A BUDAPEST XVI.KERÜLETI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Ikt.sz.: 74/2020 A BUDAPEST XVI.KERÜLETI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Budapest, 2020.

2 TARTALOM 1. Bevezetés Igazgatói köszöntő 1.2 Az intézmény adatai 1.3 Iskolánk helye, környezete, infrastruktúrája 1.4 Nevelőtestület 1.5 Tanulóifjúság 1.6 Eddig elért eredményeink 2. Alapelvek Névadó 2.2 Jelmondat 2.3 Intézményi jelképek 2.4 Hagyományaink 2.5 Pedagógiánkat meghatározó értékek, személyiségfejlesztési feladatok 2.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.7 Tehetséggondozás, felzárkóztatás 2.8 Gyermek- és ifjúságvédelem 2.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység 3. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, eszközeink a kitűzött cél eléréséhez Nevelő-oktató munkánk céljai iskolai szakaszonként 5.2 Képzési sajátosságok 5.3 Nevelő-oktató munkánk sikerkritériumai 5.3 Jövőkép 6. Helyi tanterv, iskolánk tantárgyi rendszere és óraszámai A kerettanterv alapján felhasználható óraszámok 6.2 A kötelező és a nem kötelező (választható) órák száma 6.3 Szempontok az órakeret megválasztásához 6.4 A nem kötelező (kötelezően választandó) órák tanórai felhasználása 6.5 A tantárgyi modulok, integráció 6.6 A teljes tanórakeret 1-8. évfolyamon a 2012-ben kiadott kerettantervek alapján 6.7 A teljes tanórakeret egy osztályra vonatkoztatva 1-8. évfolyamon a tanévben 6.8 A választott kerettantervek 6.9 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása 6.10 A tanulók fizikai állapotának mérése 6.11 Továbbképzési terv 6.12 A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2

3 7. A nevelő, oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Ellenőrzés 7.2 Mérés 7.3 Értékelés 8. Az iskola belső értékelési rendszere A tanulmányi munka értékelése az első évfolyamon 8.2 Értékelés a második - nyolcadik évfolyamon 8.3 Magatartás és szorgalom értékelése első-nyolcadik évfolyamon 8.4 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 8.5 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 8.6 Az otthoni, illetve napközis és a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei, korlátai 8.7 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 9. A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógus általános feladatai 9.2 A tanórai oktató-nevelő munka, tanulásirányítás 9.3 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 9.4 Munkafegyelem, munkához való viszony 9.5 Emberi példamutatás 9.6 A osztályfőnök feladatai 10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei Az első osztályba történő beiratkozás 10.2 A másodiktól nyolcadik osztályokba jelentkező tanulók felvétele, átvétele 10.3 Az emelt szintű és a nívócsoportokba való felvétel elvei 10.4 A napközis foglalkozásokra való felvétel elvei 11. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Szülők Tanácsa, Iskolaszék 7.2 Diákönkormányzat 12. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 9.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 9.3 A pedagógiai program módosítása 9.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 13. Melléklet 1. számú melléklet: Helyi tantervek 1-8. évfolyam 3

4 1. BEVEZETÉS 1.1 IGAZGATÓI KÖSZÖNTŐ A Budapest XVI. Kerületi Herman Ottó Általános Iskola Budapest XVI. kerületének egyik általános iskolája. Az iskolát azok a szülők választják, akik gyerekeik sikeres beiskolázását hagyományos általános iskolai alapképzéssel kívánják biztosítani, ahol a tantárgyak alapos, átfogó és komplex ismeretén belül kiemelkedő szerepet kap az anyanyelvi nevelés, az idegen nyelvek, a matematikai gondolkodás elsajátítása, a természetismeret és a környezetvédelem. Az iskola, vállalva Herman Ottó szellemi hagyatékát, folyamatosan keresi a hagyományos emberi értékek, a magyar és az európai kultúra, a természettisztelet, a hazaszeretet közvetítésének hatékony módszereit. Vallja, hogy ehhez olyan iskolai légkör kell, melyben a tanulók és tanárok jól érzik magukat, ahol számítanak munkájukra, véleményükre, hatékonyan részt vehetnek az intézmény fejlesztésében. Az emberi kapcsolatok a kölcsönös bizalomra épülnek, és a jobbító szándék vezérli azokat. A szereplők: tanár-diák-szülő ugyanazt akarják, vagyis, hogy a diákok teljes életet élő, boldog emberek legyenek. " Csak boldog gyerekekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország" ( Kodály Zoltán ) 4

5 l.2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény hivatalos neve: Budapest XVI. Kerületi Herman Ottó Általános Iskola OM azonosítója: Székhelye: 1161 Budapest, Regele János u Alapító neve és székhelye: Az intézmény fenntartója és működtetője: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Észak-Pesti Tankerületi Központ 1165 Budapest, Jókai utca 6. Az intézmény működési területe: a kormányhivatal által kijelölt körzet Alaptevékenysége: Egyéb foglalkozások: általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat 1. évfolyamtól 8. évfolyamig a többi gyermekkel, tanulóval, együttnevelhető, oktatható, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos) napközi tanulószoba iskolai könyvtár Az iskola maximális létszáma: 516 fő 5

