Natura 2000 el vizsgálati dokumentáció

Átírás

1 Natura 2000 el vizsgálati dokumentáció a körzeti erd tervezés során az erd gazdálkodásra vonatkozóan megállapított el írás-javaslatoknak a Szigetvári erd tervezési körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló él helytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékelésér l Készítette a Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közrem ködésével Pécs 2014

2 1. Azonosító adatok A tervet készít szervezet: Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (7633 Pécs, Lázár Vilmos u. 12.) Vezet tervez neve, elérhet sége: Balogh Lajos erd tervezésért felel s ov. ( ) Az adatokat szolgáltató szervezet: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (7625 Pécs, Tettye tér 9.) Kapcsolattartó neve, elérhet sége: Laczik Dénes erdészeti referens ( ) 2. Az érintett Natura 2000 területek 2.1. Az erd tervezési körzetben található Natura 2000 területek (1. térkép): Kódja Natura 2000 terület neve státusza érintett erd terület (ha) érintett NPI 1 HUDD10013 Zselic MV 4403,70 DDNPI HUDD20008 Ormánsági erd k TM 708,75 DDNPI HUDD20004 Dél-Zselic KJTM 2827,01 DDNPI HUDD20016 Észak-zselici erd ségek KJTM 1551,83 DDNPI HUDD20052 Ormánsági vizes él helyek és gyepek KJTM 1,71 DDNPI Rövidítések: MV különleges madárvédelmi terület, TM különleges természetmeg rzési terület, KJTM kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület Natura 2000 terület neve teljes (ha) területe ebb l erd (ha) % teljes (ha) ETK-ba es területe ebb l erd erd részlet (ha) % (ha) % Zselic Ormánsági erd k Dél-Zselic Észak-zselici erd ségek Ormánsági vizes él helyek A Dél-Zselic és az Észak-zselici erd ségek kiemelt jelent ség természetmeg rzési területek Szigetvári erd tervezési körzetbe tartozó részei 25 ha (Magyarlukafa) kivételével teljes egészében lefedik a Zselic különleges madárvédelmi területet. A Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület erdeinek 46,0 százaléka, míg a Zselic különleges madárvédelmi terület erdeinek 20,9 százaléka tartozik a körzetbe (1. térkép). Az Észak-zselici erd ségek kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület és az Ormánsági erd k különleges természetmeg rzési terület jelent sége a kés bb részletezett jelöl él helyek és fajok el fordulása miatt a körzetbe es arányuknál (10,4 illetve 7,0%) nagyobb. 1 A 275/2004. Korm. rendelet mellékleteiben rögzített m ködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság. 2

3 1. térkép. Natura 2000 területek a Szigetvári erd tervezési körzetben Az Ormánsági vizes él helyek és gyepek kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület erdeinek kevesebb, mint 1 százaléka tartozik ebbe a körzetbe (mindösszesen 1,71 ha illír gyertyános-tölgyes a Tótszentgyörgy 1 F és G erd részletekben). A Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület Sásdi erd tervezési körzetbe tartozó erd területei (érintettsége 33%) már részletesen vizsgálva lettek a évi körzeti erd tervezés során. Az Ormánsági vizes él helyek és gyepek kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület a Sellyei körzet (érintettsége kb. 84%, felvételi éve 2018), míg a Zselic különleges madárvédelmi terület részletes vizsgálatára a Nyugat-Zselic erd tervezési körzet (érintettsége mintegy 37%, felvételi éve 2020) tervezésekor kerül sor. E dokumentáció részletes vizsgálati részében az Ormánsági erd k különleges természetmeg rzési területet, valamint a Dél-Zselic és az Észak-zselici erd ségek kiemelt jelent ség természetmeg rzési területeket tárgyaljuk. 3

4 2.2. Natura 2000 hálózatba sorolt erd területe összesen: Körzet teljes erd területe (ha) Natura 2000 erd területe (ha) Arány (%) , , A közösségi jelent ség jelöl él helytípusoknak, illetve jelöl fajoknak Natura 2000 területenként történ felsorolása NPI adatszolgáltatás alapján A Szigetvári erd tervezési körzet által érintett meghatározó természetmeg rzési területeken az erdészeti hatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelent ség él helytípusok és fajok jegyzéke a következ Jelöl él helytípusok jegyzéke EU kód 91E0* Ormánsági erd k különleges természetmeg rzési terület megnevezése Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k erd gazdálkodás általi érintettség érintett 91F0 Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén érintett 91L0 Illír gyertyános-tölgyesek érintett természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás, EI kiegészítés) borítás (%) 2 meg rzöttség borítás (%) 35 meg rzöttség B B borítás (%) 21 meg rzöttség 3150 Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja nem érintett Természetes disztróf tavak és tavacskák nem érintett Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet Meszes alapk zet féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik Kékperjés láprétek meszes, t zeges vagy agyagbemosódásos talajokon nem érintett nem érintett nem érintett Sík- és dombvidéki kaszálórétek nem érintett Mészkedvel üde láp- és sásrétek nem érintett A körzeti erd terv területén kívül helyezkedik el, ezért természetvédelmi helyzetére a körzeti erd terv szerinti gazdálkodásnak nincs hatása. B B 4

5 EU kód 91E0* Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület megnevezése Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k erd gazdálkodás általi érintettség érintett 91F0 Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén érintett 91K0 Illír bükkerd k érintett 91L0 Illír gyertyános-tölgyesek érintett 91M0 Pannon cseres-tölgyesek érintett természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás, EI kiegészítés) borítás (%) 1 meg rzöttség borítás (%) 0 meg rzöttség borítás (%) 17 meg rzöttség B B borítás (%) 25 meg rzöttség B B borítás (%) 1 meg rzöttség 6430 Hidrofil magaskórós szegélytársulások nem érintett Ártéri mocsárrétek nem érintett Sík- és dombvidéki kaszálórétek nem érintett A körzeti erd terv területén kívül helyezkedik el, ezért természetvédelmi helyzetére a körzeti erd terv szerinti gazdálkodásnak nincs hatása. EU kód 9180* 91E0* Észak-zselici erd ségek kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület megnevezése Lejt k és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erd i Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k erd gazdálkodás általi érintettség természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás, EI kiegészítés) nem érintett érintett 91F0 Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén érintett 91K0 Illír bükkerd k érintett 91L0 Illír gyertyános-tölgyesek érintett borítás (%) 0 meg rzöttség B B borítás (%) 0 meg rzöttség B B borítás (%) 12 meg rzöttség B A borítás (%) 25 meg rzöttség B A 5

