Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció

Átírás

1 Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció a körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodásra vonatkozóan megállapított előírás-javaslatoknak a Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékeléséről. Készítette a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével Gödöllő

2 1

3 1. Azonosító adatok A tervet készítő szervezet: Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 1.) Vezető tervező neve, elérhetősége: Mészöly Károly erdőtervezési ov. (Tel.: ) meszoly.karoly@aesz.hu Az adatokat szolgáltató szervezet: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1121 Budapest Költő u. 21.) Kapcsolattartó neve, elérhetősége: Grósz Róbert erdészeti felügyelő ( ) 2. Az Natura 2000 területek 2.1. Az erdőtervezési körzetben található Natura 2000 területek (1. térkép): kódja Natura 2000 terület neve státusza terület (ha) NPI 1 HUDI10002 Börzsöny és Visegrádi-hegység (204) KMT 4 758,10 Duna-Ipoly HUDI20009 Budai-hegység (377) kjktt 1 337,79 Duna-Ipoly HUDI20034 Duna és ártere (77) kjktt 391,08 Duna-Ipoly HUDI20039 Pilis és Visegrádi-hegység (88) kjktt ,36 Duna-Ipoly HUDI20047 Szigeti homokok (391) kjktt 118,29 Duna-Ipoly Natura 2000 terület neve teljes (ha) területe ebből erdő (ha) % teljes (ha) ETK-ba eső területe ebből erdőtervezett erdőrészlet (ha) % (ha) % Börzsöny és Visegrádi-hegység Budai-hegység Duna és ártere Pilis és Visegrádi-hegység Szigeti homokok A 275/2004. Korm. rendelet mellékleteiben rögzített működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság. 2

4 1. térkép. Natura 2000 területek a Pilis-Visegrádi Erdőtervezési Körzet területén 2.2. Natura 2000 hálózatba sorolt erdő területe összesen: Körzet teljes területe (ha) Natura 2000 erdő területe Az erdőkből jelölő erdőtársulás ha 78 % ha 69 % 2.3. A közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusoknak, illetve jelölő fajoknak Natura 2000 területenként történő felsorolása- NPI adatszolgáltatás alapján A Pilis - Visegrádi erdőtervezési körzet Natura 2000 erdőterületén az erdészeti hatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és az élőhelyekhez kötődő jelölő fajok jegyzéke: 3

5 Jelölő élőhelytípusok jegyzéke Budai-hegyek EU kód Megnevezése 9180 hársas törmelék-erdők Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) borítás (%) 1 megőrzöttsége C átlagos /csökkent megőrzöttség Erdőgazdálkodás általi ség 91G0* 91H0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel borítás (%) 20 megőrzöttsége B jó megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 30 megőrzöttsége B 40A0 kontinentális cserjések jó megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége C átlagos /csökkent megőrzöttség eldöntendő pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek 6240 szubpannon sztyeppék 8210 mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 8310 barlangok borítás (%) 2 megőrzöttsége B jó megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége C átlagos/csökkent megőrzöttség borítás (%) 10 megőrzöttsége B jó megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége C átlagos /csökkent megőrzöttség borítás (%) 1 megőrzöttsége C átlagos /csökkent megőrzöttség eldöntendő eldöntendő erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem 4

6 Pilis-Visegrádi-hegység EU kód 91G0* 91M H E0 40A Megnevezése Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal pannon cseres-tölgyesek szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum) pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel lejtők és sziklatörmelékek Tilio- Acerion erdői a Cephalanthero-Fagion középeurópai sziklai bükkösei mészkövön enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők szubkontinentális peripannon cserjések mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) borítás (%) 35 megőrzöttsége 5 B jó megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 25 megőrzöttsége csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 18 megőrzöttsége C B jó megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 5 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 2 megőrzöttsége C B jó megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 2 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége C C csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 3 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 0,05 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége C C C C C átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot Erdőgazdálkodás általi ség eldöntendő eldöntendő eldöntendő erdőgazdálkodással nem (nincs ilyen az erdőtervezési körzetben) eldöntendő eldöntendő eldöntendő eldöntendő eldöntendő

7 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek 6240 szubpannon sztyeppék 8310 barlangok borítás (%) 2 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége C C B jó megőrzöttség, jó állapot eldöntendő erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem Duna és ártere EU kód E0 91F Megnevezése iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6260 Pannon homoki gyepek 6250 Síksági pannon löszgyepek 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 3 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 3 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 1 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot borítás (%) 0,02 megőrzöttsége C C C C C C C C átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot Erdőgazdálkodás általi ség erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem (nincs ilyen az erdőtervezési körzetben) erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem erdőgazdálkodással nem 6

8 EU kód Megnevezése 6260 Pannon homoki gyepek 91I0 Szigeti homokok Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés) borítás (%) 80 megőrzöttsége átlagos / csökkent megőrzöttség, jó állapot borítás (%) 20 megőrzöttsége B C átlagos / csökkent megőrzöttség, megfelelő állapot Erdőgazdálkodás általi ség erdőgazdálkodással nem 7