6 1.3 ISKOLÁNK HELYE, KÖRNYEZETE, INFRASTRUKTÚRÁJA Iskolánk Budapest XVI. kerületében, annak gyorsan városiasodó településén Rákosszentmihályon, családi házas környezetben található. Jogelődünk - a Színjátszó u Általános Iskola - körzetét részben megtartva tanulóink egy része nem közvetlen környezetünkből kerül ki, hanem a szomszédos sashalmi kerületrészből. Ez szintén igényes, zömében többgenerációs együttélést biztosító családi házas, az átlagosnál jobb helyzetű település. Örömünkre szolgál a lakosság lokálpatriotizmusa, az erős helyi kötődések segítik az iskola és a családok együttműködését. Az iskola épülete az es tanévre épült fel, téglából, lapos tetővel, nagy zsibongókkal, széles, világos folyosókkal, akkor gimnáziumi rendeltetéssel óta működik általános iskolaként. A kintről belépőt kulturált megjelenésű épület fogadja sok-sok növénnyel, akváriummal, terráriummal, szökőkúttal. Tantermeink száma 17, 16 osztályteremként, egy kémia-fizika előadóként üzemel. A kisebb termek száma 4, itt a csoportbontásos foglalkozások folynak. Tantermeink nagyméretűek, világosak, igényes megjelenésűek, a falak tisztasága legtöbbször a szülők munkájának köszönhető. Könyvtárunk otthonosan berendezett, 1200 kötetes, évekig kerületi báziskönyvtárként működött. Állománya korszerű, igényesen válogatott. Tanulóink a 110 főt befogadó ebédlőben étkezhetnek. Az ételt készen szállítják, csak melegítőkonyhával rendelkezünk. Tornatermünk alapterülete 200m 2, az iskola egyik legkihasználtabb helyisége. A foglalkozások 1/2 8 - este 8-ig tartanak. Rendelkezünk egy betonos belső udvarral, egy modern gumitéglával borított alsós játszóudvarral, valamint egy sportpályával. Egy számítógépterem, 2 műhelyterem, tükrös táncterem (alagsor), orvosi szoba, bérleti szerződéssel üzemelő büfé növeli még az épület komfortosságát. 1.4 NEVELŐTESTÜLET A jelenleg 36 fős testületben 34 nő, 2 férfi pedagógus van. Középiskolai tanári képesítéssel rendelkezik 6 fő. Az általános iskolai tanárok közül hárman tanítói végzettségűek is. A 16 tanító közül nyolcan osztálytanítók, nyolcan napközis nevelők, közülük tizenketten rendelkeznek különféle szakkollégiumi végzettséggel. Négy tanítónak van nyelvtanári végzettsége. Egy főállású néptánc oktató, könyvtáros, egy logopédus (fél állásban) és két pedagógiai asszisztens segíti munkánk hatékonyságát. A tantestület stabil, fluktuáció nem jellemző. A kollégák többsége éve az iskolában tanít, egy szakmailag érett, törekvő, együttgondolkodó, összeszokott, egymást ismerő és 6

7 tisztelő, "hermanos" lendületű közösség. Közösek gondjaink és örömeink, és ami nagyon fontos, közel állunk egymáshoz értékítéleteinkben is. Szeretünk együtt dolgozni, számunkra természetesek a közös tantestületi kirándulások, a karácsonyi ajándékozások, a családias hangulat hétköznapokon és ünnepnapokon TANULÓIFJÚSÁG Minden évfolyamon általában két párhuzamos osztályt indítunk, mivel kényelmesen így férnek el. Az országosan jellemző gyermeklétszám csökkenés a kerületünkre nem jellemző, nincsenek beiskolázási gondjaink. Az idegen nyelvek oktatása és a tartósan magas színvonalú nevelőoktató munkánk eredménye, hogy minden évben többen jelentkeznek iskolánkba, mint a szabad férőhelyek száma. Tanulólétszámunk az elmúlt években a következőképpen alakult: 2014/ / / / /2019 Tanulólétszám Osztályok száma Napközis csoportok száma Átlag osztálylétszám 27,9 27,3 27, ,8 Tanulóink zöme átlagos, vagy annál jobb szociális körülmények között él. A szülők többsége kvalifikált alkalmazott vagy tehetős vállalkozó, de van közöttük nehéz anyagi helyzetben élő is. Veszélyeztetett tanulóink száma nem túl magas, de minden évben vannak olyanok (30-40 fő közötti), akik rendszeres vagy rendkívüli anyagi támogatásra, esetleg egyéb odafigyelésre szorulnak. Iskolánkban különösen az alsó tagozaton nagy a napközi ellátás iránti igény, ezért minden osztálynak saját napközis csoportja van. A felsősöknek egy napközis csoportot biztosítunk. Nyolcadik osztályos tanulóink beiskolázása 100%-os. Végzős diákjaink nagyrészt gimnáziumban tanulnak tovább (75%). Szakgimnáziumot 25%-uk választ, a szakmunkásképzőt, szakiskolát választók száma elhanyagolható. A választott speciális szakok közül iskolánk arculatából következően az idegen nyelvi szakok, a két-tannyelvű gimnáziumok vezetnek. Egyre erősödő problémát jelent a hat és nyolc osztályos gimnáziumok vonzereje. A negyedik év után nem jellemző (évente 2-3 tanuló), de a hatodik év után gyakran veszítjük el jó, gyakran kiváló képességű tanulóinkat. Ez egyben hatékony munkánk ellentmondása is. 7

