A kapu es a hatar: mindennapi Sztalinvaros

Átírás

1 \ Tarsadalom- es muvelodestorteneti tanulmanyok 34. TARSADALOM- ES MUVELODESTORTENETI tanulmanyok 34. horvath sandor Sorozatszerkeszto: Glatz Ferenc A kapu es a hatar: mindennapi Sztalinvaros i Budapest, 2004 MTA Tortenettudomanyi Intezete

2 i 1 ' A kotet megjeleneset az MTA Konyv- es Folyoirat-kiado Bizottsaga tamogatta. { Tartalom BEVEZETES. 7 Horvath Sandor ISBN ISSN I. MfTOSZOK ES IDENTITASOK Kerestem, hogy hoi van itt a varos": sztalinvarosi mitoszok Amig a belvarosban Amerikat csinalnak": idegenek es ismerosok. 31 Tarsadalmi terek, lakasosztalyok es lakaselosztasi rendszer. 32 Mentalis terkepek A belvaros: a sztalinvarosi Svajc" L epiiletek: a kolonia Technikum": a prolinegyed Radar: Ki itt belepsz, hagyj fel minden remennyel!". 44 Delivaros: a sztalinvarosi badogvaros". 48 Az ovaros es az alvofalvak Hazudni kellett az oneletrajzban, ameddig lehetett": bevandorlas es atvaltozasok. 52 Rokonok es gyokerek Varoslako falusiak A boriton: Frissito Sztalinvaros belvarosaban, 1950-es evek (Intercisa Muzeum, Dunauj varos) II. VESZEDELMES VISZONYOK Az uj varos ezemyi csabitasa": parok es kapcsolatok. 78 Sztalinvarosi hercegek feher babakocsival: az idealis" ferfi es no. 82 Az anyakonyvvezeto elott. 84 Vadhazasok" es lanyanyak" Bizony most mar felek a negyediktol": abortusz es hatalom Anya koran reggel mimkaba megy".:. 118 Az allam es a noi bermimka Noi szerepek Gyermekneveles es gyermekkor Csalad es rokonsag Uldoz a gyurud csillogasa": elvaltak varosa. 141 III. A NOTT" VAROS A Kesdobalo es az Arany Csillag: kocsmak a szocialista varosban A csehokban ejjel is sok urge tanyazik": jampecok a kulturhazban Szegenyseg es szocialpolitika" Titkos kejnok es urifrankak

3 IV. OSSZEGZES. V. KUTATASI MODSZEREK ES FORRASOK. Felhasznalt forrasok es szakirodalom jegyzeke Roviditesek jegyzeke. Targymutato Bevezetes Ez a konyv nem csak Sztalinvarosrol szol. Sztalinvarosnak kellett volna lermie a legszocialistabb varosnak Magyarorszagon, lakoinak a legszocialistabb embereknek a szocialista allamban. Egyuttal a telepiiles szimbolizalta a kaput a Regi es az Uj, a Jo es a Rossz kozott, talan ezert is gondoltak sokan, hogy az, aki belepett ezen a kapun, felhagyott minden remennyel. Joggal merul fel a kerdes, hogy az allam szinte mindent meghatarozni szandekozo torekveseivel szemben a varos lakoi mikent voltak kepesek megorizni viszonylagos szabadsagukat es autonomiajukat. Ez - ugy velem - minden normativ rendszerre hivatkozo uralmi rendszerben alapveto kerdes. A kutatas kozben valt szamomra egyre vilagosabba, hogy Sztalinvaros lakoinak torteneten keresztiil nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatasa, hanem a diktatura hatarai, az embereknek a hatalommal szembeni onfejusege is erthetobbe valhat. Azok a hatarok, amelyek az emberek mindennapjainak es eletformajanak keretet adjak akkor is, mikor belepnek egy szamukra ujfajta eletformat jelkepezo kapun, mint amilyen ez a varos volt. Nem Sztalinvarosf kutattam, hanem SztalinvarosFan kerestem egy sajatos es masfajta, szamomra a politikatorteneti irasokbol erthetetlennek tuno elet/ forma gyokereit. A kutatasomat modszertanilag osztonzo iranyzatok: a mikrotortenet, az Alltagsgeschichte (mindennapok tortenete) vagy a torteneti antropologia nem pusztan egy adott kor, hely, esemeny, tarsadalmi csoport tortenetet, a tortenelem egy metszetenek az abrazolasat tartjak fontosnak, hogy beloliik majdan felepiiljon a mult, mint Nagy Egesz, hanem arra torekszenek, hogy az eltero leptek es modszer megvalasztasaval modositsak a torteneti megertes folyamatat. A foszereplok nem politikusok, politikai elitek es intezmenyek, hanem az atlagemberek, ami a torteneti megertes uj modjat feltetelezi. S bar a Tanu cimu film halhatatlannak tuno figuraja, Bastya elvtars valoszinuleg a torteneti antropologia iranyultsagan ismet kifakadna ( Mi az?! Hat Bastya elvtarsat mar meg se akarjak gyilkolni?! En mar szart erek?!"), a tema es a szereplok megvalasztasanak kovetkezmenye, hogy a magukat a szoban forgo iranyzatokhoz sorolo tortenetirok a kislepteku teret es idot reszesitik elonyben. Emellett ervenyes az a kerdes is: vajon nem altalanosabb ervenyuek-e mindazon megallapitasok, amelyek olyan kozegben sziiletnek, ahol az emberek a szomszedjukhoz, az utcajukhoz, a felesegukhoz vagy a varosukhoz viszonyul- 7

4 nak, sokkal termeszetesebb leptekkel az 6 megelestortenetiik szemszogebdl, mintha az egesz orszaghoz valo kapcsolatuk kertilne az abrazolas kozeppontja- ba? Nem valik-e erthetobbe, hogyan formalta a csaladokrol alkotott kepet (az emberek tarsadalmi tapasztalatat) a politikai diskurzus akkor, amikor nem orsza- gos statisztikakra, hanem a feleseg es a ferj vallomasara tamaszkodunk, meg akkor is, ha azt olyan korszakban tettek, amikor a vallomas szoveget neha ossze- kevertek az itelettel? Vagy nem tudhatunk-e meg tobbet az emberek szocializ- mushoz fuzodd viszonyarol egy, a szocialista hatalom altal teremtett varos imazsanak a valtozasabol, mint tobb tucat kader politikai eletrajzabol vagy a po litikai vezeto testiiletek zomeben az 6 kepzetvilaguk altal befolyasolt felalomban zajlo iileseinek a jegyzokonyveibdl? Bar ennek a kerdesnek az utolso elemenel felmeriil bennem a gyanu, hogy nagy erofeszitessel a politikusokat is meg lehet ragadni emberi mindsegiikben ( Bismarcknak is voltak hetkoznapjai"). Erre gyakran tortennek kiserletek, melyek nem mindig amiatt sikertelenek, mert az abrazolt politikus nem volt ember. Ezek a tortenetek nem beracsozott ablakok mogott vagy diszes, sztalin- barokkban epiilt tanacstermekben zajlanak, hanem kelkaposztaszagu lepcsoha- zakban, jampecokkal teli kulturhazakban es fiistos kocsmakban. A valosagban mukodd leptekek termeszete sokkal inkabb tukrdzodik ezekben a terekben. Ezert legitim - noha nem kizarolagos - ertelmezesi lehetosegnek tartom azt, hogy ezek a terek sok esetben az emberek tapasztalatai vagy mindennapi kap- csolatai szempontjabdl erthetobbe teszik azokat a problemakat, melyekkel a mult megertesere tett eddigi kiserletek hiabavalonak bizonyultak. Persze ezzel nem kivanom kizami a masik megkozelites legitimitasat sem, legfoljebb egyen- rangunak tartom a mikro- es makrotorteneti megkozelitest a multra iranyulo megertes folyamataban, ami bar kozhely, megis nem art neha megismetelni. A mikrotortenetnek nem az epulet egesze a fontos, hanem a lehetseges epiilet alapjainak a szerkezete, az, amibol jobban lehet erteni az egeszet is. Ezert is fo- losleges egymasra epiteni a kiilonbozo mikrotorteneteket, mint ahogy nehany makrotortenettel foglalkozo tortenesz javasolja, mivel ha egymastol eltero epiile- tek alapjait rakjuk egymasra, csak kuszasagot teremtiink. Ezeknek a tortenetek- nek egymas mellett, nem pedig egymas folott elhelyezkedo, hasabokban vagy teglakent van helye es erteke. A mikrotorteneti megkozelites egyik eleme, hogy a mult hozzaferhetosege- nek a problemajat allitja kozeppontba. Ez az eljaras eleve a sajatosbol indul ki, amely persze mindig egyedi es sohasem tipikus. Sztalinvaros sajatos es pelda nelkiili varos a magyar varostortenetben, meg akkor is az, ha a hatalom tobb mas varossal egyiitt szocialista varosnak" belyegezte. Sajatszeru kontextusan beliil igyekszem megerteni a varos jelenteset, ezert is nem foglalkozom peldaul a varosnak a varoshierarchiaban betoltott szerepevel vagy Fejer megye telepiiles- foldrajzi adottsagaival. Akkor sem erintem ezeket a kerdeseket, ha ugy erzem, hogy ezek fontosak lehetnek egy masfajta - szinten legitim - tortenetiroi megko zelites szamara. A mikrotorteneti iranyultsagot magukenak vallo torteneszek kozott nehez kozos vonasokat felfedezni, ezek egyike megis, hogy egymashoz hasonlo elbe- szeloi modszereket alkalmaznak. A modszer kovetoi eloszeretettel szakitanak a torteneszi diskurzus un. hagyomanyos, magabiztos es tekintelyelvu formajaval, amely azokra a torteneszekre jellemzo, akik peldanak okaert a valosagot objekti- ven abrazolhatonak tartjak, vagy egyes forrasokat (eloszeretettel a nepszamlala- sokat, az osszeirasokat) minden elozetes szandek nelkiil keletkezett un. megbiz- hato" forrasoknak itelik, nem pedig a hatalom altal teremtett diskurzus termekeinek. Ennek a tortenelemszemleletnek az eredmenye, hogy manapsag is szamos tortenesz peldaul a memoarokat egymashoz csiszolhato cserepdarabok- kent ertelmezi, a tortenesz munkajat pedig leginkabb a restaurator munkajahoz hasonlitja, amelynek soran a targyakrol - a forrasokrol - el kell tavolitani a feles- Ieges szennyezodeseket, tovabba sok-sok targyat kell egymas melle helyezni, hogy beloliik osszealljon egy adott korszak tortenete. A mikrotortenesz ehhez ke- pest lehet, hogy csak egyetlenegy targgyal bibelo'dik, valamint azzal, hogy mi- kent lett az koszos, sot mi tobb, a rarakodott kosz termeszetet vizsgalgatja, es ezert guberal a szemetben, a makrotorteneszek altal erdektelennek tartott forra- sok tomegeben. Sot, neha mergelodik azon, hogy a restauratori szemlelet miatt selejtezes cimszo alatt eltakaritjak elole a szamara erdekes koszt, hovatovabb ta- karitonok beadvanyait olvassa, vagy veliik keszit interjut. A politikai elitek regtol fogva hasznaljak hatalmuk es a tarsadalom atalakita- sarol alkotott elkepzeleseik kifejezesere a varosalapitast es varostervezest. Sztalin- varost nemcsak azert hozta letre a szocialista allam, hogy konkret hadigazdasagi vagy annak alarendelt tarsadalompolitikai celjai megvalosulhassanak, hanem azert is, hogy megmutassa az uj politikai hatalom erejet. Mitologiai peldak ota foglalkoztatja az emberek fantaziajat, hogyan lehet a semmibol varost, a puszta- bol civilizaciot teremteni. Sztalinvaros azonban nem vagy csak korlatozottan - felelt meg azoknak az elvarasoknak, amelyeket az emberek egy varossal szem- ben tamaszthattak. Ahhoz, hogy lakoi megis varoskent kezdjenek el gondolkodni telepiilesukrol, maganak a varos fogalmanak kellett megvaltoznia. Ebben a folya- matban dontd szerepe volt a hivatalos kozbeszednek, amely eloszeretettel abra- zolta a varos epitesenek folyamatat a varosiak es nem varosiak, regebbi analogi- akra utalva a civilizaltak es vadak harcakent. A varosokat a benniik elok egymastol eltero modon eszlelik es abrazoljak. Egy varost ugyanugy jellemezhet tervezoinek vagya, mikent epitoinek tervektol eltero magatartasa vagy a benne elok elkepzelesei lakdhelyukrol. Sztalinvaros - ellentetben a tervezok szandekaival - sem a sztalinvarosiak, sem az orszag mas reszein elok szemeben sohasem valt a szocializmus mintavarosava, nem lett a letezo varosok legjobbika" (mint ahogy a szocializmust sem a letezo vilagok legjobbikakent elte meg a tarsadalom). Ugyanakkor egeszen mast jelentett a varos fogalma Sztalinvaros kapcsan az ertelmiseg kiilonbozo csoportjainak, a szakmunkasoknak, a falvakbol bevandorloknak vagy eppen a propagandisztikus szovegek iroinak. Ugyanigy egeszen mast jelentett a kiilonbozo tarsadalmi cso- portoknak az a kulturateremtesi kiserletkent" is ertelmezheto jelenseg, amelyet a hivatalos kozbeszedben a szocializmus epitesekent vagy a szocialista ember- tipus" megteremtesekent emlegettek. Sztalinvaros tortenete ertelmezheto egy olyan vegytiszta" telepiiles tortene- tekent is, ahol az 1950-es eveket megelozd idoszak tarsadalmanak egy resze talal- kozott azokkal az uj - javareszt allam altal teremtett - koriilmenyekkel, amelyek 8 9

5 formaltak, valtoztattak es meghataroztak a kovetkezo evtizedek tarsadalmi folyamatait. A szocialista varosokrol kialakult elkepzelesek alapvetoen befolyasoltak a masodik vilaghaborut koveto iparosodasrol es urbanizaciorol kialakult kepzete- ket. Sztalinvaros a szocialista varosok tipikus peldajakent jelent meg, nemcsak a kortarsak elbeszeleseiben, hanem az 1950-es evek historiografiajaban is, egyszers- mind az allami beavatkozas nyoman letrejott varos szimbolumava is valt Ma- gyarorszagon. Habar a varos szamos dologban nem felelt meg az idealis szocia lista varossal" szemben tamasztott elvarasoknak, terbeli es epiteszeti szerkezete, akarcsak tarsadalmanak valtozasa a kozponti tervgazdasag es allami patemalizmus lenyomatakent is ertelmezheto. Sokak altal elfogadott tetel; hogy a masodik vilaghaboru utan Magyarorsza- gon az egyik legtomegesebb tarsadalmi tapasztalat lett a felgyorsult iparosodas es urbanizacio mindennapokra gyakorolt hatasanak eszlelese. Ennek ellenerea korszak arnugy is hezagos tarsadalomtorteneten beliil az emberek mindennapjai- ban lezajlott valtozasok tortenete az egyik legfeltaratlanabb teriiletnek tunik. A korszakrol megjeleno - tobbsegiikben politikatorteneti - feldolgozasok a tarsa- dalmat tobbnyire homogen, arcnelkuli tomegkent abrazoljak, vagy megelegsze- nek a korabeli statisztikak altal generalt osztalykateg6riakkal". Az 1950-es evek- kel foglalkozo torteneti munkak tarsadalomkepere jellemzo, hogy a torteneszek tobbnyire elfogadtak azt a tetelt, hogy a totalitarius kormanyzatok intezkedesei athatottak a tarsadalmi berendezkedes teljes vetiiletet, ezert elsosorban a politi- kai torteneseket kell feltami. Ez pedig mindenekelott a kiilpolitikai osszefugge- sek, az allampart vezeto szerveinek es a politikusok tevekenysegenek tortenete. Ennek fuggvenyeben - kimondva vagy kimondatlanul - sokan magukeva tettek a tarsadalomrol szolo korabeli hivatalos beszedmodot is. Ennek megfeleloen a tarsadalmat a munkas-paraszt-ertelmiseg" haromosztatu vetuletekent abrazol- tak, meg akkor is, ha tudtak, hogy sem a parasztsag", sem a munkassag", sem az ertelmiseg" nem letezett abban a formaban, amilyennek a korabeli iratok lat- tattak. Sot, kerdeses, hogy ez az egynemu felosztas egyaltalan alkalmas-e arra, hogy kizarolagos hasznalataval a melyrehato tarsadalomi folyamatok erthetobbek legyenek. Az 1950-es evekben lezajlott tarsadalmi folyamatok szamos elemet nem le- het megerteni az orszagos statisztikakbol vagy az allampart legfelsobb szerveinel keletkezett iratokbol. Sztalinvaros 1950-es evekbeli tortenete eppen a nagyfoku allami ellenorzes miatt - suritve magaban foglal szamos olyan, a tarsadalom tor- tenetet jellemzo folyamatot, amely meghatarozo volt a masodik vilaghaboru utan. Jobbara az is jelzeserteku, hogy egy feldolgozas hoi allapitja meg a varos sziiletesenek kezdetet. A korabeli propaganda a part, Sztalin es Rakosi epitesre hivo szavaval, a magyar koztortenetet uralo politikatortenet a hideghaborus fegyverkezesi versennyel es a felbehagyott mohacsi epitkezessel, a gazdasagtor- tenet pedig rendszerint a Nepgazdasagi Tanacs 94/11/1950. sz. hatarozataval es a tervgazdasag, a hadigazdasag vagy eppen - gazdasagelmeleti modelltol fiiggo- en a hianygazdasagi rendszer kiepulesenek taglalasaval kezdi Sztalinvaros tor- tenetet. Persze a tortenet elmeselheto az allam ipari beruhazasainak 1938-tol, 1945-tol vagy 1950-tol is szamithato novekedesetol, a nyugat-europai uj" varos- epitesektol vagy a Szovjetunio altal megszallt orszagok szocialista varosainak" osszehasonlitasatol kezdve is.1 Egy regi vice szerint a szocializmus egyik fo ismerve, hogy sohasem lehet tudni, mit hoz a mult. Talan ennek is koszonheto, hogy nem egy kezdettel, ko- zepso es befejezo resszel rendelkezo, linearis idoszemleletu tortenetet irtam. En nek egyik oka, hogy nem szandekoztam rahuzni az altalam vizsgalt folyamatok- ra azt a format, amit hagyomanyos ertelemben elbeszelesnek tartanak. Ezt azert is tettem, mert ugy velem, a mult linearis vagy mozaikszeru elbeszelese elsosor ban tortenetiroi valasztas eredmenye. Nem a megertes targya vagy folyamata donti el, hogy hoi kezdodik vagy hoi vegzodik egy tortenet, hanem maga az el- beszelo. Sztalinvaros tortenetet emiatt 1950 es 1961 kozott vizsgalom, bar tobb olyan retrospektiv forrast hasznalok, amely 1961 utan keletkezett. A varos epitese hiva- talosan 1950 tavaszan kezdodott, november 7-en kapta Sztalin nevet, es bar 1956 oszen egy ideig a Dunapentele elnevezest hasznaltak, a varos hivatalos neve november 25-ig Sztalinvaros volt (az mar vizsgalati kerdes, hogy pi. az ban a varosban kesziilt csaladi maganfenykepek hatuljara a keszites helyekent Dunapentelet irtak2). A Szovjetunio Kommunista Partjanak 1961 okto- bereben tartott, XXII. kongresszusa uj desztalinizacios kampanyt eredmenyezett a szocialista orszagokban. Ennek hatasara neveztek at Sztalingradot Volgograd- ra, a magyar Sztalinvarost Dunaujvarosra, az NDK-beli Stalinstadtot pedig Eisenhiittenstadtra ('Vaskohovaros'). Az idohatar tehat egyreszt szimbolikus, masreszt ugy velem, hogy ez volt az az idoszak a varos eleteben, amikor a vizs galt folyamatok jelentos resze elerkezett arra a pontra, hogy tortenetileg ertel- mezhetove valt. Sztalinvaros kivalo vizsgalati terepnek bizonyult abbol a szem- pontbol, hogy mintavaros" szerepkore miatt a helyi hivatalos szervek rengeteg dokumentumot allitottak elo. Azonban eppen emiatt - hogy ne vesszrink a forra- 1 Sztalinvaros legendak nelkiili" tortenetet az MKP programjat es az oteves tervet ismertetve kezdi a mufaja szerint szociografia szerzoje: Miskolczi ; az eroltetett iparositas es a telepiilesfejlesztesi politika abrazolasaval teremtett keretben jelenik meg Sztalinvaros (mint az eroltetett iparositas negativ peldaja): Valuch ; ugyanerre pelda: Romsics 1999.; Peto-Szakacs 1985.; nem ez a temaja, de erinti Sztalinvarost is a telepiilespolitika tortenete szempontjabol: Belenyi 1996.; a munkasok eletviszonyait abrazolo miniszteriumi, szakszervezeti es tervhivatali iratok es a munkaero orszagos allokaciojanak perspektivajabol erinti Sztalinvaros tortenetet: Belenyi (szerk.) ; a haboru elotti iparositasi programtol es a mohacsi epitkezestol kezdi Sztalinvaros tortenetet: Erdos ; a nyugat-europai Epiteszeti iranyzatok, uj varosok" es bolygovarosok" torteneten keresztiil jut el Sztalinvaros szociologiai vizsgalati eredmenyeinek elemzeseig: Szirmai 1988.; a varos lakoinak utobbi nehany evtizedes magdntortcnelmet" is abra zolo interjukra epiil: Tabori 1998.; ket doktori (PhD) disszertdcio is erinti Sztalinvaros tortenetet: a munkasokra kiteijedo allami ellenorzes es annak koriatainak elemzeseben a Dunai Vasmuben dolgozo munkasokra vonatkozo elsosorban szakszervezeti es part-alapszervezeti formsok fontos szerepet toltenek be: Pittaway 1998.; erre epulo publikacio: Pittaway 2000.; a szocialista varosok kapesan a 20. szazadi iparosodast, a haborut koveto ipar- es telepulespolitikat, valamint a szocia lista varosok terbeli strukturajat Sztalinvaros kapesan is vizsgaija: Germuska B. janostol gyujtott csaladi fenykepek

6 sok tengerebe - sziikseg volt egy viszonylag szuk idohatar meghuzasara, amit tudatosan nem politikatorteneti korszakhatarhoz (1956-hoz vagy 1968-hoz) kap- csoltam, ezzel is jelezve, hogy a varos tarsadalmanak tortenetet kfvantam erthetobbe tenni. A sztalinvarosi mindennapok tortenetet - amelyet a szocialista allam mikro- kozmoszakent ertelmeztem olyan kulturatortenetkent igyekeztem abrazolni, ahol a kultura nem tudas, hanem torteneti ismeretek es szabalyok gyakorlata, amit nagyban meghataroznak a tarsadalmi diskurzusok. Maskent fogalmazva: szimbolikus jelentesek rendszere, melyet a torteneti hagyomany hoz letre es for mal. I. Mitoszok es identitasok 1. Kerestem, hogy hoi van itt a varos": sztalinvarosi mitoszok A vonat tele volt kialvatlan emberekkel. Szeszparas levegoben nagy szovegek usztak. Mindenki Dunapentelere tartott. Kepzeletemben mar ott is voltam, lattam a varos epiileteit, az egre nyulo hosszu darukat, a teglatestu iizemeket, fegyelmet, rendet, vidamsagot, notas kedvet, ahogy akkoriban minden brosuraban meg volt irva. Ebbol a furcsa kabulatbol hamarosan nagy nyuzsges, pakolas razott fel. Megerkeztrink. Allvanyerdo mellett huzott el a vonat, majd megallt egy lapos kis felvonulasi epiilet elott. Kellemetlen, huvos szel fujt. Kavarta a port, tolta maga elott istenteleniil. Varosnak se hire, se hamva. Csak messzebb magaslott nehany befejezetlennek tuno epiilet."3 Sztalinvaros tortenete sok embemek a fapados vonaton kezdodott. A varosba tartok es az onnan tavozok mas-mas tavolsagbol eszleltek a telepiilest es kiilonbozo hatasokat keltettek beszamoloikkal. Sztalinvarosnak annyi area volt a kiilvilag szemeben, ahanyan abrazoltak. Az emberek hajlamosak tapasztalataikat egyseges rendbe szervezni, elhinni azt, hogy a vilag vagy annak egy resze rendszerezheto, atlathato. Az emlekezok - talan az emlekezet termeszetebol fakadoan - a multat gyakran logikus, egymasbol kovetkezo ok-okozati osszefiiggesek lancolatakent abrazoljak, meg akkor is, ha errol gyakran nincsenek meggyozodve. A Sztalinvarosrol szolo beszamolok, visszaemlekezesek, ujsagcikkek, novellak, propagandafiizetek is azt sejtetik, hogy a varos es az ott vegbement tarsadahni folyamatok egyseges ertelmezesi keretbe rendezhetoek. Szamos irodalmi vagy sajtoban megjelent kepzet formalta a varos kepet, ami visszahatott a varos fizikai atalakulasara es az emlekezetben betoltott helyere. Ezek tobbsege a varos sziileteset es novekedeset a fapados vonat utjahoz hasonloan egyenes vonalu, de zokkenokkel tarkftott utkent abrazolta, amely meghatarozott iranyba mutatott. A sztalinvarosi expressz"-nek is becezett fapados vonat mitosza szamos abrazolasban metaforikus szerepet toltott be. Sztalinvaros megitelese - helyenkent mind a mai napig - elsodlegesen politikai kerdeskent jelent meg. Ennek egyik oka, hogy a varos a kozeletben mindenekelott politikai szimbolumkent bukkant fel, legyen szo propagandafrizetekrol 3 Visszaemlekezes. Idezi: Miskolczi

7 vagy sajtotudosftasokrol. A varos neve es a hatalom altal mellebiggyesztett szo- cialista varos" jelzo hosszu evtizedekre megbelyegezte a telepiilest. A varos 1951-tol 1961-ig Sztalin nevet viselte, lakoi vagy a gyakran odajarok egyszeruen csak Sztalin"-kent vagy Sztalin"-kent emlegettek. Mar a varos nevenek kiejtese is sokak szamara politikai viszonyulast sejtetett: a tudatosan zart a" hang Szta lin halala utan a varost, a Dunaujvarosra atkereszteles utan pedig rendszerint la koinak onerzetet, sajatosan testet oltott lokalis identitasat sertette. A sztalinvarosi epitkezes hivatalosan majus 2-an kezdodott. Azonban a varos nem akkor sziiletett, amikor meghoztak egy nepgazdasagi tanacsi hataro- zatot, vagy leraktak az elso epiilet alapkovet, hanem amikor az emberek egyse- ges varos"-kent kezdtek Sztalinvarosrol beszelni, irni vagy gondolkodni. A va ros szuletese ugyanugy kotheto az irott szovegekben vegbemeno valtozasokhoz (amelyek attetelesen az emberek fejeben vegbemeno atalakulasokat abrazoljak), mint az elso kapavagashoz. Egy varost nem kizarolag kozigazgatasi hatarozatok, nemcsak kotrogepek es daruk, hanem az emberek fantaziaja, a varosrol szo- 16 kepzetek es az egyseges abrazolas lehetoseget kozvetito mitoszok is teremthetnek.4 A varos tortenetenek ertelmezesi keretet ado mitoszok mar az elso kapava- gas elott megsziilettek. A varosrol mar keletkezese elott sokfele elkepzeles elt az emberekben. A telepiiles letrejotte, tervezett es elo're meg nem tervezett noveke- dese, lakoinak cserelodese olyan mitoszokat teremtett, amelyek megkonnyitettek a kezdetben igen nehezen atlathato, mas szoval olvashato es ertelmezheto varos tortenetenek megteremteset. A varos torteneti meghatarozasa es az annak meg- ujitasara torekvo szocialista varostervezok" varoskepei kepeztek a Sztalin varosrol szolo elso mitoszok alapjat. A szocialista varos" mitosza es az ebbol kovetkezo varosertelmezes volt az elso tenyezo, amely meghatarozta a Sztalinvarosrol - egyben a masodik vilagha- boru utan epulo iparvarosokrol - szolo elkepzeleseket. A varos a tervasztalon a modemizaciot, a tarsadalmi eselyegyenlo'seget, a modern elrendezesu lakoteriile- teket es az osszkomfortos lakasokat jelentette, amelyek a j6voben leheto've te- szik a szocialista eletforma" megvalositasat. A szocialista tervgazdalkodas viszonyai kozott a varos epiteszeti osszhatasa- nak a szocialista vezerelveket kellett kifejeznie. A varos tervezett" lakoinak, a szocialista emberek" eletkereteit meghatarozo varosnak elsosorban a kollektiv elet lehetoseget kellett megteremtenie. A varos egyik fontos feladata volt, hogy nevelje" a benne elo embereket a varosi terekkel, az epiiletek formajaval es el- rendezesevel, valamint a kozepiiletekkel, A szocialista varosnak olyan uj funk- ciokat kellett kielegitenie a tervezok szerint, mint peldaul a kozetkeztetes, amely a szocialista ember" szamara elso'dlegesse valik majd a hazi koszttal szemben. 4 A varosokrol kialakult kepzetek (imazs, image) kutatasa cvtizedek ota fontos temaja elsosorban az angolszasz varostortenetirasnak. Ebbe beletartoznak a varosok terbeli (elsosorban epiteszeti) szerkezetenek jelentestartalmai ugyanugy, mint az egyes varosok irodalmi, festeszeti vagy akar filmbeli abrazolasai. A terbeli szerkezet jelentestartalmait elemzo legismertebb munka: Lynch Ugyanezt a temdt vizsgalja: Strauss 1961.; a vdrosok irodalomban megjeleno kepzetei kapcsan felmeriilo kerdesckrol kivalo osszefoglalast nyujt: Pike Ugyanigy a szocialista varos fontos feladatakent tartottak szamon, hogy szerepet kapjon a gyermeknevelesben (bolcsode, ovoda, iskola), a kulturalis es sportolasi lehetosegek, valamint a pihenohelyek biztositasaban. A kollektiv elet" mitosza, amely meg a tervezoasztalon sziiletett, felesle- gesse" tette a nagy lakasokat, ahol az emberek csaladi korben toltik el szabad- idejiik nagy reszet (masreszt sok embemek kellett lakast biztositani). Helyette hatalmas felvonulasi utakra es terekre volt sziikseg, ahol a varos lakoi osszegyul- hetnek, tarsas eletet elhetnek, szabadon" kifejezhetik velemenyiiket.5 A kollekti- vitas szembehelyezese az individuummal a hivatalos ideologia egyik kozponti elemenek szamitott, es megtalalhato volt az iinnepi vagy parttaggyulesi szertar- tasokban ugyanugy, mint a varosepiteszetben. Oleg Kharkhordin konyveben a szovjettmiobeli szokasokat vizsgalva ugy veli, hogy a partgyuleseken tartott ko- zossegi ritualek reszben az ortodox egyhaz szertartasaibol szarmaztak, amelyek az egyen es kozosseg folytonos 6nreflexi6jara" ( onkritikajara") epiiltek.6 Egy szocialista varosnak a tervezok szemeben mindenekelott atlathatonak" kellett lennie, ami a vilagos funkcionalis szerkezetben valosult meg. A varost vi- szonylag kicsi - korulbeliil hatezer lakosu - lakonegyedekbol (szomszedsagi egy- segekbol) allonak kepzeltek, mindegyik negyedet onallo kozponttal.7 A szom szedsagi egysegekrol szolo elkepzeles egy amerikai tervezotol, Clarence Perrytol szarmazik. Az elkepzeles lenyege, hogy a szomszedsagi egyseg gyalog kenyel- mesen bejarhato, a munkahelyen kiviil minden megtalalhato, amire szuksege lehet az embemek, meretet pedig egy altalanos iskola vonzaskorzete hataroz- za meg.8 A koncepcio annak a fordulatnak az eredmenye, amelynek soran az 1920-as evekben a varosok vizsgalataban az esztetikai" megkozelitest felvaltotta a tu- domanyos" nezopont.9 A szomszedsagi egyseg" koncepcioja a masodik vilagha- borut kovetoen terjedt el Europaban, es ez alol a szocialista orszagok sem voltak kivetelek. Nagy-Britanniaban az uj varosok" epiteszeti alapegysege szinten a szomszedsagi egyseg" lett. Az Egyesiilt Allamokban a Marylandberi talalhato Columbia.varosat is a szomszedsagi egysegek" elvenek figyelembevetelevel epitettek, ezert sokaknak az a benyomasa, hogy ugy nez ki, mint egy szocialista varos".10 A szocialista varosok terveiben a varoskozpont, kiilonosen a fout specialis funkciokkal birt. Elsokent ez az ut kototte ossze a varos lakonegyedeit az ipari 5 Weiner Kharkhordin MOL XXVl-O-8. f. 88. d. Eloterjesztes Sztalinvaros varosrendezesi tervenek jovahagyasa targyaban. 8 Perry Uo: Hannerz A varos hivatalos honlapjan manapsag is a kovetkezo szoveg talalhato;..columbia, Maryland, began with the simplest yet boldest of ideas: that a city could enhance its residents' quality of life. Today, Columbia is a city of convenience, encouraging community involvement and offering its residents a long list of amenities. It's a modem city that creates a positive environment in which to live, work and raise a family... Columbia was built on the premise that a community could foster a true coming together for all of its residents." Tovabbi peldakra lasd: Power

8 ! iizemekkel (mint Sztalinvarosban a Sztalin ut es folytatasa a varost a vasmuvel). Ez azt is jelkepezte, hogy egy szocialista varosban a munka a legfontosabb tarsa- dalomformalo, ezaltal varosalakfto tenyezo: ennek megfeleloen a lakoteriilet es a gyar kapcsolata az ember es a munka viszonyat jellemzi.11 Sztalinvaros eseteben a Sztalin utnak es a fotemek szantak azt a szerepet, hogy ne csak a mindennapi elet, hanem a felvonulasok fo szintere is legyen. Ezt jelezte a Sztalin ut a maga meteres szelessegevel is. Az elso tervek szerint a Sztalin ut vegere, a parthaz elotti foterre egy legalabb 30 meter magas torony- szeru epiiletet terveztek, amelyben a varosi tanacs kapott volna helyet. A terv mar 1952-ben sem felelt meg az akkori hivatalos varosepfteszeti szemleletnek", a csucsos" vegu tomyot - a modemizmus hatasat is magan hordozo - torony- haz valtotta fel. A tanacshaz epfteseben az is konfliktust okozott, hogy joval ma- gasabb lett volna, mint a mar 1951-ben elkesziilt parthaz. Ezt a helyi partvezetok nem neztek jo szemmel. Az 1956-os beepitesi tervben vegiil egy magas - de az eredeti terveknel joval alacsonyabb - irodahaz formaju epiilet mellett dontottek.12 A foter rendezesi tervet rendszeresen valtoztattak, a monumentalisra terve- zett epiiletek magassagan evrol evre vitatkoztak. Emiatt a foter meg akkor is befejezetleniil allt, amikor a lakokeriiletek jelentos resze mar elkesziilt. Ezert a legreprezentativabb" temek Sztalinvarosban meg 1956-ban is az eredetileg lako- keriileti alkozpontnak" tervezett Bartok Bela muvelodeshaz elotti teriilet szamf- tott. Bar ezt a teret nem demonstraciokra terveztek, oktober 25-en megis ott tiintettek a helyi forradalmi nagygyules resztvevoi, nem pedig a politikai akarat kinyilvanftasara tervezett", befejezetlen foteren" vagy az akkoriban meg felkesz Sztalin uton.13 v A foterek monumentalis terveinek megvalositasa mas orszagok szocialista varosaiban is gondot okozott, mivel a politikai szeljaras (partvezerek halala vagy bukasa) valtozasaval a monumentalis tervek es a beruhazasi alapok is rendre megvaltoztak. fgy tdbbnyire mire hozzakezdhettek volna egy terv megvalosita- sahoz, mar uj terv volt kesztiloben. Ennek tulajdonithato, hogy a kiemelt fontos- sagu" szocialista varosokban felkesz" foter vagy felkesz" szobor fogadta a va- rosba latogatokat. A felkesz foteri monumentalis szoborra pelda Marx szobra Chemnitzben (Karl-Marx-Stadt): itt csak Marx fejszobrat helyeztek el a talap- zaton, mivel az tul magasra sikeredett, fgy egy egesz alakos szoborbol csak a csizmat lehetett volna jol latni. Ennek kovetkezteben Karl-Marx-Stadt egyik gunyneve a varos fejecskevel" (Stadt mit Kopfchen) lett (a fejecske" nemetiil talalekony embert is jelent).14 A szocialista varosok foterei - koztiik Sztalinvarose 11 Weiner Ekkor mar nem a monumcntalitas, hanem az jart a tervezok fejeben, hogy a toronyepiilet kiilonbozo ralatasok szempontjabol szerves csatlakozasokat biztosit a beepites kulonbozo iranyaihoz". MOL XXVI-D-8. f. 89. d dosszie. Sztalinvaros beepitesi tervehez. A masodik oteves terv epitesi iiteme. 13 ABTL O A szobor es a rola szolo kepzetek tortenetet elemezte: von Plato A felkesz foterre pelda Sztalinvaroson kiviil Eisenhiittcnstadt (Stalinstadt) fotere is, tervezesenek es epitesenek tortenetet reszletesen ismerteti: May Nowa Huta foterenek deli oldalara egy monumentalis szinhazi epiiletet terveztek, amely lezarta, egyben kiemelte volna a ter monumentalitasat. Az epiilet vegiil sosem kesziilt el. Forras: 16 is - magukon viseltek az ideologiai es politikai csatarozasok nyomait, monumentalis befejezetlensegiik" az egyes varosok ismertetojeleve is valt. A lakoteriiletek keretes beepftesevel15 es a reprezentatfvra tervezett kozpont elhatarolasaval a tervezok a nyilvanos es felnyilvanos terek kozotti hatart is meghuztak. A lakokeruletek belso utcaiban, az L-epuletek udvarain vagy a belvaros belso jatszoterein egeszen maskent kellett volna viselkednie egy szocialista embernek", mint a Sztalin uton vagy a foteren. A tervek altal sugallt kep szerint a kollektfv eletnek" a Sztalin ut es a foter, mfg a szocialista varosokbol hianyolt meghittsegnek" a keretes beepftesu lakoteriiletek vagy a szandekosan gorbere tervezett Gorbe utca biztosftottak volna teret. A tervezok altal megalkotott Sztalinvaros-kep a szocialista varosokrol kialakult kepzetekre epiilt, de csak egyik osszetevoje volt a varossal kapcsolatos elkepzeleseknek. A varosrol kialakitott kepet nagymertekben meghataroztak az elso benyomasok, amelyek az idelatogatokat ertek. A Sztalinvarosba erkezok szamara a legszembetunobb a forgatag es a zurzavar volt, amely a varossal kapcsolatos sztereotfpiava valt, megteremtve ezzel a varosrol szolo kaosz mftoszat". A nagy forgalom, az epftkezes teglatormelekei es az emberek kavalkadja nemcsak a falurol erkezett emberek, hanem a Budapestrol jovok szamara is a varos kiismerhetetlenseget jelentettek. Az odaerkezok szamara nem voltak egyertelmuek sem a terbeli, sem a tarsadalmi tajekozodasi pontok. Sztalinvaros a visszaemlekezesek szerint az elso evekben nem szamftott jol olvashato" varosnak. A visszaemlekezok es a varost abrazolok mindezek ellenere elkiilomthettek nehany, a koztudatban is meglevo hatarvonalat a terek es az emberek kozott. Sztalinvarosba erkeztemben az volt a legelso benyomasom, hogy valami oriasi varosba vetodtem; a vasutrol jovet a sik mezorol egyszerre otemeletes hazak koze ertem, melyekrol hianyzott ugyan a vakolas, de mar minden ablakbol siitott kifele a villanyfeny, s en - mikozben allando kerdezoskodes aran, szamos vargabetut teve igyekeztem a szallasom fele - azt hittem, hogy orakig bolyongok a hosszu, lelegzet-elallfto sugarutakon. Csak masnap derult ki, nappali vilagftasban, hogy mindossze ket vagy harom utcat boklasztam vegig..." - frta Orkeny Istvan Sztalinvarosrol propagandisztikus riportazsaban" az 1950-es evek legelejen.16 Orkeny visszaemlekezese szerint Horvath Marton felkeresere jart rendsze resen Sztalinvarosba.17 Ezeknek a latogatasoknak az eredmenyekent sziiletett meg a Sztalinvarosi kepeskonyv" cfmu fras, amely a korszellemnek megfelelo propagandisztikus tanmese" a munkaversenyrol, a bekekolcsonjegyzesekrol es az epiilo szocialista varosrol. A korban bevett modszer szerint a szociografia" riportazs"-zsa siillyedt, es funkcioja az volt, hogy a naponta kozolt gyozelmi statisztikakat" emberkozelive tegye, vagyis irodalmi stflusban olvashato, erdekes es izgalmas" frasok sziilessenek. Ezaltal szelesebb kozonseg olvassa majd el a part eredmenyeirol" szolo tudosftasokat. Orkeny nem maga mondta ki a dicsofto szoveget, hanem riportalanyai szajaba adta, mikent az elterjedt volt akkoriban. 15 A hazak utcaval ellentetes oldalan belso udvarok keletkeztek. 17

9 A Sztalinvarosi kepeskonyvben az froi szubjektivitas, az impresszionista dokumentarizmus keveredik a propagandisztikus ripotazs"-zsal. Az fras tobb, szerkezetiikben egypercesek"-re hasonlfto, egy-ket oldalas novellakb61" all. Az elso resz, ami az Utazas" cfmet viseli, a Sztalinvarosba utazast mutatja be a fa- padoson" az fro szemszogen keresztiil. A varos erzekelese Orkeny szamara is a vonaton kezdodik. Ez a regi toposz, a munkasvonat" mozgalmassaga mar Sza- bo Zoltant is megihlette az ingazok utazasanak bemutatasakor.18 A fapadoson" alvo munkas fenykepe a Cifra nyomonisag"-ban (dr. Orban Ferenc felvetele, Budapest vonzasaban") - amely az 1930-as evekben felviragzott,,szociofoto" mufajaban sziiletett - sokak szamara valt emlekezetesse. Laszlo-Bencsik Sandor 1973-ban megjelent munkasszociografiaja19 is a reggel a gyar fele tarto busz to- megeben kezdodik.20 Tar Sandor egyik korai, emlekezetes frasa - ami a 6714-es szemely" cfmet viseli - egy munkasvonat utjarol szol.21 Ember Gyorgy is a sztalinvarosi vonat barati" legkorenek ecsetelesevel kezdi a nagy utazas" abra- zolasat propagandisztikus regenyeben, akarcsak Orkeny.22 Szemelyvonat. Fapados. Szombat delutan van, az utasok megszamlalhatat- lanok. Amikor elindulunk a Deli vasutrol, mar olyan egynemu husmasszava pre- selodfink, amilyennel a szalamit toltik. Az embemek az az erzese, hogy ha egyet- len szemellyel tobben volnank, szetvetnenk a vagon falait; ennek ellenere Kelenfoldon kipihent embertomegek zudulnak ra a vonatra, toretlen lendiilettel semmisftve meg a fizika torvenyeit. [...] Erdliget, Erd, Ercsi. Sokan leszallnak. Akik maradunk, hamarosan osszebaratkozunk, mint egy szukebb, meghittebb csalad tagjai. Mint olyan emberek, akik Sztalinvarosba utaznak. - Szinten Sztalin- ba tetszik utazni? kerdi egy termetes asszonysag. Megindul az eszmecsere..."23 Ezt kovetoen a szerzo a Sztalinvarosba utazokat probalja emberkozelbe hoz- ni, kulbnbbzosegiiket hangsulyozva. Szoba kerfil egy feketevagas miatt lecsukott ember, Mari ferje, aki ot elhagyta es osszekoltozdtt egy rondasaggal" (Mari a reszletekkel sem fukarkodik), majd a sogor neni lanyanak lakodalma, aki ferj- hez ment egy tanacstaghoz", sot vita is tamad, mert Mari szerint elobb-utobb minden ferj megcsalja feleseget, amit a lagzirol beszamolo neni tagad. De eldon- tetlen maradt, az emberi faj drok karara, a vita", mert Pusztaszabolcson at kellett szallni - fejezi be Orkeny az fras elso reszet. Az emberek kavalkadja, a bevan- dorlok heterogen, megis osszetarto voltanak hangsulyozasa visszatero toposz Sztalinvaros abrazolasaban. 18 Szabo Zoltan Laszlo-Bencsik [...] nemigen emlekszem ra, hogy valaki is ilyen hitelesen idezte volna meg ezeket a frissen ebredes orome nelkiil, villamoson, buszon vegigzotykolodott, napfenytelen hajnalokat" - l'rja Foldes Anna a konyv biralataban. Foldes Anna Tar A munkasvonatok" abrazolasa a dokumentumfilmekben is halas" tema volt: ennek ta- Ian legnagyobb hatast kivalto peldaja Schiffer Pal Fekete vonat" cimu filmje 1970-bol. 22 Kul6nos vonat volt ez. Vegelathatatlan hosszu kocsisor, amelyet mintha egy atyatol szarmazo rengeteg testver toltene meg. Mindegyik ismerte a masikat, egymas mellett elhalado emberek egy-ket odavetett szoval trefalkoztak, az ablakon kinezok koszontgettek es ismerosoknek kialtoztak sziintelenul." Ember Gyorgy Orkeny 346. A nytizsges, a varosba erkezo ember tanacstalansaga, es a fapados vonat to- posza harminc evvel kesobb, egy 1980-as keletkezesu visszaemlekezo novel- laban" is felbukkan, amelyet a varosi tanacs irodalmi palyazatara kiildtek be. Mara a boci-pullmannokkal tarkftott»sztalinvarosi expresszel«erkezett. Fustolt a mozdony. A szerelveny az epiilo mechanikai uzem es az alapozas alatt alio igazgatosagi epiilet kozott allt meg. Kaszalodtak lefele az utasok. A lany tetovan nezett koriil a forgatagban." 24 Egy masik visszaemlekezo ugy abrazolta elso talalkozasat Sztalinvarossal, mint aki a keresett varos helyen semmi mast nem talalt, csak kaoszt es pocsolya- kat: Lementem, nem hivatalosan.25 Kerestem, hogy hoi van itt a varos. Atjottem a falun es egy pocsolya kellos kozepen talaltam magam. 6riasi sartenger, oriasi tomegben szallftottak az anyagokat, jottek-mentek a teherautok, nagy nyiizsges volt. Minket le is sodortak szepen az ut szelere, a sarba. [...] A munkasok kicsit karorvendon neztek le a taskas emberre - akkoriban sok ilyen jott, hozta az utasf- tasokat -, amint a sarban elakadt a kis autojaval. Egyszoval kaotikus allapotok voltak. 6riasi tomegben jottek az emberek, nem tudta senki, hogy kicsoda a masik."26 A forgatag, az aranylazmftosz"27 es a varos fele tartok aradatanak hang sulyozasa a propagandaffizetben es a visszaemlekezesekben azt a funkciot is szolgalta, hogy a varos alapftasanak koriilmenyeit a kollektfv, hosi" akarat meg- nyilvanulasakent abrazoljak. A varos torteneterol megjelent visszaemlekezesek zome, valamint az emlekkotetek es propagandafiizetek tulnyomo resze az alapf- tas korulmenyeivel foglalkozott. A visszaemlekezoket" elsosorban arra oszto- noztek, hogy legelso elmenyeiket frjak meg, amelyek bol szarmaztak. Ennek egyik elsodleges oka az, hogy a varos onkepe" - mas szocialista varosok- hoz hasonloan - elsosorban az alapftasi evek mftoszara epfilt, ami nem kis mer- tekben annak volt koszonheto, hogy a varos megepfteset elhatarozo politikai hatalom is elsosorban ezeknek az eveknek az osszefogasat" hangsulyozta. A kollektivitas mftosza" osszekapcsolodott az alapftas hosiessegenek" mftosza- val es a hivatalos, Sztalinvarosrol szolo kozbeszed egyik kozponti elemeve valt. Ennek egyik elsodleges funkcioja a politikai rendszer alapjaban pozitfvnak tekin- tett elemeinek hangsulyozasa volt. Az alapftas es varosepftes idoszakanak ho- 24 FML XXIII/ d as keletkezdsu visszaemlekezo novella", amit az Ifju varosban elek" cimu irodalmi palyazatra kiildtek be Solus eris" jeligevel. Ugyanigy a megerkezes es a forgatag keriil eloterbe Sudar Istvan (1975-ben a Fejer Megyei Partbizottsag titkara) Ket nyar es az elso tavasz" cimu visszaemiekezeseben. In: Tavasz ' Ez a szofordulat manapsag komikusnak is tunhet, holott a korszakrol szolo visszaemlekezesek gyakori eleme, hogy elkiilonitik a hivatalos" es nem hivatalos" latogatasokat vagy talalkozaso- kat. 26 Interju Bondor Jozseffel. In: tjj tavasz ' Ugyanezt a mitoszt erositi Angyal Istvan felesegenek fiktiv visszaemlekezese: Osszecsomagoltam, es egy hancsszatyorral meg egy csergevel elutaztam Dunapentelere, ahol akkor kezdodott az epitkezes. Vonzott az aranyasovaros romantikaja. Helyet kaptam egy leanyszallason, es betonoztam meg teglat hordtam az Adamovszki-brigadban mint szabalyszeru epitoipari segedmunkas. [...] Errol az idoszakrol ma mar lekicsinyloen szokas beszelni. Holott en is, o meg kivalt komolyan hitte akkor, hogy uj vilagot epitunk. Ott nem voltak feltomaszott normaszazalekok..." Lukacsy (kiemeles tolem)

10 A sies" abrazolasa kozponti szerepet toltott be a varosrol szolo tortenetekben. Ezt a celt is szolgalta az orszagos propagandaban a sztalinvarosi sztahanovistak telje- sitmenyenek rendszeres kozzetetele, ami azt is jelkepezte, hogy Sztalinvarost el- sosorban uj emberek", sztahanovistak epitik.28 A hosiesseg mitoszanak megte- remtese azt a funkciot is szolgalta, hogy a varos lakoi sajat lokalis identitasukat reszben a varos epitesenek kezdeti idoszaka alapjan alkossak meg.29 Orkeny Istvan, Palotai Boris, Sandor Andras es Tardos Tibor az 1950-es evek elejen irt propagandisztikus muveikkel alapvetoen meghataroztak a Sztalin- varosrol szolo kesobbi diskurzust. Az altaluk foszereplove emelt sztahanovista heroszok" a kesobbiekben - de mar 1954-tol kezdve is - fokozatosan deklasszalt elemekke" vagy visszaeso bunozokke" valtak az elbeszelesekben. Amikor a va ros a gazdasagpolitikai celkituzesek fokuszaban allt, akkor lakoi vagy pozitiv hoskent vagy tevelygo, de alapjaban joravalo szereplokkent jelentek meg a sema- tikus abrazolasokban. Ezzel szemben Nagy Imre 1953-as programjanak hatasara szamos olyan iras jelent meg, amely a sztalinvarosi visszassagokat" biralta, es a varos lakoit jottment kalandoroknak" minositette. A varosba erkezes emleket felelevenitok szinten az alapjan emeltek ki tajeko- zodasi pontokat, hogy. pozitivnak vagy negativnak tartottak-e a varos letrejottet. Mig a propaganda-fiizetek szerzoi ugy abrazoltak magukat, mint akik a szamuk- ra helyenkent vilagvarosi boulvard"-ra emlekezteto Sztalin ut (Sandor Andras), az elso utca (Orkeny Istvan) vagy a parthaz (Palotai Boris) alapjan tajekozodtak; addig masok szamara a Kesdobalo neven elhiresiilt kocsma, a piaci forgatag vagy a keresztben fekvo gerendak jelentettek tajekozodasi pontot. A saros utak, a bevandorlok sokfelesege vagy a kortarsak egy resze szamara szomyu korulme- nyek a varos abrazolasaiban es az emlekekben azt a funkciot is betoltottek, hogy felnagyitsak az elso epitok" hosiesseget, akiknek ezek alapjan nemcsak a terme- szettel, hanem a stigmatizalt tarsadalmi csoportokkal is meg kellett kiizdeniuk. Tobb abrazolasban Sztalinvaros olyan sajatos nevelointezmenykent" jelent meg, ahol maguk az emberek valtoztak meg, nehezsegeket legyozve uj szocia- lista hosok sziilettek".30 A varos kepet meghatarozta, hogy a propagandafiizetek 28 Sztalinvarosi sztahanovistak a Szabad Nepben: oktober 20.; februar 10.; marcius 6.; aprilis 8.; apriiis 21.; prilis 25.; julius 28.; augusztus 29.; szeptember 28.; oktober 28.; november 3.; december 23.; december 31.; ap rilis 4.; julius 27.; augusztus 7.; oktober 11.; oktober 20.; aprilis 6.; aprilis 15.; majus 17.; majus 18.; jtinius 4.; 1953 masodik feletol ritkabban tunnek fel a sztalinvarosi sztahanovistak a Szabad Nep hasabjain, ami visszavezetheto Nagy Imre uj kormanyprogramjanak hatasara. 29 Ugyanez figyelheto meg az NDK-beli Stalinstadt eseteben, mivel ott is kozponti szerepet kaptak a varosrol szolo tortenetekben a varos alapitasinak koriilmenyei. Ludwig 1999b Palotai Boris: Egy nap Dunapentelen Uo: 1951.; Ember Gyorgy Klassszikus peida arra, hogy Sztalinvarost olyan helynek abrazoljak, ahol meg egy arva Iany is megtanulhat dolgozni es elni a Kolyok cimu, 1959-es jatekfilm. A szocialista varos", mint neveiointezmeny", ugyanigy megjelent a szovjet propagandaban is. Magnyitogorskrol mondtak a helyi Komszomolban: Magnyitka megtanitott minket dolgozni. Magnyitka megtanitott minket elni." Kotkin ; Az NDK-beli hivatalos diskurzus elemzese kapcsan ezt a beszedmodot a nemet tarsadalomtortenet a nevelesdiktatura" (Erziehungsdiktatur) modellbe agyazva targyalja. Ludwig 1999a.; Haeder es az azok hatasat is magukon viselo visszaemlekezesek egyfajta csodakent" ab razoltak a varos sziileteset, amelyet a k6zos akarat" hozott letre. Az errol dalo- 16" csasztuskak es sematikus versek nyitokepeben gyakori fordulat, hogy a ten- geri helyen kofalak nonek", az ember legyozi a komyezo termeszetet es sajat emberi gyengesegeit. A varosepites, a falak epitesenek csodaja" mar az okortol fellelheto irodalmi toposz, ezert a szerzoknek elegendo volt a mar meglevo klise- ket alkalmazni, hogy megteremtsek Sztalinvaros hivatalos mitoszat. A kulonbseg csak annyi volt, hogy Gilgames helyett a sztahanovistak kepviseltek a hosiesse get, a tavolrol 6rkod6" istenek helyebe pedig a part, Rakosi es Sztalin leptek. A varos csodakkal teli teremtestortenete" meg azt a hatast is kivaltotta, hogy akadt, aki lakaskerelmet is ezekre a csodakra" hivatkozva irta meg (meg akkor is, ha nem volt kelloen tajekozott az uralkodo ideologiaval kapcsolatban): En, miutan az en gyermekeimtol ugy tudtam elszakadni, hogy az Urjezus szavaval tudtam oket megnyugtatni. Hogy magamhoz fogom oket venni, ha lakasom fog lenni. Miutan igen keresztiil tudtam ezt az igeretet tenni. Hissziik, hogy meghall- gatasa fog lenni. Es rovidesen fogunk lakast kapni. Ne akarjanak benniinket hite- hagyotta tenni. Mert folvilagosultsagunk van, hogy ezt a varost a Szentirason ke- resztiil tudtak folepiteni."31 Orkeny a hosabrazolast tomoren igy foglalta ossze 1953-ban, amikor szamot vetett kozeli multjaval: Hosiesseg ezt tudta a szemem. A hosiesseget akarta latni; mast nem is volt hajlando latni, csak azt."32 A varost meg nem sokkal ko- rabban 6 maga is iskolakent" akarta abrazolni, mivel a sztalinvarosi elmenyek nyoman egy szeles alapozasu, harom generacio eletet bemutato csaladregenyt tervezett, aminek Bonis Antal memok lett volna a kozponti figuraja, aki a sztalin varosi epitkezes hosi romantikajanak hatasara uj emberre lesz."33 A regenybol reszleteket publikalt, de vegleg sohasem fejezte be vegen - talan reszben a juniusi reformok hatasara - a muvek tanusaga szerint Orkeny iroi magatartasa megvaltozott. Orkeny Babik cimu irasanak mar asztalfiokban kellett maradnia, mivel abban Babik Janos fiktiv-elmunkas" torteneten keresztiil Orkeny a szocia- lizmust mar totalisan abszurd vilagkent abrazolta.34 Az aranylaz es a monumentalitas kepe, az alapitasi idoszak heroizmusa- nak" abrazolasa azonban melyen beivodott a koztudatba Sztalinvaros kapcsan, es amikor a kesobbiekben a telepiiles szoba keriilt, akkor is rendszeresen felbuk- kantak ezek a kepek. Ez a hatas meg az 1950-es evek elejen sziiletett irasaival szembefordulo Orkenynel is megfigyelheto, aki meg az 1970-es evekben is a ko- rabbi toposzok alapjan alkotta meg sztalinvarosi emlekkepeit: Ami ott kesziilt es epiilt, az azert monumentalis vallalkozas volt. Magyarorszagon ilyen meg nem tortent: felepiteni egy varosreszt, bekoltoztetni a gyarepitoket, elkezdeni a gyarat epiteni, ugyanakkor a varost is fejleszteni, mikozben a gyar ujra tovabb 31 FML XXIII / d. Eii. o Lakaskervcny a Sztalinvarosi Varosi Tanacs Eu. o. szocialis cso- portjihoz. 32 Orkeny Simon Uo

11 terjeszkedik - ennek az egesznek volt egy oriasi romantikaja [...] Mi akkor nem tudtuk, hogy lehetett volna jobban es jobb helyre, maskent epiteni; es rettenete- sen izgalmas volt az az embertomeg, ami ott osszeverodott. Az orszagnak resz- ben a szemete, reszben a java keriilt oda, mert peldaul vonatrakomanyszam hoz- tak oda a pesti kurvakat dolgozni, es az exkavator neha csecsemoholttesteket emelt ki a foldbol [...] Valamifele aranylaz jellege volt az epitkezesnek"35 A visszaemlekezesek a varosba bevandorlok sokfelesege mellett az odaveto- dott prostitualtak", bunbzok" vagy deklasszalt elemek" nagyszamu jelenletet emeltek ki, ami a varos epitesenek aranylazmitoszat" erositette. A politikai hatalom altal is tamogatott kollektiv akarat helyebe pozitiv kepkent az alapitas ido- szakanak szabadsaga" lepett, amely keveredett a tarsadalmi korlatok es a regi rend" uralma aloli szabadulas abrazolasaval. Persze a bevandorlokat szorgosan ellenorzo hivatalos szervek nem tudtak megakadalyozni, hogy szocialista va rosba nem illo elemek" is a varosba kbltozzenek, de ezek tomeges jelenletet sem a korabeli rendorsegi jelentesekben, sem a letelepedesi kerelmekben es engede- lyekben nem lehet kimutatni. Ennek hangsulyozasat inkabb tekinthetjuk az aranylazmitosz" megkonstrualt reszenek, mint empirikus alapokon nyugvo megallapitasnak. Mar csak azert sem elhetett sok bunbz6" vagy prostitualt" a varosban, mert az allami intezmenyek ellenorzese a varos johirenek megovasa" miatt sokkal intenzivebb volt, mint mas, hasonlo meretu varosokban. A szta- linvarosi bunozesrol keletkezett legendakat a korabeli megyei es varosi rendorse- gi jelentesek annyiban cafoltak, hogy azt sok vetiileteben a szekesfehervarival azonos mertekunek iteltek (pi. erkolcsrendeszet, kihagas, botranyos reszegseg),36 illetve felhivtak a figyelmet arra is, hogy neha egyszeruen azert nott a bunozesi statisztika", mert tobb razziat tartottak a varosban.37 A rendorsegi ellenorzesek szamanak novelesere - ezaltal a bunelkovetesi statisztika" emelkedesere - koz- vetve az is osztdnozte a rendoroket, hogy nem megfelelo szamu bunelkovetes- rol szolo jelentes" megirasa eseten elmarasztaltak munkajukat.38 j Az aranylazmitosz" igen korai kezdetekhez nyulik vissza. Mar a propagan- dafiizetek is akkor, amikor a varost nevelointezmenykent" abrazoltak, rendsze- resen olyan szereploket helyeztek a brigadokba", akik nem akartak szocialista modon" elni es dolgozni, de munkatarsaik segitsegevel es buzditasaval megne- velodtek". Ezekben a fuzetekben a nevelok rendre a munkatarsak, es sohasem a szomszedok vagy rokonok, ezzel is hangsulyozva azt a hivatalos beszedmodban uralkodo tetelt, miszerint a tarsadalmi csoportok es identitas letrejotteben a mun- kahelynek kitiintetett szerepe van. A Beliigyminiszterium is orokolte ezt a tarsadalomkepet, amit jelez, hogy a, Sztalinvarossal foglalkozo elharito dosszie elso lapjait Sandor Andras 1959-ben sziiletett, Sztalinvaros tarsadalmat es annak 1956-os szerepet bemutato irasaval inditottak. Sandor Andras Sztalinvaros tarsadalmarol alkotott kepe nem elozme- nyek nelkiili, es megallapitasai tomoren osszefoglaljak azokat a mitoszokat, ame- lyek Sztalinvaros kapcsan a koztudatban eltek. A lakossag heterogen jellege kezdettol fogva eles kontrasztokban mutatkozott meg. A legertekesebb alkoto el- mek es kalandorok, kivalo szakmunkasok es lumpenproletarok, a foldtol meg el sem szakadt paraszt-munkasok es egykori grofok, a szocializmus harcosai es fa- sisztak, nagyratoro fiatalok es deklasszaltak, apacak es prostitualtak, evszazados kohasz-csaladok komoly tagjai es aranyasok - ugy keveredtek ossze a varosban, mint a Martin-kemenceben a tiszta nyersvas a rozsdas ocskavassal."39 Az eles kontrasztok (falusi/varosi, munkasarisztokracia/lumpenproletar, fiatal/idos, kepzett/kepzetlen munkasok) rendre visszatertek a varosrol szolo abrazolasok- ban, igazodva ezzel ahhoz a hivatalos diskurzushoz, amely az osztaly nelkiili tarsadalmat" letrehozni kivano allam fontossagat a kiilonbsegek hangsulyozasa- val abrazolta. Sandor Andras sztereotipikus abrazolasa a diszkontinuitas semajara epiilt. Ennek megfeleloen - szerinte es sokak szerint - a varos tarsadalmanak fo proble- maja meg 1956-ban is a gyokertelenseg" volt. Szerinte a lakossag tobbsege meg 1956-ban is ideiglenes vagy masodik lakohelyenek tekintette a varost, melynek inkabb csak a lehetosegeit hasznalta ki, mintsem polgaranak erezte volna ma- gat".40 A gyokertelenseg mitosza" hasonlo szereppel birt, mint a varosban kelet kezett tarsadalmi konfliktusok felnagyitasa: elsosorban annak az alatamasztasara szolgalt, hogy a regi" renddel szemben a varosban (kozvetve az orszagban) egy uj" rend sziiletik, figyelmet sem veve arrol, hogy a bevandorlok szokasrendsze- riikben es rokonsagi kapcsolataikban szamos eletformaelemet atalakitva meg- oriztek.41 Mindez nem azt jelentette, hogy deheroizaltak volna a varos alapitasanak tortenetet: eppen ellenkezoleg, a. bun6zok", prostitualtak", deklasszaltak". 35 Lazar Peldakent emh'theto, hogy meg az epitkezes kezdeti idoszakaban, 1952-ben, amikor az egyediilal- 16 ferfiak szama Sztalinvarosban joval magasabb volt, mint a szomszedos Szekesfehervaron, az erkolcsrendeszeti nyilvantartasba vett (rendorseg altal kvazi prostitualtkent nyilvantartott) nok szama Szekesfehervaron magasabb volt, mint Sztalinvarosban. FML Rendorseg. 2. d Er kolcsrendeszeti munka. 37 Az emelkedes fokent annak tudhato be, hogy fokozott ellenorz6st tartottunk." FML Rendorseg. 5. d Kiertekelo jelentes januar havi kihagasi munkarol. Sztalinvarosi kapitanysag vezetoje. Ugyanezt a logikat koveti egy 1962-es jelentes is, amelyben az ittas botranyokozasok sza manak emelkedeset annak tudjak be, hogy tobb ellenorzest tartottak az italboltokban. Uo. 17. d. 38 FML Rendorseg. 9. d Jelentes az as evi rendorsegi munkarol. A rendorseg azokat a teriileteket ertekeli sikeresnek, ahol sok" bunesetrol szolo jelentes sziiletett, mig azokat a teruleteket, ahol keves" adat keletkezett, sikertelennek Iteli. 39 AbTL O dosszie. Az ellenforradalom es az ellenforradalmat kozvetleniil megelozo idoszak tortenete Sztalinvarosban. Attekintes Sztalinvaros tarsadalmi es osztalyviszonyairol 1956-ban aprilis Uo. Ez a sztereotfpia bukkan fel a varos karizmatikusnak tartott tanacselnokenek, Tapolczai Jenonek az 1970-es evekbeli visszaemlekezeseben; a Lombos Ferenccel, a Sztalin Vasmu epitkezes elso parttitkaraval kesztilt 1980-as inteijuban; es ugyanezt a sztereotlpiat erositette utoda, Foldes Lasz ben megjelent emlekirataban, s meg maga a varosrol szolo, 1980-ban megjelent szociografia szerzoje is. A tanacsclnok karizmatikus voltanak hangsulyozasa azt a funkciot is betoltotte a varosalapltas heroizmusdnak erosltese mellett, hogy a varosi parttitksrral szemben a lokalis identitast jobban megjelenlto tanacselnok keriilt a tortenetek kozeppontjaba. Tapolczai Interju Lombos Ferenccel. In: LJj Tavasz ; Foldes Laszlo ; Miskolczi Reszletesebben lasd a kesobbi fejezetekben

12 ketlakiak hadanak kepzelt felvonultatasaval csak tovabb noveltek a varos igazi epitoinek erofeszfteseit az abrazolasokban. Regi irodalmi toposz, hogy a ne- hezsegek es ellenfelek felnagyftasa a vegtil gyozedelmeskedo fohost emeli fel. Sztalinvaros eseteben a losztalaj, a sar, a rossz infrastruktura, vagyis a termeszeti nehezsegek felnagyftasa, illetve az ellenfelek, a bunozdk", a deklasszaltak" to- meges jelenletenek hangsulyozasa ugyanezzel a funkcidval is bfrt. A hos6k" nagysaganak novelesere kialakult toposzok a varos politikai megftelesenek valto- zasaval eppen ellenkezo elojeluek lettek. A politikai hatalommal szemben alio nem nyilvanos diskurzusban mas jelentessel bfrtak: elsosorban Sztalinvaros,,ki- rakatvaros volta miatt a politikai hatalom gyengeseget jelenftettek meg es ezek a toposzok kesobb guny targyat kepeztek. A mar idezett visszaemlekezo novella" foszereploje, Mara, aki a boci-pull- manokkal megrakott sztalinvarosi expresszel" erkezett, szinten egy egykori franzstadti" prostitualt volt, aki a zsamok madam" es a stricik" elol menekiilt a novella szerint szabadsagot is jelkepezo varosba42 A novella egyetlen noi sze- replojenek abrazolasa magaban hordozta azokat az elofteleteket, amelyek azok- rol a nokrol alakultak ki, akik az elso evekben erkeztek Sztalinvarosba. A kozve- lekedes szerint becsiiletes no nemigen jott a varosba", amit Orkeny ugy fogalmazott, hogy,,vagonszamra szallftottak ide a kurvakat". Ide csalados ember 1954-ig nem hozta magaval a csaladjat a varosrol kialakult negatfv kep miatt gondoltak sokan. Ha egy no egyediil jott Sztalinvarosba dolgozni, azt a kozfelfo- gas konnyen ledernek minosfthette. Mara is lederen viselkedik a novellaban, mind az ovarosi alberletben, mind a szilveszteri mulatsagon, meg akkor is, ha uj eletet akar kezdeni. A novellaban felbukkan egy bagvanysapkas fiatalember" is, aki a lanyokhoz hfvja a ferfi foszereplot szorakozni", ahol nem eroszak a pajzansag"., A sztalinvarosi nokrol ketfele mftosz keriilt be leggyakrabban a kiilonfele abrazolasokba. Az egyik, az iment emlitett leder no" alakja, a masik a hivatalos propagandaban is kozponti helyet betoltd, idojarasi es egyeb nehezsegeket lekiiz- do hds-munkasnd" mftosza. Orkeny mar idezett riportazsaban ezt az alakot Marika" kepviseli, akirol bajos volna megmondani, sovany-e vagy kover, mert annyi burkoloreteget visel magan, mint a voroshagyma. Az orok szelre valo te- kintettel vastag mackonadragot visel, ebbe belegyurve egy hosszu ujju, sotetkek pulovert s erre meg ra egy vilagoskek, paplan vastagsagu vattakabatot; mindezeket egy keskeny szfj szorftja le a derekan."43 A sztalinvarosi hds-munkasnoket" a noi epftkezes abrazolasaval leptettek leggyakrabban szfnpadra. Az epftkezes azert volt noi", mert az epftobrigadok tagjaitol kezdve egeszen a vezetokig csak nok dolgoztak ott. A mintaepftkezes letrehozasaval a politikai hatalom azt kfvanta demonstralni, hogy a nok a ferfias" szakmanak tartott epftoiparban is megalljak a helyfiket FML XXIII / d. Solus eris" jeligevel beadott novella 43 Orkeny Wolf Johanna, a sztalinvarosi magaseplt&t vegzo 26. Sz. Allami HpiUlipari Vallalat fomernoke es Tevan Zsofia, a noi epitkezes vezetojenek alakja mind a mai napig a nok altal kcpviselt magasfoku szakertelem kepviselojekent jelennek meg a visszaemlekezesekben es a notorteneti-irodalomban. Vamos Eva 2000.; V. Tibor visszaemlekezese (2001. marcius). A sztalinvarosi nok egymassal ellentetes abrazolasa az elbeszelesekben azt a funkciot is betoltotte, hogy a varost a hagyomanyosnak tartott tarsadalmi nemi szerepekbol fakado normak aloli felszabadulaskent is abrazoltak. Ez annak az el- beszelesnek a kontextusaba illeszkedett, amely szerint a Sztalinvarosba bevan- dorlok - kiszakadva a kozossegi ellenorzes alol - uj normak szerint eltek. Ezzel ellentetes volt az a kozvelekedes, miszerint a varosban jo munkat es szallast csak ismerosok segitsegevel lehetett kapni. Berci bacsi" a visszaemle- kezo novellaban", mint Mara foldije" jelenik meg, aki majd szerez jo szallast". A sztalinvarosiak eseteben az allami ujraelosztas felemas modja a protekcio sze- repenek hangsulyozasaban jelent meg, es igen fontos alkotoelemeve valt a varosi beilleszkedesrdl szolo torteneteknek.45 Mara persze csak egy zsufolt noi szallasra keriil be, ahonnan amint csak lehet, elmenekfil, es mint az elso epftok koziil so kan, a faluban vesz ki alberletet. Az epulo szazlabu hfd szomyeteg csontvaza- nak" amyekabari a hazineni feliigyelete alatt uj eletet" szeretne kezdeni - a novella szerint. Az uj elet remenye" szinten ujra es ujra visszatero frazis a Szta linvarosba koltozdkrdl kialakult sztereotfpiakban. A lehetosegek hazajanak mftosza" Sztalinvaros kepeben annyira eros hata- su volt, hogy meg a Kiskrajcar" cfmu, 1953-ban keszult film tortenete is erre epfilt. A film foszereploje Garas Juli, egy arva lelenclany", aki falujabol volt gaz- daja elol menekfil Sztalinvarosba, amely mint valami nagy koho, magaba ol- vasztja a jot es a rosszat". A varos tarsadalmanak abrazolasaban a koho-meta- fora" Sandor Andras 1959-es frasaban is jelen van, aki tobbek kozott a film forgatokonyvenek nyersanyagat" szolgaltatta (Palotai Boris es Thurzo Gabor mellett). Juli egy toronydaru megmentese utan a Madarasz-brigad megbecsfilt tagja lesz, majd a varosban ratalal a szerelemre is, es a mult visszahuzo erdinek (ami egy kulakfiu alakjaban jelenik meg) legyozese utan ifju felesegkent bekol- tozhet uj, ffirdoszobas lakasaba.46 A filmben szamos olyan mitosz megjelent, ami valoszfnuleg nagymertekben befolyasolta a Sztalinvarosrol kialakult koz- es maganbeszedet. A hivatalos pro paganda a filmben a szocialista realizmus valosagabrazolasanak latvanyos si- keret unnepelte, mig az emberek egy resze meg akkor is, ha a film az alkotok szandekaival ellentetben nem szakftott a sematizmussal ugy velte, hogy a film szokimondobb a korabbiaknal, mivel szerepelnek benne jampecek es lumpen elemek" is.47 A varosrol szolo tortenetekben gyakori toposz volt, hogy a negatfv elemeket a zurzavar" vagy a tulzott rend" abrazolasa kepviselte. Igy tett az az angol 45 B. Janos visszaemlekezeseben (2001. marcius) is elso helyen emllti, hogy falubeli protekcio re- ven jutott apja Sztalinvarosban munkahoz es lakashoz. 46 Kiskrajcdr (1953). Rendezte: Keleti Marton.; Szilagyi Fedor Agnes: Het szineszno beszel szereperol az uj sztalinvarosi filmben. Nok Lapja, november 12.; Uo: Egy varos magara ismer. Nok lapja, januar 14.; Veszi Endre: Kiskrajcar. Irodalmi Ujsdg, januar 2. Kiskrajcar. Magyar Nemzet, december 20.; Rajcsanyi Karoly: Kiskrajcar. Szabad Nep, december

13 diplomata es amerikai utitarsa is, aki 1953-ban ketnapos kirandulasra kapott en- gedelyt, amelynek soran megtekintettek Sztalinvarost es Komlot. A tulzott ren- det" a sztalinvarosi elmenyeiket felelevenitok altalaban a kockaepiiletek" egy- formasaganak ecsetelesevel jelenitettek meg (holott Sztalinvaros belvarosanak epiteszeten vegigkiserhetok az 1950-es evek elejenek epiteszeti vitai): Mind ugyanazon egyhangu format koveti, amely leginkabb felforditott ciposdobozokra emlekeztet, az oldalain negyszogletes lyukakkal."48 A sztalinvarosi eletszinvonalrol szamos mendemonda keringett az orszag- ban, amelyek ellentmondtak egymasnak. A sztalinvarosi tanacs rendre kapott olyan leveleket az orszagbol, amelyekben tavoli falvak lakoi jol fizetett munkat es lakast kertek, mert azt hallottak, hogy Sztalinvarosban mindkettobol bosege- sen van. Sot, 1959-ben a varosi hivatalnokok arrol panaszkodtak, hogy tdbbszor elofordul, hogy az elmegyogyintezet az apoltjat, a Munkahelyparancsnoksag az eliteltjet egyenesen Sztalinvarosba kiildte, hogy itt helyezkedjek el es majd itt la kast fog kapni."49 Tulzas volna kizarolag a propagandafiizetek hatasanak betud- ni, hogy a visszaemlekezok tobbsege ugy eleveniti fel a varosba koltozeset, hogy a jobb fizetesert es a lakasert jott a varosba. Sztalinvaros kozott jobban el volt latva elelmiszerrel es iparcikkekkel, mint mas videki varosok, amit a visszaemlekezeseken kiviil a kiskereskedelmi forgalom adatai is bizonyitanak.50 A berek szinten magasabbak voltak, mivel ellenkezo esetben senki sem lett volna hajlando a varosba koltozni. Mindezek mellett, a kepzett szakmunkasok es a mu- szaki ertelmisegiek igen gyorsan kaptak lakast, ami szinten komoly vonzerot je- lentett a varosba kdltozdk szamara. Ezzel szemben a vasmuvet kdriilolelo ba- rakktelepek lakoi, a tobbnyire falurol bearamlo, alkalmi munkabol elo segedmunkasok szamara Sztalinvaros valoszinuleg csak az egyik legnagyobb epitkezes volt, ahova a falvakat sujto inseg elol el lehetett menekiilni. Persze mind az mseg-", mind a boseg-mitosznak" megvolt a maga funkcioja. Mig a varos inseg-mitosza" beepiilt a politikai rendszer biralataba es a fennallo uralmi renddel parhuzamosan letezo, nem nyilvanos diskurzusba, addig a boseg-mi- tosz" a politikai rendszert alapjaban elfogado velemenyek es a varoslakok identi- taskepzo tenyezojeve valt. A boseg mitosza" fontos szerepet toltott be a varos kulturalis eletet megjelenitd propagandaban, nem utolsosorban azert, hogy bizo- nyitsak: egy szocialista varosban" jobban elnek az emberek, mint a kapitalizmusban".51 Az allam nem adminisztrativ rendszabalyokkal, hanem elsosorban anyagi javakkal (magasabb berek, tobb lakas) osztdnozte az embereket arra, hogy a szocialista varosokba" koltozzenek. A Sztalinvarosba koltozd emberek egy re- sze tarsadalmi emelkedeskent elte meg azt, ami vele az 1950-es evek elejen tor- tent. Persze az eltero eletutak kiilonbozo szemleleteket eredmenyeztek. Azok az ertelmisegiek, akik csak atmeneti helykent" tekintettek az epiild varosra, 1954-ben a gyar megindulasaval, es a varos beruhazasi keretenek csokkentesevel parhuzamosan tavoztak, tobbnyire visszatertek Budapestre.52 Az o emlekeikben sztalinvarosi eletiik gyakran csak kozjatek" volt. Az orszagos kozvelemenyt az ertelmiseg ezen csoportjai - ertheto okokbol - nagyobb mertekben befolyasoltak, mint a varosban maradok, ezert kortnyebb volt elhinteni azt a koztudatban, hogy Sztalinvaros mindenfele szempontbol vakvagany, lakoi pedig szegenyek. Meg akkor is, ha ezt a varosban maradok es az oda koltozni szandekozok nem biztos, hogy igy ereztek.53 A szocialista varos" tervezhetdsegenek mitosza a nott es tervezett varos ko- zotti kiilonbsegtetelre epiilt.54 Ezek szerint egy tervperiodusban (adott esetben az elso oteves terven belul) letrehozhato egy olyan lezart alkotas (varos), amely az adott idoszaknak megfelelo egyseges es merev epiteszeti elkepzeleseket fejezi ki. Ugyanakkor mar 1959-ben maga Weiner Tibor is elismerte, hogy a tervezes meginditotta egy»tervezett«varos epiteset, a beruhazo pedig az ideiglenes lete- sitmenyekkel: lako- es kozcelokat szolgalo barakkokkal, a felvonulasi letesitme- nyek tomegevel meginditotta egy»nott«telep szerves fejlodeset. [...] A tervekben lefektetett vegso celkituzesek es az organizmus termeszetes novekedesenek folyamata olyan ellentetet jelentett, amelyek kiizdelme az organizmus redlis fejlodeset ered- menyezte."55 A varos tervezoi Weiner szerint ezt mar a kezdeti idoszakban felis- mertek. Ezek alapjan ugy tunik, hogy a tervezok es kivitelezok szemleleteben ketfajta varoselkepzeles uralkodott: az egyik szerint a varos teljes egeszeben for- malhato, alakithato, akarcsak a benne lezajlo tarsadalmi folyamatok, mig a masik szerint mindez csak valamifele szerves" fejlodes eredmenyekent tortenhet. A ketfajta szemlelet Sztalinvaros szimbolikus volta miatt kesobb is fennma- radt es meg a torteneti abrazolasokban is nagy teret kapott. Ez az 1950-es evek sajatos megitelesenek is koszonheto. Sztalinvaros nemcsak a szocialista varos", hanem az otvenes evek" egyik szimbolumava is valt Magyarorszagon. Ezen er- telmezesi keret szerint a magyar tarsadalom az otvenes evekben lesodrodott" a termeszetes fejlodes utjarol, a sztalinizmus dsszeutkozesbe keriilt az eredeti" magyar tortenelemmel, es 1956-ban a hatalomnak kiszolgaltatott tomegek" ezt probaltak korrigalni. Ez a varos ellentmondasokkal volt terhes. Kaleidoszkopja lett az evrol evre valtozo stilusiranyzatoknak, kiserleteknek, eszkozok es kifejeze- sek kutatasanak - keresesenek, kenyszermegoldasoknak, amelyek egy hagyo- 48 Szaszko FML XXin/ d. Varosi Tanacs Vegrehajtobizottsaga. Igazgatasi osztaly iratai. Lakasugyi iratok FML VB. 16. d junius MOL XIX-G-4-rr. 14. d. Belkereskedelmi Banyacllato Igazgatosag iratai.; FML XXIII/5, szeptember 1-2. d. Kereskedelmi 6s Begyujtesi osztaly. 51 Ehhez hasonlo folyamatot figyeltek meg Stalinstadtban es Magnyitogorskban. Kotkin ; Vogel Az ertelmiseg 1945 utani helyzetere jellemzo volt az ujabb ertelmisegi konjunktura, az uj tultermelesi hullam es a szellemi paly.lk eltomegesedcsc. Az ban, majd 1948 utan clbocsatott regi ertelmisegiek kozul az itthon maradtak tobbsege nehany ev utan visszakerult a szellemi palyara. Hajdu ; Andorka utan megvaltozott az ertelmiseg szocialis es szakmai osszetetele, a tarsadalomban valo elhelyezkedese: az ertelmiseg fogalma uj tartalommal telitodott. Errol bovebben: Huszar Tibor (szerk.) 1978.; Horvath 2000a.; Majtenyi 2000b. 53 Persze a varosbol tavoz6 ertelmisegiek Szl.ilinvaros-kepe sem homogen, de tulzas volna azt alh'tani, hogy Sztalinvarost varosnak", lakoit pedig varosiaknak" abrazolnak emlekeikben. 54 Weiner Uo. 38. Kiemeles az eredetiben