9 Jelölő fajok jegyzéke Börzsöny és Visegrádi-hegység A Börzsöny és Visegrádi-hegység különleges madárvédelmi területen a kijelölés alapját a közösségi jelentőségű madárfajok adják. FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR Állomány-nagyság (becslés) Bubo bubo uhu 1 pár nem Aquila heliaca parlagi sas 0 pár - Falco cherrug kerecsensólyom 0 pár - Dryocopus martius fekete harkály 50 pár Picus canus hamvas küllő 10 pár Dendrocopos medius közép fakopáncs 100 pár Dendrocopos leucotos fehérhátú fakopáncs 3-5 pár Ficedula parva kis légykapó 2 pár Pernis apivorus darázsölyv 1 pár Ciconia nigra fekete gólya 2 pár Lullula arborea erdei pacsirta 25 pár Ficedula albicollis örvös légykapó 250 pár Erdőgazdálkodás általi ség Budai-hegyek Erdőgazdálkodással IGEN / NEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS- HOZ KÉPEST FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT IZOLÁCIÓ ÁLTALÁNOS VÉDELEM Spermophilus 500- citellus ürge NEM 1000 C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Barbastella barbastellus piszedenevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Myotis bechsteini nagyfülű denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Myotis blythii hegyesorrú denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Myotis emarginatus csonkafülű denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó 8

10 FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR Erdőgazdálkodással IGEN / NEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS- HOZ KÉPEST MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT IZOLÁCIÓ ÁLTALÁNOS VÉDELEM Myotis myotis közönséges denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Rhinolophus ferrumequinum nagy patkósdenevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Rhinolophus ferrumequinum kis patkósdenevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lucanus cervus szarvasbogár IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lycaena dispar nagy tűzlepke NEM C 0-2% között C átlagos/csökkent megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Stenobothrus eurasius eurázsiai rétisáska IGEN B 2-15 % között B jó megőrzöttség B elterjedési terület szélén levő populáció B jó Cerambyx cerdo nagy hőscincér IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Dioszeghyana schmidtii magyar fésűsbagoly IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség A izolált populáció B jó Euphydryas maturna díszes tarkalepke IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Morimus funereus gyászcincér IGEN B 2-15 % között C átlagos/csökkent megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Rosalia alpina havasi cincér IGEN B 2-15 % között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Glyphipterix loricatella budai szakállasmoly IGEN A % között C átlagos/csökkent megőrzöttség A izolált populáció C megfelelő Isophya costata magyar tarsza IGEN C 0-2% között C átlagos/csökkent megőrzöttség A izolált populáció C megfelelő jelen van a területen B 2-15 % között B jó megőrzöttség A izolált populáció B jó Lignyoptera fumidaria füstös ősziaraszoló IGEN Callimorpha quadripunctaria csíkos medvelepke IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Cucujus cinnaberinus skarlátbogár IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Erannis ankeraria Anker-araszoló IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó 9

11 Erdőgazdálkodással ÁLLO- POPULÁCIÓ RELATÍV MÁNY NAGYSÁGA AZ FAJNÉV FAJNÉV IGEN / NAGY- ORSZÁGOS- MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLTALÁNOS LATIN MAGYAR NEM SÁG HOZ KÉPEST ÁLLAPOT IZOLÁCIÓ VÉDELEM Limoniscus violaceus kék pattanó IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom IGEN C 0-2% között A kitűnő megőrzöttség A izolált populáció B jó Pulsatilla grandis leánykökörcsin IGEN B 2-15 % között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Dianthus plumarius Szent István-szegfű IGEN A % között A kitűnő megőrzöttség A izolált populáció B jó Himantoglossum caprinum bíboros sallangvirág IGEN 20 C 0-2% között C átlagos/csökkent megőrzöttség B elterjedési terület szélén levő populáció C megfelelő Seseli leucospermum magyar gurgolya IGEN B 2-15 % között A kitűnő megőrzöttség A izolált populáció B jó Linum dolomiticum pilisi len IGEN A % között A kitűnő megőrzöttség A izolált populáció B jó Vincetoxicum pannonicum magyar méreggyilok IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség A izolált populáció C megfelelő Echium russicum piros kígyószisz IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség B elterjedési terület szélén levő populáció B jó Thlaspi jankae Janka-tarsóka IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség B elterjedési terület szélén levő populáció B jó 10

12 Pilis és Visegrádi-hegység FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR Erdőgazdálkodással IGEN / NEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS- HOZ KÉPEST MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS VÉDELEM IZOLÁCIÓ B 2-15 % között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Myotis myotis közönséges denevér IGEN Rhinolophus ferrumequinum nagy patkósdenevér IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Myotis blythii hegyesorrú denevér IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Rhinolophus hipposideros kis patkósdenevér IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Barbastella barbastellus piszedenevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Miniopterus schreibersi hosszúszárnyú denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Myotis bechsteini nagyfülű denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Myotis dasycneme tavi denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Myotis emarginatus csonkafülű denevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Rhinolophus euryale kereknyergű patkósdenevér IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lutra lutra vidra NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Austro-potamobius % torrentium kövirák NEM 1000 A között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Cerambyx cerdo nagy hőscincér IGEN B 2-15 % között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lucanus cervus szarvasbogár IGEN B 2-15 % között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Morimus funereus gyászcincér IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Limoniscus jelen van a átlagos/csökkent violaceus kék pattanó IGEN területen C 0-2% között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Callimorpha quadripunctaria csíkos medvelepke IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Cucujus cinnaberinus skarlátbogár IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó 11