8 Iskolánkban egyelőre a hatosztályos gimnáziumok választása nem növekvő tendencia, minden évben máshogy alakul a felvételizők száma tanévben 19 fő tanévben 8 fő tanévben 12 fő tanévben 10 fő tanévben 10 fő Az mindenképpen megnyugtató, hogy esetünkben a hatosztályos gimnázium választásában nem az motiválja a szülőt, hogy mindenáron elvigye gyermekét egy nem megfelelő általános iskolából. Tanulóink ha el is mennek, 90%-uk csak neves, jó gimnáziumokért cserélik le iskolánkat. 1.6 EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEINK Iskolánk az elmúlt évek alatt céltudatosan alakította ki saját arculatát, amelynek alapját az élő idegen nyelvek sikeres oktatása adja. A kerületben 1980-tól elsőként vezettük be az orosz mellett az angol és spanyol nyelv oktatását emelt óraszámban. Később ez a lehetőség a német és a francia nyelvekkel bővült. Tanáraink végigjárták a nyelvtanítás "úttörő" szakaszának összes buktatóit. (Tankönyvválasztás, tankönyvírás, hányadik évfolyamon érdemes elkezdeni, módszertani nehézségek stb.) Nyelvtanításunk sikerének egyik záloga, hogy az oktatás ma már kiforrott, stabil rendszerben történik, és amikor sok iskola nyelvtanár hiánnyal küzdött, szerencsésnek mondhattuk magunkat: szakos nyelvtanáraink évek óta megmaradtak iskolánkban. Iskolánk jó hírét nemcsak az idegen nyelvek magas szintű oktatásának, hanem komplex tantárgyi ismeretek megkövetelésének is köszönheti. Iskolánk társadalmi környezete - szülői háttér - elismeri a tantestület következetes követelményrendszerét és eredményeit, amit az is igazol, hogy évről évre nő iskolánkban a körzeten kívül lakó gyermekek beiratkozási igénye. Körzetes tanulóink száma kis mértékben ugyan, de fokozatosan csökken, ennek ellenére tanulócsoportjaink létszáma átlagosan 28 fő, lényegesen magasabb a közoktatási törvény által meghatározottnál - amely az intézmény magas kihasználtságára utal. Tanulóink rendszeresen és igen jó eredményekkel szerepelnek mind a kerületi, mind a budapesti valamint országos tanulmányi versenyeken. Végzős diákjaink nagyrészt gimnáziumokban, ill. szakgimnáziumokban folytatják tanulmányaikat. Nagy részük az első, illetve második helyen megjelölt intézménybe kerülnek 8

9 felvételre. A választott speciális szakok közül iskolánk arculatából következően, az idegen nyelv vezet, de sokan választanak matematika, természettudományi és művészeti szakot is. Tanulóink szívesen járnak ebbe az iskolába, kötődnek hozzá, büszkék a közösen elért eredményekre. 91 %-ukat az iskolát elfogadó, pozitív attitűd jellemzi (a legutóbbi IMIP elégedettségi felmérése alapján). Elballagott diákjaink sorsa iránt mindig érdeklődünk. A gyerekek visszajárnak hozzánk, segítséget kérnek és kapnak. Jóleső érzés, hogy több diákunk a pedagógus pályát választotta, közülük többen nyelvtanárok. 9

10 2. ALAPELVEK 2.1 NÉVADÓ Az iskola névadójának májusában Herman Ottót választotta. Ez alkalomból avattuk fel R. Törley Mária szobrászművész alkotását, Herman Ottó domborművét. Az intézmény örömmel vállalta és vállalja ma is a nagy polihisztor szellemi örökségét, és szeretne méltó lenni ahhoz, olyan iskolát szeretnénk, amelyet Herman Ottó is vállalna. Ő olyan ember, aki a maga erejéből jutott a legnagyobbak közé. Biológus, ornitológus, entonológus, ichtyológus, antropológus, etnográfus, archeológus, politikus, publicista. Ez a sokrétűség az ő esetében nem jelentett felszínességet. Akármibe fogott is, abban roppant tudásra téve szert, újat alkotott. Sokoldalúsága abból fakadt, hogy a tudományt sohasem önmagáért, hanem gyakorlati célok vagy még feltáratlan ágazatok érdekében művelte, és a természet minden területét a többivel összefüggésben vizsgálta. Tudományos munkásságának kettős feladatot szánt: a társadalom jobbítását és a nemzeti fejlődés elősegítését. Egyik munkájában így gondolt a következő nemzedékre: "Induljanak a fiatalok, s ha valaki: én kívánok nekik teljes sikert. Amidőn a sikerért küzdenek, gondoljanak a magyar tudományosság s benne édes magyar hazánk kulturális értékére, jövendőjére, mert mindnyájunknak, akik magyarok vagyunk, elsősorban ezt kell szolgálnunk." Úgy gondoljuk, Herman Ottó életművét akár részben is megismerni, gondolataival azonosulni igen fontos egy olyan korban, amikor földünket természeti katasztrófa fenyegeti, de szűkebb értelemben, hazánk környezetének megóvásában is igen sok tennivaló van. Mindez csak akkor lehetséges, ha gyermekeink már időben megismerik és megszeretik a természetet, így fokról fokra kialakul igényük annak védésére. R. Törley Mária: Herman Ottó 10