14 manyos epitesi mddon beliil torekedtek gazdasagossagra es pompazatossagra egyarant."56 A varos ugyanugy megmaradt kaleidoszkopszeru allapotban, mint tarsadalmanak, a szocialista varosnak" vagy az otvenes eveknek" az olvasata. Sztalinvaros torzokent ertelmezese abba a kontextusba illeszkedik, amely az 1950-es eveket is lezaratlan, kontinuus es diszkontinuus tortenelmi es tarsadalmi folyamatok egymas melletti hatasakent abrazolja. Sztalinvaros eseteben a tortenelmi kontinuitas megkerdojelezese maganak a varos letezesenek ertelmet kerdojelezte meg. Nem veletlen, hogy a varos torte- nelmet reszben megteremto helytorteneti kiadvanyok vagy muzeumi kiallitasok mar igen koran igyekeztek a folytonossagot hangsulyozni Sztalinvaros es Duna pentele multja kozott. Az egyik elso, 1954-es sztalinvarosi helytorteneti kiallita- son az oskortol mutattak be a telepiiles tortenetet annak rendezoi, a kiallitas harom terme kdziil mindossze egy foglalkozott az uj varossal", a kiallitas muze umi fiizetenek pedig mindossze tizede.57 Mai napig a varos tortenetenek szer- ves" reszekent abrazoljak, hogy Sztalinvaros/Dunaujvaros helyen romai kori te- lepiiles letezett. A regeszeti-tudomanyos funkcion messze tulmutatoan a varos egyik, 1960-as evekben kieptilt varosreszet is romai" varosresznek neveztek el, ezzel is hangsulyozva a folytonossagot, mintegy a telepiiles varoskent" letezese- nek jogalapjat. A varosrol szolo helytorteneti kiadvanyok koziil a legfrissebbnek mar tobb mint harmada foglalkozik a varos 1950 utani tortenetevel, ugyanakkor a kotet szemleleteben a varos tortenete ugyanugy az oskorbaii kezdodik, mivel a teriilet historiajanak elso viragkora a Krisztus elotti 2. evezred kozepere esik, majd a romaiak emelik a telepiiles fenyet, s a honfoglalast kovetoen a magyar kulturanak, gazdasagnak tobb evszazados fejlodeset mutatjak be a kotet lapjai".58 Sztalinvaros letrejotteben ott munkaltak mindazok az elkepzelesek es torek- vesek, amelyek az idealis varosrdl" a korban eltek. A varossal szembeni elvara- sokat jelentos mertekben befolyasoltak azok a varosfogalmak, amelyek Sztalin varos letrejotte elott leteztek. Ezeket az elvarasokat a szocialista varosokkal szembeni elvaraskent is rogzi'tettek es alakitottak. A jogi-kozigazgatasi varosfo- galom hatasara a szovjet mintaju kozigazgatasnak megfelelo varosi tanacs hiva- talat formalisan a telepiiles varossa nyilvanitasaval egy idoben szerveztek meg. Ebbol a szemleletbol kovetkezett, hogy varos az, amit azza nyilvanitanak: ezert a Minisztertanacs aprilis 29-en Dunapentele ideiglenes elnevezessel sebteben varossa nyilvanitotta az epitkezest, meg az elso utca atadasa elott (a Majus 1. ut- cat csak majus 1-jen fejeztek be reszlegesen).59 A telepiiles valoszinuleg meg azert sem erdemelte ki az akkor veglegesnek tuno elnevezest (Sztalinvaros), mert nemhogy korantsem felelt meg a szocialista varossal" szemben tamasztott elva- rasoknak, de meg egyetlen aszfaltozott utja sem volt. A helyi kozigazgatas (a va rosi tanacs) onallosagat hiaba deklaraltak, a varos fejlodeset meghatarozo ossze- gek folott a beruhazasi vallalatok dontottek. A tanacs hataskore csak 1954-tol 56 Weiner Sztalinvarosi helytorteneti ki511itas Erdos Ferenc - Pongracz Zsuzsanna (szerk.) Minisztertanacs 1007/1951. (1951. IV. 29.) sz. hatarozata. boviilt, amikorra a tervezett ipari beruhazasok jelentos resze elkesziilt. A varosia- sodas utemet nem a helyi kozigazgatasi szervek, hanem az ipari beruhazasok ha- taroztak meg. A varossa nyilvanitas utan Sztalin nevenek felvetele (1951. november 7.) megszabta a varos novekedesenek kereteit. Egy Sztalin nevet viselo varos az or- szag elsodleges beruhazasanak szamftott, lakoit pedig meg kellett valogatni. Erre a Beliigyminiszterium szeptember 23-an hozott hatarozataval tett kfserletet, amely hatosagi ellenorzes ala vonta a letelepedest a varosban, ezzel is novelve a szervezettseg es ellenorzottseg latszatat.60 A letelepedesi engedelyre valojaban csak a lakasok kiutalasahoz volt sziikseg, es eppen azok, akiket a rendelet meg akart szumi, tobbnyire barakkokban eltek eveken keresztiil a lakashoz jutas leg- kisebb remenye nelkiil. Nem veletlen, hogy a letelepedesi engedelyekbol csak igen feliiletesen lehet kdvetkeztetni - mar csak az engedelykerelmek megszepite- se miatt is - a varosba bevandorlok szocialis osszetetelere. A letelepedesi engede- lyek a jol kepzett, informalisan a munkahelyen jo pozicioban levo szemelyekrol nyujtanak legfeljebb nemi informaciot: nem veletlen, hogy az kozott kiadott engedelyekben feliilreprezentaltak az ertelmiseginek szamfto szakmakat uzok es a szakmunkasok, mig az eredeti foglalkozas szerint foldmuves" vagy segedmunkas" kategoriaba tartozok csak 20%-ot kepviselnek (holott ebben az idoszakban az epitkezes munkaeroigenye miatt valoszinuleg kubikuskent dolgo- zo volt legtobb a varosban).61 A letelepedesi engedelyekbol kibontakozo tarsada- lomkep a fentiek alapjan megfelelt a hivatalos elvarasoknak. A jogi varosfogalmon kiviil Sztalinvaros fizikai kereteit lenyegesen befolya- solta a statisztikai varosfogalom hatasa. Ennek megfeleloen Sztalinvaros lelek- szamat - mint fontos varosi ismervet - elore meghataroztak. A tervek a vasmu dolgozoinak letszamabol indultak ki (amit ezerre tettek), ehhez hozzaadtak a sziikseges igazgatasi es egyeb alkalmazottak, valamint csaladtagok szamat. Igy jott ki a ezer fos letszam, amely a tervezdk szerint,,15-20 eves tavlatban meg emelkedni fog". A tervezdk a letrehozando varosban a keresok es eltartottak aranyat 50-50%-ra tettek.62 A Kozponti Statisztikai Hivatal szerint Sztalinvaros sz /1951. B. M. (1951. IX. 23.) sz. rendelet a Dunapentele varosban torteno letelepedes szabalyozasarol. 61 A letelepedesi engedelyekben talalhato adatok osszegzeset lasd: Erdos Az kozott letelepedesi engedelyt kapott bevandorlok korabbi lakohelye szazalekos megoszlasban (%): Budapest (28,2), Baranya (5), Bacs-Kiskun (9), Bekes (2,1), BAZ (15,4), Csongrad (2), Fejer (9), Gyor-Sopron (0,9), Hajdu-Bihar (1^), Heves (1,3), Komarom (1,6), Nograd (1,5), Pest (6,5), Somogy (3/3), Szabolcs-Szatmar (1,3), Szolnok (2), Tolna (5), Vas (1,3), Veszprem (1,6), Zala (1,3). Ere deti foglalkozas (0,5%-nal nagyobb aranyu): haztartasbeli (28,66).; kiskoru, tanulo (19,47), kubikos, kordelyos, segedmunkas (13,09), foldmuves (7,67), adminisztrativ dolgozo (5,18), lakatos (3,36), kozlekedesi es postai dolgozo (2,68), villanyszerelo, muszeresz (2,02). kereskedo (1,39), varrono, szovono (1,39), komuves (1,07), pedagdgus (1/05), esztergalyos (0,97), partmunkas-katona-rendor (0,94), suto- es elelmiszeripari dolgozo (0,87), asztalos (0,81), cipesz (0,69), memok-technikus (0,6), kovacs (0,6). 62 Eloterjesztes Sztalinvaros varosrendezesi tervenek jovahagyasa targyaban. MOL XXVI-O-8-f. 88. d

15 (1961-tol Dunaujvaros) lakossaga 1960-ban 31 ezer, 1966-ban 43 ezer fo, a keresok es eltartottak aranya 1960-ban 58/42% volt.63 Sztalinvaros letrejottet a tervgazdalkodas miatt uralkodonak szamito koz- gazdasagi varosszemlelet is befolyasolta. Ez a szemlelet a varos gazdasagi szo- repkoret helyezte a kozeppontba, azon belul is az ipari szerepkort. Sztalinvaros egyik elsodleges funkciojanak tartottak, hogy,,a Vasmuvel kooperalo iizemek dolgozoinak elhelyezeset biztositsa, egyuttal jarasi szekhely legyen, es mint ilyen a komyezo fejlodes szempontjabol elmaradott teriiletek lakossagat mint szervezo kozpont kapcsolja be a szocializmus epitesebe".64 A noi munkanelkiiliseg egeto problemakent torteno reprezentalasaig (1958) fel sem meruit, hogy a Vasmun ki- viil egyeb - nem belso szuksegleteket kielegito - iparagat is telepiteni kell a varosba. A varos es regio kozti teriileti munkamegosztas a fenti gazdasagi feladat- meghatarozasban is felsejlik. A varos tervezoi ugy gondoltak, hogy Sztalinvaros mintegy kozponti helykent kihat majd a komyezo telepulesekre, azok a hierarchia- ban Sztalinvaros ala rendelve majd a varos iparosodasanak hatasara modemizalod- nak. A tervezes soran a komyezo telepiilesek hierarcliikus alarendeltseget a varos funkcioinak meghatarozasaval probaltak szem elott tartani. Otvenezer fore becsul- tek azoknak a letszamat, akik a varos tavolabbi komyeken laknak, es akiket Sztalinvaros kozponti jellege kovetkezteben igazgatasi, kulturalis es szocialis vonat- kozasokban ki fog szolgalni".65 A szocialista varosokra jellemzo volt a kiilonbozo varosi funkcidk" varoson beluli elvalasztasa, ami Sztalinvaros tervezeset es varos- kepet is alapvetoen meghatarozta, mind a hivatalok es a lakokeriiletek, mind a lakohely-munkahely teriiletmegosztasaban. Varos az, amirol mitoszok szolnak? - tehetnenk fel a kerdest, ha nem tudnank, hogy ezenkivtil szamos ertelmezesi keretben es ismerv alapjan hatarozhato meg egy varos. Mindemellett egy varost csak akkor latnak a kortarsak es a kesobbi korok onallo entitassal biro telepiilesnek, ha sajat mitoszai vannak, amelyek a rola szolo el- kepzeleseket es az ott elok identitasat meghatarozzak. Egy varos mitoszait nagymer- tekben azok az elvarasok hozzak letre, amelyek a varosrol szolo diskurzust teremtik. Ezert egy varos sajatos szimbolikus jelrendszeren es egymast atszovo mitoszain ke- resztiil is ertelmezheto. Azon keresztiil, hogy mi lathato" es mit kell" latni a va- rosban, hogy a kulturalis es tarsadalmi rend mikent jelenik meg a kiilonbozo szove- gekben. A mitoszok talan egyik legfontosabb funkcioja ugy valosul meg a varosok tortenetenek teremtese" soran, hogy a mitosz, ugy tunik, rendet rak a fejekben es atlathatova teszi a komyezo vilag torteneseit. A varos nemcsak epiiletekben, utcak- ban (epiteszeteben), nemcsak lakossagban, tarsadalmi csoportokban, demografiai adatokban, nemcsak egy telepulesszerkezet elemekent vagy egy-egy regio funkcio- nalis kozpontjakent letezik, hanem a kepzeletben is. Attetelesen azokban a szove- gekben, amelyekben mindennapi tapasztalataikat a korabeli vagy kesobbi hetkoz- 63 Dunaujvaros Eloterjesztes Sztalinvaros varosrendezesi tervenek jovahagyasa targyaban. MOL XXVI-O-8-f. 88. d Uo. 2. napi szereplok rogziteni veltek, legyen szo ujsagcikkekrol, helyi vagy orszagos kozigazgatasi iratokrol, birosagi perekrol, visszaemlekezesekrol vagy akar a varosrol szolo tortenetirasokrol. 2. Amig a belvarosban Amerikat csinalnak": idegenek es ismerosok Egy varos tele van idegenekkel. Kiilonosen igaz ez abban az esetben, ha a varoslakok tobbsege az orszag kiilonbozo videkeirol erkezett bevandorlo. Sztalinvaros lakoinak szama hivatalosan az elso harom ev alatt negyezerrol huszonhetezer fore nott.66 A varos lakoinak tobbsege iparvidekrol, ugyanakkor nagyon eltero te- lepiilestipusokrol jott. A pletyka, a kozossegi ellenorzes es masok velemenyenek figyelembevetele nem elegendo arra, hogy az emberek elso ranezesre megallapit- sak valakirol, hogy tarsadalmi statusza mennyiben ter el a sajatjuketol. Az embe rek kiilso megjelenesenek minden varosban fontos szerepe van abban, ahogyan ertekrendjiiket es tarsadalmi orientaciojukat megjelenitik (mint ahogy errol a jampecekkel foglalkozo fejezetben szo lesz). Emellett a varoslakok, hogy sajat ta- jekozodasukat a tarsadalmi terben megkonnyitsek, kepzeletbeli hatarokat jelol- nek ki az oket koriilvevd varosi terben. Ezt annak erdekeben is teszik, hogy tud- jak, mit szabad es mit nem szabad egy adott terben, illetve azert, hogy a fejiikben alkotott rendszer alapjan kepesek legyenek megallapitani valakirol a tarsadalmi statuszat lakcime vagy akar nap mint nap bejart utvonala alapjan.67 Sztalinvaros lakoinak fejeben a varos az elso idoszakban kaotikusnak es kiis- merhetetlennek tunt. Ha talalkoztak egy idegennel a telepiiles meg epiilo utcain,. elso ranezesre sokszor nehezen tudtak megallapitani az illeto tarsadalmi hovatar- tozasat, meg akkor is, ha oltozeke vagy beszedstilusa sokat elarult. Ennek oka nemcsak az volt, hogy mindenki nyakig sarosan" kozlekedett, hanem elsosor- ban az, hogy a varoslakok kepzeletben meg nem osztottak fel a varost olyan te- rekre, amelyekben mozogva elofelteveseik alapjan meg tudtak volna mondani, hogy ott varhatoan kikkel fognak talalkozni. A tarsadalmi tavolsag nemcsak a nagyvarosokban valtozhat at terbeli tavolsagga (szegregacio) es nemcsak ott ala- kulnak ki eltero elvarasok az egyes varosreszekkel szemben (mentalis terkep). Sztalinvarosban a magyar videki varosok tobbsegetol eltero modon a bevan- dorlok magas aranya miatt az emberek jelentos resze sokkal tobb idegennel talal- kozott, mint korabbi lakohelyen (kiveve talan a Budapestrol erkezoket). A hiva- 66 Dunaujvaros, Szekesfehervar, KSH Fcjcr Megyei Igazgatosaga, Az 1960-as hivatalos felmeres adatai szerint a nepesseg 9,9%-a Fejer megyebol, 23,6%-a a Dunantul mas megyeibol, 38%-a Duna-Tisza kozebol es a Tiszantulr61, es 16,2%-a Budapestrol erkezett (a bevandorolt nepesseg a viros lakosainak 87%-at tette ki). Uo. 9. Az kozott letelepedesi engedelyt kapott (ami nem egyenlo az osszes varosba betelepiilovel) Iakosok korabbi lakohelye 28,2%-nak Bu dapest, 9%-nak Fejer megye, 26,7%-nak a Dunantul mas megyeje es 36,1%-nak mas megye (ebbol Borsod-Abauj-Zemplen 15,4%). Erdos 260. alapjan. 67 A v5ros (kiilonosen a modem nagyv5ros) es az idegenseg" elmenyerol Irt nagyhatasu Irasok tobbek kozt: Simmel ; Lofland; Sennett, Richard; ugyanennek a problemanak magyar- orszagi vizsgalata: Gyani 1995; 1998.

16 talos es nyilvanos varospolitikai elkepzelesekbol a lakohelyek tarsadalmi csoportokhoz kapcsolasa teljesseggel hianyzott, megis eppen az allam volt az, amely elsosorban a kozponti lakaselosztas rendszeren, a helyi sajton es a falusi, illetve a varosi normak szembeallitasan keresztiil alapvetoen meghatarozta azt, hogy milyen kep alakuljon ki az egyes varosreszekrol. Sztalinvaros egyes lakoke- riileteirol es annak lakdirol eltero elkepzelesek alakultak ki az ottlakok fejeben. Ennek egyik fo oka az volt, hogy egy varos akkor valik vizualisan attekinthetove es olvashatova, ha a varos negyedei, utjai es az ott talalhato emberek tulnyomo tdbbsegenek tarsadalmi hovatartozasa konnyen felismerheto es jol beillesztheto a varoslakok telepulesiikrol alkotott kepzeletbeli rendszerebe. A kovetkezokben azt vizsgalom, hogy mi befolyasolta a varosi terek kepzeletbeli felosztasat es az azokban torteno tajekozodast (a mentalis terkepek kialakulasat), es milyen kep elt az emberek fejeben az egyes keriiletekrol Sztalinvarosban (kognitiv terkepek). Sztalinvaros lesz az elso varos Magyarorszagon, amelyben nem lesznek szege- nyek, nem lesznek koldusok, amelynek nem lesz periferiaja" - irta a varosrol 1951-ben Sandor Andras.68 Egy 1952-ben megjelent, Sztalinvarosrol szdlo brosura szerint: a szocialista varosepitkezesek legszembetunobb jellegzetessege: nines kulon belvaros es nines kiilon periferia. Az egesz varos lehetoleg egyontetu stflusban epiil, es a varos kozeppontjatdl legtavolabb eso negyedekben ugyanolyan modem, kenyelmes hazak allnak, mint a varos kozeppontjaban. Nines kulon villaszeru, kertes epuletekbol alio tisztviselotelep, hanem valamennyi haz elott viragagyak, fiives, fas parkok huzod- nak."69 Ugyanez a brosura azonban kiemelte, hogy az epiiletek megse legyenek egy kaptafara kesziilt hazak".70 A hivatalos varospolitikai elkepzelesekben a szocialista varos" egyik lenyeges kiilonbsegekent hangsulyoztak a kapitalista varossal" szem- ben, hogy az egyes varosreszekben lakok kozott nincsenek tarsadalmi kiilonbsegek, vagyis nem letezik lakohelyi elkuloniiles, szegregacio. A lakohelyi szegregacio meg- akadalyozasanak biztositekat a varospolitikai koncepciok keszitoi a kozponti lakasel- osztasban veltek felfedezm, amely azonban eppen az ellenkezo iranyban hatott. A sztalinvarosi epiiletek szukebb ertelemben valoban nem egy kaptafara ke- sziiltek. Az 1950-es evek elso feleben a modemista" es szocreal" epiteszeti ko- rok kozotti ellentetek ranyomtak belyegiiket a varos 1956 elott megepiilt reszeire. Megsem ez volt az elsodleges oka annak, hogy bizonyos merteku szegregacio alakult ki a varosban. Mind a nyugat-europai, mind a kelet-europai uj varosok" tervezoi alapelvkent kezeltek, hogy az uj varosokban ne legyen nyomor es szeg- regacio. Ugy tumk, az uj", tervezett varosok fittyet hanytak a tervezoi szande- koknak es ugyanugy szegregalodtak, mint a regi" varosok.71 Tarsadalmi terek, lakdsosztdlyok es lakaselosztdsi rendszer A lakasok kozponti, allami elosztasanak erthetobbe tetelere sziiletett legismertebb modell Szelenyi Ivantol szarmazik. Szelenyi a lakotelepek tarsadalmi osszetete- 68 Sandor Sztalinvaros. Elso szocialista varosepitkezesunk Uo A nyugati ki'serletekrol: Szirmai III.: Szirmai lenek vizsgalatan keresztiil bizonyitja, hogy szegregacios folyamatok olyan esetek- ben is lezajlanak, amikor a piaci mechanizmus egyaltalan nem vagy esak nagyon korlatozott mertekben mukodik. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a kiilonbozo intezmenyek [...] kiilonbozo szerkezetu mimkaerot hasznalnak fel, s igy egy-egy ilyen»szimbiotikus komplexumhoz«csatlakozo lakonegyed potencialisan is mas tarsadalmi osszetetelu lesz".72 Sztalinvaros az 1950-es evekben tipikus peldaja an nak, hogy a piaci mechanizmusok hianya, illetve korlatozott mukodese mellett is kialakulhatnak az egyes varosreszek kozott olyan megitelesbeli kiilonbsegek, ame- lyek a szegregaciora utalnak. Az azonos lakasosztalyok73 es a szegregacio elofeltetele, hogy koncentraltan nagy tomegu olcso lakas alljon a bevandorlok rendelkezesere.74 Sztalinvarosban a szinte kizarolag bevandorldkbol alio nepesseg munkahelyi statuszatol fiiggoen kii- lonbozd lakasosztalyokba keriilt. Ennek ket fo oka volt. Egyreszt a sztalinvarosi epitkezesek ciklikussaga - azazhogy kiilonbozo idoszakokban azonos minosegu lakasok keletkeztek egy-egy teriileten -, masreszt az a teny, hogy a lakasokat valla- latonkent osztottak szet, ezert az egy vallalatnal dolgozok tobbnyire ugyanazon a teriileten kaptak lakast. A 19. szazad vegen a munkasok lakohelyi mintai azoknak az iparagaknak a ter- beli elhelyezkedeset fejeztek ki, amelyekben foglalkoztattak oket.75 Ugy tunik, Sztalinvarosban is hasonlo folyamatok jatszodtak le: az egyes iparagakban foglal- koztatottak kiilonbozo lakasosztalyokba keriiltek. Ugyanakkor fontos szerepe volt annak is, hogy a lakashoz juto a gyarban a foglalkoztatasi rangletran hoi helyezke- dett el. A legjobb lakasok tobbsege a Vasmu vezetoinek, felsobb alkalmazottainak76 es a kiemelten fontosnak tartott szakmunkasoknak jutott. A masik vegponton elhe- lyezkedo barakklakasokat altalaban az amugy is hatranyosabb helyzetu epitoipari munkasok kaptak. A lakaselosztas tehat hozzajarult az elonyok halmozasahoz, illet ve a hatranyok megorzesehez.77 A szegregacio nem nagyvarosi es nem piaegazdasagi jelenseg. Az es evek kutatasai alapjan elmondhato, hogy a magyar videki, kozepes meretu varo sokban is az egyes ovezeteknek eltero volt a tarsadalmi osszetetele. Szelenyi Ivan Pecs es Szeged eseteben mutatta ki a foglalkozasi es iskolazottsagi szegregaciot.78 Hasonlo eredmenyekre jutottak a kutatok Salgotarjan, Veszprem, Miskolc, Deb recen, Kazincbarcika, Bekes es Dunatijvaros vizsgalatakor is.79 A videki varosok ban a szegregacio nem szunt meg 1945 utan, sot az ujonnan epitett varosokban 72 Szelenyi A lakasosztalyok meghatarozasakor altalaban a lakasok minoseget (komfortfokozat, szobaszam), tulajdonjogat es teriileti elhelyezkedeset veszik figyelembe. A fogalomrol lasd: Rex, John A.: ; Ill. Szelenyi Hershberg-Greenberg Uo Itt el kell kiiloniteni a viszonylag nagyszamu, tulnyomoreszt noi adminisztratlv" alkalmazottakat es a diplomas vagy technikumot vegzett muszaki vagy vezeto beosztasu alkalmazottakat. 77 Ez a tendencia nemesak Sztalinvarosban 6s az otvenes evekben volt jellemzo, hanem kesobb is. Er rol lasd: Mihalyi ; Daniel Szelenyi B6res 1983.; Said 1977.; T6th Pal 1978.; Andor-Hidy ; Papp Istvan 1987.; Szirmai 1988.

17 ekkor jelentkezett. Ennek legfobb oka az volt, hogy a szocialista lakaselosztasi rendszerben - ugyanugy, mint korabban - a kiilonbozo tarsadalmi retegek eltero esellyel juthattak lakashoz.80 A szegregacio alatt altalaban a varosi tarsadalom valamilyen jellemzok, mutatok alapjan kepzett csoportjainak a teriileti elkiiloniileset ertik. Leegysze- rusitve, azt a jelenseget, amikor a csoportok kozotti tarsadalmi tavolsag terbeli tavolsagga is valik.81 Mig a szegregacio es az arra alkotott modellek reven abra- zolhato a varos tarsadalmi csoportjainak elktildnese es mozgdsa a fizikai terben, ad- dig a mentalis terkepek vizsgalataval a terbeli es tarsadalmi tajekozodds keriil a kozeppontba. Mentalis terkepek Riilbnbseget kell tenni a kognitiv es a mentalis terkepek fogalma kozott, meg ak- kor is, ha szorosan osszefuggnek egymassal. A kognitiv terkepek reprezentaljak a terbeli valosag" tudati kepet, a varosrol a varoslakok fejeben kialakult veleme- nyeket. A mentalis terkepek ezen kognitiv terkepek megrajzolt" vagy elme- selt lenyomatai, melyek a varoslakok tajekozodasat mutatjak be. Ugyanarrol a varosrol mindenkinek mas velemenye alakul ki, mindenki maskepp olvassa" a varos szoveget". Egy varosnak annyi mentalis terkepe letezik, ahanyan ott meg- fordultak, sot a meg oda sem latogato, de a sajto vagy masok elbeszelesei reven a varosrol nemi informaciot szerzo emberek fejeben is kialakul valamifele kep a varosrol.82 Kevin Lynch szerint - aki a mentalis terkepek (mental map) fogalmat beve- zette a varosolvasatok", a varos mentalis terkepe nagymertekben attol fiigg, hogy a varost amiak melyik pontjarol, illetve melyik tarsadalmi csoport szemszo- gebol nezziik. Az egyes mentalis terkepek kozotti elteresek legfobb okat az eltero tarsadalmi nezopontban fedezte fel. Ez annyit jelent, hogy a varos bizonyos pont- jai kozponti szerepet toltenek be nehany tarsadalmi csoport mindennapjaiban, mig egy masik terulet feher foltkent" szerepel varosolvasatukban". Masreszt alapvetoen meghatarozza a mentalis terkepek letrejottet, hogy az egyes tarsadal mi csoportok hogyan, milyen intezmenyeken keresztiil kotodnek lakohelyiikhoz. Lynch modellje - habar vizsgalati modszereiben eltero eszkozoket alkalmazott - jol alkalmazhato a sztalinvarosi viszonyokra is. Peldaul a sztalinvarosi barakkta- borok az ertelmisegiek szemeben feher foltkent" szerepeltek, es mig egy belva- rosi ertelmisegi csalad tobbnyire a mozit, a szinhazat vagy a rendelot hasznalta a varos intezmenyei koziil, addig egy barakklako tarsadalmi kapcsolatainak kozpontja altalaban a szomszedban levo kocsma volt.83 A mentalis terkep a vilag folytonos, kepzeletbeli ujraalkotasaban egy olyan : i folyamat, amely a teret es az abban mozgo embereket rendszerezi, ezzel megha- tarozza a tarsadalmi orientaciot. A mentalis terkep hozzajarul a lokalis identitas!'] kialakitasahoz. Ebben a folyamatban az emberek kepzeletben meghatarozzak, hogy hova tartoznak a varoson belul (attetelesen a tarsadalmon beliil), hoi erzik magukat otthon. Az otthon" leirhato aktualis es konkret terkent, de nosztalgi-?i kus emlekek tarhazakent is. Az idegennel es ismeretlennel szemben az otthon" ; - akarcsak a szulofold" vagy a haza" - fogalma84 az ismerost es a biztonsagot jelkepezi, ezaltal a mindennapokban az egyes szemelyek szamara onazonosulast is jelent. Pataki Ferenc szerint pszichologiai sziiksegszeruseg, hogy az egyennek mindenkor meg kell tudni mondania, hoi is van hat»otthon«e vilagban. Kesz- nek es kepesnek kell lennie arra, hogy kidolgozza azonosulasait azokkal a - veges egyeni letet a mult s a jovo fele egyarant kitagito - tarsas-tarsadalmi alak- zatokkal, kategoriakkal, amelyek racionalis es evilagi modon emelik ki egysze- 1 ri-kiilonos letenek hatarai kozul..."85 Az, hogy az emberek valahol otthon" erez- zek magukat, Sztalinvarosban is magatol ertetodo tarsadalmi sziikseglet volt. Az j egyes bevandorlok sajat otthonuk kepzeletbeli vagy valos megteremtese kozben J elhataroltak a varosban a terbeli es tarsadalmi ismerost" az idegentol". A lokalis identitas kialakulasat nagymertekben befolyasolja, hogy mit kozol a helyi sajto az egyes varosi terekrol.86 A Sztalinvarosi Hirlap erosen ellenorzott jellege ellenere meghatarozo szerepet jatszott abban, hogy Sztalinvaros lakoi mit i.i gondoljanak lakohelyiikrol, a szomszedos vagy tavolabbi keriiletekrol es azok- nak a lakoirol, milyen elvarasokat tamasszanak a szomszedjukkal vagy az idege- nekkel szemben. A mentalis terkepek hozzajarultak ahhoz, hogy Sztalinvaros la-. koi rendszerben lassak a varost, tudni veljek, hogy egy adott terben (legyen az a Sztalin ut vagy a Delivarosi barakktabor) mit varhatnak el egy szembejovo ide- gentol.! j A belvdros: a sztalinvarosi Svdjc" 5; ' '. " r. Amikor majus 1-jere az elso - a Majus 1." - utca elkeszult, mindenki azt j hitte, hogy a varos foutcaja epiilt meg, holott a tervekben ez nem igy szerepelt. [' Ezert valt 1952-ben periferiava a varos tervezett foutvonala, a Sztalin ut is, akar- csak az egyenes utcak egyhangusaganak megtorese vegett gorbere" tervezett Gorbe utca. Ekkor meg mindennapos latvanynak szamitottak a belvaros szelen a barakktelepek, amelyek apro kulvarosokhoz" hasonloan funkcionaltak a maguk kulturalis" gocpontjaikkal. Ebben a hosi-romantikus idoben, nyakig saros uta- kon a targoncak es teherautok tomkelegeben, a kozmuvek nyitott arkai kozt buk- dacsolo emberek reszere az elso aszfaltozott ut, az egy ejszakan viragba borult 80 "sz oalista varosok" szegregaciojarol Iisd: Weclawowitz ; tovabba: Pioro, Musil, Zivkovic tanulmanyait. In: Szelenyi (szerk.) Duncan-Duncan Uo szamos klasszikus meghatarozas a szegregaciora. Ezenkt- 3 szesregaci6 es a lakasviszonyok osszekapcsolodasarol lasd: Szelenyi A mentalis terkepekrol (mental map) tobbek kozt: Csefalvay 1990.; Lynch I960.; Downs-Stea (szerk.) 1973; Downs-Stea A kocsmak terhez kotottseget reszletesen lasd a kocsmakrol szolo fejezetben. 84 A mentsiis terkepek es a szulofold, otthon, hazaw (Heimat) fogalmanak kapcsolodasarol. Dcrkau Pataki Seibel-Starovic Ugyanezt bizonyitja az osszes mediara vonatkoztatva: Gould- White ' 34

18 Majus 1. utca valoban foutvonal left" - emlekezett Weiner Tibor, a varos foepitesze.87 Az emberek feltehettek magukban a kerdest: miert epitettek ugy a foutcat, mintha kozonseges lakoutca lenne? A valasz egyszeru: azert, mert nem foutca- nak, hanem lakoutcanak terveztek. A korban uralkodo epiteszeti elkepzelesek- ben a foutca tombszeru es reprezentatxv omamentikaval biro, egyforman magas epiiletekkel hatarolt, szeles, felvonulasokra is alkalmas utkent szerepelt, mig a la- koutcat kuldnbozd tipusu (alacsonyabb) lakohazak hataroltak. Bar a Majus 1. ut- caban lakohazak epiiltek, megis - mivel ez volt az elso varosias" utca - ezekbe a lakasokba koltoztek be a helyi hivatalok, az epitkezeseket feliigyelo Nehezipari Beruhazo Vallalat kirendeltsege, a helyi tanacs es a partszervezet. Itt alakitottak ki az elso allando szallasokat a Sztalinvarosba erkezd vezeto beosztasu ertelmise- giek, illetve a legkepzettebb, kiemelt munkakorben dolgozo szakmunkasok szamara. A foutvonalak Sztalinvarosban is meghataroztak, hogy a kognitiv terke- peken milyen jelentest kap a belvaros. Kevin Lynch ot kategoriat kiilonbozte- tett meg, amelyek segitsegevel elkiildnithetdk a kognitiv terkepek egyes elemei. Ezek: az utvonalak, a hatarvonalak, a teriiletek, a csomopontok es a jelkepek.88 Ezt a kategoriarendszert alkalmazva Sztalinvarosban a Majus 1. utcanak nem- csak utvonalkent, hanem jelkepkent is kituntetett szerepe volt a varosrol szolo abrazolasokban. E8Y' az epitoknel tartott, februar 23-i iizemi bizottsagi iilesen felvetettek. A dolgozok szallashelyeit egyenlo mertekben kell biztositani. Hogy lehetse- ges az, hogy pi. a Melyepitoknel sokkal jobbak a szallasok, sot egyes szellemiek- nek egyenesen luxuslakasuk van. Lehetseges meg a kiilonbseg dolgozo. es dolgozo kozdtt. A segelyezes teren is kiilonbsegek vannak a szellemiek es fizikai- ak kozott."89 Az 1951 februarjaban tapasztalt kiilonbsegek a kesobbiekben csak tovabb nottek nyarara Sztalinvarosban mar sikknek szamitott a Majus 1. utcaban vagy kozvetleniil mellette lakni. Egy sztalinvarosi koltdzeseirol beszamolo leveliro tar- sadalmi felemelkedeskent elte meg (nem csak a lakas meretenek es komfortfoko- zatanak emelkedese miatt), hogy egy belvarosi jo" utcaba, a Beloiannisz utcaba koltozhetett: Az L-barakkal kezdtem. Itt meg negyvenen laktunk egy szallason. Kovetkezo lakasom a»harmas kocka«volt (ma Majus 1. u. 4.): az elso emeleten laktam tizennyolcadmagammal. Aztan kaptam egy kis szobat a»hetes kocka- ban«(ady Endre utca: ma ez az epulet a Vasmu Szallo). Vegul csaladostul bekol- tozhettem az 1/1. szekcio (Beloiannisz u.,16.) egyik haromszobas lakasaba, kozponti futessel, furddszobaval es dolgozoszobaval."90 Egy 1951 majusaban kesziilt hivatalos foto tanusaga szerint a Majus 1. utca olyannyira belvarosias hangulatot oltott, hogy ott inkabb a jol dltdzott emberek {ordultak meg. (Bar lehet, hogy csak a fenykepezes idejen.) Ezenkiviil a jarda es az uttest a kozlekedes szempontjabol nem valt szet, a gyalogosok ugyanugy hasznaltak az uttestet, mint a jardat. Napkozben elsosorban a hivatalokba igyek- vo vagy az ott dolgozo gyalogosokkal volt tele az utca.91 A villanyt is ezekbe az epuletekbe vezettek be eloszor.92 Mindezek ellenere a Majus 1. utca 1951-ben in kabb keltette egy hatalmas epitkezes kozpontjanak kepet, mintsem egy belvarosi utca hangulatat. Az utca vegen 1951 nyaran megnyilo Beke etterem csak ugy vonzotta a Majus 1. utca lakoi szamara nemkivanatos retegeket, akikkel szamos osszeiitkd- zesbe keriiltek. Lynch modelljet alkalmazva a Beke etterem terbeli es tarsadalmi csomopontkent jelent meg a sztalinvarosi mentalis terkepeken. A konfliktusok akkor elezodtek ki, amikor a Majus 1. utcai lakohazakat mar kezdtek elhagyni a hivatalok, es a helyukre bekoltoztek az altalaban magasabb beosztasu alkal- mazottak vagy jol kepzett szakmunkasok, akik tobbnyire konszolidalt" elethez szoktak. A Majus 1. utca lakoi panaszlevelekkel bombaztak a helyi hirlap szer- kesztoseget, es a leveleket a hirlap szerkesztoi (tobbsegiikben belvarosiak) le is kozoltek. A hirlapban abrazolt konfliktus forrasai elsosorban az utca ket vegen talalhato ettermek voltak: A Majus 1. utca egyik vegen a Kossuth etterem, masik vegen a Beke etterem van. Ezeken a helyeken este ll-tol neha ejfel utan 3 oraig is - iszonyu orditassal, veszekedessel,»eneklessel«es tragar karomkodasokkal verik fel a nehez, becsiiletes munkaban elfaradt dolgozok nyugalmat' - irta az egyik panaszos tobb szempontbol is fordulopont volt a varos torteneteben. A Nepgazdasagi Tanacs 78/1952. szamu hatarozataval utasitotta a magyar vallala- tokat, hogy a Sztalin Vasmu reszere adjanak at jol kepzett szakmunkasokat.94 Bar a vallalatok tobbsege vonakodott vegrehajtani a hatarozatot, megis tobb ezer jol kepzett szakmunkas erkezett Sztalinvarosba a kiemelt kereset es a gyors lakas- hoz jutas remenyeben. Mivel a vasmunek szuksege volt a termeles meginditasa- hoz a jol kepzett szakemberekre, azoknak tobbnyire nehany honap utan lakast es kiemelt fizetest adott. A varosban eddig dominalo, altalaban falurol erkezett epi toipari munkasok - mivel kepzetlen munkaerobol tulkinalat volt - nem kaptak allando lakast, igy tovabbra is barakkokban laktak, es fokozatosan kiszorultak a belvarosi szorakozohelyekrol. A varos addig viszonylag homogennek tekint- heto lakossaga a gyar megindulasaval egymastol eltero csoportokra, retegekre bomlott. A belvaros fertotlenitese" abba a folyamatba illeszkedett, amelyben a dis- kurzus szintjen kanalizaltak a tarsadalmi csoportok kozotti konfliktusokat es a varosi tereket eltero eletformaju csoportokhoz kapcsoltak ben a belvaros la- koinak nyomasara a helyi tanacs szamos olyan rendeletet adott ki, amelyekkel el- sdsorban a belvarost a tisztes eletviteluek" lakhelyeve kivanta tenni. Ugyaneb- ben az evben a Beke etterem vezetese elhatarozta, hogy nem engedi be az ittas, 87 Weiner Lynch qn cza,kt*t7-e2etek K6zP nti Leveltara (SZKL) 1951/96/ Szabad Nep, augusztus Dunai Vasmu fyttdje, majus Dunai Vasmu tpitoje, majus Sztalin Vasmu tpitoje, augusztus Miskolczi

19 elhanyagolt ruhazatu vendegeket.95 Tobb tucat embert bxrsagoltak meg a belva- rosban csendhaboritasert, pontosabban azert, mert vegigorditottak" az utcat.96 Hovatovabb a belvarosi allattartast is megbirsagoltak: 1954 oszen peldaul azokat, f, a T1fkasbaf1 cnsedely nelkiil kutyakat, nyulakat es egyeb allatokat tartottak. Ugyanebben az evben indult meg a belvaros teljes parkositasa is decembereben a sztalinvarosi tanacs egyik belvarost kepviselo tagjanak mar keves dolga akadt korzeteben a hirlap tudositasa szerint. A legnagyobb probiemaja az volt, hogy a viragokat megvedje, es hogy a tavolabbi epitkezesi tormeleket tavol tartsa a belvarostol. A komyek tisztasaganak felugyeletet a hir- lap szerint a lakobizottsagok letrehozasaval kivantak elemi.99 Bar a hirlap kicsit illuzorikus Skepet festett a helyzetrol, a tobbi varosreszhez kepest joval kevesebb problemat es tobb pozitivumot emlitett a Majus 1. utca komyekerol. A szallas- kent hasznalt lakasokat 1954-ben kezdtek atadni vegleges lakasnak. A tudosita- sok beszedmodja szerint lassacskan a komyek a modosabb sztalinvarosiak lak- helyeve alakult. A Beke etterembol fokozatosan kiszorultak a komyek lakoit zavarok. Az utca vegen talalhato Uzlethazban az orszagban elsokent nylonharisnyat arusitottak.100 Megnyilt a reprezentativ Dozsa mozi es az Arany Csillag Szal- 16. A Majus 1. utcaban a 6-os szam alatt felallitott korszeru mosogepet" az utcaban elo asszonyok kozosen hasznalhattak.101 A Bartok Bela Muvelodesi Haz december 31-i atadasaval a komyek kulturalis kozpontja is reprezentativ helyre keriilt novembereben mar ba- lett es irodalmi szakkor, kamarazenekar es orvos-pedagogus klub tevekenyke- ^Giraa bafban,' Z 1956-ban pedig operaesteket es szinhazi eloadasokat tartottak itt. Az epiiletben mozi mukodott, es tancmulatsagokat is rendeztek, lgy a kiil- varosi lakosok is latogattak az intezmenyt. A varos informalis kozpontjanak a Bartok Bela Muvelodesi Haz szamitott 1956-ban is. A belvarosi lakasok erteke folyamatosan emelkedett, amit kozvetve nyomon kovethetiink a lakascsere-hirdeteseken keresztul ban mar budapesti, sza- badsag-hegynakast csereltek volna sztalinvarosi belvarosi lakasert - valoszinu- leg a jol fizeto sztalinvarosi munkaalkalom miatt.104 Mindenesetre maga a hirde- tes is jelzi, hogy a varosba igen eltero tarsadalmi hatteru emberek erkeztek. A legkedvezobb helyzetu bevandorlok presztizsiiknek megfelelo'en a belvarosban probaltak lakast szerezni. A belvarosi ertelmisegi osszejoveteleknek teret ado helyek szamat tovabb gazdagitotta az 1957 januarjaban megnyilt Faklya Klub.105 Az Arany Csillag Szal- 16 ettermeben sorra rendeztek a zartkoru balokat, melyekrol a hirlap tarsasagi rovata" rendre tudositott.106 Sandor Andras 1959-ben igy abrazolta az Arany Csillagot: Ez a szalloda es etterem valamilyen provincialis kozmopolitizmus es mondainsag107 hordozoja volt, mintegy potolni szandekozvan a fovarosi szorako- zast eppen bizonyos ertelmisegi es alkalmazotti retegek szamara."108 A foutvonalnak tervezett Sztalin ut belvarosi birtokbavetele" 1957-ben kez- dodott meg ben a Sztalin ut meg tele volt bokrokkal, foldhanyasokkal, epu- lethulladekkal.109 Hasonloan, mint ahogy 1954-ben a Majus 1. utca komyeken, itt is eloszor megsziintettek a lakasok szallasjelleget, azokat a jo osszekottetesek- kel" biroknak utaltak ki, majd megtisztitottak a komyeket a belvarosi normakat megszegoktol.110 A tul szelesre tervezett felvonulasi ut kozepen elterhlo senki foldjet" 1957-ben parkositottak,111 ezzel hatart huzva a belvaros es a kiilso teriilet- nek szamfto Dunasor koze. - r : - < - 1 : ; ^ j' A belvaros egyeb reszein (az Iskola teren, a Kossuth Lajos utcaban es a Szorad Marton uton) is megindult a hare a reszegeskedok", a lakok nyugalmat zavarok" ellen. Az Iskola ter 27. lakoi kiilon levelben kertek a tanacsot, hogy egyik szomszedjukat lakoltassak ki nem megfelelo" magatartasa miatt ban a varos keriiletekre osztasaval a Belvaros (Szorad Marton ut Kossuth Lajos utca - Sztalin ut - Epitok utja altal hatarolt teriilet) kozigazgatasi szinten is elvalt a tobbi a varosresztol. A kozigazgatasi hatarvonalaknak es intezkedeseknek elso- rangu szerepe van a mentalis terkepek kialakulasaban, ugyanakkor a mentalis terkepek sok esetben visszahatnak a kozigazgatasi hatarok meghuzasara. A helyi koztudatban" egyre inkabb a belvaros szamitott Sztalinvaros Svaj- canak",114 ami a nem odaillok tavoltartasat is jelentette, illetve az oda jarok alkalmazkodasat a helyi szokasokhoz ban a Bekeben rendezett farsang elott - a tarsasagi rovat" beszamoloja szerint - a sztalinvarosi lanyok es asszonyok nem hiaba tartottak ostrom alatt a fodraszatot es a kozmetikat. Legtobben estelyi ru- haban, a legutolso divat szerint jelentek meg a szines lampionokkal diszitett te- remben, ahol Pestrol erkezett ismert muveszek szorakoztattak a nagyerdemut, es az Ahogy lesz, ugy lesz" cimu slager volt a legnepszerubb a reggelig tarto tan- colas soran A helyi hirlap szamara a belvarosi embert" es az idealis munkast kepviselte az Ady Endre utcaban lako Horvath Gyozo onto, aki jozan eletu ember, ket nagy fia van [...],Keriili a koesmat, a mulatsagokat, viszont nagyon szereti a mo- zit, a szinhazat, estenkent pedig a radio mellett til, vagy a Vasmu enekkaraba megy enekelni. Szeret setalni [...] Lakasat berendezte [...] s a masik szobaba elkelt 95 Sztalinvarosi Hirlap (a tovabbiakban; 96 SZH, szeptember SZH, szeptember SZH, januar SZH december ' dcccmbcr ni ff,' 1954' december t02 Miskolczi Jo4 S7M I956' december S7w'!956' deccmb r ZH, 1957 janu5r SZH, januar ; februar ; februar Monden: nagyvilagi, tarsasagi. 108 ABTL O : 109 Szabad Nep, augusztus SZH, januar ; aprilis ; marcius SZH, februar SZH, junius , ^. 1QQ[- 113 Ez ugyanfgy igaz Sztalinvarosra, mint mas tclepiilesekre es regiokra. Kapteina Miskolczi SZH, januar

20 volna egy uj gamitura" amit a Kolcsonos Segitd Penztartdl felvett kolcsdn segitsegevel meg is vasarolt.116 A viszonylagos jolet" a varosban felbukkano szelhamosokat is a belvarosba vonzotla. Elsosorban a Majus 1. utcaban probalkoztak, ahol a kozvelekedes sze- nnt a felesegek delelott tobbnyire otthon voltak, mialatt ferjiik a munkahelyiikon felelossegteljes munkakorben" dolgozott. Itt jart az a szelhamos is, aki a hazi- asszonyoknak magat a ferj ismerosenek es epiteszmemoknek adta ki. Azt hazud- ta, hogy gyerekenek paralizise van, es gyogyszerert jott Sztalmvarosba.A tortenet annyira hihetonek tunt, hogy tobben is adtak neki 100 Ft-ot, mi'g a rendorseg nyomozoi el nem fogtak.117 A tortenetbdl kideriil egyreszt, hogy a Majus 1. utcai asszonyok szamara termeszetesnek tunt, ha valaki Sztalinvarosba jon gyogyszerert - ahol ebben az idoszakban kiildndsen jo volt az orszag mas reszeihez viszo- nyitva a kozellatas masreszt annyira tehetosek voltak, hogy koziiliik tobben is 100 Ft-ot (a havi atlagkereset 5-10%-a) adhattak egy idegen embemek. A belvaros, azon beliil a Majus 1. utca komyeke eldkelobbnek szamitott, mint barmely mas hely a varosban. Nem csoda, hogy egy L epiiletekben lako, ke- sobb orszagos hiruve vald ujsagiro ugy emlekezett vissza, hogy amikor 18 eves koraban egy Majus 1. utcai kohomemok lanyanak udvarolt, akkor a lany apja elott a rangja csak ugy billent helyre, hogy a lany azt mondta rola: csak Sztalinvarosban Iakik az L epiiletekben, egyebkent Budapesten el.118 L epiiletek: a kolonia A mi szomszedsagunkban maskor sem, masutt sem, sohasem laktak memokok, vagy orvosok, s aligha igenyeltuk ezt a kozosseget. Mi es az L epiiletek tobbsege magunk kozott is jobb, tagabb-nyitottabb tarsadalmi kozossegben eltiink, mint ideerkezesiink elott barmikor, barhol, barmelyikiink [...] A mi komyekrinkon la- kok gyerekeibol csak elvetve lett egyetemi diplomas. A fiuk munkasok, a lanyok legfdjebb adminisztratorok lettek [...] Igy aztan az L epulet nem veszit proletar- jellegebol. Olyan lett, mint egy kolonia, mint a MAVAG-e Budapesten" - emleke zett vissza Miskolczi Miklos, az L epiiletek egykori lakoja.119 A munkassagrol regota el az a sztereotlpia a kozvelemenyformalo ertelmi- segiek koreben, hogy a lakasok tulzsufoltsaga, a nelkiilozes es a tulzasba vitt szociabilitas" melegagya a deviancianak".120 A munkassag lakohelyeinek kep- ze et eli kettevalasztasaban tetten erheto az az eloitelet, amely a munkassagot jo/rossz, munkasarisztokrata/lumpenproletar felosztasban lattatja. A felosztas ervenyes volt a lakohelyekre is, abban az ertelmezesi keretben, amely a koloniak,,rendezeu, hagyomanydrzd" eletvitelet allitotta szembe a nyomortelepek er- 'd cstelen, zilalt csaladi eletet" elo lakoival. Sztalinvarosban a sajtd, a kozigaz- gatasi szervek es a rendorseg beszedmodja hasonlo modon allitotta szembe egy- 19S8' fcbrudr 7-2- Hasonl6 lak6k bemutatasa: SZH, november / SZH, majus Miskolczi Uo Gyani ; Gyani massal az L epiileteket peldaul a Delivarosi barakktaborral, mint ahogy az a 20. szazad elso feleben Budapesten a MAVAG-kolonia es a Maria Valeiia-telep eseteben tortent. Az L epiiletekrol kialakulo kepzetek egyreszt a Belvarossal, masreszt a barakktaborokkal szemben alakultak ki, ugyanakkor az L epiiletek- beli kol6nia mitosza" inkabb az 1950-es evek vegetdl kezdett el - reszben a helyi sajto hatasara - formalodni.,,,,, Az L epiileteket ban epitettek fel, de infrastrukturajuk kiepitese meg evekig elhuzodott. A helyi kozvelekedes szerint a koloniaszeru epuletekben - a keretes beepitessel letrehozott belso udvarokkal - sajatos szubkultura jott letre. Az idekoltozd gyerekes csaladok csaladfoi tobbnyire kepzett, de nem kiemelt sta- tuszu szakmunkasok voltak. A zart udvarok olyan kozos lakoter gondolatat ve- tettek fel, ami a zart udvarrol nyilo lepcsohazakkal es rajtuk keresztiil a lakasok- kal alkothat egyseget.121 A hazak atadasa fordulojara esett, eppen arra az ldoszakra, amikor a varos belepett a negy szuk esztendobe",122 mert a kormanypolitika megvalto- zasa miatt a varos beruhazasi alapjat nagymertekben csokkentettek. Emiatt a ha zak vegleges befejezese is elhuzodott, a bekoltozo lakok hosszu idore ideig e nes" allapotok koze keriiltek. Az utak aszfaltozasa kesett, a zart udvarokban szetdobalt gerendak es epiilettormelek vart elszallitasra, a felbehagyott kozponti futes bevezetese miatt driasi godrok akadalyoztak a tombok forgalmat. Nemegy- szer a rossz infrastruktura halalos balesethez is vezetett. A kozvilagitas eveken at hianyzott, a WC helyett az udvari budiba jartak az emberek, es a ketes eredetu szemetet az ablakon dobaltak ki.1 Az udvar a ko- zossegi elet szinterekent ebben az idoszakban csak a gyerekek gaz es szemet ko- zotti csatarozasaiban" jelent meg., Nem csoda, hogy egy, az L epuletekben talalhato ketszobas lakast barme y budapesti szoba-konyhasert elcsereltek volna.125 A rendezett koldniardl" alko- tott kep nem volt egyseges, egyesek szerint a teriiletet a gettosodas" veszelye te- nyegette. A helyi lapba irt egyik level szerzoje szerint egyes lakok nmcsenek te- kintettel szomszedaikra, larmaznak, fat vagnak es fiilsuketito modon radiozna. Sem a hazirendet, sem a csendrendeletet nem veszik figyelembe, igaz, az nines is kifiiggesztve".126 A tuzelohiany miatt gyakori volt a falopas az L epiiletek lakoi- nal eppugy, mint a szegenyebb negyedekben.127 Az L epiileteknel is rosszabb hiru Technikum negyed gyermeklakoi 1957-ig atjartak viaskodni az L epiileti gyerekekkel, sot meg az 6varosbol is jottek ide a sok epiilethulladek miatt, mert az kivalo jatszdteret" nyujtott a gyerekeknek. A komyek rendezese 1958-ban kezdddott meg,128 de addigra mar olyannyira el- terjedt a rossz hire, hogy a szomszedos italbolt varosszerte az egyik leghir e 121 Weiner Miskolczi Miklos hasznalja ezt a kifejezest az kozotti ldoszakra. 123 SZH, januar SZH, aprilis SZH, marcius SZH, februar Miskolczi SZH, aprilis

21 tebbek koze tartozott.129 A lakascsere-hirdetesekbdl ugy tunik, az L epiiletekben talalhato lakasok megis valamivel jobb himevnek orvendtek, mint a Technikum negyed lakasai. Bar akadt olyan aprohirdetes is, amelyben a Technikum es az L epiiletek kivetelevel mindenhova hajlando lett volna koltozni a hirdeto.130 Nem csoda, hiszen az 1958-ban megkezdodott kdmyezetrendezes" vonta- tottan haladt. A jardaepitest megint felbehagytak, es az uj jardak a vizelvezetes hianya miatt felmeteres viz ala keriiltek. A lepcsohazi ablakok zome be volt tor- ve, a gyerekek a falakat osszekentek, a fiivet letapostak es a cserjeket kiteptek. Az L epiiletek elotti utvonal - szelessege miatt - motoros versenypalya lett es a va- ros osszes motorvasarloi ott probaltak ki gepeiket" - irtak a panaszos levelirok.131 A varos ezen resze a mentalis terkepeken a belvarosinal rosszabb mindsitest ka- pott. Azonban a lakok viszonylag magas statusza, az aranylag jo iizlet- es ovoda- ellatottsag - a hazak belso udvaraban volt egy bolcsdde es egy ovoda - es a belvaros, kiilonosen a Sztalin uti iizletek kozelsege miatt meg mindig jobb lako- helynek szamitottak az L epiiletek, mint a masik munkasnegyed, a Technikum". Technikuma prolinegyed A szegenynegyedek lakoit a helyi, varosi diskurzusban nagyobb eloszeretettel minositik deviansnak" es szetzullesztdnek", mint azokat, akik mas negyedek- ben elnek.132 Sztalinvarosban szegenynegyednek mindsiiltek az ideiglenes jelle- gu" barakktaborok es a Technikum negyed, ami hozzajarult ahhoz, hogy a varos lakoinak jelentos resze ugy velje: ezeken a teruleteken nagyreszt devians" es zull5tt" emberekkel talalkozhat. A Technikum, kesobbi neven Sagvari-varosresz volt a harmadik nagyobb la- koegyseg, amely a Belvaros es az L epiiletek utan felepiilt. Ide 1953 vegetol kol- toztek be az emberek,133 de a beruhazasstop miatt a lakoepiiletek evekig bevako- latlanul, befejezetleniil alltak. Az egyik panaszos level iroja felhanytorgatta, hogy egyforman fontos kell, hogy legyen a Majus 1. utca es a Technikum negyed inf- rastrukturaja, azonban ez megsem volt igy.134 Nemhogy a jardak nem kesziiltek el, de a vakolat is evekig hianyzott az epii- letekrol. Altalaban a Technikum negyedben kaptak lakast a belvaros kiilso re- szein megszuno munkasszallasok lakoi, akik mondhatni rosszabb koriilmenyek koze keriiltek. Nem volt kozponti futes, ezert a fat itt is tobbnyire a lakasokban vagtak.135 A kozvilagitas es a lakasok vilagitasa altalanos problema volt a ne gyedben.136 A hirlap tudositasaibol ugy tunt, a falusi eredetu munkasok aranya a veglegesnek epitett hazak kozott valoszinuleg itt volt a legmagasabb. Nem csoda, hogy a falvakbol jott munkasok tovabbra is allatokat tartottak, amire a 129 SZH, majus SZH, december SZH, majus Suttles SZH, december SZH, dprilis SZH, november SZH, november ketszoba osszkomfortos" lakasok nem voltak alkalmasak oktobereben je- lent meg a helyi hirlapban: a kora reggel setalo embert a kakasok kukurikuja es a tyukok kotkodacsolasa szorakoztatja, de hallhato az eloszobakban tartott kecskek mekegese is, sot a fiirdoszobai kacsak is tarsulnak a hangzavarhoz.1?7 A hirlap tobbnyire a negativ tenyezoket emelte ki a negyeddel kapcsolatban. Eszerint a komyeken gyakoriak voltak a verekedesek.138 A negyedet szinte ellep- te a sar, amire az ott lakok sokat panaszkodtak.139 A sartenger olyan mely volt, hogy a sziiloknek a hatukon kellett atcipelni gyerekeiket a tavoli ovodakba, mi- vel a kozelben hosszu idon keresztiil nem volt ovoda.140 A barakkokbol menekii- lo onkenyes lakasfoglalok elleptek az evekig felig kesz allapotban alio hazakat. Nem egy esetben meg jobban tonkretettek a lakasokat: a parkettat felszedtek es eltiizeltek, a fiirdoszobaban baromfit neveltek, igy a lakasok sokszor rosszabbul neztek ki egy-egy ilyen bekoltozes utan, mint egy barakk-lakdszoba.141 A vakolatlan falu, felkesz hazakban 1957 oszen mar hatezer ember elt, ennek ellenere a komyeken nem nyitottak uj iizletet. A fuszeriizletnel amely inkabb a falusi vegyesboltokra hasonlitott sorban alltak az emberek, a husbolt es zoldse- ges meg mindig barakkban volt.142 A varosi eletformara tervezett tipuslakasok a nagy eleskamrakhoz szokott emberek szamara egeszen mas hasznalati szokasokat eredmenyeztek. A falurol hozott eletforma a lakasok atalakitasat is kivanta: gyakran azert birsagoltak meg a lakokat, mert az eleskamrat allattartasra hasznaltak, ami miatt megnagyobbi- tottak a szellozonyilast ban mar prolinegyednek" hivtak a Technikum varosreszt. Egy levelird kifogasolta, hogy amig a belvarosban Amerikat csinalnak", addig a Technikum varosresz hazai meg bevakolatlanok".144 Egy 1958-as riport is ugy abrazolta a ne gyedet, mint amelyik raszolgalt" a nevere: elhanyagolt hazak, osszetort ablak- keretek, piszkos falak regeltek arrol, hogy a lepcsohazaknak nem volt gazdajuk. A cikk szerzoje jellemzo utcakepkent irta le, hogy a negyedben a Rakoczi ter 3-as szamu haz elott disznot vagtak. Taposnak a sartengerben, mig vegiil F. Istvan- nak eszebe jut, mit tehetnenek a diszno ala. Bemegy a lepcsohazba es az egyik villanyora-szekreny ajtajat akasztja le [...] Utunk soran jartunk olyan hazban is, ahol az eleskamraban fiistoltek a serteshust" - irta a riport szerzoje ban egy belvarosi egyszobas lakas a lakashirdetesek szerint egy techni kum negyedi ketszobas lakast ert. Akadt olyan is, aki elete elso lakasat a Techni kum negyedben kapta volna, de kijelentette, hogy akkor inkabb nem kell a lakas, nem akar odamenni. A lakascsere-hirdetesekben gyakran elofordult, hogy barho- va elkoltoznenek a lakastulajdonosok, kiveve a Technikum negyedet. Ez mutatja. 137 SZH, oktober SZH, december SZH, januar SZH, februar SZH, marcius SZH, oktober SZH, oktober SZH, szeptember SZH, januar

22 hogy a negyed megindult a szegregalodas iltjan: senki sem akart odakoltozni, mfg aki tehette, elmenekiilt onnan. Erre azonban csak keveseknek volt eselyiik.146 A technikumi lakasok minosege es infrastrukturaja megepiilesiik utan csak tfz evig kiilonbozott nagyobb mertekben a belvarosiaktol, megis, addigra mar megszilardult a koztudatban, hogy a negyed prolinegyed. A kozvelekedes sze- rint az 1970-es evekben mar egyetlen rangosabb gyari vezeto vagy jol kereso szakmunkas sem lakott a negyedben.147 Radar: Ki itt belepsz, hagyj fel minden remennyell" A nyomomegyedeket a sztalinvarosi diskurzusban a barakktelepek kepviseltek. Gyakran kozponti temakent jelent meg a nyomomegyedek gondjainak abrazo- lasa a modem varosok helyi sajtojaban. A roluk szolo remtortenetek egyik fontos funkcioja az volt, hogy szembeallftottak a modem varos normait a nyomome gyedek normaival.148 Ez erosftette azt a hitet is, hogy a varos modem reszeinek lakoi teljes koru elvezoi az allami szocialis gondoskodasnak, mfg a barakktelepek lakoi nem. A sztalinvarosi nyomomegyedek koziil a legregebbi a Radar barakktelep volt. Ez onnan kapta nevet, hogy egy masodik vilaghaborus katonai megfigyelo- allas (radar) helyen epiilt fel. Az ideiglenesnek epftett teglabarakkokban hosszu evekig eltek a varosi lakasokbol nem reszesiilo epftdmunkasok, elsosorban a Melyepfto Vallalat munkasai. Kezdetben minden barakkban az egy falubol jott - altalaban barati-rokoni alapon szervezodo - epftobrigadok laktak, majd fokoza- tosan vallalatonkent kezdtek el szetosztani a barakklakasokat. Az epftoipari munkasok tobbseget az eszakkelet-magyarorszagi es az alfoldi falvak lakoi adtak. A hfrlap ugy abrazolta oket, mint akiknek eletformaja falu- sias, a varosias eletformaval eloszor a belvarosi ertelmiseg es a szakmunkasok reven talalkoznak. A visszaemlekezesekben rendre felbukkan az a sztereotfpia, hogy a barak- kok mindvegig tomegszallasok voltak, meg akkor is, ha a visszaemlekezesek szerzoi tudtak arrol, hogy a barakkok egy reszet csaladi szallassa alakftottak at. A barakkokat teglabol epitettek. A foldszintes, vekony falu, jobbara nyeregtetos vagy csak katranypapfrral es szurokkal szigetelt teteju hazakon szimpla ablakok voltak. Aki belepett a szabvany szerinti lakobarakk ajtajan, hosszu folyoson talal- ta magat. A folyosokrol - mikent a szallodaban - nyfltak a szobak es a mellekhe- lyisegek. Egy-egy szobaban hatan-nyolcan, esetleg tizenhatan-huszonketten lak tak, es a lakok emeletes vagy foldszintes vasagyakon aludtak, ahogy a szukseg megkfvanta. A szoba berendezesehez egy sima konyhai asztal, legfeljebb negy szek es annyi fumerszekrenyresz tartozott, ahanyan laktak a szobat. Ennyi sem mindig." ^ZH' junius ; augusztus ; februar ; december ; /1-7, ccmber ; majus r'!4/ Miskolczi Mayne Miskolczi A hfrlap abrazolasa szerint a nyitott godrok, a kozvilagftas hianya termesze- tes allapotnak szamftott a Radarban.150 Az itt dolgozo ferfiak melle beszivargo csaladtagok (felesegek, gyerekek) miatt 1953-ra mar elkeriilhetetlenne valt a barakkok atepftese.151 Ekkor tobb mint 3300-an laktak a Radarban, 70%-ban epf toipari dolgozok.152 A nos dolgozok reszere harminc barakkot atepftettek, a nagyobb szobakat kisebbekke alakftottak, es bejarati reszt" biztosftottak, ami le- hetove tette, hogy a regtol megszokott szoba-konyha funkcio szetvalasa a ba- rakklakasoknal is ervenyesfilhessen. A telep eszaki reszen is bevezettek a vizet, bekotottek a csatomakat, fgy belso mosdokat es WC-ket tudtak kialakftani a ba- rakkokban. A Szabad Nep lapjaibol kesziilt fiiggony helyett a hazasparoknal tex- tilfiiggony keriilt az ablakra, nehany epiilet ele betonjardat epitettek. Ezek az at- alakftasok azt mutatjak, hogy akkorra mar a beruhazok is hosszabb tavon szamoltak a barakklakasok megletevel.153 A nem tervezett, hanem nott" barakk- varost elfogadtak letezo problemanak, amivel idonkent foglalkozni kellett ben - abban a ket evben, amikor a belvarost fertotlenfteni" kezd tek - a szallasatszervezesek kapcsan tobb kisgyermekes csaladot koltoztettek ki a Radarba. Olyan lakasokba is iranyftottak egy-ket csaladot, ahol fertozo betegek is voltak. A gyermekek szamanak megnovekedese miatt a Radarba tanftonoket is kfildtek, hasonloan rossz koriilmenyek koze nyaran meg csak a Melyepfto Vallalat dolgozoi laktak itt, de tajan megnott a csaladok szama is. A barakklakasok atalakultak csaladi ottho- nokka. A letszam szemlatomast nott, szaporodott a gyermeksereg es a Radarbol lassan, de feltartoztathatatlanul kialakult egy varosresz. A vasmu es az epftoipar vitazott a bemhazasrol, arrol, hogy kik ujftsak fel a barakkokat. Vegfil az 1953-as renovalas, amit az Epftoipari Troszt finanszfrozott, nemikepp javftott a helyze- ten. Emiatt a kicsinosftott" barakktaborba meg tobb csalad koltozott be. A Radar lakoi tobbnyire a varosban mukodo vallalatok alacsonyabb presztfzsu munkasai voltak, de tobbsegiik tovabbra is az epftoiparban vallalt munkat, ha talalt tol azonban ez a terfilet egy re kevesebb munkalehetoseget biztosftott Sztalin- varosban. Ahogy az evek multak, ugy romlottak le ismet az epfiletek ban az epf- toipariak es a vasmu ismet kijavitotta a falakat, a tetozeteket, a viz- es a villany- halozatot, de az ido vasfoga erosebbnek bizonyult a karbantarto reszlegeknel. A felvonulasi epuleteknek epiilt barakkok egy resze teljesen elhasznalodott oszen a forradalom miatt mar a karbantartas is elmaradt, ami hozzajarult ahhoz, hogy 1957-ben a Radar egy resze teljesen rendezetlen allapotba keriilt. Kivetelt kepeztek a volt 26/5. Ut- es Csatomaepfto Vallalat barakkjai, amelyek a helyi hfr- 150 SZH, szeptember Darius Jaros kozlese szerint Nowa Hutaban megtiltottak, hogy a csaladok egyiitt lakjanak a barakkokban, ami persze meg nem jelenti azt, hogy ez esetenkent nem tortent meg. Ugyanezt Sztalinvarosban sem tamogattak nyiltan, de a barakkok atepitese..csaladi szall.isokka mutatja, hogy kenyszerusegbol a helyi hatosagok..megturtek" ezt a helyzetet. 152 SZKL, Epitok, 1953/143/939.; MOL XXIX-F-2-a-76. d. 153 SZH, december SZH, szeptember

23 lap szerint ugy vilagitottak ki a Radarbol, mint egy szep uj diszlet a regi, kopott szinfalak koztil re benotte a gaz a barakkok kdzotti jardakat, tormelek- es hulladekku- pacok boritottak a hazak kozotti tires tertiletet. Tobb szaz torott ablakon csillant meg a napfeny, es sokfele hianyoztak az ajto- es ablaktokok is. Sok ajto es ablak faanyaga es deszka szallt el a mennybe a kemenyen kereszttil", ahogyan ezt a lakok szaknyelven" kozoltek az odalatogatoval. A ktilonos csendeletet kiemelte a sok fekete, sztirke diszno, amelyik hoi falkaba verodve, hoi egyedtil, otthono- san setalgatott a Radarban ahol bosegesen volt miben turkalniuk. Igaz, hogy a tanacs kiserletet tett arra, hogy aprilis 15-en vegervenyesen megsztintesse a disznd-eldorad6t", de ez nem jart sok sikerrel. Lenn a Duna-parton disznoolak sorakoztak, valakinek egesz disznofalkaja volt. Egy cikk szerint: A kohaszat mellett varosunk a sertestenyeszteserol is nevezetes lenne. A vendegek pedig va- rosunkba erve megallapfthatnak, hogy Nagyteteny Sztalinvaroshoz kepest drogeria."155 Ktilon fejezetet erdemelne a Radar szomszedsagaban az tin es barakk, ahol foleg a Szallitasi es Raktarozasi (Szall-Rak) Vallalat dolgozoi laktak. Ott a Sztalinvdrosi Hirlap abrazolasa szerint meg nagyobb volt a rendetlenseg es a zur- zavar, meg tobb a szetdobalt tegla. A Radarban mukodo italbolt es fuszertizlet ugy funkcionalt, akarcsak egy falu kocsmaja es vegyesboltja.156 A Radar egyik nevezetessege" az 1950-es evek elejen eptilt Vorosilov kilato volt. A nagy allamferfi" nevet viselo epitmeny romosan allt, a szobor betui hia- nyoztak, salak es tormelek boritotta. Az osszhatast fokozta, hogy kozvetlentil mellette allt az Eptiletelemgyar kozpontja.157 Hogy a lakok ne unatkozzanak", 1957 nyaran egeszsegtigyi riadot is tartot- tak a Radarban. Mivel a csatomahalozatot utoljara 1954-ben tisztitottak, ezert az teljesen megtelt szennyel. A szennyviz tobb eptilet elott a felszinre kertilt, a laka- sok elott buzos tocsak ektelenkedtek. A varosi foorvos elrendelte, hogy amennyi- ben a gondot nem oldjak meg, ugy a Radart ki kell tirfteni. Erre nem kertilt sor, mert nem volt hova ktildeni a lakokat.158 A helyi hirlap egyik tijsagiroja szerint, ha a Radar bejaratanal diszkapu o- gadna a belepot, nyugodtan felirhatnak ra Dante szavait: Ki itt belepsz, hagyj fel minden remennyel!" A Radar eptileteire es tertiletere az tizemeltetesi koltseget - bar tulnyomoreszt a 26. Sz. Epitoipari Troszthoz tartozott- senki sem vallalta. A csatoma eldugulasa utan a WC-k teljesen tonkrementek, fgy tucatnyi nyilt il- lemhely ektelenkedett mindenfele. A tobb mint ezer ember lakhelyetil szolgalo varosreszben feltitotte fejet a tifusz. A mosdokban a csapok foie kiirtak a tulaj- donos' nevet, hogy mindenki csak a sajat mosdojat hasznalja. Az orvosi ellatas" a komyeken ebben a muveletben nagyjabol ki is mertilt. 155 SZH, februar Az allattartas osszeegyeztethetetlenseget a varosi normakkal nemcsak a barakktelepekrol szolo irasokban hangstilyoztdk. Ez a kerdeskor kozponti eleme volt a falusi es varosi normak diskurzusbeli szembeallitasanak, amirol a kovetkezo fejezetben lesz szo. 156 SZH, marcius SZH, majus SZH, junius A rendorseg szerint a delivarosi szintet nem erte el a bunozes merteke, meg- is ugy velekedtek, hogy a Radarban megtelepedtek a ktilonbozo bunozobandak es a prostitucio. Ezt azzal is alatamasztottnak veltek, hogy az itt lakok tobbszor kertek, hogy letesitsenek helyi rendororsot, es ne csak hebe-hoba latogasson ki az orjarat - mindhiaba.159 Egy 23 eves no, akit a birosag es komyezete prostitualtnak belyegzett (erre bizonyitekot a rendorseg nem talalt), tortenetevel a helyi hirlap a radariak eletvitelet is megjelenitette. Az ujsagcikk alapallasa az volt, hogy a Ra dar a deviancia" melegagya, ami azt a sztereotipiat erositette, hogy az erre lato- gato uton-utfelen devians" emberekkel talalkozhat. A cikk szerzoje szerint P. Gezane az utcan fiatal, csinos, apolt no benyomasat keltette. Radari szallasa megis mas kepet festett rola. P.-ne ferjetol mar regen kti lon elt. A ketszobas szallason egytitt elt ket gyermekevel es anyjaval. A helyi lap tijsagiroja igy abrazolta lakasat: A sepretlen kopadlon a meztelen, ket es fel eves Evike csuszkal. Szep, gondor, szoke hajan tetvek maszkalnak. Kititeses testet nagy legyek lepik. A sarokban deszka dikon fekszik nagymamaja, P.-ne edesany- ja, karja kozt a 12 honapos Juditkaval. A tuzhelyen, ahol mar honapok ota nem egett a tuz, mosogatotal all. Benne mosogatole (ujjnyi penesszel tetejen). A szoba- ban kibirhatatlan buz. Az ablak beszogezve, levego egyaltalan nem, feny is csak a poros tivegen kereszttil talal utat a szobaba. A 68 eves oregasszony ehezik, es fel a lanyatol, aki veri. A berendezes: piszkos konyhaszekreny, rossz plehbogre- ben peneszes zsir, fel kilo szaraz kenyer, a felso polcon par konyv. Az egyik sa- rok ftiggonnyel eltakarva, kidertil a buz oka: a ftiggony mogott szennyes holmik, etelhulladdkok a foldon, mosatlan csecsemopelenka, poloskak es kukacok." A cikk szerzoje szerint P.-ne ejszaka jart haza, kesei ferfi vendegeket foga- dott. Egyik kedden szemelyauto allt meg a haz elott. Margitka elegansan beszallt, es csak vasamap este jott vissza. Tiszta vagy ahogy a szomszedok nevezik: kej- szobaban fogadta vendegeit. Ennek falan hervadt viragok, ablaka papirral be szogezve, lampaemyojen kis rozsaszin rongydarab kelt»mennyei«hangulatot. Tompa illat jarja at az egesz szobat [...] A falon kis toalettpolc. Rajta draga ru- zsok, Tosca kolni, ruzsos rongydarabok. Alatta kezzel varrt falvedo:»szall a ma- dar agrol agra...«felirattal. A falon az egykori ferj tepett kepe. Az egyik agy vetetlen, a masik felig betakart. Az agynemu vilagoskek."160 A leirt eset lehet uj- sagiroi hatasvadaszat', eredmenye is, mindenesetre mutatja, hogy a Radarrol es egyes lakoirol milyen kepet festettek a helyi sajtoban. Szinte alig volt olyan sztalinvarosi lakasbelso, amit ilyen reszletesen abrazoltak volna a Sztalinvdrosi Hirlapban. A szegenyseg szenzaciohajhasz abrazolasa 1956 utan nem volt ritka a sztalinvarosi sajtoban, ugyanakkor a nyomor elsodleges okat szinte mindig a ba- rakktaborokban elok erkolcstelen" magatartasaban veltek felfedezni oszen P. Gezanet ifjusag elleni buntett" miatt egy evre eliteltek. A tar- gyalot zsufolasig megtoltottek a radari asszonyok a szennyes reszletek miatt". Az ujsagiro szerint a per soran kidertilt, hogy P.-ne korabbi elete nem ritt ki a ra dari asszonyok koztil SZH, julius SZH, julius SZH, szeptember

24 A sztalinvarosi hfrlapban megjelent szenzaciokelto cikkek szerint a Radarba bekerulni korvnyu volt, de onnan csak keveseknek sikertilt kijutni. Az abrazolasokban az itt elo tobb ezer ember eletformajat a belvarosi eletformaval szemben negativ elojellel jelemtettek meg. Akik ide keriiltek, azok a belvarosiakkal is csak az epftkezeseken vagy a gyarban talalkoztak, mivel a Radar kozvetleniil a gyar mellett helyezkedett el. A belvaros lakoi a barakktaborrol szolo ertesiileseik tulnyomo tobbseget ezert nem szemelyes tapasztalatbol, hanem a sajtobol vagy a Radarrol keringo pletykakbol szereztek. Ez is lehet az oka annak, hogy a sajtoban megjeleno kep szerint a Technikum negyed minden problemaja ellenere tobb tarsadalmi mozgasteret biztositott lakoinak, mint a barakktaborok. Delivaros: a sztalinvarosi bddogvdros" A Delivaros a Vasmu terriletetol delre, a tervezett varossal ellentetes iranyban nott ki a foldbol az epitomunkasok lakhelyekent. Mar a kezdet kezdeten szamos panasz erkezett a barakktabor lakoitol: a bolt nyitvatartasa nem megfelelo, mert a munkasok csak boltzaras utan emek haza munkahelyiikrol, a kulturotthonban szinte semmi sem tortenik, az orvosok nem mennek ki ilyen messzire, ha hivjak oket, a busz nem all meg a megalloban vegen a radariakkal egy idoben a delivarosi barakkokat is atalakitottak, hogy a nos dolgozokat is el tudjak helyezni.163 Egy delivarosi szobaban atlagosan 12-en laktak ben a belvaros melletti barakkok megszunesevel egy ido ben novekedni kezdett a Delivaros lakoinak szama. Az idelatogatok sajatos szub- kulturaval talalkozhattak. A tobbsegeben meg mindig ferfiak altal lakott szallashe- lyeken az egyik legnagyobb szdrakozas az ivas es a harmonika hallgatasa volt. A kalyhak mellett szalonnat siitottek. A delivarosi kulturotthonban csak a mozit lato- gattak a helyiek. A barakkokban az agyak alatt kotegekben hevert a fa. Mint azt a lakok elmondtak: bar nem szabad fat lopni, de a muvezeto tudja, hogy csak lgy tudnak futeni, ezert elnezi a lopast. A helyi mindenes friss hust egyaltalan nem tartott, minden kilo husert a varosba kellett utazni, akarcsak a zoldsegert. Aki a piac helyerol, a Beke terrol gyalog indult a Delivarosba, perc alatt kilepve odaert. I3usszal kicsit bonyolultabb volt, mivel hosszasan kellett varakozni.155 A nyomomegyedekkel kapcsolatos leggyakoribb sztereotfpia, hogy az utcai es a szomszedsagi elet sokkal intenzivebb, mint masutt.166 A nyomomegyedek szociokulturalis funkcioinak abrazolasat eloszeretettel kotik az utcai elet taglala- sahoz.167 Ez szorosan kapcsolodik ahhoz a sztereotipiahoz, amely a szegenyek es a szegenynegyedek eseteben nagyobb merteku szociabilitast feltetelez. A Deli- varosrol szolo, Sztalinvarosi Hirlapbarx megjelent cikkek is rendszerint a varosresz 162 SZH, oktober 9. 2.; oktober ; december 1. 2.; december SZH, december SZH, marcius SZH, januar Suttles Welz