13 FAJNÉV MAGYAR Erdőgazdálkodással IGEN / NEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS- HOZ KÉPEST MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT FAJNÉV LATIN IZOLÁCIÓ Dioszeghyana schmidtii magyar fésűsbagoly IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Eriogaster catax sárga gyapjasszövő IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Isophya costata magyar tarsza IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lycaena dispar nagy tűzlepke IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Paracaloptenus caloptenoides álolaszsáska IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Phyllometra culminaria csüngőaraszoló IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Rosalia alpina havasi cincér IGEN ritka B 2-15 % között C átlagos/csökkent megőrzöttség C nem izolált populáció C Stenobothrus eurasius eurázsiai rétisáska IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó ÁLTALÁNOS VÉDELEM Vertigo angustior hosszúfogú törpecsiga NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Vertigo moulinsiana hasas törpecsiga NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Glyphipterix loricatella budai szakállasmoly IGEN nagyon ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Barbus meridionalis Petényi-márna NEM 100 C 0-2% között B jó megőrzöttség A izolált populáció B jó Rhodeus sericeus amarus szivárványos ökle NEM 1000 C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Bombina bombina vöröshasú unka IGEN megfelelő C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Emys orbicularis mocsári teknős IGEN 5-10 C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Bombina variegata sárgahasú unka IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Seseli leucospermum magyar gurgolya IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó % átlagos/csökkent Ferula sadleriana magyarföldi husáng IGEN 1500 A között C megőrzöttség A izolált populáció B jó 12

14 Erdőgazdálkodással IGEN / NEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS- HOZ KÉPEST FAJNÉV FAJNÉV LATIN MAGYAR Dianthus plumarius regisstephani Szent István-szegfű IGEN B 2-15 % között C MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT IZOLÁCIÓ ÁLTALÁNOS VÉDELEM átlagos/csökkent megőrzöttség A izolált populáció B jó Pyrus magyarica magyar vadkörte IGEN 5 A % között C átlagos/csökkent megőrzöttség A izolált populáció B jó átlagos/csökkent Pulsatilla grandis leánykökörcsin IGEN B 2-15 % között C megőrzöttség C nem izolált populáció B jó átlagos/csökkent Echium russicum piros kígyószisz IGEN C 0-2% között C megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Himantoglossum caprinum bíboros sallangvirág IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség B elterjedési terület szélén levő populáció B jó Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom IGEN C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó 13

15 Duna és ártere Erdőgazdálkodással IGEN / NEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS- HOZ KÉPEST MEGŐRZÖTT-SÉGI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS VÉDELEM FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR IZOLÁCIÓ Spermophilus citellus ürge NEM C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Castor fiber hód NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lutra lutra vidra NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Cucujus cinnaberinus skarlát-bogár IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Leucorrhinia pectoralis lápi szitakötő NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lucanus cervus szarvas-bogár IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lycaena dispar nagy tűzlepke NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Maculinea teleius vérfű-hangyaboglárka NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Unio crassus tompa folyamkagyló NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Zingel streber német bucó NEM C 0-2% között C átlagos/csök-kent megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Cobitis taenia vágó csík NEM C 0-2% között C átlagos/csök-kent megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Eudontomyzon átlagos/csök-kent spp. ingola fajok NEM 5000 B 2-15 % között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő átlagos/csök-kent Gobio albipinnatus halvány-foltú küllő NEM 5000 C 0-2% között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Gymnocephalus baloni széles durbincs NEM C 0-2% között C átlagos/csök-kent megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Gymnocephalus átlagos/csök-kent schraetzer selymes durbincs NEM 5000 B 2-15 % között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Zingel zingel magyar bucó NEM B 2-15 % között C átlagos/csök-kent megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő átlagos/csök-kent Pelecus cultratus garda NEM 5000 C 0-2% között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő 14

16 Erdőgazdálkodással IGEN / NEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS- HOZ KÉPEST MEGŐRZÖTT-SÉGI ÁLTALÁNOS FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR ÁLLAPOT IZOLÁCIÓ VÉDELEM átlagos/csök-kent Misgurnus fossilis réti csík NEM 500 C 0-2% között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Rhodeus sericeus 500- átlagos/csök-kent amarus szivárvá-nyos ökle NEM 1000 C 0-2% között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő 500- átlagos/csök-kent Rutilus pigus leány-koncér NEM 1000 B 2-15 % között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő jelen van a átlagos/csök-kent Aspius aspius balin NEM területen B 2-15 % között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő átlagos/csök-kent Emys orbicularis mocsári teknős NEM 100 C 0-2% között C megőrzöttség A izolált populáció C megfelelő átlagos/csök-kent Bombina bombina vöröshasú unka NEM C 0-2% között C megőrzöttség C nem izolált populáció C megfelelő Triturus dobrogicus dunai ttarajos-gőte NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Colchicum elterjedési terület szélén arenarium homoki kikerics IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség B levő populáció B jó Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom IGEN 100 C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó 15