11 2.2 JELMONDAT Jelmondatunknak is Herman Ottó egyik gondolatát választottuk: "Csak akkor lehetünk egész emberek, ha nem szakadunk el a természet sokszínű világától." Több éve azon munkálkodunk, hogy tanulóink ne csak elfogadják a növények és állatok közelségét, hanem szeressék szépségüket, és tanulják meg védeni, ápolni őket. Több tanteremben van akvárium. A folyosókon és az aulában élő sarkot alakítottunk ki; a földszinten aranyhalas medencét megfelelő vízi növényekkel, az első emeleten 2 db 400 literes akváriumot, a második emeleten pedig egy madárházat. 2.4 HAGYOMÁNYAINK Hagyományaink egy része névadónkhoz kötődik Iskolanap: minden évben általában májusban rendezzük meg ezt az igen nagyszámú közönséget vonzó programunkat. Ezen a fórumon diákjaink egyénileg vagy csoportosan, prózai, hangszeres vagy táncos produkcióval mutatkoznak be. Herman-kör futása az egészség-hét keretében a diákok, szülők, hozzátartozók az iskola körül kijelölt területen együtt futnak, a győztes alsós és felsős osztályok jutalmat kapnak Mikulás nap: a testvérosztályok megajándékozzák egymást és rövid műsort mutatnak be Adventi készülődés témanap az ünnepkör tiszteletére kézműves foglalkozásokat szervezünk Karácsonyi műsorok: az osztályfőnökök betanításában előadott, karácsonyi megemlékezés és kölcsönös megajándékozás az osztálytermekben, az aulában a diákönkormányzat nagy fenyőfát állít, amit a tanulók díszítenek fel. Tantestületi karácsonyi megajándékozás + karácsonyi műsor az aulában a fenyőfa körül Farsangi bálok: külön az alsó és a felső tagozatos tanulóknak (műsor, bálkirály, bálkirálynő választás, tombola, tánc) Erdei iskola/tanulmányi kirándulás: a tanulók szülői közössége dönt év elején a program vállalásáról Júniusi tanulmányi kirándulás 2-3 napos Értékelési hagyományok: 11

12 "Akikre büszkék vagyunk" és "Jó tanuló, jó sportoló" tablók, amelyek a folyosói dekoráció részeit képezik Herman Ottó plakettel díszített oklevél a példamutató magatartású és kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulóknak és azoknak a szülőknek, akik iskolánk munkáját segítették Kapu galéria a bejáratnál tabló készül az alsó tagozatos rajz, technika órákon, valamint a napközis foglalkozásokon készült legsikeresebb "alkotásokból" Herman Ottó plakett a ballagó nyolcadikos tanulóknak (egy-két fő osztályonként), akik nyolc éven keresztül kiemelkedő teljesítményükért nevelőtestületi elismerésben részesülnek. Herman gyűrű a gyerekek és a szülők választása alapján három évenként egy pedagógus kapja oktatónevelő munkája elismerésére. A díjat az iskola alapítványa támogatja. 2.5 PEDAGÓGIÁNKAT MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK A bevezetésben olvasható igazgatói köszöntő, a névadónk választásának indokai, valamint iskolánk hagyományai mind azt az elérendő célt tükrözik, amelyek nevelő-oktató munkánk alapját képezik. Célunk, hogy iskolánk klasszikus értelemben vett általános iskola legyen, ahonnan a végzős nyolcadikosok a választott középiskolába bejutnak és ott meg is állják a helyüket. Munkánk eredményétől azt várjuk, hogy tanulóinknak legyen jövőképük, erkölcsi tartásuk, akaratuk, és megfelelő tárgyi tudásuk, hogy képesek legyenek sorsukat önállóan irányítani. Iskolánk törekszik a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére. A tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 12

13 Tudás Alapelv: Célok: Nevelő-oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti úgy, hogy azok életkoruk, érdeklődésük, igényük alapján folyamatosan fejlődhessenek, mélyülhessenek, és a mindennapi életben alkalmazható tudássá váljanak. - helyes és hatékony tanulási szokások, módszerek kialakítása - igény legyen a diákokban az ismeretek elsajátítására, önművelésre - törekszünk a munkához való pozitív viszony, a tudás, a szorgalom, és a céltudatosság iránti tisztelet kialakítására - mérlegelő gondolkodás kialakítása Humánum Alapelv: Célok: Az iskolai munka a gyermekszereteten, a gyermeki jogok tiszteletben tartásán alapuljon, ahol kulcsfontosságú a demokratikus, engedékeny légkör és a korlátok közti egyensúly megtalálása, mert a rend és a munkafegyelem kialakítása nélkülözhetetlen a hétköznapok sikeréhez. Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat, mert - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - egyéni képességeiket az oktatás során figyelembe vesszük, - minden tanulónk számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és az élet egyéb problémáiban. Az iskolát diákközpontúság jellemzi, de minden dolgozója megérdemli, hogy megbecsüljék munkáját. Ezért diákjainktól tiszteletteljes magatartást várunk el nemcsak tanáraikkal, hanem az iskola munkáját segítő technikai dolgozókkal szemben is. Ennek érdekében: - diákjaink viselkedése legyen udvarias, beszéde kulturált, - az emberek közötti kommunikáció elfogadott normáit ismerjék és tartsák be - törődjenek egymással, segítsék embertársaikat - tartsák tiszteletben és fogadják el a sajátjuktól eltérő nézeteket. Hazaszeretet Alapelv: Célok: A tanulók ismerjék hazánkat, népünk múltját, jelenét. Találják meg helyüket a családban, az osztályban, iskolában. A közös élmények kössék őket szűkebb és tágabb környezetükhöz. - ismerjék meg hazánk szép tájait, városaink nevezetességeit, - alakuljon ki bennük identitástudat, kötődjenek családjukhoz, az iskolához, szűkebb környezetükhöz - beszéljék szépen, választékosan nyelvünket - ismerjék alapvető állampolgári jogaikat, kötelességeiket - érdeklődjenek a változó társadalmi jelenségek, problémák iránt - ápolják hagyományainkat, ismerjék a magyar népszokásokat - tiszteljék a nagy tettekre képes őseinket (művészek, tudósok, sportolók, vezérek, hősök) - ismerjék népünk helyét, értékeit az európai kultúra történetében 13