6 91M0 Pannon cseres-tölgyesek nem érintett Hidrofil magaskórós szegélytársulások nem érintett Ártéri mocsárrétek nem érintett Sík- és dombvidéki kaszálórétek nem érintett A körzeti erd terv területén kívül helyezkedik el, ezért természetvédelmi helyzetére a körzeti erd terv szerinti gazdálkodásnak nincs hatása. A jelöl él helytípusok természetvédelmi helyzetére vonatkozó kódok jelentése: meg rzöttség A B A B kiváló jó átlagos kiváló jó átlagos Jelöl fajok jegyzéke Ormánsági erd k különleges természetmeg rzési terület magyar név tudományos név erd gazdálkodás általi érintettség Nagy h scincér erambyx cerdo érintett természetvédelmi helyzete állománynagyság állománynagyság - Vérf boglárka Maculinea teleius nem érintett 3 - Díszes tarkalepke Euphydryas maturna érintett Szarvasbogár Lucanus cervus érintett állománynagyság - - állománynagyság állománynagyság - Nagy t zlepke Lycaena dispar nem érintett 3-3 Nem erd höz köt d faj. Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület magyar név tudományos név erd gazdálkodás általi érintettség természetvédelmi helyzete állománynagyság Mocsári tekn s Emys orbicularis nem érintett 3 Sárgahasú unka Bombina variegata érintett állománynagyság 6

7 Havasi cincér* Rosalia alpina érintett állománynagyság B Nagy h scincér erambyx cerdo érintett állománynagyság Szarvasbogár Lucanus cervus érintett állománynagyság Vidra Lutra lutra nem érintett 3 állománynagyság Kis patkósdenevér Rhinolophus hipposideros érintett állománynagyság 3 Nem erd höz köt d faj. Észak-zselici erd ségek kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület magyar név tudományos név erd gazdálkodás általi érintettség természetvédelmi helyzete állománynagyság - Vöröshasú unka Bombina bombina nem érintett 2 - Sárgahasú unka Bombina variegata érintett állománynagyság - - állománynagyság - Mocsári tekn s Emys orbicularis nem érintett 3 - Szarvasbogár Lucanus cervus érintett Gyászcincér Morimus funereus érintett állománynagyság állománynagyság állománynagyság - Nagy t zlepke Lycaena dispar nem érintett 3 - állománynagyság Vérf boglárka Maculinea teleius nem érintett 3 Nagy h scincér erambyx cerdo érintett állománynagyság állománynagyság Sárga gyapjasszöv Eriogaster catax nem érintett 3 Havasi cincér* Rosalia alpina érintett Díszes tarkalepke Euphydryas maturna érintett állománynagyság állománynagyság - - állománynagyság - Zanótboglárka Maculinea nausithous nem érintett 3 - B 7

8 Keleti mustárlepke Leptidea morsei nem érintett 2 állománynagyság - - Vidra Lutra lutra nem érintett 3 állománynagyság Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus érintett állománynagyság Közönséges denevér Myotis myotis nem érintett 3 állománynagyság A körzeti erd terv területén kívül helyezkedik el, ezért természetvédelmi helyzetére a körzeti erd terv szerinti gazdálkodásnak nincs hatása. 3 Nem erd höz köt d faj. A jelöl fajok természetvédelmi helyzetére vonatkozó kódok jelentése: A 100 ł p >15% állománynagyság B 15 ł p >2%, 2 ł p >0% D nem jellemz A kiváló B jó átlagos p: population (az országos állományhoz viszonyított részesedés) A körzeti erd tervezés során az adatszolgáltatásba bevont szervek, személyek felsorolása, illetve amennyiben lehet, az általuk adott dokumentumok felsorolása, hivatkozása A Natura 2000 oltalom alatt álló területeket az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekkel érintett földrészletekr l szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet, illetve a mez gazdasági parcellaazonosító rendszerben (MePAR) lehatárolt tematikus térképi fedvény tartalmazza. Az adatszolgáltatás az erd tervrendeletet el készít tárgyalás (el zetes tárgyalás) el tt megkezd dött. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: DDNPI) megadta az erd tervezési körzetet érint természetmeg rzési területek prioritás és célkit zés anyagait. Az erd részlet-szint tárgyalást megel z en néhány védett növényfaj [például hóvirág (Galanthus nivalis) stb.] el fordulását leszámítva a DDNPI nem közölt újabb biotikai adatokat (például él hely térkép) az erdészeti hatósággal. Az erd részlet-szint tárgyalásokon minden érintett erd részlet rendeltetése, üzemmódja, fakitermelési és erd sítési terve, illetve az erd gazdálkodás korlátozása a DDNPI jelenlév munkatársaival egyeztetésre került. A megújított természetvédelmi prioritások és célkit zések, valamint a február 7-én közzétett SDF adatlapok szerint a Natura 2000 területek jelölése alapjául szolgáló él helytípusokkal és fajokkal kapcsolatos információk felülvizsgálata megtörtént. 8

9 Tekintettel arra, hogy a DDNPI a Szigetvári erd tervezési körzet jelöl él helyeire vonatkozó adatokkal nem rendelkezik, ezért az erdészeti hatóság a DDNPI képvisel jével a jelöl él helyek erd részlet-szint beazonosítását elvégezte. 3. A körzeti erd terv 3.1. A körzeti erd terv bemutatása, céljának meghatározása A Szigetvári erd tervezési körzetben található erd k jelent s része faanyagtermel (72,7%) és Natura 2000 (37,8%) halmozott rendeltetés erd. A természetvédelmi rendeltetés erd k aránya 13,8%. Az erd k gazdasági funkcióinak érvényesítésére a fentiekre tekintettel csak olyan módon kerülhet sor, ami a védelmi funkciók egyidej érvényesülését nem akadályozza, és az erd k természetességi állapotának meg rzését vagy növelését eredményezi. A tájidegen fafajok aránya 27,3 százalék, melyek több mint négyötöde intenzíven terjed. Az erd k nagy része származék erd (52,0%), de jelent s a kultúrerd k (24,9%) és a természetszer erd k (17,6%) aránya is. Jellemz faállományok az akácosok (22,6%), hársasok (15,2%), kocsánytalan tölgyesek (9,6%), gyertyánosok (9,3%) és gyertyános kocsánytalan tölgyesek (8,5%). Az Erd védelmi Mér - és Megfigyel Rendszer évi adatai alapján a körzetben az összes álló holtfa fatérfogata m 3 (2,4 m 3 /ha), a fekv holtfáé m 3 (2,3 m 3 /ha), míg az elhalt tuskók mennyisége m 3 (1,3 m 3 /ha). Az érvényét vesztett erd tervekben jellemz en vágásos üzemmód és a véghasználatokat tekintve tarvágás szerepelt. Az új körzeti erd terv az el z höz viszonyítva jelent s változásokat, új elemeket tartalmaz. A kedvez természetvédelmi helyzet meg rzése, javítása érdekében az erd terv hatásterületén lév erd k 870 hektáron átalakító, 117 hektáron faanyagtermelést nem szolgáló és 20 hektáron szálaló üzemmódba kerültek. A természetesség javításának jelent s eszköze a felújító- és szálalóvágások arányának növelése, amelyek erd tervben el írt nagysága az el z id szakhoz képest megkétszerez dött. A felújító- és szálalóvágások a vizsgált körzeti erd tervben a véghasználatra el írt faállományok területének 33,6 százalékát teszik ki. Ennek megfelel en a természetes mageredet erd felújítások aránya is növekedni fog. A körzeti erd tervezés során a vágásérettségi kor nélkül tervezett erd k (szálaló és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok) területe 58 hektárról 138 hektárra n tt. A Natura 2000 oltalom alatt álló erd területeken az Országos Erd állomány Adattárhoz (továbbiakban: Adattár) képest az alábbi változások következtek be a évi körzeti erd tervezést követ en. Az els dleges rendeltetés területi arányának változása (%) Rendeltetés Adattár szerint évi körzeti erd tervezést követ en Védelmi 28,1 28,3 Gazdasági 71,6 71,6 Közjóléti 0,3 0,1 9

