotások gyorsan elavulók 3 év 33% Egyéb szellemi alkotások gyorsan elavulók 5 év 20% Üzleti vagy cégérték (good-will) 5 év 20% Leírási kulcs (%) A Takarékszövetkezet az aktivált tárgyi eszközeire az a társasági adótörvény által is elismert alábbi táblázatban összefoglalt értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza időarányos leírással, bruttó érték alapján, lineáris leírás keretében, állandó értékcsökkenési leírási kulcsokkal. Eszközcsoport Hasznos élettartam (év) Leírási kulcs (%) Ingatlanok 50 év 2% Egyéb építmények 50 év 2% Bérelt ingatlanon végzett beruházások 16 év 6% Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok konkrét lejárattal a jog fennállásának időszaka Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok egyéb esetben 5 év 20% Műszaki berendezések, egyéb felszerelési tárgyak 7 év 14,5% Ügyvitel-technikai eszközök 3 év 33% Számítástechnikai eszközök gyorsan elavuló 2 év 50% Számítástechnikai eszközök középtávon elavuló 3 év 33% Számítástechnikai eszközök lassan elavuló 5 év 20% Járművek 5 év 20% Irodai bútorok, berendezések 7 év 14,5% Egyéb berendezések, felszerelések (nem banküzemi) 7 év 14,5% az időszaknak megfelelő érték A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték, előállítási érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. Alkalmazott értékelési eljárások 7

8 A készletek értékesítésekor, könyvekből történő kivezetésekor a Takarékszövetkezet a FIFO eljárást alkalmazza. A befektetési és a forgatási célú értékpapírokat a hosszú, illetve rövid távú jövedelem szerzése szempontjából különíti el a Takarékszövetkezet. A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6. -a, illetve a 250/2000. (XII.24) Korm. r. 7.sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a Takarékszövetkezet Igazgatósága jóváhagyta a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési Szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. A kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatár ügyfél/ügyfélcsoport szinten a Takarékszövetkezet mindenkori auditált a Monitoring szabályzat hatályba lépésekor a december 31-i állapot szerinti korlátozások alapjául szolgáló - szavatoló tőkéjének 1 %-a, azaz ezer Ft. Az ezt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást a késedelem időtartamának és az elfogadható fedezetek értékelésével - alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül összetett szempontok alapján minősíti a takarékszövetkezet. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi táblázat alapján határozza meg: Értékvesztés kulcsok a csoportos minősítés keretében - a lejárt napok száma mellett a biztosítékot (fedezettséget) is figyelembe vevő egyszerűsített minősítési eljárás esetére Lejárt napok száma Fedezettség* Lakosság Vállalkozás 150 % felett % között 75 % alatt ÉV kulcs Nagyobb, mint 730 Nagyobb, mint A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem 8