14 Esztétikum Alapelv: Célok: Alakuljon ki a tanulókban az igény önmaguk és környezetük harmóniájának kialakítására, a szép meglátására, létrehozására és kifejezésére. - tanulóink viselkedése, megjelenése kulturált legyen - továbbfejleszthető alapismeretük legyen az emberiség kulturális örökségéről - kulturált, tiszta iskolai környezet kialakítására való törekvés, igény annak megóvására, szépítésére Kreativitás Alapelv: Kitartó, önálló munkával alkotni képes, a problémákat kezelni tudó tanulókat neveljünk. Mindig értékeljük az eredeti, ötletgazdag megoldásokat. Célok: - a problémamegoldás, a gondolkodás fejlesztése - lehetőség biztosítása az öntevékenységre, a felmerült ötletek kipróbálására - a kezdeményezőkészség elismerése - a tehetség kiművelése nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség tanárnak, diáknak egyaránt - az alkotó légkör biztosítása az iskola dolgozói és tanulói számára - az iskola nyitott legyen a környezet problémáira Egészség Alapelv: Célok: A tanulók ismerjék az ember és önmaguk "egészségtanát". Konstruktív életvezetésre csak testileg egészséges ember képes. - törekedjenek ( tudatosan!) egészségük védelmére - sajátítsanak el olyan technikákat, tevékenységeket, melyekkel fejleszthetik ellenálló képességüket ( a testi és a lelki megpróbáltatások ellen egyaránt ) - ismerjék meg testük felépítését, működését - értsék alapvető lelki folyamataikat - ismerjék az egészséges életmód kritériumait - legyenek tisztában lehetőségeikkel, korlátaikkal - tudjanak ellenállni a káros szenvedélyekkel szemben - rendelkezzenek megfelelő önismerettel és pozitív énképpel Célunk, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek nélkülözhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A NAT által kiemelt fejlesztési feladatok közül, bár eddigi nevelő munkánk ezeket a területeket is érintette, mégis különös figyelmet kívánunk fordítani a következő területekre: 14

15 Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Megismertetjük diákjainkkal az Európai Unió kialakulásának történetét. Megerősítjük európai identitásukat. Kialakítjuk elfogadókészségüket az Európán kívüli kultúrák iránt is. Iskolánk törekszik nemzetközi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Tanulóink legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, képesek legyenek a demokrácia szabályait betartva erőszakmentesen megoldani konfliktushelyzeteket. Tudják felismerni és elkerülni azokat a helyzeteket, ahol áldozatokká válhatnak, legyenek tisztában azzal, hogy hogyan és hova kell fordulniuk, ha kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Gazdasági nevelés Kialakítjuk tanulóinknál a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó alapvetőtudást, szerepet vállalunk abban, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. Környezettudatos nevelés Célunk, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának és életvitelének kialakulását. Megismertetjük tanulóinkkal a káros folyamatokat, amelyek bolygónkat válsággal fenyegetik, kialakítjuk bennük a tiszteletet a természet iránt. Célunk, hogy felelősséget érezzenek környezetük megóvásáért, ezért megtanítjuk a azokat a hétköznapi módszereket, amelyekkel aktívan tehetnek is ezért. Felkészülés a felnőtt élet szerepeire A pályaorientáció fontos eleme nevelő-oktató munkánknak. Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülnek, kényszerülhetnek pályamódosításra. Korszerű, tevékenységközpontú, együttműködést igénylő pedagógiai módszerek alkalmazása, melyekkel mindezt megvalósítani igyekszünk a hagyományos formák megtartása mellett: aktív tanulás ösztönzése, mely folyamatban a képességek, készségek fejlesztésére kerül a hangsúly az ismeretek átadása helyett egyénre szabott (individualizált) tanulási lehetőségek biztosítása, hiszen ez támogatja leghatékonyabban a tanulók tanulmányi előmenetelét együttműködésen alapuló tanulás (csoportmunka, pármunka) kihasználva a tanulás társas természetéből adódó előnyöket-, melyben nagy hangsúlyt kapnak a differenciált tanulásszervezési eljárások multidiszciplináris órák, melynek során a tanulók egyszerre több tudományterülettel foglalkoznak, így ezen a területen a különböző tárgyakat tanító pedagógusok tudásmegosztásra épülő, egymást segítő szakmai tevékenysége is megvalósul teamtanítás a multidiszciplináris órák megvalósításának lehetősége, hisz itt több tantárgy ismeretei sűrűsödnek egy közös tanítási órába (projekthetek, adventi nap, tanulmányi kirándulás) digitális technológiával támogatott módszerek alkalmazása Mindehhez nyugodt, biztonságos, az osztályokba járó tanulók korosztályi és egyéni szükségleteinek megfelelő, támogató tanulási környezetet biztosítunk. Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk az IKT eszközök igénybevételét. A fő értékekhez kapcsolódó alapelvek és célok megvalósítására szerveződött (szerveződik) iskolánk, mely működése során biztosítja a fenti értékek közvetítésének lehetőségeit a tanórákon éppúgy, mint az azokat kiegészítő tanórán kívüli foglalkozásokon. 15