10 Üzemmódok területi arányának változása (%) Üzemmód Adattár szerint évi körzeti erd tervezést követ en Vágásos 98,2 85,0 Szálaló 0,3 0,3 Faanyagtermelést nem szolgáló 0,9 1,1 Átalakító 0,6 13,6 Korlátozások területi arányának változása üzemmódonként (%) Adattár szerint évi körzeti erd tervezést követ en Üzemmód Korlátozás Korlátozás Nincs Részleges Teljes Nincs Részleges Teljes Vágásos 68,3 31,7-67,7 32,3 - Szálaló 85,5 14,5-86,8 13,2 - Faanyagtermelést nem szolgáló ,0-100,0 - Átalakító 92,0 8,0-60,0 40,0 - A terepi felvételek idején jelent s károsodást mutató természetes, természetszer vagy származék erd ben (a visszamaradó holt faanyag mennyiségének növelése érdekében) az egészségügyi fakitermelések során legfeljebb 5 m 3 /ha mértékig álló és fekv holtfa visszahagyás lett el írva. Az erd nevelések úgy lettek megtervezve, hogy azok a term helynek nem megfelel vagy erdészeti tájidegen elegyfafajok (különös tekintettel az intenzíven terjed fafajok) visszaszorítását, az shonos fafajok elegyarányának az emelését, valamint az elegyesség fenntartását, növelését szolgálják. Természetes, természetszer vagy származék erd ben a közösségi jelent ség, fában fejl d bogárfajok például havasi cincér (Rosalia alpina), szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy h scincér (erambyx cerdo) állományainak meg rzése érdekében a fakitermelések végrehajtása során egyenletes eloszlásban böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen, különösen bükkös, tölgyes és cseres f fafajú erd kben. Ez az álló holtfát költ - és táplálkozóhelyül használó, közösségi jelent ség madárfajok, így például az örvös légykapó (Ficedula albicollis), a hamvas küll (Picus canus), a közép fakopáncs (Dendrocopos medius) és a fekete harkály (Dryocopus martius), valamint az el forduló denevér fajok [például nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)] védelme érdekében is fontos. A 2 hektár vagy annál nagyobb terület természetes, természetszer vagy származék erd véghasználatát az erdészeti tájban honos hagyásfák illetve hagyásfacsoportok visszahagyásával az él fakészlet 5 százalékos mértékéig kell megtervezni, lehet ség szerint id sebb, állékony fafajokból illetve fafajcsoportokból, valamint böhöncös, odvas faegyedekb l. A hagyásfacsoportokban található holtfát vissza kell hagyni a területen. A hagyásfák, hagyásfacsoportok a kés bbiekben csak különleges esetben termelhet k ki. 10

11 Az erd tervezési körzet Natura 2000 területein az ökológiai egyensúly fenntartásának, a jelöl erdei él helyek meg rzésének, b vítésének és a szigetszer en el forduló él helyek területi összekapcsolódásának érdekében a 100 év feletti erd k területének 39,3 százaléka (118,1 ezer m 3 ) nem kerül véghasználatra. A Natura 2000 területeken a természeti környezet és az él helyek védelme érdekében els erd felújítási változatban mintegy 334 hektáron, második változatban 165 hektáron erd szerkezet-átalakítás került meghatározásra. Az erd felújítások tervezése során intenzíven terjed fafaj az akácosokat kivéve még elegyfafajként sem alkalmazható A körzeti erd terv térbeli kiterjedése, és a tervezett erd gazdálkodási tevékenységek által okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Natura 2000 területenként A Szigetvári erd tervezési körzet 32 helységben található. A körzeti erd terv mintegy ha erd re és erd gazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre terjed ki. A körzet öt Natura 2000 területet érint, összesen 5114 ha kiterjedésben. Az ebben a fejezetben részletesen vizsgált három Natura 2000 területen a tervezett nevel vágások és véghasználatok a jelöl él helyeket az alábbi mértékben érintik. Ormánsági erd k különleges természetmeg rzési terület fakitermelés területe ha (%) jelöl él hely érintett redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY TRV FFV SZV Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (91E0*) Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén (91F0) 17 (100) 314 (100) 11 (68) 126 (40) 9 (52) 42 (13) - 65 (21) 1 (5) 14 (5) Illír gyertyános-tölgyesek (91L0) 186 (100) 34 (18) 21 (11) 40 (21) 11 (6) 8 (4) - Rövidítések: TI tisztítás, TKGY törzskiválasztó gyérítés, NFGY növedékfokozó gyérítés, TRV tarvágás, FFV fokozatos felújítóvágás, SZV szálalóvágás Az enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k jelöl él helyek az Ormánsági erd k különleges természetmeg rzési terület szélén elhelyezked, vágásos üzemmódú, átlagosan 60 éves vágásérettségi korú égerligetek. A száradó term helyek miatt (k rises vagy hazai nyáras távlati célállományúak) a Natura 2000 rendeltetés els dlegesként való megállapítása nem indokolt. A véghasználatra el írt Pettend 24 A erd részlet (0,79 ha) 68 éves, zöld juharral elegyes mézgás égeres, amely természetes sarjeredet erd felújításra lett tervezve. A keményfás ligeterd k nagy folyók mentén él helyek tölgy-k ri-szil és gyöngyvirágos tölgyes keményfás, vágásos üzemmódban kezelt ligeterd ket takarnak. Mintegy kétharmaduk 40 évnél fiatalabb erd. 11