9 esedékes minősített kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A takarékszövetkezet alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. Térítés nélkül átvett állampapír, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke megegyezik a piaci értékkel. Piaci értéknek minősül a tőzsdei árfolyam, ennek hiányában a bankközi piacon megfigyelhető árfolyam, vagy független külső szakértő által a Takarékszövetkezet kérésére megállapított árfolyam. Az ajándékként, hagyatékként kapott, illetve többletként fellelt értékpapír bekerülési értéke az állományba vételkor ismert piaci érték, apportba kapott értékpapír bekerülési értéke az apportérték. Követelés fejében átvett értékpapírok bekerülési értéke nem lehet magasabb a kiváltott követelés értékénél. A bekerülési értéket növelő egyéb tételek ezen eszközök esetében is a bekerülési érték részét képezik. A Takarékszövetkezet bekerülési értéknek tekinti az értékpapírok esetében csődeljáráskor a csődegyezség szerinti értéket, felszámolási, illetve végelszámolási eljáráskor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéket, tőkeleszállításkor pedig az értékpapír piaci értékét, ami a tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli piaci árfolyam, vagy ennek hiányában független külső szakértő által a Takarékszövetkezet kérésére megállapított árfolyam. Az értékpapír piaci értékének meghatározásakor a Takarékszövetkezet figyelembe veszi: az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. Követelés fejében átvett és saját célra hasznosított immateriális javak, tárgyi eszközök, továbbértékesítési céllal átvett készletek vételára nem lehet magasabb a kiváltott követelés értékénél. A Takarékszövetkezet bekerülési értéknek tekinti az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek esetében csődeljáráskor a csődegyezség szerinti értéket, felszámolási, illetve végelszámolási eljáráskor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéket, tőkeleszállításkor pedig az immateriális jószág, tárgyi eszközök piaci értékét. Apportbehozatal esetén a bekerülési érték az apportérték, többletként fellelt immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet bekerülési értéke a piaci érték. Térítés nélkül átvett immateriális javakat, tárgyi eszközök, készletek a Takarékszövetkezet piaci értéken veszi nyilvántartásba. A bekerülési értéket növelő egyéb tételek ezen eszközök esetében is a bekerülési érték részét képezik. A Takarékszövetkezet a tárgyi eszközökre vonatkozóan nem él az értékhelyesbítés lehetőségével, az alábbi kivételtől eltekintve: A Takarékszövetkezet kizárólag olyan eszközök vonatkozásában él - az érvényben lévő Számvitel politika előírásai szerint - az értékhelyesbítés lehetőségével, amelyek után már december 31-én volt fennálló értékelési tartaléka. Terven felüli értékcsökkenést számol el a Takarékszövetkezet a tárgyi eszközöknél, a beruházásnál, ha a piaci értéke tartósan lecsökkent, mert feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiányzik, vagy a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke. 9

10 A szövetkezet jelentősnek tekinti a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét, ha 10 millió forint alatti bekerülési érték esetén az 1 millió forintot, 10 millió forintnál nagyobb bekerülési értékű eszköz esetén a bekerülési érték 10 %-át meghaladja. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának (az eszköz könyv szerinti értéknél alacsonyabb értéken való értékelésének) okai részben, vagy teljesen megszűnnek, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést a Takarékszövetkezet a piaci értékig, de legfeljebb az eszköz terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével számított nettó értékéig visszaírja. A Takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. (Sztv. 59/A. ) Egyéb számvitel-politikai elemek A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékát veszteség ellentételezésére ben teljes mértékben felhasználta üzleti évben ilyen címen céltartalékot nem képzett. 3. Számviteli változások és hatásuk A takarékszövetkezet az előző (2012.) évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit jogszabályi módosítások miatt megváltoztatta. Az Integrációs Szervezet által kiadott és kötelezően alkalmazandó szabályzatok az alábbi elszámolási módszereket, értékelési eljárásokat, illetve mértékeket változtatta meg: a) A legjelentősebb változást a Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat és azok mellékleteiben kialakított értékelési és minősítési szabályok okozták. A követelések minősítésében fontos változás, hogy a teljes szempontú és az egyszerűsített minősítés értékhatára (az eddigi lakossági 5 millió Ft és a vállalkozói, önkormányzati 6 millió Ft-ról) a szavatoló tőke 1 %-nak megfelelő 11,938 millió Ft-ra változott, mely a portfolióban jelentős szerkezeti átrendeződést okozott. Az elmúlt években kialakult % teljes szempontú és % egyszerűsített arány eltolódott 75 % - 25 %-ra az egyszerűsített hitelek javára. 10