25 A Gorbe utca 1951-ben A Mdjus 1. utca 1951-ben II

26 nyuzsgo utcai eletenek ecsetelesevel abrazoltak az itt lakok eletformajanak kulbnbozoseget. Ha valaki 1954 tajan a helyi hirlapbol alkotott benyomast a Delivarosrol, akkor a kovetkezo kepre hagyatkozhatott: a napkozben kihalt alv6falu" kepet mutato telepiilesreszen estefele a kulturhaz hangszorojanak dallamat hordja messze a szel. Egymas utan fordulnak be a tomott autobuszok a megallo ele, a leszallok gyorsan szetszelednek. Trafikba, boltba, hazafele. Egyre tobb kemenybol szall a fiist, es elenkulnek az utcak. A kulturhaz mogotti tersegrol nagy csattogas hallatszik. Tekeznek vagy ahogy errefele mondjak: kugliznak. Dob nines a palya vegen, szabadon fut fel a golyo, es pattan vissza nagy erovel a foldre. Harom fara jatszanak. Vagy hanninc ember all ott a jatekosokon kiviil. A hangszoron kiviil az etterembol egy gitar es egy bogo hangja hallatszik ki. Rettenetesen hangosan verik a kimeletlen zeneszek, az embemek remeg a dobhartyaja tole. Az egyik ajto elott tobben beszelgetnek, talalgatjak, hogy hova fognak majd koltozni. Mert, mint mondjak - az iden, 1954-ben - mar a Szall-Rak dolgozoi is elmentek. Akik meg itt maradnak, azoknak mas valasztasuk nem nagyon van. Errefele a legnagyobb esemeny az oszi sziireti bal.168 A Delivaros kiilonleges helyet foglalt el Sztalinvaros eleteben. Eleg tavol volt a belvarostol, es a hirlap szerint, ha nem is mostohagyerek", de legalabbis a rakoncatlan gyerek" szerepet toltotte be az intezmenyek es vallalatok szemeben. Ezt a megallapitast az valtotta ki, hogy az evek soran tobb szaz csalad telepedett le a barakkepiiletekben. Az 1950-tol epiilo barakkok atlagos elettartama ot ev lett volna, de ezt joval tulleptek elejen mar 3500 szemely lakott itt rendkfviil mostoha koriilmenyek kozdtt. A vekony, 25 cm-es falak atnedvesedtek, a tetozetek beaztak. A legtobb barakkban hepe-hupas teglapadlok voltak es az ajtok, ablakok meglazultak. Az epitoipari vallalatok meg esak kitataroztak sajat epiileteiket, ellentetben a vasmu legtobb vallalataval, amelyek nem sokat torodtek az ott lakok szallasaival oktober-november utan a csaladok ugyszolvan teljes szamban a Delivarosban maradtak. Legtobbjiik nem is tudott volna hova mertni. A barakk szamitott az egyetlen biztos fedelnek a fejiik felett.169 A belvarosi es a barakkokban elo lakosok kiilonvalasztasanak igenye ben mar a varosi forgalmat bonyolfto buszokon is megjelent. Az utasokat lakohely es oltozkodes szerint osztalyoztak. A koszos munkaruhaban felszallo radari es delivarosi utasokra a belvarosi lakosok es a kalauzok is rossz szemmel neztek, igy az itt lakoknak kiilon buszjaratot inditottak.170 A hirlap a deviancia" megletet azzal velte bizonyitottnak, hogy a Deli varosban folyamatosan napirenden voltak a lopasok, verekedesek es botranyok. Az ajtokat, ablakokat, villanyvezetekeket, sot meg a lezart epiiletek zarait is elloptak. Ezt azzal magyaraztak, hogy ezekbol az epitoipari munkasok sajat hazat epitettek maguknak a komyezo telepiileseken.171 A sztereotipiak nem maradtak hatas nelkiil, ami megnyilvanult a helyi rendorseg intezkedeseiben is Magasugro a barakktaborban 168 SZH, julius 9. 2.; oktober SZH, december SZH, februar 8. 4.; marcius ; junius ; marcius SZH, junius

27 tol rendszeresen razziaztak a Delivarosban. Az ejszakai igazoltatasok soran sza- mos bortonviselt, gyanus ruhazatu" embert allitottak elo. Egyikiik a helyi hirlap beszamoloja szerint vastag gumitalpas, csonadragos, feltomyozott haju, pakom- bartos" - tipikus jampec-jegyekkel megaldott fiu volt. Par nappal az igazoltatas elott szabadult, keteves bortonbiintetes utan. Csaladja mar evek ota a Deli varosban elt. 6 maga is itt lakott, es Sztalinvarosban dolgozott, mielott bortonbe keriilt.172 A Delivarost a cikkekben es visszaemlekezesekben ugy abrazoljak, mint amely menedekiil szolgalhatott a bortonviselt embereknek is, mivel itt elvegyiil- hettek a tomegben". Ez a sztereotipia nemcsak a Delivaros, de Sztalinvaros orszagos megiteleseben is megjelent. A Delivarosban 1958-ban tobb mint negyezer ember elt, koztiik 410 csalad es 800 gyermek. Az idetelepiilo, elmenni nem tudo csaladok szazaval laktak a tele pen. Jottek a felesegek, sok esetben a nagymamak, unokahugok is, akik itt akar- tak allando lakhelyet kapni, de abbol csak a vasmu dolgozoi reszesiilhettek. A tobb mint negyszaz delivarosi hazasparbol egy felmeres szerint 190 vadhazas- sagban" elt. Az onkenyes bekoltozes" divatjat szinten a komyek jellemzojekent abrazolta a hirlap, de ha valaki nem talalt igy lakhelyet, akkor bekoltozhetett a mar ott lako csaladokhoz is, alberletbe. Sok csalad jott az orszag kiilonbozo re- szeibol, nemegyszer hat-nyolc gyermekkel. Ezeket a varosi tanacs szandekozott visszakiildeni, de a szandekbol nem lett tett.173 Az alkoholizmus jelenletet a devians" viselkedesformakhoz kapcsolva a Delivaros eseteben sokkal inkabb hangsulyoztak, mint masutt. A hirlap negativ elojellel irta, hogy a fiistos kocsma" szamitott az egyetlen tarsasagi helynek, ahova az anyak polyas babakat is behoztak. A kocsma szolgalt ismerkedesi helyiil a eves serdiilo lanyoknak es fiuknak is.174 A barakktabor lakoit csak az 1960-as evekben sikerult atkoltoztetni az ujon- nan, nekik epitett csokkentett erteku (CS) lakasokba. Ezek a lakasok a kovetkezo- keppen neztek ki: gangra nyilo konyha, konyhabol nyilo egy vagy ket szoba, ajto nelkiili zuhanyzofiilke, gaz es tavfutes nelkiil.175 A visszaemlekezesek szerint a delivarosiak vittek tovabb magukkal azt az 6rokolt" eletformat, amit varosba keriileskor magukkal hoztak a falvakbol, ezert a CS-lakasok a mentalis terkepeken a barakktaborok tovabbelesekent jelentek meg. A Radar es a Delivaros a helyi hirlap leirasai alapjan leginkabb a harmadik vilag badogvarosaira emlekeztetett. A korabeli nem hivatalos diskurzus szerint a falu nyomora elol menekiilo parasztok" utja gyakran egy ilyen nyomomegyed- ben vegzodott. Az idoszakosnak nevezheto epitoipari munka gyakran munka- nelkiiliseget is jelentett az itt lakoknak.176 Ezek a szabalytalan" negyedek nem 172 SZH, szeptember SZH, november SZH, majus Miskolczi A szocializmusbeli munkanelkiiliseggel ideologiai okokbol (hivatalosan a szocializmusban megszunt a munkanelkiiliseg) - alig nehany munka foglalkozott. A tervgazdalkodas bevezetesevel parhuzamosan jelentkezo munkanelkiiliseggel foglalkozik (persze elsosorban annak megsziintetesevel"): 3aksay voltak szoros kapcsolatban az alapveto varosi halozattal sem infrastrukturalisan, sem a sztalinvarosiak mentalis terkepein. A sztereotipiak szerint a nyomomegye- dek atmenetet kepeztek a varosi es a falusi komyezet kozott. A bunozes, a pros- titucio, a leanyanyak nagy szama, az alkoholizmus, a munkanelkiiliseg e spontan telepiilesekre jellemzo tarsadalmi csapasok" - irja Bernard Granotier a harmadik vilag badogvarosairol.177 Ugyanezeket a jellemzoket" kivetel nelkiil felsoroltak a sztalinvarosi barakktaborok abrazolasaiban is, ami miatt egy belvarosban elo ember a legritkabb esetben fordult meg a Radarban vagy a Delivarosban. Az ide- latogatok szamara a barakktaborok szolgaltattak a szocialis hatranyok es sze- genyseg abrazolasanak anyagat. Ennek oka nemcsak a terbeli vagy tarsadalmi ta- volsag, hanem a tarsadalmi szakadekok diskurzusbeli tulhangsulyozasa is volt. Az ovdros es az alvofalvak A Sztalinvarosi Hirlap szerint az ovarosnak vagy ofalunak hivott regi Dunapentelere tovabbra is a falusi viszonyok voltak jellemzok. Az itt lakok tobbsege to- vabbra is mezogazdasagi munkakkal foglalkozott, kill on iiltek meg a nagyobb iinnepeket a varosiaktol, meg a felvonulason is kiilon vettek reszt. A helyi hirlap altal sugallt kep az ofalurol abba a hivatalos kozbeszedbe illeszkedett, amely, tel- jesen elvalasztotta a falusi multat a modem varosi jovotol. Emiatt csak elvetve ta- lalunk emlitest arra, hogy az ovaros az ipari munkahellyel rendelkezo alberlok reven kapcsolodott Sztalinvaroshoz, vagy hogy az egyhazi unnepek es a temete- sek alkalmaval az ujvaros" lakoi lejartak az ofaluba, aminek az volt az oka, hogy a varos uj reszeben sem templomot, sem temetot nem epitettek. A szertarta- sok es a falusiasnak tartott szokasok tovabbeleseben komoly szereppel birt az ofalu, amirol a hirlap igen ritkan irt, megis az egyhazi unnepek alkalmaval (kara- csonykor es husvetkor) Sztalinvaros lakoi az ofalui templomba jartak. A hirlap szerint az ofalu mind infrastrukturalisan, mind a lakossag foglalko- zasi osszetetelet tekintve eltert Sztalinvarostol, es ugy kapcsolodott a varoshoz, mint azok a falvak, ahonnan a nepesseg egy resze Sztalinvarosba jart dolgozni. Azt szinte teljesen elhallgatta a lap, hogy a kezdeti evekben a varos epitoi vagy a gyar munkasai es vezetoi koziil rengetegen szalltak meg eppen az ofaluban - vagy a komyezo falvakban -, mivel nem tartottak megfelelonek a varosi szallaso- kat.178 Emiatt a tobbi varosreszhez viszonyitva az ofalurol kialakult benyomaso- kat es varosolvasatokat tukrozi legkevesbe a Sztalinvarosi Hirlap. Ennek oka a falusi eletvitellel szemben megalkotott varosi eletforma ujszerusegenek hangsu- lyozasa lehetett. Az ofalu eseteben kevesbe tiintethettek fel bunkent" a falusi- as" eletformat vagy az allattartast, mivel a diskurzusban az ofalu a multat kep- viselte ban a varos ipari dolgozoi ( fo) kdziil a naponta ingazok szama meghaladta a 2800 fot. Az ipari iizemekbe 16 kozsegbol erkezett naponta jelentos 177 Granotier V. Tibor visszaemlekezese szerint a beruhazas legfelsobb vezetoinek Kulcson volt hazuk, onnan jartak be

28 szamu munkaero. A legtobben a helyi es a szomszedos dunavecsei jarasbol es Tolna megye nehany eszaki kozsegebol jottek. A legnagyobb vonzast a varos Dunafoldvarra, Racalmasra, Perkatara es Nagyvenyimre gyakorolta. A tobbseg kezdetben teherautokon vagy szekeren, esetleg vonattal, mig kesobb tulnyomo reszt busszal jott naponta a varosba.179 Az ingazas olyan alvofalu"-gyurut jelen- tett a varos koriil, amely a varosban lakok mentalis terkepet modositotta, ugyan- akkor hivatalosan csak abban a diskurzusban jelenhetett meg, amely szembeallitotta a varosiasnak es falusiasnak tartott eletformat. Mikozben valtozott a Sztalinvarosban elok lakohelyi komyezete, lakasuk minosege es hasznalati targyaik, a fejiikben elo kep az egyes varosreszekrol jo- val lassabban alakult at. Mikor uj lakasba koltoztek, lehet, hogy elobb vettek figyelembe a lakas minosegenel azt, hogy mit frt az ujsag, es mit beszeltek az emberek a komyekrol, ahol a lakas van. Ez a spontannak nevezheto folyamat nagyobb aranyokban hatarozta meg a varos fejlodeset, mint a tervezoi elkepzelesek. A Sztalinvarosba bevandorlok kiilonbozosege minden kozponti akarat el- lenere - ohatatlanul eltero normakat teremto lakohelyi kozossegeket hozott letre. A mentalis terkepeken keletkezo ovezetek hosszu tavon befolyasoltak a varos- lakok terhasznalati szokasait. Szinte egy idoben, ha nem elobb jott letre, es hosszabb ideig hatott a telepiiles fejlodesere egy varosreszrol kialakult sztereotipia, mint a varosresz valosagosnak" nevezheto kepe. 3. Hazudni kellett az oneletrajzban, ameddig lehetett": bevandorlas es atvaltozasok Rokonok es gyokerek Ekkoriban mondta a kisoregem, hogy ez Igy nem megy, lakasproblemank van. Hallotta, hogy Pentelen van lehetoseg, es mondjam el, mit tapasztaltam. Elmond- tam, hogy lattam egy gyarat, iizemet meg rettenetesen sok lakast, meg azt is hallottam, hogy akik odamennek, azok lakast kapnak. Azt mondja, hogy akkor menjiink el. Eljottiink ide..."180 A bevandorlok - ha nem el ott rokonuk - alig rendelkeznek informacioval arrol a varosrol, ahova bevandorolnak. Az esetek tobbsegeben egyszeruen a jobb elet" remenye sarkallja az embereket arra, hogy elhagyjak sziilohelyuket. Ez magaban foglalja a jobban fizetett munkat, a jobb lakast es kedvezobb eletko- rtilmenyeket, valamint az ott elo rokonok segltseget.181 Ez Sztalinvaros eseteben sem volt maskent, mivel az allam nem tudta adminisztratlv rendszabalyokkal odavezenyelni azt a tobb tlzezer embert, akik a varost es a gyarat felepltettek. 179 Dallos-Szabady (szerk.) Gyurina Jozsef visszaemlekezese. In: Miskolczi Kemper A Sztalinvarosba bevandorlok motivacioik abrazolasaban kiilonosen a lakas- hiany eloli menekiilest hangsulyoztak, ami az 1950-es evekben orszagszerte problema volt. Majdnem minden visszaemlekezesben elokerul az a fordulat, amely szerint elsosorban a lakas remenyeben koltoztek a bevandorlok a varosba. Ezekben nem szerepel azonban, hogy a bevandorloknak elozetes informacioja lett volna arrol, hogy a sztalinvarosiak egy resze meg hosszu ideig tomegszalla- sokon vagy barakkokban el; sem arrol, hogy milyen elet var itt rajuk. A mindennapi, gepies cselekedetek, sztereotipiak, elofteletek - mint a men- talitastortenet targyai - csoportkepezo tenyezokkent is ertelmezhetok. Egy ido ben, egyazon emberben tobb mentalitas letezik egymas mellett. Ennek vizsgalata szerfolott nehez, de alapveto kerdes. Az 1950-es evekben a varosokba koltozo vagy ott allando munkat vallalo, korabban tobbnyire mezogazdasagi munkabol elo, falusi" emberek eleteben, illetve eletvezetesi eszmenyeiben szamos olyan valtozas ment vegbe, amelyek a sztereotlpiakra epiilo falusi" es varosi" elet- mod fogalomparon keresztiil is bemutathatok. Vajon hanyfelekeppen abrazolhato az a korabban Csepelen dolgozo, kis fa- luban sziiletett, majd Csepelen alberletben lako esztergalyos, akinek sziilei 1945 elott napszamosok voltak, majd 1945 utan gyari munkasok. Tovabbmenve: az esztergalyos Sztalinvarosba erkezven sem kapott persze egybol lakast, hanem eloszor egy komyekbeli faluban szallasoltak el.182 Az illeto elozo lakhelye alapjan felig varosi, sziiletese szerint falusi, foglalkozasa szerint varosi, majd lakohelye szerint ismet falusi, sziilei foglalkozasa alapjan pedig az dont, hogy melyik ido- szakban vizsgaljuk az adott szemelyt. A legfobb nehezseget az okozza, hogy mi lyen jellemzok alapjan beszelhetiink egyaltalan a varosi" vagy a falusi" eletfor- ma kettossegerol. A problema az 1950-es evek Sztalinvarosaban is bekeriilt a koztudatba, amely ott a varosias es falusias eletformaelemek keveredeseben, illetve a falusi" es varosi" eletforma diskurzusbeli eles szembeallitasaban oltott testet. A helyi hirlapban es a hivatalos szervek beszedmodjaban kozponti szerepet kapott a fa- lusi-varosi ellentetpar hangsulyozasa. Ez abba a hivatalos ideologiaba illeszke- dett, amely szerint az allam egyik elsodleges feladata, hogy csokkentse - illetve megsziintesse a falu es varos kozti kiilonbsegeket. Ebben a diskurzusban a va ros a jovot es a modemitast kepviselte, mig a falu a multat es a korszerutlenseget, meg akkor is, ha az azt megelozo evtizedekben a magyar falvak tobbnyire a nepi", tradicionalis" eletmod meseszeru (vagy nyomorusagos) tajaikent jelen- tek meg.183 Ezzel szemben az 1950-es evektol a falvak nemcsak a telepulespoliti- 182 FML XXm/ d as lakaskerelmek. 183 A varosantropologia magyarorszagi adaptdciojanak korlatozott megjclcn6se miatt a neprajzban hosszu evtizedekig jelen volt (helyenkent van) ez a megkozelltes. A falu es a varos megkiilonboztetese a nepi-urbanus vita" hatasait is magan hordozo haboru elotti szociografiai irodalomban annyiban jelentkezett, hogy a nep" eredeti szokasait, vagyis a nepszok4sokat a falvakban" 416 emberek oriztek meg, vagyis ok a letetemenyesei a nepi kulturanak. Mindebbol az kovetkezik, hogy rajtuk keresztiil lehet bemutatni a meg technika altal erintetlen nepet, nepi lelkiiletet. A legnagyobb hatasu szociografiak tobbsege - Szabo Zolt4n irasait leszamitva - ennek kovetkezteben a pusztak" es a,,falvak" nepet mutattak be. Szabo Zoltan nem vdlasztja elesen 52 53

29 kaban,184 hanem a hivatalos es felhivatalos kozbeszedben is - eletkeptelen" es gazdasagtalan" telepiilestipusnak minosultek, a falusias eletforma" pedig negativ elojelet kapott. Louis Wirth, Robert Redfield es Oscar Lewis nevevel jelezhetok azok a for- dulopontok, amelyek a varosokrol szolo irodalomban kozponti temava emeltek azt a kerdest, hogy a modem varosokba bevandorlok eletformaja gyokertelen" vagy,/transzformalt". Wirth sokat kritizalt elkepzelese szerint a csaladi kapcsolatok fontossagat a varosban felvaltja a szemelytelen kapcsolatok dominanciaja.185 Azota szamos olyan munka szuletett, amely eppen ezt cafolta, kimutatva, hogy a szomszedsagokban, a munkahelyeken, a vallasos kozossegekben es mas varosi kozegekben az emberek egymas kozti kapcsolatait a szemelyesseg es a kolcsbnbs fuggoseg jellemzik, ami Wirth szerint a falvak jellemvonasa.186 Mas kritikak sze rint Wirth elsosorban az iparosodas, nem pedig a varosiasodas hatasait irta le, mivel a preindusztrialis varosokban a nagy ipari kozpontokra jellemzo anonimi- tas es zurzavar" nem volt jellemzo.187 Mindezen kritikak ellenere Wirth cikke evtizedek ota hivatkozasi alapjat kepezi azoknak a megkozeliteseknek, amelyek a varoson beliili tarsadalmi hatarvonalakat, a varosokban elo idegeneket" vagy a bevandorlokkal kapcsolatos sztereotipiakat helyezik vizsgalodasaik kozeppontjaba. A migraciokutatasok (orszagok-telepulestipusok kozotti es etnikai vandorlasok) fellendiilese a nemzetkozi szakirodalomban olyan mereteket dltott az utobbi evtizedekben, hogy egyesek a migraciokutatast mar-mar onallo paradig- makent kezdtek ertelmezni.188 Ezekben a kutatasokban az egyik legtobb figyel- met a falvak lakoinak ipari varosba koltozese es a varosi eletforma adaptacioja kapta azon ertelmezesi kereten beliil, amely a nepi-urbanus" illetve falusi-va- rosi" ellentetparra epiilt. A leggyakrabban alkalmazott modell szerint a parasz- tok" az iparvarosba bevandorolva segedmunkat vegeznek es tobbnyire az azo- nos falvakbol erkezett tarsaikkal (rokonok, baratok) elnek. Az 1970-es evektol a bevandorlok egyeni motivacioi keriiltek a migraciokutatas fokuszaba, valamint azok a strategiak, amelyeket a bevandorlok a varosokban alkalmaztak. Ket alap- veto bevandorloi strategist kiilonitenek el a migraciokutatasban. Az egyik az egyeni strategia, amely szerint a bevandorlo sorsa elsosorban a sajat maga altal megteremtett eroforrasokon es onallo kezdemenyezesein mulik; a masik szerint a bevandorlo tevekenyseget elsosorban az a csoport orientalja, amely segit neki el- igazodni, munkat es szallast talalni a varosban (baratok, rokonok, ismerosok). kiilon a falu" es a varos" fogalmat, ezaltal abrazolasaiban a nep" lakohelye nemcsak a falu", hanem a varos" is. Peldanak okaert sziilofalujanak nevezi azt a Visegradi utcai berhazat, amelynek harmadik emeleten Iakott, valamint a Cifra nyomorusag''-ban ugyanolyan fontos szereplokent abrazolja az iparbol eloket, mint a parasztsagot". Szabo Zoltan Uo: 1986.; Errol bdvebben, illetve Szabo Zoltan szodografusi szerepfelfogasarol: Nemedi ; Belenyi 1996, Valuch Wirth Gans 1967.; Whyte, William F ; Hannerz Sjoberg A torteneti migraciokutatasok magyar adaptaciojdra pelda: Feios 1993.; Puskas 1982.; Gyani A varosi bevandorlast nagymertekben befolyasolja a rokonsag megtelepedese. A bevandorlok az elso idoszakban - de lakas- vagy penzhiany eseten kesobb is - egyik rokonuknal keresnek szallast. A bevandorlok tobbsege egy idoben alkal- mazza az egyeni es a csoportorientalt strategiakat. Azonban George Gmelch sze rint az egyeni strategiak dominanciaja elsosorban a kozeposztalybeli, magasabb iskolai vegzettseggel rendelkezo bevandorlokra jellemzo, akik hamarabb atlatjak egy varos mukodeset. A csoportorientalt bevandorloi strategiakat szerinte elso- sorban a falusi, alacsonyabb iskolazottsagu bevandorlok alkalmazzak (ez az el- kepzeles orszagokra alkalmazva ugy fest, hogy az iparilag fejletlen orszagokbol erkezok csoportorientaltabbak az iparilag fejlettebb orszagokbol erkezoknel). A fenti modellek erthetobbe tehetik a bevandorlok orientaciojat, ugyanakkor lehetseges, hogy maguk a modellek is eroteljesen epitenek azokra a konstrukci- okra, amelyeken keresztiil a tarsadalom kuldnbozo csoportjaihoz tartozo szeme- lyek sajat bevandorlasukat abrazoljak. Ez erzekelheto a Sztalinvarosban munkat vallalok visszaemlekezeseiben is. A falvakbol erkezett, alacsonyabb iskolai veg zettseggel rendelkezo visszaemlekezok elsosorban a rokoni segitseget es inditta- tast emlitik bevandorlasra osztonzo tenyezokent, mig a magasabb iskolai veg- zettsegu vagy magasabb statuszu foglalkozast uzok tobbnyire az egyeni szakmai vagy anyagi ervenyesiiles lehetdseget hangsulyozzak.190 Altalanos sztereotipia, hogy a falusiak szamara a varosi elethez valo alkal- mazkodas szamos konfliktussal es nehezseggel jar. Robert V. Kemper kutatasai alapjan ugy veli, hogy ezen konfliktusok es nehezsegek feltetelezese abbol a hit- bol taplalkozik, amely szerint a varos bomlaszto hatassal van a hagyomanyos er- tekrendre es a szemelyes kapcsolatokra. Velemenye szerint az eles fogalmi el- valasztas helyett a falvak es varosok kdzti kolcsonhatasoknak, az eletformak egymasra hatasanak es a novekvo informaciocserenek a vizsgalata jellemzi az utobbi idoben a tema kutatasat.191 A migracio nagy tarsadalmi mobilitassal jart egyiitt a szocialista korszakban is.192 A hagyomanyosan falusinak" tartott szokasok tovabbelese Sztalinvarosban valoszinuleg eltero volt szarmazas, iskolai vegzettseg, foglalkozasi statusz es nem alapjan. tigy tunik, hogy legjobban a csaladjukhoz odakoltozo, elszigetelt, baratok es munkahelyi ismerosok nelkiili, idosebb bevandorlok, azon beliil is a nok: ragaszkodtak azokhoz a szokasokhoz, amelyeket meg a szukebb komye- zetiik is falusiasnak" tartott. Dobos Ilona egy idos Sztalinvarosba bevandorlo asszonyrol - aki fejkendosen, a nappali ruhajaban" aludt meg Sztalinvarosban is - leirja, hogy Joskat, az unokajat ugy tiszteli, mint egy varosi urat. Merthogy nadragos ember, meg aktataskat hord. Mar megszolitani sem nagyon meri. Ebed- nel le nem rilne vele egy asztalhoz, csak a sparheltnal huzodik meg, tenyereben szorongatja a tanyerjat. [...] Sokat beszel a halalrol, rendezgeti a halottas ruhajat. Szep kotenye van a nagy utra, mert azt mondja, Szuz Maria sima, ha ezt nem vi- 189 Gmelch Miskolczi ; Dobos ; ; 171.; Tapolczai 1977.; V. Tibor es B. Janos visszaemlekezese. 191 Kemper Simic

30 seine. Ezenkiviil az asszony ugy tudta, hogy a szemelyi igazolvanyat majd vele egyiitt el kell temetni.193 A magas foku tarsadalmi mobilitas es a bevandorlas Sztalinvarosban is parhuzamos jelenseg volt. A sztalinvarosi kozjegyzo altal ben targyalt hagyateki iigyekben szamos esetben elofordult, hogy ma- gasabb foglalkozasi es lakohelyi statuszu szemelyek falvakbol vandoroltak be, vagy ott sziilettek.194 Valoszinuleg azok tapasztaltak meg legjobban, hogy a varosi kulturabol ki- rekesztik oket, akik olyan komyezetbe kerultek, ahol eppen falusias" voltuk mi- att nem szamitottak az olyan szokasok bevettnek, amelyek a szukebb kornyezet- ben meg elfogadottak lehettek (babonas tortenetek, tajszolas). Egy dunapentelei venlany" amikor korhazba kerult' kiszakadt megszokott komyezetebol es ha- gyomanyos beszedtemai helyett ujakat volt kenytelen valasztani: Azelo'tt mesel- tem szellemekrol, tiinderekrol, de fekiidt itt ket szaktarsno, azok mondtak: Nem szegyellem magam? Ven fejjel ilyen bolondsagokat hiszek? Hat azota mar csak arrol beszelek, hogy volt, mint volt, mikor meg gyerek voltam."195 A Sztalinvarosba bevandorlo nok jelentos resze alacsony statuszu foglalkozast uzott, vagy hosszu ideig egyaltalan nem volt munkahelye.196 Elsosorban ez es a nokkel szemben tamasztott szerepelvarasok voltak az okai annak, hogy a sztalinvarosi noi bevandorlok eltero modon illeszkedtek be a helyi tarsadalomba, mint a ferfiak. Az 1980-as evekig a nok migracioja elhanyagolt kerdesnek szami- tott a nemzetkozi szakirodalomban. Ennek oka az a felteves volt, hogy a bevan dorlok tobbsege hiatal ferfi, aki gazdasagi okokbol hagyja ott szulohelyet.197 Azok a nok, akik elhagytak otthonukat vagy ferjiiket kovettek, tobbnyire kiestek a vizs- galatokbol. Bar az elso bevandorlok tulnyomo tobbsege valoban ferfi, egy ido utan az arany helyre all, es a nok is kovetik oket (ahogy ez Sztalinvarosban is tor- tent).198 Nici Nelson az egyediilallo (megozvegyiilt vagy elvalt) nok varosi bevan- dorlasa kapcsan azok tulelesi strategiajat vizsgalta. Ennek kapcsan megallapitot- ta, hogy a varosba bevandorolt egyediilallo nok tulelesi modszereiben kiilonos jelentoseggel birtak az un. matrifokalis" kapcsolatok, vagyis szerinte a noi be vandorlok a szokasosnal szorosabb kapcsolatot tartottak fent az anyjukkal, lanytestvereikkel, lanyaikkal es unokahugaikkal.199 Arra, hogy a bevandorloknal az anya-lany kapcsolat erosebb, mint az apa-fiu kapcsolat (meg akkor is, ha gyakran tobb konfliktussal terhelt, ami ep pen ezt erositi), mar Young es Willmott is felfigyelt az 1950-es evekben. Ok ezt azzal magyaraztak, hogy a nok reprodukcios munkajanak (haztartasi munka, 193 Dobos FML Sztalinvarosi kozjegyzo iratai. Hagyateki ugyek. 195 Dobos Meg 1960-ban is, mikor mar tobb olyan ttzem is mukodott (1958-tol), amelyeket a noi munkaclyteremtes szdndekaval hoztak letre, a varosban megszamlalt (vagyis a KSH latokorebe kerult) nok 60%-a eltartottnak szamitott, mig a ferfiaknal ugyanez az arany 27% volt. Dunauivaros : r r J A masodik vilaghaborut koveto magyarorszagi noi migraciorol ir mikrotorteneti megkozelites-,oq b,en: T th Eszter Zsofia 2003a. 198 Brettel Nelson gyerekneveles, sziiles)200 szinte valtozatlan volta miatt nagyreszt meg ma is any- juk nyomaba lepnek, es az 6 foglalkozasat oroklik, ezert rengeteg vonatkozasban azonosak az erdekeik es az erdeklodestik. [...] A ket no azert tud olyan hateko- nyan egyiittmukodni, mert a fiatalabbnak egyreszt ugyanaz a murtkaja, masreszt pedig a munkavegzes mikentjet az idosebbtol tanulta." Ezzel szemben az iparo- sodas megsziintette ezt az allapotot az apa-fiu kapcsolatban, mivel a ferfiak a munkajukhoz sztikseges tudast az indusztrializacio hatasakent nem a csaladban, apjuktol szerzik meg.201, A sztalinvarosi egyediilallo nok eseteben is gyakran megfigyelheto, hogy el- sosorban norokonaikkal tartottak fenn szorosabb kapcsolatot, nekik nyujtottak tamaszt vagy toliik kertek segitseget. A csaladi kapcsolatok ilyen melysegere per- sze nehez kovetkezteteseket levonni a multbol, megis ugy tunik, hogy az idos anyakat tobbnyire hazassagban elo lanyuk vette magahoz, ami a nokkel szemben tamasztott szerepelvarasokbol is kovetkezik. Erre a varosi tanacs szocialis cso- portjahoz benyujtott azon kerelmekbol lehet kovetkeztetni, amelyekben a sziilok gyermekeiket tartasdijra akartak koteleztetni, vagy a sziilo kerte, hogy helyezzek el szocialis otthonban.202 A valoperekbol ugy tunik, hogy a birosag elott a ferjek es a ferjek iigyvedjei eloszeretettel hangsulyoztak azokat a konfliktusokat, ame lyek abbol szarmaztak, hogy felesegiik nem rajuk, hanem anyjukra vagy nove- riikre hallgatott.203 Persze konnyen lehet, hogy ez nem igy volt, hiszen a valope- rekben a konfliktusokat altalaban kiszinezve, felnagyitva adjak elo. Azonban azt, hogy melyik osszeiitkozest es milyen mertekben ecseteltek a peres felek, elsosor ban a birosag elvarasai hataroztak meg. Ezek szerint a birosag szemeben a ferji hatalommal" szembehelyezett anyai vagy noveri befolyasolas bunnek is sza- mithatott. Ugyanez a konfliktus tetten erheto abban a jelensegben, hogy a ferjek es iigyvedjeik eloszeretettel panaszkodtak a feleseg anyjanak vagy noverenek odakoltozesere, az abbol fakado fesziiltsegekre, mig a felesegek a fennmaradt va- loperekben ezt egyszer sem tettek.204 Az egyediil maradt felesegek (ferjiiktol kii- lon elo, elvalt, megozvegyult) eseteben nem volt ritka, hogy magukhoz vettek szinten egyediil elo edesanyjukat. Erre pelda P. Gezane tortenete,205 aki annak el- lenere, hogy szegenynek szamitott es barakklakasban elt, gondozasra magahoz 200 A nok reprodukcios munkaja" azert l'rja koriil jobban a noi tevekenysegszerkezet kulonbseget, mert a haztartasi munkat a modern varosokban egyre inkabb gepesitettek, ezert a klasszikusan haztartasi munkanak" tartott tevekenysegre (takaritas, fozes, mosas) forditott ido folyamatosan csokkent es csokken. (Arra a 19. szazadi - helyenkent manapsag is felbukkano - banalis megkozelitesre nem terek ki, amely a haztartasi munkat a szabadidos tevekenysegek koze sorolja.) A reprodukcios munka" ezzel szemben magaban foglalja azt a tcvekenyseget is, amelyet a no a nyilvanos terben vegez (bevasarlas, gyerek ovodaba, iskolaba elvitele-hazahozasa), tovabba a gyermekvaras, sziiles, szoptatas idoszakat is, ami a tobbihez kepest a legnagyobb fizikai energiakat igenylo munkakent is ertelmezheto. A reprodukcios munka fogalmarol: Zibell Young-Willmott FML XXIII/ d. 203 FML XXXI/ d. Cs. Vince. 204 FML XXX1/18. Dr. Tirpak Endre ugyv6d iratai. 205 Rola meg reszletesen szo lesz a szegenysegrol szol6 fejezetben. 57

31 vette idos anyjat.206 Olyan is elofordult, hogy egy magara hagyott lanyanya" gyenneke ver szerinti apjanak anyjatol kert es kapott segitseget.207 Magdalena Zaborowska az Egyesiilt Allamokba bevandorlo nok narrativait a tarsadalmi nem (gender) konstrukciojara osszepontositva elemezte. Abbol in- dult ki, hogy a bevandorlo nokrol elo sztereotipiak szorosan osszefuggtek a tar sadalmi nemmel kapcsolatos szerepekkel. A leggyakoribb sztereotipiak ennek nyoman arra az eloiteletre eptiltek, hogy a bevandorlo nok nem felelnek meg a tarsadalmi nemmel kapcsolatos szerepelvarasoknak. Emiatt sokukat rossz anyanak" es rossz haziasszonynak" tartottak, oket hibaztattak a fiatalkoruak bund- zeseert es a csaladi elet hanyatlasaert", ok voltak a prostitucioellenes mozgalom elsodleges celtablai, szexualis eletiiket kicsapongobbnak tartottak, mint az 6sla- kosoket". Zaborowska szerint ez utobbi azzal is magyarazhato, hogy szerinte azok a parasztlanyok", akikbol munkasasszonyok" lettek sokkal nyiltabbak voltak a nemisegiiket illetoen, mint a varosi lakosok. Ezt azzal magyarazza, hogy olyan zsufolt lakohelyeken es olyan nagy csaladokban nottek fel, ahol nap mint nap szemtanui voltak a meztelensegnek, a nemi kiilonbsegek, a szex es a sziiles latvanyanak. Ezzel szemben a rendes" noknek a test es annak funkcioinak ilyen nyilt es tudatos elfogadasa egyenlo volt a feslettseggel".208 A falurol" jott vagy egyszeruen csak bevandorolt lanyok szabadosabb sze- xualitasarol alkotott sztereotipiak nemcsak a Sztalinvarosrol szolo mitoszokban, hanem a Sztalinvarosi Varosi Tanacs vegrehajto bizottsaganak iilesein is megje- lentek. Az egyik abban a formaban, hogy a eves lanyok egy resze munkale- hetoseg hianyaban a hivatalos szervek szerint prostituciora hajlamos", masreszt gyakran veteti el gyermeket.209 A leginkabb elhanyagolt aspektusa a migraciokutatasnak a visszavandor- las", vagyis armak a vizsgalata, hogy a bevandorlok egy resze visszater sziilofa- lujaba. Tobben ugy velik, hogy az elvandoroltak visszakoltozese tobb szempont- bol is hasznos a kibocsato kozosseg szamara: a visszatero egyreszt szaktudast, masreszt penzt hoz vissza, nem beszelve azokrol a modem" szokasokrol, ame- lyek a varosban ragadtak ra. Robert Rhoades a visszaterok" vizsgalata alapjan ugy veli, hogy ezek a feltevesek korantsem alljak meg a helyiiket: a visszaterok jelentos resze azert ter vissza, mert nem tud beilleszkedni uj komyezetebe (tobb- nyire szaktudas es penz hianyaban), masreszt, ha szereznek is uj szaktudast, ki bocsato kozeguk keptelen hasznat venni ennek.210 Azok sorsa kovetheto a legnehezebben, akik Sztalinvarosban eltek nehany evet, majd haza vagy mashova vandoroltak. Az elszort adatokbol azonban kide- rul, hogy a hazakoltozottek kozott is akadt olyan, aki annak ellenere, hogy Sztalinvarosban a Delivarosi barakktaborban lakott, kervenyt irt a varosi tanacs- 206 FML Sztalinvarosi Birosag iratai. Biintetoperek. 4. d B. 314/1958. P. Gezane ugyc. 207 FML XXXI/18. Dr. Tirpak Endre tigyved iratai. 6. d. 6/17. iigy. Az apa es az apa anyjanak a lanyanyahoz" irt levelei megtalalhatok: Horvath 2001a. 208 Zaborowska FML XXIII/ d. A kozbiztonsag helyzetenek megvizsgalasa julius 26.; 16. d junius Rhoades hoz, amelyben kerte, hadd koltozhessen vissza a varosba. A tobboldalas level iro- ja egy asszony, aki koran elvesztette sziileit, gyermekkoratol nyomorgott, nehez fizikai munkat vegzett, majd az epitkezesen, Sztalinvarosban ismerkedett meg ferjevel. Harom gyerekiik sziiletett, majd leirasa szerint feije mostohasziiloje visszacsalta oket Nagykalloba. Rovid ido utan elzavarta oket, ezert kenytelenek voltak oten egy istalloba bekoltozni, ahonnan a levelet irta. A level 1960-ban szii- letett, es jellemzo a varos telitettsegere, hogy a varosi tanacs elnoke sajat kezuleg irta a hosszu kervenyre, hogy jo, ha Nagykalloban maradnak", vagyis elutasi- totta azt, hogy Sztalinvarosba visszatelepedjenek. A szocialis eloado hosszabb valaszaban igy ervelt: Sulyos hiba lenne, ha azt imank, pakolja fel gyermekeit, es jojjon, mikor tudjuk, hogy csaladot elhelyezni nem tudnank, igy felelosseget sem vallalhatunk erte. [...] Az oromet es boldogsagot nem egy varos adja meg, az benniink el vagy a kozvetlen komyezetiinkben, a gyermekiink mosolyaban, a ferjiink szereteteben, csak vigyazni kell ra, hogy el ne veszitsiik."211 Sztalinvarosbol valoszinuleg az koltozott el, akinek mashol lakast, szakkep- zettsege vagy kapcsolatai reven megelhetest kinaltak. Ezek nehany kiveteltol el- tekintve szinte kizarolag az ertelmiseg vagy a magasan kvalifikalt szakmunkasok koziil keriiltek ki. Az ertelmisegiek jelentos resze 1955-ig nem is kert letelepedesi engedelyt.212 A betelepiilok zomet kitevok, az iparvarosi lakashiany vagy falusi nyomor elol menekiilok szamara Sztalinvaroson kiviil nem letezett mas altemati- va. Ezert a legalacsonyabb kepzettsegu, falvakbol erkezo bevandorlok nemhogy menekiiltek volna a varosbol, eppen ellenkezoleg: ha eltavoztak, es vissza akar- tak temi, levelekben konyorogtek, hogy a varosban munkat es a barakkokban egy szobat kaphassanak. A kepzetlen munkaero elott azonban a varosi admi- nisztracio a kulonbozo betelepedest gatlo rendszabalyok gyakorlati veghezvitele- vel akkor zarta be a kaput, mikor mar nem volt rajuk sziikseg, mert az epitkezes nagyreszt befejezodott, es a gyari termeles megindult. A varosbol hazavagyo- dok" kozott valoszinuleg a legnagyobb aranyban azok voltak, akik sem munka- helyiik, sem lakokomyezettik reven nem voltak kepesek beilleszkedni a helyi tar- sadalomba. Koztuk magas aranyban talalhatunk idoseket, volt, aki meg falujat sem nagyon hagyta el, mielott a varosba jott.213 A visszavandorlas ezek alapjan elsosorban nem azokra volt jellemzo, akik a varosban szaktudast, baratokat, tar- tos szocialis kapcsolatok szereztek, majd hazaterve tudasukat hasznositottak, ha nem inkabb azokra, akik nem tudtak megkapaszkodni a varosban. Zdravko Mlinar a jugoszlaviai (ma szloveniai) Novo Velenjeben folytatott kutatasai soran arra az eredmenyre jutott, hogy a bevandorlok barati kapcsolatai- nak kialakitasa szoros osszefiiggest mutat a tarsadalmi statusszal.214 Mas kutata- sok is alatamasztjak, hogy a bevandorlo nok vannak kiteve leginkabb a tarsadal mi elszigetelodes veszelyenek: ha nines munkahelyuk, ferjiikon es gyerekeiken kiviil alig tudnak beszelni valakivel.215 Dobos Ilona az 1950-es evek elejen Sztalin- 211 FML XXIU/ d. Eu. o. 212 A varosban dolgozo ertelmisegiek nagy resze nem ker letelepedesi engedelyt, es igy legtobb a munkasok szama, akik letelepedesi engedelyt kemek." FML VB 10. d szeptember Dobos Mlinar Young-Willmott

32 varosban keszitett interjujaban egy idosebb asszony legjobban az ismerosok hia- nyara panaszkodott, meg akkor is, ha elotte elmondta, hogy a falubol tobben is vannak itt az epitkezesen". Jo lenne itt, nines az a nehez foldmunka. Csak olyan idegen ennekem. Ez a sok egyforma haz... Mindenki pufajkaban jar. Milyen szep volt otthon, mikor meg lanyok voltunk, vasamap kioltozkodtiink a hugommal, es mentiink a templomba. Meg talan az a legrosszabb, hogy itt senki sem ismer. [ ] Most mar nekem csak az a fontos, hogy a Joska fiam ne hagyjon egyediil, ha meghazasodik."216 Ezzel szemben egy ertelmisegi ferfi visszaemlekezeseben eppen barati kap- csolatainak kiterjedtseget hangsulyozta, amellyel reszben a varos pozitiv imazsat erositette. Emlekei szerint a kezdeti idoszakban meg azok is meg tudtak talalni a varosban a barati tarsasagukat, akik egyebkent hetvegen az Operaba vagy szin- hazba mentek Budapesten. Sok baratunk volt. Elsosorban ott a helyi orvosok. Meg a helyi lapnak a szerkesztoi, ujsagiroi. Azok az ertelmisegiek, akik, meghoz- za nem is annyira a muszakiak, hanem azok az inkabb human ertelmisegiek, akik a varosban voltak. Volt egy par igen kituno ember szinten. Olyan erdekes volt. Ennek a varosnak azert egy hallatlan vonzasa is volt."217 A vonzerot persze a bevandorlok jelentos reszenek a magasabb kereset vagy a lakashoz jutas reme- nye jelentette, megis felmeriilt az az elkepzeles, amely a kollektiv elet" hivatalos mitoszahoz kapcsolodva a sztalinvarosiak eletet barati tarsasagok eletekent abrazolta. ; v ' */;- Eszerint meg azok is kiilon barati tarsasagot alkottak, akik az 1930-as evek ertelmiseget kepviseltek a varosban: Volt egy reteg, amelyiknek Kulcson volt hazuk. A Wolf Johanna meg egy par vezeto. De az megint egy zartabb kor volt. Mas generacio volt. Hanzi nenivel, ugy hivtuk, aztan joban voltam nagyon oreg koraban is, de csak ugy, hogy talalkoztunk, megpusziltuk egymast, hogy van mint van, stb. Melyebb emberi kapcsolat nem epiilt ki. Ezek a 30-as evek vezeto ertelmisegehez tartoztak. Es ez egy masfajta vilagnezet volt. Mi azert ottan ifju forradalmarok voltunk, amit nem, szerencsere nem eltiink ki, de azert mashon- nan neztiik a vilagot."218 A ket reteg szetvalasztasa a visszaemlekezo tarsadalom- kepebol is fakadhat, amelyre valoszinuleg nagy hatasa volt a korabeli tarsadalomrol szolo hivatalos elkepzeleseknek. A sztalinvarosi bevandorlokat - nem kis mertekben a korabeli hivatalos dis- kurzus hatasara - a visszaemlekezok eletformacsoportokra bontjak. Amikor a be- vandorlasrol beszelnek, az eltero eletformacsoportok konfliktusai keriilnek az el- beszeles kozeppontjaba: Kezdtek akkor a diosgyori, ozdi kohoipari reszlegek tonkremenni, es onnan verbuvaltak ide munkaerot. Es itt munkasszallokban lak- tak. A munkasszallokban jol el voltak latva. Eszak-magyarorszagi gyerekek esapatostol lettek idehozva, nemesak gyerekek, felnottebbek is. Es azok osszetartobbak voltak, hoztak a genjeikben onnan. Mezofalva mezogazdasagi resz volt, es amikor Dunaujvaros, Sztalinvaros epiilt, folszipkazta onnan is a munkaerot. Egy fold- 216 Dobos V. Tibor visszaemlekezese. 218 V. Tibor visszaemlekezese. 60 muvelesbol elo fiatal, hogy mondjam, nem is volt annyira ezekben a csibesz dol- gokban bent, mint az Ozdrol, Diosgydrrol, Miskolcrol idekeriilt esapatok. Nem akarom oket megserteni, biztosan elnek egy jo paran belole. Ilyen konfliktusok voltak akkor."219 Az esetek tobbsegeben a bevandorlokat ugy abrazoljak, mint akik fokozato- san adaptaljak a varosi eletformat, magukeva teszik a helyi normakat. Sztalin varos eseteben azonban a bevandorlas elott mindossze a dunapentelei, falusi eletforma letezett, ami a hivatalos es nem hivatalos varossal szembeni elvarasok- nak sem felelhetett meg. A budapesti, ozdi vagy eppen alfoldi bevandorlok sza- mara a kezdeti idoszakban nem letezett dominans kultura", mivel a varos va- rosias" lakoi egytol egyig bevandorlok voltak. Persze a bevandorlok nemesak ott hatnak a varosi eletformara, ahol korab- ban nem letezett ilyen, hanem olyan nagyvarosokban is, ahol a varosi kultura ev- szazadokra tekint vissza. Sztalinvaros eseteben a bevandorlok normateremtese mellett a hivatalos szervek elvarasai alakitottak ki, hogy mi szamit a varosban elfogadhatonak" es mi elfogadhatatlannak". A bevandorloi normateremtes ha- tosagi tamogatasara pelda az a szomszedsagi per, amelyet a kesobb kolonia- nak" kikialtott L epuletek lakoi kezdemenyeztek.220 Az esetben megfigyelheto a szomszedsagi kapcsolatok jelentosegenek tulertekelese is, ami arra utal, hogy a leginkabb elszigetelt haztartasbeli nok" szamara a szomszedsagi kapcsolatok nem csak a tavolban maradt rokonsagi kapcsolatokat potoltak.221 Szamukra a szomszedsagi viszonyok is jelkepeztek a helyi tarsadalomhoz kapcsolodast. Ez volt az oka annak, hogy a regi epitesu hazakban megfigyelthez hasonloan,222 a szomszedsagi kontroll egyfajta tarsadalmi ellenorzes tovabbelesekent mukodott. A bevandorlok kozotti szomszedsagi konfliktusok gyakorisaga Sztalinvarosban is a szomszedsagi kapcsolatok intenzitasanak es a szomszedok egymas feletti ellenorzesenek novekedesere, nem pedig a gyengiilesere enged kovetkeztetni. A szomszedsagi kapcsolatokrol szolo irodalomban alaptetel, hogy a hagyoma- nyos, belso udvaros hazak kifejezetten elosegitik a szomszedsagi kapcsolatok erosodeset, szemben az uj epitesu ponthazakkal. Az itt lakoknak kevesebb lehe- tosege van arra, hogy egymassal talalkozzanak. Ugyanakkor tobb kutatas arra az eredmenyre jutott, hogy az uj epitesu hazakban is ugyanolyan intenzivek marad- hatnak a szomszedsagi kapcsolatok, mivel elsosorban nem az epitett komyezet, hanem a szomszedsagban elok tarsadalmi strukturaja, a nok munkavegzesben betoltott helye es a lakok fluktuacioja hatarozza meg, hogy mennyire erosek a szomszedsagi kapcsolatok B. Janos visszaemlekezese. (Kiemeles tolem.) 220 FML XXXI/ d. 1/8.; 1/ A szomszedsagi kapcsolatok - hasonloan a fentiekhez - a rokonsagi kapcsolatok potlekakent jelennek meg mas szocialista varosban" is. PI. a haboru utani Bukarest egyik legnagyobb bevandorlast megelo negyedeben, a Progresulban, meg akkor is, ha a bevandorlok szoros kapcsolatot tartottak fent az eredeti lakohelyukon maradokkal (akaresak Sztalinvarosban). Ogrezeanu Zibell Zibell Erre az eredmenyre jutott Munster uj es regi epitesu negyedeinek szomszed sagi kapcsolatait osszehasonlitva: Engelhard A sztereotipiakkal ellentetes modon, hasonlokeppen a szomszedsagi kapcsolatok magas intenzitasat figyeltek meg egy nemet uj, magasepi- 61

33 Sztalinvarosban az L epiiletek, hatalmas, belso udvarukkal, az udvaron be- liil talalhato intezmenyekkel (bolcsode, bolt, jatszoter) es az oda nyilo lepcso- hazakkal noveltek a szomszedok talalkozasainak gyakorisagat. A szomszedsagi kapcsolatok fontossagat a nagyaranyu noi munkanelkiiliseg is novelte. Emiatt a haztartasbeli" nok tarsadalmi kapcsolataikat javareszt a belso udvar altal hata- rolt felnyilvanos terben teremtettek meg. Mindennapi tevekenysegiik soran - a bevasarlast leszamitva224 alig mozdultak ki abbol a terbol, amely a szomszedsag ellenorzese alatt allt. A sztalinvarosi szomszedsagi pert megelozden a szomszedok kozotti osszeiitkozes egy viszonylag hetkoznapi esettel kezdoddtt. R. Gyula 1956 nyaran rendszeresen valtott muszakban dolgozott hegesztokent a vasmuben, ezert nap- kozben tobbnyire aludni szeretett volna. A ferfi Budapestrol szarmazo felese- gevel ugy koltozott Sztalinvarosba, hogy Nyiregyhazan visszaadta a tanacsnak lakasat, ezert cserebe az L epiiletekben, az Erkel-kertben kapott egy foldszinti la- kast. A szomszedok kozotti konfliktus egyik forrasa az volt, hogy a gyerekek napkozben rendre R.-ek ablaka alatt levo jatszoteren jatszottak. R. Gyulane, hogy ferje pihenni tudjon, tobbszor elzavarta a gyerekeket. A fiilsiiketito napkozbeni favagas miatt osszeszolalkozott a folottiik lako O. Gyorgynevel. A haz lakoi rendszeresen kolcsonkertek egymastol haztartasi eszkozoket, elelmiszert vagy penzt, ingyen vagy penzert vigyaztak egymas gyermekeire. A szomszedos vegyesiizletben gyakran hitelbe vasaroltak. R.-ne haztartasbelikent" egesz nap ruhakat varrt otthon, amivel valoszinuleg jelentos jovedelemre tettek szert. Ferje rendszeresen vallalt radiojavitast es mas haztartasi" gepjavitasokat, ami szinten novelte a csalad beveteleit. R.-ne egy ido utan nem javitotta ingyen nehany szom- szedja ruhajat, es ugy tunik, ferje sem vallalt ingyen radiojavitast. A hazban lako csaladok tobbsegeben a ferjek a vasmuben dolgoztak, a felesegek pedig haztar- tasbeliek voltak, de ugy tunik, hogy egyeb forrasbol (takaritason, gyermekmeg- orzesen kiviil) jovedelmiik alig szarmazott. Valoszinuleg R.-ek maszek" bevete- lei is hozzajarultak ahhoz, hogy a csaladra a szomszedok irigykedve neztek. Az ugyvedi beadvany szerint R.-ne Budapesten kiilon kertes hazban lakott. Az iigyved szerint mikor R.-ne bekoltozott az Erkel-kertbe, meglepodott azon, hogy percenkent csongettek be hozza O.-netol, a perbeli sertettol kezdve a haz tobbi lakoi is, es egyikiik egy tojast, a masikuk daralot, a harmadik valami mast kert kolcson. Meghallottak, hogy varr, s elkezdodott az ostrom, hogy a haz lakoi- nak es gyerekeinek varrjon. Amikor mar megunta azt, hogy allandoan molesz- tesu lakotelep (Hochdal) eseteben, ahol eppen a kozeposztalybeli csaladokban (ahol a legmagasabb volt a haztartasbeli nok aranya) figyeltek meg a Iegintenzivebb szomszedsagi kapcsolatokat. Vierecke Altalanos sztereotlpia, hogy a falusi szomszedsagi kapcsolatok intenzivebbek, mint a varosiak. Ezzel szemben Josef Ruland egy falu 4s egy varos szomszedsagi kapcsolatainak osszehasonlitasaval bizonyitotta, hogy a szomszedsagi kapcsolatok nem a teleptilestipustol, hanem a helyi tarsadalom szerkezetetol fiiggnek. Ruland A bevasarlas soran megtett ut - ha a bolt nem a szomszedsagban van - a legfontosabb Iehetoseg a..haztartasbeli" nok szamara, hogy szomszedsagukon kiviili tarsadalmi kapcsolatokat teremtsenek. Zibell taljak, megtagadott mindent. S evvel elkezdodott a haz osszefogasa. A haz leg- rosszabb lakoja lett egyszerre."225 R.-ne kikozositeset gyorsitotta, hogy arra hivatkozva, hogy sajat gyerekei mindig..nettek es tisztak", megtiltotta nekik, hogy az udvari gyerekekkel jatsza- nak, mondvan, hogy ok apolatlanok es mosdatlanok". A szomszedasszonyok ettol fogva uriasszonykent" kezdtek emlegetni, amit R.-ne gyakran a biid6s kommunistak" megszolitassal halalt meg. A hazban lako parttitkar..tarsadalmi munkat" szervezett a haz elotti tavfutesi godrok asasara. R. Gyula nem asott. A parttitkame kerdore vonta ezert R.-net, aki erre szerinte azt valaszolta: Hadd dolgozzanak a biidos kommunistak, hadd assanak, az en ferjem bizony nem fog nekik asni." Az, hogy valakit az L epiiletekben lebudoskommunis- taztak" persze korantsem jelentette azt, hogy emiatt feljelentettek volna. Becsii- letsertes" vagy ragalmazas" vadjaval pedig emiatt a kijelentes miatt nem fordul- hattak birosaghoz. Azonban egy perre fajulo konfliktus soran az emberek eloszeretettel hivatkoztak peres ellenfeliik politikai nezeteire. Csakhogy a szom szedok R.-net nem ezert pereltek be. A konfliktus az egymastol helyenkent eltero tamivallomasok alapjan valo szinuleg a kovetkezok miatt fajult perre: a haz iratlan szabalyanak szamitott, hogy szaritohelyiseg hianyaban a csaladok a kozos udvaron szaritottak a kimo- sott ruhakat. Az udvari kozos elet latszolagos spontaneitasa ellenere szigoru sza- balyokhoz volt kotve. Az egyik ilyen szabaly az volt, hogy az asszonyok egymas teregetohelyet nem veszik igenybe nyaran, amikor mar R.-net szinte veger- venyesen kikozositettek a haz lakoi maguk koziil, O.-ne tobbszor is R.-ne helyere teregette ki ruhait. R.-ne teregetohelyenek semmibevetele a hazban 616 asszo nyok szemeben szimbolikusan R.-ne semmibevetelet is jelentette. Amikor egy nap O.-ne ismetelten elkezdett R.-ne helyere teregetni, R.-ne kikiabalt az ablakon, hogy ha nem veszi le onnan a kotelet, akkor levagja. O.-ne erre - ismerve R.-ne hazbeli helyzetet - azt valaszolta, hogy..szeretne 6 azt latni". Erre R.-ne kisza- ladt, es szo nelkiil levagta a meg ruhak nelkiili kotelet. O.-ne ezt latva sirva fel- ment a lakasaba. R.-ne ugy velte, helyreallt a rend, es oda, ahonnan az iment vagta le a sza- ritokotelet, kikototte a sajatjat. Felteregette ra a frissen kimosott holmit, majd visszament lakasaba. O.-ne kozben lesben allt". Megvarta, mig R.-ne eltunik, majd lement, es elvagta a kotelet, igy az osszes ruha beleesett a sarba. Ezek utan ugyanott kiteregetett. R.-ne ezt kesobb vette csak eszre, majd 6 is levagta a ruha kat. Mikor mar az osszes ruha a sarban hevert, O.-ne es ferje az ablakban allva fellarmaztak az egesz hazat. A razudulo szitkok koziil R.-net - mint az kesobbi beadvanyabol kiderul az bantotta meg legjobban, hogy kijott avval a rettene- tes alakjaval". Erre azt kiabalta vissza O.-nenak, hogy hiaba girhes" O.-ne, a fer je megis titokban kurvakat tart". Erre M. Istvanne, a parttitkar felesege lekiabalt R.-nenek, hogy magat ki fogom koltoztetni a Delivarosba, mert oda valo". Ezek utan O.-ne becsiiletsertes ( girhes") es ragalmazas ( titokban kurvakat tart") miatt beperelte R.-net augusztus 14-en a Varosi Birosag R.-net bunosnek 225 FML XXXI/ d. 1/9. 63

34 talalta, es 500 Ft bfrsag megfizetesere kotelezte, amit a fellebviteli targyalason 350 Ft-ra mersekeltek. (R. Gyula keresete hivatalosan havi 1500 Ft volt, tehat a bfrsag komoly osszegnek szamftott.) Valoszfnuleg az eredmenyen felbuzdulva szeptember 12-en bement a Varosi Tanacs lakasiigyekkel foglalkozo iroda- jaba 13 szomszedasszony, es kertek R.-ek kilakoltatasat osszeferhetetlenseg" cf- men. Ennek nyoman az Ingatlankezelo Vallalat szeptember 22-en felszolf- totta az R. csaladot, hogy ket gyerekiikkel nyolc napon beliil hagyjak el a lakast. A szomszedsagi kozossegnek tehat sikeriilt elnyemie a hivatalos tamogatast", ami azt jelentette, hogy a szomszedok normai alol kibujni szandekozo R.-ne kol- tozni kenyszerfilt. A szomszedoknak sikeriilt sajat normaikat ugy megjelenfteni, hogy azok elfogadhatoak, sot tamogathatoak legyenek a hivatalos szervek (ta- nacs, bfrosag) szamara. Ezt ugy ertek el, hogy R. Gyulane magatartasabol azokat az elemeket emeltek ki, melyekrol tudtak, hogy a hivatalos diskurzusban azt el- ftelik ( antikommunista", k6z6ssegellenes", 6sszeferhetetlen", urizalo"). Ez- zel osszefiiggesben sajat normaikat is a hivatalos elvarasokhoz ( kozossegi", lo- jalis") igazftottak, amivel parhuzamosan megoriztek sajat ertekrendjiik egyes elemeit is.226 Zaborowska szerint a bevandorlo nok tobbsege azt a helyet, ahonnan jott, a dominans kulturaval szembeni massagat magyarazo es egyben szimbolizalo je- lensegkent abrazolta elbeszeleseiben.227 R. Gyulane ugyanfgy hivatkozott felleb- bezeseben korabbi kertes hazas budapesti" lakohelyenek normaira, szembeallft- va azt az L epiiletek zsufoltsagaval", iigyvedje pedig ezt felnagyftva a konfliktus elsodleges okat abban akarta lattatni, hogy minden kiilonosebb vizs- galat nelkiil a legkfildnbozdbb mentalitasu es modoru emberek keriiltek ossze egy-egy lepcsohazba".228 Ezzel az indoklassal ahhoz a hivatalosan elfogadott dis- kurzushoz csatlakozott, amely szerint a bevandorlok folytonosan harcolnak" az uj korulmenyekkel es egymassal, kiilonbozo eletformajuk miatt. A bevandorlok elbeszeleseikben gyakran alkalmazzak azt a semat, hogy megtelepedesiiket, megkapaszkodasukat harcok sorozatakent abrazoljak.229 A sztalinvarosi tanacshoz frt kiilonfele kerelmekben is se szeri, se szama az olyan fordulatoknak, mint hogy szulofdldjet es sziileit otthagyta felesegem, mindent otthagytak", vagy avval sertegetnek egyesek bennunket, mi a francnak jottiink ide a Felvidekrol elvenni a helybeliek kenyeret".230 A konfliktusokat kiemelo elbeszelessel szemben allnak azok a tortenetek (nemritkan ugyanattol a szemelytol), amelyek a rokoni segftseget hangsulyoz- zak. Michael Young es Peter Willmott egy haboru utan epiilt kelet-londoni boly- govarosban az 1950-es evekben folytatott kutatasaik alapjan a bevandorlas moti- vacio kozott elso helyen emlftik a rokonsaghoz kotott migraciot. Az elkoltozottek peldaja meggyozo a tobbiek szamara, a rokonok egymast segftik a bevandorlas- ban, fgy uj lakohelyiikon is kezdettol fogva jelen vannak a rokoni szalak. Ha egy csalad egyik tagja bevandorol, akkor magneskent vonzza maga utan a tobbieket is (lancmigracio).23 A rokonsaghoz kotott lancmigracio Sztalinvaros eseteben is megfigyelheto. A bevandorlast is lefro - eletrajzokat ismerteto - kervenyekben szinte mindig megjelenik egy rokon, aki a csalad betelepiileset segitette. A falusi szarmazasuak eseteben a falubeli tavoli rokon", a foldi" segftsege a visszaemlekezesekben is megjelenik. Volt egy kapolnasnyeki sziiletesu gepesztechnikus, aki apamat az allashoz Sztalinvarosban hozzasegftette. Ismerte a B. famfliat, marmint Kapolnas- nyeken. A B.-k penzesek, csizmadiak, ilyen rokonsagi elven. Harom nagy csalad volt, es 6 is kozel volt a rokonsaghoz. De akkor persze hazudni kellett az onelet- rajzban, ameddig lehetett. Tehat igy keriilt be, hogy valami csaladi, falubeli pro- tekcio volt. Egybol kaptunk lakast, azt is ez intezte."232 A magasabb iskolai vegzettseguek ugy meselik el tortenetiiket, mintha oket kisebb mertekben befolyasoltak volna a sztalinvarosi munkavallalasban az ott elo rokonok. Bevandorlasuk tortenetenek kozeppontjaban naluk elsosorban a mun- kalehetoseg, a fizetes, vagy eppen a szakmai kihfvas" all. A Vasmu Eromu beru- hazasnak helyettes vezetoje ugy idezi fel emlekeit, hogy szamara a sztalinvarosi evek voltak az igazi palya elotti, gyakorlati tanuloevek", a Wanderjahre". tjgy gondoltam, hogy nekem sziiksegem van egy kicsit tudomanyos palya elotti gyakorlatra. Ismerkedni az elettel, es ezert mentem el eromuvet epfteni. Ami egy rendkfviil komplex es nagyon izgalmas es szep muszaki feladat volt."233 Ugyan- ebben az elbeszelesben azonban megjelenik a masik fontos motfvum, a rokonsag hoz kotott bevandorlas is: Az eromuepftes akkor kezdodott. Ehhez tartozik az, hogy az en elso felesegem, aki meg most is el, az epfteszmemok volt. O korabban ment oda. Ezert is akartam en odamenni."234 A rokonsaghoz kotott bevandorlas i (amit csoportorientaltnak nevezhetiink) foglalkozasi statusztol es iskolai vegzett- segtol fiiggoen keveredett az egyeni bevandorlasi motivaciokkal. A sztalinvarosiak identitasaban kulcsszerepet toltott be annak a hangsulyo- zasa, hogy a semmibol uj otthont teremtettek, hogy korabbi lakohelyiik normait magukkal hozva es atalakftva egy ido utan mar otthonosan, nem pedig idegen- kent mozogtak a felkesz hazak kozott. A vandorlas alanyai nem egyenek, hanem szocialis halozatok. Minel tagabb komyezetbe keriiliink, annal fontosabbnak tu- nik, ki all mogottiink, kikhez terhetfink vissza.235 A varosbol kesobb elszarmazott ujsagiro ezt a sajatos helyi identitast a sztalinvarosi ember abrazolasaban fogal- mazta meg, aki - szerinte - bator es magabiztos volt, hiszen nemcsak elhagyta 226 Hasonlo folyamatot It le Emanuela Grama a falusi normak munkahelyi transzformacioja kapcsan, aki egy romaniai ruhazati iizem munkasnoivel keszitett oral history interjukat. Grama ; es Grama Zaborowska FML XXXI/ d. 1/ Zaborowska FML XXIU/ d. 231 Young-Willmott ; Ugyanerre a jelenscgre mutat ra Benda Gyula Budapest kapcsan: Tipikusnak tekintheto, hogy eloszor ideiglenes jelleggel a ferfi jon fel Budapestre, itt munkat vallal es ha megtalalja szamltasat, gyokeret ereszt, lakashoz jut, akkor magaval hozza a csa- ladjat is." Benda B. janos visszaemlekezese, V. Tibor visszaemlekezese, Uo. 235 Hondrich

35 sziilofalujat, hajdani lakohelyet, de vallalkozott az otthonteremtes aprolekos munkajara is. Magaval hozta nemcsak multjat, de komyezetenek erkolcseit, szo- kasait, izleset is. Hagyta magat az ujtol atformalni, mikozben maga is hatott az uj, atalakulo kozossegre. Idegenkent neztek egymasra az emberek, de otthon erezte magat mindenki, mert tudta, hogy itt mindenki egyforman idegen es egy forman otthonos."236 Akik Sztalinvarosba koltoztek, nem valtak gyokertelenne". Gyokereiket magukkal vittek rokonsagi es szomszedsagi kapcsolataikban, normaikban es eletformajukban. Egyuttal a bevandorlok ujrateremtett es atvaltozott (transzfor- malodott) kozossegi halozatai - mint azt az elemzett szomszedsagi per kirekesz- to gesztusa is mutatta - felhasznaltak egyeni torekveseket, hogy megorizzek ma- gukat, es ero'sitsek tagjaik identitasat. Ezzel parhuzamosan a kozossegek alkahnazkodtak a helyi - modem vagy a hatalom altal elvart - viselkedesformakhoz is. Varoslako falusiak Regota temaja a varosantropologianak, hogy mikent adaptaljak a varosi eletfor mat azok a bevandorlok, akik korabban falusi eletformahoz szoktak. Szinte min- den modem nagyvarosban megtalalhato legalabb egy olyan keriilet, amelyet a koztudat ugy tart szamon, mint falut a varosban.237 Ennek elsodleges oka nem feltetleniil az, hogy a keriiletet epiteszetileg falusias jellegu eptiletek uraljak, ha- nem az ott elok eletformajanak kulonbsege. Sajat bevallasa szerint Herbert J. Gans, amikor eloszor jart Boston West End nevu negyedeben, a szuk utcakon zaj- 16 intenziv elet, az apro boltok sokasaga es az utcakat borito szemet miatt erezte ugy, hogy egzotikus helyen van ban folytatott kutatasai alapjan irott konyveben a negyed lakoinak sajatos eletformaja miatt epitett arra a tezisre, hogy a negyed lakoi varoslako falusiak". A bevandorlok szerinte elsosorban a csaladi viszonyok, a helyi kozossegi elet, a szomszedsagi kapcsolatok, a helyi intezme- nyek es a negyedre jellemzo szubkulturak atformalasaval es kialakitasaval adap taljak a varosi eletformat.238 Sztalinvarosban is szamos olyan negyed volt, amelyet falusiaskent" kony- veltek el az ott elo bevandorlok eletformaja miatt (Technikum, Delivaros, Radar). A hivatalos szervek nemkivanatosnak tartottak a varosban a falusi eletforma megletet, ezert a bevandorlassal kapcsolatos problemak a hivatalos kozbeszed- ben a falusi" es varosi" normak szembeallitasaban jelentek meg. Ennek elsod leges funkcioja az volt, hogy a varosba bevandorlok eletformajanak atalakulasat abba a hivatalosan tamogatott celkituzesbe illesszek, miszerint a szocializmus- ban" eltunik a falu es a varos kozti kiilonbseg. A legtobb forras, amely a bevan- dorlo falusiak" szokasairol tudosit, ennek a konfliktusnak a kereteben vizsgalja a varosi eletforma atvetelet. Ennek kovetkezteben a forrasok tendenciozusan azo- 236 Miskolczi Ilyen volt peldaul Budapesten a 19. szdzad elejetol kezdve az 1930-as evekig a Taban. Gyani Gans ; es kulonosen a 3., 5., 11. fejezetek. kat az elemeket emelik ki, amelyek valamifele eletformabeli konfliktusra utalnak, ezert a falusiak" es varosiak" varosi megtelepedeset orokos harckent abrazoljak. A sztalinvarosi hagyatekok alapjan ugy tunik, hogy a targyi kulturaban a falusias" es varosias" eletforma kiilonbsegei nem fedezhetok fel olyan elesen, mint ahogyan a hivatalos (tanacsi szervek, rendorseg, birosag, sajto altal gene- ralt) diskurzusban. Sot, a falusi" es varosi" eletforma egymasba olvadasa, a be vandorlok ertekrendjenek atalakulasa azt okozta, hogy parhuzamosan egymas mellett elhetett egy csaladban a varosiasnak" es falusiasnak" tartott ertekrend, ami sok esetben a foldtulajdon mitikus" tiszteleteben es tovabborzeseben oltott testet. Ez megnyilvanult a hagyatekok osszeteteleben is. Nem volt ritka, hogy a sztalinvarosi, belvarosi lakosok a kollektivizalas utan is szantokkal, a falvakbol bevandorlok pedig olyan hasznalati targyakkal rendelkeztek, amelyeket varo- siasnak" tartottak a korban. Egy foglalkozasa szerint anyagcsoport vezeto", me- zokovesdi sziiletesu, belvarosi ferfi 1962-es hagyatekaban a foldtulajdon (szanto, fahaz) ugyanolyan jelentos tetelt kepviselt, mint a Pobjeda karora es a varosias- sagra utalo rokamies csogamitura.239 ;. A tipusbutorok ugyanugy jelen vannak az ofalui mezogazdasagban dolgo- zok, mint a belvarosi memokok hagyatekaban. Ugyanabban a hagyomanyos, ha- romajtos szekrenyben jol megfert egymas mellett harom munkasmha, a lodenka- bat, a ballonkabat, a borkabat, a kiilon tavaszi- es telikabat, a harom pizsama, a harom pulover, a nyulszor kalap es az esokabat.240 Egy noi bortaskat, toalettiikrot es fesiilkodoasztalt maga utan hagyo, falusi sziiletesu varromunkasno szekre- nyeben a kezimunkapama mellett ott volt egy flanel haloing, egy szatenpongyo- la, egy borkabat, egy kombinet", egy igen hasznalt kardigan es egy mackomele- gito.241 Egy belvarosban lako, falusi sziiletesu darus hagyatekaban ot darab rezkarc, ket oltony es egy ferfikerekpar is volt.242 Egy Technikum negyedben elt, 35 evesen meghalt apolono pedig 29 vitrinteritot, egy teljes csogamiturat, ket fu- toszonyeget, villanyvasalot, modem konyhabutort, es egy karorat is hagyott maga utan 243 Egy L epiiletekben lako, 29 evesen meghalt, szombathelyi sziiletesu adminisztrator 23 konyvet, 4 keretes kepet, 2 kosztiimot, 5 nyari ruhat, 4 szovet- ruhat, 4 bluzt, 5 par cipot, 3 haloinget es 8 kombinet is hagyott orokoseire, ami nem kifejezetten egy koloniabeli" fiatal feleseg vagyonara utal.244 Nem fedezhe- to fel olyan lenyeges kiilonbseg az ofalusi, a technikum negyedbeli es a belvarosi hagyatekok szerkezeteben sem, amely falusias" vagy varosias" targyak domi- nanciajara utalna. A hagyatekok osszetetele sokkal erosebben fiiggott a csaladfo foglalkozasi statuszatol es jovedelmetol, mint sziiletesi helyetol, es attol, hogy ez utobbi alapjan milyen eletformat felteteleztek rola a korban. 239 FML SztSlinvdrosi kozjegyzo iratai. 3. d FML Sztalinvarosi kozjegyzo iratai. 2. d K. Janos augusztus 30. hagyateki targyalas. 241 FML Sztalinvarosi kozjegyzo iratai. 2. d B. Laszlone junius 21. hagyateki targyalas. 242 FML Sztalinvarosi kozjegyzo iratai. 2. d T. Jozsef julius 14. hagyateki targyalds. 243 FML Sztalinvarosi kozjegyzo iratai. 2. d T. Karolyne aprilis 28. hagyateki targyalas. 244 FML Sztalinvarosi kozjegyzo iratai. 2. d G. Jenone. 1961/3131. sz. hagyateki leltar

36 Mindezek ellenere a hivatalos diskurzus mar a kezdetektol szembeallitotta a varoslako falusiak" eletformajat a varosias varosiak" eletformajaval. A falusias" es varosias" magatartasokat eloszeretettel allitottak szembe a varos egyes utcainak abrazolasaval. Peter Schneider szerint - aki boulevard"-rol es a falusias utcarol" (Dorfstrafie) keletkezett kepzeteket hasonlitotta ossze - minel nagyobb mozgasteret biztosit egy varosi ter, annal nagyobb az esely arra, hogy a terbeli tavolsag tarsadalmi tavolsagtetelle alakuljon at. A varosi utcatipust jelkepezo boulevard" ellentetben a falusias utcaval", azt a kepzetet erositi, hogy hasznaloi nagyobb tarsadalmi tavolsagra vannak egymastol. Ebbol kovetkezik, hogy a falusias utca" hasznaloi erosebb tarsadalmi ellenorzesnek vannak kiteve, mint a sugarutakei. Ezzel parhuzamosan az idegenseg" erzete a sugarutakon joval gyakrabban jelentkezik, mint a falusias utcakon" (ami persze nem biztos, hogy problema, mivel az is megelheto pozitivan, hogy valaki idegen). Schneider ugy veli, hogy mig a boulevard" a modemitast, addig a falusias utca" a tradiciok megorzeset jelkepezi sokak szamara.245 ^, '. A szukre tervezett lakoutcak", a barakktaborok falusias" jellegu utcai es a Sztalin uthoz hasonloan szeles boulevard"-ok Sztalinvarosban is a modem/tradicionalis, elidegenedett/szociabilis, varosias/falusias ellentetparokon keresztiil jelentek meg a koztudatban. Sztalinvaros elso varosiasnak" tartott utcaja, a Majus 1. utca246 vonzotta magahoz a varosokbol bevandorlokat. A varos legvarosiasodottabbaknak" tartott lakoi - a Budapestrol ideerkezett ertelmisegiek egy resze is - itt kaptak (illetve szereztek) lakast. A kozlekedest is ebben az utcaban szabalyoztak eloszor varosiasan": a jarda es az uttest kiilonvalasztasa, a parkositas es az infrastruktura szimbolikus modon az utca varosiassagat reprezentaltak. Az utca kozepetol azonban par tucat meterre mar az epitomunkasok es a felig kesz hazak uraltak a terepet. A varosiassag egyik feltetelenek szamitott, hogy a hazak lakoi konszolidalt" eletet eljenek. A Majus 1. utcai hazak es a nem varosias" kiilvilag hatarvonalat a hazakban bevezetett kapuzaras" es az elso hazfeliigyelok alkalmazasa jelentette. Az utobbiak egyik alapveto funkcioja volt, hogy a nem varoshoz melto eletformat kizarjak" a tavolabbi utcakra. Ennek a normakontrollnak a szoveges megtestesiilese a szocialista erkolcsoknek" megfelelo hazirend lett, amelyet a varosi tanacs szinte minden evben ujraszabalyozott. A Majus 1. utca mindket vegen volt egy vendeglatohely, melyek atformalasa, urbanizalasa a varosi kozvelemeny" szemeben sokaig kulcskerdesnek sza mitott. A problema" megoldasara sziiletett ervelesben az a kozkeletu elkepzeles uralkodott, hogy az utca kiemelten fontos szereppel bir a kiilonbozo tarsadalmi csoportok, kiilonosen a gyerekek szocializacios folyamataban.247 A belvarosban 1954-ben vegrehajtott intezkedessorozat (birsagok csendhaboritasert, allattartasert, parkositas)248 kijelolte azokat az alapveto normakat. amelyeket a kozfelfogas szerint egy varoslak6nak" magaeva kell tennie. A varo- sinak es falusinak tartott normak iitkozese a koztudatban kulcsproblemava valt. A szabalyrendeletek a varosban elo falusiak"-nak ket lehetoseget nyujtottak: vagy kiviil rekednek a varosi" eleten, vagy atveszik a varosiasnak tartott nor makat. Mar 1955-ben felmeriilt, hogy a varosias normakat be nem tarto szallas- helyeket" a varos egy reszebe" kell tdmoriteni.249 A varosi normakat megserto, legfertdzdbb" pontoknak a piacot, a bizomanyi aruhazat, a vendegloket es a sziikseglakasokat tartottak, melyeket egyre gyakrabban ellenoriztek.250 A belva- rosi elet varosiassaga olyan reprezentativ epiiletekben oltott testet, mint az 1954 vegen megnyilt Arany Csillag Szalloda, vagy a Dozsa Mozi. A Bartok Bela Muve- lodeshazban - a Budapestrol es mas varosokbol idekdltozd ertelmisegiek igenye- inek is megfeleloen - a varosias" intezmenyek es rendezvenyek kiszoritottak a kezdeti idoszakban a barakkokban tartott, falusiasnak" tartott balokat.251 A to- vabbra is leglatogatottabb tancesteken eluralkodtak a varosias" tancok: a kerin- go, a tango, kesobb a jampecosnak tartott twist. A Sztdlinvarosi Hirlap beszedmodjaban a varosias" ember jozan eletet el, kocsma helyett moziba es szinhazba jar, vagy radiot hallgat. Szeret setalni", sot csak a szabadido hasznos eltoltesenek kedveert strandolni". Lakasaba varosias tipusbutorokat, sot gamiturakat" vesz a falusiasnak tartott asztalosmunkakkal szemben, ezenkiviil praktikus rekamien" alszik. Ezzel szemben a tanacs keres- kedelmi osztalyanak 1954-es jelentese szerint a komyezd falvak lakossaga is Sztalinvarosban szerezte be az uj butorokat.252 A helyi hirlap szerint a varosi polgar fiirdoszobajat rendszeresen fiirdesre, eleskamrajat piaci termekek tarolasara es nem allattartasra" hasznalja. A kony- haban csak a fozes es az etkezes idejen tartozkodik, egyebkent nappal a nappali- nak" kinevezett szobaban van csaladjaval. Az erkelyen napozik, vagy a gyereket levegozteti", esetleg varrogat, de a ruhat nem ott, hanem a kozos mosokonyha- ban - ami persze altalaban nem letezett, vagy masra hasznaltak szaritja. A ta nacs szabalysertesi osztalya a varoskep rongalasa miatt tol megbir- sagolta azokat - persze mindenkit keptelenseg volt -, akik az erkelyen ruhat szaritottak, mivel ezzel a hatosagok szerint rontottak a varoskepet. Az erkely funkciojahoz sokak szemeben hozzatartozott a varoskep szepitese", ezert szor- galmaztak, hogy a ruhak helyett egyseges viragosladak" legyenek az erke- lyeken.253 A varosias" ember a lap szerint konfekcioruhaban jar, de semmikeppen sem megy ki az utcara pongyolaban" vagy otthonkaban", ahogy azt sok hazi- asszony megtette akkor, amikor leszaladt a boltba valamiert. A hideg bealltaval a hosszu pongyola foie felkabat, kardigan vagy egyeb lelekmelegito" kerult, es az asszonysagok" ugy alltak sorban a hentesiizletben, vagy ugy setaltak at neha a negyedik utcaba is. A lap szerint az sem eleg indok a hosszu pongyola viselesere. 245 Schneider Weiner Errol az elkepzelesrol, tovabba a polgari" es munkasnegyedek" utcairol uralkodo sztereotipiak kiilonbsegerdl: Herlyn Reszletesen lasd jelen fejezet 2. alfejezeteben a belvarosrol szolo reszt. 249 FML XXin/ d januar FML XXin/ d november SZH, december FML XXIII/ d marcius FML XXIII/ d julius 17.; SZH, februar 7. 2.; november