16 Bár tudjuk, hogy ezen elvárások mindegyikét nem lehetünk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanulóban, nevelőink mindennapi munkája arra irányul, hogy a körülmények figyelembe vételével a legtöbbet elérjük A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatása révén érvényesül. A közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai közösségek megszervezése nevelői irányítással. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a közösség fejlesztésében. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Célok: Egyik osztályközösségben se legyen magányos, perifériára szorult tanuló Az iskola lehetőséget teremtsen arra, hogy a környezeti veszélyeztetett tanulók otthonra, közösségre találjanak az iskolában Olyan légkör alakuljon ki, ahol bizalom van tanár-diák között, ahol a gyerek ha szükséges, mer segítséget kérni A közösségek tagjai kölcsönösen tartsák tiszteletben egymás személyiségét, fogadják el a másságot, a sajátjuktól eltérő nézeteket Az iskola közösségei és lehetőségeik a célok megvalósításához: Osztályközösségek: kialakításukban különösen fontos szerep jut az osztályfőnököknek - jól megválasztott témák feldolgozása osztályfőnöki órákon ( pl. kapcsolat a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesületével) - klubdélutánok - tanórán kívüli programok szervezése (mozi, színház, kirándulások, erdei iskola stb.) - hangulatfelmérések, szociometriai felmérések mindkét módszer sokat elárul egy közösség jelenlegi helyzetéről, a változtatás szükségességéről, kiderül vane magányos gyerek stb. - közös készülés az Iskolanapra Napközi: célunk, hogy ne csak gyermekmegőrző legyen, hanem egy olyan délutáni program, amely a gyerekek számára hasznos időtöltési lehetőségeket is biztosít a házi feladat elkészítése mellett fontos szerep jut a napközinek abban, hogy segít a különféle problémás helyzetek megoldásában: - tanulmányi eredmény romlása - rendszeres házi feladat hiányosság - lehetőség a valamilyen okból veszélyeztetett tanulók integrálására 16

17 Diákönkormányzat: fontos szerepe van az önálló közösségformálásban, saját szervezet kialakításában, az önértékelés erősítésében, az önálló kezdeményezésben. Évente ismétlődő programjaik segítenek az összetartozást erősítő viselkedési normák kialakításában: - évenként megrendezésre kerülő Diák-fórum - az osztályok DÖK- vezetőinek gyűlése havonta - a testvérosztályok segítése - Herman túracsapat : a tanév során hat hétvégi túra a DÖK-vezető tanár vezetésével. - Osztály-buli a felsősöknek - Iskolanap, egymás produkcióinak megtekintése minden évben - DÖK-nap - Herman gyűrű odaítélése három évenként két tanárnak a diákok és a szülők szavazati alapján A nevelőtestületnek mint közösségnek a szerepe is nagyon fontos az iskolai közösség fejlesztésében, hiszen például szolgál az egész tanulói közösség számára. A jó hangulatú, egymás munkáját tisztelő, segítő nevelőtestület az alapja annak, hogy egy iskola légköre jó legyen. Tanáraink minden ősszel közös kiránduláson vesznek részt, minden karácsonykor és pedagógus napon vacsorát szervezünk az ebédlőben vagy étteremben, több tavaszi szünetben szerveztünk külföldi utat az érdeklődők számára. A tanítási év lezárását követően az iskola tanárai az iskola fenntartójával, működtetőjével egyeztetve a feltételek biztosításáról saját tanulói részére ügyeletet, foglalkozásokat szervezhet az adott tanév június végéig, ezzel is segítve a szülőket gyermekük felügyeletének ellátásában. A részvételt a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti. 2.7 TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását tanórai és tanórán kívüli foglalkozások segítik. Tanórán: A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a tanulói együttműködésen alapuló tanulást és a differenciálást. a) A motiválás során tanulóinkban felébresztjük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak 17