11 Minősítési kategória Problémamentes A minősítési kategória szerinti hitelállomány Minősítési eljárás adatok: ezer Ft-ban tőke év év% tőke év év% egyszerűsített teljes szempontú összesen Külön figyelendő egyszerűsített ,00% ,00% teljes szempontú ,33% ,30% összesen ,23% ,18% Átlag alatti egyszerűsített ,00% ,26% teljes szempontú ,99% ,07% összesen ,83% ,41% Kétes egyszerűsített ,00% ,38% teljes szempontú ,51% ,18% összesen ,15% ,78% Rossz egyszerűsített ,00% ,08% teljes szempontú ,11% ,85% összesen ,00% ,56% egyszerűsített ,09% ,37% ÖSSZESEN teljes szempontú ,22% ,81% összesen ,46% ,72% Korrekció egyszerűsített teljes szempontú ,74% összesen ,74% KORRIGÁLT ÖSSZESEN egyszerűsített ,09% ,37% teljes szempontú ,68% ,81% összesen ,30% ,72% b) Az egyszerűsített hitelek minősítési eljárása az új Monitoring szabályzat szerint megváltozott; a késedelmes napok száma mellett már az ügyviteli rendszer a minősítés során az ügylethez rögzített elfogadható fedezeteinek értékét is számításba veszi Az Értékvesztés kulcsok a csoportos minősítés keretében - a lejárt napok száma mellett a 11

12 biztosítékot, fedezettséget is figyelembe vevő egyszerűsített minősítési eljárás esetére című táblázat adatai alapján. Az egyszerűsített hitelekre vonatkozó értékvesztés kulcsok változását az alábbi táblázatban szemléltetjük: Minősítési kategória Értékvesztés kulcsok változása az egyszerűsített minősítés keretében előtt és azt követően Értékvesztés kulcs (%) Lejárt napok száma Lakosság Vállalkozás 150 % felett Fedezettség % között ÉV kulcs (%) Probléma mentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz 71 Nagyobb, mint % alatt Nagyobb, mint c) Az értékvesztés állomány jelentős változásának elsődleges oka a Takarékszövetkezetnél év végén feltárt, aktív üzletágat érintő visszaélésből eredő követelés és annak értékvesztésének könyvekből történő kivezetése. Ezen állomány és a hozzá kapcsolódó értékvesztés nélkül a i tőkekövetelés összege e Ft, a hozzá kapcsolódó értékvesztés állomány: e Ft, az átlagos értékvesztés szint 7,30 %. Ehhez viszonyítva a i állomány e Ft, a hozzá kapcsolódó értékvesztés tömeg e Ft, az átlagos értékvesztés szint: 7,72 %. Megállapítható, hogy a bázishoz mért értékvesztés mind állományi adata mind értékvesztés szintje megközelítőleg azonos, az eltérést nem minősítjük jelentősnek. Ennek ellenére meg kell jegyezzük, hogy a én hatályos értékvesztés és céltartalékképzési szabályzat előírásai eltérnek a én hatályos szabályozástól, azonban ezen eltérések összhatása kiegyenlítődik. d) Az ügyfelekkel szembeni követelésállomány, ami december 31-én e Ft volt, december 31-én pedig eft (korrigált). A problémamentes állomány aránya e körben 62,48 %-ról 73,95 %-ra nőtt. Az arányeltolódás a minősítési rendszer változására vezethető vissza, a korábban alkalmazott minősítési eljárás szigorúbb volt, mint a december 31-én hatályos. 4. A Takarékszövetkezet mind 2012-ben, mind pedig 2013 évben immateriális javai valamint tárgyi eszközei vonatkozásában a társasági adóról szóló törvény által elismert leírási kulcsokat alkalmazta a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásakor. Tehát a számviteli becslésekben változások nem következtek be. 12

13 5. A Takarékszövetkezetnél 2013 évben sem külső ellenőrzés sem pedig önellenőrzés keretében jelentős összegű hiba feltárásra nem került. 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a december 31-i ezer Ft-ról eft-al emelkedett, elérte a ezer Ft-ot december 31-én. Ebből: a saját tőke növekedése eft a kötelezettség növekedése eft az átmenő passzívák csökkenése eft a céltartalék emelkedése 335 eft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a kötelezettségek emelkedéséből származik. A takarékszövetkezet piackövető kamatpolitikájának és a szolgáltatások színvonal emelkedésének köszönhetően az ügyfelektől származó források is bővültek. A Takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben megtartotta annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben komoly konkurenciaként jelent meg a Magyar Állam a referencia kamatokat meghaladó, EHO mentes hozamot ajánló állampapírokkal. a.) Az eszközállomány és összetételének alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s Mo Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,7% ,3% -0,3% 2. Állampapírok ,7% ,4% 3,8% 3. Hitelintézetekkel szembeni köv ,1% ,2% 5,1% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,1% ,7% -3,4% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,3% ,5% -4,8% 6. Immateriális javak ,0% ,0% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,3% ,4% 0,1% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,5% ,6% 0,1% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,2% ,8% -0,4% E S Z K Ö Z Ö K