37 hogy nines mas ruhaja a holgynek, mert akinek hosszu pongyolara telik, annak kartonruhara is lenne penze. Sot, kiilonosen rontjak" a varoskepet" a begom- bolatlan pongyolak, melyeket viseloik sietsegiik miatt szell6sen" hagytak.254 A cikk burkolt iizenete, hogy Sztalinvaros nem falu, ahol a nok akar egy szal pendelyben, a gyerekek pedig mezitlab maszkalhatnak az utcan. A. varosias" lanyok es asszonyok dolgozo nok", fodraszhoz es kozmeti- kushoz jamak, de maguk is jaratosak a szepsegapolasban. A farsangi balba kises- telyiben, munkaba kosztiimben jamak.255 Persze itt a hirlap nem gondolt azokra a holgyekre, akik a ruhagyarban vagy kubikosmunkan dolgoztak, de az 6 oltoze- kiiket nem is tekintette varosiasnak". A burkolt utak hianya Sztalinvaros egyes keriileteit sartengerre valtoztatta, lgy akik ott laktak,.gumicsizma vagy bakancs nelkiil mozdulni sem tudtak. Ezzel szemben a belvaros lakoi a viszonylag koran elkesziilt jardak miatt cipoben is jarhattak. A bakancsosok" es cip6sok" kiilon- bozdsege a szorakozdhelyeken volt a legszembetundbb. A Beke etterembol egy idoben ki akartak tiltani a bakancsot es munkaruhat viseloket - nem sok sikerrel. Ugyanigy a zold pufajkat es az oltonyt viselok csoportjat is gyakran a varosi"- nem varosi" szembeallitas soran abrazoltak. A koztudatban elo sztereotipiak szerint a varosi" normakat nem kovetok - akik altalaban falusiak" - larmaztak, fat vagtak a lakasukban, a szemetet az ab- lakon dobaltak ki vagy a pincebe gyujtottek, allatot tartottak a ftirdoszobaban, koesmaba jartak, es a varosi boltok helyett a zugarusoknal vasaroltak.256 Azokban a keriiletekben, ahol tobbnyire falusiak" laktak (Technikum negyed. Radar, Delivaros) a koztudat szerint gyakoriak voltak a verekedesek, rendszeresen elo- fordult az onkenyes lakasfoglalas, a boltok a falusi vegyesboltokra hasonlitot- tak.257 A keriiletek lakoinak stigmatizalasa a falurol jotteket is megbelyegezte.; Sztalinvarosban sok tanacsrilesen panaszkodtak a kepviselok arrol, hogy a jatszoterek teljesen kihaltak, mert a gyerekek az utcan jatszanak. A varosban ha- vonta utcai lampat betortek akkor, amikor a 15 eves kor alatti gyerekek szama 2-3 ezer korul mozgott. A tanacstagok ugy veltek, hogy egy jatszoutca" letrehozasaval egy utcaba terelhetik az utcagyerekeket". Hiaba zartak le, es je- loltek ki az egyik belvarosi utcat jatszoutcanak", a gyerekek azt nem vettek igenybe, es tovabbra is a varost jartak. fgy a jatszoutcat" - amelyet a gyermek- koraban utcagyereknek" szamito Jozsef Attilarol neveztek el - megsziintettek.258 A varos vezetese eveken keresztiil harcolt az utcai arusok es a varosban sza- naszet felallitott utcai bodek ellen a kozter ellenorzese es Sztalinvaros varosias" kepenek kialakitasa jegyeben. Az utcai bodekat es arusokat egyetlen helyre, a pi- acra akartak koncentralni. Ezt esztetikai" es kozrendvedelmi" indokokkal pro- baltak alatamasztani elejen tanacsi dolgozok es rendorok ellenorzest tartot tak a zugarusok altal bitorolt Sztalin uton, es az ott levo amsokat nevelo hatasu agitacioval a piachoz kiildtek". A nevelo hatasu agitacio" ugy tunik, nem fejtett 254 SZH, december SZH, januar SZH, aprilis ; februar SZH, december ; marcius FML XXIII/ d majus 26.; 10. d februar 24. I ki kello hatast, mivel az arusok tovabbra is a forgalmas es a felvonulasokra terve- zett, igy igen szeles Sztalin uton maradtak.259 A batyus" arusok a reprezentativ- nak szant, kirakatos" rizletekkel szemben arultak termekeiket, ezert meruit fel az az otlet, hogy a boltokban dolgozo alkalmazottak elkiildhetnek oket".260 A batyusok vegleges eltiintetese a monumentalisra tervezett sugarutrol nem sike- riilt. Az illegalis" arusok egy ido utan esak azert arultak kevesebben a Sztalin uton, mivel csokkent a forgalom, es az ut kozepet parkositottak. Emellett a tanacs elerte, hogy koziiluk sokan amsitasi engedely nelkiil ne dolgozhassanak. A le- galis arusoknak" kiadott arusitasi engedelyek alapjan hozzavetoleges kepet al- kothatunk arrol, kik es miket amlhattak a piacon es a Sztalin uton. A sztalinvarosi piac leginkabb egy falusi" buesuhoz hasonlitott. Voltak itt sajat keszitesu kesek, bazari jatekok, cukorka es mezeskalacs, kotottaru, papagaj, labtorlo, noi szandal, festett kendo, gumi ablaktisztito, diszmu, keleti edesseg", laeikonyha, cipo, kalap es sapka, fejkendo, hasznalt mha, vattacukor, faaru, nylonerszeny, textilfestmeny, fenykeprama es kezimunka.261 A mutatvanyosok gyakori jelenletere enged kovetkeztetni, hogy tobb ekkortajt keletkezett anya- konyvi bejegyzes szerint a gyermek sziileinek foglalkozasa mutatvanyos" vagy cirkuszos" volt.262 Ezek utan ertheto, hogy a varos vezetoi miert akartak sza- muzni a falusi" hangulatot arasztd buesusokat a varos szelere, a Vidampark melle, 1957-ben ugyanis ezt a teriiletet jeloltek ki vasar- es cirkuszhellye".263 A kozter ellenorzesehez es a varosiassag megteremtesehez fontos feltetelnek tartottak az utcak elnevezeset es a hazak szamozasat. Az epitkezes kezdeten, de meg 1957-ben is sok olyan utca volt Sztalinvarosban, amit a koztudat es a lakas- elosztast feliigyelo varosi tanacs igazgatasi osztalya is esak egy betuvel jelolt. Az L/l, 0/1, C/2 nevu epiiletek a varosba latogato idegen szamara kiismerhetetlen- ne, olvashatatlanna" tettek a varost, ugyanakkor a helyi lakosok szamara telje sen logikus volt ez a jelolesmdd, mivel az epiiletek falanszterszagu becenevei altalaban a hazak felepiilesenek idopontjahoz kapcsolodtak.264 A delivarosi ba- rakktaborban elneveztek, a radari barakktaborban esak szamokkal jeloltek az utcakat. 0gy tunik, a mindennapi elet szempontjabol az utcak jelolese szamokkal - ami Magyarorszagon annyira szokatlan volt es a mai napig is az - nem okozott kiilonosebb zavart. Ennek ellenere a varosiassag" megkovetelte, hogy az utcak- nak neve, az epuleteknek hazszama legyen. A hazszamok felszerelese 1954-ben kezdodott esak el, es a Technikum varosreszben meg 1957rben is voltak olyan utak, amelyeknek neve azert sem honosodhatott meg meg a koztudatban, mert el sem neveztek oket FML XXIII/ d januar 13.; marcius FML XXIH/ d majus FML XXIII/ d. Arusitasi engedelyek. 262 FML Sztalinvaros. Sziiletesi anyakonyvek FML XXin/ d marcius Peldanak okaert fgy nezett ki egy sztalinvarosi lakcfm; L/I/13/II/3. Ez azt jelentette, hogy az L epiiletek kbziil az elsoben, a 13-as szamu lepcsohaz masodik emeletenek harmas szamu lakasaban lakott az illeto. 265 FML XXIII/ d marcius 24.; 13. d februar i: i: 71

38 A varos parkositasa szinten a varosias" kepet jelenitette meg a koztudat- ban. A parkok es jatszoterek funkcioja ebben az olvasatban az volt, hogy teret adjanak a szabadido varosias eltoltesenek, es a gyerekek jatekat a gyerekek sza- mara kijelolt terre korlatozza. A sztalinvarosi parkok reprezentati'v szerepet mi sem bizonyitja jobban, minthogy a facsemetek es viragagyasok egy reszet Buda- pestrol hoztak, es parkrongalasnak minosiilt, ha a gyerekek a parkositott teriile- ten labdaztak. A szabalysertesi iigyek eloadoja kisse panaszos hangon fontosnak tartotta megjegyezni, hogy azert nem tudjak altalaban a parkrongalokat megbir- sagolni, mert azok 14 even aluliak. A tanacselnok, Tapolczai Jeno, felhaborodva kozolte, hogy a gyermekek neveloik, tanaruk szeme lattara labdaznak vagy jat- szanak a fiivon es a nevelok ennek megsziintetese erdekeben nem tesznek sem- mit".266 Az ovarosban, a regi Dunapentelen ezzel szemben a kecskek es libak tet- tek tonkre a varosias eletformat elterjeszteni hivatott parkokat. A tanacs vegrehajto bizottsaganak iilesen Takacs Jeno fel is szolitotta az ovarosi paraszto- kat", hogy legyenek igenyesebbek a varoskeppel kapcsolatban. Erezzek az ova- rosiak is, hogy Sztalinvarosban elnek."267 Az ambiciozus tanacselnok azt is tervbe vette, hogy a Szalki- szigeten a barakktabor helyen parkot letesitsenek, hogy ez legyen a sztalinvarosiak Margitszigete". Vegiil a szigeten egy mai napig nepsze- ru halaszcsardat es uttorotabort epitettek.268 A zsufolt szallashelyek miatt a sztalinvarosi parkok egyik sajatos funkcioja volt, hogy a fiatal parok estenkent itt toltottek pasztororaikat. Egy 1957-es cikk szerint alkonyatkor a parkban mar csak «egy bizonyos fajta latogato" tartozkodott. Itt-ott halk suttogas, s neha megcsikordul a homok a padot kereso szerelmes parok talpa alatt. Persze hiaba keresnek, minden pad foglalt..."269 A kozlekedes rendjenek varosias" szabalyozasara 1954-tol forditottak egyre nagyobb figyelmet a varos vezetoi. Bevezettek a varoson beliili sebessegkorlato- zast (50 km/h, a Sztalin uton a nagy forgalomra tekintettel 25 km/h), utjelzo tab- lakat helyeztek el, a gyalogosok atkelesi helyet utjelzo gombakkal" jeloltek ki.270 Hogy a belvaros es a Sztalin ut monumentalisabb" hatast keltsen, felmeriilt: a teherautokat es a lovasfogatokat tiltsak ki a Sztalin utrol, a Majus 1., az Ady End- re es a Jozsef Attila utcabol. Vegiil a pragmatikus szempontok gyoztek: a teher autokat csak a belvarosi Ady es a Jozsef Attila utcabol tiltottak ki, mivel lgy nem kellett keriilouton megkozeliteniiik a vasmuvet. Hogy rozsaszinubbe tegyek a varos kiilvilag fele mutatott kepet, a tavolsagi buszok utvonalat eltereltek, lgy az nem a barakkokkal szegelyezett Szorad Marton uti bevakolatlan hazak, hanem az Arany Csillag Szallo elott vezetett.271 A kozvilagitas kiepiteset a varosiassag egyik alapfeltetelenek tartottak. A ta nacselnok 1957-ben a kulturalt varosi elet" ismerteto jeleinek a sarmentes uta- kat, a megfelelo kozvilagitast es a meleg lakasokat velte.272 Eloszor a belvarosban 266 FML XXin/ d majus FML XXUI/ d aprilis 12.; majus 17.; 10. d szeptember 9.; 7. d aprilis FML XXIII/ d marcius 10.; 11. d aprilis SZH, december FML XXIII/ d mdjus 26.; junius FML XXin/ d marcius 10.; junius 9.; augusztus FML XXIH/ d julius 6. helyeztek el utcai lampakat, majd a Sztalin uton, ezt kovette az L epiiletek es a Technikum negyed gyer kivilagitasa, vegiil az Ovarosban is kiepitettek a kozvila gitast. A barakktaborok koziil a Delivarosban elhelyeztek nehany utcai lampat, mig a Radar utcai kivilagitatlanok maradtak. A sorrend is jelzi, hogy mely kerii- leteket tartottak hivatalosan is a varos fontos reszenek. Az 6varos es a barakk taborok nemcsak a koztudatban, hanem a kozvilagitas teren is falusiak" ma radtak.273 Sztalinvaros es a bevandorlok, kiilonosen a falvakbol erkezok kozott mar igen koran egeszsegiigyi hatarvonalat" huztak a fertotlenitoallomas letrehoza- saval. Aki a varosba erkezett, annak elvileg at kellett esnie egy mindenre - kiilo- nosen a fertozo betegsegekre kiterjedo - egeszsegiigyi vizsgalaton es fertotleni- tesen".274 A fertotlenites" egyreszt a gyakorlatban egeszen maskent vonatkozott a Budapestrol es az alfoldi falvakbol erkezokre, masreszt az egeszsegiigyi vizsga- latot nem tudtak minden egyes bevandorlora kiterjeszteni a foldrajzi es tarsadal- mi adottsagok miatt. Ezen kiviil a falvakbol erkezok - mivel altalaban szallas- helyre keriiltek - rendszeresen ki voltak teve a rendorseg, az egeszsegiigyi ellenorok es az erkolcsrendeszeti osztaly megbelyegzo ellenorzeseinek. A bevan dorlok es a varos kozotti egeszsegiigyi hatarvonal" a varos hatarabol a varoson beliilre keriilt. A barakktaborok lakoi szamara mindennaposak voltak az ejszakai igazoltatasok, a cianos fertotlenitesek es mas hasonlo eljarasok. Az erkolcstelen eletmodot a koztudat osszekapcsolta a szallashelyekkel es barakktaborokkal, amelyek egyben a falurol erkezo, altalaban csak segedmunkaskent vagy alkalmi munkaskent elhelyezkedo emberek lakohelyei voltak.275 Mikor az epitkezes befejeztevel es a gyari termeles megindulasaval a varos fokozatosan megtelt", a fertotlenitoallomas dolgozoinak is uj munka utan kel lett nezniiik. Szerencsejiikre" a varosban elt ciganycsalad, es ott volt a ba rakktaborok tobb ezer lakoja, akiket rendszeresen ellenorizhettek", igy nem ma radtak munka nelkiil.275 Az ovarosi ciganysor" regota a varos szegyenfoltjakent" szerepelt a tana- csi iileseken, felszamolasat megis folyamatosan halogattak. A megkiilonboztetes tobb hivatalos szerv beszedmodjaban is megjelent. Peldaul a fertotlenitoallomas varosban megtartott ellenorzeseit tetves" es ciganyellenorzeskent" emlegette belso jelenteseiben.277 A tanacsi iileseken felmeriilt, hogy az egykori borospincek- ben es barlanglakasokban lako ciganyokat telepitsek ki a belvarostol tobb kilo- meterre levo delivarosi barakktaborba, de ez ellen a barakktabor vezetoje tiltako- zott, mondvan, akkor ismet romlana a mar megszilarditott kozbiztonsag. A ciganyok azert keriiltek a borospincekbe es barlanglakasokba, mert az epitkezes 273 FML XXIII/ d Sprilis 12.; 18. d marcius lgy az SUomSs Sztalinvaros szempontjabol hasonlo szimbolikus jelentessel blrt, mint az Egyesiilt Allamokban az Ellis Island. 275 FML XXIII/ d Aprilis 26.; 13. d julius 6.; 15. d december FML XXIII/ d. Eu. o. 277 A rendszeres tetves es ciganyellenorzesen klvxil janu.ir honapban a Szurodllomas teljes letsz^mmal ki fog vonulni az ovdrosnak a ciganyok Altai lakott ivszore es ott az osszes ciganyokat tetvessegre at fogja vizsgalni." FML XXIII/ d. Eli. o

39 kezdeten azt a foldteriiletet, ahol elotte eltek, kisajatitottak a Szalki-szigetre vezeto hid epitesi teriiletekent. Ekkor az ofalui gazdak berbe adtak nekik a falutol delkeletre talalhato diiledezo pinceket. A ciganyok a pincekben ragadtak hosszu evtizedekre, de kozben lakohelyiiktol delre felepiilt az uj varos, igy a falu felol a varosba erkezoknek nyomorusagos putrijaik latvanyaval kellett szembesiilniiik, ami foltot" ejtett a varos becsiileten". A csalad sorsanak rendezese" ido- rol idore felmeriilt, de a problema megoldasara a gyakori fertotleniteses mosda- tason" kivul mas modszert nem alkalmaztak. Ennek tobbek kozt az is oka lehe- tett, hogy az ofalut nem tartottak a varos reszenek, igy a falusiak" problemai nem erintettek a varos" vezetoit278 Egy 1956 juliusaban kesziilt jelentesbe beke- riilt, hogy kialakult az a nezet a dolgozok kozott, hogy a varosnak bel- es kiilte- riilete van..."279 A falusi es varosi dichotomiajara epitve a belvarosi es kiilvarosi ellentetpar mind a hetkoznapi eletben, mind a tanacsi intezkedessorozatokban megjelent. A barakklakasuk kozpontilag tervbe vett es vegrehajtott fertotlenitese" es kimeszelese" ellen tiltakozok nem sok sikert ertek el. Igy utasitottak vissza K. Janos kerelmet is, aki tiltakozott az ellen, hogy az Ezres barakkban" talalhato lakasat kimeszeljek. Arra hivatkozott, hogy annak falai nem piszkosak, mert la- kasat egesz teli idoszak alatt nem futotte". A kozegeszsegiigyi feliigyelo ezzel szemben ugy velte, hogy nevezett lakasanak nemcsak falai piszkosak, hanem magaban a lakasban is allando rendetlenseget es tisztatalan koriilmenyeket tart fenn, masreszt erthetetlen fellebbezonek azon magatartasa, miszerint a szallasok rendjet es tisztasagat szolgalo nagytakaritas es meszeles ellen nyari idoszakban is tiltakozik".280 A templom nem volt osszeegyeztetheto egy szocialista varos" kepevel. Az egyhazi temetesek a sirkertet is a varoshoz nem illo helyszinne avattak. Sztalinvarosban a temeto es a templom funkcioit az ovarosi temeto es templom latta el. Mivel mindket intezmeny egy nehany ezres falu igenyeinek megfeleloen letesiilt, a megnovekedett lakossag sziiksegleteit nem voltak kepesek kielegiteni. A templom az egyhazi iinnepek alkalmaval (fokent karacsonykor) zsufolasig megtelt. A halottashazban a zsufoltsag miatt elfordult, hogy a holttestekrol a patkanyok leragtak a hust a temetes elott.281 A varosiassag egyik mercejenek szamitott, hogy legyen egy igen magas epii- let a varosban. A nyolcemeletes irodahaz sokaig a varos legmagasabb epiilete volt. Tobben ugy kovettek el ongyilkossagot, hogy leugrottak a tetejerol. A varos foterere tervezett - a tervekben egyre zsugorodo - tomyos tanacshaza szinten a telepiiles varosiassagat" lett volna hivatott hirdetni. 278 EML XXHI/ d aprilis 26. A ciganyokat a rendorseg kiilon nyilvantartotta. FML Rendorseg. 2. d A kenyszermosdatssok 1945 utan minden addiginal tervszerubbe es szeleskorubbe valtak. A tanacsi jelentesek szerint a ciganyok elleni lepeseket elsosorban a tobbseg vedelme motivalta. A kenyszermosdatasok egyuttal a megalazast es a hatalmat szimbolizaltak. A ciganyok elleni, 1945 utani egeszsegugyi es rendorsegi megbelyegzo eljsrasokkal, az ezek koziil legjellemzobb kenyszermosdatasokkal foglalkozik: Bernath-Polyak FML XXIII/ d julius FML XXIH/ d. Eu. o. 281 SZH, junius A varosi lokalpatriota szellemet reszben a sztalinvarosi labdarugocsapatnak kellett volna megteremtenie. A helyi focicsapat a varos sportjarol szolo jelente- sekben mindig kiemelt helyet foglalt el, mivel az orszagos kozvelemeny elott a varos minosegi sportjat" a Vasas SK labdarugocsapat kepviselte - a helyi poten- tatok szerint. Amikor Sztalinvaros a tervgazdasag dedelgetett gyermekekent minden kozponti beruhazasbol reszesiilt, akkor a varosnak NB I-es csapata is volt ben csokkentettek a varos beruhazasi alapjat, a focicsapat pedig kiesett az NB I-bol es a megyei bajnoksagbol igazolt jatekosok leptek el a csapa- tot.282 A sztalinvarosi labdarugo csapatot 1951 vegen hoztak letre tobbek kozt ne ves budapesti csapatok (Bastya, Dozsa, csepeli Vasas) jatekosaibol, igy a Sztalin Vasmu Epitok osztalyozon be is jutott az NB I-be. A csapat eleinte idegenben jat- szott (mert nem volt palya a varosban) es a jatekosok idonkent ellatogattak meg- nezni, hogyan all az epitkezes utan, mikor a varos beruhazasi keretet visszafogtak, a csapat is kiesett a bajnoksagbol, a legjobb jatekosok mas csapatok- hoz igazoltak (idokozben a varos elso szamu csapatanak neve a gyar megindula- sa miatt a Vasas, majd a Kohasz lett) ben Sztalinvaros kikeriilt a mostoha- gyermek" szerepkorbol, de a tanacsi hatarozat ellenere a labdarugocsapat aranykora" nem tert vissza (a csapat csak masodik lett az NB II-ben, igy nem ju tott fel az elso osztalyba), ami jelezte azt is, hogy a Kadar-korban Sztalinvaros mar messze nem szamitott a legfontosabb beruhazasnak. A varos vezetoi a csa pat kudarcanak okat abban lattak, hogy tulsagosan eroltettek az NB I-be jutast, a jatekosok kioregedtek, a fiatalok pedig nem neves csapatokbol, hanem az NB III-bol vagy a megyei csapatoktol jottek. A kudarc hatasara a csapat elvesztette onbizalmat", raadasul a szurkolok is rendre kritizaltak jatekukat.283 A futball- centrikus varosi sportvezetes torekveseit csak 1965-ben koronazta siker, mikor a csapat bejutott az NB I-be, ahonnan 1971-ben kiesett, majd ban vissza- jutott. Az 1980-as evekben - a nehezipar valsagaval parhuzamosan - a Dunauj- varosi Kohasz meg az NB II-bol is kiesett, es a teriileti bajnoksagban jatszott to- vabb.284 : '! -n Az allattarto varoslakokat a koztudatban falusiaknak tartottak. A radari ba- rakktaborban a disznotartast tobbszor hiaba probalta betiltani a tanacs.285 Az emeletes kockahazak" mosokonyhaiban rendszeresen dolgoztak fel a levagott disznokat az osszkomfortos lakasok lakoi. A maganeros kertvaros epitesi keret- terve szerint a kertes hazakhoz csak faskamrat vagy baromfiolat epithettek, disznoolat nem.286 Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az elso OTP-kolcso- nok felvevoi nemcsak hutore, radiora, tipusbutorra, hanem disznok vasarlasara is forditottak a penziiket. A tipusbutorral berendezett, osszkomfortos lakasokban elok koziil sokan tartottak disznot ovarosi hazaknal, majd a sajat hazuk mosokonyhajaban dolgoztak fel a neha a haz elott levagott sertest FML XXffl/ d februar FML VB 16. d oktober Janko FML XXIII/ d november FML XXIII/ d december FML XXIII/ d december 14.; SZH, januar

40 A varosinak tartott eletforma temyerese jegyeben 1960-ban a piacteren le- bontottak a varos epitesenek kezdeten felepiilt barakkokat; a Sztalin utra nyilva- nos WC-t terveztek; teleraktak az utcakat varosi orakkal"; a kocsmak" helyett bistro"-kat nyitottak; sot tervbe vettek, hogy az OTP tevekenyseget es a LOTTO-t a varos fenyenek emelese vegett fenyreklammal hirdessek. A barakkta- borok meg ekkor is alltak. A Technikum negyedben telen meg mindig hidegek voltak a lakasok. A Kiskereskedelmi Vallalat iizleteinek harmada meg barakkban mukddott.288 A sztalinvarosiak identitasanak megteremteseben a gyokertelenseg hangsu- lyozasa, a regi" ( hagyomanyos") es az uj" (hivatalos elvarasoknak megfelelo) eletformaelemek szetvalasztasa donto szerepet toltott be. Ez megnyilvanult ab- ban a - helyenkent propagandisztikus - lefrasban is, amelyben Miskolczi Miklos a sztalinvarosiak kiilonbozo helyzetekben megmutatkozo identitasat igyekezett abrazolni: Sztalinvarosi volt, aki estenkent izzadva tanulta a betuvetest, hogy szakmat szerezhessen a gyarban es vigye valamire. Sztalinvarosi volt az, aki te- kintelyes szakma mesterekent jott, es fel kezzel igazgatott el felelmes berendeze- seket, tuzes kemenceket, de fel kezzel hajtott le tiz korso sort is, a faraszto musza- kok utan. Sztalinvarosi volt, aki megriadt kispolgarkent erkezett ide, azutan megtalalva igazi enjet, ujra rendezte eletet es nehany ev elmultan maga sem is- mert magara. Sztalinvarosi volt, aki kockas ingben, malteros pufajkaban akart le- iilni az uj szalloda ettermeben, es mert nem engedtek, hat felpofozta az iizletve- zetot. Sztalinvarosi volt az, aki minden reggel orommel ebredt, mert a nap besutott lakasa ablakan, mert a gyereket ovodaba vihette, mert mar nemcsak al- modnia kellett a boldogabb jovorol. Sztalinvarosi volt az, aki petroleumlampa mellett elte le eddigi eletet, de most serelmesnek tartotta, ha nem a haza elott allt meg az autobusz. Sztalinvarosi volt, aki lakasaban ki akarta kapcsoltatni a tavfu- test, mert neki a meleg nem ert meg evi 750 forintot. Sztalinvarosi volt, aki innen indult eloszor balatoni kirandulasra, 18 forintert. Sztalinvarosi volt, aki maga gombos harmonikat nyaggatott, de fiat-lanyat beiratta a zeneiskolaba. [...] Sztalinvarosi volt az is, aki az elso futballmeccsen meg a dombovari csapatnak szurkolt, de aztan teli torokbol orditotta minden vasamap: Hajra, Sztalixv varos!"289 Sandor Andras irta 1959-ben a varos kapcsan: A gyokertelenseg maga is ve- szedelem. Sztalinvarosban aranylag kevesen voltak, akik nehany ev alatt gyoket ret vertek (ezek voltak vegeredmenyben az uj varos csirazo plazmaja, feherje- csoppje)..."290 Ami a varosi hirlap, a visszaemlekezok es a tanacsi szervek beszedmodjaban gyokertelensegnek tunt, sokkal inkabb egy, a kortarsak szama- ra nehezen ertelmezheto atvaltozasi (eletforma-transzformalodasi) folyamatkent ment vegbe, amit meghatarozott az a diskurzus, amely kiilonvalasztotta a multat a jovotol, a falut" a varost6r'. A falusib61" varosiva" valas folyamataban nemcsak a falvakbol Sztalinvarosba koltozok szokasai valtoztak meg, hanem az oket koriilvevo varosi" ter es a varosiassag" meghatarozasa is. A tervezett negyedek kozut legfalusiasabbnak" tartott Technikum negyedrol irta a Nok Lapja 1959 nyaran: Igaz, tavfutese, gaza meg nines a fiatal varos fiatalabb varosre- szenek, iizlethaza sem nyilt meg egyelore, hazainak egy resze meg vakolatlan es utjai sem aszfaltosak. De eroteljesen, eletrevaloan koveteli az edesgyerek [a va ros] osszes jogait. Es meg is szerzi, meg is kapja."291 Tehat ahhoz, hogy a varos re- szenek tartsak, nem volt sziikseg tavfutesre, gazra, iizlethazra, vakolatra vagy aszfaltra: a Technikum negyedet a hivatalos diskurzus falusi infrastrukturaja el- lenere varosinak" minositette. Sztalinvaros tiz ev utan tovabbra is a varosi" es falusi" eletformak kevere- ke volt. A koztudatban a kiilonbozo jellemzok alapjan megis elesen kette valt a ket fogalom. Ugy tunik, az alapjan tekintettek valakit varosinak vagy falusi- nak", hogy a komyezete minek tartotta, ennek kriteriumait pedig nagymertek- ben befolyasolta a hivatalos diskurzus. Megis, elkepzelheto, hogy a szombaton meg disznot vago emberek koziil sokan vasamap konfekeioruhakba bujtak es a Sztllin uti kirakatok mellett korzoztak". A gyokerek nem tuntek el, esak atval- toztak. 288 FML XXIII/ d janu5r 19.; februar 16.; marcius 1.; majus 24.; julius Miskolczi ABTL O Nok Lapja, augusztus

41 II. Veszedelmes viszonyok 1. Az uj varos ezernyi csabltasa": parok es kapcsolatok,,1951-ben Sztalinvarosban dolgoztam. Az epitkezesen ismertem meg Jozsit. Ek- kor huszonnegy eves voltam, es meg mindig lany. Csondes voltam, visszahuzo- do vilageletemben, Jozsiban epp az fogott meg, hogy olyan magabiztos, jokedvu es nagy vagany. Beleszerettem, es ezt eszrevette. Ahogy ma mondjak: vette a la- pot. Sok mindent elert nalam, csak eppen ana nem voltam hajlando. Harom ho- napi ismeretseg utan a menyasszonya lettem. Gyurus menyasszony ismet! IJgy terveztiik, hogy mihelyt lakast kapunk, megtartjuk az eskiivot. Otvenketto tava- szan osszeestem az epitkezesen, orvoshoz vittek. Az orvos azt mondta, negy ho- napos terhes vagyok. Nem tudtam rola, semmi valtozast nem ereztem. Aznap este orommel ujsagoltam Jozsinak, hogy gyerekunk lesz, es 6 osszevissza csokolt. Akkor lattam utoljara."292 Egy a parvalasztas sztalinvarosi tortenetei kozul, amely annyiban tipikus, hogy a csaladteremtes helyett azt a korban elfogadott kozhelyet is peldazza, hogy a varosi elet elidegeniti az embereket egymastol, hogy a gyarkemenyek ar- nyekaban az emberek oszinte tarsak helyett maganyossagra vannak itelve. Esze- rint a diskurzus szerint a csaladok szethullanak, a gyermekek sziilok nelkiil nonek fel, a nok magukra maradnak, a partnervalasztas veletlenszeruve es eset- legesse valik. Sztalinvaros a haboru utan a gyors iparosodas es az allami beavat- kozassal megvalosulo urbanizacio egyik legszembetunobb peldaja. Ennek nyo- man alkalmazkodva a kozvelemenyben is uralkodo sztereotipiakhoz Sztalinvaros a csaladok szethullasat is peldazta tobbek szamara. Ehhez hozzaja- rult az a totalitarius modellbe illeszkedo elkepzeles is, amely szerint az allam be- hatol az emberek mindennapjaiba, betor a csaladi eletbe, es ellenorzese ala von mindent, a parkapcsolatoktol kezdve a gyermekek neveleseig. Persze akarcsak a vilag mas varosaiban, Sztalinvarosban sem csokkent a csaladi es rokonsagi kap csolatok fontossaga; nem hullottak szet a csaladok, legfeljebb alkalmazkodtak az dj kornyezethez, mint a szerelmesparok, akik evtizedekig a Duna-partra vagy a varos es a gyar kdzotti egeszsegiigyi" parkba jartak. 292 Reszlct egy no levelebol, aki a cikk sziiletesekor otodik alkalommal volt menyasszony. Nok Lapja, julius " 78 Szamos elmelet kepviseloi (tobbek kozt Karl Marx es Louis Wirth kovetoi293) az iparosodas es az urbanizacio egyenes kovetkezmenyenek tartjak a csalad funkcioinak gyenguleset es a haztartasok jelentosegenek csokkeneset. Ez az el kepzeles az urbanizaciot olyan folyamatkent abrazolja, amely miatt a tarsadalom tagjai fokozatosan elszigetelodnek egymastol es maganyossa valnak.294 Ezzel szemben azota szamos irasban taglaltak, hogy a varosban a csaladi kapcsolatok gyakran igen erosek es a rokoni kapcsolatrendszer - modosult formaban - to- vabb el. Eszerint egyreszt az urbanizacio es az iparosodas nem feltetleniil csok- kentettek a csaladi es rokonsagi kapcsolatok fontossagat, masreszt a csaladi for- makat es rokonsagi kapcsolatokat a varosiasodasnal eroteljesebben befolyasolja a csaladok gazdasagi funkcioja es tarsadalmi statusza. Az a rozsaszin kep, amit a hagyomanyos tarsadalmak" szoros rokonsagi kapcsolatairol korabban festettek, inkabb tartozik a mitosz, mint az empirikus alapokon nyugvo torteneti abrazolas kategoriajaba. A csalad hanyatlasanak mitosza igen erosen tartja magat a tudo- manyos kutatasok eredmenyeit nem ismero kozvelemenyben. Talan ennek is ko- szonheto, hogy a tobb evtizedes cafolatok ellenere idorol idore felbukkan a varo- siasodas kapcsan a gyokertelenseget es a csaladok szethullasat abrazolo mitosz a tudomanyos kozeletben is.295 A varosalapitaskor Sztalinvarosba erkezok kozul sokak fejeben valoszinuleg meg sem fordult, hogy ott letelepedjenek es csaladot alapitsanak. A bevandorlok tobbsege eleinte pusztan a jo kereset remenyeben dolgozott az epitkezesen. A la- nyok a stafirungra valot, az idosebb apak lanyuk hozomanyat akartak itt megke- resni, majd a penzzel a zsebiikben tovabballni. A fiatal, egzisztencia nelkiili ferfi- ak egy resze pedig ugy aramlott a varosba, mint az aranyasok" - es a kezdeti allapotok valoszinuleg jobban is emlekeztettek egy aranyaso telepre", mint egy varosra. Az egy falubol erkezok - foleg, amig egy szallason laktak - egy ideig meg- maradtak az egykori kozosseg feliigyelete" alatt. A szetkoltdzesekkel, a varosla- kok heterogenizalodasaval egyidejuleg az egykori falubeli" normak szoritasa fokozatosan lazult, ami a parvalasztasi es hazasodasi szokasokban is jelentkezett. P. Ferenc Berettyoujfalubol erkezett meg az epitkezes kezdeten Sztalinvarosba la- nyaval es fiaval, abbol a celbol, hogy a fold tovabbi muvelesehez penzt keressen, es lanya osszegyujtse a stafirungra valot. Lanya a kovetkezo evben mar teljes egeszeben onfenntartova valt, gyujtotte tovabbra is a stafirungot, de keresetebol minden honapban uj ruhat vett, ami jelezte, hogy egyre inkabb nyitott az akar varosiasnak is tekintheto fogyasztasi szokasok fele.296 Egy sztahanovista komu- ves 1952 elejen azzal dicsekedett a helyi ujsagironak, hogy a sztalini muszakban keresett penz eleg volt arra, hogy ferjhez adja a lanyat es egy 13 ezer forintos szo- ba- es konyhabutort vegyen neki.297 Meg a helyi ujsagban is elofordult, hogy a 293 Mellettuk emlfteni kell Talcott Parsons, Robert Redfield, Ralph Linton nevct es a Chicago-isko- lat". 294 Wirth Keefe Ugyanitt megtalalhato a csaladok hanyatklsanak mitoszat cafolo l'rasok reszletes bibliografiaja is, amely Oscar Lewis mexikovarosi csaladokrol sz616 l'rdsaival kezdodik. 296 SZH, augusztus SZH, januar

42 hozomanyt vagy a stafirungot tartottak a hazasodas egyik elofeltetelenek ban nemcsak a bevandorlok osszetetelenek valtozasaban szamftott fordulopontnak, hanem a hazassagok es csaladalapitasok szempontjabol is. Ekkor emelkedett meg - mondhatni ugrasszeruen - a hazassagot kotok, a gyer- mekek es a gyermeksziiletesek szama a varosban. Ekkortol erkeztek nagyobb tomegben csaladosan a mar letelepedni szandekozok, es ekkoriban valt elfogad- hatova egyre tobbek szamara, hogy Sztalinvarosban ne csak dolgozzanak, hanem odakoltozzenek es csaladot alapitsanak elejen volt olyan honap, amelyik- ben szaz gyermek sziiletett, ezert a sziilesre varo noket ki kellett kiildeni a kor- haz" folyosoira, mert nem volt eleg agy.'az ugrasszeru emelkedest jelzi, hogy 1954 elejen egyik honaprol a masikra 12 agyrol 62 agyra emeltek a korhaz sziile- szeti. osztalyanak kapacitasat.298 Mig a varos epitesenek kezdeten hajadonok es notlen ferfiak nepesitettek be Sztalinvarost, kevesebb mint tiz ev mulva, 1960-ban a hazasodasi korban levo nok es ferfiak kozott mar alig-alig lehetett nem hazassagban elot talalni (ponto- san tfzbol egyet).299 A hazassagban elok aranya Sztalinvarosban meghaladta az orszagos atlagot. A Sztdlinvdrosi Hirlapban mar 1957 elejen beszamoltak arrol, hogy zavarja az anyakonyvvezetot az esketesekben, hogy nines ket szoba bizto- sitva reszere. A Varosi Tanacs vegrehajto bizottsaganak tanacstermeben rende- zett nagy eskiivok" ebben az idoszakban meg a nagytermet is tulzsufoltta tet- tek.300 Konnyen hihetnenk, hogy a varosba erkezo aranyasokb61" ferjek, a kalandvagyonak" tartott nokbol pedig felesegek lettek a varos urbanizalodasa- val parhuzamosan, mert a korabeli es mai kozhely szerint, aki hazassagban elt, az rendes" emberre valt. Persze sokan kotottek hazassagot a bevandorlok koziil is. Nem kis mertekben emelte a varosban a hazassagban elok aranyat az, hogy tol rengeteg csalad erkezett Sztalinvarosba abban a remenyben, hogy ott KuMrhdz a barakktdborban ban 732 gyermek sziiletett a varosban es 186 hazassagot kotottek utolso ket honapjaban csak 67, 1953-ban havonta atlagosan 60-70, mig 1954 elso feleben mar tobb mint 80 gyermek sziiletett. A gyermekkel erkezo bevandorlok szamanak hirtelen emelkedeset jelzi, hogy mig 1952 tavaszan 240 (szinte kizarolag ofalui), 1953-ban mar tobb mint 1000,1954 elejen pedig kozel 2000 beiskolazott gyermek volt a varosban. A csak allando lakosok gyermekeinek tervezett ovodak es bolcsodek nem tudtak kielegiteni az igenyeket, l'gy sokan azert maradtak csak rovid ideig a va rosban, mert ideerkezven egyszeruen nem tudtak hoi elhelyezni gyermekeiket. FML XXHI/502. VB 7. d marcius 3.; junius A hazassagkotesek szama az 1950-es evekben folyamatosan emelkedett Sztalinvarosban, olyannyira, hogy 1960-ra a 15 evesnel idosebb ferfi nepessegben a hazas ferfiak aranya 68%, mig a noknel ugyanez az arany 75% volt. Orszagos atlag 1960-ban ferfiaknal: 71,5%.; noknel: 64,4 %. Balazs Osszehasonlitaskent, hogy mennyire magas ez utobbi arany ahhoz kepest, hogy Sztalinvarost igenesak fiatal" varosnak tartottak meg ekkor is: Szekesfehervaron, a 15 even feliili noknek 62,1%-a elt csak hazassagban. Ezt elsosorban azzal lehet magyarazni, hogy Sztalinvarosban a noozvegyek szama elenyeszo volt (8,3%) a tobbi varoshoz kepest: a varos a Iegfiatalabb lakosu varosok koze tartozott az orszagban - mint az iparosodo varosok altalaban (a 60 even feluliek aranya a varos nepessegen beliil meg 1960-ban is csak 5% volt) as nepszamlalas. Fejer Megye. Bp., KSH, ; 1960-ban a ev kozotti sztalinvarosi ferfiak 89%-a, mig a ev kozotti nok 88%-a hazassagban elt. Dunaujvaros alapjan szamolva. 300 SZH, februar Sztdlin uti butoriizlet 80 V

43 Renddrsegi felvetel a Technikum negyed egyik lakdsdrol munkat es lakast kap. A lakohelyiiket viszonylag gyorsabban valtoztato kepzet- len es tobbnyire notlen munkasok zome azonban nem vert gyokeret a varosban, hanem tovabballt egy adando jobb munkahely remenyeben. Nem igy a csaladok, melyek koziil sokan a varosban ragadtak" barakkszallason, vagy ha szerencsesebbek voltak, akkor az uj lakasok valamelyikeben. A masik alapveto oka a magas hazasodasi hajlandosagnak, hogy allando la- kashoz csak hazaspar juthatott (altalaban azok is csak gyermekkel). A Varosi Ta- nacs igazgatasi osztalyanak lakaskerveny-kerdoiven kiilon kerdescsoportban szerepelt, hogy a lakast kerok miota elnek egyiitt hazassagban, es hany gyerme- kiik van. Ezzel es az elosztasi alapelvekkel a nem hazassagban eloket kizartak a lakasosztasbol. Ha valakinek megis sikerult elinteznie, hogy egyediilallokent la- kashoz jusson, akkor feljelentesek sorozataval kellett megbirkoznia, melyekben a magukat raszorulobbnak ltelo hazasok es csaladosok panaszoltak sajat sanyaru helyzetiiket vele szemben.301 Az elettarsi kapcsolatban egyiitt eloknek meg annyi eselyiik sem volt lakasszerzesre, mint az egyediilalloknak, mivel a vadhazassag- nak" tartott egyiittelesi format nemcsak tarsadalmilag, hanem hivatalosan is megbelyegeztek. A diszkriminativ lakaselosztasi rendszer tehat novelte a haza- sulasi kedvet, ezaltal a hazassagkotesek szamat. Emellett az is elofordult, hogy a mar megszerzett lakast nem lehetett volna megorizni hazassagi anyakonyvi kivonat nelkiil. A csaladosokat nehezebb volt kilakoltatni. Ezert volt ra pelda, hogy egy egyediilallo ferfi hazassagot kotott a ta- nacstol erkezo kilakoltatasi fenyegetes miatt elettarsaval.302 A lakaselosztasi rendszemek egy masik fontos kovetkezmenye az volt, hogy korabban hazasodtak az emberek. Azokban az idokben, amikor az allam nem osztonozte a hazassagkoteseket a lakaspolitikaval, altalaban az kotott hazassagot, akinek volt mar haza vagy lakasa. Az allami lakas- es csaladpolitika hatasara Sztalinvarosban - es nem csak ott - ez forditva tortent: csak az kaphatott lakast, aki mar hazassagban elt. A hazassagkotesi eletkor igy az allami lakaselosztas ha tasara is korabbra tevodott. Az allami ujraelosztas egyenlotlensegeibol fakadoan tobb tarsadalmi csoport tagjai (elsosorban az alacsonyabb kepzettseguek vagy alacsonyabb tarsadalmi statusszal biro foglalkozasuak) nem kaptak lakast. Ezert naluk a hazassagkotes eletkora tovabbra is a lakasszerzest koveto idoszakra tolo- dott.303 A kezdeti idoszakban sokkal gyorsabban lehetett lakashoz jutni Sztalin varosban, mint az 1950-es evek vegen. Ezzel is magyarazhato, hogy tobb maga- sabb statuszu foglalkozasi csoportban is kesobb hazasodtak. Ennek az is lehet az oka, hogy mig az 1950-es evek elejen az ertelmisegiek majdhogynem azonnal la kashoz jutottak, addig az 1950-es evek vegen mar nekik is evekig vamiuk kellett a lakasra. A parvalasztas, a hazassagkotes es a csaladi elet az allamilag meghatarozott lakaselosztasi elvek miatt a privat elet, egyben az onallo otthon lehetoseget is je- lentette.304 A lakaselosztasi rendszer alapvetoen meghatarozta a csaladalapitas es P. Gezdne barakklakasa 301 FML XX1II/ d as Iakaskerelmek. 302 FML XXin/ d as Iakaskerelmek. 303 Reszletesen lasd ugyanebben a fejezetben az anyakonyvek elemzesenel. 304 Ugyanerre az eredmenyre jutott Stephen Kotkin a magnyitogorszki lakasrendszer es csaladi elet osszefiiggeseinek vizsgalata soran. Kotkin

44 parvalasztas modjat es idejet. Emiatt - mint azt latni fogjuk a hazassagkoteskor a tarsadalmi statuszt nem a vagyon vagy a jovedelem, hanem a hazasfelek (elso- sorban a ferfiak) statusza hatarozta meg, ami alapjan a lakasosztasnal elonyok- hoz juthattak. Az orszagos atlagnal magasabb hazasodasi es valasi arany nem kis mertekben a kozponti lakaselosztasi rendszertol fiiggott. Persze akadt valoszinu- leg olyan is, hogy egy lany a csalad vagy a tagabb komyezet nyomasara, eletkoratol es statuszatol fuggoen egyszeruen mar ferjhez akart menni. Sztdlinvarosi hercegek feher babakocsival: az idedlis" ferfi es no 1958-ban a helyi hirlapban ot lanyt kerdeztek meg, hogy szerintuk milyen az idealis ferfi".305 A valaszok elsosorban a hivatalos elvarasoknak is megfelelni szandekozo ujsagszerkesztok elkepzeleseit tukrozik. B. K. munkaslany" az uj- sag szerint a kovetkezoket mondta: Kulsoleg ne legyen feltuno. Egyszerunek, szolidnak kepzelem el, akit valasztanek. Ne legyen szebb a tobbi ferfinel. Belso- leg pedig: szeressen engem, legyen hozzam jo, tartson egy kicsit kiilonbnek, mint a tobbi leanyt. Legyen nalam valamivel okosabb, hogy tanulhassak tole. [...] Ko- zosen dolgozzunk, kozosen vegezziik otthoni munkankat is, kozosen toltsiik sza- badidonket. Szeretek sportolni, fgy elvarom, hogy o is sportoljon. Osszegezve: szolid, csendes fiu legyen, de ha kell, ferfiasan is ki tudjon allni a maga igaza mellett." A nokkel szemben elvart magatartashoz hozzatartozott, hogy a szamukra idealis ferfi" kiilso tulajdonsagait hatterbe szoritsak. Ugyanakkor a megszdlalok kdziil harman is - bar hangsulyoztak, hogy nem ez az elsodleges szempont naluk - kiemeltek olyan kiilso tulajdonsagokat is, melyeket alapvetonek tartottak: le- hetoleg fekete legyen"; a megjelenese legyen jo"; legyen tiszta, pedans"; ma- gas, bama fiu az idealom"; csinos lehet". A kiilsd tulajdonsagok" egy resze tar sadalmi statuszt feltetelezo tulajdonsagkent is ertelmezheto. A Sztalinvarosban dominans fizikai munkasok nagy reszenek pedansan" dltdzkodni vagy megfe lelni a jo megjelenes" elvarasainak a hetkoznapokon - munkajuk jellege miatt is - joval nehezebb volt, mint az irodakban dolgozok, ertelmisegiek vagy vezeto beosztasuak szamara. A gyengedseg", csaladszeretet", kdzos otthonlet es szabadido" mind- egyik valaszban megjelent. Ugyanakkor a sokat otthon iilo vagy haztartasi mun- kaban aktivan reszt vevo ferfit maguk a valaszolo nok is papucsnak" tartottak: legyenek baratai a ferfiak kozott, akikkel szabadon eltoltheti idejet";»papu- csot«nem tumek meg a hazban. Soha nem kemem meg, hogy mosogasson vagy varrjon"; Legyen hazias, segitsen otthon, de»papucstol«az eg mentsen meg. Nem szeretnem, ha otthoniilo lenne. Sokat szdrakozzon, s persze engem is vigyen magaval." A valaszokban ferfias rossz tulajdonsagkent jelent meg, ha valaki tul sok idot toltott a baratokkal, kartyazott es ivott. Ezzel szemben hasznos es kifejezet- ten pozitiv ferfitulajdonsagkent abrazoltak a sport iranti erdeklodest vagy az ol- V vasast. Kozos szabadidotolteskent kifejezetten varosias szokasokat emlitettek a valaszadok: szinhazat, mozit, zenehallgatast. A hagyomanyos noi szerepek egy reszenek elfogadasa mellett olyan elvara- sokat is abrazoltak az ujsagban, melyek a noket emancipaltabb szinezetben tiin- tettek fel: ne szoljon bele az en munkamba, ne utasitgasson" - mondta az ujsag szerint egy tanamo; szeretnem, ha egyetertene velem abban, hogy modem haz- tartast vezessek. (Ne otthon fozziink, Patyolatban mossunk stb...)" - kozolte egy fodraszlany. Egy hettel a fenti cikk utan, ot ferfi valaszolt a helyi hirlapban arra a kerdes- re: milyen az idealis no?".306 Bar nyiltan nem mindegyik valaszban, de a ferfiak joval hangsulyosabban emlitettek a kiilso tulajdonsagokat, ami megfelelt a szte- reotipiaknak: karcsu"; hosszu haju"; akarjon tetszeni otthon is, nem ugy, mint egyes nok, akik csak akkor adnak magukra, ha az utcara mennek"; szoke", kek szemu"; dltozeke a legjobb izlest elegitse ki". Ugyanakkor a kiilso tulajdonsa gok kiemelese mellett majd mindegyik valaszado meghatarozta a rendes lany" kriteriumait: vagyis csak modjaval legyen kihivo es ne legyen rossz hire. A szu- ziesseg" hangsulyozasara egy katonatiszt valasza tette fel a koronat: Az en idea lom az olyan no, aki elpirul, ha megcsokolom, s aki ugy olel meg, mintha mindig a menyasszonyom volna." A dohanyzo, rendetlen", feltekeny, divatmajom, lusta, nagyzolo" jelzok mint legrosszabb tulajdonsagok jelentek meg a valaszadok beszedmodjaban, ugyanakkor majdnem mindegyik elvarta, hogy a no alapvetoen a hagyomanyos szerepeknek megfeleloen viselkedjen: legyen hazias"; ertsen a fozeshez"; le- gyen buszke a becsiiletemre"; legyen naivan erzelgds"; legyen jo anya". Az egyetlen, amely a haztartasi naiva" szerepkoretol eliitott, es a legtobb valaszban megjelent, hogy elvartak a notol az iskolazottsagot, muveltseget, tar- salgasi keszseget, sot az egyik valaszado a vitakeszseget" is. Rendre visszatero, idealizalt tulajdonsag volt a muveszetek iranti erdeklddes. Ez abba a sztereotipia- ba illeszkedett, amely szerint a no intellektualis kepessegeinek a muveszetek iranti erdeklodesben kell kifejezodniuk. Mert mig a muveszet az erzelmes", ad- dig a tudomany, az iizlet, a munka es a politika (tehat ahol a hatalom van) a ra- cionalis" emberek (akik koze elsosorban a ferfiakat soroltak) vilagat kepviselik. Eszerint a sztereotipia szerint az idealis no erzelmes, gyenged, konfliktuskerulo, ami persze kimondatlanul azt is jelkepezi, hogy az idealis", tehat a racionalis, torekvo, vitazo ferfinak alarendelodik. A haztartasi munka szempontjabol leg- felvilagosultabbnak" egy tanar mutatkozott, aki kijelentette: hive vagyok a haz- tartas gepesitesenek". Persze a gepesitett haztartas" mitosza az 1950-es evekben tobbnyire a kezihajtasu mosogepben meriilt ki, az viszont a valaszolok eszebe sem jutott, hogy a haztartasi gepeket esetleg a ferfiak mukodtessek. A fenti valaszadok szerepelvarasai - bar szakmunkas, tanar, katonatiszt volt koztiik - alig kiilonboztek a Sztdlinvarosi Ht'rlap altal is kifigurazott jampec" par- valasztasi szokasaitol, aki a hirlap szerint addig nem nosiil, mig masnak van fele- sege, de ha megis»megbolondul«, ugy csakis uri lanyt fog elvenni, aki elsosorban 305 SZH, szeptember SZH, szeptember

45 jol zongorazik, ert az absztrakt muveszethez, es vegiil halal jol csurglizik".307 Va- loszmuleg a korabeli hivatalos izles miatt keriiltek az absztrakt muveszetek a jam- pec alakja melle. Altalaban az ilyen ujsagcikkek inkabb a hivatalos elvarasoknak megfelelo mintakat, mint a sokkal valtozatosabb egyeni elvarasokat tiikroztek. A ket ujsagcikkben megjeleno beszedmod elemzese alapjan elmondhato, hogy a cikkekben a nok szerepelvarasai nagyobb mertekben kiildnboztek a ha- gyomanyos szerepstrukturaktol, mint a ferfiake. Egy a hirlap noi rovataban" megjeleno cikk szerint az olvasoi levelekbol az deriilt ki, hogy a gyermekkocsit tologato apa", a mindig frissen borotvalt, jol vasalt nadragu, udvarias ferfi" tet- szik legjobban a lap noi olvasoinak.308 A sztalinvarosi nok elkepzelt hercege" a hirlap szerint igy nem feher lovon, hanem babakocsit tologatva erkezett.309 Ugyanakkor a lapban 1957 tavaszan feladott tarskereso hirdetesekben a ha- gyomanyos szerepeknek megfeleloen a nok megfelelo statuszu, komoly es ott- honszereto ferfiakat kerestek, es sajat kulsejuket hangsulyoztak, mig a ferfiak karcsu, csinos" nokre vagytak, es sajat foglalkozasi statuszukat emeltek ki: /(25 eves ertelmisegi fiatalember tarsasag hianyaban megismerkedne..."; vagy: Cso- nakkal rendelkezo tisztviselo vagyok, szoke, jo alaku leany ismeretseget kere- sem". Mig a noknel: Molett, szoke, csinosnak mondott 26 eves elvalt asszony komoly gondolkodasu ferfi ismeretseget keresi..."; 32 eves, csinosnak mondott, molett ozvegy asszony ev kozotti otthonszereto ferfit... komoly allassal rendelkezok irjanak"; Magas, karcsu, 24 eves valofelben levo asszony keresi 10 evvel idosebb, komoly allasban levo ferfi ismeretseget".310 A hirdetesek tobbseget a hagyomanyos szerepelvarasoknak megfelelo beszedmodban irtak elvalt vagy valofelben levo nok. Az ujsagban megjeleno idealis kep alapjan nagyobb mertekben valtoztak a ferfiakkal szembeni elvarasok, mint a nokkel szemben tamasztottak. Ez nem je- lenti azt, hogy a nokkel kapcsolatos szerepelvarasok ne alakultak volna at. Min- denesetre a propaganda altal 1956-ig sulykolt ferfias no" tipusanak311 nyomat. sem talaljuk az as Sztalinvarosi Hirlap altal megalkotott idealis no alakjaban. Az anyakonyvvezeto elott A nyilvanos diskurzusban megjeleno idealizalt kepbol alig deriil ki, hogy milyen hatassal volt a parvalasztasra az eletkor, a korkiilonbseg, a sziiletesi hely vagy a foglalkozasi statusz. A korabeli hazassagi anyakonyvek vizsgalatabol kovetkez- teteseket vonhatunk le ezek hazassagkotesre gyakorolt hatasara, meg akkor is, ha ezzel reszben atvessziik a hivatalos, regisztralt adatokat tartalmazo forrasok tar- sadalomkepet". A vizsgalati mintaba 1953 es 1958 hazassagi anyakonyvei keriil- tek be: 1953 az elso olyan ev Sztalinvarosban, amikor az uj lakok nagy szamban kotottek hazassagot. Elofeltevesem szerint 1953-ban meg erezheto volt a hagyo manyos parvalasztasi szokasok hatasa a hazassagkoteseknel, mig 1958-ra a va- rosban vegbemeno kanalizacios es urbanizacios folyamatok hatasakent megval- toztak a parvalasztasi szokasok.312, A minta alapjan Sztalinvarosban 1953-ban a ferfiak atlagos eletkora hazas- sagkoteskor 27,6 ev, mig a noknel 24,4 ev volt.313 Az orszagos atlag nem tert el le- nyegesen a sztalinvarosi adattol. A ferfiaknal mutatkozo elteres pedig illeszkedik abba a folyamatba, hogy Magyarorszagon a masodik vilaghaboru utan folyama- tosan csokkent a hazassagot kotok atlageletkora.314 Ez elsosorban a fizikai foglal- kozasuakra es a falvakbol szarmazokra jellemzo, akik a gyari termeles megindulasa elott szinte kizarolagos lakoi voltak Sztalinvarosnak.,, i,= A budapesti sziiletesuek atlageletkora a hazassagkoteskor alacsonyabb volt, mint a falvakban sziiletetteke.315 Ez magyarazhato azzal is, hogy mig az 6 esetiik- ben a lakaskiutalas es hazassagkotes kozott egyenes osszefiigges tapasztalhato, addig az alacsonyabb kepzettsegu, falvakban sziiletetteknek a hazassagkotes nem feltetleniil jelentett belepot az allamilag ellenorzott lakaspiacra". A ferfiak es nok kozotti atlagos eletkorkiilonbseg nem tert el sziiletesi hely alapjan: az atla gos korkiilonbseg 3,2 ev volt, ez koriilbeliil az orszagos atlagnak felel meg.316 A sziiletesi hely hatasa a hazassagkotesre nyomon kovetheto abban, hogy a parvalasztas telepiilesi szempontbol homogen" vagy heterogen" volt-e. Legin- kabb a falusi sziiletesuek kotottek hazassagot hasonlo telepiilestipuson sziiletet- tekkel: a falvakban sziiletett ferfiak 60%-a vett felesegiil faluban vagy tanyan szii- letett not, mig a falvakban sziiletett nok 65%-a ment ferjhez faluban vagy tanyan sziiletett ferfihoz. A videki varosokban sziiletett ferfiak koriilbeliil ugyanolyan aranyban vettek felesegiil videki varosban, illetve faluban vilagra jott not (46 es 37%), mig a videki varosokban sziiletett nok tulnyomo tobbsege faluban sziiletett ferfival hazasodott (53%). Ennek oka elsosorban az lehetett, hogy tobb ferfi van- dorolt be Sztalinvarosba a falvakbol, mint no. A legheterogenebb hazassagok a budapesti sziiletesuekre voltak jellemzoek naluk koriilbeliil ugyanolyan gyako- rinak szamitott, hogy faluban, videki varosban vagy Budapesten sziiletettel ko tottek hazassagot. A sziiletesi helyek parvalasztasra gyakorolt hatasarol elmond hato, hogy a ferfiak altalaban urbanizaltabb eletformahoz szokott feleseget vettek 307 SZH, januar SZH, marcius Az idealis ferfikep hasonlo iranyu valtozasat figyelte meg Ina Merkel, aki az NDK-ban az 1950-es evekben megjelent kepesujsagok vilagkepdt es tarsadalmi nem- (gender) konstrukciojat elemezte. Az idealis ferfi az NDK-ban is nagyobb aranyban vette ki reszet a reprodukcios munkakbol, meg akkor is, ha legfobb jellemzoje tovabbra is a munka volt. Ezen tulmenoen Merkel a lapok beszedmodjaban ket alaptipust velt felfedezni: az egyik a tobbtermel6", munkashos" alakja, a mdsik a tanult ferfie". Mindketto kozos jellemzoje, hogy a tsrsadalomban betoltott helyet a munka, mig csaladban betoltott helyet segitokeszsege hatarozza meg. Merkel SZH, marcius ; marcius ; marcius Az abrazolasokban harmadik nem"-kent is ertelmezheto ez a tipus: Merkel Minta forrasa: FML Sztalinvarosi hazassagi anyakonyvi kivonatok. Minta nagysaga: 450 par adatai bol 121,1958-bol 105 hazassagkotes adatai. A gyermekszuletes es hazassagkotes osszefiiggeseire: FML Sziiletesi anyakonyvi kivonatok: 1953-bol 117,1958-bol 107 sziiletesi anyakbny- vi kivonat. 313 Az orszagos atlag ugyanebben az evben 28,6, illetve 24,7 6v. Pallos-Vukovich Baldzs !. 315 Budapesti sziiletesu ferfiak 25,9; nok 21,6, mfg a falvakban sziiletett ferfiak 28,8, a nok pedig 25,5 I 316 Balazs evesen hazasodtak Sztalinvarosban 1953-ban

46 el, mig a nok tobbnyire kevesbe urbanizalt eletmodhoz szokott ferfihoz mentek hozza. Vagyis telepiilesi szempontbol a nok gyakran lefele" hazasodtak. A hazassagi anyakonyvek bejegyzesei alapjan vizsgalhato a foglalkozasi sta- tuszok hatasa a parvalasztasra. A vezeto beosztasu ferfiak (idetartoztak a vizsga- latban az osztalyvezetok, muvezetok, magasabb vezeto beosztasuak) atlagelet- kora a hazassagkoteskor joval meghaladta az atlagot (33,4 ev). A vezeto statuszu ferfiak tobbnyire magukenal joval alacsonyabb statuszu noket vettek felesegul - leggyakrabban irodai-adminisztrativ munkakorben foglalkoztatottakat, ritkabban ertelmisegieket.317 Az ertelmisegi ferfiak hazassagkoteskori atlageletkora szemben a vezetoke- vel, joval az atlag alatt volt (23,2 ev) - ok hazasodtak a legfiatalabban, valoszinu- leg rogton a felsofoku vegzettseg megszerzese utan. Ezek az ertelmisegiek elso generaciosnak tunnek, mivel 80%-uk faluban szuletett, ahol a legkisebb volt az esely arra, hogy ertelmisegi sziilotdl szarmazzanak. Felesegeik kozott ugyan- olyan aranyban kepviseltettek magukat a szinten ertelmisegi statuszu nok, illetve az irodai-adminisztrativ beosztasban dolgozok (40-40%). A legnepesebb csoportot a mintaban a szakmunkas ferfiak adtak. Roluk el- mondhato, hogy a hazassagkoteskori atlageletkomal alig fiatalabban hazasodtak (26,6 ev) es felesegeik altalaban hasonlo tipusu telepiilesen sziilettek, mint ok. Tobbnyire segedmunkas vagy szinte semmilyen kepzettseget nem igenylo fog- lalkozast uzo felesegeket valasztottak (50%) - idetartoztak a betanitott es se- gedmunkasok, a vendeglatoiparban vagy kereskedelemben kisegitok. Kevesbe jellemzo modon, de ugyanolyan aranyban vettek felesegul szakmunkas vagy ad- minisztrativ-irodai munkakorokben foglalkoztatott noket is (18-18%). Viszonylag kis csoportot kepeznek az adminisztrativ-irodai munkakorben dolgozo ferfiak a mintaban. Oket, a vezeto beosztasuakhoz hasonloan az idosebb korban kotott hazassag jellemezte (30,6 ev), ugyanakkor felesegeik az atlagtol jelentosen elteroen, majdnem 6 evvel fiatalabbak voltak. Ugyanolyan aranyban vettek felesegul irodai-adminisztrativ alkalmazottakat, mint segedmunkasokat (46-46%). A ferfi segedmunkasok atlageletkora a hazassagkoteskor az atlaghoz legkozelebb volt (28 ev). Az osszes csoport koziil ez tunik a leghomogenebbnek, mivel felesegeik szinte meghatarozo modon szinten a segedmunkas nok koziil kerultek ki (69%). Specialis csoportot kepeznek a ferfiak kozott a hivatasos katonak, rendorok, belugyi dolgozok. Tdbbsegiik falusi sziiletesu, atlagos hazassagkoteskori eletko- ruk 24,9 ev volt, ami majdnem a legfiatalabbnak szamitott. Ez magyarazhato az- zal is, hogy sokkal konnyebben juthattak lakashoz, mint a tobbi foglalkozasi cso port tagjai, ami valoszinuleg nagymertekben befolyasolta hazassagkotesiiket is. Ezenkiviil a csoport tagjai falusi szarmazasuk miatt is koran hazasodhattak. Fele- segeik tobbsege segedmunkas volt (46%), igaz, viszonylag nagy aranyban nosiil- tek irodai-adminisztrativ munkakorben foglalkoztatott nokkel is (31%), ami arra is utalhat, hogy statuszukat nemcsak foglalkozasuk, hanem korabbi eletformajuk is eroteljesen befolyasolta. A nok parvalasztasat is meghatarozta, hogy milyen foglalkozasuk volt. A vezeto statuszu nok parvalasztasi szokasairol azert nem lehet pontos kepet adni, mert a mintaban mindossze egyetlen vezeto statuszu no szerepelt318 - akinek fer- je egyebkent szinten vezeto beosztasban dolgozott. Az ertelmisegi statuszu nok - hasonloan az ertelmisegi ferfiakhoz szinten az atlagosnal joval fiatalabb elet- korban hazasodtak (22,9 ev). Kozottiik mar nagyobb aranyban szerepelhetnek nem elso generacios ertelmisegiek, mint az ertelmisegi ferfiak kozott, mivel tobb- segiik (50%) videki varosban szuletett. Itt nagyobb esely volt arra, hogy ertelmi segi sziiloktol szarmazzanak, mint faluban. Ferjeik hasonlo aranyban harom fo korbol kerultek ki: vezeto statuszu, ertelmisegi vagy hivatasos katona, rendor, belugyi dolgozo". ; A szakmunkas nok szinten fiatalon mentek ferjhez, tulnyomo tobbsegben szakmunkas ferfihoz - es azok koziil is elsosorban nem faluban, hanem varosban szuletett szakmunkasokhoz. A segedmunkas nok szinten fiatalon mentek ferjhez, de az 6 ferjeik kozott dominaltak a falusi sziiletesu ferfiak (65%), tovabba a se gedmunkasok (41%) es szakmunkasok (36%). A foglalkozasi statusz szerint legheterogenabb hazassagokat kotok az iro dai-adminisztrativ alkalmazott nok voltak. Egy evvel az atlagos hazassagkotesi kor utan mentek ferjhez (25,4 ev). Ferjeik kozott leggyakoribbak a szakmunka sok, de igen gyakran valaszottak irodai-adminisztrativ, segedmunkas, vezeto be osztasu, hivatasos katona, vagy rendor ferjet, sot aranyukhoz merten nem kis szamban ertelmisegi ferjet.319 Parvalasztas szempontjabol az irodai-adminisztra tiv alkalmazott nok csoportja szamitott a legnyitottabbnak, mig a fizikai foglalko- zast uzo nok csoportja a legzartabbnak. Egy irodai-adminisztrativ alkalmazott no'nek hasonlo vagy nagyobb eselye volt arra, hogy ferjhez menjen egy vezeto beosztasu ferjhez, mint egy seged- munkashoz, mig a szakmunkas vagy segedmunkas nok kozott egyetlenegy sem hazasodott vezeto beosztasu ferfival. Bar egy titkamo es egy kubikos no koriil- beliil ugyanannyi fizetest kapott, statuszukat megis alapvetoen meghatarozta, hogy piszkosnak" vagy tisztanak" tartott munkat vegeztek - ami kihatott a parvalasztasi lehetosegeikre is. Ezenkiviil az 1950-es evekre jellemzo cirkula- ris mobilitas miatt egy titkamo szarmazhatott joval magasabb statuszu csalad- bol is. Sztalinvarosban a fizikai foglalkozast uzok kbziil egyediil a szakmunkas fer- fiaknak lehetett eselyiik arra, hogy irodista" feleseget talaljanak, mig a fizikai foglalkozasu nok szamara a parvalasztas lehetosegei a szinten fizikai foglalkoza- 317 Az ertelmisegi katcgoriaba soroltam az olyan foglalkozasokat, amelyekhez erettseginel magasabb vegzettsegre volt szukseg: tanar, mernok, orvos, technikus stb. Ezzel az ertelmisegi statuszt szuk kategoriakent ertelmeztem. Az ertelmiseg" fogalmanak valtozdsarol es aanak korabeli (on)ertelmezeserol lasd: Majtenyi 2000b Ennek oka a nok alacsony aranya a vezetoi statuszban. 319 Szakmunkds: 28,6%, irodai-adminisztrativ: 17,9%, segedmunkas: 17,9%, vezeto: 14,3%, hivatasos katona, rendor: 14,3%, ertelmisegi: 7,1%. 87

47 su ferfiakra korlatozodtak. Legnagyobb valasztasi lehetosege a nok koziil az iro- dista noknek volt, mivel foglalkozasuk - ami egy ferfi szemszogebol kevesbe szamitott meghatarozonak, mint egy no szemszogebol - nem lehetett kizaro ok a parvalasztas soran. A nok tobbsegenek a ferj adta meg a tarsadalomban elfoglalt statuszt, es ez kiilonosen nagy jelentoseggel birt az irodai-adminisztrativ munkat vegzo nok eseteben. Igaz, szamukra adva volt az a lehetoseg is, hogy magasabb statuszba keriiljenek. Minel idosebb eletkorban szanta ra magat a nosiilesre egy ferfi, annal na- gyobb esellyel valasztott maganal joval fiatalabb feleseget. Ezzel szemben minel idosebben ment ferjhez egy no (kiilonosen, ha elmult mar 25 eves), annal gyak- rabban fordult eld, hogy maganal alig idosebb, vagy akar joval fiatalabb ferje legyen.320 Az eletkorkiilonbseg a hazassagkotes idejen a fizikai foglalkozasu noknel alacsonyabb volt, mint az ertelmisegi vagy irodista" noknel, ezzel szemben a ferfiaknal fordftott a helyzet: a fizikai foglalkozasu es a hivatasos katona, rendor ferjek es felesegeik kozott az eletkorkiilonbseg magasabb, mint a vezeto vagy er telmisegi ferjeknel. Kivetelt kepeztek az irodai-adminisztrativ alkalmazott ferjek ahol az atlagos eletkorkiilonbseg a legnagyobb volt. A falusi eskiivok a masodik vilaghaboru elott tobbnyire keso dszre, telre es- tek es altalaban hetfon, kedden, ritkabban szombaton vagy vasamap rendeztek oket.321 Ezzel szemben 1945 utan fokozatosan szombatra helyezodtek es szoroda- suk is nagyobb lett az ev folyaman.322 A varosi lakossag koreben a hazassagkote- sek ideje kevesbe kotddott evszakhoz. Az eskiivok szombatra helyezese es az evkozbeni nagyobb szorodasuk Sztalinvarosban is megfigyelheto: 1953-ban az oszi es tavaszi idoszakban tartottak leggyakrabban eskiivot, de nyaron is vi- szonylag sok hazassagot kotottek ben a Sztdlinvarosi Hi'rlapba irt panaszos levelek hatasara megkerestek az anyakdnyvvezetot, hogy miert nem lehet szom baton delutan eskiivot tartani, aki erre tomoren azt valaszolta, hogy hazassagot csak munkaidoben lehet kotni 324 Ket het mulva - valoszinuleg a fentrol es lentrol jovo nyomas hatasara mar arrol tudositott a varosi hirlap, hogy szombat del- 320 Mi'g a 26 ev alatt hazasodo ferfiak eseteben az eletkorkulonbseg elhanyagolhato (1,5 ev), a ev kozotti ferfiaknal pedig atlagos (4,5 ev), addig a 30 ev feletti eletkorban hazassagot koto ferfiakndl egyre no az atlagos korkulonbseg (6,5 ev). Ugyanezt vizsgalva a noknel kideriil, hogy az atlagos hazassagkotesi eletkorban vagy korabban ferjhez mend nok es ferjeik kozott az atlagosnal egy ewel nagyobb a korkulonbseg, ezzel szemben ezt kovetoen folyamatosan csokken, sot bizonyos korcsoportokban a nok idosebbek, mint ferjeik (26 30 ev kozotti noknel 0,3 ewel). 25 eves eletkor utan, ha egy no nem ment ferjhez, egyre nagyobb eselye volt arra, hogy venlanynak" tartsah A ferjhez menesi kenyszer" miatt - ami sok esetben tarsadalmi elvaraskent jelentkezett - az idosebb nok szamara valoszinuleg a venlanysagnal" sokkal kisebb szegyennek" szamitott, ha ferjuk j6val fiatalabb volt, ezert a 25 evnel idosebb noknel nem szamitott ritkdnak, hogy akar 6-7 ewel idosebbek legyenek ferjeiknel. 321 P4pay SarkSny via j *en: bavasszal: 99, nyaron: 62, osszel: 92 hazassagkotes tortent. 324 S2H, oktdber utan az anyakonyvvezetd onfelaldozoan ket part esketett ossze.325 Ezek utan fo kozatosan lehetove valt a szombat delutani hazassag, amivel egyre tobben eltek, sot egy ido utan majdhogynem ez lett a divat ban Sztalinvarosban a hazassagkoteskori atlageletkor 29,6 ev volt a fer fiaknal, mig 25,2 a noknel. A hazassagkotesek ideje orszagos viszonylatban ko- rabbra tolodott, ezzel szemben Sztalinvarosban a ferfiaknal ket, a noknel pedig majdnem egy ewel kesobbre 1953-hoz kepest. A valtozas elsosorban a videki va- rosban, illetve a Budapesten sziiletetteknel figyelheto meg, mivel az o csoportjuk- ban a hazassagkotes kora a ferfiaknal 4-6 ewel, a noknel 2 4 ewel nott. Ennek egyik magyarazata lehet, hogy Sztalinvarosba a kezdeti idoszakhoz kepest a va- rosokbol egyre magasabb kepzettseggel rendelkezok vandoroltak be a gyar meg- indulasaval parhuzamosan. Mig 1953-ban a lakosok zomet az epitkezesen dolgo- zok, addig 1958-ban mar a gyarban dolgozok adtak. A magasabb kepzettseggel rendelkezok eseteben a hazassag kesobbre tolodhatott, mivel a kepzettseg meg- szerzesehez sziikseges idoszak elnyujtotta a tanuloeveket". A falun sziiletettek csoportjaban a hazassagkoteskori atlageletkor a ferfiaknal nem modosult, mig a noknel korabbra tolodott, de csak fel ewel. Ez azt mutatja, hogy a falvakban szii- letett bevandorlok hazassagkotesi ideje Sztalinvarosban a varos varosiasodasa- val" parhuzamosan nem valtozott. A hazasulok kozotti atlagos korkulonbseg 1953-hoz kepest 3,2 evrol 4,4 evre nott. A hazasulok eletkoratol fiiggoen egeszen mas adatokat kapunk az eletkorku- lonbsegek teren. A legfiatalabb (21 ev alatti) ferjek alig tobb mint fel, az atlagos eletkorban hazasulo eves ferjek harom es fel ewel, mig a 31 evnel idosebb ferjek mar atlagosan tobb mint nyolc ewel voltak idosebbek feleseguknel. A nok eseteben hoz hasonloan - 25 ev koriil huzodott a valasztdvonal. Az a no, amelyik 25 eves kora elott ment ferjhez, atlagosan ot ewel fiatalabb volt ferjenel, mig efolott az eletkor folott az atlagos eletkorkulonbseg atlagosan egy evre apadt. A szuletesi hely tovabbra is igen szoros kapcsolatban allt a parvalasztassal. A falun sziiletettek egyre gyakrabban kotottek egymassal hazassagot (79% 73% helyett), es tovabbra is megmaradt a videki varosokban sziiletett nok es a falun sziiletett ferfiak hazassagkotesenek magas aranya (50%). Ujdonsag volt 1953-hoz kepest, hogy 1958-ban a varosokban sziiletett ferfiak koreben is egyre gyakoribba valt az, hogy falun sziiletett nokkel hazasodtak. Talan azert tortent ez igy, mert Sztalinvarosban igen magas volt a ferfiak tulsulya, fokent az ideiglenes lakosok kozott, akik tobbnyire ndtlenek voltak. Koziiliik igen sokan a komyezo falvakbol hazasodtak, felesegeiket pedig altalaban a munkahelyiikon ismertek meg. A va- rost koriilvevo falvak tehat egyfajta ndutanpdtlaskent szolgaltak Sztalinvaros szamara. A foglalkozasi statusz hatasa a hazassagkotesekre 1958-ban is meghatarozo volt. A vezeto statuszu ferfiak tovabbra is a legidosebb korban kotottek hazassa- 325 SZH, november A varosba vandorlo munkasnok eskuvoi szokasairol lasd: Toth Eszter Zsofia A szabadszombat bevezetesetol az eskiivok szinte mindegyiket szombaton tartottak, ami oda vezetett, hogy manapsag - az adminisztrativ szabalyozas miatt is - szinte csak szombaton tartanak polga- ri eskiivot. 89

48 got, sot atlagos hazassagkoteskori eletkoruk tovabb emelkedett (36,4 evre) ban szinte kizarolag irodai-adminisztrativ munkat vegzo feleseget vettek fe- lesegul (88%), ami a parok kozbtti foglalkozasi statuszban meglevo kulonbseget tovabb novelte. Bar 1958-ban a mintaba viszonylag kis szamban keriiltek be ertelmisegi ferfi- ak, roluk elmondhato, hogy hazassagkoteskori atlageletkoruk jelentos mertekben nott (23-rol 29 evre). Hazastarsaikat tovabbra is a magasabb kepzettsegu nok koziil valasztottak. 7 A szakmunkas ferfiak hazassagkoteskori atlageletkora a tobbi csoporthoz kepest alig nott (csak 1,6 evvel), ami azzal magyarazhato, hogy a szakmunkasok mar viszonylag koran olyan keresetre tettek szert, ami hazassagkotesre osztonozhette oket. Igaz, keresetuk az evek elorehaladtaval alig valtozott. A szakmunkas ferjek felesegei tovabbra is tobbnyire seged- vagy betanitott munkat vegzo nok voltak, akik, akarcsak ok, tobbnyire falvakban sziilettek. A szakmunkas ferjek csoportjaban a nem fizikai munkat vegzo felesegek aranya kismertekben, de to vabb csokkent (18-rol 13%-ra), ami arra utal, hogy a fizikai, illetve a szellemi munkat vegzok kozti tavolsag a parvalasztas teren Sztalinvarosban 1953 es 1958 kozott nott. Az irodai-adminisztratfv munkat vegzo ferjek eseteben a minta szerint szin te semmilyen valtozas nem tortent a parvalasztasban 1953 es 1958 kozott. Felese geik ugyamigy a sajat munkateruletiikrol vagy a seged- es betanitott munkat vegzo nok korebol keriiltek ki. Ugyanez elmondhato a segedmunkas ferjek esete ben is, akiknek sem eletkoraban, sem felesegeik foglalkozasi statuszaban nem tortent valtozas: tovabbra is ugyanabba a foglalkozasi csoportba tartoztak tul- nyomoreszt, mint ferjeik. A hivatasos katona, rendor, beliigyi dolgozo" ferjek tovabbra is az atlaghoz kepest fiatalon nosiiltek es felesegeik tovabbra is elsosor- ban a betanitott vagy segedmunkas, illetve az irodai-adminisztrativ foglalkozast uzo nok korebol keriiltek ki. A nok szemszogebol vizsgalva a foglalkozasi statusz hatasat a parvalasztas- ra, elmondhato, hogy a fizikai foglalkozast vegzo nok es az irodistak" kozti ta volsag tovabb nott. A mintaban egyetlenegy vezeto beosztasu no sem keriilt be, ami jelzi, hogy a nok munkahelyi elorejutasaban tovabbra sem tortent lenyeges valtozas. A fizikai munkat vegzok kozti hazassag tehat meg gyakoribba valt. Az irodai-adminisztrativ munkat vegzo nok nyitottsaga a szellemi foglalkozasuak fele nott: 35%-uk vezeto statuszu ferfihoz ment felesegiil, es csak 25%-uk szak- munkashoz. Ahol a no foglalkozasi statusza jelentos statuszmeghatarozo lehetett volna a csaladban a ferfie mellett, viszonylag kisebb volt a heterogen hazassagok aranya. A noi bermunka nem befolyasolta szamottevoen a csaladok kiilso statuszmeghatarozasat: a csalad statuszat abban az esetben ha a hagyoma- nyos, hazasparokra epulo csaladrol beszeliink a kiilvilag fele tovabbra is egyertelmuen a ferfi statusza jelkepezte. 27 A szakmunkas nok 55%-a szakmunkashoz, 27%-a segedmunkashoz, mtg a betanitott es segedmunkas nok 48%-a szakmunkashoz es 40%-a segedmunkashoz ment felesegiil es 1960 kozott a heterogen" - vagyis a kiilonbozo tarsadalmi-foglalko- zasi csoportok tagjai kozott kotott - hazassagok orszagos viszonylatban nottek (27,7-rol 32,4%-ra). Legnagyobb mobilitast a mezogazdasagi fizikai foglalkozasu ferfiaknal tapasztaltak, mig legkisebbet a nem mezogazdasagi, de fizikai foglal- kozasuaknal.328 Sztalinvaros eseteben - mivel mezogazdasagi fizikai foglalkoza- suakrol nagy szamban sem 1953-ban, sem 1958-ban nem beszelhetiink a fizikai foglalkozasu csoportok kozotti homogen hazassagok gyakorisaga, ezen csoport hazasodasi zartsaga" az 1950-es evek hazassagkoteseit alapvetoen befolyasolta. A nem mezogazdasagi fizikai foglalkozasuakra leginkabb jellemzo homogen" hazassagok Sztalinvaros hazasodasi szokasaiban is jelentkeztek. Vukovich Gyorgy korabeli vizsgalatai alapjan az as evek atlaga- ban a hazassagoknak mintegy 60%-a volt homogennek tekintheto. Azzal a felte- telezessel, hogy a nagyaranyu nepessegmozgas kovetkezteben a homogen hazas sagok aranya Budapesten alacsonyabb, mint az egesz orszagban, ahol meg jelentos szerepiik volt a falusi-mezogazdasagi viszonyoknak", Vukovich Buda pest hazasodasi szokasait is vizsgalta homogenitas szempontjabol. A vizsgalat eredmenyei megis azt mutattak, hogy Budapesten nagyobb zartsag volt tapasz- talhato, magasabb volt a homogen hazassagkotesek aranya. Az elofeltevesnek pontosan ellentmondoan egyetlen helyen talaltak szignifikansan alacsonyabb ho- mogenitast: a mezogazdasagi fizikaiak retegenel. Ez a reteg Budapesten szam szerint igen elenyeszo volt, es valoszinuleg eppen ezert a Budapesten es Buda pest komyeken elo mezogazdasagi fizikai dolgozoknak csak 24%-a valasztott ugyanazon foglalkozasi reteghez tartozo hazastarsat.329 Ugyanazon foglalkozasi csoportokkal szamitva,330 Sztalinvarosban az 1953-as minta alapjan az osszes hazassag 61%-a tekintheto homogennek". A szakmunkasok es segedmunkasok eseteben pedig ugyanezen minta alapjan a ha zassagok 75%-a volt homogen ban a minta alapjan a hazassagok 67%-a sza- mitott homogennak. Ezen beliil a szakmunkasok es segedmunkasok 84%-a kotott hasonlo foglalkozasi statusszal rendelkezovel hazassagot. A sztalinvarosi hazas sagok tehat joval homogenebbek voltak az orszagos atlagnal, es az 1950-es evek- ben meg inkabb azza valtak. fgy a hazassagkotesek teren Sztalinvaros tarsadalma zartabbnak" tekintheto, mint az orszag nagy resze. Hasonloan tehat Budapest- hez - igaz, Sztalinvarosban tbbbszorosen nagyobb volt a lakossag fluktuacioja - Sztalinvarosban sem okozta a lakossag vandorlasa a hazassagi mozgalom heterogenizalodasat, sot eppen hogy zartabba" valtak a hazassagok.331 Az 1958-as sztalinvarosi hazassagi anyakonyvekben feltunoen magas volt az arva vagy felarva hazasparok aranya. Ezen beliil a hazasulok kozott a csonka csaladbol" szarmazok nok aranya meghaladta a ferfiaket. A ferjek koziil mind- 328 Balazs Munkaiiles. A hazassag es valas tarsadalmi-foglalkozasi osszefiiggesei. A termekenyseg es a tar- sadalmi atretegzodes. Demogrdfia, A szakmunkasok es segedmunkasok kozott nem teve kulonbseget, ahogy a korabeli homogenitasvizsgalat keszitoi sem, illetve a mintabol nem vettem figyelembe a hivatasos katona, rendor, beliigyi dolgozok" adatait. 331 A hazassagi homogamia es heterogamia ertelemzesi lehetosegeit foglalja ossze: Bukodi