17 Szigeti homokok Erdőgazdálkodással IGEN / NEM POPULÁCIÓ RELATÍV NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOSHO Z KÉPEST MEGŐRZÖTTSÉGI ÁLLAPOT ÁLTA-LÁNOS VÉDE-LEM ÁLLO- MÁNY NAGY- SÁG FAJNÉV LATIN FAJNÉV MAGYAR IZOLÁCIÓ Carabus hungaricus magyar futrinka IGEN 5000 B 2-15 % között B jó megőrzöttség A izolált populáció B jó Bolbelasmus unicornis szarvas ganéjtúró IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Lucanus cervus szarvasbogár IGEN ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Bombina bombina vöröshasú unka NEM ritka C 0-2% között B jó megőrzöttség C nem izolált populáció B jó Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom IGEN C 0-2% között C Colchicum arenarium homoki kikerics IGEN C 0-2% között C átlagos/csökkent megőrzöttség A izolált populáció B jó átlagos/csökkent megőrzöttség A izolált populáció B jó 16

18 A körzeti erdőtervezés során az adatszolgáltatásba bevont szervek, személyek felsorolása, illetve amennyiben lehet, az általuk adott dokumentumok felsorolása, hivatkozása. A Natura 2000 oltalom alatt álló területek természetvédelmi adatait a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) bocsátotta az erdészeti hatóság rendelkezésére, koordinátor Grósz Róbert erdészeti felügyelő. Az erdőterv rendelet elkészítéséhez a NPI előzetesen átadta a Natura 2000 területek jelölő élőhelyeinek tervezésére vonatkozó irányelveket. A javasolt konkrét irányelvek a következők voltak: Véghasználatra vonatkozó előírások Amennyiben lehetséges a természet-megőrzési területeken a természetes viszonyokat legjobban megközelítő fokozatos felújító vágást javasoljuk előírni. Az erdő rendeltetésének megfelelően a beavatkozások alapvető természetvédelmi célja az egészséges, egyre gazdagabb élővilággal rendelkező természetes élőhely kialakítása. Ennek érdekében a sematikus eljárások helyett jellemzően a termőhelyi adottságok kisebb eltéréseit érzékenyen követő, eltérő erélyű, csoportos beavatkozásokat célszerű alkalmazni, mivel ezek segíthetik elő a változatosabb, természetszerű erdőszerkezet kialakulását. Tarvágás többnyire a nem őshonos fafajból álló, vagy természetes felújításra nem képes állományokban, fafajcsere esetén, legfeljebb 3,0 ha kiterjedésben tervezhető. A végvágott területek klimatikus viszonyainak javítása, a tájkép megőrzése, illetve az élővilág védelme céljából az Etv-ben előírtak alapján, az erdőrészlet szintű tárgyalásokon a meghatározásra kerülő mértékben hagyásfák (hagyásfa csoportok) visszahagyását kérjük előírni. A vizes élőhelyek, környezetében egy famagasság sugarú körben, illetve a közutak és pihenőhelyek mentén legalább egy famagasság szélességű terület védősáv jelleggel tartandó meg. A visszahagyandó fák, facsoportok, erdőfoltok és sávok kijelölése során az állékonyság, valamint az általános ökológiai és tájesztétikai igények kielégítése mellett figyelembe kell venni az egyedi természeti értékeket, illetve a védett növények élőhelyét. Erdőfelújításra és állománynevelésre vonatkozó előírások Minden lehetséges esetben, magról történő természetes felújítási módot kell alkalmazni. A végvágás esetén alapvető követelmény a körzeti erdőtervben (természetvédelmi kezelési tervben) előírásra kerülő célállománynak megfelelő fafaj-összetételű, 100%-os sikerességű és megfelelő készültségű (méretű, korú) természetes újulat jelenléte. Mesterséges erdősítés csak helyi gyűjtésből származó szaporító anyag felhasználásával végezhető, de a teljes talaj-előkészítés alkalmazását kerülni kell. A nevelővágások során elegyes, több szintű állományok kialakítására kell törekedni. A diverzitás növelése érdekében az őshonos szórvány elegy fa- és cserjefajok, - köztük a pionír jellegű lágy lombos fajok - kímélete és megőrzése kívánatos, ezért ezek megtartására, szükség szerint megsegítésére úgy az erdőművelési, mind a fahasználati munkák (nevelő vágások) tervezése során törekedni kell. Különleges termőhelyek és állománytípusok védelmére vonatkozó előírások Olyan területeken, ahol a gyenge termőhely miatt gazdaságos erdészeti tevékenység amúgy sem folytatható, a sekély termőtalaj védelme, a teljes zavartalanság biztosítása, és a természetes ősi 17