14 Az ügyfelekkel szembeni követelés év végén eft volt, melyet a mérlegben csökkentett az eft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva eft-al csökkent nettó értéken, s így aránya a mérleg-főösszeghez viszonyítva 38,7 % lett. 2.Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S Mo Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,2% ,4% 6,2% 3.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,7% ,5% -2,1% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,2% ,1% -4,1% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3+4.SORA ÖSSZ A fentieket szemléltetik a következő diagramok: 14

15 A 2.sz.tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések 6,2 % -ponttal növekedtek. A szerkezeti változás a tudatos üzletpolitika következménye. A lejárati idő alapján csoportosítva a követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében 59,9 %- ról 63,9 %-ra emelkedett. b.) Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány a takarékszövetkezetnél én eft volt, eft-al kevesebb az előző évinél. 3.Tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés Mo Mo. Elt.+,- Problémamentes ,1% ,4% 10,3% Külön figyelendő ,8% ,3% -4,5% Átlag alatti ,2% ,4% -0,8% Kétes ,4% ,9% 0,5% Rossz ,5% ,9% -5,5% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.)

16 Portfolió elemzés minősítés (nettó) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés Mo.% Mo.% Elt.+.- Problémamentes % % 0,1 Külön figyelendő % % -0,1 Átlag alatti % % 0,0 Kétes % % 0,0 Rossz % % 0,0 Mindössz. (mérleg.+mérl.k.) Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,44 4,70 A táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan 4,7 "osztályzatot" kaphatott volna. Ez az érték kis mértékben emelkedett a évi záró értékhez (4,44) viszonyítva december 31-én a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a teljes hitelállományhoz viszonyítva 11,31 % volt, amely a évi CXXXV. számú integrációs törvény 1. f. pontja alapján az előírásoknak megfelel. A szövetkezet nagy fontosságot tulajdonít ezen törvényi előírás folyamatos figyelemmel kísérésére (diagram). 16

17 c.) Források összetételének alakulása A takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy az idegen források és a takarékszövetkezet saját tőkéjének megoszlása minimálisan változott. 4./A Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés Mo Mo. Elt. Saját források ,3% ,2% -0,1% Idegen források ,7% ,8% 0,1% F O R R Á S O K /B Tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke Jegyzett tőke változása Tőketartalék Általános tartalék Általános tartalék képzés Eredménytartalék Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése, egyéb átvezetés Lekötött tartalék Lekötött tartalék képzés Értékelési tartalék Vagyon értékelés Mérleg szerinti eredmény +Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke A saját tőke az előző évhez képest e Ft-al növekedett, melynek nagyobb része a tárgyévi mérleg szerinti eredményből és az értékelési tartalék növekedéséből származik. 17