49 ossze negynel talalhato az a bejegyzes az anyakonyvben, hogy apja nem is- mert", mig a felesegeknel tiznel. A Sztalinvarosba erkezo nok kozott nagy szam- ban lehettek olyanok, akik otthonrol azutan jottek el, hogy a csaladi gazdasag szetesett vagy arvak lettek. Koziiliik viszonylag sokan feijhez mentek, de ok mar valoszmuleg nem a regi mintak - szuloi akarat - szerint hazasodtak, hanem sajat belatasuk dontott. Ha osszehasonlitjuk a hazassagi anyakonyveket a sziiletesi anyakonyvekkel, akkor feny deriilhet arra, hogy a hazassagkotesek mikent alltak osszefiiggesben a kozelgo gyermekaldassal, meg akkor is, ha a Sztalinvarosban sziiletett gyerme- kek egy resze nem az elsd gyermek volt ban a Sztalinvarosban sziiletett gyermekek sziileinek atlageletkora az apaknal 28,4, anyaknal pedig 25,3 ev volt. Az apak tehat 9, az anyak pedig 11 honappal voltak atlagosan idosebbek a hazassagkoteskori atlageletkomal. A falun sziiletett apak es anyak atlageletkora viszont alacsonyabb volt, mint a falun vilagra jott hazassagot kotoke. Mindebbol persze - mivel nem feltetlen ugyanazokrol a szemelyekrol van szo - messzemeno kovetkeztetest a hazassag elotti nemi eletre es a fogantatasok aranyara nem lehet levonni, de annyit feltetlen, hogy a hazassagkotesek es a gyermekvallalas kozott szoros osszefiigges allt fenn. Ez azt is jelentheti, hogy a hazassagok jelentos re- szeben mar a hazassagkotest megelozoen vagy roviddel azt kovetoen a hazastarsak gyermekaldas ele neztek. A menyasszony hazassag elotti terhesseget, ha a menyasszony meg nem tol- totte be 18. eletevet, azert sem lehetett titokban tartani, mert a hazassagkoteshez a 18 even alul hazassagot kotok eseteben a varosi tisztiorvosnak bizonyitvanyt kellett kiadni arrol, hogy a no testi fejlettsege megfelel egy 18. eletevet betoltott no fejlettsegenek... Hazassagkotese sem ra, sem pedig sziiletendo gyermekeire karos hatassal egeszsegiigyi szempontbol nem lesz".332 Egy kisvarosban egy ilyen igazolas kiadasanak igen gyorsan hire mehetett. A gyermeksziilesek atlagos eletkora es a sziilok foglalkozasi statusza alapjan a sziiletesi anyakonyvekbol vett minta alapjan sem 1953-ban, sem 1958-ban nem tapasztalhato lenyeges elteres. Ennek alapjan arra lehet kovetkeztetni, hogy a foglalkozasi statusz nem volt lenyeges hatassal a gyermekvallalasi korra. Ugyan- igy a sziilok sziiletesi helye (falu, videki varos, Budapest) szerint sem volt sza- mottevo elteres a sziilok eletkoraban. A sziilok atlageletkora a gyermeksziilete- sek idejen a hazassagokkal parhuzamosan 1953 es 1958 kozott nott (a ferfiaknal 1,8; a noknel 1,2 evvel).333 Vadhdzasok" es lanyanyak" Csaladok nem csak hazassaggal jottek letre.334 A hivatalos sztalinvarosi beszed- modban is csaladkent emlegettek mind a vadhazassagban eloket, mind a lany- anyakent sziilt noket gyermekeikkel, meg akkor is, ha mindket (gyakran egybe- eso) csaladformat" megbelyegeztek. Ezeket a csaladformakat a csaladi elet szethullasanak peldajakent emlegettek Sztalinvarosban, figyelmen kiviil hagyva azt, hogy a lanyanyak" tobbnyire azert sziiltek hazassagon kiviil, mert hivatalo- san is megbelyegzett elettarsi kapcsolatban eltek. Vadhazasoknak tartottak az egy haztartasban elo, de hazassagot nem kotott elettarsakat. Az elettarsi viszonyban eloket a hatosagok a hazasokkal szemben diszkriminaltak, ami elsosorban a lakaselosztasban jutott kifejezesre. A hazassag kotest igazolo papir nelkiil egyiitt eloket - viszonyuk kodifikalatlan es ez altal al- lamilag nehezebben ellenorizheto volta miatt is megbelyegeztek, ami tovabb novelte a hazassagkotesi hajlandosagot. A vadhazasok" megbelyegzese abba a hivatalos diskurzusba illeszkedett, miszerint a rendes ember" hazassagban el. A hazassag a nem hazas egyiittelesek megbelyegzese reven a csaladi elet jogi ellen- orzesenek egyik eszkozeve is valt. Az elettarsi viszonyban elok diszkriminaciojat novelte, hogy a hivatalos ne- zetek szerint az elettarsi viszonyban elok legnagyobb aranyban a barakktaborok- ban laktak.335 A lakaselosztas elvei miatt ez valoszinunek is tunik, ugyanakkor ennek hangsulyozasa az elettarsi viszony devians" voltanak kiemeleset is jelen- tette. A pronatalista allami nepesedespolitika ellenere a sokgyermekes csaladok eletvitelenek megitelese nem volt egyertelmuen pozitiv. A sok gyermek nem fel- tetleniil a rendezett" csaladi eletet, sokkal inkabb a falusias" eletformat jelke- pezte a diskurzusban. Erre pelda, hogy a delivarosi csaladokrol kesziilt felmeres kiilon hangsulyozta, hogy a barakktaborokban elo csaladokban igen gyakori a magas gyerekszam. Kiilonosen negativ jelensegnek tartottak, ha a magas gyer- mekszam vadhazassaggal" parosult. A barakklako csaladokrol kesziilt jelentes ugyanakkor a varos szocialis problemajakent emlitette azt, hogy a varosba erke- zett vadhazasoknak" mar 6-8 gyermekiik is volt, ennek ellenere nem kaptak la- kast, tobbnyire allando munkahely hianyaban. Tobbsegiik ezert kenyszeriilt a ba- rakktaborban elni eveken keresztiil.336 Egy ujsagcikk szerint a varos fejlodese vonzotta a felesegeket, sok esetben a nagymamakat, unokahugokat stb. is, akik itt akartak allando lakhelyet kapni. Itt kotottek hazassagot - vagy egyszeruen nem is kotottek - azok is, akik csaladi lakas celjara a helyszinen hasznaltak a szallashelyet."337 Az elettarsi viszonyt a zilalt csaladi elet szinonimajakent emlegettek, amit el sosorban annak konnyebb felbonthatosagara vezettek vissza. A tanacsi szervek 332 Szamos ilyen bizonyitvany talalhato: FML XXin/510. Sztalinvarosi Varosi Tanacs. Eu. o 3d A sziiletesi anyakonyvek reven korlatozottan, de lehetoseg nyilt a hazassagi anyakonyvekbol levont nehany kovetkeztetes ellenorzesere. Eszerint a sziiletesi anyakonyvekben szereplo szulok foglalkozssaban ugyanugy dominal a fizikai es szellemi foglalkozast uzok ketteszakada'sa, tovabba az, hogy a nok kozott a hazassagkotes teren a legtobb valasztasi lehetosege az irodai-ad- Wmisztrativ foglalkozasi csoportba tartozoknak volt A csal4d fogalmanak torteneti je'lcntesvaltozasairol tobbek kozt lasd: Nemenyi (szerk.) ; Finch ; Uo: ; Utasi ; Kulcsar ; Katonane 1982.; Schadt FML VB 13. d augusztus FML VB 15. d oktober SZH, november

50 es a helyi burlap beszedmodja szerint egy gyermek megfelelo neveleset szinte ki- zarolag a hazassagban elo ferj es feleseg tudtak elvegezni. Az elvaltak, kiilon elok vagy elettarsak eszerint nem lehetettek jo, kozossegi eletre nevelo sziilok, elso- sorban nem peldamutato eletmodjuk miatt. A delivarosi gyerekek iskolai proble- mait is az elettarsi viszonyra vezettek vissza egy tanacsi jelentesben: Kiilon problemat.jelent a sok zilalt csaladi elet. Sok az egyiitteles, ami reszben meg- konnyiti azt, hogy az egyik elettars a masikat egyik naprol a masikra elhagyja es a gyermekkel maradt anya, apa nem tudja a gyermeket elhelyezni, l'gy azok esetleg megfelelo feliigyelet nelkiil maradnak."338 Az elettarsi viszonyban eldknek kiilon hivatali eljarasokon kellett atesniuk meg ahhoz is, hogy legalisan" kozos barakklakasban elhessenek. T. Lajos delivarosi lakos 1957-ben kiilon kervenyezte, hogy a vele egy haztartasban elo - egyebkent haztartasbeli - elettarsa bejelentkezhessen lakasaba, egyreszt, mivel negy gyermekrol gondoskodik", masreszt azert, mert szandeka felesegiil venni, csak sajat valopere meg folyamatban van.339 Ez az eset is mutatja, hogy az elettar si viszonyban elok gyakran folyamatban levo valoperiik vagy kiilonelesiik miatt nem kotottek hazassagot. Csaladi allapotuk szerint ok hazasoknak szamitottak (lgy jelentek meg a statisztikakban is), ugyanakkor jog szerinti hazastarsuktol kii lon eltek. Ebbol kovetkezoen elofordult, hogy a felesegnek vagy a ferjnek volt mar gyermeke egy korabbi hazassagbol.340 Az elettarsi viszony Sztalinvarosban nem a modem tarsadalmakban egyre gyakoribba valo notlen ferfiak es hajadon nok egyutteleset jelentette, hanem elsosorban a valofelben levok vagy elvaltak elettarsulasat. Maskepp fogalmazva: nem azert nem hazasodtak ossze az elettar sak, mert nem akartak (hiszen erre osztonozte oket az allami lakaspolitika es az is, hogy szabadulni akartak a megbelyegezettsegtol), hanem azert, mert korabbi hazassaguk ezt nem tette szamukra lehetove. IJgy tunik, hogy a barakktaborok- ban elo elettarsak szamara a hazassag felbontasa nehezebb volt, mint annak megkotese.341 Persze nemcsak az elettarsi viszonyban eloket, hanem az elettarsi viszonybol sziiletett gyermekeket is diszkriminaciok ertek, ami mar az anyakonyvezesnel is megmutatkozott. Az evek ota kiilon elo asszony es a vele kozos haztartasban (te- hat vadhazassagban") elo ferfi gyermeke az asszony elozo ferjenek nevet kapta, meg akkor is, ha az asszony mar elvalt ferjetol, mivel a ferj nevenek hasznalatat viszonylag ritkan vontak meg a valas utan. Igaz, ennek az is oka volt, hogy a nok tobbsege meg akarta tartani asszonynevet.342 Mivel az elettarsi viszonyban elok kozott viszonylag magas volt az elvaltak vagy valofelben levok aranya, az elet tarsi kapcsolatban elok altalaban idosebbek voltak az elsohazasoknal". A deli- 338 FML VB. 16. d november 9. Jelentes a barakktaborok helyzeterol FML XXin/510. Sztalinvarosi Varosi Tandcs. Eu. o. 3. d szeptember FML XXXI/ d. Sz. Istvan iigye. (5/2). 341 FML XXXI/18. Dr. Tirpak Endre iigyved iratai. 1. d. S. Istvanne 1/13.; illetve T. Lajos 1/17 iigye. Mindketto 1957-bol szarmazik. 342 SZH, februar A nok szamara a csaladjogi torveny (1952. IV. tv.) biztosi'totta a leanykori nev viseleset a hazassagban, ennek ellenere olyannyira nem eltek ezzel a joggal, hogy sokan meg az 1960-as evekben sem tudtak letezeserdl. varosi altalanos iskola anyakonyveibol es felveteli naploibol nem allapithato meg egyertelmuen, hogy mely sziilok eltek elettarsi kapcsolatban es mely sziilok vol tak hazasok. Ugyanakkor az osszes delivarosi sziilore ervenyes - igy az elettarsi viszonyban elokre is -, hogy tobbnyire alacsony kepzettseget igenylo fizikai fog- lalkozast uztek, a nok tobbnyire haztartasbeliek voltak, es a gyermekszam ezek- ben a csaladokban magasabb volt az atlagosnal.343 A hazassag elotti szexualis elet - bar korantsem volt elfogadott sem a hivata- los, sem a kozvelemeny beszedmodjaban - gyakorisagara enged kovetkeztetni egyreszt a hazassagkotesek es a gyermeksziiletesek kozott eltelt rovid ido, mas reszt a lanyanyak igen magas aranya. Azonban - mint azt latni fogjuk - a lanyanyak magas szamabol nem lehet messzemeno kovetkezteteseket levonni a ha- zassag elotti" szexualis eletre, mivel lanyanyakent tartottak szamon azokat az elvalt asszonyokat is, akik elettarsi kapcsolatban eltek. Meg az epitkezes kezde- ten mikor tobbnyire ferfiak jottek a varosba, 1952 elejen a szakorvos 430 ter- hes anyat tartott nyilvan, ebbol koriilbeliil 300 volt a lanyanyak szama ben a varosban tobb mint 80 atyai elismertetes" tortent es 1953 legelejen 80 alla mi gondozott gyermeket tartottak nyilvan.345 A tobbi lanyanya sorsa vagy meg nem rendez6d6tt", vagy a hazassag keretei kozott szunt meg lanyanyasaguk". Egy marcius elejen megtartott tanacsiilesen az anyakonyvezesi proble- mak kapcsan arrol szamoltak be, hogy tobb mint 300 rendezetlen csaladjogi hely- zetbol sziiletett gyermek koziil az anyakonyvbe 56 olyan gyermek volt bejegyez- ve, akiknel az atyai elismeres" meg nem tortent meg.346 Hogyha a legnagyobb viszonyitasi alapot vessziik (1952 novemberetol 1954 marcius elejeig koriilbeliil ezer gyerek szuletett a varosban), akkor is ezek harmada rendezetlen csaladjogi helyzetbol" szuletett. Ugyanennek az evnek a nyaran - mikozben megallapitot- tak, hogy a munkasszallasokon erkolcsi vonalon bajok vannak" - a kiilonbozo jelentesekbol azt a tanulsagot szurtek le a tanacsiilesen, hogy a lanyanyak sza ma emelkedo tendenciat mutat".347 A lanyanyak szama a kovetkezo evekben az osszes sziiletesek aranyaihoz merten megsem emelkedett. Evente koriilbeliil 250 gyerek szuletett ugy, hogy a Varosi Birosag szohasznalataval elve nem volt apja", aki a gyermekneveleshez kenyszerintezkedes nelkiil nem volt hajlando hozzajarulni.348 Az allami gondo- zasba adott gyermekek szama mindemellett jelentosen csokkent: mig 1954 elso 343 FML XXVI/ d. A magas gyermekszamra a tanacsi jelenteseken kiviil a testverek szama bol lehet kovetkeztetni, mely az iskolai anyakonyvi bejegyzesekben vegigkovetheto. A haztartas beliek aranya az iskolai anyakonyvekben minden evben meghaladja a 70%-ot, ugyanakkor egyeni eletutakat vizsgdlva nem ritka, hogy egyik evben haztartasbelikent", masik evben segedmunkaskent" vagy takaritonokent" diktaltak be valakit. Persze idoszaki munkat egy haztartasbelikent nyilvantartott no ugyanolyan gyakorisaggal vegezhetett, legfeljebb ez nem jelent meg semmifele statisztikaban, nem beszelve a barakktaborokban elo nok joval nehezebb rep- rodukcios munkajarol. 344 FML VB 2. d februar FML VB 3. d januar FML VB 7. d marcius FML VB 7. d junius FML VB 15. d majus

51 feleben ket honap alatt 20 gyereket adtak allami gondozasba (ugyanezen ido alatt kb gyerek sziiletett), addig 1957 elso kilenc honapjaban csak" 12 gyereket.349 A hazassagon kiviili szulesek a sztereotfpiakkal szemben nemcsak a 20 even aluli, egyedvilallo nok koreben voltak gyakoriak, hanem a 35^0 ev feletti noknel is. A hazassagon kiviil sziilt nok nagyobbik resze egyiitt elt valakivel, csak nem voltak osszehazasodva. A szellemi foglalkozasuak aranya a hazassagon kiviil sziilt noknel rendkiviil alacsony volt, az 1961-es orszagos vizsgalatok szerint a hazassagban sziilt szellemi foglalkozasu nok aranyanak alig erte el a harmadat.350 Mindez arra enged kovetkeztetni, hogy a lanyanyak" tobbsege elettarsi kapcsolatban elt, korabeli szohasznalattal elve vadhazassagban". A hazassagon kiviili sziilest meg akkor is megbelyegeztek, ha valaki elettarsi kapcsolatban elt, es csak a sziiles utan legalizalta" hazassagkotessel gyermeket. Az egyik sztalinvarosi bolcsodeben Cs. Mihalyne jelenteni akarta, hogy a takaritono, Cs. Belane nem jott be: erre Cs. Belane lekurvazta, mivel hogy Cs. Mihalyne leanyfejjel sziilt, es csak azutan ment ferjhez. Erre a sziilok elott Cs. Mihalyne belokte Cs. Belanet a fiirdoszobaba, ott megteptek egymast" - irtak a Varosi Tanacs Egeszsegiigyi Osztalyanak kesziilt jelentesben. A tovabbi konfliktusokat elkeriilendo, a mulaszto takaritonot athelyeztek, mig Cs. Mihalynet megdorgaltak.351, > J 6 Sztalinvarosban elsosorban azokat a lanyanyakat iteltek el, akik egyediil eltek, tobbnyire a szallashelyeken. Ezzel erositettek a koztudatban azt a sztereotipiat, hogy a lanyanyak" elsosorban a szallashelyekrol keriiltek ki, a fiatal, egyediil elo nok koziil. A vasmu kiilonfele rendszabalyokkal probalta a szallashelyeket teljesen az ellenorzese ala vonni, de hiaba. A fegyelmi targyalasok jegyzokonyveibol kideriil, hogy a ferfi es noi szallashelyek kiilbnvalasztasa korantsem akadalyozta meg a nem kivant terhessegeket. Az egyik lanyanya" fegyelmi targyalason eloadott tortenete - egy verekedes kapcsan - jelzeserteku abbol a szempontbol, hogy mennyire uj szerepelvarasok fogalmazodtak meg a szallashe lyeken lakokban.352,,1952. februar 12-en ejjel 11 es 12 ora koriil hazafele indultam a Beke etterembol F. Laszloval, aki nekem volegenyem, es vele rovidesen szeretnenk hazassagot kotni. Mindketten italoztunk az etteremben, bar en kevesebbet fogyasztottam, de volegenyem erosen boros allapotban volt, fgy beszelgetesiinkon indulatba jott, es amikor azt lattam, hogy baratjaval, akit Pistanak hivnak, kotekedni kezd, szaladni kezdtem. Amikor utolert, azt mondtam neki, hogy hazamegyek Ozdra, mire o nagyon merges lett. Ezt en csupan azert mondtam, mi vel szeretem ot ugratni. Ezt kovetoen, mivel lattam, mennyire meregbe van, en felmenekiiltem elole a Pistaek szobajaba, es kertem, hogy hagyjon nekem beket. A Pista az ajtot beliilrol bezarta, ahol orajta kiviil meg ket ferfi volt, es en lehuz- 349 FML VB 7. d junius 16.; 13. d oktober Salamon FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tanacs. Eu. o iratai. 3. d ianuar /1957 iievszam. 352 Az iigy megtalalhatd: Magyar Orszagos Lcvcltar. (MOL) Dunai (Sztalin) Vasmu. XXIX-F-2-a. 73. d februar 14.; 68. d aprilis tarn a csizmamat azzal, hogy ott maradok ejjelre. Az ablakon keresztiil volege nyem latta, hogy vetkozni kezdek, mire o kerte, hogy nyissak ki az ajtot. Pista nem nyitotta ki, mire o az ablakot betorte es azon keresztiil bejott a szobaba. A volegenyem es Pista egymasnak estek es verekedtek, hogy valami lett volna naluk, az sem lattam, hogy hogyan iitottek egymast, mert en el akartam menekiilni. Ekozben nem tudom hanyszor, de tobbszor pofon iitdtt ugy, hogy a szam beliil rol felhasadt. A karom is megseriilt, de az csupan karcolasszeru. Engem a rendorseg nem vitt el, hanem a volegenyem utan mentem, akivel kibekiiltem es egyiitt jottem vele haza a renddrsegrol. En volegenyemtol masallapotban vagyok, amit o is tud. TJgy gondolom, hogy fentieken kiviil azert tortent ezen vere kedes Pista es a volegenyem kozott, mivel Pista is udvarolni szeretne nekem, melyet volegenyem tud es feltekeny ra." A 27 eves, eredetileg ozdi lakos menyasszony ellen ket honap mulva fegyel mi eljarast inditottak, es annak ellenere, hogy munkaja ellen semmi kifogas nem meriilt fel, el is bocsatottak, mivel a noi szallason tobb alkalommal megengedte, hogy volegenye nala aludjon. Ezen tettet az is sulyosbitotta, hogy a nala alvo volegenye es o maga is tobb izben ittas allapotban voltak, es a kdmyezetiikben lako bekes alvokat hangoskodasukkal zavartak." Ugyanezen a fegyelmi targyalason egy 23 eves, eredetileg kiskunfelegyhazi lakos not is elbocsatottak a vallalattol, mivel ket honapja neki udvarlo volegenyenek megengedte, hogy ott aludjon. Persze az egesz iigy kirobbanasa mogott egy harmadik no allt; a szobaban lako harmadik holgyre egy asztalosmuhelyben dolgozo ferfi felesege feltekeny lett, mivel ferje udvarolt neki. t. Az elbocsatott, gyermeket varo menyasszony nem is tagadta, hogy volegenye nala aludt es vedekezesiil csak annyit mondott a jegyzokonyv szerint: mivel szeretjiik egymast". A menyasszonynak nem ez volt az elso kapcsolata ferfival, mivel T. Antalnenak hivtak. A hazassagkotesi szandek mogott sok esetben ott volt az utban levo gyermek is, ami kideriil a lakaskervenyekbol is. Ezekben a kerelmezok gyakran lehjak, hogy gyermekiik mar a hazassagkotes elott 3-4 honappal megsziiletett. Mindezek ellenere a hivatalos beszedmodban a hazassag elotti szexualis elet vagy annak emlegetese is egyenlonek szamitott a bunnel, amire pelda G. Piros ka fegyelmi targyalasanak tortenete. A18 eves falusi sziiletesu ontodei munkabeiro a jegyzokonyv szerint munkaidejet arra hasznalta fel, hogy pomograf regenyt olvasott, ami egyebkent is rombolo hatassal van a szocialista ifjusagra... esete annal sulyosabb, mivel olyan regeny olvasasaval toltotte idejet, amely a szocialista erkolcs rombolasara alkalmas".354 Egy teherbe esett lanyanya" apasagi pere soran bizonyitekkent csatolta a per anyagahoz maganlevelezesenek egy reszet. Ebbol reszben kideriil, hogy a falubol erkezett lanyanya" szamara a falujaba visszateres - az ottani elitelo normak miatt - meg akkor sem volt lehetseges, amikor mar az apa csaladja is telje- 353 FML XXIII/ d as lakiskcrclmck.; Hazassagi es sziiletesi anyakonyvi kivonatok. Kulonosen gyakori ez a hazassagot megelozoen elettarsi kapcsolatban elok eseteben. 354 MOL Dunai (Sztalin) Vasmu. XXIX-F-2-a. 68. d. 97

52 sen melle allt. Az apasaga elismerteteseert beperelt ferfi edesanyjanak levele egyertelmu szolidaritasardl biztositotta a csalad reszerol: Kedves kislanyom, ha megkapod a levelem, rogton gyere, de ugy gyere, hogy nem mesz tobbe vissza, mert a papa azt mondta, hogy elfersz koztunk, es hozd a ruhaidat, ha meg nem adtad fel a bdrondot, akkor csomagolj mindent ossze, es gyere haza, mert en nem tudok nelkiiled elni. Barki akarmit beszel, en megmondtam a Bozsikenek is, ha nem tetszik, akkor otthon maradnak, mert terolad nem mondok le, mert minden- ki eldob, en akkor sem hagylak el. Es a Bozsi sem haragszik...". Azonban a falu nagy resze, meg a kozeli rokonsag is messzemenokig elitelte azt, ami vele tortent: Irent ne hivd keresztmamanak, majd elviszem en vagy a Juliska, tiszta szivvel vissziik az oltar ele, mert ha te tudnad, hogy Iren milyen nagy ellenseg, legjobb, ha hazajossz, es biiszkenek tartod magad".355 A hazassagkotes sok esetben a sajat csaladtdl valo fiiggetlenedest szolgalta. Mivel a nok a varosban konnyebben vallalhattak onallban munkat, a sziild'k bele- szolasa a parvalasztasba egyre kisebb jelentoseggel birt. A sziilo'i akarattol fiig- getlenedesre pelda T. Laszlone tortenete, aki a hazassagkoteskor 18 eves volt, te- hat az atlagosnal joval fiatalabban ment ferjhez: 17 eves koromban edesanyam masodszor is ferjhez ment, miutan elso ferjetol elvalt. Nekem, mint felserdiilt lanynak, az uj otthon idegen lett, s nem ereztem magam jol. Inkabb elmentem ha- zulrol es lejottem Sztalinvarosba, s az akkori Nehezipari Beruhazasi Vallalatnal helyezkedtem el. Megdobbenve eszleltem, hogy egymagukban elo fiatal lanyok mily hamar helytelen eletet kezdenek, s kevesen tudnak ellenallni az uj varos ezemyi csabltasainak. Megismerkedtem ferjemmel, aki akkor tisztviselo volt az egyik vallalatnal. Megtetszett a csinos fiatalember, s az elso kero szavara igent mondva par honapos ismeretseg utan hazassagot kotottiink. Azt hittem, hogy ezzel segitek sorsomon... nem feszelyezett az a gondolat, hogy semmink sincsen."356 Persze - tarsadalmi csoportonkent eltero modon - korantsem vesztette erve- nyet a hazassagkotes es parvalasztas azon mintaja, miszerint a jovendobelit a sziilok jeldlik ki gyermekuk szamara. Zs. Elememe beteg apja kivansagara ment ferjhez: Nem lelkesedtem a gondolatert. Nem fuzott hozza szerelem, s remeny- kedtem, hogy kozbejon valami s arra nem keriil sor. Sajnos nem volt modom ki- temi a hazassag megkotese elol." Ilyen esetben nem szamitott ritkanak, hogy a lannyal hozomanyt adtak, mivel a sziildk mindent megprobaltak megtenni a jo- nak igerkezo hazassag megkoteseert. Zs. Elememenek hazassagkotesekor sziilei egy hetdarabos haloszoba-berendezest, egy kombinaltszekrenyt, egy rekamiet, negy karpitozott szeket es egy kisasztalt, egy teljes konyhaberendezest es egy Bimm-bamm orat adtak - valopere szerint.357 A rendelkezesiinkre alio forrasok- bol nem lehet megallapitani, hogy milyen szeles korben maradt fenn ez a szokas. A hazassag es a csalad intezmenye szorosan osszefiigg egymassal, de nem egyenerteku. A csalad fogalmanak koriilhatarolasa azert is nehez, mivel talan a 355 FML XXXI/18. Dr. Tirpak End re iigyved iratai. 6. d. 6/17. tigyszam FML XXXI/ d. T. Laszlone. iigye. 357 FML XXXI/ d. 5/11. Zs. Elememe iigye. csaladot tartjak a legtobb funkcioval bird legaltalanosabb intezmenynek a tarsa- dalomban, annak ellenere, hogy a modem tarsadalmakban szamos csaladi funk- ciot mas intezmenyek vettek at. A vadhazassagok" vagy a lanyanyak" sziilte gyermekek reven letrejott csaladok szinten szamos, hagyomanyosnak tekintett csaladi funkciot toltottek be a gyermekek szocializacidjatol kezdve egeszen a csa ladi szerepek megosztasaig. Ennek ellenere a kozvelemeny szemeben a hazassag- kotes maradt a csaladokat letrehozo legatfogobb ereju intezmeny. A szocialista embertipus" megteremtesere tett kiserlet a lakaselosztasi rendszeren keresztiil megis hatott a hazassag intezmenyere, meg akkor is, ha a hazastarsak kivalaszta- sa retegfiiggo maradt. Sztalinvarosban sem tuntek el az osztalyok" es retegek kozotti tarsadalmi kiilonbsegek ban vice jelent meg a sztalinvarosi helyi hirlapban. Eszerint egy igen sokoldalu titkamo - akit Micikenek hivtak - uldogelt egy nap az irodaban. Egy rendkiviil szereny fiatalember felhivta telefonon szive valasztottjat es mindjart ezzel kezdte: - Micike, hozzam jonne felesegiil? - Boldogan - valaszolta Micike. - De ki beszel ott?358. A vice azt is abrazolja, hogy a hazassagkotes sokaknak statuskerdesnek szamitott. Az idealis nordl es ferfirol alkotott kep ugyan tartalmazott mar olyan elemeket, amelyeket a modemizacid vagy a nok emancipacioja ihlethetett, az anyakonyvvezeto bejegyzeseibol megis ugy tunik, hogy Sztalinvarosban az 1950-es evek vegen egy erosen hierarchikus, nehezen atjarhato tarsadalomban hazasodtak az emberek. A parvalasztast a hozomanyok nagysaga helyett a ha- zasfelek (foleg ferjek) foglalkozasanak tarsadalmi statusa hatarozta meg, ami nagymertekben befolyasolta, hogy milyen lakashoz tud majd jutni a hazaspar. Hazassag nelkiil szinte lehetetlennek szamitott lakast szerezni. Tobbek kozt ezert is tevodott korabbra a hazassagkotesi eletkor. Sztalinvarosban az elettarsi egyiitteles nem a hazassag altemativajakent, hanem ket hazassagkotes kozotti, atmeneti es rendezetlen" csaladmodellkent jelent meg. A vadhazasok" es lanyanyak" megbelyegzesenek elsodleges funkeioja a hivatalos diskurzusban az volt, hogy emeljek a hazassagban es kozpontilag elosztott lakasokban elo ren- des", egyuttal jogilag ellenorizheto viszonyban egyiitt elo allampolgarok statu- sat. Sztalinvarosban a tarsadalmi integracio elengedhetetlen feltetelenek szami tott a hazassagkotes. A magas noi munkanelkiiliseg miatt a nok jelentos resze szinte esak ugy valhatott a helyi tarsadalom megbecsiilt" tagjava, ha ferjhez ment. A parvalasztas Sztalinvarosban az iparosodas, az urbanizacio, a nagy ara- nyu nepessegmozgas vagy a magas tarsadalmi mobilitas miatt nem valt veletlen- szeruve. Eppen ellenkezoleg, ugy tunik, hogy a tarsadalmi statusz tovabbra is kiszamithatova tette, hogy kihez megy felesegiil egy malteroslany vagy egy tit kamo, hogy kit vesz felesegiil egy memok vagy egy kd'muves, sot meg azt is le- hetett sejteni, hogy a varos melyik keriileteben, milyen lakast kapnak, ha kapnak egyaltalan. Az emberek tobbsege Sztalinvarosban hazassagban elt. Nem feltetle- niil esak azert, mert a hazassag intezmenye tokeletesen megfelelt a parkapcsola- tokkal szemben tamasztott elvarasaiknak, hanem azert is, mert komyezetiik es a 358 SZH, marcius

53 lakasoszto, illetve diszkriminalo allam elott csak ebben formaban tudtak tamoga- tando, sajat tarsadalmi integraciojukat elosegfto modon megjelem'teni parkapcsolatukat. 2. Bizony most mar felek a negyediktol": abortusz es hatalom A burokban, amig bent volt a gyerek, lehetett latni, hogy mozog. Majd P.-ne a burkot felnyitotta es lattam, hogy kisfiu volt, ugy a keze ujjait, mint a laba ujjait rendesen lehetett latni. Meg a koromagy is lathato volt mar. En akkor ahogy lat tam a gyereket, azt mondtam, hogyha nem volt negyhonapos, akkor egy sem. Erre a Rozsi megmondta, hogy mar a negyedik honapban volt. Majd megkerdeztem, hogy mennyit fizetett ezert a Rozsi. A Rozsi ekkor megmondta, hogy 400 fo- rintert hajtotta el neki P.-ne. Utana Gy. Laszlo a Rozsival egyutt, kb. februar ve- gen tolunk elment lakni. Ezt kovetoen azonban kb. 6 het mulva talalkoztam a Rozsival, es ekkor panaszkodott, hogy meg mindig verzik. Ez miatt az orvosnal is volt, azonban nem vallalta359 el az orvosnak, hogy terhesseg lett nala megszakitva."360 Rozsi 18 eves volt ekkor, es a magzatelhajtas utan is egyutt elt Gy. Laszloval. A gyermeket elmondasa szerint azert nem akarta, mert az egy korabbi kapcsola- tabol szarmazott. Rozsi gyermekkoratol kezdve mezei munkat vegzett, majd epi- toipari segedmunkaskent dolgozott, apja 1945 elott gazdasagi cseled volt. Apja es legkisebb occse otthon maradt a Fejer megyei faluban, 6 pedig negy testverevel egyutt Sztalinvarosban vallalt munkat az 1950-es evek kozepetol. Gy. Laszlo meg nem valt el a felesegetol, amikor osszekoltoztek, ezert Rozsival egy alberleti szo- baban laktak a Technikum negyedben. Rozsa elsosorban azert vetette el a gyermeket, mert l'gy akarta megorizni eppen csak kialakult elettarsi kapcsolatat, es ugy tudta, hogy korhazban csak azoknal csinalnak" abortuszt, akiknek mar legalabb harom gyermekiik van. Rozsi felt attol, hogy Gy. Laszlo elhagyja, mint a szeretoje, akitol a gyermek volt. Akart gyermeket, csak mas korulmenyek kozott es Gy. Laszlotol. Bar elsore paradoxnak tunhet, de azert vetette el a gyermeket, hogy lehetosege legyen rendes" csaladot alapitani.361 Az abortuszt rendszerint olyan jelensegkent abrazoljak, mint ami fenyegeti a hagyomanyos csaladi ertekeket, es jelzi a nok tarsadalmi szerepenek alapveto at- alakulasat. Ennek elsodleges oka az anyasag misztifikacioja. Az anyai szerepet elsosorban abban az osszefiiggesben misztifikaljak es romantizaljak, amely sze rint az termeszetes, elsodleges es magatol ertetodoen eldsegitendo resze a nok eletenek es mindennapjainak.362 A noket Sztalinvarosban is alapvetoen az alapjan iteltek meg, hogy kepesek-e teljesiteni reprodukcios szerepiiket; azok, akik nem vallaltak az anyasagot, szamos tarsadalmi szankcioval voltak kenytelenek szem- 359 Arulta. 360 FML Sztalinvarosi Birosag iratai. Biintetoperek. 5. d III. 144/1959. P. Istvanne es tarsai el- Icn indftott eljaras magzatelhajtas buntetteben. (Tovabbiakban: P. Istv4nne 6s tarsai.) 361 Uo. P. Rozalia vallomasa. 362 Az anyasag es az anya-gyermek kapcsolat misztifikaciojanak torteneterol: Badinter benezni. A nok szamara az anyava valas kotelezo ereju volt Sztalinvarosban is, egyreszt szocializaciojuk, masrdszt amiatt, mert az anyasagot tovabbra is norma- tiv keretben ertelmeztek. Ennek kovetkezteben, aki nem akart anya lenni, az a normaktol elteronek, majdhogynem deviansnak" szamitott. Az anyasag a kora- beli diskurzus szerint kiteljesiti, oromtelive es a nok szamara ertelmesse teszi az eletet. A gyermeksziilesek szamanak noveleseben erdekelt (pronatalista) politika szamara a csalad, azon beliil a nok legfontosabb szerepe a sziiles, ezert az abor tusz, a gyermektelenseg vagy a sziileteskorlatozas a csaladokat rombolo erokent jelent meg.'ebben az ertelmezesi keretben egy no, attol a pillanattol kezdve, hogy gyermeket vart, nem rendelkezhetett sajat teste felett, mivel az magasztosabb", tarsadalmi celokat szolgalt, legyen az a csaladi egyseg, az orszag lakossagszama vagy a nemzet nagysaga. Az abortusz tarsadalmi vagy allami ellenorzese arra az elvre epiilt, amely megfosztotta a noket attol a jogtol, hogy ellenorizzek es befolyasoljak a sajat tes- tiikben vegbemeno folyamatokat, egyben meghatarozta a nok helyet is a tarsa- dalomban. Nem veletleniil valt a noi emancipacios mozgalmak egyik kulcsker- deseve az abortusz, mivel annak megszoritasaiban elsodlegesen a ndk szabad szerepvalasztasanak (anyasag vagy gyermek nelkiili elet) korlatozasat veltek fel- fedezni.363 Az abortuszkerdes es annak 1950-es evekbeli kezelese mai napig hi- vatkozasi pontkent jelenik meg a torteneti irodalomban.364 A gyermekelhajtasi biintetoperek, a Ratk6-torveny" vagy az abortusz otvenes evekbeli liberalizala- sa, ezt kovetoen a sziilesek szamat meghalado merteke egymassal ellentetesen ha to folyamatokat jeleznek. A csaladi elet hanyatlasanak mitoszaban kozponti elemet toltott be az abortuszok magas szamanak hangsulyozasa, amit a hivatalos szervek elsosorban a szetzilalt" csaladi elettel es a szerintuk konnyelmu" par- kapcsolatokkal magyaraztak. Az abortusz elvalaszthatatlan a szexualitastol. Ennek ellenere az 1950-es evekben - es azota is - az abortuszrol szolo vita problemafelvetese a szexualitas ellenorzeset elvalasztotta a szaporodas kontrollalasatol. Ezzel figyelmen kivul hagyta azt, hogy a szexualis erintkezesrol a nemek hierarchikus viszonya mas fogalmi keretben a ferfiuralom365 - miatt nem egyenrangu felek dontottek. Ebben a megkozelitesben az abortusz kapcsan nemcsak a noi testrol, hanem a nemi sze- repek kapcsolatrendszererol, egy hatalmi viszonyrendszerrol van szo.366 Miert engedelyezte egy pronatalista allam az abortuszokat es miert volt annyi abortusz a mintavarosnak" szant Sztalinvarosban? Miert vetette el Rozsi a magzatat? A kerdes megvalaszolasahoz kozelebb vihet annak a vizsgalata, hogy mikent jelent meg az abortusz Sztalinvarosban a korabeli diskurzusban. Ehhez 363 Az anyastig misztifikaciojanak megtorese kozponti eleme volt a nomozgalmak masodik hullamanak az 1960-as evektol, ami hozzajarult az abortusz koruli vitak atstrukturalodasahoz. Baber- Allen ; Meg akkor is, ha az eddigi elemzesek szinte kizarolag demografiai jelleguek voltak. 365 A fogalmat a Pierre Bourdieu altal hasznalt ertelemben alkalmazom, aki a ferfi es no viszonyat 6s annak megjeleneset a tarsadalmi terben uralmi rendszerkent abrazolta. Bourdieu A problemakor magyar recepciojarol is szol: Hadas (szerk.) Ennek a megkozelitesnek az elmeleti hatteret lasd: MacKinnon

54 szorosan kapcsolodik, hogy milyen funkcioja volt az abortuszkerdesnek"; med- dig donthettek a nok maguk es mikortol formalt kizarolagos igenyt a nok repro- dukcios szerepere a kozosseg vagy az allam a kiilonbozo adminisztrativ es szankcionalo rendelkezesek reven: vagyis ki kontrollalhatta es hogyan egy teher- be esett no testet? Az abortusz kortili diskurzusban a nok mindvegig alarendelt szerepet toltottek be, ezert az vizsgalhato a hatalmi reprezentaciok szintjen is; vagyis kik es milyen modon formaltak jogot arra, hogy meghatarozzak: egy no sziiljon, avagy sem.367 Az 1878-as keltezesu Csemegi-kodex abortusszal kapcsolatos rendelkezesei 1956-ig maradtak ervenyben. A mehmagzatat szandekosan elhajto not, ha hazas- sagon kivlil esett teherbe maximum ket, ha ferjezett volt, harom evig terjedheto bortonbiintetessel sujtottak. Ennek ellenere a demografusok becslese szerint az 1930-as evekben 100 ezer, az 1940-es evek masodik feleben ezer, az 1950-es evek elejen pedig ezer lehetett az abortuszok szama, persze nem hivatalosan februar l-jetol lepett eletbe a Ratko-tdrvenykent" emlege- tett egeszsegiigyi miniszteri utasitas,369 amely a Csemegi-kodex rendelkezesein mindossze annyit valtoztatott, hogy szigoritotta a bejelentesi kotelezettseget. A Ratko-fele miniszteri rendelet tehat pusztan a kozel nyolcvaneves torveny betar- tatasat erositette. Az illegalis abortusz miatt eliteltek szama nott, ami hatasosab- ban demonstralta, hogy az allam tiltja az abortuszt. Az illegalis abortuszok sza ma azonban nem csokkent szamottevoen, ezert mar 1954-ben enyhitettek a szigoru utasitast; 1956 juniusatol pedig az allami intezmenyekhez kotott abor tuszt szinte teljes korben engedelyeztek, reszben annak hatasara, hogy a Szovjetunioban 1955-ben liberalizaltak az abortuszt.370 A Ratko-gyerekek" mitosza abbol az elkepzelesbol szarmazik, miszerint az allam szankcionalo vagy adminisztrativ lepesekkel kepes nagymertekben befo lyasolni a gyermeksziileseket. Ezzel szemben szamos demografiai kutatasbol ki- deriil, hogy a Ratk6-torveny" alig hatott a gyermekszulesek szamanak alakula- sara.371 Az allam azonban befolyasolni tudta az abortuszrol szolo diskurzust. 367 Persze ez a dontes szamos mas dontest is magaban foglalt, hiszen a nok a szulessel a tarsadalmi hierarchiaban betoltott helyiik miatt kenytelenek voltak vallalni a gyermeknevelest es az azzal ' jaro reprodukcios munkak tobbseget is. 368 Kamaras ; Mikolas Az egyik legatfogobb kotet a tema demografiai vonatkozasaiban; Kamaras (szerk.) /1953. sz. Az as nepesedespolitikai programrol reszletesen lasd: Moinel (szerk.) /1956. VI. 3.szamu minisztertanacsi hatarozat. Miltenyi ; Kelet-Europdban hasonloan liberalis szabalyozas volt ervenyben a Szovjetunioban, Bulgariaban es Magyarorszagon. Szeles korben ertelmezett szocialis indokok alapjan megszakithato volt a terhesseg Lengyelorszagban es Cschszlovakiaban. Ennek ellenere a hivatalos adatokban I6nyeges kiilonbsegek mutatkoztak orszagonkent: 1959-ban Lengyelorszagban az elveszuletesek tizedet, Bulgariaban es Csehszlovakiaban harmadat tette ki a muvi vetelesek szama, mig Magyarorszagon a muvi vetelesek szama meghaladta az elveszuleteseket. Tietze-Lehfeldt Az ezer lakosra juto elveszuletesek szama Magyarorszagon 1953-ban 10,1954-ben pedig 6%-kal emelkedett. Sokan ezt az allami adminisztrativ intezkedesek hatasanak tudjak be, holott az evi emelkedest reszben - foleg az elso sziilet&ek tekinteteben - a hazassagi mozgalom korabbi megelenkulese okozta. Magyarorszagon a masodik vilaghaboni utan nem jelentkezett a legtobb europai orszagban megmutatkozo nagymerteku sziiletesszam-novekedes (a baby-boom). A baby- meg akkor is, ha alkalmazkodott azokhoz a sztereotipiakhoz, amelyek a nok es ferfiak hierarchikus viszonyaban az abortusz szerepet meghataroztak. Az allami intezkedesek Sztalinvarosban sem befolyasoltak lenyegesen az abortuszok szamat, legfeljebb 1956 utan hivatalosan is lathatova" valtak azok a terhessegmegszakitasok, amelyeket korabban titokban vegeztek. Sztalinvarosban az abortusz 1956-os liberalizalasa elott is egy gyermeksziilesre legalabb egy abor tusz jutott, de ez a hivatalos statisztikakban esak 1956 utan jelent meg ben valosaggal megrohamoztak" az erre kellokeppen fel nem kesziilt ter- boom eltolodott es reszben ez okozta az es szuletesszam-emelked^st. Masreszt a maso dik es a tovabbi sziileseket a Ratk6-torveny" esak elore hozta, tenyleges tobbletet" azonban alig produkalt. A varosi sziiletesekre az 1004/1953. sz. rendelet nagyobb hatassal volt, mint a falusiakra - ott a sztiletesi szamokban alig volt eszlelheto valtozas. Mindezek alapjan feltetelezheto, hogy a falusi szuleteskorlatozas (fogamzasgatlas es abortusz) olyan eszkozokkel valosult meg, amelyet adminisztrativ intezkedesekkel nem lehetett befolyasolni, ugyanakkor az ilyen in tezkedesek varosokra gyakorolt hatasa erzekelheto volt, de esak ideiglenesen. Persze egeszen maskent elte meg az abortusz szigoru tiltasst egy sokgyermekes csaladanya, vagy egy egyetemistalany, ezert annak hatasa es megitelese tarsadalmi csoportonkent es generacionkent eltero volt. A bejelentett muvi vetelesek szama 1952-ben esak 1717 volt, mig 1956-ban Az elveszuletesek szama ugyanakkor a ket evben alig kulonbozott: 1952-ben 186 ezer, mig 1956-ban 193 ezer gyerek sziiletett. Mivel a fogamzasgatlas modszereiben es elteijedtsegeben a ket idoszak kozott nem tortent lenyeges valtozas, sot 1952-ben az elterjedtseg valoszinuleg kisebb merteku volt, ezert feltetelezheto, hogy illegalisan" is korulbeltil 80 ezer abortuszt hajtottak vegre. Az abortusz ugyanugy letezett, esak nem jelent meg a statisztikakban, massal nehezen magyarazhato a sziiletesi szamok kozotti csekely el teres. Ugyanigy valoszinu, hogy a haboru elotti sziiletessz5m (1938:182 ezer) mcllett is tobb tizezer titkos muvi vetelest hajtottak vegre. Barsy Gyula es Miltenyi Karoly az eltitkolt vetelesek szamat kozott evenkent mintegy re tettek. A Ratko-gyerekek"-kent emlegetett generacio tehat elsosorban nem az adminisztrativ intez kedesek, hanem a haboru utan elhuzodo szuletesszam-emelkedes eredmenye demografiai szempontbol. Klinger ; Miltenyi ; Barsy-Miltenyi A Fej6r megyei II. foku terhessegmegszakito bizottsaghoz 1954 elso feleben szamos sztalinvarosi kerelem erkezett, ezert a Fejer Megyei Tanges vegrehajto bizottsaganak egeszsegiigyi osztalya julius 9-en elrendelte Sztalinvarosban is a terhessegmegszakito bizottsag letrehozasat. A tomeges legalis" abortuszt itt is az Egeszsegiigyi Miniszterium junius 24-en hozott rendelete tette lehetove. Azonban mar a liberalizalas" elott is igen nagy szamban hajtottak vegre abortuszokat Sztalinvarosban. Az abortuszbizottsag az januar 12-i tanacsi iilesre keszitett jelentese szerint, a bizottsag hetente egyszer, szerdankent iilesezett akkoriban es iilesenkent atlagosan kervenyt biralt el. Ezek 75%-at a szocialis koriilmenyeket figyelembe veve" elfogadtak. A jelentes alapjan, heti 30 abortusszal szamolva 1955-ben Sztalinvarosban koriilbelul 1500 abortuszkervenyt hagytak jova. Ugyanebben az evben a varosi korhazban 1094 gyerek sziiletett. Ebbol az kbvetkezne, hogy az abortuszok szama meghaladta a sziiletesek szamat. Ez a szam a bi zottsag kovetkezo jelenteset figyelembe veve tulzottnak tunik, mert eszerint januar 1. es augusztus 18. kozott 531 muvi veteles tortent, ugyanebben az idoszakban pedig 687 gyermek sziiletett. Mindezt figyelembe veve megallapithato, hogy a terhessegmegszakitasok teljes liberali zalasa, tehat junius 24-e elott is, egy gyermeksziilesre majdnem egy abortusz jutott. Ha ehhez hozzaszamitjuk, hogy a liberalizes elott gyakoribbak lehettek a tiltott muvi vetelesek is, ak kor valoszinuleg Sztalinvarosban az otvenes evekben az abortuszok szama folyamatosan meghaladta a sziilesek szamat. A liberalizes utan kilenc honap alatt az abortuszbizottsag 1571 engedelyt adott ki, ami az elozo idoszakhoz kepest kozel haromszoros novekedest jelentett. Ugyanakkor a sziiletesek szama novekedett, ami arra enged kovetkeztetni, hogy azok, akik ko rabban illegalisan vegrehajtott abortuszok azert keriiltek a hatosagok latokorebe, mert legalizaltak az abortuszt. FML VB XXIII/ d januar 12.; augusztus 18.; 13. d apri- Iis 12.; FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tanacs. Eii. o. 2. d julius 20.; 4. d

55 hessegmegszakito bizottsagot a nok.373 Egy ev alatt a varosban elo minden hete- dik nonek engedelyeztek abortuszt. A kozel ketezer abortuszt kervenyezo no ko- ziil majdnem minden masodiknak mar legalabb harom gyermeke volt.374 A Varosi Tanacs Vegrehajto Bizottsaganak iilesen az abortuszbizottsag tagjai elmondtak, hogy a bizottsag joforman adminisztral6" szervve valt. Ennek elle- nere tovabbra is ugy veltek, hogy feladatuk az abortuszok megakadalyozasa, mert azt a nok szerintiik tobbnyire..meggondolatlansagbol" kerik. E szerint a lo- gika szerint a nok onmaguk donteskeptelenek, ezert kell helyettiik a bizottsag- nak donteni. A bizottsag egyes tagjai a bizottsag feladatava akartak tenni a terhes nok felvilagositasat a terhessegmegelozes erdekeben". Kerdes azonban, hogy mirol vilagositottak fel a noket, mivel a hatekony, nok altal hasznalhato fogam- zasgatlokhoz nem lehetett hozzafemi. Rozsi vagy a haromgyermekes anyak tud- tak, hogy mitdl esnek teherbe, de ennek megakadalyozasara nem allt semmilyen eszkoz a rendelkezesiikre. Akarcsak anyaiknak, nekik is az abortusz volt az egyetlen hatekony modszeriik arra, hogy kevesebb gyerekiik legyen. A kiilonbo- zo hivatalok rendszeresen visszatertek arra a kerdesre, hogy talan ha beszamol- nak a noknek az abortusz veszelyeirol, akkor tobben visszarettennek.375 Azonban a nok pontosan tudtak, hogy az abortusz fajdalmas, ennek ellenere a sziilesnel kevesebb fajdalommal jar, raadasul egy szajjal kevesebbet kell etetni. A szocialista erkdlcsbkhoz" igazodo helyi hirlapban errol annyi jelent meg: a tisztifoorvos javasolta, hogy a nagyszamu muvi beavatkozas miatt Jbizonyos tarsadalmi es hivatalos rendelkezesekre volna sziikseg. A nagyszamu mutetekkel kapcsolatban javasoltak, hogy az orszagszerte mukodo orvosi bizottsagok ne csak a beavatkozas elbiralasa felett dontsenek, hanem vegezzenek szeles koru fel- vilagosito munkat is. Tajekoztatni kell az asszonyokat a muteti beavatkozas artal- mairol."376 A felvilagositas nem a modem fogamzasgatlo eszkozokrol, hanem az abortusz artalmairol, az elrettentesrol szolt. Ebbe az elrettento" beszedmodba illeszkedett, hogy a Sztalinvarosi Varosi Birosag nagy nyilvanossag elott targyalta januar 24-en B. Albertne es tarsai buniigyet, melynek targya halalos vegu tiltott mutet volt. B. Albertne Majus 1. ut- cai lakasaban tiltott muvi veteleseket vegzett tobb non. Egy december 19-en vegrehajtott mutet utan a helyszinen meghalt B. Janosne. Osszesen ot asszony el- len emeltek vadat, akik a rendorseg szerint bunszovetkezetet" mukodtettek til tott muvi vetelesek vegrehajtasara. A muteteket forintert vegeztek. Az ot 957 januarjaban a varosi foorvos levelben jelezte a Fejer Megyei Korhiz igazgato foorvosanak a unapentelei korhaz Abortuszbizottsaganal" fennallo turhetetlen allapotokat": igen nagy tomegu kerelmezo jelenik meg, mult het szerdan 85 jelentkezo volt egy nap". FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tanacs. Eu. o. 3. d januar junius 24. es junius 21. kozott, tehat egy ev alatt 1903 terhessegmegszakltast engedelyezett a sztalinvarosi..abortuszbizottsag" (ugyanebben az idoben koriilbelul ezer no elt a varosban). Ebbol 1172 olyan fiatal no volt, akiknek haromnal kevesebb gyereke volt, vagyis 731 nonek legalabb harom gyereke volt. FML VB 13. d junius 21. Beszamolo jelentes a varos szocialis helyzeterol. 375 FML VB junius SZH, junius vadlott kozul harman kdzvetitokent, illetve szenvedo alanykent alltak a birosag ele. P.-ne a kdnnyebb eseteket" vegezte, de ha munkaja nem jart sikerrel, akkor az asszonyokat gyakorlottabb" ismerosehez, B.-nehez kiildte at. K. Janosne, a per masik vadlottja beismerte, hogy 24 esetben vegzett tiltott muteteket.377 A bi rosag K. Janosnet 2 ev, B. Albertnet 1 ev 8 honap, P. Gyulanet pedig 1 ev 6 honap bortdnbuntetesre itelte. A kozvetitok biintetese hat, ill. nyolc honap volt, de bor- tonbiintetesuk letolteset harom evre felfuggesztette a birosag.378 A szigoru itele- tek celja az intezmenyi ellenorzesen kiviil eso, illegalis" abortuszok szamanak csokkentese is volt. Ugyanabban a szamban, amelyben a perrol szamolt be az ujsag, dr. Kiss De- zso osztalyvezeto foorvos cikke is megjelent a terhessegmegszakitasokrol. Elriaszto szandeku cikkeben az abortusz lehetseges kdvetkezmenyeirol, a gyulla- dasokrol es a meddosegrol irt. Elitelendo peldakent" beszamolt nehany paciens- rol: volt, aki mar 13-szor jelentkezett abortuszra, de olyan is, aki annak ellenere, hogy haromszobas lakasban elt a ferjevel kettesben, haromszor megszakittatta mar terhesseget nekiink nem kell gyerek indoklassal. Az abortuszok magas szamat - a korabeli uralkodo beszedmodnak megfeleloen - az erkolcstelen elet- tel" magyarazta. Kerdeses, hogy mit ertett ez alatt, mivel 6 maga is elismerte, hogy tobbnyire a ferjes asszonyok jelentkeztek abortuszra. A korhaz erdekeit is szem elott tarto foorvos arrol is panaszkodott, hogy a szerinte abnormalisan nagyszamu" jelentkezo miatt a valodi betegeket nem tudjak elhelyezni, mert az elhajtasra varo asszonyok foglaljak el a helyeket", tovabba rengeteg idot vesz el az orvosok, nogyogyaszok idejebol az abortuszok vegrehajtasa.377 Az abortusz legalizalasa (ezaltal ellenorzottsege) ellenere csak abban az esetben szamitott ki- sebb" bunnek, ha egy no mar teljesitette reprodukcios kotelezettsegeit, vagyis legalabb ket-harom gyereket sziilt. Ezert a noknek a hivatalos elvarasok szerint is buntudatot kellett erezniiik abortuszuk miatt, amit ezert is megprobaltak minel nagyobb titokban tartani. A temat valoszinuleg kiilso nyomasra is a hirlap szerkesztosege annyira fontosnak tartotta, hogy vitaforumot" inditott: Beszeljunk arrol, amirol nem beszeliink" cimmel az abortuszkerdesrol. Az elso olvasoi level, amit kozoltek, egy haromgyermekes asszony levele volt: Eddig meg en sem gondoltam a ter- hesseg megszakitasara, mert ugy ereztuk, hogy harom gyermeket meg fel tu- dunk nevelni. De bizony most mar felek a negyediktol. Nem a sziilestol es a ki- hordastol, hanem a felnevelessel jaro anyagi gondoktol. LJgy gondolom, hogy a terhesseg megszakitasa minden anyanak nagy szivfajdalom, de melyiket va- lasszam? Az anyagi gondokat, a meg tobb munkat, vagy pedig a terhesseg meg- szakitasat? Egyiket sem valasztanam, hanem egy harmadik lehetoseget: vigyaz- ni. De hogyan? Miert nem foglalkoznak azzal, hogy biztos vedoszereket hozzanak forgalomba? [...] Lassan a Holdba utazunk, tehat szereny velemenyem 377 SZH, januar SZH, januar SZH, januar

56 szerint egy ilyen fontossagu problemat is meg lehetne oldani viszonylagosan egyszeru eszkozokkel. A siiket fulek nem halljak az asszonyok, nok kialtasat: se- gitsetek, talaljatok ki valamit a megelozesre."380 Ugyanerre a kovetkeztetesre juto levelet kozolt az ujsag szerkesztosege egy negygyerekes apatol is nehany nap mulva.381 Ezek az olvasoi levelek" is alatamasztottak azt az ervelest, hogy aki mar eleg gyereket sziilt, annal nem olyan nagy baj, ha nem sziil tobbet. Veliik kapcsolatban az abortusz nem tarsadalmi, hanem elsosorban egeszsegiigyi problemakent jelent meg. A temaban megszdlaltatott orvos abban latta a problema" gyokeret, hogy a terhessegmegszakitas a szabalyok szerint a terhesseg elso harom honapjaban ma- ganiigynek mindsiil; ezenkiviil semmi akadalya nem lehet, ha valaki elmult 40 eves, vagy ket elo gyermeke van. A megelozesre vagy az annak kapcsan fel- meriilt kerdesekre nem reagalt.382 Az orvos - aki az abortusz kozuggye" tetelet siirgette - elsosorban az allami ellenorzes kiterjesztesere gondolt. Az allam arra torekedett, hogy minel nagyobb beleszolasa legyen a nok terhessegenek ellenor- zesebe, ami a pronatalista politikabol kovetkezett. Ugyanakkor tanulva a korabbi nyole van eves Ratko Anna szankeioinak eredmenytelensegebol nem pusztan ad- minisztrativ intezkedesekkel akarta elemi celjat, hanem az abortuszrdl szdlo diskurzus befolyasolasaval is. A megelozesrol szolo felvilagosito propaganda 1958-tol nyaratol kezdtek meg. A Notanacs a megbelyegzett Delivarosban Terhesseg szabalyozasa" cimen eloadast szervezett a KISZ-kulturtermeben.383 Azert a Delivarosban, mert az amugy is magas gyermekszam mellett az ott lako 410 csaladban 55 terhes no volt.384 A Fejer Megyei Korhaz igazgatoja a Sztalinvarosi Varosi Tanacs VB Egesz- segugyi Osztalyanak irt leveleben utasitasba adta minta-pessariumok" beszer- zeset a nogyogyaszati szakrendelesek reszere. A level szerint: a nogyogyaszati szakrendeleseknek kotelesseguk felvilagosito munkat vegezni a hozzajuk fordu- lo nok fele a terhessegmegszakitas esetleges veszelyeirol es hatranyairol, vala- mint a terhessegmegelozes modjairdl. Ezen munkajukhoz sziikseges felvilagosito roplapokat ismet mellekelek, kerem, hogy azokat jutassa el valamennyi szakren- deles vezetojehez. A»pessariumok«propagalasahoz - melyek most mar vala mennyi gyogyszertarban kaphatok sziikseges lenne az is, hogy a szakorvos rogton be is tudjon mutatni egy»pessariumot«a noknek, es igy magyarazza el annak jelentoseget es hasznalatat. Ezert felhivom, hogy minden egyes no- gyogyaszati szakrendeles reszere szereztessen be egy-egy mintadarab pessariumot." ben a varosi tanacs egeszsegiigyi osztalya az abortus bi- zottsag elott megjelend nok kozott valo szetosztas celjabol felvilagosito roplapo- 380 SZH, januar SZH, februar SZH, februar SZH, junius SZH, november FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tanacs. Eli. o. 4. d szeptember 20. Dr. Pentek Imre megyei foorvos. kat" kiildott szet ban az olyan iizemekben, ahol sok no dolgozott (Feher- nemugyar, Fesusfono) abortuszelleni" 10 perces kisfilmet vetitettek.387 A probalkozasok kezdetlegesseget a felvilagosito propaganda" gyenge ha- tasa mutatta ban a terhessegmegszakito bizottsag 2271 muvi vetelest en- gedelyezett, 1959-ben pedig kevesebb mint fel ev alatt 828 jelentkezo volt. Ez azt jelenti, hogy 1959-ben is legalabb annyi abortusz volt, mint 1958-ban.388 A terhessegmegeldzd-modszereket viszonylag szuk korben propagaltak: a Sztalinvarosi Hirlapban legfeljebb a nagy erdeklodessel kisert" felvilagosito eloadasok helyszinerol szamoltak be ban mikor hivatalosan egyaltalan fog- lalkozni kezdtek a kerdessel - egyetlenegyszer sem irtak le fogamzasgatlasi modszert, annak nevet vagy elterjedtseget a helyi hirlapban, holott orszagosan is pontos adatokkal rendelkeztek a condom" vagy a pessarium" legalis for- galmazasarol. A Beszeljunk arrol, amirol nem beszeliink" cikksorozat abba- maradt. ' ' 1960-ban november 16-ig 1731 terhessegmegszakitasi kerelmet nyujtottak be, tehat tartotta magat a 2000 koriili eves atlag. A varosban ebben az idoszakban egy elvesziiletesre ket abortusz jutott. A terhessegmegszakitast kerok tobbsege tovabbra is ket- vagy haromgyermekes anya volt.389 A fogamzas megakadalyozasara a legelterjedtebb az egyik legosibb mod- szer, a megszakitott erintkezes (coitus interruptus) volt. Egy 1958-as orszagos fel- meres szerint a vedekezo parok 56%-a ezt a modszert alkalmazta. Szinten magas aranyban, a nok 19%-a alkalmazta fogamzasgatlasi modszerkent" a hiivelyobli- test, legmagasabb aranyban a munkasok, tisztviselok es ertelmisegiek, ugyanak kor a mezogazdasagi foglalkozasuaknal" a coitus interruptus mellett ez volt az egyetlen lenyeges vedekezesi eszkoz. A vedekezesre szant eszkozok koziil a kor- ban leginkabb propagalni szandekozott pesszariumot esak a vedekezo ndk 5,6%-a alkalmazta, hasznalatanak esak az ertelmisegi retegeknel volt komolyabb jelentosege: az ide tartozo nok kozel otode vette igenybe. A condom" hasznalata a varosi retegeknel altalaban gyakori, de jelentos aranya esak az ertelmisegi es a tisztviselo retegeknel volt (42, ill. 34%), ezzel szemben a mezogazdasagi foglal- 386 FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tandcs. Eu. o. 4. d majus FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tanacs. Eii. o. 4. d. 388 FML VB 16. d junius FML VB 18. d november 22. A kerelmezok 12%-a volt gyermektelen, 30%-a egygyermekes, 11%-uknak pedig negy vagy tobb gyerekiik volt. A sztalinvarosi 1960-as adatok koriilbeliil megfeleltek az 1957-es orszagos adatoknak ben Magyarorszagon muvi veteles tortent, ugyanebben az evben az elvesziiletesek szama volt. Ebben az evben az abortuszt kero nok 11%-a volt gyermektelen, 26%-a egygyermekes, 29%-a ketgyermekes es 34%-anak volt ha rom vagy tobb gyermeke. Az abortuszt kerelmezo nok 90%-a hazas volt, 50%-uk eves, 41%-uk eves volt. A videki muvi vetelesek tobb mint 40%-at a harom- es tobbgyermekesek, mig Budapesten 53%-at az egykes es gyermektelen nok adtak. Altalanos ervenyu volt, hogy a dolgozo nok, kulonosen a szellemi foglalkozasuak alacsonyabb gyermekszam mellett kezdtek meg a sziiletcskorlatozast. Barsy-Miltenyi Az 1957-es adatok lakohely szerinti vizsgalatabol kideriilt, hogy a vdrosi retegeknel gyakoribb volt az abortusz. Az abortuszok sza ma a gyermekszam emelkedesdvel parhuzamosan nott, a csucsot a negygyermekes anyaknal erte el. Hirschler

57 kozasuak" 6, a munkasok 15%-a hasznalta.390 Az idoszakos erintkezeskent" vagy naptarmodszerkent" emlegetett fogamzasgatlast a nok 10%-a hasznalta, legtobben a szellemi foglalkozasuak (15%). A Timidon tablettakat elsosorban a tisztviselonok vasaroltak (12%), kisebb mertekben az ertelmisegiek es a munka sok (7-7%). Timidon zselet szinte kizarolag csak szellemi foglalkozasuak alkal- maztak, ok is kis szamban (3 5%). Eletkor szerint csak amyalatnyi kiilonbsegek eszlelhetok a nok fogamzasgatlasi modszerei kozott, ami arra utal, hogy a nok ta- jekozottsaga e teren nem nagyon modosult. Ugyanigy nem valtozott a ferfiak magatartasa sem, es a sziiletesszabalyozast tovabbra is elsosorban a nok feladatanak tartottak391 A ferfiak szerepvallalasat" es a hatekony fogamzasgatlo eszkozok hozzafer- hetoseget jelzi az egyes orszagokban a condom" felhasznalasanak merteke ban Magyarorszagon, akarcsak Franciaorszagban evente egy ferfira alig tobb mint egy condom jutott a fogyasztasi adatok szerint. Ugyanez az arany az Egyesult Allamokban 11-13, Svedorszagban 10, Japanban 8, Angliaban es az NSZK-ban 5 volt.392 " 390 Ezzel szemben nemzetkozi osszehasonlitaskent pi. Japan emlitheto, ahol egy 1957-es, 3800 hazasparra kiterjedo vizsgalat szerint a hazasparok 57%-a hasznalt ovszert, es csupan 6,6%-uk coitus interruptus"-t a terhesseg megelozesere. Tatsuo Mindemellett Japanban 1954-ben a muvi vetelesek szama a szulesek szamanak 65%-at tette ki. Denwgrdfia, 1959/ Ezzel szemben Anglican, egy birminghami klinika kozott keszult kartonjai alapjan elmondhato, bogy a coitus interruptus" Magyarorszaghoz hasonloan igen altalanos modszer volt: a klinikdt ebben az idoszakban meglatogato nok tobb mint tele ezt a modszert alkalmazta. Demovrdfia, 1959/ Az 1500 nore kiterjedo, orszagos, kerdoives vizsgalat soran kideriilt, hogy a csaladtervez<5s" foglalkozasi csoportonkent eltero volt. A hazassagkotcskor a nok - elmondasuk szerint - altalaban ket-harom gyerek vilagrahozasat terveztek (atlagosan 2,3). Ezzel szemben az idosebb generacional magasabb volt a gyermekszam: az 1957-ben meghalt hazas nok gyermekeinek atlagos szama 2,9; az 1949-es nepszamlalas szerint pedig a ferjes nok atlagos gyermekszama 2,6 volt. Leggyakrabban mar ebben az idoszakban is ket gyermeket szerettek volna a nok (55%), kettonel tobbet csak harmaduk (33%) akart. A valaszt add nok 74%-a mondta azt, rdtegenkent korulbeliil megegyezo aranyban, hogy szabalyozza a szuleseinek szamat. A szuletesszabalyozo nok 15%-a mondta, hogy kizarolag a terhessegmegszakitas eszkozehez fordul, es nem torekszik a fogamzas megakadalyozasara, 42%-uk vedekezett es muvi abortuszt is hajtottak mar vegre rajta. A varosi nok tobbsege - bevallasa szerint - a sziiletesszabalyozast a fogamzas megakadalyozdsa reven akarta elemi, ha azonban a vedekezes nem ert celt, a terhesseg megszakitasa mellett dontottek. A vedekezo nok aranya a felmeres szerint kiilonoscn a munkasok foglalkozasi csoportjaban volt alacsony. Acsady-Klinger Demografia, Az Egeszsegiigyi Miniszterium Gyogyszereszeti es Muszeriigyi Foigazgatosaganak adatai szerint kozott, bar nott a egyes hatekonynak tekintett fogamzasgatlo szerek forgalma (pi. a condom" orszagos forgalma evi 4,5 milliorol 6 milliora), ugyanakkor mas fogamzasgatlo eszkozoke csokkent: 1959-ben 21 ezer pesszariumot adtak el Magyarorszagon, szemben az 1958-as 29 ezerrel. Arra lehet kovetkeztetni, hogy nem a fogamzas gatlo eszkozok clterjedtsege nott, hanem az azokat hasznalok valtogattdk a kulonbozo modszereket. Nincsenek adatok a feketen" ertekesitett fogamzasgatlo eszkozok forgalmarol, de lenyegesen nem modosithattak az elterjedtsegi adatokon, mivel az 1950-es evek kozepetol legalisan is hozza lehetett jutni az eszkozok tobbsegehez. Miltenyi es fogyasztasi adatok: Egeszsegiigyi Miniszterium Gyogyszereszeti es Muszeriigyi Foigazgatosaganak adatai. Nivo (condom) ; Timidon tabletta (db) ; Timidon gelee'' (tubus) ; Pessarium (db) Miltenyi A sztalinvarosi abortuszbizottsag tagjai kiilonosen fontos problemanak tar tottak, hogy a eves lanyok sziileik nelkul jottek a bizottsag ele, mivel nem akarjak, hogy sziileik megtudjak", hogy terhesek.393 Ezert - a megyei foorvos korlevele alapjan tol a kiskoruak abortuszahoz a torvenyes kepviselonek (sziilo, orokbefogado, gyam) alairasaval hozza kellett jarulnia.394 Az abortusz el- lenorzesenek jogat a bizottsag a fiatalkoruak eseteben megosztotta a sziilokkel. Nem veve figyelembe, hogy a eves lanyok a csaladok egy reszeben mar felnottnek" szamitottak. Ezt peldazza az az eset is, amelyben egy 14 eves lany, S. Maria oktober 8-an a sztalinvarosi abortusz bizottsag elott megjelent anyjaval egyiitt, es kerte terhessegenek megszakitasat. Fent nevezett leany okt. 4-en szuletett. A vizsgalo orvos megallapitotta, hogy terhessegenek mar harmadik honapjaban van. Tehat S. Maria a kozosiileskor 13 eves es 9 honapos volt." Ennek alapjan a varosi foorvos kerte a rendorseget, hogy inditsanak nyomozast ifjusag elleni buntett cimen az ismeretlen apa ellen. A rendorseg igen rovid ido alatt megalla pitotta, hogy S. Maria F. Sandortol, egy 17 eves fiatalembertol esett teherbe. Vele szemben bunvadilag eljami addig nem lehetett, amig S. Maria torvenyes kepvise- loi - jelen esetben a sziilei - fejjelentest nem tettek. Ok viszont nem kivantak az eljaras meginditasat es a tettes megbiinteteset.395 Ennek tobbfele magyarazata le het; vagy elfogadtak a fiatalok kozotti nemi kapcsolatot, vagy feltek attol, hogy az eljaras soran meg nagyobb hirverest kap az eset es a kozvelemeny elsosorban a lanyukat es kozvetve a csaladot itelne el. Nemcsak az abortuszbizottsagok es a sziilok, hanem a ferjek is jogot formal- tak annak eldontesere, hogy egy no sziiljon-e vagy sem. A nem kivant terhesseg megszakitasat maguk a ferjek is kerhettek. Erre pelda az egyik sokgyermekes apa levele, aki felesege feleldtlen" magatartasara haritotta a felelosseget: T. Abor tusz Bizottsag! Nehez es kenyes keressel fordulok Onokhoz. 6 gyermekes csalad- apa vagyok, egyediil dolgozom, havi jovedelmem 1600 Ft + csaladi potlek. Fele- segem kb. 4-5 honapos terhes. Konnyelmusegbol nem jelentkezett idoben Onoknel. En csak a tegnapi napon tudtam ezt meg. Azzal hitegetett, hogy muteti beavatkozassal fogjak terhesseget megszakitani es egyidejuleg megakadalyozzak a tovabbi terhesseg lehetoseget. Most azert fordulok Onokhoz, hogy jaruljanak hozza felesegem terhessegenek megszakitasahoz. Indokul nehany tenyt: 8-ad magammal 1600 forintbol nem tudom eltartani gyermekeim, igen sokat nelkuloz- nek igy is. Felelotlenseg lenne meg egy hetedik gyermeket a vilagra hozni ilyen nagy szegenysegbe, hiszen abbol a kevesbol, ami a mar meglevo hatnak jut,, el kene venni a hetediknek. Sem butorom, sem agynemum, semmim sines. Az iden negy gyermekem fog mar iskolaba jami, mint tudjak, ez fokozott foglalkozast ki- van es foleg tetemes kiadast. Hogyan merjem a felelosseget vallalni meg egy he tedik gyermek felneveleseert. Biiszke es elegedett leszek, ha a meglevo hattal szemben eleget fogok tudni tenni apai kotelessegemnek. Sajnos, azt is el kell 393 FML VB 16. d junius FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tan&cs. Eii. o. 4. d december FML XXIII/510. Sztalinvarosi Varosi Tanacs. Eu. o. 3. d oktober 14.; oktober

58 mondanom, hogy felesegem teljesen alkalmatlanily nagy csaldd rendben tartdsdra, hi- szen mar a meglevoket sem tartja ugy rendbe, mint ahogy kell. Ezert a nyar fo- lyaman a Varosi Tanacs es a Part Vegrehajto Bizottsaga allami gondozasba akarta adni gyermekeimet, es csak az en keresemre alltak el attol. Ilyen koriilmenyek kozott lgen nagy felelotlensegnek tartom amugy is nagy csaladomat meg szapo- ritani. T. Bizottsag, megkivanom jegyezni, hogy 1954-ben felesegemtol 7 honapos terhes allapotban mar vettek el gyereket a korhazban, hasonlo indokok alapjan. 9 eve kezelnek idegbetegseggel, 65%-os csokkent munkakepessegu vagyok, nem erzek magamban eleg erot ahhoz, hogy felesegem gondatlansdga es konnyelmusege miatt meg egy emberi eletet tegyunk ki a nelkiilozesnek es a rendes csaladi elet hianyanak. Bizom abban, hogy Onok, akik annyit tapasztaltak az eletben, keresemben meglatjak a sztilonek a gyermekei iranti felelosseget s az en esetemben az any a felelosseget is en viselem, es a felelosseget elsosorban a mar meglevo gyerme- kek irant. Es ha Onok ezt meglatjak, dontesiik nem lehet ketseges." A Technikum negyedben elo ferjet keresere a bizottsag szemelyes meghallgatasra rendelte be. A hozzaferheto iratokbol nem deriil ki, hogy vegiil megszakitottak-e a ter- hesseget, de az igen, hogy a feleseg terhessegenek iigyeben a ferj eljarasat is jogosnak tartottak. A ferj tudomast sem vett arrol, hogy a fogantatashoz az d kbzremukodesere is sziikseg volt. Levele uralmi gesztuskent is ertelmezheto. Jogot formalt arra, hogy eldontse, mi tortenjen a felesege testevel. Ezt azzal indokolta, hogy felesege gondatlan es konnyelmu, valamint nem kepes vallalni az anyai felelosseget. Emi- att arra sines joga, hogy dontson elet es halal kerdeseben. Ez az okfejtes azert is talalhatott meghallgatasra, mert maguk az abortuszbizottsagok is a nok koxmyelmusegevel" indokoltak azon jogukat, hogy terhesseg megszakitasarol szolo vegso dontest ok hozzak meg. A tortenetben szereplo no hat gyermekevel egyebkent is mar regen tulteljesitette" reprodukeios kdtelezettseget. Amig az abortuszt nem legalizaltak - es nem tettek viszonylag szeles korben konnyen elerhetove a tiltott mutetek mellett gyakoribb volt a csecsemdgyilkos- sag is. A terhes no testenek fokozott tarsadalmi ellenorzese alol a terhesseg eltit- kolasa jelentette az egyik kibuvot. A csecsemogyilkosok elitelese persze - holott sokszor ugyanabban a helyzetben voltak, mint az abortuszt kero nok - sokkal sulyosabb volt. Csecsemogyilkossagot az esetek tobbsegeben magukra hagyott nok kovettek ck ^ egyikiik ellen 1955-ben lefolytatott eljarasbol kideriil, hogy a terhesseget vegig titkolo no eppen amiatt kovette el tettet, mert felt csaladja es ismerosei megvetesetdl. Az egyik tanu vallomasa szerint a tettes szamara a csecsemogyil- kossag^terhe kisebbnek tunt, mint az, hogy a komyezete megtudja, hogy lany- Par lepesre voltam, amikor hallottam, hogy sir a gyerek es egy no kukucs- kal ki az ajton. Be akarok menni, de a WC-ajtok, amelyek ellentetes oldalon van- nak, ossze voltak hajtogatva ugy, hogy nem tudtam bemenni. Amikor bemen- tem, a no bent allt a WC utolso fiilkejeben. Rakialtottam, hogy asszonyom, mit csinalt, maga eltette a gyereket? Azt mondta, hogy en nem vagyok asszony, en meg lany vagyok. Azt mondtam, hogy nem szegyelli magat, hogy megolte a gyereket? Ne szoljon semmit, en azt akarom, hogy az Anyam meg ne tudja, mert akkor megol. Beneztem a WC-be es azt lattam, hogy benn a WC-godorben sir a gyerek. A no meg egy konnyet sem ejtett. Azt mondtam, hogy bemegyek a postara es te- lefonalok mentoert, hogy a gyerek eletet megmentsek. Osszekulcsolta a kezet es ugy konydrgott, hogy ne csinalja ezt velem. Nem csinalom, hogy ne jelentsem, mert megolte a gyermeket. En sirtam es elvesztettem az eszmeletem. Odajott K. Alajosne, aki telefonalt mentokert. Utana hozott egy baltat, hogy fel tudjuk a deszkajat fesziteni, de rossz volt a balta es nem sikeriilt/ 398 A balta a nyelerol le- esett es a ket tanu egybehangzo allitasa szerint a gyermek melle esett, de a bon- colas soran megallapitottak, hogy az ujsziilott koponyajan - nem az esestol - szi- lankos toresnyom volt lathato. Rovidesen megerkeztek a tuzoltok. Kiemeltek a hetedik honapban sziiletett, korasziilott csecsemot, de mar nem tudtak megmen- teni az eletet. A tettes kezdetben azt allitotta, nem tudta, hogy sziilni fog, a sziilesi fajdal- mak miatt ment ki a WC-be. Az apa nevet honapokig nem arulta el, csak annyit mondott rola, hogy csalados ember. Mikor vegiil megis megnevezte, azt is el- mondta, hogy ismeretsegiik kezdete utan egy hdnappal nemi viszony alakult ki koztiik, es a ferfi hazassagot igert. Mikor eszleltem, hogy teherbe estem, tudo- masomra jutott, hogy nevezett csalados ember, s annak ellenere, hogy mar elozo- leg azt allitotta, hogy a felesegetdl valofelben van, ezen allapotomat vele nem ko- zoltem, de masokkal sem." A huszeves no 1954 juniusatol dolgozott Sztalinvarosban adminisztratorkent a radari postan. Az L epiiletekben elt, ahol juliusban megismerkedett a szomszedban lako ferfival, szeptemberben pedig mar eszrevette, hogy teherbe esett. Rendszeresen hazajart a faluba egyedulallo edesanyjahoz: a sziiles napjanak reggelen is onnan jott vissza Sztalinvarosba. A birosagon azzal vedekezett, hogy Budapesten akart sziilni, de mivel majusra var- ta, ezert marcius vegen meg nem tulajdomtott nagyobb jelentoseget a fajasoknak. Fonoke probalta menteni magat azzal, hogy o mar latta, hogy beosztottja terhes, es utasitotta is, hogy menjen a rendelobe, de nem ment.399 Az apa vagy a komye- zet felelossege a targyalason szoba sem keriilt. Maganak a targyalasnak nem is ez volt a celja, hanem az, hogy demonstralja: az anyanak nines joga arrol donteni, hogy az ujsziilottet eletben hagyja-e vagy nem. A hatarozott fellepes talan abbol is szarmazott, hogy egyes falvakban meg az elso vilaghaboru utan is gyakori volt a csecsemogyilkossag, mint sziiletesszabalyozasi eszkoz SiLmXX1U/510- SztaIinv»rosi Wrosi Tanics- Eu. o. 3. d januar 7.; januar 11. Kicmeles 397 Ejjv 1 qz 4 t Rasko i97gs ^Zs8alat szerint a gycrmokolesek kitharmadaban ez volt az elsodleges inditek FML Sztalinvarosi Birosag iratai. Biintetoperek. 1. d M. Eva gyermekoles. 453/1955. H. Istvanne vallomasa. Kiemeles tolem. 399 Uo. Blrosagi targyalas. Jegyzokonyv jdnius TSrkany Sziics Hmo: Magyar jogi nepszokasok. Bp., Gondolat, ; 212. Ezzel osszefiiggesben emh'theto, hogy az abortuszliberalizacio utan erezhetoen csokkent a gyermekolesek 6s gyer- 111