19 állapot fenntartása az alapvető cél. E területeken legfontosabb a terület háborítatlanságának biztosítása. Ennek megfelelően ezeken a területeken a természetes folyamatokra alapozott erdőkezelés egyeztethető össze a természetvédelmi érdekekkel. Egyes fafajokra, egyedekre vonatkozó előírások A védett fajokon kívül, vad- és madárvédelmi szempontból, valamint a biológiai sokszínűség biztosítása érdekében a nevelő vágások során kíméletet érdemel az összes hazai vadgyümölcs faj. Lehetőség szerint meg kell őrizni az odvas, a lábon száradt, a nagyon idős, a nagyméretű, valamint a különleges esztétikai értékű fákat. Ezek jelenlétét kérjük az erdőrészlet leírólapok megjegyzés rovatában szerepeltetni. A holt faanyag ökológiai jelentősége miatt a földön legalább egy éve fekvő faanyag felkészítése nem tervezhető. Rétek, tisztások védelme A rétek, tisztások értéke a védett fajok jelenlétén és tájesztétikai jelentőségükön túlmenően fajgazdagságukban és génbank funkciójukban van. Megőrzésük feltétlenül indokolt, melynek során az alábbi előírásokat be kell tartani: Betelepítésük tilos! Agrotechnikai eljárások alkalmazása (pl. vadföld kialakítása céljából történő gyepfeltörés, tárcsázás, felülvetés, szerves vagy szervetlen trágyázás) nem megengedett. Amennyiben a réten, tisztáson védett faj nagyobb egyedszámban fordul elő, a kaszálás idejének megállapítása során figyelemmel kell lenni a védett nővény generatív szaporodási lehetőségére is. Madárvédelem Szaporodási és utódnevelési időszakban, fokozottan védett madár és védett ragadozó madár fészke körül 100 m sugarú körben erdészeti tevékenység (a madarat zavaró, ennek következtében a költést, illetve az utódnevelést veszélyeztető semmilyen tevékenység) nem végezhető. A vegetációs időszakban végzett fakitermelés tilalma a madárvilág védelmét is szolgálja. Fekete gólya és ragadozó madár fészkét tartó fát tilos kivágni. A jelenleg ismert fészkek helyét az erdőrészlet szintű tárgyaláson megadjuk, amelyet az erdőrészlet lap szöveges részében megjegyzésként szerepeltetni kell. Az erdőrészlet szintű tárgyalások során az Erdészeti Hatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes munkatársa a gazdálkodóval egyeztetve a jelölő társulás és a jelölő fajok védelme érdekében alkalmazott korlátozásokat a tervadatokba beépítette (pl.: vágásérettségi kor emelése, véghasználatok elhagyása vagy területi korlátozása, hagyásfa csoportok mennyiségének meghatározása) a jelölő fajok és az azok védelmére vonatkozó speciális intézkedések az erdőrészlet lap szöveges megjegyzésében feltüntetésre kerültek. Az adatszolgáltatási folyamat zárásaként jelen hatásvizsgálathoz a DINPI adta meg a legfrissebb adatokat a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről és erdőgazdálkodással kapcsolatos ségéről. Az DINPI kifejtette véleményét az erdőterv hatásterületén lévő erdők természeti állapotáról és az erdőterv hatásairól a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra. 18

20 3. A körzeti erdőterv 3.1. A körzeti erdőterv bemutatása, céljának meghatározása A körzeti erdőterv olyan keretterv, amely az állapotadatokból és a termőhelyi adottságokból kiindulva tervadataiban kötelezettségeket és lehetőségeket határoz meg a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az erdők hármas funkcióinak (védelmi, közjóléti, gazdasági) egyidejű érvényesülésének érdekében a mennyiségi és minőségi tartamosság kritériumainak megtartása mellett. A tervezés jogszabályi keretei: XXXVII.tv.- Evt.- szabályozza a 153/2009. FVM végrehajtási rendelettel védett területen LIII. tv. nyel összhangban Natura 2000 területen 275/2004. kormányrendelettel összhangban a körzeti erdőterv készítést a körzetre vonatkozó, a fenti törvények és rendeleteknek is megfelelő, a körzetre speciálisan vonatkozó 96/2011. (X. 17.) VM rendelet (Erdőterv-rendelet) megalkotása előzi meg. Az erdőtervezési körzet a XXXVII.. új erdőtörvény 11/2010-es FVM végrehajtási rendeletében lett kialakítva, adatai a megelőző körzetrészek adataival nem összehasonlíthatóak. Az új Etv. legfontosabb új elemei: - természetességi kategóriák -természetes erdő -természetszerű erdő (hiányos természetes szerkezet) -származék erdő (természetes szerkezetet nagyban nélkülöző) -átmeneti erdő (mesterséges szerkezet, intenzíven terjedő fafajok % ) -kultúr erdő (idegenhonos) -faültetvény (tág hálózatú, idegenhonos) Magyarországon az erdőgazdálkodást erdőrészletenként úgy kell folytatni, hogy az erdők természetessége ne romoljon. - üzemmódok -vágásos (erdőfelújításkor véghasználati terület keletkezik) -faanyagtermelést nem szolgáló erdők (nincs fahasználat, természetes folyamatok érvényesülnek) -szálaló (fahasználatok során véghasználati terület nem keletkezik) -átalakító (vágásos üzemmód átvezetése szálaló üzemmódba-kis területű véghasználatok) 19