12 A növedékfokozó gyérítések során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. A tölgy-k ri-szil ligeterd k átlagos vágásérettségi kora 94 év, a gyöngyvirágos tölgyeseké pedig 91 év. A 2 hektár vagy annál nagyobb terület erd véghasználata hagyásfák illetve hagyásfacsoportok visszahagyásával lett megtervezve. A 80 évnél id sebb faállományok területének 27,1 százaléka nem kerül véghasználatra. A károsodott faállományokban megtervezett egészségügyi fakitermelés (8 ha; Kisdobsza 10 B és ) során álló és fekv holtfát kell visszahagyni. Az illír gyertyános-tölgyes jelöl él helyek növedékfokozó gyérítése során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni. Vágásos üzemmódúak, átlagos vágásérettségi koruk 91 év. A 2 hektár vagy annál nagyobb terület erd véghasználata hagyásfák illetve hagyásfacsoportok visszahagyásával lett megtervezve. A felújítóvágásra tervezett erd k aránya 41,6%. A term helyi okokból természetes úton magról fel nem újítható faállományok (Kisdobsza 11 D, 13 E és Nagydobsza 35 I) tarvágásra lettek tervezve. A 80 évnél id sebb erd k 64,3 százaléka nem kerül véghasználatra. A károsodott faállományokban megtervezett egészségügyi fakitermelés (10 ha; Pettend 3 A és Kisdobsza 9 B) során álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. Az Ormánsági erd k TM összes fahasználatának térbeli elhelyezkedését a 2. térkép mutatja be. 2. térkép. Az Ormánsági erd k TM fahasználatainak térbeli elhelyezkedése 12

13 Dél-Zselic kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület fakitermelés területe ha (%) jelöl él hely érintett redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY TRV FFV SZV Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (91E0*) Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén (91F0) 22 (100) 0 (100) 1 (6) 6 (29) 8 (38) Illír bükkerd k (91K0) 590 (100) 94 (16) 66 (11) 61 (10) (18) 9 (2) Illír gyertyános-tölgyesek (91L0) 859 (100) 112 (13) 91 (11) 237 (28) 24 (3) 92 (11) 1 (0) Pannon cseres-tölgyesek (91M0) 22 (100) 10 (46) 2 (9) (10) - Rövidítések: TI tisztítás, TKGY törzskiválasztó gyérítés, NFGY növedékfokozó gyérítés, TRV tarvágás, FFV fokozatos felújítóvágás, SZV szálalóvágás Az enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k jelöl él helyek égerligeteket, valamint f z- és nyárligeteket takarnak. Egy erd részlet kivételével Natura 2000 els dleges rendeltetés erd k tartoznak ide. A vágásos üzemmódban kezelt égeresek átlagos vágásérettségi kora 69, míg a füzeseké 51 év. A növedékfokozó gyérítések során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. Véghasználat nem lett el írva. A tájidegen fafajokat (akác és korai nyár) egyéb termelések során kell eltávolítani. A keményfás ligeterd k nagy folyók mentén él helyek csak két darab, 50 éves k rises erd részletet (Vásárosbéc 18 L, 22 E) érintenek, összesen 0,30 hektár területen, melyekben fahasználat nem lett el írva. Az illír bükkerd k 3,5 százaléka faanyagtermelést nem szolgáló és 2,7 százaléka szálaló erd, míg az átalakítás alatt álló erd k aránya 27,4%. Ezen az él helyen kimagasló (85,1%) a természetszer erd k nagysága, a fennmaradó területek származék erd k. Korosztályszerkezetük szabálytalan, mert például a jelöl él helyek 29,8 százaléka 100 évnél id sebb, illetve a 11 évnél fiatalabb erd k aránya is jelent s (20,1%). A vágásos és átalakító üzemmódban kezelt erd k átlagos vágásérettségi kora 110 év. A növedékfokozó gyérítések, a szálalóvágások és a szálalások során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. A folyamatos erd borítást biztosító szálalás 16 hektáron lett el írva. Tarvágás nem lett tervezve. A 2 hektár vagy annál nagyobb terület erd k felújítóvágása során hagyásfák illetve hagyásfacsoportok visszahagyásával kell számolni. A 100 évnél id sebb erd k 40,1 százaléka nem kerül véghasználatra. Az illír gyertyános-tölgyes jelöl él helyek 0,4 százaléka faanyagtermelést nem szolgáló és 15,4 százaléka átalakítás alatt álló erd. A természetszer erd k aránya 54,4%, de jelent s a származék erd k (45,0%) el fordulása is. Korosztályszerkezetükre a 70 évnél id sebb erd k túlsúlya (58,5%) jellemz. A vágásos és átalakító üzemmódban kezelt erd k átlagos vágásérettségi kora 101 év. 13

14 A növedékfokozó gyérítések és a szálalóvágások során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. Tarvágás csak erd szerkezetátalakításra tervezett származék erd ben (például kocsányos tölgyes) lett tervezve. A véghasználatok területének 79,8 százaléka fokozatos felújító- vagy szálalóvágás. A 2 hektár vagy annál nagyobb terület erd k véghasználata során hagyásfák illetve hagyásfacsoportok visszahagyásával kell számolni. A 100 évnél id sebb erd k 22,4 százaléka nem kerül véghasználatra. Az intenzíven terjed fafajok (akác és bálványfa) nagyobb csoportjait egyéb termelések során kell eltávolítani. A Pannon cseres-tölgyes él helyek nagysága term helyi okokra visszavezethet en csak 22 ha. Kivétel nélkül vágásos üzemmódban kezelt származék erd k. Átlagos vágásérettségi koruk 86 év. A véghasználatok közül csak bontóvágás lett el írva, a tervid szak végére ütemezve. A bontóvágás során a visszahagyandó hagyásfacsoportok helyét már a felújítóvágás megkezdése el tt ki kell jelölni. A Dél-Zselic KJTM összes fahasználatának térbeli elhelyezkedését a 3. térkép mutatja be. 3. térkép. A Dél-Zselic KJTM fahasználatainak térbeli elhelyezkedése 14