18 5.Tábla Az idegen források összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés Mo Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv ,6% ,7% 0,1% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,4% ,3% 3,9% 3.) Egyéb rövid ,7% ,2% -5,5% Rövid lejáratú kötelezettségek ,7% ,2% -1,5% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú ,3% ,2% 1,9% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,1% ,6% -0,5% 6.) Egyéb hosszú 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,3% ,8% 1,5% K Ö T E L E Z E T T S É G EK Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében eft-al nőtt. A növekedés jelentős része a lakosság és a vállalkozók látra szóló és folyó számla betéteinek, valamint a lakossági egy éves lekötésű betétkönyvekbe elhelyezett betétekből származott. Az értékpapír-szerű betételhelyezés jelentősen, eft-al csökkent. A források összetétele lejárati idő szerint kis mértékben változott, a hosszú lejáratú források aránya nőtt 1,5 % -ponttal. d.) Tőkemegfelelés-ICAAP A Takarékszövetkezet ban új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át. A belső tőkekövetelmény számítás (icaap) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek megfelelően azonosítsák, mérjék, összesítsék és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait. A Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet és azt folyamatosan fejleszti. 6.tábla Tőkekövetelmény alakulása MNB kód Megnevezés Index/eltérés CAB211 Sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény % CAB212 IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye Összes tőkekövetelmény hitelezési és CAB21 partner kockázatokra % CAB22 Elszámolási kockázat tőkekövetelménye CAB23 Tőkekövetelmény: pozíció, devizaárfolyam, árú kockázatokra CAB24 Működési kockázat tőkekövetelménye % CAB26 Egyéb és átmeneti tőkekövetelmény CAB2 Tőkekövetelmény minimális szintje % Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) hatása % Összes tőkekövetelmény II.pillér alatt tőkepufferrel % 18

19 A táblázatból kitűnik, hogy a tőkekövetelmény az előző évhez képest jelentősen csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa jóváhagyta az SZHISZ összevont felügyelet alá tartozó tagjai számára az egymással szembeni kitettségeik esetében nulla kockázati súly alkalmazását. 7.Tábla Szavatoló tőke számítás és a fizetőképességi mutató A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés Jegyzett tőke Befiz.jegyz.tőkébe tart.visszavás.saj.részv Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve Jegyzett, be nem fizetett tőke Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 12 ALAPVETŐ TŐKE Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkeelemek csökkentése 16 JÁRULÉKOS TŐKE Levonások előtti szavatoló tőke Egyéb korrekciók +, SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) Fizetőképességi mutató-tmm 15,75% 19,92% 21 Tőkemegfelelési mutató-icaap 13,12% 16,60% A takarékszövetkezet tőke-megfelelési mutatója a 2. pillér alatt 16,60 %, az előirt 8 % minimális követelmény 207,50 %-a. Míg a hitelezési kockázat szintjén a mutató 27,70 % lenne, a működési kockázat tőkekövetelménye miatt a mutató 7,78 %-ponttal csökken. A tőkepuffer számítás további eft tőkét indukált. 19

20 e.) Jövedelmezőség Szövetkezetünk adózás előtti nyeresége eft. s.sz. 8.tábla Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedezete Általános igazgatási költségek a -Ebből: szem.i jellegű ráford Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A kamatkülönbözet csökkenése a hitelállomány és az átlag hitel kamatláb csökkenésére vezethető elsősorban vissza. Hitel oldalon az irányadó kamatlábak változása, csökkenése az analitikus rendszerben a 3 havi BUBOR alakulásához kötött üzleti kamat alkalmazásával - automatikusan megtörtént, azonban forrás oldalon a kondíciók változtatása a komoly piaci verseny (3.6. pont) miatt nem következhetett be csak késleltetve. A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Mo.% Mo.% Hitel ,1% ,6% Állampapírok ,9% ,2% Bankközi betétek ,5% ,6% Egyéb ,2% ,2% Jutalékos bevételek ,3% ,4% Ebből: -folyószámla vezetés ,6% ,9% -megbízásos betét ,1% ,1% -bankkártya ,3% ,2% -biztosítás ,2% ,2% -bankgarancia ,1% 0 0,0% Összesen: ,00% ,0% 20

21 9.tábla Jövedelmezőségi mutatószámok adatok:%-ban Jövedelmezőségi mutatószámok S.sz. Megnevezés Me Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % -6,7% 1,6% 8,3% 2 Eszközarányos bevétel % 11,0% 9,4% -1,6% 3 Eszközarányos nyereség % -0,7% 0,2% 0,9% 4 Saját tőke arányos nyereség % -10,1% 2,1% 12,2% A bevételarányos eredmény 8,3 %-ponttal nőtt, míg az eszközarányos bevétel 1,6 %-ponttal csökkent. A tőkearányos eredmény 12,2 %-ponttal emelkedett. f.) Likviditás évben a takarékszövetkezet tartalékolási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítette. A tartalékköteles források 100 %-át készpénzben és számlapénzben kellett elhelyezni. 10.Tábla Kötelező jegybanki tartalék teljesítése Időszak Kötelező t. Teljesítés Eltérés január február március április május junius július auguszt szeptemb október november december Év átl