21 A körzet természetbeni állapota terület (ha) belterület (%) erdősültség (%) egyéb művelés (%) Pilis-Visegrádi körzet

22 Természetesség Faállománytípusok 7% 11% 12% Természetesség szerinti megoszlás 15% 0% 19% 7% Honosság 10% 4% 6% 11% 40% 15% bükkös tölgyes cseres akácos nyáras-fűzes egyéb lomb fenyves 60% természetszerű származék átmeneti kultúr faültetvény tájhonos idegenhonos 83% idegenhonos, intenzíven terjedő A védett és Natura 2000 területek számottevő aránya (76 %) azt jelzi, hogy a körzet erdeinek természetességi állapota összességében jónak mondható. A körzet erdeinek jelentõs része természetvédelmi oltalom alatt áll, valamint kiemelt idegenforgalmi térségként jelentõs közjóléti funkciókat tölt be. A körzeti erdõtervezés elsõdleges célja ennek megfelelõen azon erdõgazdálkodási tevékenységek meghatározása, amelyek a környezet és természetvédelmi, valamint a közjóléti szempontok érvényre juttatását is fokozottan szolgálják. A körzetben folyó erdõgazdálkodás tekintetében különösen az állami tulajdonban álló, és nem gazdasági elsõdleges rendeltetésû erdõkben a faanyagtermelés csak az elõbbi szempontoknak alárendelt cél lehet. Az erdõtervezés és az erdõgazdálkodás során emiatt ezekben az erdõkben fokozottan törekedtünk az õshonos fafajokból álló, és a természeteshez közelálló szerkezetû erdõk kialakítására, az erdõk természetes úton való felújítására, valamint az erdõborítás minél folyamatosabb fenntartására. (96/2011 VM. Erdőterv rendelet 2.pont) A természetesség javításának egyik jelentős eszköze a természetes folyamatok maximális kihasználása faanyagtermelést nem szolgáló erdők, szálaló erdők, vágásos erdők véghasználati korában elnyújtott természetes felújítások, felújításkor és az erdőnevelés során az elegyesség segítése, valamint a lehető legkisebb területen a lehető legnagyobb változatosság elérése. Ennek érdekében, a hatásterületen levő erdők több mint 42 %-ban folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódba kerültek. 21

23 Az elsődleges és a további rendeltetések megoszlását, az üzemmódok arányát, és a fakitermelési és erdőfelújítások alakulását az alábbi ábrák szemléltetik. A rendeltetések esetében lényeges változás, hogy megállapításra kerültek a Natura 2000 rendeltetések is. 22

24 A korábbi körzeti erdőtervhez képest az alábbi változások következtek be a évi erdőtervezést követően a Natura 2000 jelöléssel erdőterületeken: Az elsődleges rendeltetés területi arányának változása (%) Rendeltetés Korábbi erdőterv szerint évi körzeti erdőtervezést követően Védelmi 88,7 98,2 Gazdasági 9,7 1,6 Közjóléti 1,6 0,2 Üzemmódok területi arányának változása (%) Üzemmód Korábbi erdőterv évi körzeti szerint erdőtervezést követően Vágásos 89,5 55,8 Szálaló 0 12,3 Faanyagtermelést nem szolgáló 10,5 16,7 Átalakító 0 15,2 23

25 Korlátozások területi arányának változása üzemmódonként (%) Korábbi erdőterv szerint évi körzeti erdőtervezést követően Üzemmód Korlátozás Korlátozás Nincs Részleges Teljes Nincs Részleges Teljes Vágásos 13,5 86,5 0,0 2,2 97,8 0,0 Szálaló ,0 100,0 0,0 Faanyagtermelést nem szolgáló 0,0 83,7 16,3 0,0 92,3 7,7 Átalakító ,0 100,0 0,0 A Pilis-Visegrádi körzet körzeti erdőterve biztosítja a kedvezõ természetvédelmi helyzetű, közösségi jelentõségű jelölõ erdei élõhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megõrzését: A kedvezõ természetvédelmi helyzetű, közösségi jelentõségű jelölõ erdei élõhelyek esetében a vágásérettségi kort a védelmi célok függvényében, továbbá a hozamvizsgálat eredményeinek, a természetes felújítás követelményeinek és az erdõ egészségi állapotának figyelembe vételével a vágásérettségi szakasz felsõ határához közelítve határoztuk meg. A felújításokat erdőrészletenként éves időszakra széthúztuk. - 91G0 pannon gyertyános-tölgyesek - 91M0 pannon cseres-tölgyesek - folyamatos erdőborítás: - szálaló üzemmód szubmontán és montán bükkösök - faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód lejtõk és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdõi - 91H0 pannon molyhos tölgyesek közép-európai sziklai bükkösei mészkövön - egyéb termelés invazív fafajok (ZJ) visszaszorítására - 91E0 ligeterdők Felújításra kerül a jelölő állományok 10 %-a - módja szálalóvágás vagy fokozatos felújító vágás természetes felújítással. - tarvágás összesen 4,44 ha-on 5 hazai nyáras, átlagosan 0,88 ha mértékű erdőrészletben KST elegy kíméletével. - intenzíven terjedõ fafajokkal erdõsítést a körzeti erdőterv nem ír elő még elegyfafajként sem. (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet pontok) Előhasználatok a körzeti erdőterv érvényességi időszaka (10 év) alatt 1 alkalommal történnek erdőrészletenként, a jelölő élőhelyek 48 %-át érintik. - az erdõneveléseket a termõhelynek nem megfelelõ, vagy erdészeti tájidegen elegyfafajok különös tekintettel az intenzíven terjedõ fajokra 24