15 Észak-zselici erd ségek kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület fakitermelés területe ha (%) jelöl él hely érintett redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY TRV FFV SZV Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (91E0*) Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén (91F0) 8 (100) 3 (100) (12) 3 (100) Illír bükkerd k (91K0) 226 (100) 22 (10) 12 (5) 48 (21) - 30 (13) 10 (4) Illír gyertyános-tölgyesek (91L0) 454 (100) 191 (42) 15 (3) 37 (8) 21 (5) 65 (14) 3 (1) Rövidítések: TI tisztítás, TKGY törzskiválasztó gyérítés, NFGY növedékfokozó gyérítés, TRV tarvágás, FFV fokozatos felújítóvágás, SZV szálalóvágás Az enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k jelöl él helyek égerligeteket, valamint f z- és nyárligeteket takarnak. Természetvédelmi vagy Natura 2000 els dleges rendeltetés erd k tartoznak ide. A vágásos üzemmódban kezelt égeresek átlagos vágásérettségi kora 72, míg a füzeseké 55 év. Az egyetlen el írt fahasználat egy növedékfokozó gyérítés, amely során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. A keményfás ligeterd k nagy folyók mentén él hely egy 78 éves gyöngyvirágos tölgyes erd részlet (Somogyhárságy 7 G), melyben növedékfokozó gyérítést kell végrehajtani úgy, hogy böhöncös, odvas faegyedek, valamint álló és fekv holtfa kerüljön visszahagyásra. Az illír bükkerd k 3,5 százaléka faanyagtermelést nem szolgáló erd, az átalakítás alatt álló erd k aránya pedig 38,0%. Az erd részletek területének 91,6 százaléka természetvédelmi els dleges rendeltetés. Ezen az él helyen a természetszer erd k aránya 58,5%, míg a fennmaradó területek származék erd k (41,5%). Korosztályszerkezetük szabálytalan, mert például a éves korosztályok egyáltalán nem fordulnak el. A vágásos és átalakító üzemmódban kezelt erd k átlagos vágásérettségi kora 118 év. A növedékfokozó gyérítések és a szálalóvágások során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. Tarvágás nem lett tervezve. A 2 hektár vagy annál nagyobb terület erd k felújítóvágása során hagyásfák illetve hagyásfacsoportok visszahagyásával kell számolni. A 100 évnél id sebb erd k 54,6 százaléka nem kerül véghasználatra. Az illír gyertyános-tölgyes jelöl él helyek 0,4 százaléka faanyagtermelést nem szolgáló és 5,4 százaléka átalakítás alatt álló erd. Az erd részletek területének 92,4 százaléka természetvédelmi els dleges rendeltetés. Természetességi állapotukat tekintve a származék erd k (63,3%) a jellemz ek. Korosztályszerkezetük szabálytalan, mert például a 21 évnél fiatalabb erd k aránya (43,5%) meghatározó és a 100 évnél id sebb erd k mennyisége is jelent s (23,9%). A vágásos és átalakító üzemmódban kezelt erd k átlagos vágásérettségi kora 108 év. 15

16 A növedékfokozó gyérítések és a szálalóvágások során böhöncös, odvas faegyedeket, valamint álló és fekv holtfát kell visszahagyni a területen. Tarvágás csak erd szerkezetátalakításra tervezett származék erd kben vagy természetes úton felújulni nem képes kocsányos tölgyesekben lett tervezve. A véghasználatok területének 76,8 százaléka fokozatos felújító- vagy szálalóvágás. A 2 hektár vagy annál nagyobb terület erd k véghasználata során hagyásfák illetve hagyásfacsoportok visszahagyásával kell számolni. A 100 évnél id sebb erd k 35,8 százaléka nem kerül véghasználatra. A károsodott faállományokban megtervezett egészségügyi fakitermelés (9 ha; Somogyhárságy 4 és I) során álló és fekv holtfát kell visszahagyni. Az intenzíven terjed akácot egyéb termelés során kell eltávolítani (Magyarlukafa 12 D). Az Észak-zselici erd ségek KJTM összes fahasználatának térbeli elhelyezkedését a 4. térkép mutatja be. 4. térkép. Az Észak-zselici erd ségek KJTM fahasználatainak térbeli elhelyezkedése 16

17 A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a tervezett fakitermelések indokoltak és arányosak. A véghasználatok során a Natura 2000 területeken és jelöl él helyenként különkülön is mindig marad vissza id s erd vagy erd rész A körzeti erd terv szerinti erd gazdálkodás várható id tartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása. Várhatóan év nyarától év végéig folyik majd a körzeti erd terv szerinti gazdálkodás. Természetes úton jól felújítható erd kben a terv tarvágást nem tartalmaz, a véghasználat fokozatos felújítóvágással vagy szálalóvágással történik. Ezek a véghasználati módok biztosítják, hogy az öreg állomány több lépésben, id ben elnyújtva legyen letermelve. Az id ben elnyújtott véghasználatok eredményeként az új erd k vegyes korúak lesznek. Ezt követ en a felújítás természetes úton történik, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel, esetleg alátelepítéssel. Természetes úton magról fel nem újítható (egyes kocsányos tölgyesek, mézgás égeresek), er sen károsodott (például csúcsszáradó) vagy erd szerkezet-átalakításra tervezett erd kben tarvágás lett el írva. A rétisas (Haliaëtus albicilla) és a fekete gólya (iconia ciconia) fészkének 100 méteres környezetében tarvágás vagy fokozatos felújítóvágás nem lett tervezve, más fahasználati mód csak a természetvédelmi célokkal összhangban, a természetvédelmi kezel vel egyeztetett helyen és id ben végezhet. Szaporodási és utódnevelési id szakban a fészek mintegy 400 méteres környezetében erd gazdálkodási tevékenység a más id pontra nem ütemezhet, az erd sítések fennmaradása, fejl dése céljából elengedhetetlen, gépi eszközt nem igényl erd m velési munkák kivételével csak a természetvédelmi célokkal összhangban, a természetvédelmi kezel vel egyeztetett helyen és id ben végezhet. A hóvirág (Galanthus nivalis) él helyéül szolgáló erd ben gyakori illetve tömeges el fordulás esetén fakitermelés január 15-t l március 31-ig csak a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felel s szervvel egyeztetett módon történhet. Natura 2000 területeken a jelöl fajok és él helyek meg rzése, helyreállítása érdekében a növedékfokozó gyérítések és a szálalóvágások során holtfa, böhöncös vagy odvas fa, a 2 hektár vagy annál nagyobb terület tarvágások vagy felújítóvágások tervezésénél hagyásfák, hagyásfacsoportok visszahagyása lett el írva. A fenti célokat szolgálják az üzemmód-váltások, a szálalóvágások térnyerése, a vágásos üzemmódon belül a tarvágások arányának csökkentése, a véghasználatok elnyújtása és a vágásérettségi kor emelések eredményeként tarvágások elhagyása is (például f z- és égerligetekben). Az el használatok tervezése során el írásra került a magyar tölgy, az shonos elegyfafajok, vadgyümölcsök kímélete, valamint az idegenhonos (például feny k, nemes nyárak) illetve az intenzíven terjed fafajok (például akác, zöld juhar, bálványfa) visszaszorítása. Idegenhonos faállományok tarvágásos erd felújítása során alternatív lehet ség van a term helynek megfelel felújítás végrehajtására is. A fakitermelések során a terepi anyagmozgatást és a készletezést úgy kell végezni, hogy a természeti környezet különösen a védett fajok él helyein a lehet legkisebb mértékben sérüljön. 17