22 A pénzeszközök alakulását az alábbi diagrammal szemléltetjük: 3.sz.diagram pénzeszközök pénzeszközök jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 7. A Takarékszövetkezetnél a beszámolóban nem szereplő jelentős pénzügyi kötelezettség nincs. II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok 1. Általános előírások szerinti bemutatások a. Össze nem hasonlítható adatok a mérlegben A mérlegsorok tartalma az előző évhez viszonyítva nem változott. b. Tételátrendezések helyei A mérlegben saját elhatározásból tételátrendezés nem történt, a főkönyvi kivonat alapján a korábbi év gyakorlatának megfelelően történt a mérleg összeállítása. c. Értékelési eljárás megváltoztatásából származó eltérések Az előző évhez viszonyítva a mérlegtételek értékelése első sorban az ügyfelekkel szembeni követelések tekintetében változott, azonban a két értékelési módszer (2012. dec. 31., dec. 31. szabályok előírásai) kihatásának mérlegre gyakorolt eltérését nem tekintjük jelentősnek (lásd.: I. 3. pont). 22

23 2. Tételes bemutatások a mérleghez a. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 11.tábla Immateriális javak, tárgyi eszközök állományának alakulása Megnevezés Immateriális javak Ingatlanok Egyéb berendezés Beruházás 1. Bruttó érték Nyitó Növekedés ebből átsorolás Csökkenés ebből átsorolás Záró Halmozott écs. Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Tárgyévi écs Nettó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Immateriális javakat és tárgyi eszközöket érintő átsorolások: Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket érintő átsorolás nem történt. b. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenések alakulása 12.sz.tábla Elszámolt értékcsökkenési leírás részletezése Megnevezés Immat.jav. Ingatlanok Egyéb berend. Beruházás 1. Terv szerinti össz a) lineáris b) degresszív c) telj.ar d) egyéb (kis.é) Terven felüli écs TFÉCS. visszaírása 0 4. Elszámolt t.évi écs

24 c. Befektetett pénzügyi eszközök alakulása S.sz. Megnevezés Részvények Egyéb Kötvények Összesen: pénzügyi bef. 1. Nyitó mérleg sz.érték Befektetések az év folyamán 3. Forgóeszközből átsorolt Befektetett eszközből átsorolás 5. Értékesítés Záró érték Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. Részvényesei vagyunk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-nek e Ft-al,, a Hitelgarancia Zrt-nek 200 eft-al, a Banküzlet Zrt-nek 100 eft-al, az Orient+ Zrt-nek 500 eftal és a Tak-Invest Zrt-nek eft-al. Az Orient+ Zrt. részvényre 100 % értékvesztés került elszámolásra. d. Egyéb követelések Mérleg eszköz 12.b. Egyéb követelések Ezer Ft-ban Főkönyvi számlaszám Megnevezés Összeg 334 Bankkártya elszám.számla Megelőlegezett kedv.kamat visszafiz.szla Postabélyeg elszámolás Kilépő tagokkal kapcs.elszám Étkezési jegy Belföldi vevők Belföldi vevők értékvesztése Hit.int.szemb.egyéb követelés Hit.int.szemb.egyéb köv. ért.veszt Költségvetési kiutalási igények Széchenyi kártya és egyéb támogatások Biztosítókkal kapcs.elszám Egyéb követelések zálogház Ügyfelekkel szemb.egyéb követelés Társasági adó Hitelintézeti járadék 34 Összesen