26 visszaszorítását célzó erélyekkel lettek meghatározva. (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet pontok) Nem jelölő élőhelyeken fekete és erdei fenyves fõfafajú erdõkben a nevelõvágások és véghasználatok tervezése során kiemelt figyelmet fordít a körzeti erdőterv az õshonos lombos fafajok elõretörésének elõsegítésére egyéb termeléssel vagy szálalóvágással. A Pilis-Visegrádi körzet jelölő élőhelyeit érintő erdőgazdálkodási munkák: 10% 24% 18% nincs használat előhasználat szálalás véghasználat 48% A közösségi jelentõségű, jelölõ erdei élõhelytípusokhoz kötõdõ, fában fejlõdõ bogárfajok védelme érdekében - faanyagtermelést nem szolgáló erdők hálózata összesen 1976 ha-on (19 %) - lábon álló és fekvő méretes holt faanyag visszahagyása az erdőrészletekben -egészségügyi termelés csak balesetveszély elkerülése, közművek, műtárgyak védelme érdekében. - a véghasználattal 10 %-ban területen 5-20 % hagyásfa csoportok visszahagyása (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet pont) Az erdõszegélyekben, tisztásokon elõforduló bíboros sallangvirág állományainak hosszú távú fennmaradása érdekében - tisztások fátlan állapotban való tartása (nem erdőtervi előírás) - tisztások meghatározott időközönkénti kaszálása (nem erdőtervi előírás) - a véghasználattal 10 %-ban területen hagyásfa csoportok visszahagyása (96/2011 VM. Erdőterv Rendelet pont) 25

27 3.2. A körzeti erdőterv térbeli kiterjedése, és a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek által okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Natura 2000 területenként. HUDI Budai-hegység A HUDI Budai-hegység Natura 2000 terület 15 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 13 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 1 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó 1 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs. nincs használat előhasználat szálalás-egyéb termelés véghasználattal nat2000 site EU kód Megnevezése Erdőtervezett jelölő társulás területe a HUDI natura 2000 terület ETK-ba eső részén ha (%) 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal 302 (22) 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 243 (17) 9180 lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői 48 (3) 40A0 szubkontinentális peripannon cserjések 2 (0) 8210 mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 6190 pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek 6240 szubpannon sztyeppék 8310 barlangok Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek. 26

28 fakitermelés területe - ha (%) jelölő élőhely redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY TRV FFV SZV 91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal 302 ha (2 %) 8 (5) - 85 (28) - 18 (6) 32 (11) Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV szálalóvágás Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI Budai-hegység Natura 2000 területen 22 %-ban található 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a % adatok e Natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91G0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. 120 Korosztályok A jelölő társulás területének több mint fele 80 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben. -56 ha (19 %) szálaló és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -Vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 107 év. 17% 15% 33% nincs használat szálalás 35% előhasználat véghasználat Véghasználat: 18 ha fokozatos felújítóvágás 4 erdőrészlet 32 ha szálalóvágás Felújítás módja: Természetes felújítás Felújítás célállománya: KTT-GY-EL Erdőrészlet szintű intézkedések: -Geofiton lágyszárúak élőhelyén fahasználati tevékenység február 15.-ig -Az akác visszaszorítása vegyszerezéssel is végezhető. 27

29 fakitermelés területe - ha (%) jelölő élőhely redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY TRV FFV SZV 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 243 ha (2 %) 1 (0) - 17 (7) - - Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV szálalóvágás Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI Budai-hegység natura 2000 területen 17 %-ban található 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a % adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91H0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. 10 (4) 80 Korosztályok Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, melyek jelentős része az Európa által Magyarországra kényszerített trianoni békeszerződés következtében lett letarolva. A mostani körzeti erdőterv szerint 113 ha (47 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt, ebből 28 ha teljes korlátozású, így ott semmilyen tevékenység nem végezhető (Kis-Szénás erdőrezervátum magterület). 20 ha (8 %) szálaló üzemmód Vágásosan kezelt 82 ha erdő átlagos vágásérettségi kora 98 év. 11% 4% 7% nincs használat előhasználat szálalás, egyéb termelés véghasználat 78% Véghasználatok redukált terület 10 ha, módja szálalóvágás. Felújítás módja: természetes felújítás Felújítás célállománya: CS-KTT-EL elegyes MOT 28

30 Erdőrészlet szintű intézkedések: -Szelektív vegyszer használata az akác visszaszorítása érdekében támogatott. -értékes elegyfajok kímélete -egyes idős fák kímélete -véghasználatkor visszahagyandó állományrészek kijelölése -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható. fakitermelés területe - ha (%) jelölő élőhely redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY TRV FFV SZV 9180 hársas törmelékerdők 48 ha (0,04 %) (0,02) Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV szálalóvágás Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI Budai-hegység natura 2000 területen 3 %-ban található 9180 hársas törmelék-erdők jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 0,04 %-a. A továbbiakban a % adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 9180 jelölő társulások részhalmazait jelentik. 35 Korosztályok Jellemzően idős, véderdő jellegű állományok, melyek jelentős része az Európa által Magyarországra kényszerített trianoni békeszerződés következtében lett letarolva. -A mostani körzeti erdőterv szerint 18 ha (38 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -23 ha (48 %) szálaló üzemmód -Vágásosan kezelt 7 ha erdő átlagos vágásérettségi kora 103 év. 29