18 3.4. A körzeti erd terv szerinti erd gazdálkodás során létrehozandó erdészeti létesítmények és az erd gazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kialakításának, használatának ismertetése. Az erd tervben megtervezett erd gazdálkodási tevékenységek közvetlen következményeként az erd igénybevételére, erdészeti létesítmények kialakítására nem kerül sor. A területek feltártsága megfelel, a faanyag kiszállítása az él helyek jelent sebb terhelése nélkül megoldható. A Natura 2000 területeken a tíz év alatt kitermelésre tervezett mintegy nettó 384 ezer m 3 mennyiség fatérfogat kiszállítása csak úgy oldható meg a Natura 2000 célkit zéseket is szolgálva, ha a meglév feltáróhálózat minden elemét és azokat csak a m szaki paramétereiknek megfelel en igénybe véve használják. A Natura 2000 célkit zéseket is szolgáló átalakító és szálaló üzemmód kialakítása és a hozzá kapcsolódó folyamatos erd borítást biztosító szálalóvágások és szálalások folytatása megkívánja a kevésbé feltárt részeken a feltártság növelését és a meglév feltáróhálózat állapotának javítását. Az erdészeti feltáró út, készletez hely vagy rakodó megtervezése és engedélyezése csak a vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával történhet Az erd tervezési körzet területén lév erd k természeti állapotának ismertetése Az erd tervezési körzet területén lév erd k természeti állapotát alapvet en meghatározza az elmúlt évszázadok erd gazdálkodási gyakorlata. A korosztályokat vizsgálva egyenl tlen koreloszlást tapasztalunk, egyes korcsoportokban hiány, máshol többlet jelentkezik. Erd részlet szinten az egykorú állományok a jellemz ek. A Natura 2000 oltalom alatt álló erd kben a jelöl korosztály területeit az alábbi grafikon mutatja. él helyek meghatározó fafajainak Korosztály Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy ser Bükk Gyertyán M. k ris Éger, f z Hársak 18

19 A szabályos korosztályokkal összehasonlítva kedvez tlen, hogy az 1-20 éves tölgyek és bükk, a 60 év feletti cser, gyertyán és hársak, a 80 év feletti kocsánytalan tölgy, valamint a 100 év feletti bükk területe magas, miközben az 1-20 éves hársak, a éves tölgyek, cser és bükk területe alacsony. Az erd tervezési körzetben a Natura 2000 oltalom alatt álló erd k természetessége az erd r l, az erd védelmér l és az erd gazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 7. (1) bekezdése szerint besorolva: Natura 2000 terület erd k természetesség szerinti megoszlása (terület %) természetszer származék átmeneti kultúr Ormánsági erd k TM Dél-Zselic KJTM Észak-zselici erd ségek KJTM Natura 2000 teljes terület A Natura 2000 jelöl él helyek erd részletei az Evt. 7. (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerint meghatározott természetességi (f ként származék és természetszer, kisebb részben átmeneti) állapotúak. A körzeti erd terv területén korábban majdnem minden faállomány vágásos üzemmódban volt kezelve. Ahhoz, hogy a folyamatos erd borítást biztosítva szálalni lehessen, el ször az erd k szerkezetét kell átalakítani A körzeti erd terv társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A körzet erdei Baranya megye északnyugati Somogy megyével határos részén, négy erdészeti tájegység területén (Nyugat-Zselic erdészeti tájrészlet 79,5%, Kelet-Zselic erdészeti tájrészlet 6,5%, Dráva menti síkság erdészeti táj 9,9%, Bels -somogyi homokvidék erdészeti tájrészlet 4,1%) helyezkednek el. A Zselic erdészeti táj területét agyagosodott löszös üledéken kialakult, agyagos-vályogos szövet, részben erodálódott, agyagbemosódásos barna erd talajokkal és barnaföldekkel borított term helyek jellemzik. A hullámos felszín területen az évezredekig tartó erd borítottság következtében az erd talajok kialakulásának optimálisak voltak a feltételei. A körzetnek a Dráva menti síkság erdészeti táj területére es része a Dráva hordalékkúp síkságára jellemz öntésterületeken kialakult területeit foglalja magába, míg a Bels -somogyi homokvidék erdészeti tájrészlet területén homokos szövet talajok fordulnak el. Az elmúlt évszázadokban jelent s mérték erd irtások történtek az erd területeknek mez gazdasági célú hasznosítása céljából. Még a XX. század els kétharmadában is az irtással nyert földterületek mez gazdasági hasznosításának a túlsúlya volt a jellemz. A szántók mellett az irtásföldeken nagyon sok másodlagos gyepterület is létrejött. A rosszabb adottságú talajokon alacsony hatékonyságú mez gazdasági termelést folytattak. A XX. század második felében a mez gazdasági tevékenység kiegészítésére, a jövedelemtermelés lehet ségének b vítésére, a mez gazdasági m velésre kevésbé alkalmas területeken alternatívának számított az erd telepítés, amit a mindenkori ágazati irányítás támogatások nyújtásával is ösztönzött. Ennek hatására a térségben kissé növekedett az erd sültség. Az erd telepítés és a meglév erd k ápolási-nevelési munkáinak elvégzése sok embernek a foglalkoztatását jelentette, illetve a lakosság jelent s részének az id szakos foglalkoztatásával hozzájárult a vidék eltartóképességének javításához. 19