25 e. Egyéb kötelezettségek Mérleg forrás 4.a. Egyéb kötelezettségek Ezer Ft-ban Főkönyvi számlaszám Megnevezés Összeg 329 Értékpapír elszám.szla Kliring számla Munkáltatói hitelek elszám.szla Biztosítókkal kapcs.elszám Hitelint.szemb.röv.lej.köt Költségvet.szemb.egyéb köt Belföldi szállítók Felügyelettel szembeni köt Jövedelem elszám.szla Alaprészjegyek osztaléka Kilépett tagok töredék részjegy elszám Tagok részjegy befizetése Adóstúlfizetés Végrehajtóval szemb.köt Tranzakciós illeték SZJA elszámolási szla Rehab. és szakképzési hj.elsz Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbizt.és munkaerő p.jár EHO elsz.számla Idegenforgalmi adó ÁFA elszámolás 31 Összesen f. Egyéb a mérlegtételekhez kapcsolódó tételes kiegészítés Az értékhelyesbítést az alábbiak szerint mutatjuk be: Megnevezés Nyitó érték Növekedés Csökkenés Záró érték Ingatlanok/telek Ingatlanok/épületek Mindösszesen: A án készült értékbecslések felülvizsgálatát és aktualizálását i állapotra vonatkozóan a KERIP 94 Kft ügyvezetője, Kósa Bertalanné EUFIM minősített felsőfokú vagyonértékelő ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő elvégezte. A könyvvizsgáló az értékhelyesbítés számszaki levezetésének szabályosságát ellenőrizte. 25

26 Az aktív és passzív időbeli elhatárolások összetevői és ezek időbeli alakulásának a bemutatása: hiv. Megnevezés Eltérés +,- 13.a Bevételek aktív időbeli elhatárolása Hitelkamatok elhatárolása Értékpapírok kamatainak elhatárolása Pü.i. és befekt.tev.aktív elhatárolása b Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c halasztott ráfordítások a Bevételek passzív időbeli elhatárolása b Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Betétkamatok elhatárolása Pü.i. és befekt.tev.passzív elhatárolása c halasztott bevételek A lekötött tartalék soron 512 e Ft szerepel. Jogcíme: szövetkezeti közösségi alap, mely a szövetkezeti tagok közösségi céljait szolgálja. g.) A Takarékszövetkezet a hosszú lejáratú kötelezettségekből a rövid lejáratú kötelezettségek közé nem sorolt át tételeket h) Azon kötelezettségek bemutatása, amelyek futamideje nagyobb, mint 5 év Ügyfelekkel szemben 5 éven túli kötelezettségünk csak a Start számla konstrukcióból keletkezett én 234 db Start számlát kezeltünk e Ft értékben. Hitelintézetekkel szembeni 5 éven túli kötelezettségek: Az MNB Növekedési Hitelprogram (NHP) I. pilléréből 470 millió Ft-ot, a II. pilléréből 60 millió Ft-ot igényelt meg a Takarékszövetkezet, amit az allokáció után megkapott. Takarékszövetkezetünkhöz összesen 25 db igénylést nyújtottak be az ügyfelek összesen e Ft összegre az NHP I. pillérre. Ebből engedélyezésre került 21 db hitel e Ft értékben, december 31-ig e Ft került folyósításra. Takarékszövetkezetünk az NHP második szakaszába történő részvételhez a TakarékBank Zrtvel keretszerződést írt alá. Az NHP II. limitigényünket, mely Ft az SZHISZ Igazgatósága jóváhagyta. i) A zálogjoggal, és hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek Megnevezés Biztosíték fajtája Összeg MTB Zrt-től felvett refinansz.hitelek I betét eft MTB Zrt NHP refinansz.hitelek Magyar Állampapír eft 26