31 2% 48% nincs használat szálalás 50% 0% előhasználat véghasználat Véghasználatok redukált területe 1 ha, módja szálalóvágás. Felújítás módja: természetes felújítás Felújítás célállománya: KH-EL Erdőrészlet szintű intézkedések: -Védett és fokozottan védett fajokban gazdag dolomit sziklagyep és sztyepprét foltok, területe készletezésre és rakodásra nem használható fakitermelés területe - ha (%) jelölő élőhely redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY TRV FFV SZV 40A0 kontinentális cserjések 2 ha erdőtervezett Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV szálalóvágás Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (6190, 6240) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a fenntartó gazdálkodást. Ilyen élőhelyek: 40A0, A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. Az előhasználati korú állományokban tervezett erdőnevelési munkák az elegyesség és az állékonyság növelését szolgálják. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok mozaikossága az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja: A HUDI Budai-hegység Natura 2000 terület jelölő erdőtársulásit érintő fahasználatok: 10% 16% 55% 19% nincs használat szálalás előhasználat véghasználat 30

32 HUDI Duna és ártere A HUDI Duna és ártere natura 2000 terület 11 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 2 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 0,006 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó 9 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs. nincs használat előhasználat szálalás-egyéb termelés véghasználattal nat2000 site jelölő élőhely fakitermelés területe - ha (%) redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY ET TRV FFV SZV 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők 328 ha (18 %) 17 (5) (10) (73) 4 (1) - - Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; ET egyéb termelés; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV szálalóvágás

33 Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI Duna és ártere natura 2000 területen 18 %-ban található 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 2 %-a. A továbbiakban a % adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91E0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. 140 Korosztályok Kizárólag fűz és nyár ligeterdők, melyek zöldjuharral (ZJ) fertőzöttek. A ZJ általában az alsó- és cserjeszintben található. -A jelölő társulás területének több mint fele 60 évnél idősebb az erdőtervezési körzetben ha (59 %) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt. -vágásosan kezelt erdők átlagos vágásérettségi kora 58 év. 0% 21% 74% nincs használat egyéb termelés 5% előhasználat véghasználat Egyéb termeléssel invazív ZJ visszaszorítása 242 ha. Véghasználatok redukált terület 3,64 ha, módja tarvágás. Felújítás módja: természetes felújítás sarjról 0,68 ha, Mesterséges felújítás 2,96 ha Felújítás célállománya: HNY vagy MAK-EL Erdőrészlet szintű intézkedések: -5 m3/ha őshonos KST álló és fekvő holtfa visszahagyása. - odvas, álló és fekvő holt fa visszahagyandó. -munkavégzés csak fagyott, vagy kiszáradt talajon történhet. Az erdők közé ékelődött fátlan, közösségi jelentőségű élőhelyek között a természetes úton kialakultak (3270, 6250, 6260, 6440) nem kívánnak kezelést, legfeljebb a bekerülő gyomfajok eltávolítását. A mesterségesen létrehozott, de közösségi szempontból fontos élőhelyek viszont igénylik a fenntartó gazdálkodást. Ilyen élőhelyek: 3130, A fenti élőhelyek diverzitását, fajösszetételét fenn kell tartani. Ez a fenntartó gazdálkodás gyepek esetében az erdősülést, vizes élőhelyek esetében a feltöltődést akadályozza. 32

34 A fenti adatokat összegezve megállapítható, hogy a körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a fahasználattal nem, és a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt területek jelentősek. A tervezett fakitermelések arányosak. Az öreg erdők aránya, az állományok természetessége az összes területen és jelölő élőhelyenként külön-külön is növekedni fog. Ennek eredményeként a terv a jelenlegi természeti állapotnak nemcsak megőrzését, hanem a javítását is biztosítja. HUDI Pilis-Visegrádi-hegység A HUDI Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 terület 40 %-a esik az erdőtervezési körzetbe. Erdőrészletként 34 %-a, erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletként 0,03 %-a van nyilvántartva. A fennmaradó ~6 % területet a körzeti erdőterv nem tartja nyilván, arra semmilyen megállapítással nincs. nincs használat előhasználat szálalás-egyéb termelés véghasználattal nat2000 site 33

35 EU kód Megnevezése Erdőtervezett jelölő társulás területe a HUDI natura 2000 terület ETK-ba eső részén ha (%) 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal 2456 (20) 91M0 pannon cseres-tölgyesek 3817 (25) 9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum) 1469 (12) 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 312 (3) 9180 lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői 20 (0) 9150 Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön 47 (0) 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők - 40A0 szubkontinentális peripannon cserjések 271 (2) 8210 mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 8220 szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel 8150 közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők 6190 pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyek 6240 szubpannon sztyeppék 8310 barlangok Körzeti erdőterv nem tartja nyilván, vagy nem tartja nyilván típusonként. Erdőrészletek részei, vagy TI, TN, CE erdőgazdálkodást szolgáló egyéb részletek lehetnek. fakitermelés területe - ha (%) jelölő élőhely redukált megnevezése területe ha (%) TI TKGY NFGY KH TRV FFV SZV 91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal 2456 ha (16 %) 211 (9) 241 (10) 888 (36) 22 (1) (6) 49 (2) Rövidítések: TI - tisztítás; TKGY - törzskiválasztó gyérítés; NFGY - növedékfokozó gyérítés; KH készletgondozó használat; FF - fokozatos felújítóvágás; SZV szálalóvágás Az erdőtervezési körzetbe eső HUDI Pilis-Visegrádi-hegység natura 2000 területen 20 %- ban található 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal jelölő társulás, mely a teljes erdőtervezési körzet 16 %-a. A továbbiakban a % adatok e natura 2000 területen erdőrészletként erdőtervezett 91G0 jelölő társulások részhalmazait jelentik. 34