59 Szamos nemzetkozi osszehasonlitd vizsgalatbol kideriilt, hogy a nem kfvant terhessegek kialakulasaban jelentos szerepet jatszik, hogy a tarsadalom mennyire nyitott vagy zart a szexualis elet vonatkozasaban, mennyire szervezett a fiatalok szexualis felvilagositasa es a fogamzasgatlo eszkozok hozzaferhetosege es elter- jedtsege.401 A varosi tanacs iileseinek jegyzdkonyvei alapjan ugy tunik, hogy a sztalinvarosi hatosagok az egyhazakhoz hasonlo konzervativ allaspontot kepvi- seltek a szexualitas teren. A fogamzasgatlo eszkozok elterjedtsegenek hianya mellett az abortuszok magas szamat a gyermekvallalasi kedv megvaltozasa is okozta. A gyermekek munkaeroerteke a csaladon beliil fokozatosan megszunt, lgy a ket-harom gyermekes csaladmodell - retegenkent eltero mddon - egyre el- fogadottabba valt. Ezt tamasztja ala az is, hogy Sztalinvarosban a legtobb abor- tuszt olyan asszonyokon hajtottak vegre, akiknek mar volt ket vagy harom gyer- mekrik. Szamukra az abortusz olyan lehetoseget is jelentett, amivel elkeriilhetik a szegenysegben elo, ezaltal megbelyegzett sokgyermekes csaladok sorsat. Tehat amikor abortuszra mentek, akkor a csalad eletenek vedelme, a csalad osszetartasa, nem pedig szetzuzasa jarhatott a fejiikben. Az abortusz liberalizalasa utan sem szuntek meg a tiltott, maganlakasokon elvegzett magzatelhajtasok.402 Sztalinvarosban ezzel a lehetoseggel tobbnyire azok eltek, akiket az abortuszbizottsag, altalaban a terhesseg elorehaladott volta miatt elutasitott, vagy azt hallottak, hogy a korhazban nem erzestelenitenek es nagyon faj", vagy nem is tudtak rola, hogy korhazban is vegeznek abortuszt.403 A tiltott mutetekert a Technikum negyedben P.-nenel forintot fizettek ban, ami alig haladta meg a korhazi abortuszert fizetendo fo- rintos teritesi es apolasi dfjat.404 A korhazi teritesi dij eppen azoknak a csaladok- nak jelentett nagyobb terhet, amelyekben elsosorban szocialis okok indokoltak az abortuszt. Mivel ezek a legkevesbe iskolazott retegekbol keriiltek ki, a sziiletes- szabalyozas eszkozekent szinte kizarolag az abortuszt hasznaltak. N. Matyasne kezelese" joval olcsobb, viszont veszelyesebb is volt: a tanuk tobbsege itt csak forintot fizetett. A tiltott abortuszokat vegrehajto szemelyek tobbnyire csak akkor keriiltek a rendorseg latokorebe, ha valamelyik paciensuk a szakszerutlen beavatkozas mi- mekkitetcick miatt sziiletett bi'rosagi iteletek szama: 1922 es 1944 kozott evi atlagban 54, kozott 58, kozott pedig mar csak 29 ltelet sziiletett. Egy 1964-es kutatds szerint az elkovetok tobbsege falusi (tobb mint fele), vagy falurol koltozott a varosba (80%). Az elkovetes modjai kozul leggyakoribb (akarcsak a fenti eset) a fullasztasos gyilkossag, az esetek tobb mint felet igy kovettek el (ezen beliil is leggyakoribb mod az amyekszekbe, WC-be, vodorbe sziiles). Rasko ; Pongracz Peldaul Baranya megyeben meg 1957-ben is a spontan vetelesek aranya az osszes veteleseken beliil 64% volt, az orszagszerte egyontetuen tapasztalhato 20-25%-kal szemben, ami arra utal, hogy a spontannak jelolt vetelesek jelentos resze illegalis beavatkozas eredmenye volt. Barsy-Miltenyi FML Sztalinvarosi Varosi Birosag iratai. Biintetoperek. 5. d III. 144/1959. P. Istvanne es tarsai ellen inditott eljaras magzatelhajtas buntetteben. (Tovabbiakban: P. Istvanne es tarsai.) P. Istvanne vallomasa.; P. Rozalia vallomasa, 404 Miltenyi-Szabady f att korhazi kezelest igenyelt. Sztalinvarosban 1959-ben es 1962-ben is eljarast folytattak magzatelhajtas buntette miatt", tiltott abortuszokat mar evek ota veg- zo asszonyok ellen.405 A perek soran kihallgattak szamos olyan not is, akiken a vadlottak abortuszt hajtottak vegre. Ezert a perek soran felvett tanukihallgatasi jegyzdkonyvekbol tobb adat maradt fenn az abortuszra vallalkozo nokrol, mint a legalis abortuszra jelentkezokrol, akik az abortuszbizottsag osszesitd jelenteseibe keriiltek csak be. Az abortuszt vallalo nok eletkora 17-tol 35 eves korig terjedt. Tobbsegrik sokgyermekes csaladbol szarmazott (a 4-6, egyes csaladoknal 11 gyermek) es legtobbjiiknek vagy ket gyermeke volt, vagy gyermektelenek voltak. Apja foglal- kozasakent a tulnyomo tobbseg a napszamos" vagy a foldmuves" kategoriat nevezte meg. Elettarsuk vagy ferjiik kozott tobbnyire segedmunkasok szerepel- tek, de eldfordult koztiik szakmunkas is. A ferjezett vagy elettarsi kapcsolatban elok haztartasbeliek voltak, mig az egyediilallo nok kozott akadt segedmunkas, dvond, adminisztrator - igy foglalkozasi szempontbol igen heterogen volt a cso- port. Ugy tunik, a fenti jellemzok kozul a nok foglalkozasi statusza allt legkisebb osszefiiggesben az abortusszal. Persze ebbol a mintabol nem lehet messzemeno kovetkezteseket levonni, hiszen ezek a nok sokszor az atlagosnal tajekozatlanab- bak voltak, es nehanyan ezert nem vettek igenybe a korhazi abortuszt. Igy koz- tiik valoszinuleg nagyobb aranyban lehettek kepviselve az alacsonyabb foglalko zasi statusszal birok, mint a korhazi abortuszt valasztok kozott. A demografiai-foglalkozasi jellemzdkon tul sokkal nagyobb elteres mutatko- zik az abortuszok egyeni okaiban 406 Egy fiatalasszony elmondasa szerint: Egy reggeli idoben, mikor tejet vittem haza az uzletbol, a Gabor Aron utcaban talal- koztam B.-ne nevu fiatalasszonnyal. Megalltunk es beszelgettiink. Erdeklodott, hogy hogy van a kisfiam, aki ezen idoben mar kb. 3 honapos volt. En mondtam neki, hogy jol, de ugyanakkor panaszkodtam neki, hogy ismet teherben vagyok. Erre azt mondta, hogy nem kell busulni, tud egy asszonyt aki egy port ad be es a terhesseg megszakad nalam."407 Azt, hogy a fiatalasszony a kovetkezo gyermeket nem akarta, teljesen erheto volt B.-ne szamara, sot segitette abban, hogy elvetesse a gyermeket. Az asszonyok kolcsonds szolidaritasa es titoktartasa szamos eset- ben tetten erheto a magzatelhajtasokrol szolo beszamolokban. Ezek alapjan ugy tunik, mintha az asszonyok a fennallo uralmi renddel szemben, egymast segitve hoznanak letre titkos szovetsegeket". Ezek a szovetsegek" a szamukra jol is- mert szomszedsagi komyezetben jottek letre, amelynek kozpontja az udvar" vagy a bolt, ahol mindennapi bevasarlasaikat vegeztek. Mas-mas magzatelhajtast 405 P. Istvanne es tarsai; FML Sztalinvarosi Varosi Birosag. Biintetoperek. 10. d III. 116/1962. N. Matyasne es tarsai ellen inditott eljaras magzatelhajtas buntetteben. (Tovabbiakban: N. Ma tyasne es tarsai.) 406 Az 1957-es orszagos felmeres adatai szerint a sziiletesszabalyozas okai kozott a leggyakoribb valasz az volt, hogy a nok anyagi nehezsegek" (38%) vagy lakasgondok" miatt akart.ik befolyasolni gyermekeik szamat. Az egyeni szubjektiv okok kozul kiemelkedett azon nok aranya, akik azt valaszoltak, hogy feijeik nem akarnak gyereket (10%). Raics-Arvay P. Istvanne es tarsai. H. Janosne vallomasa. 113

60 vegzo asszonyhoz jartak a Majus 1. utcai, a belvarosi, az L epiiletekben elo, vagy a Techrukum negyedben lako asszonyok.408 A magzatelhajtast vegzo asszonyok nemritkan ingyen vagy kedvezmenyes aron segitettek" tobbnyire a szomszed- sagukban (szomszed utcaban, hazban) elo asszonyokon. Sajat tevekenysegiiket penzert nyujtott segitsegkent abrazoltak. Zs.-nenek mondtam, hogy menjen korhazba megszakittatni a terhesseget, de azt mondta, oda fel bemenni, mert masoktol hallotta, hogy nem altatnak, sem nem erzestelenftenek es ezert ez nagy fajdalommal jar. Terheltek nagyon konyo- rogtek, hogy csinaljam meg naluk a terhesseg megszakitasat, ezert csinaltam meg, mert segxteni akartam rajtuk. Terheltek azt mondtak, nem baj, akarmennyibe is keriil, csak szakitsam meg naluk a terhesseget."409 Az asszonyok feltek a korhaztol. Ennek talan legfontosabb oka az volt, hogy a gyermekszules es az abortusz csak nemreg keriilt az orvosok (medikalizacio) es a korhazak ellenorzese ala (intezmenyesiiles). A noi test reprodukcios folyamata- inak ellenorzeset elotte hosszu evszazadokig nok vegeztek. Az abortuszbizottsa- gok felallitasaval es a korhazi abortuszok engedelyezesevel (liberalizaciojaval) mar nemcsak a sziiles, hanem a korabban tobbnyire babak altal vegzett magzat- elhajtas is intezmenyesiilt. A terhes no testenek ellenorzese orvosi esemennye alakult. A gyermeksziiles es az abortusz az asszonyok altal ellendrzott maganter- bol kikeriilt az intezmenyek es a tobbnyire ferfiorvosok altal ellendrzott felnyil- vanos terbe, ezaltal megvaltozott a jelentese. Emiatt a korhazba abortuszra befek- vo nok egy gepezet reszenek erezhettek magukat, nem pedig az esemenyek iranyftoinak. Az abortusz ugyan elerheto lett volna korhazban, de ennek ara az volt, hogy a noknek le kellett mondaniuk arrol, hogy sajat maguk ellenorizzek a folyamatot. Valoszxnuleg ennek is koszonheto, hogy egy ketgyermekes anya, aki tobb- szor jart mar korhazi abortuszon, tovabbra is idegenkedett a korhaztol es inkabb P.-net valasztotta:,,1958 ev szeptember havaban nem jott meg a menstrualasom. Megijedtem, hogy terhes vagyok es ezert elmentem a helybeli nogyogyaszatra. Az orvos a vizsgalat utan azt mondta, hogy nem vagyok terhes, de ha megjon a menstrualasom, akkor utana menjek fel, hogy majd adnak valami besugarzast, mivel elozoleg mar negy410 esetben voltam kaparason. Ezt kovetoleg ket het mul- va sem jott meg, feltem a kaparastol, es mivel hallottam elottem ismeretlen asszo- nyoktol, hogy P.-ne foglalkozik magzatelhajtasokkal, latasbol en egyebkent ismertem, felkerestem lakasan es kertem, hogy szaki'tsa meg nalam a terhes seget."411 Az abortuszt elitelo hivatalos diskurzus hatasara szamos mendemonda ke- ringett arrol, hogy kinek engedelyeznek abortuszt. Ezekre hivatkozott P. Rozalia is, aki nem bizott meg a korhaz titoktartasaban sem:,,1958. januar 6. ota kozos 408 P. Istvanne ugyefelei a Technikum negyedbol keriiltek ki. N. Matyasne az L epiiletekben, B. Albertne a Majus 1. utcaban folytatta tevekenyseget. N. Matyasne es tsrsai. P. Istvanne es tarsai; SZH janu4r ; SZH januar P. Istvdnne es tarsai. P.-ne vallomasa a targyalason. 410 A targyalason tett vallomasa szerint 5-6 alkalommal. 411 P. Istvanne es tarsai. H. Belane vallomasa. haztartasban elek Gy. Laszloval. Amikor osszekerultiink en harom honapos ter hes voltam K. Jczsef baracsi lakostol. [...] Mivel nem voltam megeskiidve Gy. Laszloval, es nem tole voltam terhes, igy nem akartam a gyermeket meghagyni. fin a korhazban akartam a terhesseget megszaki'tani, azonban ugy tudtam, hogy csak annal szakitjak meg a terhesseget, akinek harom gyermeke van."412 Gy. Laszlo elol egy evvel korabban mar felesege is eltitkolta abortuszat. A fi- atal ovond elmondta P.-nenek, hogy azert nem mehet orvoshoz abortuszra, mert akkor a ferje megtudja.413 A ferj elotti titkolozas, a ferji hatalomtol valo felelem tobb esetben is jelen van azokban a beszamolokban, amelyekben az asszonyok azt mondtak el, hogyan vetettek ala magukat ferjiik, csaladjuk vagy kdmyezetiik elvarasainak akkor, mikor elhajtattak magzatukat. Gy. Laszlonerol fonoke, az ovoda vezeto ovonoje azt irta, hogy ferje - allitasa szerint - meg is iitotte; ennek a hazasagnak az ideje alatt munkaja nagymertekben visszaesett. Levert, faradt volt altalaban, ferjevel nem tudtak megerteni egymast. Szerintem ennek egyik oka az lehetett, hogy ferje nem akart tanulni, felesege viszont eppen azert, mert tajekozottabbnak tudta magat bizonyos terxileteken ferjenel, nem fogadta el uta- sitasait."414 Gy. Laszlone abortuszanak elsodleges oka ezek alapjan az az uralmi rend volt, amelyre hazassaga epiilt. Az abortuszt kert asszonyok mindegyikenek motivacioban jelen volt a fele lem a szegyentol. Felelem a lanyanyasagtol",415 a szegenysegtdl",416 vagy eppen attol, hogy nem a ferj vagy az elettars a gyermek apja. Az abortusz utan is meg- maradt benniik ez a felelem, de ekkor mar elsdsorban attol feltek, hogy kitudo- dik abortuszuk es annak oka. Ezert a terhessegmegszakitast titkoltak, egyuttal buntudatot ereztek miatta, ami megfelelt kornyezetiik, az allam es sajat elvarasa- iknak is. Ennek a buntudatnak egyik elsodleges oka az a diskurzusban is megje- leno uralmi rend volt, amely szerint a nok elsodleges feladata, hogy felesegge, majd anyava valjanak. A terhessegmegszakitasokat vegzo asszony ferje - az asszony vallomasa sze rint - a magzatelhajtasokrol nem tudott, csupan arrol, amit az asszony sajat maga- nak vegzett: Ferjemnek nem tunt fel, hogy penzem van, mert kezimunkazni szoktam masoknak, amiota nem dolgozom." Persze lehet, hogy mindezt azert 412 P. Istvanne es tarsai. P. Rozalia vallomasa. 413 Elmondtam neki [P.-nenek], hogy milyen banatom van. P.-ne akkor azt mondta, hogy miert nem megyek orvoshoz. En erre megmondtam P.-nenek, hogy nem mehetek, mert akkor a ferjem megtudja." P. Istvanne es tarsai. Gy. Laszlone vallomasa. 414 Ugyanebben a jellemzesben meg az is szerepelt: Tobb ferfi is kihasznalta tapasztalatlansagat, ezt azert nem tudtuk felroni neki, mivel minden esetben maga dobbent meg legjobban a kovetkezmenyektol, mindegyik kapcsolata a leheto legnagyobb lelektani megrazkbdtatassal vegzodott." P. Istvdnne es tarsai. Sz. Lajosne jellemzese Gy. Laszlonerol marcius Tekintve, hogy volegenyjeloltjetol terhes maradt, s az eskiivot meg nem tudtak megtartani, mi vel lakasuk nines, igy arra az elhatarozasra jutott, hogy elveteti a gyereket." N. Matyasne es tar sai marcius Belane terhelttel a Kiskereskedelmi Vallalatnal egy munkahelyen dolgoztam es panaszkodott nekem, hogy 6 honapos a gyereke, fiatal hazasok 6s butort, egyebeket kellene vasarolniok es ismet teherbe esett. Mondta, hogy szeretne megszakitani a terhesseget." P. Istvanne es tarsai. Tar- gyalas jegyzokonyve majus 14. P. Istvanne vallomasa

61 mondta, nehogy ferjet is perbe fogjak bunreszessegert. A terhessegmegsza- kitasokat igen kezdetleges modszerrel vegezte: Meg a tanfolyam alatt Szegeden, sziilesznoktol hallottam azt, hogy szappanos-jodos vizes oldat alkalmazasaval, il- letve befecskendezesevel a terhesseget meg lehet szakitani. Az eszkoz egy kriszter volt, mely gumilabda megfelelo iivegcsovel, melyet altalaban haztarta- sokban szoktak tartani."417 A masik per soran birosag ele allitott vadlott terhessegmegszakitasi modszere a kovetkezo volt: N.-ne engem lefektetett az agyra/ majd a pama alol kivette az elore osszetekert malyvagyokeret, majd hozott egy lavort, melybe jodos vizet keszitett, s a malyvagyokeret ebbe a jodos vizben megmosta, s utarva felnyomta a mehembe. Majd kozolte velem, hogy a malyva gyokeret addig hagyjam fenn, amig meg nem indul a verzes."418 Ezek az archai- kusnak nevezheto magzatelhajto eljarasok az orszag szamos teriileten meg igen sokaig fennmaradtak.419 P. Istvanne ugyeben a birosag a korabeli gyakorlathoz viszonyitva igen eny- he iteletet szabott ki az elsorendu vadlottra: egy ev bortonbtintetest, amelyet ha- rom ev probaidore felfuggesztett. A tovabbi vadlottakkal szemben a birosag a biintetoeljarast megszuntette. A birosag az enyhe iteletet P. Istvanne eseteben az- zal magyarazta, hogy nehez anyagi helyzetben volt (ferje csak 1200 forintot kere- sett), tovabba a cselekmenyeket csupan a hozzafordulok keresere, es nem iizlet- szeruen kovette el. A tobbi vadlott biintetesetol pedig azert tekintettek el, mert a Minisztertanacs rendelete alapjan julius 1. napjatol lehetoseg van arra, hogy a terhes nok terhessegiiket megszakitsak, ezert a birosag megitelese szerint a cselekmeny olyan csekely jelentosegu, hogy a torveny szerint alkalmazhato leg- enyhebb biintetes is sziiksegtelennek latszik." ben, B. Albertne es tarsai eseteben is alkalmazhattak volna ezt az indoklast, megse tettek. Mindez magya- razhato azzal is, hogy 1959-ben sokkal elfogadottabb volt mar az abortusz, mint ket evvel korabban, mikor a hasonlo per soran keteves letoltendo bdrtonbiinte- test is kiszabtak az egyik vadlottra. A masik magyarazat sokkal prozaibb: a korabbi per vadlottjat egy no halalaert tettek felelosse. Az 1962-ben lefolytatott eljaras soran nem azert sziiletett szigorubb itelet, mert maga a terhessegmegszakitas nagyobb bunnek szamitott, hanem azert, mert akkor az N. Matyasne ellen folytatott eljaras soran tarsadalomra veszelyesnek" iteltek kuruzslo modon, szinte kozepkori eszkozokkel vegzett eljarasait", ame- Jyek miatt tobb szemelyt korhazba kellett szallitani. Ezenkivul az is sulyosbito korulmenynek szamitott a birosag szemeben, hogy N.-ne megfelelo jovedelem- mel rendelkezik es az altala elkovetett buncselekmenyek egy reszet nyereseg- vagybol kovette el. Ennek megfeleloen a birosag N. Matyasnet egy ev hat hona- pi letoltendo bortonbiintetesre itelte.421 Az allam ebben az esetben tehat nem a magzatelhajtast itelte el, hanem a beavatkozasra jelentkezo nok egeszsege felett kivant orkodni. 417 P. Istvanne es tarsai. Targyalas jegyzokonyve majus 14. P. Istvanne vallomasa. 418 N. Matydsnd es tarsai. F. Aranka vallomasa februar Valuch Ezekkel a magzatelhajto modszerekkel reszletesen foglalkozik: Gemes P. Istvanne es tarsai. HI. 144/1959/5. szamu itelet. 421 N. Matyasne es tdrsai. ID. 116/1962/3. szamu itelet. 116 A perek soran tett vallomasokban kozos, hogy a terhes nok a munkahelyi vagy szomszedsagi komyezetbol szerzett ismerosok reven jutottak el a terhes- segmegszakitast vegzo szemelyhez. Tobben kozuliik sokadszorra szakittattak meg a terhessegiiket, tehat bevalt sztiletesszabalyozasi modszerkent alkalmaztak az abortuszt. Sokan koziiliik valoszinuleg eppen azert nem mentek korhazba, hogy titokban tartsak tettiiket. A tiltott terhessegmegszakitasok szama ugyan csokkent, de tovabbra is altemativat kinalt, foleg az olyan nok szamara, akik a legnagyobb titokban akartak megszakitani terhessegiiket. Az abortusz tovabbra is letezo elitelese hozzajarult a tiltott magzatelhajtasok" fennmaradasahoz. A sziileteskorlatozas nem a csaladok anyagi viszonyai miatt valtozott meg. Az 1950-es evek vegi eletszinvonal-emelkedes nem a sziilesi kedvet novelte, hanem annak a lehetoseget teremtette meg, hogy a csaladok egyre jobban alkalmazkodni tudjanak a varosiasnak tartott fogyasztasi normakhoz. A noi szerepkor szubjektiv megitelesenek valtozasa miatt a szuleteskorlatozas intenzitasa nagyreszt a meglevo gyermekek szamatol fiiggott. A sziileteskorlatozas novekedese es a gyermekvalla- lasi kedv - elsosorban instabilitaserzet miatti422 - csokkenese elsosorban a csaladi elet kereteinek, az urbanizalodo eletformara fokozatosan attero csaladok szerep- strukturajanak megvaltozasabol fakadt. Csak annyiban volt koze az eletszinvonal- hoz, hogy a magasabb jovedelmti csaladok altalaban kevesebb gyermeket vallaltak. Sztalinvaros a fogamzasgatlas szempontjabol falusias", gyermekvallalasi kedv szempontjabol pedig inkabb varosias" telepiilesnek szamitott,423 ahol ennek ko- vetkezteben az abortusz valt a sziiletesszabalyozas szinte kizarolagos eszkozeve. Az abortusz azonban nem pusztan demografiai kerdes. Szamos olyan meg- kozelites letezik, amely szerint a test tarsadalmi jelkent is ertelmezheto. A te- herbe esett no' teste fokozott tarsadalmi ellenorzes alatt allt.425 Az allam, a tarsa* ban egy 26 ezer nore kiterjedo kerdoives vizsgalat szerint a kereso nok Altalaban kisebb csaladra torekedtek. A jovedelem a felmer6s adatai alapjan nem befolyasolta az elso gyermek megsziileset, ezzel szemben a masodik gyermek vallalasa es a jovedelem nagysaga kozott forditott osszefiigges volt, vagyis minel alacsonyabb volt egy csal.id jovedelme, annal valdszinubb, hogy masodik gyermeket is vallalt. Miltenyi Az 1960-as vizsgalatba olyanokat vontak be, akik sziil6s, muvi vagy spontan veteles, valamint mehen kiviili terhesseg miatt kerultek a vizsgalat idejen korhazba. A vizsgalat szerint a videki varosi nok gyakrabban lettek varandosak, mint a falusiak es alacsonyabb sziilesi gyakorisaguk csak a lenyegesen magasabb muvi vetelesi aranyuknak volt tulajdonithato. Durvan szami'tva a falvakban minden masodik, a videki varosokban minden harmadik, Budapesten pedig minden negyedik teherbeesest kovet sziiles. A muvi vetelesi arany a videki varosokban megkozeliti a budapestit. Lenyeges kiilonbseg azonban, hogy mig Budapesten a legmagasabb vetelesi gyakorisag a legalacsonyabb teherbeesesi aranyszammal parosul, s igy a sziiles gyakorisaga a videkinek ke vesebb mint fele, addig a videki varosok magas muvi vetelesi aranya az orszagosan legmagasabb teherbeesesi aranybol szarmazik, s sziilesi aranyuk lenyegesen kozelebb van a falvakehoz, mint a budapestihez." Miltenyi A test tarsadalmi jelenteseirol szolo diskurzusokrol: Csabai-Eros (szerk.) Ugyan mas osszefuggesben, de a test kulturalis jelenteseinek torteneti ertelmezesi lehetosegeit osszefoglalja: Mohacsi MacKinnon megkozeliteseben az abortusz joga a no szexualis tevekenysege feletti uralrnat segitette elo: A nok azonban nem iranyithatjak szexualitasukat, az abortuszhoz fuzodo jog tehat nem biztosit mast, mint a nok heteroszexualis hozzaferhetoseget. [...] Az abortusz elerhetosege a noket megfosztja a szex clharitasara felhozhato utolso hiheto mentsegtol, ha a fejfajastol most el- tekintiink." MacKinnon I

62 dalmi komyezet, a ferjek es szeretok jogformilasa arra, hogy eldontsek, mi tortenjen a no testevel, s ez az abortuszbizottsagok letrehozasaban es az abortusz diskurzusbeli eliteleseben jelent meg. A noi test elsodleges jelentese a gyermek- sziiles, a tarsadalmi reprodukcio biztositasa volt. A reprodukciot a pronatalista politika miatt allami erdeknek tartottak, ezert minel tobben tudtak egy abortusz- rol, annal tobben formaltak jogot arra, hogy beleszoljanak, amivela noi test feletti uralmukat is gyakoroltak. Ha egy terhes no sajat maga akart donteni a testerol, azt csak a legnagyobb titokban - mas nok segitsegevel es sokszor csak az allami intezmenyek megkeriilesevel - tehette meg. Az abortuszt a ferfiak (szeretok vagy ferjek), az allam es az orvosok ellenoriztek. Az a no, aki megkerulte ezt az ellenorzest, sulyos szankcioknak tette ki magat. Az abortusz 1956-os liberalizalasa elott is evente legalabb szazezer abortuszt haj- tottak vegre Magyarorszagon, valoszinuleg hasonlo koriilmenyek kozott: sze- penkezve es titkolva az abortuszt a ferj, a szereto, a csalad, a komyezet es az al lam elott. Az abortusz tovabbra is titok es szegyen maradt. Elsosorban a nok titka. A demografusok szerint Magyarorszagon a 20. szazad masodik feleben a hivata- los adatok szerint minden masodik no atesett abortuszon. A hatekony, nok altal hasznalhato fogamzasgatlok (tablettak) elterjedese elott tobben. Bar az abortusz legalisan is elerheto lett, nem valt nyilvanosan vallalhatova. A nok tobb mint fele az abortusz titkanak kiszolgaltatva elt. Az abortuszkerdes nyilvanos kezelese az abortusz engedelyezese utan is fontos eleme lett annak a tarsadalmi nemekre epii- 16 uralmi rendnek, amelyben a nok elsodleges feladatava az anyasagot tettek. Az dllam es a noi bermunka 3. Anya koran reggel munkaba megy" Aki nem dolgozik, nem lehet modem - vallja szoban es irasban egy kis fekete gomboc: Berta. - Ne tessek engem felreerteni, nem akarom en lebecsiilni az asszonyok munkajat. De ugy ereznem magam, ha mindig csak a haz koriil dol- goznek, mintha bortonbe zartak volna..." - adta kozre a Nok Lapja 1960-ban az Elelmiszerkereskedelmi Tanuloiskola novendekeinek velemenyet.426 Az 1950-es evekben a noi munka a modemitast jelkepezte. A korabeli hivatalos diskurzus szerint az allam munkat ad a noknek, vagy elosegiti munkavallalasukat. Az al lam szakitasa a habonit megelozo hivatalos ideologiaval a politikai elet temava- lasztasaiban is jelentkezett. Ebbe a sorba tartozott az a folyamat is, melynek hata- sakent a nokerdes 1945 utan a politikai elet egyik fo temaja lett.427 A nokerdes egyik kulcsproblemaja hivatalosan a nok munkavallalasa volt, ami alatt a nok berert vagy fizetesert vegzett munkajat ertettek. A hivatalos dis- kurzusban - a korabbi evtizedekhez hasonloan - elesen kiilon valt egymastol a nok munkaeropiacon vegzett munkaja es azok a szinten elsodlegesen noi munka 427 N ~k Upia maj'us 19 A nok es a nokerdes politikai reprezentaciojarol lasd: Peto korebe sorolhato tevekenysegek, amelyek a nok reprodukcios munkai koze tar- toztak (mint peldaul a haztartasi munka, gyermekgondozas, bevasarlas) 428 A korszakrol szolo torteneti abrazolasokban is erzekelheto ez az ertelmezes. A re produkcios munka mellett vegzett noi keresotevekenyseget tobbnyire a nok munkaba allasakent" abrazoljak, ami arra utal, hogy a szerzok noi munka alatt kizarolag a nok munkaeropiaci munkajat ertik.429 Ehhez kapcsolodik, hogy a hagyomlnyos csalad" fogalmanak atertekelodeset eloszeretettel magyarazzak az- zal, hogy a masodik vilaghaboru utan egyre tomegesebbe valt a noi bermunka.430 Nem mindig veszik figyelembe, hogy a nok azelott is dolgoztak, hogy bermun- kat vallaltak volna, sot a bermunka mellett is idejiik jelentos reszet a reproduk cios munkak elvegzese kototte le. Ehhez kapcsolodik, hogy a csaladi elet hanyatlasat" rendszerint a noi bermunkara vezetik vissza. Ez abba az ertelmezesi keretbe illeszkedik, amely az urbanizacio es iparosodas hatasakent megjeleno noi bermunkaban latja az egyik okat a hagyomanyos kozossegi ertekek" meg- szunesenek. A totalitarizmus modell szeles koru elfogadottsaga miatt a nok munkaeropiaci jelenletenek tomegesse valasat azzal is magyarazhatonak velik, hogy az allami nyomas hatasara, a haztartasbeliek tomeges munkavallalasat el sosorban a kenyszer motivalta".431 A nok Sztalinvarosban - es valoszinuleg mashol sem - nem az allami keny szer hatasara vallaltak bermunkat. Eppen ellenkezoleg, a nok es az allam erdekei gyakran osszeutkozesbe keriiltek: a nok tobb munkahelyet akartak, az allami val- lalatoknak viszont a beruhazasok ciklikussagatol fiiggoen idonkent kevesebb noi bermunkara volt sziiksegiik. Az allam ezen konfliktusok soran amiatt, hogy er- dekeit ervenyesitse, gyakran hivatkozott arra; a nok elsodleges feladata, hogy gyermeket sziiljenek es jo felesegek" legyenek. Amikor a beruhazasi keret csok- kent, a nok voltak az elsok, akiket anyai kotelessegeikre" hivatkozva az utcara tettek. A nok keresotevekenyseget mar a 19. szazad ota kenyszerkent abrazoltak, ami a haztartasi munkat romantizalo ideologiara vezetheto vissza. Eszerint mas termeszetiik van a ferfiaknak es a noknek, ezert tevekenysegi koriik is elvalik egymastol. fgy a ferfiak termeszetes kozege a nyilvanos szfera, ahol dolgoznak, mig a nok helye a maganszfera, ahol haztartasi/reprodukcios munkat vegez- nek.432 Az epitkezesek megindulasakor Sztalinvarosban a nok tobbsege segedmun- kaskent vagy betanitott munkaskent dolgozott. Sokan koziiluk a magasabb kere- set miatt a legmegeroltetobb fizikai munkakat is elvallaltak ban, amikor az epitkezes beruhazasi keretet csokkentettek, a kubikoskent dolgozo terhes anyak ereztek ezt meg eloszor. Elbocsatasuk indoklasaban az a konzervativ gyokerekre visszavezetheto, szocialista allam altal tovabbvitt nezet jelent meg, miszermt 428 RadikSlisabb defim'ciok szerint a noi reprodukcios munkak koze sorolhato a gyermekszules es a rokonsagi kapcsolatok dpolasa, de az, hogy ezeket munkakent hatarozzak meg, fcl sem meruit a korban. A reprodukcios munka fogalmarol: Zibell Belenyi Gyula Valuch Belenyi ,,,.. _ 432 Ehrenreich-English A nemek szcgregaciojanak hatasarol a munka ertelmezesere: Nagy Be- ata ; Gyani

63 egy terhes no ne dolgozzon, mert ezzel veszelyezteti legfontosabb kozossegi funkciojat". A terhes no teste, mint arrol mar szo volt, kozossegi ellenorzes alatt allt. Ennek legszembetunobb megnyilvanulasa a terhes nokkel valo banasmod es az eros tarsadalmi ellenorzes. Egy terhes no a nyilvanos es felnyilvanos terben jo- val szigorubb szabalyoknak volt kiteve, mint egy nem terhes no vagy horribile dictu egy apa ban azokat a terhes anyakat, akik kubikoskent dolgoztak az epitkezesen,,,kimeles vegett athelyeztek a vallalat kozpontjaba takaritononek. Ok ezt ertheto okokbol serelmeztek, mivel kubikos segedmunkaskent forintot kerestek, takarftonokent pedig atlagosan csak 492-t.433 A Sztdlinvdrosi Ht'rlap ezt a nok feleldtlen" magatartasanak tudta be, holott az asszonyok valoszinuleg csak a sziilest kovetd bermunka nelkxili periodusra akartak tobb penzt gyujteni. A hivatalos diskurzus a nok munkahelyi alarendeltseget es erdekervenyesi- tesi lehetosegeik minimalis voltat a nok munkaba allasanak" problemajakent abrazolta. Az allam - ha feleslegesse valt a noi munkaero - idorol idore az anyai szerep misztifikalasaval ervelt. Ez az argumentacio jelent meg a nonapok hivata los iinnepleseben is, amelyeken a feminista, noi keresotevekenyseg egyenjogusa- gaert folytatott krizdelmet szimbolizalo jelszavakat felvaltottak az anyasagot" es a noiesseget" meltato szozatok es a viragosztas. Ezt jelzi az is, hogy 1960-ban Sztalinvarosban a nonapi iinnepsegek tetopontjat az orvosfelesegek osszejovetele jelentette, amirol meg a Nok Lapja is beszamolt434 Az orvosfelesegek feijiik foglal- kozasa alapjan jelemtettek meg statusukat azon az iinnepen, amely hivatalosan a nok egyenjogusaganak iinnepe volt es 1958 kozott, amikor egyre kevesebb munka akadt az epitkezesen, a kepzettseg nelkiili nok nagy resze nem kapott bermunkat. Ezenkivul tovabb no- velte a noi munkanelkiiliseget, hogy egyre tobb csalados munkas erkezett a va- rosba a felesegevel egyiitt ben a varosi tanacs szocialis osztalyahoz mar 600 elhelyezesre varo munkanelkiili no nyujtott be kervenyt, abban a remenyben, h gy fgy munkahoz juthat.435 A varosi tanacs vezetoje 1957 januarjaban nagy orommel jelentette be munkatarsainak, hogy most mar nines az a merevseg, ami volt, hogy vajon mi lesz a varos epitesevel. Apro elvtars kozolte veliink, hogy Dunapentele el es elni fog." Azon nyomban hatarozatot hoztak, hogy a varos lab- darugo esapatanak ismet be kell jutnia a Nemzeti Bajnoksag elso osztalyaba, ezenkfviil targyalasokat kezdtek Nyers Rezsovel egy edesipari es egy husfeldol- gozd iizem alapitasarol, ami majusban ugy modosult, hogy egy tesztagyar, egy ruhagyar es fehememuuzem letesitesevel mimkahoz fogjak juttatni a noket.436 A targyalasok nyoman nehany honap mulva reszben Budapestrol athe- lyezve - megindult a Fehememugyar es a Voros Oktober Ferfiruhagyar sztalin- varosi reszlege, de ez is kevesnek bizonyult. A Fehememugyarban november 15-en 243 fobol csak 15 volt ferfi, de tobb szaz sztalinvarosi no - aki munkat akart - tovabbra is munkanelkiili maradt. Levelekkel bombaztak a varosi tana- cs t, illetve magasabb forumokat" is, hogy munkahoz jussanak. A valaszleve- 433 SZH, junius Nok Lapja, marcius FML VB 13. d szeptember FML VB 13. d januar 17.; februar 7.; majus 3. lekben a munkat kereso noket leggyakrabban eppen a magas noi munkanelkiili- segre hivatkozva utasitottak vissza.437 Noi munkahelyek nagyobb szamban a Vendeglatoipari Vallalatnal voltak meg, de ez az agazat sem tudta felszivni a munkara varo noket aprilisaban a fiatal lanyok elhelyezkedese volt a legremenytelenebb. Ebben az evben a mun kara jelentkezo noknek csak 10%-at tudtak felvenni ben 577 munkanelkiili bermunkat kereso not tartottak nyilvan a tanacsnal, ebbol 136 csaladfenntarto volt. Szamuk a varosban valdszinuleg meg magasabb volt, mivel nem mindenki nyujtott be kervenyt a varosi tanaeshoz.438 Mindez azt jelenti, hogy a noknek jo- val nehezebb volt munkahoz jutniuk a varosban, mint a ferfiaknak, es sokan ko- ziiliik - kepzettseg hianyaban - bermunka nelkiil maradtak. Egy 16 eves lany irta: Elerkezettnek latom azt az idot, hogy sajat jovdm felol gondoskodjam. Ezert nagyon kerem, segitsenek nekem allashoz jutni. Erre azt beszelik, nem le- het olyan helyen elhelyezkedni, ahol nines ismeros. Tehat ezek szerint, akinek nines ismerose, nines es nem tehet (sic!) jovojet ott biztositani, ahol szeretne? Mindebbe en nem hiszem (sic!), ezert bizva fordulok dnokhoz. 439 A kerelmet el- utasftottak arra hivatkozva, hogy Sztalinvarosban nagyon sok fiatal no van mun ka nelkiil. Mindez ellentetesnek tunik azzal a korszakrol szolo, propagandiszti- kus mitosszal, hogy a szocializmusban konnyu volt munkat talalni. Persze a bermunkat vallalo nok jelentos resze nem jelent meg a statisztikak- ban, mivel kozuliik sokan olyan kiegeszitd munkat vallaltak, melyek nem valla- latokhoz kotodtek. Ezen munkak kozott viszonylag gyakorinak szamftott, hogy valaki elment bejarononek vagy hazvezetondnek, esetleg gyermekre vigyazott. Hazvezetdnoket elsosorban egyediilallo, magasabb statuszu ertelmisegiek vagy vezeto beosztdsuak alkalmaztak (pi. orvosok), de olyan is elofordult, hogy egy gyermekagyas ketgyermekes asszony keresett hirdetesben bejaronot. A varosban igen sok egyediilallo ferfi elt, akik szinten igen gyakran vettek igenybe a Patyolat helyett mosonok szolgaltatasat. A Patyolattol es altalaban a kozetkeztetestol hu- zodozo emberek koziil sokan inkabb valasztottak a mosondket, bejaronoket. Egy elelmes takaritono ezt ki is hasznalta, es ugy vallalt mosast, hogy a mosasra at- vett szennyest beadta a Patyolatba, majd mosottan adta vissza a megrendelok- nek, mintha 6 mosta volna ki. Volt olyan haztartasi alkalmazott is, aki nemet- tudasaval akart haztartasban elhelyezkedni, ami arra utal, hogy egyesek kifejezetten nevelonoket kerestek.440 A nok a munkanelkiilisegre, a vallalatok pedig a magas noi fluktuaciora pa- naszkodtak.441 Azzal erveltek, hogy sok noi dolgozo idegenkedik a komoly, fo- 437 FML XXffl/505. majus 5. d. 438 FML VB 16. d aprilis ban mindossze 5669 kereso not tartottak szamon a sztalin varosi v4llalatoknal, 6s koziiliik igen sokan nem sztalinvarosi lakosok voltak, hanem a komyezo falvakbol jartak be dolgozni. Ugyanebben az evben a varos eves noi lakosainak szama 7841 volt, tehat a varosban foglalkoztatott nok az ott elo nok 72%-at tettek ki. Ugyanez az arany a ferfiaknal 117% volt, ami a varosba dolgozni bejarok nagy szamabol adodott. Dunaujvdros Szdkesfehervar, KSH Fejer Megyei Igazgatosaga, FML XXin/ d aprilis SZH, julius ; oktober ; dprilis ; majus ; majus ; junius ; februar FML VB 18. d november

64 lyamatos munkatol", es a nok nem becsulik meg a szamukra biztositott munka- helyet". Mindez illeszkedett ahhoz a hivatalos propagandahoz is, amelyben azt tartottak ertekes munkaeronek, aki eveket, evtizedeket egy munkahelyen toltott el (torzsgarda). A noi fluktuacio legfobb okanak a nok felelo'tlenseget" neveztek meg.ennek oka az volt, hogy a nok erre hivatkozva gyorsan elbocsathatoak es felvehetoek voltak, a konnyuipari vallalatoknak pedig a tervgazdalkodast jellem- zo beruhazasi ciklusok (ev vegi, negyedev vegi hajrak)442 miatt a periodikusan mozgosithato munkaero jobban megfelelt. A vallalatvezetok tapasztalatai szerint azok a tobbgyermekes nok nem men- tek el hamar a vallalattol, akik szakmat tanultak es csaladfenntartok voltak (ezzel szemben eppen nekik jelentett egyre tobbet a csaladfenntartasban az a ber, amit kerestek). Az igazgato szerint azok cserelgettek munkahelyeiket, akik csak bizo- nyos idore jottek, hogy megkeressek valamire a penzt. Butor, motorkerekpar vagy ruhanemu vasarlasa elott hajlandok nehany honapig dolgozni, mikor pedig a megfelelo osszeg egytttt van, otthagyjak a gyarat." A Ferfiruhagyarbol 1958 ap- rilisaban 250-en mentek el, mig a Fehememugyarbol ugyanezen ev januarjaban a nok 11%-a. Allit61ag az a donto indok, hogy ott egeszsegtelen koriilmenyek ko- zott folyik a munka. Tobb esetben fiatal lanyok arra hivatkozva lepnek ki - fo- kent a nyar bekoszontevel hogy otthon, valahol falun, kell segiteni a mamanak vagy a nagymamanak. Most jottek volna bele a munkaba es elmennek. Szeptemberben ujra jelentkeznek." A noi munkaero megbfzhatatlansagara" vonatkozoan a ferfi vallalatveze- tok mas erveket is hoztak: a Ferfiruhagyarban olyan is van, hogy az asszonyok a munka kozben osszezordiilnek, s ahelyett hogy rendeznek dolgaikat, kovetelik, hogy mas szalagra helyezzek at oket, vagy eppen a munkakonyvet kerik. Masok csaladi perpatvar utan azzal allnak bosszut a ferjen, hogy otthagyjak a munka- helyiiket. Gyakori a keses, a hianyzas. A fluktuacionak olyan okai is vannak, hogy a nok szeretnek valogatni a munkahelyekben. [...] Nem kedvelik a rendsze- res munkat, amit szivesen keresztelnek el egyesek»tulfeszitettnek«. Ez fokent ab- bol szarmazik, hogy sokan koziiluk a fakanal utan eloszor talalkoztak a nagy- lizem szervezett, kiesest nem turo munkajaval. Masok megvetik a fizikai munkat es szivesebben ragaszkodnak - esetleg kello kepzettseg nelkul is - titkamoi es egyeb xroasztalhoz kotott posztokhoz."443 A ferfi fonokok beszedmodja ezekkel az ervekkel azt is megindokolta, hogy a nok sajatos" tulajdonsagaik miatt iranyftasra szorulnak. A,(nok munkavallalasaval" kapcsolatos sztereotipiak miatt a nok nagy reszet vagy segedmunkaskent, vagy titkamokent alkalmaztak, es ha eltero kep- zettsegiik volt, akkor is sokszor csak kepzettsegiiknel alacsonyabb munkakorbe keriiltek, vagy masodrendu elbanasban reszesiiltek a munkahelyukon. Ez elso- sorban abbol adodott, hogy a noi bermunkat ugyan elfogadhato, de semmikep- 442 A tervgazdasagbeli termeles ciklikussagarol lasd: Komai Kiilonosen: , illetve a cik lusok munkaerdpiacra gyakorolt hatasarol: Kornai modelljenek megalkotasaban a beruhazdsi ciklusok elemzesekor kiemelten tamaszkodott a kovetkezo munkakra: Bauer 1977.; Soos Ez utobbira epul: Soos S2H, jtinius pen sem elsodleges noi szerepkent ertelmeztek, masreszt a sztalinvarosi nok egy reszenek kepzettsege - foleg a fizikai munkara epiilo szakmakban - alacsonyabb volt, mint a ferfiake. Ez abbol is adodott, hogy a szakmunkaskepzes intezmenye- siilese meg kevesbe erintette azokat a generaciokat, akik az 1950-es evekben Sztalinvarosban kerestek munkat. Az alarendelt munkahelyi szerep ellenere a nok szamara a bermunka nemcsak kenyszert vagy alavetettseget, hanem az onal- 16 kereset miatt az anyagi fuggetlenseg lehetoseget, a munkahelyi tarsadalmi kapcsolatok miatt pedig a tarsadalmi elszigeteltsegbol valo kitorest is jelenthette. Azonban a bermunka noi ertelmezesei444 csak akkor jelentek meg a nok munka- vallalasarol szolo hivatalos diskurzusban, ha a beruhazasi keret novekedese mi att nagyszamu noi munkaerore volt sziikseg. A noi bermunka ezen kettos ertel- mezese ervenyesiilt a noi szerepekrol szolo diskurzusban is. Noi szerepck A strandon. Az obol partjan odakiinn, / ifju varosunk strandjan / egy gavaller ugy udvarol, / erzes remeg a hangjan: / szeretem, mert olyan kicsiny / a keze, laba, szaja, /. de legkisebb a vilagon / tan a furdoruhaja." (Sztalinvarosi Hirlap 1958)445 A Sztdlinvdrcsi Hirlap noi rovataban mintakent megjeleno noi szerepek koziil kezdetben csak a haztartasat vezeto, csaladszereto anya", illetve a terv teljesite- seert mmdent elkoveto munkasno" alakja dominalt utan, mikor a varos be ruhazasi keretet csokkentettek, a kepzetlen noi munkaerore kevesbe volt mar sziikseg. A divatosan oltozkodo, szepseget apolo no"-t elteto cikkek fokozato- san kiszoritottak a munkasnokrol szolo irasokat, es a hirlapban az 1950-es evek kozepetol egyre nagyobb terjedelmet elfoglalo noi rovatban elsosorban divatrol, tarsasagi eletrol" szolo cikkek valtakoztak a gyermeknevelesi es fozesi tana- csokkal. Ezek szerint az idealis sztalinvarosi no gyermeket modem elvek szerint nevelo csaladanya volt, aki a munkahelyen es a boltba is megprobalt nem hival- kodva", de elegansan oltozni, moziba es szinhazba jart ferjevel, egyuttal kony- hatiinder" is volt. A test kulturalis reprezentacioi nemcsak ertelmet, de ertekiteleteket is tarsi- tanak a test kiilonbozo megjelenesi formaihoz.446 Az oltozkodes es a kovetendo 444 A noi bermunka noi szempontu ertelmezesere korai pclda: A nok nem a szabadsagot es a semmittevest hasonlitjak ossze a munkaba jarassal, hanem azt, hogy az ember egesz eleteben csak a piszok elleni kiizdelemre, mosogatasra, a haztartas rendben tartasaval jaro egyhangu feladatokra legyen itelve teljes elszigeteltsegben, vagy pedig kimenjen, embereket lasson, munkajaert fizessek es feladatait valtoztathassa". Sullerot Tobb kutatas is igazolta, hogy a nok meg a monoton, fizikailag megerolteto munkakat is elonyben reszesltettek a tdrsadalmi izolacioval es a kisgyerekek gondozasaval jaro folytonos felelossegvallalassal szemben, ami perszc korantsem jelenti azt, hogy minden no szerette a munkajat. Ferree ; Ferree, , Oakley SZH, junius Kende

65 divat abrazolasa a diskurzusban a noi test megjelenesenek szabalyozasan tul a noi szerepekkel kapcsolatos ertekiteleteket is tartalmazott. Amikor feleslegesse valtak a noi munkasbrigadok az epitkezeseken, a helyi hirlapban is megjelent, hogy mi a nok szamara a peldamutato magatartas az oltozkodes teren: ma mar a sztalinvarosi nok adnak magukra, elenyeszo azoknak a szama, akik a szorako- zohelyekre ferfinadragban es kockas flanelingben jamak". A cikkben csak halva- nyan utaltak arra, hogy a ferfiak hanyagabbul" dltozkddnek, de ezt nem rottak fel bunkent.447 Mit vartak volna el egy sztalinvarosi ndtol? Mikor szamitott volna tokeletes csaladanyanak egy sztalinvarosi asszony? A hivatalos szerepelvarasokat a helyi hirlap cikkein kiviil a korabeli haztartasi tanacsadokbol is megismerhetjiik. Az elso oteves terv kezdeten, 1950-ben jelent meg Keresztesne Pataki Maria konyve; aki akkor, amikor a magas beruhazasi hanyad miatt egeto sziikseg volt a noi ber munkara, a dolgozo nok"-nek adott haztartasi tanacsokat.448 Szerinte ma mar nem divat es nem indokolt az»elfoglalt haziasszony«-i szerepet jatszani. A dol- gozo no, a dolgozo haziasszony maskepp viszonylik a csaladhoz, a tarsadalom- hoz. A Sztahanov munkamodszer a konyhaban" cimu fejezetben a szerzo fel- hivta a haziasszonyok figyelmet arra, hogy hazimunkajukat ugy kell reszekre tagolni, tervszerusiteni, mint azt a nagy sztahanovistak teszik a munkahelyiikon. Ket peldat is hoz a jo es a rossz haziasszonyra: a kapkodo Kovacsne 145 perc alatt, mig a sztahanovista haziasszony, a jo idobeosztasu Szabone 88 perc alatt fozi meg ebedre a zoldseglevest es a szilvas gombocot. A tokeletes dolgozo no es csaladanya - akit a szerzo Szabonenak keresztelt el - egy hetkoznapjat a kovetkezokeppen osztja be: Reggel mielott munkaba megy, takarit. Az agyazast egyetlen reggelen sem mulasztja el, barmilyen keves az ideje. [...] A lakas (ket szoba) takaritasara egy orat szan, tehat minden nap fel 6-kor kel. [...] Amig az agynemu szellozik, Szabone megmosdik, feloltozik, elke- sziti a reggelit es a tizorait. Munkaba [...] legkesobb 20 perccel 7 ora elott indul el hazulrol. [...] Hazafele jovet bevasarol, [...] legtobbszor 5-6 ora koriil er haza es akar rendben van a lakasa, akar hatra van meg a takaritas egy resze, eloszor a konyhaban lat munkahoz. Kozben a radiot is bekapcsolja. [...] Ha vendege erke- zik, baratno vagy munkatars, leulteti ott, ahol eppen dolga van, a konyhaban, vagy a szobaban. O foz, mos, mosogat, kozben beszelgetnek. Ha mas dolga nines, Szabone ilyenkor a varmivalojat veszi elo es lgy takarit meg maganak idot. [...] Kozben beszelgethet, radiot hallgathat, ferje felolvashatja az ujsag erdekesebb cikkeit Az idealis dolgozo no ferjenek feladatkore otthon ezek szerint az uj sag felolvasasara korlatozodik. A radiot is hallgato" Szabone hetvegente - ne- hogy unatkozzon - elvegezheti a nagymosast dezsaban. Ennek a feladatnak a szepsegeit a haztartasi tanaesado kiilonos reszletesseggel abrazolja: A nagy- mosas sok idot igenylo, legnehezebb hazimunkak egyike. A nagymosas faraszto munka, megfajdul tole a hat, a derek, kiazik a kez, letomek, beszakadnak a kor- 447 SZH, oktober Keresztesne Pataki Uo mok. A kicsiny lakas megtelik a nedves ruha szagaval. Mindenfele szarad a ruha, csepeg a viz. A vasalas szengazzal tolti meg a lakast."450 Nem csoda, ha ezek utan Szabonenak alig-alig marad ideje a szepsegapolas- ra. Bar ezzel nagyon nem is kell torodnie - nehogy hasonlatos legyen az ujsagcik- kekben eliteloen abrazolt tulsagosan kicsipett", tusarku cipot viselo nokhoz. A konyv szerzoje szerint a hajat ket-harom hetenkent kell mosni, jo minosegu szappannal vagy samponnal", a dolgozo nonek a regi divatokat nem kell kovet- nie. A kezapolason es hajmosason kiviil szinte massal nem is kell foglalkoznia. A konyv szinte szentenciakent mondja ki: a hajnak uj szinre valo festese indoko- latlan, ertelmetlen dolog",451 Az 1950-ben adott tanacsokkal ellentetben, a Sztalinvarosi Hirlap az 1950-es evek kozepetol rendszeresen adott szepsegapolasi tanacsokat a noknek. A hajfel- siites Keresztesne tanaesai ellenere 1957 elejen Sztalinvarosban olyan divatos volt, hogy a muvelethez sziikseges spirituszt zarolni kellett. A hiany miatt csak a korhazak igenyelhettek spirituszt. Emiatt tobb panaszos level is erkezett a Sztalinvarosi Hirlap szerkesztosegebe, melyekben a nok arra panaszkodtak, hogy rendetlen hajjal kell megjelenniiik munkahelyukon", mivel nines a fodrasziizlet- ben spiritusz.452 Azokban az evekben, amikor Sztalinvarosban a nok a legnehezebben jutot- tak munkahelyhez ( ),453 a tarsasagi rovat azokat a noi szerepeket nep- szerusitette, amelyekben a bermunka nem toltott be kozponti helyet. A tarsasagi rovatban egymast kovettek a bali beszamolok", ahol a divatosan dltozkodd sztalinvarosi holgyek vittek a primet. A nok statuszat a hirlap beszedmodjaban sem munkahelyiik, hanem megjelenesiik, dltozkddesiik vagy ferjiik hatarozta meg. Ennek kapesan irtak a noi rovatban a kulturhazban rendezett szinhazi elo- adasrol, hogy az eloadas a rendes harom felvonason kiviil meg ket felvonasbol allt: az elso felvonasban a nezok felvonultattak uj ruhaikat, volegenyiiket, illetve holgyismerosuket, az eloadas harom felvonasa utan kovetkezett a tarsasagi elet- beli utolso felvonas, amikor kiertekeltek egymas ismeroseit (X. Y.-nak uj ruhaja van, X. Y. osszeveszett felesegevel)454 Bar az allam hivatalosan tamogatta a noi bermunka tomegesse valasat, en nek ellenere legnagyobb tomegben csak az 1950-es evekben volt sziiksegiik az al- lami vallalatoknak kepzetlen noi munkaerore. A beruhazasi hanyad csokkenese- vel parhuzamosan egyre kevesbe volt igeny a noi bermunkara, ami az 1950-es evek masodik felenek noi munkanelkiilisegeben (a racionalizalasokban45) is je- lentkezett. A noi munkaerdtol ugy tudtak a legegyszerubben megszabadulni, ha a nok legfontosabb feladatanak tartott anyai" es noies" szerepek ala rendeltek a noi bermunkat. Ez persze nem jelenti azt, hogy ciklikusan ne lett volna sziikse- 450 Uo Uo SZH, mircius i 453 Az epitkezeseknel a letszamstop bevezetese utan es a noi bermunkara epiilo konnyuipari uze- mek varosba telepitese elott. 454 SZH, marcius Ktxlonosen az 1954-es beruhazasi stop idejen, illetve 1957-ben

66 ge az iparnak noi munkaerore, de a noi bermunka alarendeltsege lehetoseget te- remtett arra, hogy konnyen mobilizalhato es viszonylag konnyen racionalizal- hato", olcso, javareszt kepzetlen munkaero alljon a tervgazdasagi ciklusokhoz alkalmazkodo ipar rendelkezesere. Az allam erdeke tehat az volt, hogy a nok cik- likusan vegezzenek bermunkat, ugyanakkor legyenek konnyen mobilizalhatok, es ne legyen semmifele' erdekervenyesitesi lehetoseguk. A nok munkahelyi er dekervenyesitesi lehetosegeinek letoresere a hivatalos diskurzusban eloszeretet- tel hasznaltak az anyasag es a noies szerepek misztifikaciojat.456 Ezt a folyamatot szemlelteti az is, hogy a Nok Lapjaban 1960-ban nyilatkozo fiatal lanyok a modemitast nem feltetleniil a noi bermunkahoz kapcsoltak: Sze- rintem az a modem, aki eleg jaratos a vilag dolgaiban, a tarsasagban tud beszel- ni, divatosan oltozkodik, de azert nem feltunoen... Tessek mondani, mi az oka, hogy a fiuk szivesebben foglalkoznak azokkal a lanyokkal, akiknek kihivo a vi- selkedesuk, izlestelenul festik magukat, cigarettaznak, terden foliil ero szoknyat hordanak?!"457 Gyermekneveles es gyermekkor E sivitas nem a kohobol jon kerem, csak az iskolahoz erkeztiink el eppen. Ez az Iskola ter. Csupa letraallvany, teglarakas, csovek, mesz, cement es katrany. Itt meg minden epiil. Idealis terep artatlanul jatszo apro gyerekeknek. Lam itt vaskapoccsal egymas fejet verik, amott a cementet katrannyal keverik. Itt hegesztogepet loknek az arokba, ott most esett egyik a csatomalyukba. Ezek gipszet esznek, ott benzint szorpolnek, ennek iilepebe szurkot gyomoszolnek." (Reszlet egy Sztalinvarosrol szolo anticsasztuskab61", 1954)458 A csalad egyik legfontosabb funkciojanak a gyermeknevelest tartjak. A nok reprodukcios munkai kozott a gyermekneveles a nokkel kapcsolatos szerepel- varasok miatt a legfontosabbak koze tartozik, es a tobbi reprodukcios munka mennyisege, elvegzese es beosztasa is nagymertekben fiigg a gyermekek szama- 456 Ezt a modszert 1985-ben is alkalmaztak: a dunaujvsrosi ruhagyarban az ott dolgozo nok tiltakozasa ellenere arra hivatkozva hajtottak vegre a liatoras muszak bevezeteset (ami kevesebb berrel jart), hogy a soron dolgozo nok lgy el tudjak latni gyermeknevelesi, haztartdsi feladataikat. Nok Lapja, oktober 12. A termelescsokkentes hagyomanyos modja volt a harommuszakos termeles ket-, vagy egymuszakos termelcsse alakitssa, ami az ejszakai potlekok miatt szinten berkiesessel jart. A noket foglalkoztatd gyarakban gyakorlat volt a nok egeszsegere vagy anyai szerepere hivatkozva bevezetni a csokkentett szamu muszakokban folyo termelest. Az ez elleni noi tiltakozdsok formaival is foglalkozik: Toth Eszter Zs6fia 2003b. 457 Nok Lapja, majus FML XXin/ d. tol es a gyermekneveles modjatol. A nok csaladon beliili helyzete nemcsak a noi bermunka tomegesse valasa miatt valtozott meg, hanem a gyermekneveles resz- leges allamositasa", ennek nyoman a sziilo-gyermek kapcsolat atalakulasa miatt is. Az allami gyermekpolitika es a gyermekneveles megvaltozasa szorosan osszefugg a gyermekkor korabeli konstrukciojaval. A gyermekkort nemcsak mint termeszetes vagy tarsadalomtorteneti targyat lehet szemlelni es ertelmezni, hanem mint olyan konstrukciot, amelyet a korabeli tarsadalom hozott letre. Ez esetben a vizsgalat targya a gyermekrol kialakult kep: az, hogy kit tartottak gyereknek. Sztalinvarosban az allam szamos olyan intez- menyt hozott letre, amely megvaltoztatta a gyermekek mindennapjait. A vedo- nok, a bolcsodek, a napkozi otthonok, ovodak, iskolak, uttoroszervezetek, szuloi munkakozossegek es osztalyf6n6kok" mind a csaladi szerepstrukturak es a gyermekkori szocializacio atalakulasat okoztak, meg akkor is, ha a gyermekek szamara a csalad maradt az elsodleges szocializacios szinter. Igaz, az allam mar 1945 elott is egyre nagyobb befolyast szerzett a gyermekek szocializaciojaban, de 1945 utan ez a folyamat erosodott: a jogszabalyok es a szocialpolitikai intezme- nyek reven az allam egyre inkabb beleszolt a gyermeknevelesbe. A korabeli gyermekfogalom meghatarozasakor megkiilonboztetheto a hiva talos es a nem hivatalos gyermekkep. A hivatalos - allami intezmenyek es torve- nyek altal sugallt - gyermekkep az 1950-es evekben a gyermekeket majdani szo- cialista embereknek" tekintette. Ennek fiiggvenyeben a gyermekek nevelese abbol a szempontbol fontos, hogy a gyermekek mind leendo felnottek, ezert a ne- velesiik celja a felkesziiles a felnottkorra. Az oktatasi es gyermekintezmenyek, az iskolai gyulesek es iinnepek elsodleges celja ennek folytan a felkeszites. Szoba sem keriilt, hogy a gyermekek onallo gondolkodassal vagy entitassal bimanak. Ez azert is lehetseges, mert a korabeli hivatalos gyermekkep szerint a gyermekek majdnem korlatlan mertekben formalhato befogadoi voltak a celorientalt neveles- nek, amelynek elsodleges celja az ontudatos, tarsadalomert es kozossegert felelos magatartas kialakitasa. Nem veletleniil valt szinte uralkodova az ovoda intezme- nyenek nepszerusiteseben a kozossegi eletre neveles eszmenye. A hivatalostol eltero gyermekkep es a gyermekkel szembeni elvarasok jol vizsgalhatok azokban a forrasokban, amelyek a sziildk es a ktilonbozo oktatasi es gyermekvedo intezmenyek kozotti konfliktusokrol szolnak. Ezeknek az osszeut- kozeseknek altalanos jellemzoje, hogy a gyermek eletkoranak elorehaladtaval szamuk egyre inkabb csokkent, mivel a csemetek az ido mulasaval egyre keve sebb idot toltottek az allamilag feliigyelt intezmenyekben. A konfliktusok gya- korlatilag addig leteztek, amig a gyermekkor tartott, ezaltal megallapithato az is, hogy hany eves korig kezeltek az egyes intezmenyek, illetve a sziilok valakit gyermekkent. Sztalinvaroson beliil erosen reteg- es lakohelyfiiggo volt, hogy eletkora alap- jan kit tartottak gyermeknek. Az alacsonyabb foglalkozasi statusu retegekben es a szegenynegyedekben a lanyokat mar 12-14, a fiukat pedig eves korban olyan feladatokkal lattak el, amelyek a belvarosi elkepzelesek szerint a felnottek feladata lett volna. Az iskolaskor es gyermekkor hatara nem mindig esett egybe, elsosorban azokon a teriileteken, ahol az allam az atlagosnal is alacsonyabb szin- vonalu szocialis intezmenyrendszert tartott fenn

67 A sziilok es allami intezmenyek kozotti ellentetek szinte mar a gyermekek megszuletese utan jelentkezhettek a vedonok es az anyak kozotti nezetelteresek- ben, amelyek szelsoseges esetekben a gyamiigyi eloado kozbenjarasaval es allami gondozasba vetellel vegzodtek. Az allami gondozasba vetelek szama Sztalin- varosban mar kezdettol fogva igen magas volt. A gyermekvedelem valoszinuleg nem azert szembesiilt az 1950-es evek vegen tobb problemaval, mint korabban, mert a csaladok addigra ugymond elziillbttek", hanem azert, mert addigra epiilt ki az a gyermekvedelmi intezmenyrendszer, amely egyaltalan tudomast vett a csaladokon beliili problemakrol. Mig az 1950-es evek elejen az epitkezesre erkezo csaladosok gyermekeiket a racalmasi gyermekotthonban meg teljesen onkent helyeztek el, addig az 1950-es evek vegere ugyanez az otthon gyermekvedelmi intezmermye valt. Ide tobbse- giikben azok a gyermekek keriiltek, akikrol szuleik lemondtak, vagy akiket alla mi gondozasba vettek sziiloi gondatlansag miatt ben - a varos epitesenek kezdetekor - a racalmasi gyermekotthon felallitasanak eredeti celja az volt, hogy a vasmu kivalo munkat vegzo epitomunkasainak" gyermekeit, akik ideiglenes szallashelyeken laktak, terites elleneben ideiglenesen a gyermekotthonban he- lyezzek el.459 Azonban az epitomunkasok egy resze, mikor tovabballt, nem vitte magaval gyermeket, hanem otthagyta Racalmason. Itt es a varosi bolcsodekben 1953 nyaran a koriilbeliil 900 sztalinvarosi gyerekek koziil 235-ot helyeztek el/a tobbiekre a csalad vigyazott januarjaban nyolcvan allami goridozott gye- reket tartottak nyilvan Sztalinvarosban,461 de 1954 elejen a varosi tanacs vegre- hajto bizottsaganak iilesen mar kimondtak, hogy a racalmasi csecsemootthont 75%-ban Allami Gyermekvedo Intezetnek lehet tekinteni, mivel ennyi volt az el- hagyott gyerekek aranya.462 Jellemzo adat, hogy 1954 aprilis-majusaban husz gyermeket vettek allami gondozasba, ami az ebben a ket honapban sziiletett gyermekek 12%-at tette ki.463 Az orokbeadas meg a csecsemok eseteben is koriil- menyes volt, mivel a sziilok altalaban ismeretlen helyen tartozkodtak es hozza- jarulasuk nelkiil lehetetlen volt az adoptalas 464 A Sztalinvarosi Htrlap 1957 feb- ruarjaban a racalmasi csecsemootthonban otthagyott gyermekek tomeger61" szamolt be.465 A gyermekvedelem teren a varosi tanacs a foiranyt" a barakklakasokban je- lolte meg, ahova egeszsegtelen koriilmenyek koze 5-6 gyerekkel is bekoltoztek csaladok 466 Ezzel elsosorban a szegenynegyedek gyermekeit es sziiloit stigma- tizalta, veliik szemben alakitotta ki az idealis gyermekneveleshez kapcsolodo el- varasokat. Egy 1957-ben kesziilt jelentes szerint anyagi okokbol" azok adtak allami gondozasba gyermekiiket, ahol peldaul az apa ismeretlen helyre tavozott, illetve 459 FML VB XXIII/ d szeptember FML VB 3. d januar FML VB 3. d januar FML VB 7. d februar FML VB 7. d junius FML VB 11. d marcius SZH, februar FML VB 11. d januar 12. Viddmpark 128 IX

68 Szecsi Erzsebet divatlapot nez A noi munka dbrdzolasai Sztdlinvdrosi gyerekek X Allami gondozdsba vett gyerekek XI

69 Kosarmeccs az elso epiiletek mellett a varosban hagyta az anyat a gyermekekkel. Az anya - mint a gyermekes nok jelentos resze - nem rendelkezett allando munkahellyel, azonnal elhelyezkedni a noi munkanelkiiliseg miatt nem tudott, s miutan ferje munkaviszonya a vallalatnal megszunt, a szallast is el kellett hagynia. Az anyat az elhelyezkedesben akadalyozta a gyermek, ezert - miutan az anyanak sem lakasa, sem keresete nem volt - a problemat a gyamhatosag a gyermek szempontjabol legmegfelelobben" csak allami gondozasba vetellel tudta megoldani".467 Erkolcsi okokbol" - a gyamhatosag szerint - tobbnyire a sziilok nemtoro-' domsege miatt keriiltek allami gondozasba gyerekek. Peldaul egy eves leany tovabbi nevelesevel a sziilok nem torodtek, a gyermek rossz tarsasagba keveredett es a ziilles utjara" lepett ben varosszerte felhaborodast keltett", amikor az iskolaban eszrevettek, hogy egy 13 eves lanytanulo keriili az iskolat, es kideriilt, hogy 19 eves baratnojevel rendszeresen feljart szorakozni delelottonkent azoknak a fiuknak a szallasara, akikkel este moziba jart.468 A fiatal lanyok szexualitasanak fokozott ellenorzese iranti igeny azokbol az elvarasokbol fakadt, amelyek szerint egy no legfontosabb feladata, hogy feijhez menjen es gyermeket sziiljon. A eves, ejszakara kimaradozo lanyok sziilei gyakran eltek panasszal amiatt, hogy gyermekiikkel nem bimak. A gyamhatosag ezeket az eseteket ugy oldotta meg, hogy a fiatal lanyokat rovid idore megprobalta allami gon dozasba venni, hogy az intezetben tovabbtanuljanak469 Egeszsegi okokbol" akkor vettek valakit allami gondozasba, ha valamelyik sziilo - legtobbszor az anya - fertozo betegsegben szenvedett, ennek kezelesere korhazba kellett mennie, es nem volt, aki a gyermeket gondozta volna. A tebece es a hepatitisz a varos majd mindegyik keriileteben elofordult meg 1960-ban is.470 Az egeszsegiigyi es erkolcsi indokoknal a gyamhatosag a sziilot gondozasi dij fizetesere kotelezte, amely megegyezett a birosag altal megallapitott gyermektartasi dijak aranyaval, atlagosan az illeto fizetesenek 20%-a volt. A gyermektartasi dij megallapitasanal figyelembe vettek a csalad szocialis koriilmenyeit es az eltartando csaladtagok szamat is. Ritkan, de elofordult, hogy a gyamhatosag visszaadta sziileiknek gondozasra a gyermeket ben nyolc sztalinvarosi sziilo gyermekenek allami gondozasat sziintettek meg. Az esetek nagy reszeben az addig nem dolgozo sziiloket al lando munkahelyen alkalmaztak, vagy az ismeretlen helyen tartozkodokat megtalaltak. Ugyanebben az evben 25 orokbefogadas valt jogerosse, de koziiliik csak nyolc gyermek volt allami gondozott. A nem allami orokbefogadasok tobbsege akkor fordult elo, ha az anya elvalt, masodszor ferjhez ment, vagy az apa masodszor nosiilt. Az allami gondozottak orokbefogadasa rendszerint ugy tortent, hogy az allami gondozasba vetel alkalmaval a gyermekeket a kivalasztott sziilokhoz kihelyeztek, akik - ha a gyermeket megszerettek es csaladjukba beilleszkedett - orokbe fogadtak.471 Azonban az adoptalas rendszere rendkiviil Kdddr Janos a vdros tizeves evfordulos iinnepsegen 467 FML VB 13. d oktober SZH, oktober FML VB 13. d oktober FML XXIII/510. Eu. o. 4. d FML VB 13. d oktober 11. XII 129

70 bonyolult volt, es szamos akadallyal jart, amit az is jelez, hogy 1959 oszen Sztalinvarosban mindossze kilenc csaladi gondozasba kihelyezett allami gondozott dlt.472 ' Egy 1957-ben kesziilt komyezettanulmany szerint a delivarosi barakktabor- ban elo K. Ilona kozos haztartasban lakott A. Gyorggyel, akinek a nevet a gyer- mek - az 1956-ban sziiletett A. Gabor is - viselte. Az apa a MAV-nal tolatasveze- tokent dolgozott forintos havi fizetesert, az anya a 26/1. Gyarepfto Vallalatnal volt gepkezelo havi forintos fizetessel. Egyszobas csaladi szallason laktak, vallalati butorral es agynemuvel. Az anya valoszfnunek tartotta, hogy harom muszakban fog dolgozni, ezert a gyermekgondozast nem fogja tudni ellatni". A gyermeket 8 honapos koraban a racalmasi csecsemootthonba utaltak, a sziiloket pedig havi 200 forintos teritesi dfj fizetesere koteleztek. Ennek fizeteset az anya vallalta. Az indoklas szerint az anya egyediilallo no, aki gyer- mekerol kellokeppen gondoskodni munkakoriilmenyei miatt nem tud. Gyermek apja nos, egy gyermeke van."473 Az allami gondozottak nyilvantartolapjai szerint a gyermek 18 eves koraig allami gondozasban maradt. Az allami gondozottak nyilvantarto lapjai az allami gondozas megsziintete- se utan keriiltek irattarba, majd leveltarba. Legkevesbe hianyosak ezek koziil a nyilvantarto lapok koziil az kozott (az allami gondozott 18 eves kora ban) lezart nyilvantartolapok, melyek az kozott sziiletettek adatait tar- talmazzak. A nehany tucat nyilvantartdlapbdl nem reprezentatfv, de nem is tul meglepo kepet alkothatunk arrol, hogy az 1950-es evek vegen milyen foglalkoza- su es lakohelyu sziilok adtak allami gondozasba gyermekeiket. A gyermekgon- dozasi dfj megfizeteset vallalo anyak mind dolgoztak - altalaban fizikai seged- munkat ktilonosen sokan koziiluk a vendeglatoiparban es az epftoiparban. Tobbnyire a munkasok lakta Technikum negyedben vagy az L epiiletekben el- tek.474 A csaladvedelem allami intezmenyrendszerevel a csaladok nagy resze elo- szor a vedonok szemelyen keresztiil talalkozott ben Sztalinvarosban negy vedono volt, akik 738 csaladlatogatast tettek havonta (ebbol 484-et egy even aluli gyermeknel), ezenkivul atlagosan havi 45 terhestanacsadast tartottak.475 Ez azt je- lentette, hogy a vedonok majdnem minden ujsziilott csaladjahoz eljuthattak. A sztalinvarosi nok tobbsege terhessege ideje alatt legalabb haromszor vett reszt terhessegi tanacsadason februar 7-en Terhesvedelmi Kozpont nyilt meg a rendelointezetben.476 Egy 1956-os jelentes szerint harom - het alkalommal jelen- tek meg terhessegi tanacsadason a leendo anyak, es a dokumentum szerint a cse- csemohalandosag viszonylag magas aranya a varosban nem ennek, hanem a he- lyenkent rossz szocialis koriilmenyeknek" volt koszonheto FML XXin/510. Eii. o. 4. d FML XXIII/510. EU. o. 3. d FML XXIII/ d. Allami gondozottak nyilvantarto lapjai. 475 FML VB 7. d junius SZH, februar FML XXIII/510. Eii. o. 3. d A varosi tanacs egeszsegiigyi osztalyanak 1959-ben kesziilt kimutatasa sze- rint tobbnyire azokban a csaladokban haltak meg csecsemok, ahol az anya fizikai segedmunkat vegzett (segedmunkas, takaritond),' az apak nagyobb resze seged- munkas, kisebb resze szakmunkas volt. Lakohely szerint a csecsemdhalandosag leggyakrabban a komyezo falvakbol ingazok vagy a delivarosi barakktaborban eld csaladoknal fordult eld.478 A nevelesi, feliigyeleti es gondozasi kotelezettsegek velt elmulasztasat az allam ifjusag elleni buntett miatt indftott eljarasokkal biintette, elsosorban demonstrate jelleggel, mivel ezek az eljarasok viszonylag nagy nyilvanossagot kaptak. A nevelest tervszeru es peldamutatason alapulo hatasok sorozatanak tar tottak: a gondozast a kiskoru normalis testi fejlodese biztositasanak, a feliigyele- tet a gyermek folyamatos es szakadatlan ellenorzesenek.479 Sziiloi kotelessegsze- gesnek minositettek peldaul, ha a ziilldtt" eletmodot folytato sziilo a gyermeket rendszeresen es durvan bantalmazta, jelenleteben tragar kifejezeseket hasznalt, a kiskoru megfelelo testi fejlodesehez szukseges ellatasrol nem gondoskodott, illet- ve ha nem ellenorizte azt, hogy gyermeke mivel tolti az idejet. A bunteny legnyil- vanvalobb bizonyitekanak tartottak, ha a kiskoru a megfelelo taplalas hianyaban testileg leromlott. A bfrosagi gyakorlat ezenkiviil a sziilok bunenek rotta fel azt is, ha a gyermek az egesz napot az utcan toltotte, pedig a szegenyebb sztalin varosi negyedekben ez szinte mindertnaposnak szamftott.480 A gyermeknevelest feladatuknak tarto allami intezmenyek es a sziilok kozotti konfliktusok leggyakrabban az ovodak, iskolak nyitvatartasi ideje es a gyermek- veres miatt keletkeztek. Az elso 35 szemelyes bolcsode es 80 szemelyes ovoda mar 1951 dszen megnyflt Sztalinvarosban, ahol elsosorban az epftkezesen dolgozok gyermekeit helyeztek el, akik hajnalban sotetben" vittek es este sotetben hoztak haza gyerekeiket".481 Az ovodak es iskolak nyitvatartasa nem igazodott a sziilok tobbsegenek munkaidejehez, es ezt tobbnyire hiaba serelmeztek.482 A csaladok tomeges bekoltozesevel 1953/54-tol a gyermekek szama ugras- szeruen emelkedett a varosban, ami megoldhatatlannak tuno feladat ele allitotta az ovodakat es az iskolakat. Habar 1954 januarjaban mar negy napkoziotthonos ovoda mukodott Sztalinvarosban, mind megtelt, fgy az ujonnan a varosba erkezo csaladosok koziil sokan nem tudtak munkaidoben elhelyezni gyermekiiket.483 A problemat reszben ugy akartak orvosolni, hogy a nem dolgozo anyak gyermekeit nem helyeztek el az ovodakban, pedig erre is lett volna igeny. Sok haztartasbeli anya kerte, hogy a napi teendok elintezese alatt par orara beadhassak" gyerme kiiket az ovodaba.484 Ez azt mutatja, hogy az egyoldalu bizalmatlansaggal szem- 478 FML XXin/510. Eii. o. 4. d Egeli (et al.) FML Sztalinvarosi (Dunaujvarosi) Varosi Birosag iratai. Biintetoperek. 4. d B. 314/1958. P. Gezane. 481 SZH, januar 11.; SZH, junius SZH, november A bolcsodek es ovodak fel 7-tol 5-ig voltak nyitva, ami Ieginkabb a gyarakban dolgozo 6rtelmisegi, adminisztrativ munkakorueknek felelt meg, mig a reggel 6-ra muszakba jaroknak egyaltalan nem. 483 FML VB 7. d januar FML VB 7. d november