20 A körzet területének nagyobb részét egykor összefügg, zárt erd s vegetáció borította. Az id k folyamán a táj arculatát az emberi beavatkozások jelent sen átalakították, az erd k irtásával kialakított domboldalakat mez gazdasági m velés alá vonták, megsz ntetve sok természetes él helyet. Az elmúlt fél évszázad erd telepítései nyomán az shonos fafajok alkalmazása mellett a széls ségesebb term helyi viszonyok között is termeszthet fafajokkal (akác, kisebb mértékben erdeifeny ) b vült a körzet erd területe. Az emberi beavatkozások ellenére az erd vel borított területeken továbbra is nagyon sok értékes, természetes él helytípus maradt fenn. Az értékes él helyek mellett a táj mozaikos szerkezetének kialakításában is fontos szerepük van az itt található erd területeknek. A körzethez tartozó települések erd sültsége változó mérték, mivel term helyi és ökológiai adottságaik is különböznek. Nagypeterden nem található erd tervezett erd, míg Ibafán az erd sültség 62,8%. Összességében a körzet területének 25,6 százalékát borítja erd, ami az országos átlagot (20,8%) meghaladja. A körzet erd területének faállomány-összetétele jelent sen különbözik a körzet által érintett két nagyobb erdészeti táj területén. Amíg a körzet északi részét érint Zselic erdészeti tájban hársas bükkösök, gyertyános és cseres kocsánytalan tölgyesek a jellemz ek, addig a körzet déli részét kitev Dráva menti síkság erdészeti tájban meghatározó a kocsányos tölgyesek és gyertyánnal elegyes kocsányos tölgyesek aránya. Mindkét erdészeti tájra azonban jellemz, hogy az shonos fafajok mellett nagyon jelent s (az erd állományok egyötöde) az akác részaránya az erd t alkotó fafajokból. Az akácosok az elmúlt fél évszázad erd telepítési tevékenységének az eredményeként jöttek létre. Magyarország erd területein így a körzet területén is az erd gazdálkodás 1769 óta szabályozott keretek között folyik, így biztosítva az erd knek a hosszú távú, tartamos meg rzését. A körzetben jelent s mennyiség, védelemre érdemes él hely található. Az él hely együttesek meg rzésében a változatos tájszerkezetet biztosító erd területeknek különösen az shonos fafajokból álló erd knek a szerepe egyre jobban felértékel dik. Az erd tervezési körzet erd tervezett területeinek 37,6 százaléka megfelel a Natura 2000 hálózat kijelölési kritériumainak. Az erd k kezelésére (fahasználati és erd m velési munkák végzésére) a térségben foglalkoztatást biztosító vállalkozások jöttek létre. A körzetben kitermelt faanyag feldolgozását kisebb, primer faipari alapanyagot el állító üzemekben végzik. Az alacsonyabb min ség faanyagból csomagoló anyagot, papírfát, háztartási t zifa illetve er m vi t zifa választékot állítanak el, amelyet a Pannonpower (biomasszát is hasznosító) h er m vásárol fel. A jó min ség alapanyagokat a bútoripar és az épületasztalos ipar hasznosítja. A megtermelt faanyag túlnyomó többsége alapanyagként hagyja el a körzet területét, feldolgozása részben közeli térségben, részben külföldön történik. Napjainkban egyre b vül a kitermelt faanyag megújuló energiahordozóként, t zifaként és er m vi alapanyagként történ értékesítése, amit az Európai Unió ösztönzési rendszere is támogat. Minden nemzetgazdasági ágazatnak, így az erd gazdálkodásnak és a fafeldolgozásnak is kapacitásainak meg rzésére és a magasabb feldolgozottsági fokú termékek el állítására kell törekednie a vidék lakosságmegtartó képességének meg rzése céljából. Különösen fontos a legkülönböz bb képzettségi szint, él munkaer kapacitás megtartása, illetve a nagyobb él munka igény, alacsonyabb képzettséget igényl tevékenységek mennyiségének növelése is, ami által a vidéki lakosság foglalkoztatottsági szintje növelhet. Az erd kezeléssel összefügg fahasználati tevékenységek a megújuló nyersanyagok és energiahordozók b vített újratermelésében fontos szerepet töltenek be, különösen itt, ahol a megtermelt faanyagnak egy jelent s részét er m ben, mint megújuló energiaforrást hasznosítják. 20

21 A természetes anyagok felhasználása és alkalmazása iránti igény észrevehet en egyre növekszik, ami az erdei haszonvételek korábbiakban megszokott szintjének fenntartását szükségessé teszi, de az erd gazdálkodás során az erd höz köt d természetes él hely típusok meg rzésére és védelmére továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani. A körzet területén a mez gazdasági m velésben gazdaságosan nem hasznosítható földterületek erd sítésével az erd sültség mértékének növelésére vannak még további lehet ségek, ami a foglalkoztatási gondok enyhítésében is szerepet tölthet be. Az erd telepítések uniós támogatások igénybevételével ösztönözhet k. Az erd tervezési körzet települései a Dél-dunántúli régión belül az átlagosnál hátrányosabb adottságúaknak számítanak. A települések többségének fejlettségi szintje, társadalmigazdasági helyzete és infrastrukturális ellátottsága átlag alatti. Az erd tervezési körzet 32 településének területén összesen f él. A települések között egy városi rangú település van (Szigetvár), ahol a körzet lakosságának 50,6 százaléka (összesen lakos) él. A néps r ség (44 f /km 2 ) az ország néps r ségének felét sem éri el. A körzetre jellemz, hogy az utóbbi évtizedben a lakosság száma kis mértékben folyamatosan csökken, ami a körzet sz kös foglalkoztatási lehet ségeinek is köszönhet. A lakosság 70,4 százaléka munkaképes korú. Az országos átlag 66,7%. A körzet f nyi munkaképes korú lakosságának 9,0 százaléka (1352 f ) munkanélküli. Ez az arány az évezred els éveinek arányához képest tovább romlott és a társadalmi leszakadás folyamata tapasztalható, ami a szakképzetlen munkaer magas arányának is a következménye. A körzet 32 településén a munkanélküliség arányszáma 3,96% (Kistamási) és 19,39% (Patapoklosi) között ingadozik. (KSH Magyarország közigazgatási helységnévkönyve ; Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat településsoros adatok szeptember) A körzet területén a munkanélküliség országos mutatójához (7,32%) viszonyítottan nem túl magas (9,02%) munkanélküliségi mutató részben a közeli Kaposvár és Szigetvár munkaer elszívó hatásával magyarázható. Jellemz, hogy a körzet lakosságának jelent s hányada naponta ingázik a környez városok és a lakóhelye között. A városoknak a népesség migrációjában betöltött szerepe is tapasztalható volt az elmúlt fél évszázad folyamán. A térségben a foglalkoztatottság szektorok szerinti megoszlásában a feldolgozóipar meghatározó, amit a közigazgatás, oktatás, egészségügy követ. A kereskedelemben foglalkoztatottak aránya is jelent s, a mez gazdaság, erd gazdálkodás szerepe a foglalkoztatásban a rendszerváltozás után jelent s mértékben lecsökkent. A vállalkozások számának megoszlásában a kereskedelmi és a gazdasági szolgáltatások aránya a legnagyobb. A körzet t kevonzó képessége alacsony, ami a kis települések fejletlen infrastruktúrájának és az aktív korú lakosság alulképzettségének is köszönhet. A szociális leszakadás jelei mutatkoznak, pedig a térség agroökológiai adottságai nem rosszak, amelyekre élelmiszeripari fejlesztések alapozhatók volnának. (Helyi Vidékfejlesztési Stratégia adatbázis) Az alacsonyabb képzettségi szint munkavállalók foglalkoztatásában (szerény mértékben) kiegészít szerepet vállalhat az erd gazdálkodás, például erd telepítések és kézi munkaigényes erdészeti munkák elvégzésében. A foglalkoztatási adatokból az látható, hogy a munkanélküliség országos átlagát 1,75-szörös mértékben meghaladó munkanélküliség a körzet 12 településére jellemz. Ezeknek a településeknek az átlagos munkanélküliségi mutatója 16,1%. 21