27 j) A környezetvédelemmel kapcsolatos kiegészítések A Takarékszövetkezet környezetterhelő tevékenységet nem végez. A tárgyi eszközök között a számítástechnikai eszközök minősülnek veszélyes hulladéknak, amelyeket hivatalos hulladékkezelő társaság részére adunk át. Környezetvédelemmel kapcsolatos céltartalék képzés nem indokolt. III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 1. Általános előírások szerinti kiegészítések a.) Az eredmény-kimutatásban az össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése Az eredmény-kimutatás sorai tartalmilag nem változtak az előző évhez viszonyítva, az összehasonlíthatóság biztosított. b.) Az eredmény-kimutatásban a tételátrendezések helyeinek megjelölése Az eredmény-kimutatásban saját döntés alapján tételátrendezés nem történt. c.) Az eredmény-kimutatásban az értékelési eljárások megváltoztatás oka, hatása Az előző évhez viszonyítva a mérlegtételek értékelése első sorban az ügyfelekkel szembeni követelések tekintetében változott, azonban a két értékelési módszer (2012. dec. 31., dec. 31. szabályok szerinti előírások) eredményre gyakorolt hatását nem tekintjük jelentősnek (lásd.: I. 3. pont). 2. Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz a) A rendkívüli bevételek és ráfordítások jogcímeinek részletes bemutatása Megnevezés Rendkívüli bevételek: Térítés nélkül átvett eszközök Véglegesen fejl.célra kapott támogatás Rendkívüli ráfordítások: Egyesületek támogatása Térítés nélkül átvett eszközök piaci értéke: az OTSZ tulajdonában lévő takarékbanki részvények átadása. A rendkívüli ráfordítások érintették a társasági adóalapot: az egyesületek támogatása Nem a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos ráfordítás, ezért növeli az adózás előtti eredményt. 27

28 b) Valutában elszámolt bevétel Ft összege A Takarékszövetkezetnek ilyen jogcímen bevétele nem volt. c) A pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézeti járadék bemutatása Adóalap Mérlegfőösszeg ( ) Bankközi hitelből követelés Hitelintézeti kötvény Hitelintézeti részvény Egyéb 300 Csökkentő tételek össz: Módosított mérlegfőösszeg Pénzügyi szervezetek különadója A 2006.évi LIX. törvény alapján a Takarékszövetkezet a járadékfizetési kötelezettségét az alábbiakban állapította meg: Állami kamattámogatással érintett hitelszámlák Bevétel Kiegészítő kamattámogatásos hitel Széchenyi Kártya hitel Összesen: A bevétel 5%-a, mint járadék a 8625 számlán elszámolva d) A kapcsolt felei nincsenek a Takarékszövetkezetnek e) A társasági adóalapot módosító tételek A társasági adó megállapítása során jelentkező adóalap korrekciós tételek a következők: Társasági adóalapot módosító tételek Adózás előtti eredmény Adóalapot növelő tételek Céltartalék képzés 0 Értékcsökkenési leírás Jogerős határozattal megállapított bírságok 122 Nem a váll.tev.kapcs.ktsg.ráford. 520 Adóalapot növelő tételek összesen: Adóalapot csökkentő tételek: Céltartalék felszabadítás 0 Értékcsökkenési leírás Osztalék 706 Adományok 0 Adóalapot csökkentő tételek összesen Adóalap:

29 f) A hitelintézeti különadó bemutatása: A hitelintézetek különadójának bemutatása: Megnevezés Adózás előtti eredmény Adózás előtti eredményt növelő tétel Adóalap Különadó fizetési kötelezettség (30%) 0 A Tksz. Kjtv.4/A. (6)a) fizetendő különadó A pü.i sz.különadójának módosított összege Rendelkezés a pü.i sz. különadó összegének módosításaként jelentkező adótúlfizetés összegéről 0 g) Költségnemek: KÖLTSÉGNEMEK S.sz. Megnevezés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 0 I. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok II. Személyi jellegű ráfordítások III. Értékcsökkenési leírás * I.-II.-III. Összesen IV. Tájékoztató rész 1. Általános információk a.) Szövetkezetünk tagja az Országos Betétvédelmi Alapnak. A tárgyévet illető tagsági díjat teljes egészében befizettük. b.) Részt veszünk a takarékszövetkezetek integrációjában. c.) A takarékszövetkezetnél többségi, vagy befolyásoló részesedés nincs. 29