71 ben meg a haztartasbeli nok koreben is viszonylag nagy nepszerusegnek orven- dett a bolcsode, ovoda intezmenye decembereben 1500 ovodaskoru gyermek elt a varosban, akik koziil csak 450 jarhatott a varos ovodaiba, amibol akkor eppen hat volt.485 A varos iskolaiban is gyorsabban emelkedett a gyerme- kek szama, mint a tantermeke.486 A varosi tanacs vezetoi meg 1958-ban tervbe vettek, hogy kiilon fiu- es lanyosztalyokat alakitanak ki az iskolakban erkolcsi okokbol", de erre - bar gyakran visszatertek ra - vegiil nem keriilt sor.487 A sziilok viszonylag ritkan mulasztottak el gyermekiik iskolai beiratasat: az 1955/56-os tanevben mindossze az iskolakoteles koru gyerekek 2,4%-at nem ad- tak be sztileik az iskolaba. A tanacsi jelentes szerint tobbsegiik a Delivarosban es a Radarban lakott, ahol gyakorinak szamitott, hogy a gyerekek elszoktek a sziiloi haztol. A varos lakossaganak magas fluktuacioja miatt a tanulovandorlasi arany" is igen magas volt az iskolakban: pi. a legnagyobb Vasvari Pal Altalanos Iskola 1120 tanulojabol 1955-ben jott 144, tavozott 184. A varosi tanacs muvelode- si osztalyanak jelentese szerint az altalanos iskolakbol kikeriilt gyermekek tobb- sege nem tudott tovabbtanulni vagy elhelyezkedni, ezert koziiliik sokan csava- rogni kezdtek, foleg a munkaskeriiletekben.488 Mig a varosban az alapfoku oktatas nagyjabol kielegitette a sziikseges igenyeket, addig a kozepfoku oktatas kapacitasai rendklviil korlatozottak voltak. A gyermekveres lakohelyek szerint eltero konfliktuskent jelent meg a tanacsi iilesek beszedmodjaban. A belvarosi sziilok elsosorban arra panaszkodtak, hogy az iskolaban a tanltok vagy tanarok iitik a gyereket, ezzel szemben a barakkta- bori vagy ofalui iskola tanarai azt kifogasoltak, hogy a sziilok verik a gyerekeket. Mindez persze nem abbol fakadt, hogy lenyegesen eltero kepzettseguek lettek volna a varos iskolaiban alkalmazott pedagogusok, hanem abbol, hogy mig egyes retegek eseteben a gyermekveres bocsanatos bunnek" szamitott, addig az urbanizaltabb eletvitelt folytato (tobbnyire belvarosi) sziiloket ugy abrazoltak, hogy szamukra a gyermekveres bun. Persze az is elofordult, hogy egyes sziilok a rossz bizonyitvany utan nem gyerekiiket, hanem a rossz jegyet ado tanart vertek meg.489 A pedagogusok es a sziilok kapcsolatat az ofaluban jonak, mig az lijvaros- ban kifejezetten rossznak tartottak, amit azzal magyaraztak, hogy az ujvarosi is- kolak atjarohazak, ezert nem alakulhat ki tartos kapcsolat a gyermekek es a pe dagogusok kozott. Egy jelentesben leszogeztek, hogy bar a testi fenyites alkalmazasa iskolainkban korantsem oltott oly nagy merteket, mint azt a pana- szok altalaban allitjak (fokent varosi sziilok), mindenesetre nevelesi modszerein- ket tokeletesiteni kell".490 A varosi vezetok egy resze kifejezetten a sziilok laza 485 FML VB 10. d december /55-ben 2313, 1955/56-ban 2677, 1956/57-ben 3200 altalanos iskolaba beiratkozott tanulo latogatta a varos iskolait. A gimnaziumban 243, a kohaszati technikumban 215 fo tanult az 1957/58-as tanevben. FML VB 10. d majus 12.; FML VB 11. d augusztus FML VB 15. d aprilis FML VB 11. d szeptember FML VB 7. d november 11.; SZH, 53. december ; marcius FML VB 7. d januar erkolcseivel magyarazta a gyermekek nevelhetetlenseget". Tapolcai Jeno szerint a sziilok nem bantak eleg szigoruan gyerekeikkel, emiatt azok rosszul tanultak es loptak".491 Egy tanitono is visszaemlekezeseben a sziilok sajatjatol eltero nevelesi elveit emelte ki. A tanitono a radari barakktaborban elo gyermekek sziileinel tett lato- gatasokra visszaemlekezve a rendezetlen csaladi viszonyokat" hangsulyozta: Mikor meseltem, hogy milyen problemaim vannak a gyerekkel, megnyugtatott a mama, ha rossz a Karcsi - 6 mindig jol megveri! De hiaba. O se bir vele, mindig csavarog. Hat ilyen otthonokbol csakis elcsavarogni lehet! [...] J.-eknel tisztasag, rend volt. Pedig hat gyerek volt otthon. Ezert az anyuka nem is tudott munkahe- lyen elhelyezkedni. Egyik kicsi, a masik pici volt. Sok mindenrol beszelgettiink, erdeklodtem, mit ad ennyi gyereknek enni? A valasz aztan nagyon meglepett. Ebedre szilvalekvaros kenyeret ettek, de nem tudja, mit ad vacsorara, mert a ke- nyer elfogyott, penze nines, a ferje majd csak par nap mulva kap fizetest. A szomszedoktol nem szivesen ker kolcson. [...] Az anyanak szereztunk nehany he- lyet, ahol estenkent takarithatott. Szegyellem leirni, de a jobb modu osztalytarsak sziileitol nemi ruhamennyiseget is sikeriilt osszegyujteni. [...] F.-eknel [...] az apu- ka gondterhelten tamasztotta a szekreny oldalat, aztan kozolte velem, hogy 6 bi- zony nagy marhasagot csinalt, mert eleteben egyszer lett volna szerencseje, de el- szalasztotta. A Feriert igertek egy konyhabutort. Ha 6 odaadja a kolykot annak a gyerektelen hazaspamak, akkor most nines gondja a gyerekekkel, es van egy konyhabutora!"492 A gyermekmimka miatt elsosorban a barakktaborokban keletkezett konflik- tus a sziilok es az iskola kozott, ami tobbnyire a beiratas elmulasztasaval vagy igazolatlan hianyzassal volt osszefiiggesben. A eves gyermekeknek a ba rakktaborokban mindennaposnak szamitott az, hogy aratason bermunkat vallal- tak, mas hazakhoz jartak mosni, a haz koriil dolgoztak, foztek, vagy vigyaztak kisebb testvereikre es emiatt nem mentek iskolaba.493 Ezen a teriileten nem kelet- keztek eles fesziiltsegek. Ugy tunik, hogy a hivatalokban iilok szamara termesze- tes volt, hogy egy szegenyebb csaladbol szarmazo gyermek munkajaval es az ezert kapott berrel hozzajarul a csalad jovedelmehez. A gyermekek, miutan kike- riiltek az iskolabol, es az iparban vallaltak munkat, nem lettek egybol onallo ke- resok. Az esetek tobbsegeben meg evekig sziileikkel eltek, jovedelmiiket vagy annak egy reszet hazaadtak. Az alacsony kepzettsegu, kiskoru fiatalokat elsosor ban piszkosnak tartott munkakra alkalmaztak. Gyakorlatilag az elso, vasmuben munkaval eltoltott honap utan az iskolabol nemreg kikeriilt, akkor meg gyer- meknek szamito fiatallal szemben mar tulsulyba keriiltek a felnottekkel kapeso- Iatos szerepelvarasok. Azokban a csaladokban, ahol a gyermekmunka elfoga- dottnak szamitott, magasabb volt a gyermekszam is az atlagosnal. Ugyanakkor 491 FML VB 7. d dprilis FML XX11I/ d. 0szirozsa" jeligevel beadva az If)u varosban elek" cimu, a varosi tanacs altal kii'rt palyazatra FML XXVI/ d. Delivarosi Altalanos Iskola. Iskolai mulasztasok igazolasa.; FML Sztalinvarosi Varosi Birosag. Biintetoperek d. B. Jdnosne gondozasi kotelezettseg elmulasztasanak buntette. Uo d. K. Jozsef. Ifjusag elleni buntett. 133

72 korai volna ebbol azt a kovetkeztetest levonni, hogy a magasabb gyermekszam Sztalinvaros szegenyebb negyedeiben osszeftiggott volna a gyermekek ipari munkavallalasaval. A koriilbeliil 10 eves korig tarto kisgyermekkor, es a eves nagygyer- mekkor kozotti hatar Sztalinvarosban is meghuzhato. Erre peldakent emlitheto, hogy a eves fiugyermekek neveletlensege" es az inzultusok" miatt az egyik 1954-es tanacsiilesen egy hozzaszold helytelennek tartotta, hogy a felso ta- gozatos fiuosztalyokat fiatal tanftdnok vezessek.494 Ugyanigy a sziilok koziil so- kan egy eves lanyt mar felig felnottkent kezeltek, ami megmutatkozott ab- ban, hogy majdnem ugyanazokat a haztartasi feladatokat kapta, ezaltal sokszor ugyanazt a munkat vegezte, mint az anyja495 A hivatalos es nem hivatalos gyermekkep kozotti kiilonbseg a gyermekek szabadidejenek eltoltesi modja miatt kialakult konfliktusokban is jelentkezett. A gyermekneveles hivatalos iranyelveit a Sztdlinvdrosi Hirlap egyes cikksorozatai is befolyasoltak. Az egyik ilyen konfliktus amiatt alakult ki, hogy a sziilok maguk- kal vittek gyermekeiket a szdrakozohelyekre, amit a hirlap hevesen ellenzett. Ez 3 gyermekkor jelentesenek atalakulasahoz kothetd: eszerint egy gyermek egesz maskent szdrakozik, mint a felnottek, ugyanakkor celtudatosan kesziil a felnottkorra, nem pedig holmi mulatokba jar. Az ejszakazo gyerekek"-rol szold cikksorozatban suritve ket nevelesi elv iitkozott: az egyik a gyermeket valamelyest felnottkent kezelte, mig a masik ege- szen mas, kifejezetten gyerekekre ervenyes normakat irt elo. Az elso cikkben, ami a temaban megjelent egyebek kozt megemlitettek - helytelenito hangsullyal -, hogy megszokott latvany a varos ettermeiben, zenes pressoiban, hogy keso este is gyerekek hanctiroznak vagy szemlelik a kavargo jazz-zenes hangula- tot".49s Harom nap mulva az elso oldalon megjelent Ejszakazo gyerekek" cimu cikkben mar ez volt a fotema: Szerdan este a Beke etteremben musoros est volt. Egy szemiiveges, piros puloveres asszony elhozta magaval hat ev koriili, vezna kislanyat, szepen feldltoztetve. Latszott, hogy erre az alkalomra cicomazta fel a szoszke leanykat. Ejjel egy ora utan mentek haza, s a kisgyermek bagyadtan, al- mosan es karikas szemekkel tamolygott kifele az asztalok kozott. [...] Miert kell egy hateves gyerek hofeher almait felcserelni a bugo hangu, ruzsos szajizu dizo- zok erzeki dalaival, es miert kell neki latni a»hatast«, mikor az enekesno egy-egy szerelmi vagydal utan konnyezik?"497 Eszerint egy gyerek nem jarhat szorakozohelyre, szerelmi vagydal" hatasat meg krilonosen nem lathatja. A problema megoldasara az allami ovodarendszer- tol teljesen idegen esti gyermekmegorzest javasoltak: mivel a szorakozohelyek tobbnyire egy gocpontban fekszenek, javaslom, hogy az Ady Endre, Bartok Bela, Beloiannisz utcak, Sztalin ut kornyeken lako hazasparok vallaljak el estenkent egy-egy gyermek esti orzeset dijert... A hazaspar elvihetne a gyereket, szorakozas 494 FML VB 7. d januar FML Sztalinvarosi Birosag d. B III J. Etelka vallomasa. 496 SZH, junius SZH, junius utan hazavihetne, es ezzel nehany raszorulo no is keresethez jutna."498 A potma- ma szerepkorre - habar nem kifejezetten esti idopontra - igen sokan jelentkeztek Sztalinvarosban.499 A potmamat kereso hirdetesek nagy szama mutatja, hogy az allami intezmenyek korantsem tudtak kielegiteni azokat a funkciokat, melyeket celul tuztek ki. Nemcsak a belvaros lakoi fogadtak potmamakat, hanem a legsze- genyebb negyed, a delivarosi barakktabor lakoi koziil is nehanyan. A Deli- varosban nehany sziilo ugy oldotta meg a gyermeke gondozasat, hogy egy szom- szednak havi forintot fizetett gyermekfeliigyeletert.500 Minden nyilvanos figyelmeztetes ellenere a mulatohelyek Sztalinvarosban tovabbra is tele voltak ejszakazo gyerekekkel", pedig - mint azt a hirlap megje- gyezte a gyerekeknek este 8 utan agyban a helyiik". Azokat a sziiloket, akik gyerekiiket elvittek magukkal a szorakozohelyre, altalaban erkolcstelennek tar- tottak mas szempontbol is. Az egyik ilyen anyarol - erkolcsi ziilleset alatamasz- tando - megirta a hirlap, hogy 1957 januarja ota nem dolgozik, de a gyereket sokszor lattak az Arany Csillag biifejeben. Mas esetben a radari iszakos szii- lok" egyik ismervekent irtak meg, hogy a gyerekeket is a kocsmaba vittek ma gukkal.501 A keves ovodai ferohely miatt elsdsorban az alacsonyabb statuszu anyak kenytelenek voltak sziiksegmegoldasokhoz folyamodni. Egy 1954-ben kesziilt ta- nacsi jelentes szerint mind gyakrabban fordul eld, hogy az anyak gyermekeiket otthon hagyjak, bezarjak a szobaba, es termeszetesen munkahelyiikon csokken- tebb erteku munkat vegeznek, aggodva a gyermekiik miatt. De olyan is elofor- dul, hogy magaval viszi az anya a gyermeket a munkahelyere." Elsdsorban az allando munkahellyel es lakassal rendelkezo sziilok remelhettek azt, hogy gyer mekeiket felveszik az ovodaba ben az ovodasok harmadanak nem volt be- jelentett allando lakhelye, az elhelyezesre varo gyermekek sziileinek pedig csak 40%-a rendelkezett ideiglenes lakcimmel.502 A mimkaskeriiletek gyermeklakoi- nak tobbsege - a tanacsi jelentesek szerint - javareszt tovabbra is az utcan nevel- kedett".503 A masik, szabadido-eltoltessel kapcsolatos konfliktus a gyermekek terhasz- nalati szokasai" miatt alakult ki: a sztalinvarosi gyerekek tobbnyire nem az erre a celra letrehozott jatszotereken, hanem az utcakon jatszottak. Az allami intezme nyek nemcsak a gyermekek vilagnezeti oktatasat, vagy a gyerekek es sziilok kap- csolatat valtoztattak meg, hanem arra is torekedtek, hogy szocialista varoshoz" melto kicsinyek nepesitsek be a varost, vagyis a gyerekek ne az utcan, hanem a jatszoteren jatsszanak. A tanacs minden kiserlete, meg az egyik utca jatszoutca- va" nyilvanitasa is kudarcot vallott, mivel a gyerekek tovabbra is az utcakon, az epitkezeseken vagy a gyepen" jatszottak. A gyermekkori identitas kialakitasa- 498 SZH, junius Szamos kisgyermekek gondozasat vallalom", illetve gyerekre vigyazo bejaronot keres" szovegu hirdetes talalhato a helyi hirlap as szamaiban. PL: SZH, februar FML VB 16. d november SZH, aprilis ; SZH, augusztus FML VB 7. d junius 9., 503 FML VB 11. d marcius

73 ban a lakohely, a szomszedsag, az utcai banda az eletkor elorehaladtaval sokkal nagyobb szereppel bfrt, mint az ovoda, az iskola, az osztaly vagy a jatszoter. A hivatalos gyermekkep szerint a jatszoterek elsodleges funkcidja az lett volna, hogy a varosi gyermekek terhasznalati szokasai ellenorzes ala kertiljenek ben - mikor meg szamos negyedben hianyoztak a kozutak es a vilagi- tas - mar ket jatszoter is volt a varosban. Ezek kihaltsaga nem rettentette el a varosatyakat es 1956 tavaszan mar hat uj jatszoteret adtak at Sztalinvarosban. A helyzet azonban tovabbra sem valtozott, Tapolczai Jeno 1957 majusaban szo- moruan allapftotta meg, hogy hiaba a sok jatszoter, a gyerekek nem oda, hanem az utcakra mennek jatszani, es peldaul az L epiiletekben lakok nem hintaznak, hanem a felbehagyott epitkezesek otthagyott anyagaival jatszanak, bsszetorik a mukdlapokat, pinceablakokat, osszekenik a falakat, kitepik a cserjeket, csuzliz- zak a villanykorteket, vagy eppen a Technikum negyedben lako gyerekbandak- kal haboruznak. A gyermeknevelesi eszmeny varosepiteszeti szimbdlumai a jatszoterek voltak, melyek Sztalinvarosban eveken keresztiil kihasznalatlanul all- tak. A tanacs 1954-ben szigorubb eszkozdk beveteset is fontolora vette: eszerint a sziiloket fel kellett szolitani, hogy a gyerekeket este het utan ne engedjek az utca- ra, a rendoroknek pedig az ezutan kint tartozkodo gyerekeket haza kellett volna kisemiiik, csakhogy egy delutani vagy esti muszakban levo sziilo ez ido tajt nem otthon, hanem a gyarban tartozkodo tt.504 Szamos teriileten a gyermekek mindennapjait szigorubb ellenorzes ala akar- tak vonni: peldaul az iskolakban ellenoriztek tisztalkodasukat (kezmosas, tetvet- lenites), kozpontilag szabalyoztak az etkezest, egysegesitettek az ovodai-iskolai ruhazatot, a biintetesi es jutalmazasi formak hierarchikusan epultek fel, a napi- rendet orakra bontottak. Szabalyoztak a gyermek idejet, megjeleneset, azt, hogy milyen tereket es targyakat hasznaljon. Ezek a szabalyozasok es ellenorzesek a sziilo-gyermek viszonyra is hatassal voltak, mivel a sziilok az iskolaban hangoz- tatott nevelesi elveket azok tomeges tapasztalasaval reszben magukeva tettek. Ennek egyik leglatvanyosabb peldaja, hogy a sziilok a kezdeti gyermekmegdrzo szereppel szemben kesobb azert iteltek hasznosnak az ovoda funkciojat, mert ko- zossegi eletre nevel, ott kozossegben van a gyermek", ami elonyos lehet kesobbi felnott elete szempontjabol. A sziilok nevelesenek nyiltan is deklaralt eszkozei a sziiloi munkakozossegek voltak, melyek,,a sziiloket segitik a nevelesi problemaik megoldasaban". Egy korabeli gyermeknevelesi tanacsado beszedmodjanak elemzesebol kide- riil, hogy azt a gyereket, aki iskola elott nem keriilt valamelyik allami gyermek- nevelo intezmeny hatasa ala, konnyen antiszocialisnak" belyegezhettek az isko laban. Nandi hamar rajott, hogy hiaba kapalozik, a neni egyaltalaban nines meghatva. Nem konydrog, mint anyuka, nem is mergelodik, hanem szepen, baratsagosan belerakja az etelt a szajacskajaba, az utolso csoppig. [...] Ha eleg hosszu ideig napkoziotthonban marad, minden remeny megvan arra, hogy meg is erosodik, es onallo, magaban bizo, bator kis legeny lesz belole, nem egy kis te- hetetlen, anyamasszonykatonaja, amilyennek indult, amikor hozzank keriilt".sc J Eszerint az allami gyermeknevelo intezmenyek bator kozossegi embert" formal- nak az anyjukhoz meg erosen kdtodo anyamasszonykatonakbdl". A kozossegi eletre neveles szamos eletkorhoz kdtodo intezmenyben megjelent: a gyermekek- nek a jatszoteren, a fiataloknak az ifjusagi klubban, a felnotteknek pedig a muve- lodesi hazban illett szorakozniuk. Az idealis szerepmegosztas a nevelesi tanacsado szerint ugy valosul meg, hogy a harmonikus csaladi elet legfontosabb tenyezoje az edesanya". Az anya legelso, legfontosabb feladata gyermekenek a feltetlen megbizhato embertars el- menyet megadni [...] az anya masodik fontos feladata: kapcsolatot teremteni sajat magan keresztiil gyermeke es a tobbi ember, tehat az emberi kozosseg kozott." Ezzel szemben elsosorban az apa feladata: a gyermek szamara az elettel es az elet feladataival szembeni allasfoglalast, az erkolcsi, vilagnezeti kerdesek megol- dasat megmutatni" - az apa elsosorban egyenisegevel, peldajaval neveljen".506 Az idealis csaladban" az apa tavolsagtarto", mig az anya bensoseges" kapeso- lata gyermekevel bar modosult formaban, de ugyanazokra a hagyomanyos sze- repsemakra epiilt, mint korabban. A konyv szerint elengedhetetlen feltetele a gyermeknevelesnek, hogy a gyer- meknek kiilon fere, kiilon hasznalati targyai legyenek a lakasban, ugymint gyer- mekagy vagy jatekpolc. Sztalinvarosban ennek a szokasnak az elterjedtseget jelzi, hogy szamos ujsaghirdetesben akartak a csaladok megvalni mar kinott gyermek- agyaiktdl vagy babakocsijaiktol. A gyermekneveles ezen urbanizaltnak tekinthe- to' targyi vilaga felbukkant mind a belvarosi, mind a munkaskeriiletekbol fel- adott hirdetesekben. A gyermekneveles intezmenyesiilese elsosorban azokban a csaladokban ereztette hatasat, ahol a noi bermunka rendszeres es meghatarozo reszet kepezte a csalad mindennapjainak. Egyszersmind az allam szinte kizarolag azokat a no- ket mentesitette a gyermekneveles egy resze alol (ovodakkal es bolcsddekkel), akikre bermunkaskent sziiksege volt. A fentiekbol kideriil, milyen sokfele gyermekfogalom es elkepzeles elt egy- mas mellett a korban es a varosban. Azonban meg az is kerdeses, mitol szamitott valaki sztalinvarosi" gyereknek? A varos lakoinak 90%-a mar az 1950-es evek- ben is bevandorlo volt. Bar a varosban egyre tobb gyermek sziiletett, de ezzel egyiitt is ok az otvenes evekben egyreszt kevesebben voltak, mint a bevandorol- tak, masreszt eletkoruk szerint tobbsegeben a kisgyermek kategoriajaba tartoz- tak. A sztalinvarosi lakcim alapjan is igen nehez valakit sztalinvarosi" gyerek nek tekinteni; mivel a magas iskolai fluktuacidbol arra lehet kovetkeztetni, hogy a gyermekek tobb mint 10%-a evente kicserelodott a varosban. Az sem egyertel- mu kriterium, hogy valaki Sztalinvarosban nevelkedett, mivel gyakran elofordult - es ez az iskolai anyakonyvekbol is kideriil507 - hogy sok gyerek az ev egy reszet tavoli rokonoknal, nagymamanal, nagyneninel toltotte, vagy ha apjat eppen mas- 504 FML VB 7. d dprilis 21.; majus 26.; 11. d aprilis 12.; 13. d majus 3.; SZH, majus Hajos Uo ; SO. 507 FML XXVI/ d. Iskolai anyakonyvek

74 hova osztottak be dolgozni, akkor 6 is masik iskolaba keriilt, majd nehany honap mulva visszatert az eredeti tanintezetbe. A lakohelyhez es iskolahoz leginkabb az ofalui (egykori dunapentelei) gyermekek kdtddhettek, akik viszont valoszfnuleg - es nemi joggal - maguk tiltakoztak volna annak idejen az ellen, hogy sztalinvarosiaknak" nevezzek oket. Mindezek ellenere szamos, a varosbol mar regen elkdltdzdtt ember mondja ma is azt magarol, hogy en sztalinvarosi gyerek" vagyok, meg akkor is, ha gyer- mekkoranak csak nehany evet tdltdtte a varosban. A,,sztalinvarosi gyerek kifejezes, ugy tunik, egy ujfajta helyi identitast is megjelenitett, amely felig kesz hazakhoz, utcai bandakhoz es magahoz az onazonossagat az alapftasi evekbol eredezteto varoshoz kdtddik. Csalad es rokonsdg Sztalinvarosban az 1960-as nepszamlalas adatai szerint a varosban elo csaladok- nak csak 11,2 A-a elt valamilyen rokonnal egyiitt. Ugyanez az arany Fejer megye- ben 12,1%, es legfeljebb nehany faluban erte el a 16-18%-ot. A csaladformak ko- ziil egyeduralkodonak szamftott a gyermekkel elo hazaspar (67%), de nem volt ritka a gyermek nelkiil elo hazaspar (25%) es a gyermeket egyediil nevelo sziilo sem (8%).503 Az adatok szerint a sziilo(k) es a nem hazas gyermek(ek) egyiittelesere epii- lo (nuklearis) csaladmodell volt jellemzo Sztalinvarosra. Azonban a tarsberletek, az elelmiszer-beszerzesben sokszor onellatasra berendezkedo csaladok, a gyer meket falun nevelo nagyszulok, vagy a hetvegente elelmiszerert hazajaro csala- dosok nem szerepeltek a statisztikakban. A rokonsagra epiilo munkaszervezet a foldmuveles teren a foldosztaskor bekovetkezett birtokaprozodas miatt sok he- lyen megszunt, de mas formakban tovabbra is fennmaradt. Mivel Sztalinvarosba igen sokan jdttek falvakbol ahol a rokonsagi kotelekeknek nagyobb szerepe volt, mint a varosokban - ezek a kapcsolatok sokszor itt is tovabb eltek. A rokoni szalak tobb sztalinvarosi bevandorlo eseteben munkahelyi informalis kapcsolatta alakultak at. Az elso kubikosbandak melyekben sokszor egy rokonsagbol szarmazok jdttek a varosba csak egyik vetiiletet jelentettek a roko ni munkaszervezet tovabbelesenek. A ketlakinak" tartott eletmod, amely a kez- deti evekben aratas alatt allando munkashianyt okozott az epitkezesen; a telre ki- uriilo munkasszallasok, melyeknek lakoi hazamentek falujukba, hogy ott veszeljek at a telet; vagy a rokonsagi kapcsolatokra epiilo allasszerzesek mind a csaladi gazdasag sajatos atalakulasanak formai voltak. A szakmavalasztasba a sziildk egyre kevesbe szoltak bele, foleg a magasabb statuszu csaladok eseteben as nepszamlalas Ebben az ertelemben a csalad elsosorban gazdasagi egysegkent mukodik, a munkamegosztas nem es cletkor alapjan tortenik, a reprodukcio mellett a csalad legfobb feladata az elsodleges szuksegletek eloallitasa. A csaladi gazdasag" csaladi bergazdasagga" (family wage economy), majd csaladi fogyasztoi gazdasagga" (family consumer economy) atalakulasarol kidolgozott modell az iparosodas elotti noi foglalkoztatas valtozasanak bemutatasara epiil: Tilly-Scott Ennek kritikaja: Gyani ; es Nagy Beata 1994, 138 A szakma mar nem csaladon beliil drdklddott, de a sziilok munkahelyi informa- lis kapcsolatai az elso munkahely megszerzesekor meg mindig nagy jelentoseg- gel birtak.., A csalad csak fokozatosan alakult at gazdasagibol fogyasztasi egysegge. A sajat vagy a rokon telken megtermelt zdldseg-gyiimdlcs, a disznohizlalas vagy a fusizas miatt a csalad tovabbra is termelesi egyseget kepviselt, bar egyre lazulo formaban. A statisztikakban is megjeleno penzbeli jovedelem mellett a falusi ro- konsag segitsege is igen jelentos tetelt jelentett a csaladok fogyasztasaban. A ro- konsag varost es falut osszekotd informalis szervezete egyfajta kdlcsdnos segitse- get jelentett; mig a falusi rokonok elelmiszerrel segitettek a varosiakat, azok a falusiak gyerekeinek probaltak segitseget nyujtani azok iskolaztatasaban vagy munkahelyszerzeseben.510 A rokonnal egyiitt elo csaladokban a rokon nem jelen tett feltetleniil nagysziilot. Sztalinvarosban szamos esetben elofordult, hogy a va rosban munkat kereso unokaoesnek vagy unokahugnak a sztalinvarosi rokonok adtak ideiglenes szallast es szereztek neki munkahelyet. Az egy csaladbol szarmazok sokszor egy munkahelyen dolgoztak, ez fdkent a ferj es feleseg eseteben figyelheto meg. Az intenziv kapcsolattartas a rokonok- kal nem abban nyilvanult meg, hogy egy fedel alatt eltek, hanem a fogyasztasi es munkahelyi kapcsolatokban. A szomszedsagi eletet es a rokonlatogatasokat elso- sorban a nok szerveztek. A kuldnbozd haztartasok es a rokonok egymasrautalt- saga a munkaskdzossegek mindennapjait alapjaiban hatarozta meg.511 A haztar- tasbeli nok elzartsaga a tarsadalomtol a szomszedsagi es rokonsagi kapcsolat- rendszer szemszdgebol osszetarto erokent is ertelmezhetd ben a Sztalinvarosi Hirlapban megjelent vice szerint arra a kerdesre, hogy Milyen az idealis lakas?" - a helyes valasz igy hangzott: - Amely eleg nagy ahhoz, hogy a felesegemnek annyi dolgot adjon, hogy ne szaladgalhasson az edesanyjahoz, viszont ne legyen eleg nagy ahhoz, hogy az anyosom hozzank koltozhessen."512 Ezek alapjan a sztalinvarosi lakasok tobbsege idealis" volt, mi vel viszonylag ritkan laktak egyiitt a nagysziildvel, annal gyakoribb volt a tars- berlok jelenlete. Az anyosviccek nepszerusegenek fennmaradasa jelzi, hogy meg a terbeli elkiiloniiles ellenere is a sziildk milyen eros kapcsolatot tartottak fenn meghazasodott gyermekiikkel. Az anyossal vagy apossal kialakult konfliktuso- kat tobben valookkent is megneveztek, de az is elofordult, hogy a veszekedes verekedesbe torkollt. Amikor G. Ferencet elhagyta felesege, magaval vitte gyer- mekeit is. A ferj felkereste felesege sziileit, hogy nejet ravegye a hazaselet hely- reallitasara, kozben azonban szovaltasba keveredett aposaval es annak felesege- vel. A perpatvar soran G. Ferenc egy kerekparpumpaval tobbszor fejbe vagta anyosat, majd aposat is, akiket azzal vadolt, hogy ok»heccelik«lanyukat ellene - irta a helyi hfrlap egyik tudositasaban. Az elkovetot ket honap bdrtonbiintetes- re iteltek. T. Laszlo szinten felesegenek szuleivel keveredett vitaba, de mielott erelyes" lett volna, elment a koesmaba, ahol 4 deci tomeny szeszt ivott, majd ha- 510 Ezzel a problemaval foglalkozik: Sik Sacks SZH, 1957, marcius i

75 zament. Otthon folytatta a vitat aposaval, aki megiitotte. Erre T. Laszlo, hogy nyomatekot adjon ervelesenek hatba szurta aposat, ezzel 20 napon tul gyogyulo seriilest okozott.513 A varosban elo keves idosebb hazaspar koziil az ovodai ferohelyhiany miatt - sokan vallaltak ideiglenes nevelesre gyermekeket.514 A fiatalok varosaban" ugy probaltak megbirkozni az idosebb es a csokkent munkakepesseguek" elhe- lyezesevel, hogy konnyebb munkara (takaritono, haziipari szovetkezet) alkal- maztak oket.515 Mivel a varosban igen keves idos ember elt, az 6 elhelyezesiik nem is okozott tul sok problemat. A nyugdijasok szama a varosban ugrasszeruen csak az 1970-es evekben emelkedett, mivel az 1950-es evekben bevandorlok jelen- tos csoportja ekkoriban erte el a nyugdijkorhatart ben osszesen 450 nyugdi- jas elt a varosban, ami a varos lakossagszamanak 1,5%-at sem tette ki.516 Mindezek ellenere a nyugdijrendszer fokozatos kiterjesztesevel a csaladok szerepe az idosek apolasaban egyre kisebb jelentoseguve valt. Ha valaki megsem reszesrilt nyugdijban es bizonyos felteteleknek megfelelt, a varosi tanacs szocialis osztalya kdmyezettanulmany utan szocialis o'tthonba utalhatta. B. Erzsebetet, aki soha eleteben nem ment ferjhez, es nem volt eltartasra kotelezhetd rokona, utcai keregetes miatt vittek be, es kerult 80 evesen szocialis otthonba. Ide szinte kizaro- lag olyanokat vittek, akiknek nem volt gyermekiik vagy hazastarsuk, illetve gyermekiik nem volt fellelheto (pi. kiilfoldre tavozott).517 Idosebb, egyedul elo emberek ongyilkossaga Sztalinvarosban is elofordult. Z. Emone, egy Technikum negyedben lako 82 eves asszony 1957 januarjaban a legmagasabb sztalinvarosi epiiletrol, a nyolcemeletes irodahazrol a melybe ve- tette magat. Z. Emone nem tipikus sztalinvarosi bevandorlo volt: masfel evvel korabban kerult Sztalinvarosba, egy tavoli rokona tartotta el. Egyetlen fia es uno- kaja az ongyilkossag idejen Budapesten laktak, akik a pletykak szerint 1956 okto- bere ota nem adtak eletjelet magukrol, es a hirlap szerint ez volt az asszony tettenek inditeka.518, A generaciok kapcsolatrendszere a hagyateki iratokon keresztiil is vizsgal- hato. A sztalinvarosi hagyateki iigyek519 javareszeben csak ingosagok fordultak elo, mivel a regi dunapentelei lakossagot kiveve alig nehanyan rendelkeztek in- gatlannal. A varosi lakasok a varosi tanacs vagy a vasmu tulajdonat kepeztek, al- lando lakoik csak foberlok voltak. A regi dunapentelei csaladokban a torzsorokos kilete nem az eletkoron vagy az orokos nemen mulott, hanem elsosorban azon, hogy birtokon beliil" maradt-e es ott csaladot alapitott-e. Masik szempont a torzsorokos kijelolesekor az volt, hogy a visszavonulo sziilok kikotottek: az oro- kosnek eletuk vegeig gondoznia es tisztesseggel" el kell temetnie oket. Akik elmentek a sziiloi haztol es csaladot alapitottak, azokat nem neveztek meg veg- 513 SZH, julius SZH, aprilis FML XXIII/ d ben ben 1525, 1967-ben 2402 fo. FML VB november FML XXIU/510. Eu. o. 2. d SZH, januar FML Dunaujvarosi (sztalinvarosi) kozjegyzo iratai. 1-^4, d rendeleti orokoskent. Elkepzelheto, hogy ok hozomanykent" kaptak meg orok- seguket, de ennek kideritesere nem allnak rendelkezesre forrasok. Mindenesetre nehany valoperbol kideriil, hogy kuldnosen a felesegeknel a hozott ingosagok aranya igen jelentos volt a kozos vagyonhoz merten. A temetesi koltsegeket - melyek Sztalinvarosban az 1950-es evek vegen Ft kozottiek voltak - altalaban az drdkdsok egymas kozott egyenloen osztottak fel, vagy az drokhagyo egyik ertekesebb ingosaganak vagy kevesbe er- tekes ingatlananak eladasabol fedeztek. A lanyok ugyanugy tdrzsdrdkosdk lehet- tek, mint a fiuk, amennyiben a haznal maradtak es a hazhoz ferjet hoztak, tehat remeny volt a csaladra epiilo gazdasag egyben tartasara. Altalanos szabaly, hogy a sziiloi haztol legmesszebb kerult gyermek drdkolte a legkevesebbet tajan a foldingatlan megdroklese sok esetben nem jotetemenynek, ha nem csapasnak szamitott, mivel foldet a teeszesites miatt senki sem vasarolt, de a fold utan viszonylag magas illeteket kellett fizetni. Ebben az idoszakban egy, tiz- ezer forint feletti ingatlan megdroklese mar kozepesen nagy erteku oroksegnek szamitott Sztalinvarosban. Ekkortajt egy ofalui haz erteke ezer forint volt. A varos uj lakoinak tobbsege azonban csak ingosagokat hagyott drdkoseire. A gazdagabbak" magnetofont, 1961-ben mar tevet, mig a szegenyebbek" ne hany hasznalt ruhat. Az ingosagvagyonok erteke 500 es 6-8 ezer forint kozott in- gadozott, ami altalaban az drokhagyo foglalkozasi statuszatol fuggdtt. A nyugdijrendszer kiterjesztese miatt az idosek gondozasa, eltartasa egyre kisebb szerepet kapott. Az allami intezmenyek - a bdlcsddektol a szocialis ottho- nokig - csokkentettek a tagabb csalad tagjainak az egymasrautaltsagat. Mind- emellett foglalkozasi statusztol es lakohelytol fuggoen mas-mas aranyban resze- siiltek az egyes tarsadalmi csoportok az allami intezmenyek szolgaltatasaibol, maskent hatottak rajuk a hivatalos elvarasok, aminek kovetkezteben egy belva- rosi memok es egy delivarosi segedmunkas csaladjaban ervenyesiilo szerepek - persze nem csak emiatt - eroteljesen kiilonbozhettek egymastol. 4. Uldoz a gyurud csillogasa": elvaltak varosa Szomoru leszek, mert nagyon vagyom egy tiszta, meleg otthonra, tiszta eletre, szeretetre, es ilyenkor, ha becsukom a szemem, megcsillan elottem a gyurud. Ul- doz a gyurud csillogasa, nem enged nyugodni a jdvotol valo retteges. Szeretnem, ha elegetned a leveleimet. Felek, hogy egyszer a feleseged kezebe keriilhetnek, es akkor azt hiszem, nagy botrany lenne" - irta egy sztalinvarosi nos ferfi szeretoje 1954-ben.520 Botrany persze lett, de csak evekkel kesobb. A ferj tovabbi szeretoi utan a feleseg kerelmezte a hazassag felbontasat, amikor bar egy lakasban, megis kiilonvaltan eltek. Beadvanyaban bontookkent nem a szeretoket, hanem a ferjetol elszenvedett sulyos bantalmazast nevezte meg. A valasrol szolo tortenet egeszen 520 FML XXXI/ d. 8/13. A levelezes megjelent a kovetkezo tanulmany fiiggelekekent: Horvath 2001c

76 atlagosnak tunik, megis szamtalan valtozata letezik. Megfelel mindazoknak a felteteleknek (szeretok, felesegveres), amelyeket a birosagon vagy a koztudatban elegsegesnek veltek ahhoz, hogy a hazassagot felbontsak. Szamtalan hazassag hasonlo okok miatt megsem bomlott fel. A masodik vilaghaborut koveto evtizedekben Magyarorszagon elsosorban az ipari varosokban emelkedett nagymertekben a valasok szama, kiilbnbsen az uj, szocialista" varosokban. A csaladok szethullasardl szolo mftosz a sztalinvarosi valasok megiteleset is meghatarozta. Sztalinvarost a kortarsak az elvaltak varosanak" tartottak.521 Ennek egyik oka a valasok magas szamaranya mellett az volt, hogy a valast a csaladi kotelekek lazabba valasakent abrazoltak. Az eletutak olyan allomasakent, amely lezarja, nem pedig atalakitja a csaladok eletet. Az idealis csalad az elkepzelesek szerint hazasparbol es gyermek(ek)bol allt, tehat az egyik sziilo hianya vagy az elettarsi kapcsolat mar csonka" csaladot jelentett (ez kiderult a korabban elemzett vadhazassagokrol" es lanyanyakrdl" szolo diskurzusbol is). A valas intezmenye - annak ellenere, hogy a szocializmusban latszolag tobbszori liberalizalason ment keresztiil - egyertelmuen negativ megitelest kapott. Jelzi ezt a haborut koveto valoperek biroi gyakorlata is. A valopereken keresztiil kozvetve vizsgalhatoak egyreszt azok a konfliktusok, amelyeket a hazasfelek a birosag szamara megjelenitesre erdemesnek veltek, masreszt az, hogy mikent hatott az allam sugallta idealis csaladkep" a valoperes felek ervelesere. A valasok okai mogott a birosagok - es a valoperes iteletek indoklasaira epiilo szakirodalom is - nagyon sokszor devians" magatartasformakat kerestek. Mivel a valoperes felek es iigyvedeik erdeke az volt, hogy kimondjak a valast, ezert meg kellett felelniiik a birosag elvarasainak. A hazasfelek ugyvedjei a biro sag ele vitt erveiket a birosag elvarasaihoz igazitottak. fgy nem csoda, hogy azok a felmeresek, amelyek a valasok okait kutattak, a birosagi iteletek alapjan gyakran jutottak olyan eredmenyre, hogy a valas osszefiigg a devians" jelensegekkel. Klinger Andras 1965-os tanulmanyaban a valasok egyre gyakoribba valasanak okakent a fiatalon, meggondolatlanul" kotott hazassagokat jelolte meg, tovabba a tulzott alkoholfogyasztast", es az ezzel gyakran osszefiiggo durvasagot".523 A sokszor modosxtott, de mai napig ervenyben levo evi IV. torveny524 alapjan a birosag csak akkor mondta ki a hazassag felbontasat, ha a hazassag tartos es sulyos feldultsaga eseten a hazas egyiitteles visszaallitasara nines re- 521 Miskolczi A Kozponti Statisztikai Hivatal Nepesedesstatisztikai Osztalya es Nepessegtudomanyi Kutatocsoportja 1957-re es 1962-re vonatkozoan reprezentati'v adatgyujtest hajtott vegre, amelynek soran vizsgaltak a valasok okait. Ennek eredmenyeit publikaltak: A valasok okai A birosagi iteletek alapjan megallapitottak, hogy a bontoperekben valookkcnt a legnagyobb aranyt 1957-ben valamelyik hazasfelnek massal torteno szerelmi kapcsolata" (34,8%), az elhidegules" (11,5%), a durva banasmod (9,4%) es az iszakossag" (5,7%) kepviselte. Felmeresuk szerint az elsodleges es masodlagos bontookok kozott legnagyobb osszefiigges az iszakossag" es a durva banas mod", illetve a massal valo szerelmi kapcsolat" es a szexualis teren tortent meg nem ertes" kozott volt. 523 Klinger Csaladjogi torveny (Csjt). 142 meny". Ezzel a torveny a birosag kotelessegeve tette, hogy felkutassa a tenyleges" bontookokat es ezek merlegelesevel foglaljon allast. Igy a birosag kotelesse geve valt, hogy behatoljon a peres felek intim szferajaba azert, hogy bontookokat keressen. A devians" magatartast kotelessegszeruen fiirkeszo birosagok iratai alapjan ezert aztan olyan furesa osszefiiggeseket figyeltek meg a demografusok, peldaul azt, hogy a valoperes feleknel az iszakossag" aranya a gyermekszammal parhuzamosan no. A negy es tobb gyermekes hazasparoknal a valast az esetek harmadaban iszakossag" miatt mondtak ki, mig a gyermekteleneknel csak 12%-anal szerepelt ez valookkent. Ez persze nem azt jelentette, hogy minel tobb gyerek volt egy csaladban, annal tobbet ittak a sziilok, hanem valoszinuleg azzal allt osszefiiggesben, hogy azoknal - az altalaban alacsonyabb tarsadalmi statnsszal bird - retegeknel, ahol magas volt a gyermekszam, gyakrabban hivatkoztak bontookkent iszakossagra", mint masoknal. A birosagokon keresztiil az allam beleszolt a valasi gyakorlatba, kovetendo normakat" jelolt ki. Erre pelda, hogy sok esetben egy adott szemely tarsadalmi statuszara hivatkozva nem engedelyeztek a valast. A Legfelsobb Birosag egyik, valokeresetet elutasito iteleteben igy ervelt egy egyetemi tanar altal inditott perben: A felperestol, mint magas muveltsegu egyentol a tarsadalom joggal elvarja az allami es tarsadalmi fegyelem megtartasat, erkolcsi kotelessegeinek teljesiteset. A felperesnek az allasabol kifolyolag is jo peldaval kell elol jarnia a tarsada lom erkolcsi szinvonalanak emeleseben. Lehetseges, hogy jelenleg a nala 20 evvel fiatalabb no irant erzett szerelme erzelmileg eltavolitotta ot az alperestol es neheznek erzi ezek utan az alperessel valo egyiittelest. De eppen a muveltsegenel fogva tudnia kell, hogy a hazassag nemesak jogokkal, hanem kotelessegekkel is jar, es epp e kotelessegei teljesitese erdekeben meg kell hoznia azt az aldozatot, hogy kitartson a csaladja mellett, meg akkor is, ha idegen no irant szerelmet erez."525 A hazassagon kiviili szerelmi kapcsolat a szocialista normak" szerint tehat felelotlensegnek szamitott, es elsosorban a magasabb statuszu szemelyeknek kellett tudniuk, hogy hazassaguknak peldamutatonak kellett Jennie. Egy sztahanovista azzal tamasztotta ala bontasi kerelmet, hogy a munkaban gatolja 6t csaladi eletenek rendezetlensege. A Legfelsobb Birosag elutasito hatarozata szerint: Felperesnek, mint a nep allama altal kiemelt ertekes dolgozonak kotelessege nemesak a szocializmus epitese a termeles frontjan, hanem a szocialista erkolcs normainak ervenyre juttatasa is a csaladi eletben. Ez pedig a csaladi elet tisztasaganak felto ovasaban, a csaladhoz valo ragaszkodasban jelentkezik. Ha pedig a felperesben ezek az erzelmek kerekednek feliil es ha ezek erdekeben felhagy meg nem engedheto kapcsolataval, a csaladi elet helyreallitasa nem lesz remenytelen. Marpedig a felperesnek ez ugy a csaladjaval, mind tarsadalmunkkal szemben elsorangu kotelessege."526 A csalad egyben tartasa - es a valas megelozese - eszerint tarsadalmi kotelessegkent" jelent meg a birosagok beszed- modjaban. 525 Klinger Uo

77 Az is elofordult, hogy a birosag - mintegy a csaladok vedoszentjekent - demografiai" osszefiiggesekre hivatkozva utasitotta vissza a hazassag felbontasat: Ma meg a ferj ugy latja, hogy keptelen uj valasztottjaval a kapcsolatot megszakitani, es csaladjahoz visszatemi. A birosag megsem bontotta fel a hazassagot, mert gyakorlatbol tudja, hogy az ilyen korkiilonbseg melletti hazassagok, mint amilyent a ferj uj valasztottjaval tervez, csak a legritkabban szoktak jol sikeriilni." Ugyanebben az iteletben a birosag kozvetve a tartasdij intezmenyet is elegtelennek minositette, sot erre is hivatkozott a visszautasitaskor: A hazassagbol sziiletett gyermekeknek sziikseguk van az apai iranyitasra. Hogyan akar a ferj - aki allitolag szereti a gyermekeit - eleget tenni? Elegnek gondolja a tartasdij fizeteset? Mindezekbol a kerdesekbol onkent adodik az, hogy a ferj a hazassag felbontasara iranyulo szandekat nem gondolta meg kelloen." A birosag a ferj uj elettarsat is elitelte dorgedelmes" hatarozataval: a birosag a ferj uj valasztottjanak is modot kivan adni, hogy megfeleloen gondolja at o is, mit idezett elo cselekedetevel egy negygyermekes csalad eleteben".527 A leggyakoribb valookok" mogott az esetek tobbsegeben az a sema huzodott meg, amit a birosag elvart ahhoz, hogy egy hazassagot felbontson. Rev Erika szerint - aki konyveben sajat biroi tapasztalataira is tamaszkodott - a birosagok az 1950-es es 1960-as evekben nehany valookot ugy kezeltek, hogy azok vegiil szinte biztosnak szamitottak. Ilyenek voltak: az iszakossag, a tartos kiiloneles, a hazassagon kiviili tartos szerelmi kapcsolat, a goromba, durva banasmod.528 Az 1957-es valoperek alapjan megallapitott valookok kozel fele megfelelt a birosagi elvarasoknak. Ennek egyik oka az volt, hogy az iigyvedek iigyfeleik erdekeben gyakran szandekosan felnagyitottak ezeket az okokat" azert, hogy a birosag kimondja a valast. Masfelol ezek voltak azok az okok", amelyek legkevesbe sza mitottak bocsanatosnak a hivatalos szocialista erkolcs" szamara. A Sztalinvarosi Varosi Birosag 1956-os jelenteseben a valasok tulnyomo reszet az emberek felelotlen" magatartasaval magyarazta. Sajnos nagy szamban vannak felelotlen egyenek, akik sokszor hosszabb hazaselet utan konnyelmuen rombolnak szet csaladi otthonokat, es elhagyjak csaladjukat komoly ok nelkiil. Legtobbszor mulo erzeki fellangolas miatt. Az ilyen perek a birosag elott - azt lehet mondani - mindennaposak. Ilyen esetekben meg szoktuk kiserelni a hazasfelek kibekiteset es igyekszunk raebreszteni oket arra a felelossegre, mellyel a gyermekek es egymas irant tartoznak. Sajnos ezek a torekvesek ritkan vezetnek eredmenyre. Mindenesetre erre a karos es eleg gyakori jelensegre fel kell hivni a part es a tarsadalmi szervezetek figyelmet, hogy ez ellen a felvilagositas es egyeb eszkozokkel kiizdeni lehessen."529 Maga a birosag is felismerte, hogy a valasok jelentos reszenek funkcioja a mindennapi ugyintezest, illetve lakasszerzest akadalyozo inkongruens (csaladi allapottal nem egybevago) csaladi viszonyok megsziintetese volt, ezert ezeket egeszen maskent kezelte, mint azokat a pereket, amelyekben az egyik fel ellenez- 527 Uo Rev Erika FML VB XXIII/ d julius 26. Tajekoztato jelentes a birosag munkajarol. te a valast: rendszerint mindket fel keri, vagy legalabbis az alperes nem ellenzi a hazassag felbontasat, es ilyen kerelmet akkor terjesztenek elo, amikor egyikiik, vagy esetleg mindketten mar massal elnek egyiitt, vagy szoros kapcsolatot tartanak fenn. Eppen ez a koriilmeny az akadalya rendszerint a kibekiilesnek, es az ilyen perek az esetek tulnyomo tobbsegeben a hazassag felbontasaval vegzodnek."530 A sztalinvarosi valasi aranyszamok - hasonloan az iparvarosi adatokhoz - igen magasak voltak. A birosag atlagosan havi hazassagot bontott fel 1956-os jelentese szerint, ami eves szinten valast jelentett ben ketszaz Sztalinvarosban kotott hazassag felbontasat kertek (ebben nines benne, aki mashol hazasodott, de itt valt, ami szinten igen jelentos szamot kepviselt).531 Persze a valasok magas szama abbol is kovetkezett, hogy Sztalinvarosban kiilonosen magas volt a hazassagban elo felnottek szama es aranya a varos lakossagahoz merten.532 A valasok aranya ebben az idoszakban Budapesten es a banyaszlakta varosokban volt a legmagasabb, mig a mezogazdasagi jellegukent szamon tartott varosokban - nehany kiveteltol eltekintve - alacsony volt.533 A kiugro sztalin varosi adatokat az is magyarazza, hogy a legmagasabb valasi gyakorisag mindig a fiatalabb korcsoportokban volt tapasztalhato. Ez a tendencia az 1950-es evek ben - a hazasulok eletkoranak csokkenesevel parhuzamosan - tovabb eroso- dott.534 A sztalinvarosi birosag harom fo okra vezette vissza a valasokat: az anyagi gondokra", a lakaskerdes megoldatlansagara, illetve a meggondolatlansagra". Ahogy a birosag elnoke fogalmazta: Ez a magas szam velemenyem szerint Sztalinvarosban eloszor abbol adodik, hogy itt nagyon fiatal korben es meggondolatlanul kotnek hazassagot. Nehany honapi ismeretseg utan egybekelnek, rovid idon belul azt tapasztaljak, hogy nem egymashoz valok, ezert szetvalnak. De mar az egyiitteles alatt rendszerint valamelyik felnek van mar valakije, akivel a hazassagi kotelek megbontasa utan rogton kozos haztartasra lep. A nagy szam ban rovid ismeretseg utan kotott hazassagok mellett figyelemre meltok a ketlakisagbol szarmazo bontoperek. Ugyanis Sztalinvaros epitesenel igen sok olyan csaladapa volt, aki az orszag kulonbozo teriileterol jott ide. A csaladjukat nem tudtak rogton hozni, itt ismeretseget kotottek mas novel. Amikor azutan lakast kapott - a feleseg nem tudva az itt kialakult helyzetrdl, lejott. Amikor latta, hogy mi tortent, itt hagyta a ferjet, es megindult a bontoper. De mindezek mellett fi gyelemre melto jelenseg az is, hogy az utobbi idoben mind gyakrabban kerik a hazassag felbontasat azon a cimen, hogy a ferj iszik, nozik, hiaba boesatott meg eddig, ferje nem tud, vagy nem akar valtoztatni magatartasan. Ebbol a sok hazas sagi bontasbol kovetkezik azutan, hogy igen magas a gyermektartasi perek sza ma. Osszesen 261 gyermektartasi pert targyalt a birosag 1957-ben. Elkepesztoen 530 Uo. 531 Uo. 15. d majus 9. Tajekoztato jelentes a birosag evi munkajarol ban a 15 evesnel idosebb ferfiak kozott a hazasok aranya 67,6%, mig a noknel ugyanez az arany 74,5% volt. Az evi nepszamlalas. Orszagos atlag 1960-ban ferfiaknal: 71,5%.; noknel. 64,4%. Balazs Jozsef Klinger Klinger

78 magas ez az aranyszam, ha ahhoz aranyositjuk, hogy hany gyermek szuletik Sztalinvarosban."535 Az, hogy nott a nozes" es az iszakossag" miatt kimondott valasok szama, a birosagi elvarasoknak megfelelo iigyvedi beadvanyok beszedmodja mellett valoszmuleg mas okokra is visszavezetheto. A vagyonjogi vitakban peldaul nem volt mellekes, hogy kinek a hibajabol" mondtak ki a valast. Egy iszakosnak" minositett ferjnek igen keves eselye volt arra, hogy foberloi statuszat egy lakasban megtartsa. Ennek koszonhetoen a felperesi beadvanyok szovegeben szamos tulzasra utalo jelet talalhatunk. Az iigyvedi iratokbol kideriil, hogy a felperes altal elmondott szoveget az iigyved ugy alakitotta at, hogy azokat a tenyezoket emelte ki, melyeket a korabeli birosag alapos valooknak" tartott.536 Mig a ferjek a perek soran tobbnyire azt rottak fel felesegiiknek, ha a hagyomanyos" szerepkoreikbol kileptek, addig a felesegek eppen ellenkezdleg. Igen gyakran hivatkoztak peldaul arra, hogy ferjiik nem segit a haztartasban, nem torodik a gyermekkel". Ogy tunik, hogy a ferjek azon panaszait, melyek a felesegek haztartasbeli szerepenek elhanyagolasara vonatkoztak, a birosagok is elfogadtak, mivel az iigyvedek altal keszitett beadvanyokban gyakran elofordultak a feleseg haziasszonyi gondatlansagara" utalo kifogasok.egy ontokent dolgozo ferj felhaborodva konstatalta: Felesegem cedulan kozolte, hogy kosztrol gondoskodott a szamomra, ami egy nagy tal rantottlevesbol allt", tovabba felesegem egyuttelesiink alatt rendetlennek es hanyagnak bizonyult, nem latta el a kotelezettseget, nem fozott rendesen, allandoan tavol volt a lakastol".537 A kovetkezo panasz pedig magaban foglalja, hogy mit vart volna el, illetve mit rott fel bunkent egy hagyomanyos szerepstrukturakban gondolkodo - Sztalinvarosban valoszfnuleg atlagos - ferj a felesegetol: Felesegem a haztartast hanyagul latta el. Nekem uzsonnat soha nem csomagolt [...] A hazimunkaktol irtozott, nem vegezte azokat, es en voltam a hazicseled. En jartam bevasarolni, mosogattam, takaritottam, foztem, csakhogy ot kfmeljem. 6 ezzel szemben a fodraszhoz, kozmetikushoz jart, az utolso idoben meg a mosast is ram akarta tukmalni [...] Hihetetleniil koltekezo eletmodot folytatott, nylonbol volt mindene a nadragtol a harisnyaig. [...] A gyerekekkel egyaltalan nem torddott.7,538 A ferj panaszait az iigyved a beadvany kozeppontjaba allitotta, ami arra utal, hogy a birosagokon ehhez hasonlo panaszokkal helyenkent eredmenyt lehetett elemi. Ugyanakkor a felesegek is - habar ritkan - de bunkent rohattak fel a ferj gyermek iranti erzeketlenseget": A hazassagunk nem sikeriilt, tobbszor kiilonkoltoztem majus...-an ezen hazassagunkbol gyermekem sziiletett [...] Ferjem roviddel a hazamenetel utan elkezdett mergelodni, hogy ot a gyereksiras zavarja, s nem tetszett neki a gyengesegem sem. Ezert majus ho 31-en hazazavart az edesanyamhoz" - frta az egyik beadvanyban egy feleseg iigyvedje, de ebben a beadvanyban is elsosorban a durvasag" es csak masodsorban az erzeketlen- FML VB XXIII/ d julius 26. Tajekoztato jelentes a birosag munkajarol; 15. d m ius szeptember Tajekoztato jelentes a birosag evi munkajarol. c PML XXXI/18. Dr. Tirpak Endre ugyved iratai. fz XXXI/ d. 5/2. 8 FML XXXI/ d. V. Mihalyne. 146 seg" szerepelt bontookkent. Ez arra utal, hogy a birosagokon nem tartottak abszolut bontooknak" ha egy ferj nem alkalmazkodott a megvaltozni latszo csaladi szerepstrukturakhoz, es nem vett reszt a haztartasi munkakban vagy a gyermeknevelesben.539 A statisztikai adatokban az elhamarkodott hazassagkotes miatti valasok" koze a hazassagkotes es a valas idopontja kozott eltelt ido alapjan soroltak be az iigyeket. Azonban ha megvizsgaljuk a konkret valoperes anyagokat, sokkal bonyolultabb kep tarul a szemiink ele. A hazassag elotti egyiitteles Sztalinvarosban mar korantsem volt ritkasag. Emellett sokszor elofordult, hogy a rovid ideig egyiitt elo ferj es feleseg hazassaganak felbontasara csak evekkel a hazasfelek kiilonkoltdzese utan keriilt sor, mivel addig nem tartottak sziiksegesnek a valast. A korabeli bontoperek nem huzodtak sokaig. A birosagi adatok alapjan elmondhato, hogy 1956-ban es az elozo evekben a hazassagi perek 90%-at a kereset beadasatol szamitott hat honapon beliil befejeztek (ezen beliil az osszes per kozel haromnegyedet harom honapnal rovidebb ido alatt), csupan az esetek 1,5%-aban tartott az iigy elintezese egy evnel hosszabb ideig.540 S. Istvanne 28 evesen, 1952 oktobereben kotott hazassagot egy nala ket evvel fiatalabb segedmunkassal, akivel csak 1954 oktobereig eltek egyiitt, azutan kozottiik a hazastarsi viszony megszakadt. Hazassagukbol gyermek nem szarmazott, a ferj fizeteset nem adta haza, mindezek ellenere a valdkeresetet a feleseg csak 1957 februarjaban adta be, mivel akkor mar ket eve egyiitt elt valakivel, aki vel ossze akart hazasodni (a ferj szinten kozos haztartasban elt egyiitt egy masik novel 1955 ota). Ezek alapjan a hazassag igen rovidnek tunik, a valokereset beadasa es a valodi hazassagi eletkozosseg megszunte kozott eltelt ido hosszabb volt, mint a hazasfelek egyiittelesenek ideje. A hazassag felbomlasahoz a feleseg elmondasa szerint az is hozzajarult, hogy a feijet masik varosban levo munkahelyre helyeztek.541 Mindezek ellenere nem tekintheto elhamarkodottnak" a hazassagkotes, mivel a hazasfelek a hazassagkotes elott mar harom evig ugy laktak egyiitt, hogy nem voltak megeskudve. Mindez azt mutatja, hogy egyes eletpalyakban az elettarsi kapcsolatnak nagyobb jelentosege is lehetett a csaladteremtes szempontjabol, mint a hazassagnak. S. Istvanne peldaul 25 eves koratol harom evig elt elettarsi viszonyban leendo ferjevel, akivel a hazassagkotes utan ket ev vel szakitott, majd ezt kovetoen a valas kimondasaig - hazas asszonykent" - ismet harom evig elt elettarsi viszonyban egy ferfival, es valoszinuleg a valoper meginditasara is csak azert keriilt sor, mert uj elettarsaval ossze akart hazasod- 539 FML XXXI/ d. 5/ Klinger Az 1957-es es 1962-es adatokra epulo KSH-vizsgalat szerint a valasok kimonda- sahoz az esetek ketotodeben 1-5 ev kellett, a valasok tobb mint otodeben az eletkozosseg mar 6-10,17%-aban pedig eve megszakadt, ami feltetelezi, hogy az elvaltak tobb mint fele mar tobb mint ot eve nem elt hazastarsi eletkozossegben", ezert igen gyakori volt, hogy a valas ki- mondasakor a hazastarsak mar masvalakivel eltek egyiitt. Ez novelte az elettarsi kapcsolatban elok szsmat, ami nem jelent meg a nepszamlalasi adatokban, mivel a hazassag felbontasaig az elettarsi kapcsolatban elok is hazaskent" szerepeltek, azt kovetoen pedig tobbnyire hamar osszehazasodtak. A valasok okai Az epltoipari vallalatok a sztalinvarosi beruhazasi keret csokkentese idejen bzo munkasaik jelentos reszet Sztalinvarosbol mis epitkezesekre vezenyeltek. 147

79 m.541 A valast tobbnyire a csaladi elet lezarasanak tekintik, holott sok valas nem 'Aegpont", hanem kezddpont" volt az intezmenyesiilt csaladi elet nyomasa alol menekiilok szamara. Eppen ezert legalabb annyira fontos lenne vizsgalni az el- valt nok vagy ferfiak valopert kovetd sorsat, csakhogy a valoperes szovegek erre nem adnak lehetoseget.543 A gyermektelen hazasparok gyakran erveltek a birosag elott a gyermekal- das elmaradasaval", Ez arra enged kovetkeztetni, hogy a birosag szigoru feltetel- rendszerenek megfelelt a csaladok reprodukcios funkciojara epito indoklas. A kotelezd anyasagra"544 valo felkesziiles - vagyis hogy gyermeket kell sziilniuk resze volt es resze a nok szocializaciojanak. Igy az olyan hazassagot, ahol elma- radt a gyermek, diszfunkcionalis hazassagnak tartotta a ferj, a feleseg, a komye- zetiik, sot meg a birosag is. Ferjem attol az idoponttol kezdve, hogy betegseget megtudtam, megvaltozott. Allandoan megalazott, es folyton azt hangoztatta, hogy ez a hazassag nem er mar semmit, mert elobb-utobb meg fogom ot csalni. Szememre hanyta, hogy tobbre becsiilom a gyermeket, mint ot, holott soha en neki szemrehanyast fogyatekossaga miatt nem tettem. Noi mivoltomat sertette az a beallitas, hogy a gyermekaldas a meddosegem miatt marad el, es attol az ido ponttol kezdve, hogy ferjem betegseget megtudtam, osztonosen ereztem, hogy egyuttelesiink a hazassag intezmenyenek igazi celjat nem tudja megvalositani" - adta eld valoperes kereseteben egy asszony.545 Ezzel abszolut bontookkent" tiin- tette fel a gyermeknelkiiliseget, amivel a gyermekkozpontu hazassagfelfogasra epitett. Mas megkozelitesbol a gyermek nelkiili nok sokkal kevesbe szorultak ra a ferjiikre, mivel a sajat keresetiik is altalaban eleg volt az onfenntartasukhoz. Per- sze a valokeresetekben megjeleno hazassagabrazolasokban az sem volt ritka, hogy a ferj a gyermeknevelesben nem segitseget, hanem kifejezetten terhet jelen- tett egy no szamara. Ez igy volt T. Laszlone eseteben is:,,1954. aprilis...-en meg- sziiletett a kisfiam. Ettol a perctol kezdve ferjem feleslegesse valt szamomra. Kis- fiam minden pillanatomat betoltotte. A kisfiam megsziiletese anyagi terhet is jelentett, s igy kozoltem ferjemmel, hogy nem tudok tovabbi osszegeket rendel- kezesere bocsatani. Ferjem a laktanyaban elkezdett kartyazni,546 amihez pedig sok penz kellett. Miutan nem tudtam rendelkezesere allni, a haz lakoitol kezdett 50, 100 Ft osszeget kolcson kemi, amiket vegiil is nekem kellett megadni. Ilyen alkalmakkor mindig csunyan osszevesztunk. Vegiil is szememre rotta, hogy fon- tosabb nekem a gyermekem, mint 6 [...] November 14-en, vasamap este elvitte magaval az utolso filleremet is, ugyhogy masnap a fiamnak meg tejet sem tud tam venni [...] November...-en meghalt a fiam. Bennem osszeomlott minden [...] 1955 nyaran megkisereltiik visszaallitani az eletkozosseget. Harom nap utan veg- legesen rajotttink arra, hogy keptelenseg egymas mellett lefolytatni az eletet. Ma mar el sem tudnam kepzelni az eletet mellette. Vegkepp kiabrandultam belole s egyelore a hazassag gondolatabol is."547 Bar sokan abszolut bontookkent" tiintettek fel a hazassagon kiviili szerelmi kapcsolatot, a hazastarsi hutlenseg" megbocsatasa nem tunik szokatlannak a valoperek alapjan, meg a ferjek eseteben sem. Sot akadt olyan ferj is, aki elturte volna, hogy a felesege hazassagukkal parhuzamosan viszonyt tartson fenn, csak hogy ne valjanak el. Sz. Gabor csak akkor adta be a valokeresetet, mikor a felese ge mar honapok ota egyiitt elt szeretojevel. Elmondasa szerint: Felesegem eros harcot vivott magaval, az ketsegtelen, mert nem tudta eldonteni, hogy fellangolo szerelmenek eljen-e vagy kitartson gyermekei es azok apja mellett. Felesegem odaig jutott, hogy majus ho 23-an megmergezte magat es Budapest-Sztalinvaros kozotti utvonalon hazajoveteliink alkalmaval kozolte, hogy nem sok oromom lesz a visszatereseben, mivel megmergezte magat." Ennek ellenere meg honapo- kig egyiitt elt a ferj es feleseg, holott a ferj tudott felesegenek hazassagon kiviili kapcsolatarol.548 Persze a leggyakoribb bontook Sztalinvarosban is a szeretotartas volt. Ezek a kapcsolatok az esetek tobbsegeben tobbnyire nem hirtelen fellangolasok", vagy in flagranti miatt kialakult konfliktusok, hanem gyakran tobbeves - hazassag melletti, a hazastars tudtaval fennallo - viszonyok, sok esetben mar egyiittelesek voltak. A bontopert nem mindig a megcsalt" fel kezdemenyezte, de ha 6, akkor tobbnyire mar csak akkor, ha hazastarsa nem elt vele egy haztartasban, vagy mindenkeppen el akarta hagyni. A hazassagok felbontasara gyakran csak akkor keriilt sor, mikor a mar kiilon-kiilon elettarsi kapcsolatban elo hazastarsak egyike ugy ddntdtt, hogy ujra akar hazasodni. Az ebben az idoszakban eld-eldfordulo bigamianak" is elsosorban ez volt az oka, mivel a hazasulok ugy gondoltak, hogy az orszag masik feleben kotott hazassaguk nem fog feny cleriilni akkor, mi kor Sztalinvarosban valas nelkiil ujra hazassagot kotnek.549 Ugy tunik, az al- kalmi felrelepes" a hazassagokon beliil, illetve a birosag szemeben az egyik leg- bocsanatosabb" bunnek szamitott, mivel emiatt a fennmaradt bontoperek dokumentumai koziil egyikben sem kezdemenyeztek valast. Sok esetben ennek nyilvan az a magyarazata, hogy a gyermekes nok - annak ellenere, hogy sokan koziiluk dolgoztak - anyagilag ki voltak szolgaltatva ferjiik- nek. Ugyfelem ferjenek jelenlegi kilengeseit - ha nem is szivesen egyenlore el- nezi, azokat megbocsatja es varja, hogy a feije radobbenjen arra, hogy a harom gyermek mellett van a helye."550 Mas esetekben a lakas a ferj neven volt, ezert a feleseg valaszthatott, hogy gyermekeivel az utcara megy vagy elturi ferje maga- tartasat. Kiilonosen igy volt ez, ha a Sztalinvarosban munkat vallalo ferfiak elso- sorban lakasszerzes celjabol nosiiltek. Meg egy par esetben, legutoljara de- cember elejen kertem, kdnyorogtem, magamat megalaztam, ferjem minden 542 FML XXXI/ d. 1/ Ezt a kerdest vizsgalta inteijuk alapjan: Goode 1965.; valamint kulturalis antropologiai szempontbol ezt vizsgalja Simpson A fogalomrol lasd Gordon FML XXXI/ d. 2/ Sorkatonai szolgalatat toltotte FML XXXI/ d. 548 FML XXXI/ d. 5/ Persze ez valoszlnuleg elo is fordult, de a blrosagi es rendorsegi anyagokbol csak a..teuen ert bigamiak deriilnek ki, a halalukig - jogilag - bigamiaban elo emberek tortenetei nem. 550 FML XXXI/ d. 149

80 pillanatnyi szexualis vagyanak eleget tettem, de ismet semmit sem tett, hogy helyrealljon a csaladi eletiink. [...] Ma mar ugy latom, ennek a hazassagnak erkol- csi tartalma ferjem reszerol nem volt megalapozott. Az a par honap, amit harmo- nikusan egyiitt eltiink, a fiatal nonek elso varazsa volt csupan. Mikor elszallt, az uj szereto hatasa, a belso hazaselet meghittsege helyett csak nyug lett szerelmem csupan. A lakas mar megvolt, most a kovetkezo feladat az lett, hogy tolem mi- kent lehet megszabadulni. Az eszkdzok nem voltak fontosak, csak botrany ne le- gyen belole. Az nem is lett, csak en lettem osszetorve lelkileg, megalazva, szepen elklildve, es soha vissza nem fogadva" adta elo beadvanyaban panaszait egy lakasszerzes celjabol Sztalinvarosba csabftott feleseg.551 A valasok okakent a szakirodalomban leggyakrabban a nok keresotevekenyseget emlftik. Ezzel szemben a bfrosag ele terjesztett valookokban a bfrosagi elva- rasok miatt ez egyaltalan nem jelentkezik.552 A felesegek anyagi kiszolgaltatottsa- ga szinte teljes volt abban az esetben, ha nem dolgoztak, vagy nem talaltak munkahelyet. Ez nem azt jelentette, hogy nem voltak, es idonkent nem tortek fel- szfnre konfliktusok ezekben a hazassagokban, hanem azt, hogy ezek a konfliktu- sok az esetek tobbsegeben a feleseg beletor6desevel" vegzodtek, igy igen ritkan keriiltek bfrosag ele. Zs. Elememe is ezek koze az asszonyok koze tartozott, meg- is ugy abrazolta, szamara a vilagnezeti kiilonbsegek jelentettek a legnagyobb ter- het. En fiatalnak ereztem magam s szerettem volna neha emberek koze menni, tancolni, szinhazba jami. Ferjem otthonfilo volt, nem lehetett kimozdftani hazul- rol, es azt kfvanta, hogy en is mindenrol mondjak le. [...] Emiatt nem tettem szemrehanyast, s csak egyre jobban ereztem, hogy hazassagunk nem sikeriilt, s nem orom mellette az eletem. Azonban benne nemcsak ferjemet, hanem gyerme- kem apjat is lattam, ezert tisztaban voltam azzal, hogy minden aron tumom kell, s eletemen nem tudok valtoztatni. A forradalom utan ferjem magatartasa meg zsamokibb lett. Most mar megtiltotta, hogy edesanyam templomba jarjon, arrol mar szo sem lehetett, hogy en is elmenjek. Fiat nem engedte ugyancsak temp lomba, s megtiltotta, hogy nagyanyjaval egyiitt imadkozzon. O nem tartozkodott vasamap sem odahaza a delelotti orakban, azonban miota a telefont bevezettek, kontrollalta, hogy otthon vagyok-e, nem mentem-e templomba. Ez a megalazd helyzet eletemet egyre jobban elkeserftette, s egyre "jobban elhidegftett a ferjem- tol. Egyre jobban csak az onkenyurat lattam benne s nem a ferjemet. A kisfiam rettegett az apjatol, es az sosem mutatott iranta apai szeretetet. Kifele nem mutat- tam, hogy bankodom, bar joszemu ismeroseim nyomban eszrevettek, mar ben, hogy hazaseletiink koriil komoly bajok vannak. Engem januar...-en ra- cionalizaltak a Sztalin Vasmu Beruhazasi Fomemoksegetol, s akkor otthon ma- radtam. Ettol kezdve a sorsom kedvezotlen fordulatot vett. Ferjem szememre ve- tette, hogy en nem keresek, s 6 kenytelen eltartani engem es edesanyam is, ermek kovetkezteben feltetlen engedelmesseget kovetelt. Amfg dolgoztam, akkor is 551 FML XXXI/ d. Sz. Adamne. Az eset kapcsan sziiletett dokumentumok elcg meggyozoen bizonyitjak a feleseg verziojat, meg akkor is, ha az pusztan a birosag meggyozesere sziiletett konstrukcio eredmenye. 552 Klinger Andras is megfigyelte, hogy nines jelentos kiilonbseg akozott, ahogy a kereso es eltartott nok ervelnek valasi indoklasaikban. Klinger azon az allasponton volt, hogy mivel 6 keresi a tobbet, azert ot illeti meg a paran- csolas joga aprilis ho 25-en rajtakapta a fiat, hogy nagymamajaval egyiitt imadkozik. Ekkor irgalmatlan jelenetet rendezett, es kijelentette, hogy nem turi, hogy a gyerek imadkozni tanuljon, s helyesebben tenne, hogy edesanyam sem imadkozna, sem nem jarkalna templomba. Ezt a heves jelenetet az kovette, hogy ferjem kijelentette, ha nem tetszik nekiink, amit 6 parancsol, akkor az edesanyam is, en is elmehetiink. Kozoltem, hogy nem tetszik nekem elkepzelese. Erre felkert, hogy en is tavozzam. Majd hozzatette, hogy egesz nyugodtan elmehetek, mert 6 penzert kap maganak masik not, kurvat is. A vegen felkertem, hogy ezek utan hagyjon beken, erre kiment a masik szobaba, s ott aludt. Ezota eliink kiilon s nem allitottuk vissza az eletkozosseget. Az egymassal szembeni viszonyunk a paran- csolason es engedelmessegen alapult az intimebb kapcsolatok teren is." Az asszony ket hettel azutan, hogy az iigyvedje rogzftette a tenyallast, visszavonta a bontopert, amiben valoszfnuleg kozrejatszott a ferje idokozbeni fellepese is.553 Ezzel szogesen ellentetes, emancipaltnak" tekintheto magatartasmintak is megfigyelhetok egyes valoperekben. O. Gyorgyne ugy abrazolja magat, mint aki szakftott a sziilei altal kozvetftett hagyomannyal es a szerelmen, egyenrangu partnerkapcsolaton alapulo hazassag mellett dontott, mikor elvalt ferjetol. Tehet- te ezt azert is, mert iskolazottabb volt, mint Zs. Elememe, tovabba viszonylag stabil allassal rendelkezett, raadasul a valas idejen mar megvolt uj jovendobelije is. Az iigyvedi irodaban felvett tenyallas szerint szamara a hagyomanyos ferj-fe- leseg szerepkor elviselhetetlen volt. Ferjem konyvelo volt, amikor hozzamen- tem sziileim kfvansagara. Egyetemre akartam menni, azonban erre nem nyflott lehetoseg, ezert sziileim ugy hataroztak, hogy menjek ferjhez. En elvegeztem egy rontgenasszisztensi tanfolyamot, amit elkezdtem mar a hazassagkotes elott, s utana is folytattam. A tanfolyam befejezese utan otthon maradtam, es csak haz- tartasi munkakkal foglalkoztam. Nem szerelem vitt tehat ferjemhez. Vele hata- rozottan kozoltem, hogy csak addig leszek mellette, amfg talalok valakit, akit szerelemmel tudok szeretni, s akkor otthagyom. Ezt 6 tudomasul is vette. Hazas eletiink ennek kovetkezteben pokoli volt, bar ferjemmel jo baratok vagyunk. A kozeledeset soha nem vettem szfvesen, sot vartam, hogy koztiink minden erint- kezes megszakadjon. [...] Hazassagunkbol ket gyermek sziiletett. [...] Allando ne- zetelteresek voltak kozottiink, a gyerekek csak veszekedest hallottak. A nezetel- teres fo oka tobbnyire anyagi termeszetu volt. Ferjem kezelte a hazikasszat, es nekem mindeg csak kosztpenzt adott, amibol sose tudtam kijonni. Ferjem amator radios volt, es minden percet annak szentelte. Hazajott, rogton a radioval kezdett foglalkozni. A gyerekekkel nem jatszott, velem nem jott sehova. Ha valahova el szerettem volna menni, kiildott egyediil, 6 azonban nem jott velem. Ez lassan- kent egesz eltavolftott tole. Ma mar ott tartunk, hogy 27 eves koromban fizikai undorom van ferjemtol, es nem tudom elkepzelni tovabbi eletemet mellette. Fer jem egyebkent korrektiil viselkedett. Nem ivott, nem nozott, nem kartyazott s a koriilmenyekhez kepest iparkodott rendes lermi. De beleszolt mindenbe es aka- ratat ram kfvanta eroszakolni. [...] A hazassag felbontasa utan ujabb hazassagot 553 FML XXXI/ d. 5/

81 kfvanok kotni. Ferjemmel kozoltem, hogy nem tudok olyan helyzetef elkepzelni, hogy hozza visszamenjek. A gyerekeket mindenkeppen szeretnem magamnak. [...] Ferjem ez ido szerint a debreceni idegklinikan van."554 A hazassagokon beliili intim szfera igen keves forrasban jelenik meg. A valo- pcrekben a felek olyan titkokat is elmondtak a bfrosag elott, amelyek egyeb- kent semmifele forrasban nem szerepelnek. A valoperes anyagokbol, azok be- szedmodjabol - neha csak mozaikszeruen es attetelesen - kikovetkeztetheto, hogy a hazasfelek a nemi kapcsolatban mit tartottak normalisnak" vagy attol el- teronek. A,, vermes termeszetu" ferjektol szenvedo felesegek ugyantigy artiku- laltak kifogasaikat, mint a kicsapongo" felesegektol gyotrodo ferjek. Ugyan- akkor a szexualis eletbeli problemakat felvonultato bontookok mogott sokszor vagyonjogi vitak huzodtak meg. Sz. Sandome sajat felrelepeset ferje szexualis magatartasaval magyarazta: "20 eves voltam ekkor [a hazassagkoteskor], mig ferjem 28 eves. Ferjem igen ver mes termeszetu volt, allandoan szexualis kielegiilest keresett, ami nekem igen nehezemre esett. Gyakran kovetelte, hogy noi betegsegem idejen is legyek az ove, s igen goromba volt, amikor ezt megtagadtam. [...] Elso gyermekiink meg- sziiletese utan teljesen kiabrandultam belole, s szerettem volna elvalni mar akkor tole, mert boldogtalan voltam mellette. Ferjem erre mindeg csak a kielegiilest ke- reste, s nem volt tekintettel ram. Kieroszakolta a masodik gyermeket is. Fogos mutettel jott vilagra, s kb. egyhetes gyermekagyas voltam, amikor ferjem mar ko- zosiilni akart velem. Igen haragudott, amikor ezt megtagadtam tole. Emiatt al- lando lett a veszekedes. Minel jobban kozeledett a ferjem, ez szamomra annal ki- abrandftobb volt. Ferjem eroszakos fellepese kovetkezteben meg ketszer teherbe estem, de mindket alkalommal koveteltem a terhesseg megszakftasat, mert ez nem a szerelem gyumolcse lett volna, hanem csak osztonei kielegfteset kereste. [...] Ferjem nem volt iszakos. Jozan, dolgos ember volt. A veszekedes kizarolag nemi telhetetlensege miatt volt. En nem dolgoztam mellette, bar szerettem volna, hogy ez kikapcsolodast jelentsen szamomra. A keresetet hazaadta februar ota onallo lett, s szepen keres. Egy honapja nem ad egy fillert sem, ezzel akar ter- rorizalni. Ferjem megkeres havonta Ft-ot.555 Ennek ellenere otthagyom, mert mar nem birom ezt az eletet, s inkabb elmegyek dolgozni, hogy megkeres- sem a magam kenyeret. En lelenc-gyerek voltam, s ferjem mindeg ezt vagdosta fejemhez, s ezzel lelkileg teljesen megtort. [...] Bar furcsan hangzik, mint nonek nem volt egy olyan ejszakam, amikor mint no, kielegitettnek ereztem volna ma gam es boldognak. A nyaron megtetszett nekem egy nalam fiatalabb egyen, akit ugy ereztem, hogy szeretni tudnek, mert jolesett a gyongedsege. En ezt kozoltem 554 FML XXXI/18, 6. d. 5/16. A KSH 1957-es, 1962-es adatokon alapulo felmeresenek megallapi'tasai szerint a foglalkozasi statusz alapjan legfobb elteres az volt, hogy a bontoperek soran a szellemi foglalkozasu hazasfelek leggyakrabban mas szerelmi kapcsolat" megletere vagy elhidegulesre ivatkoztak, a fizikai munkat vegzoknel viszont vezeto valookkent az iszakossag" szerepelt. A kct hazasfel muveltsegbeli kulonbscgci - a bfrosag es a vizsgalat vegzoi szerint - eros hatist gyakoroltak a valasok okaira: ha a ferj iskolai vegzettsege magasabb, mint a felesege, a leggyakoribb valook szerelmi kapcsolat letesftese" vagy elhidegiiles" volt. Amikor a feleseg iskolazottsaga niagasabb, leggyakoribb valook a durva banasmod miatti elhidegiiles. A valasok okai Ez 1957-ben koriilbelul az atlagkereset haromszorosa. 152 a ferjemmel, azzal, hogy eszembe sem jutna ket gyermekem elhagyasa, de tetszik nekem az illeto. Erre ferjem brutalisan nekem esett es agyba-fobe vert, hogy na- pokig latszottak rajtam az iitesek nyomai. Masnap azt mondotta, hogy elutazik egy hetre, es csinaljak, amit akarok. El is utazott, es en azalatt valoban joba lettem az illetovel. De par nap mulva ferjem es a gyerekek utan utaztam. Ettol kezdve ferjem megvaltozott, allandoan szemrehanyja es kurvanak nevez. Nem tart nor- malisnak, hogy el akarok valni, mert nala a penz lett a mindenhato, es el sem tudja kepzelni, hogy a penzen till melyebb erzesei is lehetnek valakinek." A ferj allitasa szerint, aki beadvanyaban a problemat vagyonjogi kerdesek fele terelte: Bar nem tartozik szorosan e problemahoz, megemliteni kfvanom, hogy nemi eletiink mindossze abbol allt, hogy hetenkent ketszer kerestem nala kielegiilest, s ez nekem teljes mertekben elegendo volt. [...] a tobbi is minden ha- zugsag."556 A valoperekben sziiletett beadvanyokbol tehat sok esetben nem az deriil ki, hogy milyen volt a hazasfelek szexualis elete, hanem az, amit a kozvele- meny vagy a bfrosag erkolcstelennek" tartott, ezert bontookkent lehetett han- goztatni. A kiilonfele vadak, amiket a valoperben reszt vevok felhoztak egymas ellen, nagyon sokszor csak azt a celt szolgaltak, hogy a valas utan a lakashasznalati jo- got ne a masik fel kapja. IJgy tunik, hogy az iigyvedek a felesegek kepviseleteben hajlottak arra, hogy a szexualis kiszolgaltatottsagot helyezzek beadvanyaik ko- zeppontjaba, ami arra utal, hogy elkepzelheto volt: a bfrosag ezek alapjan az asszony javara dont.557 Egy feleseg a beadvanyaban hosszasan ecsetelte ferje dur- vasagat, es csak ezek utan deriilt ki, hogy nem egyszeruen valast akar, hanem ferje kitiltasat a lakasbol. Az alabbi beadvanybol - akarcsak a fentebb idezettbol - kideriil, hogy a felesegek es ugyvedeik beadvanyaikban alapveto jognak tartot tak, hogy a nok a hazassagban kiegyensulyozott nemi eletet eljenek. Ennek hia- nyat a hazassag diszfunkcionalitasakent tuntettek fel, meg akkor is, ha a sztereo- tfpiak szerint a fennallo hazassagok tobbsegeben a nok szexualis magatartasa alarendelodott a ferj akaratanak, ezert nem volt kiegyensulyozott. Szamos, a bf rosag ele beterjesztett keresetben - fiiggetleniil a korabeli prudsegtol - a hazas sag egyik alapelemenek szamftott a harmonikus szexualis elet. Mint ahogy az lenni szokott, a sziileimnek megfgerte a leendo ferjem az es- kiivo elott, hogy nagyon fog ram vigyazni, jo lesz hozzam. [...] Eskiivo utan a naszejszakan ugy viselkedett, mint egy falusi meszaros. Erosen gorombaskodott, igen durvan nekem esett, mint egy kiehezett tigris a husnak eves volt ak kor, en 19 sem voltam. Minosfthetetlenul szidalmazott, hogy»hogy lehet valaki ennyire szuk, hogy en milyen iigyetlen vagyok.«nem tudhatom, mit vart egy szuz, falusi, szolidan, szerenyen nevelt fiatal lanytol. En neman turtem, gondol- tam kezdodik az asszonyi sors. [...] Edesanyam keret, hogy vigyazzon, ha mar dolgozom, ne legyen mindjart gyerek. Ferjem erre azt valaszolta:»en jol akarom magam erezni, nem vigyazok!«[...] Szoval hazassagunk elso heteben mar olyan ODD rivll AAAI/ lo. /. a. o/ I.,. i, 557 Bar a hazassagon beluli eroszak jogi fogalmat valoszfnuleg nem is ismertek, a va op seiben megis az egyik leggyakoribb bontookkent ezt szerepeltettdk a jogi epvise 153