22 A körzet területén lév 32 település mindegyike leghátrányosabb kistérségként számon tartott kistérségben (Szigetvári kistérség) található. (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Leghátrányosabb helyzet kistérségek településeinek listája) Az ország leghátrányosabb helyzet településeinek listáján a körzet 17 települése található, melyek közül egyiknek a lakosságszáma sem éri el a négyszázat. A 17 településen a körzet lakosságának 18,1 százaléka (3850 f ) él, ezeknek a településeknek az átlagos munkanélküliségi mutatója 13,2 %. Hátrányos helyzet település a körzetben 13 van, (6033 f vel) a körzet lakosságának 28,4 százaléka lakik ezeken a településeken. (23/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 1. sz. melléklet alapján) Az erd tervezési körzet Natura 2000 besorolással érintett erd területei az Országos Erd állomány Adattár adatai alapján az alábbiak szerint jellemezhet k: - erd területek tulajdonforma szerinti megoszlása: állami tulajdon: 88,2%, közösségi tulajdon: 0,0%, magán tulajdon: 11,7%, vegyes tulajdon 0,1%; - az állami tulajdonban lév erd területeket 69,8 százalékban a Mecsekerd Zrt. kezeli; - az erd területek 1,6 százalékán nincs bejegyzett erd gazdálkodó (rendezetlen gazdálkodási viszony). 4. A körzeti erd terv hatásainak értékelése, a várható természeti állapotváltozás leírása és azok hatásainak értékelése a kijelölés alapjául szolgáló él helyekre és fajokra általában és Natura 2000 területenként Az erd tervezési körzet Natura 2000 területeire általánosságban elmondható, hogy az egybefügg fiatal állományok változatosságának fokozása érdekében a véghasználattal érintett erd részletekben mikroél hely kialakítását biztosítják a tervel írások. Ezek nagysága az Evt. 73. (7) bekezdés cb) pontja szerinti mértéket nem haladják meg. Területükön a tájhonos fafajú egyedek csak különleges esetben, így különösen veszélyelhárítás érdekében termelhet k ki. A jelöl él helyek erd részleteiben a vágásérettségi kor nélküli erd k területe megemelkedett. Az átlagos vágásérettségi kor a jelöl társulások vágásos erdeinek f fafajainál a következ : kocsányos tölgy 99 év, kocsánytalan tölgy 108 év, cser 102 év, bükk 111 év, k risek 90 év, füzek 55 év, éger 67 év. A jellemz elegyfafajok átlagos vágásérettségi kora: gyertyán 97 év, hársak 103 év. Jelöl él helyeken az erd felújítások jellemz en természetes úton történnek, szükség szerint mesterséges kiegészítéssel, esetleg (második változatban kocsánytalan tölgyesben vagy gyertyános kocsányos tölgyesben) mesterséges alátelepítéssel. Tarvágás csak a természetes úton magról történ erd felújítás term helyi okokból való lehetetlensége, az erd szerkezetátalakítás megtervezése vagy az erd rossz egészségi állapota miatt lesz végrehajtva. Nem jelöl él helyeken a jelöl él helyek térnyerése érdekében jelent s területen els vagy második erd felújítási változatban fafajcserés erd szerkezet-átalakítás lett el írva. A terv semmilyen formában nem tartalmaz tuskózásra vonatkozó el írást vagy arra való ösztönzést. 22

23 A körzeti erd terv az intenzíven terjed tervel írást tartalmazza. fafajok visszaszorításához szükséges összes A túlszaporodott, a természetes folyamatokat jól érzékelhet en akadályozó vadállomány szabályozására vonatkozó el írások nem képezik az erd terv részét. Ormánsági erd k különleges természetmeg rzési terület Jelöl él helyek értékelése Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (91E0*) A vágásérettségi korok megemelése biztosítja az id s állományok területének növekedését, az ízeltlábúak populációinak fenntartását (lábonszáradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása, elegyfafajok megmaradása). A megtervezett, kisterület (0,79 ha) tarvágás és az azt követ sarjaztatás lehet séget biztosít az erd részletben elhatalmasodó zöld juhar visszaszorítására. A nevel vágások során az értékes elegyfafajok kímélete és az idegenhonos, illetve az intenzíven terjed fafajok eltávolítása jelent sen emeli az él helyek diverzitását. A fiatal faállományok ápolási munkái során az értékes elegyfafajokat kímélni kell és az idegenhonos, illetve az intenzíven terjed fafajok eltávolítására kell törekedni. A már korábban visszahagyott hagyásfákat sem szabad kitermelni. Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén (91F0) A véghasználatok során a mikroél helyek visszahagyása lehet séget biztosít az ízeltlábúak populációinak fenntartásához (lábonszáradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása, elegyfafajok megmaradása). A nevel vágások során az értékes elegyfafajok kímélete és az idegenhonos, illetve az intenzíven terjed fafajok eltávolítása jelent sen emeli az él helyek diverzitását. A nevel vágások a geofiton állományok igényeinek figyelembevételével kerülnek végrehajtásra. A növedékfokozó gyérítések végrehajtásakor visszahagyott böhöncös, odvas faegyedek, valamint álló és fekv holtfa visszahagyása lehet séget biztosít az ízeltlábúak populációinak fenntartásához. A megtervezett egészségügyi fakitermelések a jelöl él helyek és fajok természetvédelmi helyzetére nincsenek kedvez tlen hatással. A fiatal faállományok ápolási munkái során az értékes elegyfafajokat kímélni kell és az idegenhonos, illetve az intenzíven terjed fafajok eltávolítására kell törekedni. A már korábban visszahagyott hagyásfákat sem szabad kitermelni. Illír gyertyános-tölgyesek (91L0) Mivel hiányoznak a természetes, heterogén, többkorú, többszintes erd állományok, ezért a hosszú távú cél ezeknek a helyreállítása. A tapasztalatok szerint ezt a kocsányos tölgy f fafajú erd kben leginkább a kétlépcs s, sz kített erny s fokozatos felújítóvágások biztosítják. A véghasználatok során a mikroél helyek visszahagyása lehet séget biztosít az ízeltlábúak populációinak fenntartásához (lábonszáradt és fekv holtfa, csúcsszáradt egyedek fennmaradása, elegyfafajok megmaradása). 23