18 tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat (önálló - csoportos munka), számonkérési lehetőségeket (szóbeli - írásbeli). Iskolánk egyéni arculatát a nyelvoktatás képezi. Munkánk hatékonyságát segíti, hogy csoportbontásban tanítjuk a választott idegen nyelveket. A 4. évfolyamon a két tanulócsoport még azonos óraszámban tanulja a nyelvet. A 4. évfolyam végén a tehetséges tanulók válogatás után külön csoportba kerülnek, és az 5. évfolyamtól kezdve magasabb óraszámban tanulják az idegen nyelvet.(emelt szint 5 óra/hét) A tehetséges tanulók a gyorsabb előmenetel érdekében a matematikát a 3-8. évfolyamon osztálybontásban tanulják. A két párhuzamos osztályból az egy időben tartott matematika órán egy harmadik csoport válik ki, a nívócsoportba a matematikából kimagasló eredményt elért tanulók kerülnek be. Mindkét tantárgy esetében a tehetséggondozás mellett, amint a tapasztalatok mutatják, a gyengébb csoportban maradókra több gyakorlási idő, magyarázat és odafigyelés jut. Így felzárkóztatásuk jobban és hatékonyabban biztosított. Tanórán kívül: A sikeres középiskolai felvételik érdekében iskolánk minden évben indít a nyolcadikosok számára matematikából valamint magyar nyelv és irodalomból előkészítő foglalkozást. A felzárkóztató foglakozások lehetőséget adnak a gyengébb tanulóknak hiányosságaik pótlására, bizonytalanságaik leküzdésére. Iskolánkban rendszeresen működnek szakkörök, melyeket igényfelmérés után a tanulók érdeklődése szerint indítunk. A szakkörök szerepe nagyon fontos, mert itt játékos, kötetlen formában a közömbös tanulók érdeklődését is fel tudjuk kelteni. A tömegsport foglalkozások a testnevelési órákkal biztosítja a tanulók mindennapos testedzését, valamint a felkészülést a különféle sportversenyekre. A tanulók tehetségük alapján választhatnak foci, kézilabda sportágakból. Az udvaron kosárlabda palánk áll a gyerekek rendelkezésére. Nevelőink rendszeresen szabadidejükben készítik fel a szaktárgyi versenyekre azokat a tanulókat, akik valamely területen kimagaslóan tehetségesek. Tehetséges tanulóinktól el is várjuk, hogy iskolánkat képviseljék és dicsőséget szerezzenek neki részvételükkel és a tőlük telhető legmagasabb teljesítménnyel. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy téma több iskolai órán, tanítási napon át tartó feldolgozása. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek tanítása történik egy-egy témakör köré csoportosítva, a gyerekek aktív részvételével, sokféle tevékenységre építve. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, melyek egészségvédelemmel, fogyasztóvédelemmel, 18

19 az elsősegélynyújtással, természet- és környezetvédelemmel, honismerettel, a biztonságos számítógép használatával kapcsolatos ismereteket dolgoznak fel. Itt van alkalmunk multidiszciplináris órák szervezésére, akár teamtanítás útján. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. A tanulók ismeretanyagát bővítik, látókörét szélesítik, és tananyag elmélyítését segítik a különféle csoportos szabadidős programok: Tanulmányi kirándulások, táborozások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének, illetve szülőhazánk természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. A tananyag élményszerűbb feldolgozását segítik az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó szünidőkben szervezett táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A napközis foglalkozásoknak fontos szerepe van a felzárkóztatásban, főleg a felső tagozaton. A felsős tanulók közül sokan járnak a napközibe, akik kevésbé szorgalmasak, hanyagok, rendszeresen nem írják fel a házi feladatot stb. Számukra javasoljuk is napközis foglalkozást, mert esetükben igen fontos a napközis nevelő ellenőrző, koordináló szerepe. 2.8 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A gyermekvédelem elsődleges feladata a prevenció, továbbá a hátrányos helyzetben lévő és a veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, segítése, a károsító tényezők elhárításában segítségnyújtás a családoknak. Minden pedagógus feladata, hogy részt vegyen a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében; észlelni az elhanyagoló családi környezetre utaló jeleket, vállalni a családok, szülők meggyőzését, nevelőmunkába való bevonását. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés. Ez a munka szoros együttműködést igényel különösen az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős között. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata: Fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetű tanulókra. Veszélyeztetettség esetén intézkedést kezdeményez a gyámügyi előadónál. 19

20 A magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel küzdőket szakértői (Nevelési Tanácsadó, pszichológus stb.) vizsgálatra irányítja, segítséget nyújtanak a problémák megoldásában. Minden pedagógus feladata: észlelni az elhanyagoló családi környezetre utaló jeleket, vállalni a családok, szülők meggyőzését, nevelőmunkába való bevonását. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés. Az érintett családokkal kapcsolatot tart fogadóórák, családlátogatások keretében. Folyamatosan együttműködik a nevelőkkel a gyerekek érdekében. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét szoros kapcsolatot tartva a szolgálattal Aktívan részt vesz a gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer működtetésében gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel már meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén (pl. rendszeres hiányzás, súlyos elhanyagolás, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén) értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken Részt vesz a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók felzárkóztatásában, az osztályfőnökkel együttműködve intézkedési tervet dolgoz ki ennek érdekében, Munkája során állandó munkakapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más intézményekkel, hatóságokkal, megismeri ezek működési rendszerét valamint tisztában van a törtvényi előírásokkal és figyelemmel kíséri a változásokat. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége, szociális hátrányok enyhítésére: - elindítja az anyagi segélyezés megfelelő formáját (az osztályfőnökök és a szaktanárok javaslatára) - reggeli ügyelet biztosítása - napközis foglalkozásba irányítás - a tanulót bekapcsolja a diákétkeztetésbe az étkezési díj támogatásával - a tankönyvvásárláshoz segély biztosítása, tartós tankönyvek felhasználása - a továbbtanulás irányítása, segítése - ügyelet a tanítás nélküli napokon 2.9 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű és a a kiemelten tehetséges tanulók egyéni fejlesztését. 20

21 2.9.1.Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik, de a hatékony fejlesztéshez igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl utazó gyógypedagógus vezetésével fejlesztő órákon egyéni fejlesztési terv alapján - terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: Több fejlesztő pedagógiai végzettségű pedagógus alkalmazása, hogy a beilleszkedést és a felzárkóztatást minél szakszerűbben tudjuk elősegíteni a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatási, értékelési formák alkalmazása tolerancia erősítése az osztályközösségekben A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások tartása; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való szoros együttműködés; családlátogatások A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, szoros kapcsolat a helyi nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; a tanulók fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (csoportbontás, nívócsoport); 21

22 képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a bármely tantárgyban tehetséget mutató tanulóinkat kiemelt figyelemmel kísérjük, csatlakozni kívánunk a Magyar Géniusz Program keretében létrehozott Matehetsz Tehetséghálózatában folyó tehetségsegítő hálózathoz. A tehetségpontok alapfeladata a tehetségek felismerése, az optimális fejlődésük segítéséhez szükséges állapotfelmérés (személyes és környezeti erősségek, gyengeségek), a tehetség-tanácsadás mind a tehetségígéret, mind a környezetében érintett pedagógus, szülő számára. A tehetségpontok további feladata a különböző adottságaikból és tapasztalataikból adódó eltérésekre épülő, hálózatban való együttműködés. A tehetségpontok célja, hogy hatékony segítséget adjanak az érdeklődő fiataloknak, valamint az érintett pedagógusoknak és szülőknek a fiatal tehetségének felismeréséhez és kibontakoztatásához. Ennek érdekében a tehetségpontok juthassanak el hozzájuk minél teljesebb és minél személyesebb információkat a különböző tehetséggondozó lehetőségekről. 22

23 3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Egészségfejlesztés Az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma. Magába foglalja az egészség és környezeti nevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiénét, az önsegítés feladatait. Egészség- és környezeti nevelés Egészséggel, környezettel kapcsolatos ismereteket, tudást, életkészséget bővít. Az egyik legfontosabb színtere az iskola. A gyerekek hosszú éveket töltenek itt, ebben az időben érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza a későbbi életmódjukat, beidegződött szokásaikat, ideáikat, megelőzési készségüket. Az iskola, a családi környezet mellett, színtere lehet az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakításának. Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben: az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a testi-lelki egészség megőrzése 3.1 ISKOLÁNK ELŐÉLETE, HAGYOMÁNYAI Az iskola már közel 15 éve fontos feladatának tekinti az egészség- és környezeti nevelést, hiszen a nevünk is erre utal. Herman Ottó méltó utódait akartuk és akarjuk nevelni a gyermekeinkből. Az épületben sok szobanövényünk van, ügyelünk, hogy ezek mindig ápoltak legyenek. A földszinten kis halastavat is kialakítottunk, díszhalakkal, vízinövényekkel. Az első emeleten egy 80 literes akvárium és egy terrárium található. Papírt gyűjtünk évente több alkalommal, ennek bevételéből fedezzük az iskolai ünnepeinken tanulóink jutalmazását. Az évek során több nemzetközi programba bekapcsolódtunk. Ilyen volt a Savas eső, zuzmó program, energiatakarékossági program, Nutrikid egészséges táplálkozási program. Korábban 4 éven keresztül országos fogápolási programban vettünk részt. Amennyiben a program újraindul, ismételten bekapcsolódunk. Délutáni tömegsportra járhatnak a gyerekeink, kézilabdára, kosárlabdára, futballra. Szép eredményeket érnek el a kerületi és budapesti szinten. Alsó tagozatban a gyerekek egész éven át úsznak, korcsolyáznak, teniszeznek. Gyermekeink szexuális felvilágosításában az iskolaorvos és a védőnő is részt vesz. Kapcsolatunk napinak tekinthető, kérésünkre azonnali segítséget adnak. 23

24 3.2 AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS KIEMELT FELADATAI a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás, korcsolya, tenisz oktatás, néptánc b) az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek; c) NETFIT fizikai állapotfelmérés d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) A mindennapos testnevelés biztosítása érdekében eddig is rendszeresen kínáltunk különféle délelőtti/délutáni kiegészítő sportolási lehetőségeket a szülők választása és vállalása alapján: korcsolya, úszás, tenisz. 24

25 Kiemelt területünk volt a néptánc oktatás, amely a mozgáskultúra és a társas viselkedés fejlesztése mellett a mozgáskoordináció fejlesztésével segíti az olvasástanítás és az írás képességének kialakítását. A különféle mozdulatok, ritmusok elsajátítása kiegészíti a diszfunkciós zavarban szenvedő gyerekek terápiáját, hiszen a diszlexiás, diszgráfiás gyerekek többségénél megfigyelhetők a mozgáskoordinációs zavarok is, ami összefügg a térben való tájékozódással. 3.3 AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS KIEMELT FELADATAI a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel, - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a Föld napja alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában. - Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. - Előadások A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy 25

26 iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. - Filmklub: környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere. - Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny - Városismereti program A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. - Sportnap a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. - Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. - Szülői fórum: szervezése egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem témákban. 3.4 HOSSZÚ TÁVÚ PEDAGÓGIAI CÉLOK: ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek megelőzni az egészségügyi és környezetvédelmi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése fenntarthatóságra nevelés tolerancia erősítése a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás 26