82 volt a hazaseletem, hogy ejfel fele hazajott [...] minden szo nelkiil ramfekiidt, en persze megijedtem, 6 elvegezte»ferji«kotelesseget es aludtunk. Reggel aztan megvallotta igen szegyenlosen, hogy 6 bizony kartyazott az ejjel. [...] Amikor megsokallottam, bevallotta, hogy bizony az a regi tarsasag is hianyzik neki, nem tud mardl holnapra lemondani rdluk. Hazassagunk elso heteiben kertem ot, hogy menjlink setalni. Gyonyoru majus este van - 19 eves voltam, tele a szep iranti vaggyal. Erre a keresre vegtelen gunyosan elkezdett kacagni, es azt mond ta/ hogy 6 nem romantikus lelek, fekiidjiink le. [...] a valosag az volt, hogy vagy edzesre jart, mivel aktiv futballista volt, vagy sportiilesen volt, egyszoval mindig volt ra oka, hogy otthon ne legyen. Semmit az egvilagon nem tdrddott velem, sem azzal, hogy illene valamit segiteni is a haztartasban. [...] Barmennyire nines kedvemre, de megis el kell mondanom, hogy bizony kenytelen voltam nogydgyaszatra jami panaszokkal. De amikor elmondtam, hogy hogyan es hoi faj, mindeniitt az volt az elso kerdes, hogy»nem tul eros a ferje magahoz?«azota bizony tudom, hogy ez sajnos igy van. Azonkfviil szor- nyu, sajatos szajszaga van, sohasem mos fogat, ha erre kertem, megvert. Nagyon hortyog. [...] Nem egyszer kijelentette nekem, hogy neki sziiksege van a lakasra, menjiink el. Irj anyadnak, mondta, es vigyen haza benneteket. Ha nem mesz, valogatott kinzasokkal eliildozlek a lakasbol. Nem fog latszani raj tad semmi, de nem fogod kibimi, ugy fog fajni - nem fog a rendorseg beleavatkozni, nem ved meg. Laka- son beliil azt csinalok veled, amit akarok. Te nem vagy ember, allat vagy, es en ugy fogok banni veled, mint allattal. Ha van okom ra, ha nines, en kinozni fog- lak. Nekem a lakasra sziiksegem van. A 12 eves kisfiam megtalalta az egyik noje levelet (Mellekelve van). Ez a szomoru helyzet, hogy megis kenytelenek vagyunk egy fedel alatt lenni ilyenek utan is. Azt mondta nekem tobbek kozt, hogy majd en kitagitalak, ne felj, hogy elrothad mindened, mar keszitem hozza a szersza- mot. Ezen kfvul papfrt nem biro buntenyt kovetett el ellenem. [...] Kerem, hogy a fenti elmondottak alapjan - es mivel o a csaladja reszere kap- ta ezt a lakast, nem a sajat reszere - siirgosen tiltsak ki a lakasbol."553 Az iigyvedi beadvany megsziiletese utan maga a feleseg tavozott a lakasbol, ami arra utal, hogy fenti allitasai nem esak az iigyved altal osszeallitott szovegben alltak meg a helyiiket. A ferjek beadvanyaiban esak elvetve szerepelt, hogy nem ereztek kiegyensu- lyozottnak hazassagon beliili szexualis eletiiket, holott valoszinuleg ez sem volt ritka. Sokkal gyakoribb volt, hogy a ferjek felesegiik lederseget" vagy haztar- tasbeli hanyagsagat" emeltek bontookkent elso helyre, mint ahogy azt Cs. Vince is tette beadvanyaban: midon en a hazassagot megkdtottem, elotte not nem is- mertem, es a hazassaggal kapcsolatban megvoltak es megvannak a magam erkol- csi elvei. Ezen elveimbol kifolyolag serto es banto volt szamomra, hogy felese- gem nem restellt kombineban kihajolni az ablakon, es nem atallott munkahelyen, ahol ferfi munkatarsak is voltak, fiirdoruhaban dolgozni. [...] Nemtetszesemet nyilvanftottam tobb esetben, hogy szallashelyiinkon nyitott ajto mellett az agyon 558 FML XXXI/ d. V. Mihalyne. 154 kombineban fekiidt. Itt figyelembe veendo, hogy ugyanebben a lakasban ferfi- szallashely volt. Mi a lakasnak a konyhajaban laktunk es a szobaban rendszere- sen hat-het ferfi tartozkodott. Mint fiatal ferj, akinek eleteben a felesege volt az elso no, kozeledni kivantam felesegemhez, aki azt rendszeresen elharitotta, azt mondvan, hogy ehhez en nem ertek, es igy nem tudom, hogy a hazasfelek kozott ez legfeljebb havonta ket alkalommal szokott megtortenni. [...] a felesegemet ott- hagytam, azonban erre a mar eloadottakon kivul sulyos okom volt, tobbek kozott az, hogy a felesegem rendetlen volt, elhanyagolta a haztartasi munkakat es igen gyakran szamomra nem fozott. Felesegem tobb izben kijelentette, hogy azt tartja kovetenddnek, amit neki a novere, es nem amit en mondok. Amikor mar lattam, hogy teljesen remenytelen, hogy felesegemmel kiegyensulyozott, bekes, komoly erkolcsi alapokon nyugvo hazaseletet elhessek, kenytelen voltam ez felszamolni. Szerettem volna, ha egyuttelesiinkbdl gyermek sziiletik, azonban ez ellen a fele segem a legerelyesebben tiltakozott."559 Ezek szerint a birosag szemeben egy ha- zassag megromlasat a ferj szemszogebol jobban jelezte es a valast inkabb indo- kolta az, hogy egy feleseg nem foz", mint az, hogy nem bujik agyba a ferjevel". Szinten elfogadhato bontooknak tunhetett a birosag szemeben az eletforma- beli kulonbsegekre hivatkozas, ami egy rokoni osszetartast" idealisnak tarto falusi sziiletesu feleseg, es egy varosi sziiletesu ferj - reszben iigyved altal konst- rualt - konfliktusaban igy jelent meg: A hazassagkotest koveto ket hetig a ha- zaseletiink nyugodtnak, rendezettnek volt tekintheto. Engem esak az zavart es nyugtalanitott, hogy a felesegem magaval hozta L. Laszld es neje N. Juliannat, akik mindketten munkanelkiiliek voltak es az o eltartasuk az en vallamra nehe- zedett. Ezen tulmenoleg felesegem a haztartasunkba hozta noverenek, J. Janos- nenak 2 eves, Janos nevu gyermeket is."560 A lakas hamarosan tomegszallasszeru kinezetet kezdett olteni, es a ferj nyugtalansaga" odaig fokozodott, hogy rovide- sen elvalt felesegetol. A foglalkozasi statuszbol eredo elteresekre igen ritkan hi- vatkoztak a valokeresetekben, annal gyakoribb volt, hogy a falusiasnak" vagy elmaradottnak" itelt normakat a varosias" eletvitellel allitottak szembe. Ennek nem feltetlenul az volt az oka, hogy a hazassagokon beliil szamos valodi" konf- liktust okozott a hazasfelek eltero eletformaja, sokkal inkabb az, hogy az allami szervek elvarasainak megfelelt, hogy a valokeresetek egy resze alkalmazkodott a hivatalos szervek altal is propagalt varosi" kontra falusi" eletforma diskurzus- hoz.561 A lakaselosztasi rendszer, a ferfiak magasabb jovedelme es a gyermekek sza mos olyan hazassagot tarthattak ossze, melyek mas koriilmenyek kozott valoszi- nuleg megszuntek volna. A hazassagbomlas jogi es spontan folyamata kozti kii- lonbseg, a valas es elettarsulas jogi eljarasokat mellozd, spontan megoldasanak tendenciaja osszefuggesben a nok onallo jdvedelmevel es az urbanizaltabb viszo- nyokkal tovabb erosodott. A magas valasi szam ellenere az 1960-as nepszamlalas szerint Sztalinvarosban az elvaltak aranya a nepessegen beliil a ferfiaknal 1,2%, 559 FML XXXI/ d. Cs. Vince. 560 FML XXXI/ d. 5/ A varosi" es falusi" eletforma hivatalos szembeallitasaval reszletesen foglalkozom az I. fejezet 3. alfejezeteben. 155 s

83 noknel 2,3% volt.562 Ez az elvalasokat koveto gyors ujrahazasodasokra utal, ami csak ugy kepzelheto el, hogy a jogilag hazas szemelyek meg valasuk es az azt koveto gyors ujrahazasodasuk elott masvalakivel elettarsi kapcsolatot letesitettek. A valasok jelentbs reszet ujabb hazassagkotes kovette. Az elvalt ferfiak gyakrabban hazasodtak ujra, mint az elvalt nok. Az 1955-os hazassagi statisztikak alapjan megallapithato, hogy az ujrahazasuloknak, illetve az elvaltaknak az osszes hazassagkotesekben elfoglalt aranya 1955-ben szamos europai orszaghoz hasonlitva, mindket nemnel Magyarorszagon volt a legmagasabb.563 Magyarorszagon es azon beliil is kiilonosen Budapesten es az iparvarosokban igy Sztalinvarosban is a valas joval korabban valt a csaladok eletet strukturalisan meghatarozo tenyezove, mint Europa szamos mas orszagaban. Ennek egyik alapveto oka a hagyomanyosnak tekintett szereprendszerrel kapcsolatos problemak kozul feltehetoleg az volt, hogy a felgyorsult urbanizacio es iparosodas hatasara a megvaltozott kornyezethez a hagyomanyos feladatok (elsosorban a ferj es a feleseg szerepei) nem tudtak olyan gyorsan alkalmazkodni. A valasok szeles koru elterjedese es fokozatos elfogadasa hozzajarult ahhoz, hogy a csaladok funkcioirol kialakult kep megvaltozzon. Ugyanakkor a valas negativ megitelese - ami a birosagi gyakorlatra is kihatott - tovabbra is sza mos akadalyt gorditett az ele, hogy az inkongruens csaladi viszonyok jogilag is ertelmezheto kapcsolatokka valjanak. A valoperekben konstrualt patriarchalis" ferji es tulzottan emancipalt" noi szerepek iitkozese a mindennapokban valoszinuleg korantsem volt olyan eroteljes konfliktusokkal terhelt, mint a birosag altal a peres felekre kenyszeritett beszedmodban. Ugyanakkor a ferji felsobbrendusegre vagy partnersegre epiild hazassagokban rejlo osszeiitkozesek melyen az huzodhatott meg, hogy a jovedelmiiket egyre inkabb kiilon-kiilon megszerzo csaladtagok eltero fontossagi sorrendet tulajdonitottak az egyes elemeknek a csalad eletformajaban es a fogyasztasi sziiksegletek kielegitese teren. A birosagok valoperes gyakorlata azonban- a hazassag funkciojarol alkotott korabeli elkepzelesek miatt nem tette lehetove, hogy a valoperben reszt vevok a valast hazassaguk termeszetes kovetkezmenyekent vagy eletiik uj fejezetet megnyito jogi eljaraskent abrazoljak. A valasok szamanak emelkedese igy valt a hivatalos beszedmodban az urbanizacio, iparosodas vagy eppen a modemizacio eredmenyekepp szethullo" csaladok szinonimajava. Ezzel szemben a vala- sok szama elsosorban azert nott, mert a hazassagrol alkotott statikus kepnek egy re kevesbe felelt meg a mobilabb tarsadalomban a csaladok szerkezete es a csa ladtagok egymas kozotti, folytonosan valtozo viszonya. Ezt a megkozelitest szelesiti ki Nigel Rapport antropologus, amikor azt irja, hogy a tomeges tarsadalmi mobilitas es migracio koraban az otthon vagy a csalad fogalma sokkal jobban megragadhato a maga folytonos mozgasaban, atalakulasaban, mint statikus fogalomkent.564 A Sztalinvarosba bevandorlo, 1950-es evekben hallatlan merteku tar sadalmi mobilitason keresztulment csaladok sokfeleseget es folytonos valtozasat a dinamikus szemelykozi kapcsolatok (elettarsi viszony, valofelben levo hazasok) jellemeztek, szemben a hivatalosan is tamogatott jogintezmenyekkel. Az allami ujraelosztas rendszere ugyanakkor arra osztonozte az elvaltak varosanak" lakoit, hogy dinamikusan valtozo viszonyaikat lakaskereskor vagy munkahelyiikon statikuskent abrazoljak. A valoperek soran a hazassagaikat ugyanezek az emberek kenytelenek voltak ugy leimi, hogy bertne az idilli, valtozatlan allapotot hirtelen felboritotta valami varatlan vagy devians" cselekedet, ami megvaltoztatta a statikus allapotot, ez pedig a hazassag megromlasahoz vezetett, legyen az egy szereto, a ferj iszakossaga es durvasaga vagy a feleseg konnyuverusege as nepszamlalas. Fejer megye. KSH A vizsgalatba bevont orszagok: Ausztria, Belgium, Bulgaria, Csehszlovakia, Franciaorsz^g, Magyarorsz6g, Olaszorszdg, Hollandia, Portugalia, Svedorszdg, Svajc, Anglia es Wales, Jugoszlavia ben Magyarorszagon az elvalt ferfiak hazassagkotesei az osszes hazassagkotesekbol 12,2%-ot, mig az elvalt noke 9,8%-ot tettek ki, szemben a vizsgalatba bevont 13 europai orszag 6,7, illetve 5,8%-os atlagaval. Ha a vizsgalatba bevont Olaszorszagot es Portugaliat nem szamftjuk (mivel ebben a ket orszagban a valas Hberalizalasa joval kesobbre teheto), akkor is 7,4, illetve 6,5 /o-os atlagot kapunk, ami joval alacsonyabb a magyarorszagi erteknel. Egyediil Ausztria az az orszag, ahol az elvaltak ujrahazasodasi aranya megkozeliti, a nok eset6ben pedig meg is haladja a magyarorszagi adatokat. Pallos-Vukovich A valas europai torteneti osszehason- 'jo vizsgalataban rendre visszater, hogy a valasok emelkedeset az urbanizacioval es a nok emanopaciojaval osszefiiggesben vizsgaljak: Chester Rapport Ugyanennek a tarsadalomkepnek az egyszerusitett adaptaciojakent is ertelmezhe to Kemeny Istvan frasa, aki a haboru utani munkassagot foldrajzi es tarsadalmi mobilitasa mia uton levok hatalmas tabora"-kcnt abrazolta. Kemeny

84 III. A nott" varos 1. A Kesdobalo es az Arany Csillag: kocsmak a szocialista varosban Ez itten a biife. Benne kiszolgalok. Ez fozi a kavet, hajtja a daralot, az meri a rumot, ez mossa fel a vert, kanalat is lyukaszt biztonsag okaert. A tobbi mind vendeg. Az ott fankot eszik, az a pohart lopja, azok egymast verik. Emitt most taposnak a pincer belebe. Ez itt orvosert fut. A ter neve Beke." (Reszlet egy 1954-es Sztalinvarosrol szdld anticsasztuskabdl")565 kaoadodlvs?isz k"l! h'tv%i nytizs &- P nyvds mes b6d& teherautokra apaszkodtak folfele az akkor meg rngyen szallitott emberek. Sziirkek voltak es akarf B 3 pufa}kaif an' S^sizmaik sarosak, porosak. A lany huzddozott, nem rt bemenm velem a Kesdobaloba, amely hosszan nyult el a tulso oldalon Piros es poros csereptetd alatt gurmyasztott kopott ajtajaval, racsos ablakaval kife- eiatbcstsak lombtalan'suhanc nyarfak alatt. Egy kis sum borostas emberke bombolte: >>Csupa kdnny a szobam.«pedig nem is volt szobaja. Emeletes agyakkal megtdmott barakkban lakott a Radarban." l 'U 'iaz 'dez6t,gfy 1A980'as tanacsi palyazatra bekiildott, visszaemlekezo" noveldnalszlrmaf-k',a szer SztaHnvaros leghirhedtebb kocsmajanak, a Kesdobaonak a kepet igyekszik felelevemteni, nem kis mertekben alkalmazkodva a hivatalos dvarasokhoz. A magat a visszaemlekezd szerepkorebe helyezo szerzo a k csma3? 6-3 *^'Zdrzavar' maj'd r5 t5n a devians" szerepldkkel teli lcocsma abrazolasaval kezdi. Ezt kovetoen felbukkan a varos elso befeiezett" utcaja, a Majus 1. utca a maga elokelonek szamito lakdival, az ujsagirokkal. A zsufolt noi szallas es az ezzel szemben alio falu, az Ovaros, nyugodt, csaladias" 565 FML XXIII/ d. 566 XXIIK50 ' 60-. d as keletkezesu visszaemlekezd novella", amit az Ifiu varosban elek amu irodalmi palyazatra kuldtek be Solus eris" jeligdvel. 1 varosban 158 hangulataval. Majd a fohos az igazgatosagi ebedlo egeszen mas vilagot jelkepezo vilagaba is belep, ahol abrazolasa szerint a varos elitje" mulat.567 A barpult, a memokok, a keringo es a twist jelzik az ideerkezo szamara, hogy itt egeszen mas normak uralkodnak, mint a Kesdobaloban vagy a citerazenekaros DISZgyulesen. A Beke teren az emberek sziirkek es zoldek a pufajkaban", mig a fohos szerelme, az igazgatosagi ebedlobe kesziilo Mara kiskosztiimot es kisestelyit probal. A visszaemlekezd ismeri a Kesdobaloba jaro tarsasagot, de oket letagadja" noismerdse elott, miutan az nem akar vele bemenni a kocsmaba. Ezzel szemben eldicsekszik kohomemok baratjaval es annak tarsasagaval, ahova a holgyismerose boldogan koveti, sot el is vegyiil koztuk: lathatoan jol erezte magat a pufajka nelkiili tarsasagban". A ket helyszin egymas melle allitasaval a szerzo a ket hely tarsadalmanak koztudatban meglevo kiilonbseget abrazolja. Az igazgatosagi ebedloben finom uriemberek komoly temakrol beszelgetnek, a Kesdobaloban ez zel szemben reszeg barakklakok notaznak. Ugyanakkor maga a visszaemlekezo" is mindket tarsasag foglya, bar ugy tunik, mindket helyen idegeniil mozog. Mikor a hangulat a tetopontjara hag, az eldkelo" - tobbnyire muszaki ertelmisegiekbol alio - csoport egy resze es maga a fohos is reszegen notara fakad, akarcsak a Kesdobalo elott eneklo kocsmatoltelek". Az ember a terbeli es tarsadalmi komyezetet viselkedesevel es eszlelesevel sajatos teriiletekre osztja. A rekonstrukcios elmelet szerint az emberek viszonyat a terbeli komyezethez egy negy lepcsofokbol alio folyamatkent foghatjuk fel. Az elso fazis a ter eszlelese. A masodik szakaszban a befogadott informaciokat egy belso tajekozodasi rendszerre alakiljuk at. A harmadik szakasz a szimbolizacio, amikor ezen komyezeti informaciokhoz szubjektiv tartalmat, egyeni jelentest kapcsolunk, a negyedik fazis pedig maga az identifikacio, vagyis amikor az eszlelt terbeli elemek szubjektiv jelenteset erzelmi uton is feldolgozzuk.568 A szubkulturalis kozossegek helyhez kotese az imenti ertelmezest kovetve a szimbolizacios es identifikacios fazisban tortenik meg. A szubkulturak a dominans tarsadalommal szemben jortnek letre, tagjaik szamara sajatos normarendszert teremtve. Ezt a sajatos normarendszert a tarsadalom tobbsege mintegy leforditja" a sajat beszedmodjara, ertelmezi es altalanositja, sztereotipiakat kapcsol hozza. A kocsmak es a fiatalok bandainak szubkulturalis kozossegei Sztalinvarosban is Ietrejottek, amit a dominans tarsadalom a maga szamara a kocsmatoltelekek" es a jampecek" kulturajakent ertelmezett. A sztalinvarosi kocsmak vilagat a szimbolizacios" szinten fogom ertelmezni: azaz akkor, amikor a tarsadalom kulonbdzd tagjai az egyes kocsmakhoz szubjektiv tartalmat, egyeni jelentest kapcsoltak. 567 A vendeglatohelyekhez is kotott terabrazolas nem ritka mas visszaemlekezesekben sem. Peldaul: Akkor fgy volt tagolva, hogy a Liszt Ferenc ter mellett volt az Erkel ter, akkor lenyeges volt a M5jus 1. utca es komyeke, az Arany Csillag es komyeke, a Beke etterem es komyeke. A kisvarosi belvaros, harom-negy szintes cpulctek. Es aztan kesobb kezdodott a Technikum-varosresz epit >- se." B. Janos visszaemlekezese marcius Hall 1987.; Lynch I960.; Downs-Stea (szerk.) 1973.; Csefalvay

85 A kocsmaknak a varosok eleteben betoltott integralo erejerol, megjelenesiik- rol a kozbeszedben, valamint a munkasok kocsmakhoz is kapcsolodo szabadidos szokasairol igen sok torteneti es varosantropologiai l'ras sziiletett mar, kiilonosen az angolszasz irodalomban.569 Ezek koziil temank szempontjabol is kiemelheto Roy Rosenzweig konyve, aki egy kozepes meretu iparvaros (Worcester) 19. sza- zad vegi, 20. szazad eleji munkasainak szabadidos szokasait, ertekrendszeret es tarsadalmi konfliktusait vizsgalva nagy teret szentelt annak, hogy mit jelentett a munkasok szamara a kocsma es mikent jelentek meg a helyi, varosi diskurzus- ban a munkasok kocsmai.5 0 Rosenzweig szerint a kocsmak ferfias intezmenykent komoly kihivast jelentettek a dominans kultura szamara, egyreszt annak csalad- kozponhi es kozeposztalybeli ideakra. epiilo szabadido-eltoltesi normai miatt, masreszt a kocsmak nem pusztan szembenallast jelentettek a hivatalosan is ta- mogatott ertekrenddel szemben, hanem eletmodbeli altemativat is kinaltak. Ez abba az ertelmezesi keretbe is illesztheto, amely szerint az iparvarosokba bevan- dorlok szamara a kocsmai kozosseg a falusi kozossegi ertekek transzformalasat es tovabbeleset is jelkepezte, ami az indusztrializaciohoz kapcsolodo kozossegi formakkal szembeni ellenallaskent is ertelmezheto. Rosenzweig a 19. szazad. vegi kocsma ttartj a az egyik legfontosabb intez- menynek annak a kifejezesere, hogy az ipari munkassag megkiilonboztesse es elhatarolja sajat kulturajat a tobbi tarsadalmi csoportetol. Ezzel szemben a 20. sza- zad elejen a munkasok fiatalabb generaciojanak mar nem a kocsma, hanem a tancterem es a mozi volt a kozossegi elet kozpontja, ami a szabadidos szokasok modemizalodasat" jelkepezte sokak szamara. Az iparosodas elorehaladtaval a worcesteri munkasok koreben a kocsma bar nem teljesen, de elvesztette azt a funkciojat, hogy az ismerkedes es a tarsasagi elet elso szamu kozpontja legyen.571 Azonban sajatos, felnyilvanos terkent a kocsma nemcsak egy-egy szubkultura- hoz kotodo nyilvanossagnak ad teret, hanem belso torvenyeivel, normaival es autonom hangulataval sokak szamara - a kiilvilaggal szemben - az otthonossag erzetet is megadja Nehany pclda: a kocsmak kozotti rivalizalassal es a kocsmai kultura hanyatlasaval foglalkozik Hutt 1973; szintezis igenyu attekintest ad Monckton 1969; kulturtorteneti es nem tarsadalmi jelensegkent targyalja a kocsmat Burke 1981; a kocsma epiteszeti jelenteseivel foglalkoznak Gorham-Dunnett 1950.; egyetlen kocsmaban folytatott, tobbeves resztvevo megfigyeles alapjan az autonom munkaskultura jellemzoirdl ir LeMasters Magyarorszagon a munkasok sza badidos szokasai kapcsan, foleg szociografusok erintettek a temat (PL: Litvan [szcrk.j 1974). A tema kulturalis-antropologiai megkdzcbtescrc pelda egy a resztvevo-megfigyelo modszer alkalmazasaval keszult tanulmany: Tomasz Rosenzweig Kiilonosen ; ; Hasonlo kovetkeztetesekre jutnak a Ruhr-videki munkaskultura atalakulasanak vizsgalata kap csan egy olyan kotet szerzoi, akik a mindennapok tortenetenek szemszogebol vizsgaljak, hogy a 19. szazadban mikent alakultak at a munkasok onmegjeleniteset is meghatarozo szabadidos intezmenyek (mint a bucsu, a kocsma es a mozi). Kift (szerk.) Ezt az otthonossagerzetet tamasztja ala szamos, egyetlen munkaskocsmat" abrazolo, resztve vo-megfigyelo modszerrel keszult tanulmany is, amelyekben a torzsvendegek szokasait, viszonyat a pincerekhez, tarsasagat es beszedtemait vizsgaltak. Miltner Hasonlokeppen a kocs ma egyik funkciojakent emliti az otthonossagerzetet: Cavan 1966.; Droge-Kramer-Badoni Sztalinvaros tervezett es Weiner Tibor szavaival nott"573 varosalkoto ele- meinek torteneteben a Kesdobalo neven elhiresiilt kocsma sajatos szerepet toltott be. A kocsma minden kozponti akarat ellenere a varos egyik informalis kozpont- java valt, nemcsak azert, mert ide jartak inni a varosba bandakban vagy egyedul erkezo munkasok, hanem azert is, mert itt vasaroltak be, itt etkeztek, itt volt sokuk asztaltarsasaga (ezert itt talalkoztak barataikkal vagy ismeroseikkel), es sokan meg a jobb munkalehetosegekrol is itt ertesiiltek. Vagyis sok sztalinvarosi munkas szamara a Kesdobalo az otthonossag erzeset is jelentette. A Kesdobalo a varos kozlekedesenek csomopontjanal, a Beke teren allt. A felvonulasi barakkban elhelyezett biife" 1953-ban mar a helyi hirlap erdeklode- set is felkeltette, ami jelzi, hogy ekkorra mar a tobbsegi tarsadalom szemeben turhetetlennek minosiilt a kocsma es torzskozonsege. A tudositas szerint reszeg em- berekkel volt tele a helyiseg, orditozas, fekeveszett enekles verte fel a komyek csendjet. Az arra jarot az a veszely fenyegette, hogy valamelyik magarol megfe- ledkezett reszeg ember megveri, esetleg bicskat szur bele. A hely veszelyesseget fokozta, hogy kozeleben volt az autobuszallomas, l'gy a hirlap szerint ez a biife vegkepp az atutazok, reszeges verekedok tanyajava valt.574 A cikk szerzojet leg- jobban az bosszantotta, hogy a kocsma latogatoi a jarokelokbe is belekotottek, sa- jatos hangulatot kolcsonozve ezzel a komyeknek. Pedig a Kesdobalo multja a varos tortenetenek alapito hoskorara" nyulik vissza ben a Beke teren meg csak kukoricafoldek voltak. Ide erkeztek az elso epitok es a L,ajos-konel felhuztak az elso barakkokat. Ezek voltak Sztalin varos elso epiiletei, itt helyeztek el az elso irodakat es szallasokat ban az eloszor megepiilt barakkok egyikeben mukodott a Kesdobalo. Az ido kisse megviselte az epiileteket, igy azutan nem is csoda, hogy a mindig fiistos es kor- mos helyisegekbe meg egy pohar italra sem a legjobb eloerzettel mentek be a dol- gozok".575 A Lajos-konel a majdani Beke teren elkezdett munkalatok azt a latszatot keltettek, mintha ez lenne a varos jovobeni centruma. Sokak szerint itt dobogott az epitkezes szive". Itt nyitottak meg az elso vegyesaruboltot is.576 Nem messze innen allt az elso iizemi konyha, amely ellatta az epitkezesen dolgozokat.577 Aki tehat a varosba erkezett, joggal erezhette, hogy a Beke ter a varos kozpontja, ho- lott a vegleges varostervben a majdani belvaroson kiviilre esett a teriilet. Az elso lakohelyek is a Beke tertol nyugatra nottek" ki: zart rendben alltak a barakkok, a Jozsef Attila kulturhaz (barakkepuletben), a vegyesbolt es a szuroallo- mas. Az epitkezesi ternlet - elsokent a majdani varos hazait kezdtek epiteni - a Beke tertol keletre helyezkedett el. fgy az elso lakok, az epitkezesen dolgozok sza mara a Beke teren at vezetett az ut lakohelyukrol munkahelyukre. Innen indultak az autobuszok, amelyekkel a kornyezo falvakban elszallasoltak hazajartak. Igy valhatott a varos elso jelkepeve a Beke ter, amelynek szive" a Kesdobalo volt. 573 Weiner SZH, oktober SZH, december Miskolczi Uo

86 Aki megerkezett es tavozott a varosbol, annak elso es utolso emlekkepe a va- rosrola Beke teren a kocsma koriil kavargo tomeg volt. A kocsik delutan ot ora tajban a Beke teren varakoztak. Az epi'tkezesrol bedzonld emberek itt gyiile- keztek. Micsoda perzsavasar volt az, te jo isten! A vegyesboltnak berendezett ba- rakk ajtaja elott hosszu sorok kigyoztak" - emlekezett vissza az egyik korabeli munkas.578 Aki a varosban jart, rogtdn hiret vitte a Kesdobalonak, es a koztudatban kezdett kialakulni az a - egyebkent rendorsegi jelentesekkel ala nem tamaszthato - nezet, miszerint rovott multu emberek" dolgoznak Sztalinvarosban. Raadasul a Beke ter, kiilonosen a nagyobb piaci napokon a varosba erkezo koldusok kedvelt keregetohelye is volt.579 Bar a koztudatban elterjedt, hogy Sztalinvarosba altala- ban az orszag minden tajarol erkeztek, ezt a kepet tovabb kell amyalni. Az elso epitkezesekre a komuvesek valoban a falusi kubikosbandakkal" erkeztek, de soran, az elso gyar megalakulasakor mar jocskan jottek munkasok a videki varosokbol (elsosorban az egykori rimamuranyi korzetbol), illetve Budapestrol is. A Sztalin Vasmu Gepgyaranak ra vonatkozoan altalam vizsgalt 448 fos mintajabol kideriil, hogy a Sztalinvarosban vegiil letelepiilo gyari dolgozok - az epitkezesen dolgozok allando lakast a veglegesnek tekintett epiiletekben alig-alig kaptak - mindossze 43%-a jott falurol, ugyanakkor 29%-uk budapesti szii- letesu volt. A szakmunkasok 58%-a Budapesten latta meg a napvilagot, mig a se- gedmunkasoknal ugyanez az arany 8%, de nekik a lakasszerzesre kisebb eselyiik volt.580 A gyarba bekeriilo kepzettebb munkaero nagy resze varosbol erkezett, ezert varosiasnak szamito normakkal rendelkezett. Ezzel szemben a varosba ko- rabban bevandorlok tulnyomoreszt a falvakbol bekoltozo epitomunkasok voltak, akik a koztudat szerint falusias" normak alapjan toltottek el szabadidejiiket ban tomeges elvandorlas indult meg a varosbol, mivel az epitkezesek a beruhazasi stop miatt lealltak, igy a foldrajzilag mobilnak tartott epitomunkasok jelentos resze tavozott. Masreszt ez volt az az ev, amikor dominanssa kezdett val- ni a kolonizalt", kepzett, varosi eredetu munkassag a varosban, ezaltal a varos, fokent a belvaros fertdtlenitese" egyre idoszerubb feladatnak szamitott. Ebben az evben a tobbseg meg sziirrealista alomnak" lathatta a varost. Bertha Bulcsu is ekkor erkezett erettsegi utan ide, es a Beke teri talponallorol neki is eles emlekei voltak. Mondhatni, az akkori varost a kocsmaval azonositotta: A Beke teri talponallo mogott novendekerdo allt, frissen telepitett harom-negy me- teres fakkal. A kocsma hatso ablakai az erdore nyiltak. Nagy verekedesek alkal- maval kinyitottak az ablakokat, s a kikesziilt embereket a gyoztesek vagy pince- 578 Idezi: Miskolczi FML XXIII/ d. A tanacstorvennyel kapcsolatos kisgyuleseken felvett jegyzokonyvekbol szeptember Az elso gyar dolgozoinak szama ekkoriban fo koriil valtozott, tehat a mintavetel tobb mint 30%-osnak tekintheto. A mintaban a segedmunkasok aranya 36%, az adminisztratxv dolgozdke 21%, a szakmunkasoke 22%, a muszaki ertelmisege es egyeb vezetoke 21%, ami koriilbeliil megfelel a foglalkoztatasi viszonyoknak. A mintavetel forrasai: MOL Dunai (Sztalin) Vasmu. AXlX-F-2-a. 10.; 20.; 73.; 74.; 76.; 84. d. rek kihajigaltak az erdobe. Mire megerkezett a razzia, mar mindenki csendesen kortyolgatta a borat, pontosabban a soret rummal, mert akkor az volt a divat." ban mar rendszeresen razziaztak a Beke teri Kesdobaloban. Nem csoda, hiszen 1953 augusztusaban erkezett a varosba az uj tanacselnok, Tapolczai Jeno, aki energiaval telve" szemben a regi vezetokkel - pi. Borovszky- val, a vasmu vezetojevel, aki nem tartotta akkora szenzacionak a Kesdobalot, es maga is megfordult benne582 - a kocsmak teren akart eloszor rendet tenni. Varo- sunkat a rendori jelentesekben [...] eveken at a megye legfertozottebb varosanak tuntettek fel. [...] folyt a hare mindazon szorakozohelyek felszamolasaert, ame- lyekben a ketes elemek hangadonak bizonyultak. Ilyen ketes szorakozohely volt a»lepra«vendegld, a»talponallo«, a»kesdobalo«, majd kesobb a»kek eger«. A»Leprarol«egyebkent is az a hir jarta, hogy mielott valaki belep oda, be kell lonie a helyisegbe, es ha nem lonek vissza, esak akkor ajanlatos bemenni. A tanaesnak komoly eroprobat jelentett a»lepranak«, vagyis a varos alvilagi tanyajanak - amely koriil allando rendorsegi kesziiltseget kellett tartani - felszamolasa. Elso dolgunk az volt, hogy a»lepra«melletti nehany barakkepiiletben elhelyezett ideiglenes autobusz-palyaudvart bezartuk, majd lepeseket tettiink annak erdeke- ben, hogy a vendeglot bezarjak, ami tavolrol sem volt egyszeru".583 Tapolczai az altala es a tanacsiilesi jegyzokonyvek altal Leprakent"584 emlegetett, mas forra- sokban leggyakrabban Kesdobalo" neven szereplo kocsma legadazabb ellenfele- kent tiinteti fel magat emlekirataban. Teszi ezt azert is, mert a tanacsi vezetes ez zel reprezentalja azt a harcot, amelyet az alkoholizmus ellen vivott ban mar keszen allt a belvarosi lakonegyed, es a sarkan a Beke ter regi arculata mar nem felelt meg a varosias" eletmodot elterjeszteni szandekozo ta naesnak. A Beke ter koesmaja a koztudatban a szomszedos barakkfalu" lakoi- nak es a komyekrdl bejaro falusiaknak" a koesmaja volt. Ezert lett a Kesdoba- 16" elleni kiizdelem szimbolikusan a varos" es a falu" kiizdelme telen felujitottak a Kesdobalo" epuletet, megnagyobbitottak az ablako kat,585 remelve, hogy az epiilet rehabilitalasa eluzi az ott nemkivanatos egyene- ket, de a kiserlet kudarcot vallott (meg akkor is, ha a nagyobb ablakon korvnyebb volt eltavolitani a reszegeket). Ennek egyik jele a rendorseg szamara az az februari tomegverekedes" volt, amelyben az egyik vadlott sulyosnak tartott po- litikai kijelenteseket is tett. Tobb tanu szerint a verekedes oka maga a rendorsegi fellepes, es az volt, hogy a rendorok a kocsma komyeken hivatasszeruen keres- tek a rendzavarast": K. Imrevel borozgattunk. Beszelgetes kozben odajott hoz- zank egy civil dolgozo, akivel egy noszemely is volt, akit nem ismerek. Az ide- gen noszemely a tarsasagunkbol eltavozott, de visszajott, es azt mondotta a sogoranak, aki kesobb csatlakozott hozzank, hogy nem mer kimenni, mert kint az utcan verekszenek. Amikor ezt meghallottuk, mind a harman az utcara men tunk. Amikor kiment, verekedest nem lattam, esak annyit, hogy ket ember egy 581 Bertha Uo Tapolczai Lepra" volt a gunyneve" a radari barakktabor hirhedt koesmaj 585 SZH, december Miskolczi

87 mast olelgeti. Ugyanis az egyik ferfi, gondor haju, nagyon be volt rugva, es a ma- sik, aki brigadvezetoje volt, haza akarta vinni. De az nem volt hajlando, es aki jot akart neki, [azt] elmondotta mindenfelenek. Utana nemsokara jott a rendor elv tars es kerdezte, hogy hoi van az, aki verekedett. Erre oda mutattunk, ahol a ket ember allt, es a rendor elvtars oda ment, valamint en es a baratom oda mentiink. A rendor elvtars szolt nekik, hogy hagyjak abba a veszekedest, erre a berugott ember a brigadvezetonek, valamint a rendor elvtarsnak behuzott egyet." A vad- lottat ezutan becipeltek a rendororsre, ami ellen ertheto okokbol tiltakozott es szidta a rendoroket. Az ekozben tett politikai kijelenteseit (pi.: munkasembert vertek bilincsbe") emlitette a birosag fobunkent, amikor 10 honapi bortonre itel- te.586 A kihallgatott tamik kizarolag a barakkokban es a Sztalinvaros komyeki fal- vakban laktak, mindegyikiik segedmunkas volt, ebbol attetelesen kovetkeztethettink a kocsma kozonsegere is. Az eljarassal egy idoben, marcius 2-an a helyi lapban cikk jelent meg: Rendet kell tenni a Beke teri bufeben" cimmel. Az irasbol kideriilt, hogy a biife" a legnagyobb forgalmu vendeglatoipari egyseg Sztalinvarosban, de hir- neve nem melto" a varoshoz, mivel allando botranyok es verekedesek szintere: nappal is reszeg, hangos emberek toltik meg, es ruhakat, cipoket, lopott holmikat arulnak benne. Vacsoraidoben aranylag baratsagos, rendes mederben indul meg a forgalom, amely azutan felorankent alakul at egy olyan kavargasba, ami kor megsziiletnek a botranyok. A megfelelo mennyisegu ital elfogyasztasa utan, kb. este tiz orakor mar kiabalas, veszekedes keveredik a kiilonbozo enekszola- mokkal. A»virtus«erosebb, mint a jozan esz es varatlanul kirobban egy-egy ve- rekedes. [...] A ciganyzene587 is rendiiletleniil szol, a szemelyzet tehetetleniil nezi es nem egy esetben verzo fej, kiiitott fogak, osszetepett ruhak jelzik, hogy az ar- tatlannak indult szorakozas tomegverekedesse fajult." Mivel a Vendeglatoipari Vallalatnak a forgalmat fokozni kellett, a szemelyzet tobb tagja barati viszonyba keriilt az allando torzsvendegekkel, kiilonbozo hitelugyletek jottek letre. Epilo- guskent - a hirlap szerint - a felhomalyba borult etterembol kituszkolt italos em berek meg a bejarat elott is rendeztek egy-egy bucsuverekedest.588 A belvaros mas vendegloiben is megindult a normaadas es a fertdtlerutes". A Beke etterem vezetese 1954-ben elhatarozta, hogy nem engedi be a ittas, elha- nyagolt ruhazatu vendegeket, azokat akiknek sapka van a fejen". Azt szeret- nenk, ha a Beke etterem a szolidan szorakozo dolgozok kedvelt helyeve valna" nyilatkozta az etterem vezetoje.589 A Kesdobaloban a felujitas es a razziak sem hoztak eredmenyt juniusa- ban pedig halalos vegkimenetelu verekedes zajlott le a kocsma elott.590 A varos 586 FML Sztalinvarosi Birosag. Buntetoperek L. Emanuel izgatas es hatosagi kozeg elleni eroszak. 146/1954. A rendorsegi eljaras soran termeszetesen a tamik valoszmuleg kisebblteni akartak sajat felelosseguket. 587 A ciganyzenekar napkozben a munkaversenyekhez es a zenes cbresztdhoz" is szolgaltatott zenet. 588 SZH, marcius SZH, februar SZH, junius vezetoi mindekozben harcban alltak a Belkereskedelmi Miniszterium Banyaszel- lato Igazgatosagaval, amely a Kesdobalot feliigyelte. Az igazgatosag tobbszor fel- lebbezett a kocsma bezarasa ellen, mondvan: a beveteli tervek teljesiteseben a kocsma bezarasa komoly visszaesest jelentene.591 A hosszu harcban vegiil a tanacs gyozott es oktober 8-an ujjongva" adta hiriil a Sztalinvarosi Hirlap, hogy megszunt a Kesdobalo, egyeb gunynevein: lepra", iivdltd", k6pkodd", kistangd".592 Masfel honap mulva megnyilt a Belvaros tulso szegleten az Arany Csillag Szalloda es etterme, a varos legszebb epiilete".593 A ketszaz szemelyes etterem a helyi elit exkluziv igenyeit volt hivatott kielegiteni. Az Arany Csillag lizletveze- toje mar a szallo megnyitasakor sem engedett be pufajkasokat" es kezeslabaso- kat", a ruhazatot kifogasolva. A helyi lap szerint itt szerenyen, csendesen, emberi modon kell viselkedni: reszegeknek semmi helyuk". A cikk az ettermet Sztalin varos tarsasaganak legszebb talalkozohelyekent irta le.594 Megnyitasa utan egy hettel vasamap delutan mar 5 orai teara" invitaltak az etterem vezetoi (a kotelezo ruhatar dija 5 Ft volt).595 Ugy tunt, a belvarost fertot- lenitettek" a nem odavalo elemektol. Az idilli" allapot azonban csak addig tar- tott, amig meg nem nyitottak az Arany Csillag epiiletenek fobejarataval szemben az Arany Csillag Nepbiifet, ami reszben a Kesdobalo potlasara jott letre. Az Arany Csillag avatasakor kis fogadast rendeztek, melyet a varosi tanacs vezetoi gondosan elokeszitettek. A Belkereskedelmi Miniszterium illetekesei azt javasoltak: ha kulturalt vendeglatoipart akamak, Pestrol hozzanak pincereket. Hoztak is: a Gundelbol. Tapolczai Jeno megegyezett Lombos Ferenccel, a varosi partbizottsag titkaraval, hogy ne oket szolgaljak ki eloszor, hanem a vendegeket. A pincerek is jelen voltak a megbeszelesen. Szot kert a felszolgalok Sanyi bacsi- ja" es elmondta, hogy o valamikor nagy banketteken szolgalt fel, es barmilyen magas vendeg is volt a fovarosnal, o mindig a polgarmester urat kinalta eloszor, s csak azutan jott a tobbi. Tapolczai Jeno latszolag meggyozte Sanyi bacsit, hogy most maskepp kell csinalni, de kideriilt, hogy Sanyi bacsi hajthatatlan. Nehany nap mulva az uj szallodaban magas rangu kiildottseget fogadtak. Megkezdodott a kinalas es a felszolgalas. A regi modon. Valtozatlanul a helyi vezetoknek hoz tak eloszor az italt es az etelt is. Tapolczai magahoz intette Sanyi bacsit: talan el- felejtette a beszelgetest? 6 hatarozott nemmel felelt, majd a potentat fiilebe sugta: Ezek az urak egy ora mulva elmennek, de mi itt maradunk." Erre Tapolczai Jeno rovid karomkodassal felelt a makacskodo pincemek.596 Sandor Andras 1959-ben kesziilt attekinteseben" is az Arany Csillagot abra- zolta a helyi elit" szdrakozohelyekent: Azok, akik egyivasuak voltak s ismertek egymast s egymas irant bizalommal viseltettek, vagy egymashoz jartak, vagy az Arany Csillagban szorakoztak. [...] (Jellemzo volt peldaul, hogy az Arany Csillag- 591 Tapolczai SZH, oktober SZH, november SZH, november SZH, december Tapolczai

88 bol kineztek a munkasokat es az etterem igazgatoja tudatosan arra torekedett, hogy a munkasretegeket tavoltartsa, fenntartvan a munkasok szamara egy tal- ponallot hatul, a mellekutcaban. Mas alkalommal pedig nagy verekedes tort ki, amikor az Arany Csillag emeleti szalonjaiban mernokbalt rendeztek, s bar meg- hivo nelkiil szabad volt a bemenet, a bejaratnal megjeleno munkasokat nem engedtek be s eroszakkal akartak kituszkolni.) Az Arany Csillagban altalaban nagy osszegek szerepeltek a fopinceri szamolocedulakon, es ennek az intez- menynek a lcgkoreben hatarozottan erezheto volt az eledni kesziilo polgari vilae fulledtsege."597 A szorakozohelyek (es a lakonegyedek) eles szegregacioja mas szocialista varosokban is jelentkezett. A szovjet Magnyitogorszkban kiilon negyed epiilt az epitkezes kezdeten a varosban dolgozo amerikai tervezdmernokdknek es szak- embereknek (Amerikanka amerikai varos), akik az egyik hivatalnok feljegyzese szerint nem vetettek meg a vodkat, es balalajkakiserettel roptak a foxtrottot". Az amerikai szakertok 1932-ben tavoztak, lakdhelyiikre bekoltoztek a magas ran- gu part-, kozigazgatasi es gyari vezetok (a varosresz elnevezese ekkor Ameri- kankarol Berjozkara - Nyirfacskara" valtozott, iparvaroson beliili oazis" jellege miatt). A viszonylagos luxuskoriilmenyek kozott, kerteshazakban elo, specialis boltokban vasarlo, nem ritkan sofor vezette Forddal jaro belyi elit reszben kovet- te a keriilet korabbi, amerikai lakoinak szokasait. A helyi hirlap 1936-ban arrol szamolt be, hogy a varos elitje szamara a memokfelesegek alarcosbalt szervez- nek. A szervezoknek azonban mint kesobb nemegyszer Sztalinvarosban szembe kellett nezniiik azzal, hogy a tarsadalmi egyenloseget is hirdeto propa ganda altal megtevesztett, nemkivanatos" szemelyek, igy horribile dictu mun kasok is be akartak menni a balra. Ezt a jegyek ujranyomtatasaval es a rendorseg segitsegevel sikerult megakadalyozniuk, azonban a bal egy kisse csalodast oko- zott, mert keves kreativ jelmezt viseltek a bal resztvevoi" - tudositott a helyi hirlap, amely a Magnyitogorszki Munkas" cimmel jelent meg negyedik negyedeveben a reprezentativ Arany Csillag hatoldalaban levo Nepbtife szeszesital-forgalmanak tobb mint felet (52%) az egetett szeszes ital (tobbnyire kevert es rum) fogyasztasa tette ki, ami azt mutatta, hogy a belvaros- ban ide szoktak at a kemenyebb italokat fogyasztok. Ezzel szemben az epulet tul- oldalan az etteremben az egetett szeszes ital a szeszesital-fogyasztas mindossze 11%-at tette ki, itt a palackozott bor - ami viszonylag draganak szamitott - vezet te az eladasi listat.599 A reprezentativ etterem es a Kesdobalot ellenorzottebb ko- riilmenyek kozott potlo Nepbiife jol megfert egymas szomszedsagaban. Meg ak- kor is, ha egeszen mas tarsadalmi csoporthoz tartozok latogattak a ket intezmenyt. A Nepbufeben tortentek miatt - akarcsak a Kesdobalo eseteben - gyakran inditottak eljarasokat, mert: ittas szemelyek durvan leptek fel es tomeg- verekedes kezdodott a szemelyzet es a gepkocsivezetok kozott, amely azt ered- menyezte, hogy vodrot, tanyert es egyeb targyakat dobaltak egymashoz, es ez 597 ABTL O Kotkin MOL Belker. XIX-G-4-rr/14. d. 166 okozta a gepkocsivezetok seriileset, kiilonosen Sz. Karoly gepkocsivezeto, akinek az orrat levagtak, valamint Cs. Gyula homlokahoz tanyert vagtak es attol seriilt meg." Ebben az iigyben kiilon kiemeltek, hogy a Nepbufeben megjelent egy, mar a Kesdobalobol is ismert kocsmai verekedo (aki ott meg motorkulccsal probalta elerni celjait), es a verekedesbe a konyhasnok es a pincerek is bekapcsolodtak.600 Ez alapjan azt is feltetelezhetnenk, hogy a Kesdobalo kozonsegenek egy resze at- szokott az Arany Csillag hatoldalan levo Nepbiifebe ben a Kesdobalo bezarasa es az Arany Csillag megnyitasa szimbolikus nyitanya volt annak, hogy mikent valtozott meg a belvaros lakoi szamara a ter eszlelesekent a varos ket, szimbolumma valt vendeglatoipari egysege. Az identifi- kacios folyamat soran a normaadas szimbolikusan az elso barakkepiiletben mu- kodo falusias" jellegu Kesdobalo bezarasaval kezdodott es a varosias", szimbo- likajaban a polgari idillt" koveto Arany Csillag megnyitasaval folytatodott. Bar a belvarosban a fertotlemtes" nem ment vegbe vegervenyesen, a varost szimboli- zalo Kesdobalo helyet a koztudatban az Arany Csillagnak kellett volna atvennie. A Kesdobalo bezarasa hozzajarult a varosban ekkortajt egyre inkabb erze- kelhetove valo tarsadalmi elktilonuleshez is. A szukebb belvarost koriilvevo koruton" (Szdrad Marton ut - Epitok utja - Sztalin ut - Kossuth Lajos utca) ki- viil tovabbra is fennmaradtak a felfalusias-falusias jellegu kocsmak. A Gorkij teri foldszintes saroklakasbol atalakltott 103-as Italbolt, az ovarosi,,dulas", vagyis Felszabadulas Vendeglo es a Kek eger", a radari Lepra biife, a Technikum negyedbeli Aranykapca" es a delivarosi kocsma ben a sztalinvarosi vendeglatoipari helyeket iizemeltetd Belkereskedelmi Miniszterium Banyaszella- to Igazgatosaga is letett arrol, hogy a kiilvarosi kocsmak kulturalt ettermek- kent" iizemeljenek: ennek nyoman a Felszabadulas es a Vasmu etteremben meg- sziintettek a melegkonyhat.602 Ezekre a kocsmakra [...] vadnyugati hangulat volt jellemzo. A reggeltol estig kaphato babgulyas melle konnyen kaphatott a belepo egy-egy pofont is. Gorilla, Falab, Joco, Lofej, Nagykockas es meg nehany vagany kozeli ismerose volt a rendorsegnek. A koesmaknak nagy attrakeioja volt Csopi, az orszag akkoriban legmagasabb embere es Jancsi, aki viszont ket centivel lefoz- te az idelatogato cirkusz torpejet. [...] A nepbufek tajan elt Cekla is, akit mint affe- le menhelyrol szokott gyereket az egesz epitkezes szeretett, becezett es etetett." A korabbi idoszakbol peldaul az ovarosi Felszabadulas etteremrol egeszen mas kep elt a koztudatban: a fiatal gyomomak, szajnak jo volt, mert nagyon jo volt, olcso es jo etkezde volt. Lepcsosoron kellett felmenni, ajto volt, ruhatar volt. Nem kidobolegenyek, de vallalatkent iizemelt. Nagyon jo volt, en igenyes vol- tam. Edesanyam jol fozott. De nagyon sokszor voltunk. Svab zeneszek, mert azert a svaboknak van ovaroshoz is kotodesuk. A svabok azok zeneltek. Lehetett latni, hogy mi a varosbol jottiink. Ok meg azert esak falusiak voltak." FML Sztalinvarosi Varosi Birosag. Biintetoperek G. Laszlo, V. Laszlo es Cs. Gyula rongalas. 137/ Tapolczai ; Miskolczi MOL Belker. XIX-G-4-rr/8. d. 603 Miskolczi Interju B. Janossal marcius

89 A falusiasnak tartott kocsmak kiszorftasa a belvarosbol hozzajarult a sajatos helyi szubkulturak kialakulasahoz decemberenek vegen a delivarosi ven- deglato iizemben ket belvarosi beterot megvertek, mert az Egy a jelszonk a beke... kezdetu dalt enekeltek, mas mozgalmi notak mellett. A ket borozgato probalt telefonalni a karhatalomnak, de a vendeglato iizem uzletvezetoje kijelen- tette, hogy 6 ezt nem engedelyezi, mert akik a verekedest kezdtek, azok az 6 leg- jobb kuncsaftjai. Ekkor meg volt annyi ereje a ket embemek, hogy atmenjen a nepboltba, de az uzletvezeto ott is hasonlo modon nyilatkozott. Amikor kileptek az iizletbol, ismet nyolc-tizen vartak rajuk. Ugy osszerugdostak oket, hogy csak keriilo utakon vanszorogva tudtak bejutni a belvarosi orvosi rendelobe.605 A varosban a Kesdobalo elleni fellepessel - a koztudatban - a varosi es a fa- lusi eletforma is iitkozott egymassal. A Kesdobalo bezarasa nem jelentette azt, hogy a falusi eletformat felvaltotta volna a varosi, hanem inkabb azt, hogy egy adott terriletrol kiszoritotta. A varos vezetoi a Kesdobalo bezarasatol azt is var tak, hogy a Beke ter megitelese - ezaltal Sztalinvarose - megvaltozzon. De a Beke ter es a Kesdobalo hire, a hely szelleme erosebb volt minden tanacsi akaratnal. A Kesdobaloba elobb iizemi kulturcsoportot, majd iizemi konyhat koltoztettek. A ter nagy forgalma tovabbra is vonzotta a koldusokat, a Kesdobalo kozon- segenek egy resze a buszpalyaudvar biifejenek torzsvendege lett.606 Egy masik resziik atszokott a Gorkij teri 103-as Italboltba, amely igen hamar a tanacstagok es a tisztes eletviteluek celtablajava valt. A 103-ast csak 1956 vegen zartak be, amikor a koztudatban prolinegyedkent" megjeleno Technikum negyedben megnyilt a Kohasz etterem.607 A kocsma torzsvendegei nagyon gyorsan atszoktak a most mar valoban a belvaroson kivul talalhato Kohasz etterem melletti Ko hasz italboltba. Mikor 1959 vegen bezart az is, nem volt mit tenni, a kocsma ko- zonsege (egy resziik valoszinuleg mar megjarta a Kesdobalot, a Nepbiifet es a 103-ast is) a szomszedos cukraszdaba szokott at (persze nem siitemenyezni).608 A koztudatban legrosszabbnak szamito kocsmak fokozatosan kiszorultak a belva rosbol. Az ovarosi Felszabadulas etterem, a delivarosi es radari barakktaborok kocsmai szinten ziill6tt helynek szamitottak, de mivel a tervezett szocialista varos hatarain kiviil estek, megturtek oket., A belvarosi Beke etterem latogatoi is egyre el6kelobb" korbol keriiltek ki, ami kiderul egy 1958-as perben megszolaltatott tanuk lakohelyi es foglalkozasi adataibol is. A perben azt vizsgaltak: mikent keriilhetett sor arra, hogy a pincerek ugy dobjanak ki az etterembol egy reszeg embert, hogy az lerepiilve a lepcson olyan sulyos seriileseket szenvedett, amelyekbe a korhazba szallxtas utan bele- halt. A tanuk kozott igen sok belvarosi, ertelmisegi es szakmunkas talalhato. Az ittas ferfit azert dobtak ki az etterembol, mivel kozbeszolasaival zavarta a mu- soros estet, amit a jelenlevo vendegek nem vettek jo neven". Az iigyeletes orvos az etterembol kidobott sertettnel gyomormosast alkalmazott, majd masnap reg- gel allapitottak csak meg, hogy a sertettnek koponyaalapi- es bordatdrese volt, ez okozta halalat. A halalt okozo testi sertest elkoveto pincerek kozott ott volt a pin cerek Sanyi bacsija" is, aki a haboru elott es utan olyan helyeken dolgozott, mint a Margitszigeti Nagyszallo, a Hungaria etterem, sot egy idoben meg sajat ven- degloje is volt Ujpesten. Egy masik Beke ettermi pincer korabban Budapesten a Karavanban es az Anna presszoban szolgalt fel.609 A varos periferikusabb reszein mukodo ettermek es kocsmak mivel tavol estek a reprezentativnak szant belvarostol a megturt" kategoriaba tartoztak. Ennek koszonhetoen a Felszabadulas etterem (a Dulas") botranyai meg 1961-ben is szerepeltek a tanacsi iilesek napirendjen. Takacs Istvan egyik felszo- lalasaban kifogasolta, hogy a varosi tanacs vegrehajto bizottsaga hatarozatot ho- zott a Felszabadulas etterem felszamolasara, megsem tortent semmi. Az irany- elvek leszogezik, hogy kiizdeni kell az alkoholizmus ellen. Ennek ellenere varosunkban megis egymas utan hozzuk letre a vendeglato-ipari egysegeket. A VB-nek tamogatni kell az Egeszsegiigyi Osztalyt abban a munkajaban, hogy a vendeglato-ipari egysegek egeszsegiigyi vonatkozasban a minimalis kovetelme- nyeknek megfeleljenek. Megfontolas targyava kell tenni az egyes vendeglato-ipa ri egysegeknek gebinesek610 reszere torteno kiadasat is. Sofalvi Istvan egyetertett Takaccsal abban, hogy Sztalinvaros vendeglatoipara tulmeretezett", de mig mi az embereket meggyozni nem tudjuk, addig sziikseg van az italboltok iizemelte- tesere, ezzel elerjiik, hogy az egyeb vendeglatoipari egysegekben nines helytelen viselkedes, elenyeszo a reszeg emberek szama. [...] Igaz, hogy a VB hatarozatot hozott a Felszabadulas etteremnek kulturhazza torteno atalakitasara, azonban szakemberek megallapitottak, hogy az epiilet allaganak atalakitasara lehetoseg nines, miutan az tomott fal es az atalakitast nem birja el."611 A kocsmak es az alkoholfogyasztas hivatalos kezeleseben hasonloan felemas helyzet fedezheto fel a szovjet szocialista varosban, Magnyitogorszkban is, ahol a varos epitesenek elso eveiben tilos volt az alkoholfogyasztas. Ennek ellenere igen konnyen hozza lehetett jutni a vodkahoz, ezert a hatosagok mint kesobb Sztalinvarosban azt a modszert alkalmaztak, hogy a hivatalosan nyitott kocs mak szinvonalat probaltak emelni, hogy ezaltal befolyasoljak a varos lakoinak alkoholfogyasztasat. Ezek koze tartozott az 1936 aprilisaban megnyilt Ameri- kanka" nevu sorozo, ahol az alkoholfogyasztas uj szokasait is igyekeztek elter- jeszteni a varos lakoi kozott. Persze a varos kulturalis szinvonalanak emelese erdekeben nyitott kavezok koziil azok orvendtek tovabbra is a legnagyobb nep- szerusegnek, ahol kave, tea es iiditok helyett inkabb sort, bort es vodkat szolgal- tak fel eloetelekkel.612 _, A Sztalinvarosi Varosi Tanacs alkoholizmus ellenes fellepese es a Vendegla to-ipari Vallalat tervteljesitesi kenyszere egymassal ellentetes iranyba hatottak. 605 SZH, januar FML XXIII/ d szeptember 30-i ules. 225/1954. sz. VB-hatarozat.; FML XXIII/ d februdr 9. VB-ules.; 16. d aprilis 24. VB-ules. 607 FML XXIH/ d. 608 FML XXIII/ d FML Sztalinvdrosi Varosi BIrosag. Buntetoperek Sz. Gyula 6s tsa. halalt okozo testi sertes. B. 48 / i,1l ttonrlpb- lato-ipari egyseg vezetoje. 611 FML XXIII/502. VB 21. d december Kotkin

90 Ennek koszonheto, hogy nem nyilvanithattak egyetlen ettermet sem a varosban alkoholmentesnek.613 A rendorok durvan leptek fel a reszegeskedok" ellen, a ta- nacs gyakran szabalysertesi eljarast indi'tott, a helyi hfrlap pedig kozolte nevuket. Mindez tovabb stigmatizalta a kocsmak torzskozonseget.614 Az alkoholistanak minositettek szama nem azert nott, mert egyre tobb reszeg koszalt a varos utcain, hanem azert, mert lassankent azt is alkoholistanak" tartottak, aki munka utan barataival rendszeresen megivott egy froccsot. Ugyanakkor a kocsma egyes tar- sadalmi csoportoknal nemcsak a szabadido eltoltesenek helyszine, hanem a tarsas elet kozpontja is volt.615 A hivatalos szervek nem ismertek el a kocsmak tarsadalmi integralo erejet. Ezt jelzi, hogy a hatosagi beszedmodban el sem tudtak kepzelni, hogy a kocsmai italozas tarsas, nem pedig maganyos, devians" jelenseg. Ez abbol a perbol is ki- deriil, amelyben a vadlott vallomasaban azt mondta: munkaszunet kozben ha- rom fiatal munkatarsam behivott az egyik biifebe, ahova a munka befejezese utan ismet visszatertiink, ugyanazokkal a fiukkal. Ott elkezdtiink iszogatni, es mivel meg uj bor volt, es a fiatalok a boromba meg palinkat is ontottek, en annyi- ra berugtam, hogy nem tudom, hogy a tovabbiakban mi tortent velem." A rend- orseg az iigyeszsegnek kiildott hatarozataban mar ugy abrazolta az esetet, amelyben a vadlott egyediil, nem pedig tarsasagban kovette el - reszben az alko- h l miatt -bunet: F. Ferenc [...] munka utan elment a sztalinvarosi 301. sz. btife- helyisegbe, es ott szeszes italt fogyasztott. Es mikor nevezett szemely eleg ittas allapotban volt, elindult haza a fent emlitett ideiglenes lakasara, es a lakasan a tdbbi szobatarsai elott a Partot, a Kommonistakat (sic!) nem megengedo kijelenteseket hasznalt."616 A varosban lezajlott kanalizacios folyamatok kovetkezteben az italboltok, bufek, presszok mas-mas kozonseget vonzottak, ezaltal a varoslakok fejeben elte- ro kep alakult ki roluk. Az ovarosi Dulas" vagy a radari 102-es falusias" kocs- makent elt a koztudatban, a Technikum negyedben mukodo Kohasz italbolt vagy az L epiiletek mellett alio gomba" a prolik" talalkozohelyenek szamitott. Ezzel szemben az irodahazban uzemelo Sport Club, vagy az Arany Csillag Szal- loda espresso"-janak kozonseget helyi viszonyok kozt uri"-nak tartottak. A kocsmak kozotti szegregacio megsem foglalhato egyseges ertelmezesi keretbe. Az Arany Csillag Nepbiifejet majdnem minden reteg latogatta, akarcsak a Beke ettermet. Ugyanaz a szemely, aki a Kohasz torzskozonsegehez tartozott, iinnepi alkalomkor beterhetett egy elegansabb" helyre is. Ennek ellenere a Kesdobalo es az Arany Csillag Szallo etterme ket teljesen eltero eletformat szimbolizalt. 613 FML XXm/ d majus Uo. A kozbiztonssg helyzetenek megvizsgalasa. A reszegek.. kitiltdsat az utobbi idoben fokozottabb mertekben alkalmazzuk/' A jelentes ezen klvul kiemeli: Nemegyszer maguk a rendor elvtarsak provokalnak ki botranyokat, hatosag elleni eroszakot."; 11. d iulius 26.; 16. d augusztus Egyik perbol pelddul kideriil, hogy a radari kocsma kore szervezodott egy szomszedsagi konfliktus kirobbanasa es megoldasa. FML Sztalinvarosi Birosag. Viragos )anos 6s tarsa. 310/ FML Sztalinvarosi Birosag. 11/1954. Ugy as dobozban. 170 Az egyes kocsmak es a kocsmai elet sajatos jelentessel birtak a sztalinvarosi kozbeszedben. A bevandorlok olyan megktilonbozteto intezmenyekkent eszlel- tek a kocsmai szubkulturakat, amelyek nemcsak a hivatalosan propagalt eletfor- ma nehany sarokpontjanak elutasitasat jelenitettek meg, hanem a nyilvanos vi- selkedes (a szociabilitas es a szolidaritas) altemativ formait is. A hivatalos diskurzusban a kocsmai kultura azert jelent meg ellenkulturakent", mert hivata losan stigmatizalni szandekoztak minden olyan jelenseget, amelyet nem tervez- tek elore ( nott" jelenseg volt) vagy ellenkezett a sztalinvarosi allami intez- menyek szandekaival. A kocsmakat es kozonsegiiket nem a varoshoz es nem a szocializmushoz melto jelensegnek belyegeztek, mivel a hivatalos elkepzelesek szerint a kocsmai elet az erkolcsosseg es az illendo" eletvitel ellensege. A nyilvanossag fogalma annal sokkal korlatozottabb volt, mintsem magaba tudta volna foglalni a szabadido eltoltesenek olyan formait, mint amilyen a kocs- maba jaras. Emiatt a helyi hatosagok szamara a munkasok vagy mas tarsadalmi csoportok ezen szabadidos szokasa kihivaskent jelent meg, amely szemben all a csalad, a varos, a gyar, az orszag, sot a szocializmus erdekeivel. A gyarhoz vagy a varoshoz kotodo identitast hivatalosan tamogattak, mig az egyes kocsmakhoz kapcsolodot elutasitottak. Ennek nyoman szamos kampanyt inditottak a kocsmai elet visszaszoritasara, a helyi lapban kezdemenyezett vitaktol es a kijozamtott szemelyek nevenek nyilvanossagra hozatalatol kezdve egeszen a rendorsegi es birosagi eljarasokig. A sztalinvarosi rendorseg kocsmak elleni intezkedeseiben 1954-tol - a varos tarsadalmi szerkezetenek megvaltozasatol - kezdve felfedezheto egy sajatos, in- formalis osztalyozasi rendszer. Eszerint a rendorseg szemeben leteztek elfogad- hato es nem elfogadhato kocsmak. A magasabb osztalyu vendeglatohelyek a bel- varosban - magasabb tarsadalmi statussal biro kozonsegiik miatt - rugalmasabb elbanasban reszesiiltek, ezzel szemben a segedmunkasok altal latogatott kocs mak kozonsege ki volt teve a rendorseg gyakori razziainak. A tanacsi es a rend orsegi intezkedeseket alapvetoen meghatarozta az az elkepzeles, amely a varos legfontosabb teriiletenek a belvarost tartotta, ennek megfeleloen elsosorban az itt talalhato intezmenyeket kellett megtisztitani a karos elemektol". A szocialista varos tervezoinek elkepzeleseit amely szerint a varosban elo emberek minden- napi tevekenysegenek atlathatonak es ellenorizhetonek kellett lennie - a rendor seg es a tanacs a belvarosi kocsmak elleni harcban, illetve azok megtisztitasa- ban" velte megvalosithatonak. Ez hozzajarult ahhoz, hogy a kortarsak szamara a kocsmak ne csak a szabadido eltoltesenek egyik lehetseges helyszinet, hanem a hatalommal es a hivatalos szocialista eletformaval szembeni ellenallast is szimbo- lizaljak a mintavarosnak szant szocialista varosban. Ugyanakkor a kocsmak es la- togatoik megbelyegzese hozzajarult ahhoz, hogy a fiatalabb generaciok szamara a modemebb szorakozasi formak (a mozi es a tancterem, ez utobbi Sztalinvarosban tobbnyire valamelyik kulturhaz volt) jelentsek a tarsasagi elet kozpontjat. Masreszt a fiatalabb, jobban kereso szakmunkasok egyre inkabb azo- kat a szorakozohelyeket latogattak, melyek kocsmabol zenes-tancos szorako- zohellye alakultak at (pi. Beke etterem). A fiatalabb szakmunkasok, amikor szo- rakozni mentek, mar nem feltetleniil egy adott helyhez (kocsmahoz) kotodtek, hanem a helyen jatszott zenehez vagy az ott divatos oltozekhez (pi. jampecvise- 171

91 let). Ez azt a folyamatot is jelezte, hogy a fiatalabbak szokasaira es identitasara a modemebbnek tartott fogyasztoi kultura sokkal irtkabb hatott, mint Sztalinvaros elso bevandorloira, koztiik a Kesdobalo vendegeire. A Kesdobalo epiiletet vegiil a Beke teri barakkokkal egyutt lebontottak. Az elso barakk helyen strandot epitettek, egy tipikusan varosi" es modem" elet- format jelkepezo intezmenyt. A barakk alapjainak helyet megoriztek. 2. A csehokban ejjel is sok urge tanyazik": jampecok a kulturhazban "Egyutt nottiink fel a klatyon [teren], egy suliba jartunk, minden szabadidonket egyutt toltottuk. A paradicsomot [nepi demokraciat] nepi szarmazasunk es me- los letiink ellenere sem komaltuk. Nem akartunk mi sem part-mikik, sem elskerasok [sztahanovistak] lenni, igy nagy jovo nem vart rank. Untuk a sok al- berleti dumat [propagandat], a hullamelot [munkaversenyt], meg az egesz otthoni tre eletet. Eleget kacsaztunk [titokban radiot hallgattunk] ahhoz, meg egy ro- kon is mindig azt skribolta B-bol, hogy tudjuk, mennyivel frankobb Nyugaton a melds elete. Elhataroztuk, hogy amint lehet, meghuzzuk a zamzigot es atgembliziink a taccson. Csak a kello alkalomra vartunk. Ez a balhe kocogott is" - meselte 1954-ben negy fiatal, miutan atszokott a hataron Ausztriaba.617 A nyelv hasznalata, a szavak kozotti valasztas tettkent is ertelmezheto. A nyelvhasznalat identitaskepzo tenyezo. A fiatalok a szleng hasznalataval identi- tasukat, tarsadalmi orientaciojukat is meghatarozzak.618 Az 1950-es evek propa- gandajaban az ifjusagot a szocialista embertipus" ertekrendjenek legfontosabb befogadojakent abrazoltak. Ennek ellenere epperv a fiatalok koreben alakultak ki azok a szubkulturak, amelyek ertekrendjiiket nem a hivatalos normakhoz, hanem altemativ eletformakhoz kotottek. Az 1950-es evek legkarakterisztiku- sabb ifjusagi szubkulturaja Magyarorszagon a jampec-jelenseghez kapcsolodik, amelynek a propaganda is nagy figyelmet szentelt. Itt a jampecok testesitettek 617 Az ertekes forrast kozzeteszi: Katona Csaba: Krina, franko, mikulas. Egy hataratlcpes tortenete budapesti szlengben. Archivnet, II. evf. 6. szam. A szoveg Ielohelye: Open Society Archives (Nyilt Tarsadalom Archivum) 300/40/4/7. doboz. A szlengbol szarmazo szavak magyarazata a forras mellekletekent fellelheto szlengszotar" felhasznalasaval: klatyo ter.; paradicsom nepi demokracia.; miki, mikulas ferfi, alak.; elskeras sztahanovista, elmunkas.; alberleti duma - kommunista propaganda.; hullamelo - munkaverseny.; tre - rossz.; kacsazni - nyugati radiot hallgatni.; skribolni - Irni.; franko - jo, rendes.; meghuzni a zamzigot - megszokni.; atgemblezni - atmenni.; taccs - hatar, vasfiiggony.; kocogni - jonni, menni, haladni. Ennek megfeleloen a szoveg tartalmi jelentese korulbeliil a kovetkezo: Egyiitt nottiink fel a te ren, egy suliba jartunk, minden szabadidonket egyutt toltottuk. A nepi demokraciat nepi szar mazasunk es munkas letiink ellenere sem szerettiik. Nem akartunk mi sem partemberek, sem elmunkasok lenni, Igy nagy jovo nem vart rank. Untuk a sok kommunista propagandat, a munkaversenyt, meg az egesz otthoni rossz eletet. Eleget hallgattuk a nyugati radiot ahhoz, meg egy rokon is mindig azt irta B-bol, hogy tudjuk, mennyivel jobb Nyugaton a munkas elete. Elha taroztuk, hogy amint lehet, megszokiink es atmegyiink a hatsron. Csak a kello alkalomra var tunk. Ez a balhe nem is varatott magara." 618 Widdicombe-Wooffitt meg a fiatalok azon csoportjat, akik a kapitalista ertekrend" kovetesevel negativ peldat adnak tarsaiknak. A szocialista realista filmek visszatero alakja volt a jampec, az ellensegkep fiatal megtestesitoje (legismertebb figura kdzuliik a Dalolva szep az elet cimu film Swing Tonija). A jampecek vilagahoz a filmek klisei szerint azok a fiatalok szerettek volna tartozni, akiket megtevesztettek, akik talajtalarma vagy eppen tanacstalanna valtak.619 A haboru utan szerte a vilagon megjelent a zenehez szorosah kapcsolodo antidivat-fogalom. A San Francisco-i beatnikeket mar 1945 tavaszan az antidivat kovet6inek" tartottak, amely a kozbeszedben a mindennel es mindenaron valo szembenallast jelkepezte. A dominans tarsadalom abban a sztereotfpiaban surf- tette a jelenseget, hogy ha a polgari divatban a feher ing volt divatban, akkor a beatnik szineset hordott". A fiatalok szubkulturai szamara az Egyesiilt Allamok- bol szarmazo zenei iranyzatok meghatarozo erovel birtak. Nagy-Britanniaban a legismertebb ifjusagi szubkultura a Teddyboys" ( Teds") newel illetett, mun- kasnegyedekben kialakult csoportokhoz volt kotheto. Az oltozekukben a fekete, elegans, felsobb osztalyok viseletekent szamon tartott dandystilust ^Edwar dian") imitalo, rock and rollt hallgato angol munkasfiatalok 1950-es evekbeli megjelenese - akarcsak mas orszagokban - nagy visszhangot valtott ki a korabeli sajtoban. Fellepesuket eroszakosnak, a polgari ertekekkel es a csaladi elettel szemben allonak es az ifjusagra veszelyesnek iteltek.620 Hasonloan a nemet Halbstarke"-kulturahoz, amelyet a dominans tarsadalom szamara a sotet vagy szines ingek es fekete nadragok, a fiuknal feltunoen hatrafesiilt, a lanyoknal lofa- rokba font haj, a mintas puloverek, a vad" tanc es az eroszakos cselekmenyek jelkepeztek.621 Nemetorszagban a haboru elott is letezett mar nem egy hasonlo ifjusagi szubkultura, amelyet leggyakrabban az EdelweiBpiraten" elnevezessel illet- tek.622 Franciaorszagban a jampecok, a Teddyboys" es a Halbstarken" megfele- loi a Blousons Noirs"-nak ( fekete borkabatosoknak") nevezett fiatalok voltak, rovid, a derekra feszesen rasimulo, felul zart fekete borkabatjaik miatt (Francia orszagban a mai napig a rockereket hfvjak igy).623 Magyarorszagon a nyugati fia talok szubkulturai koztil talan legismertebbek viszonylagos foldrajzi kozelse- giik miatt - a becsi Schlurf"-ok voltak, akik meg a haboru alatt jelentek meg az osztrak fovaros munkasnegyedeiben, es szinten egyfajta, az amerikaira hasonlito, maguk kozt elegansnak tartott ruhazattal es hajviselettel valtottak ki a hivatalos kozvelemenyformalok haragjat.624 A Szovjetunioban a jampecok megfeleloit a sztyiljagi" ( divatstilust koveto"), illetve a pizsoni" ( divatmajom") pejorativ jelzovel illettek. A lefordithatatlan jelzok talan legaltalanosabb nemzetkozi meg- felelojenek a huligan" szo szamit, amely azonban korantsem jelzi a fenti szub kulturak divat- es ertekrendbeli iranyultsagat. 619 Jampecek szerepelnek meg tobbek kozott a Kiskrajcar (sztalinvarosi) es az Ifju szlwel (szakmun- kaskepzo otthoni) jeleneteiben. Szilagyi Gabor Fyvel 1963.; Cremer Grotum 1994.; Dietz Kenkmann Cramer Mejstrik 1993.; Mejstrik ; Gerbel-Mejstrik-Sieder

92 Magyarorszagon a fiatalok kozbeszedbeli megfteleseben fontos szerepet toltott be a Szovjetunidbol importalt huliganizmus diskurzus. A huligan kifejezes igen sokretu alkalmazasa elsosorban arra szolgalt, hogy az ugynevezett szocia- lista" eletmodot koveto ifjusagot szembeallitsak az ugynevezett kapitalista tar- sadalom" fiataljaival, mert mig az elobbiek a jovot, addig az utobbiak a multat es a hanyatlast szimbolizaljak. A huliganizmus diskurzus folyamatosan valtozott, amit jelez az is, hogy az 1950-es evek jampece (akit elsosorban oltozkddese jelle- mez) az 1960-as evekre atalakul galeritagga (eroszakos cselekmenyek elkovetoje- ve), az 1970-es evek kozepetol pedig csoves" cimkevel illetik (aki a tarsadalom kivetettje). Mindegyik szubkulturara hasonlo modon hatottak az - elsosorban; angol szasz hatasra keletkezo nemzetkozi trendek. Ezek szabalyoztak a fiatalok olto- zeket, hajviseletet es zenei orientaciojat. Emellett mindegyik ifjusagi szubkultura- nak voltak olyan jellemzdi, amelyek egy adott orszaghoz vagy eppen politikai rendszerhez kotodtek. A jampec-jelenseg Nyugat- es Kelet-Europa szamos orsza- gaban azonos idoben jelentkezett, ami arra enged kovetkeztetni, hogy - a politikai rendszerek kiilonbozdsege ellenere - az egyes orszagokban a fiatalok tarsadalom- ban betdltott strukturalis szerepe es az abbol adodo konfliktusok analog modon elemezhetoek.625 Legyen szo kapitalizmusr61" vagy,/szocializmusr61", a fiatalok emocionalis onkifejezesere a legmegfelelobb eszkoznek a rock and roll tunt. Az ifjusag mindegyik erintett orszagban olyan oltozkodesi stilust es maga- tartasformat hozott letre, amelynek reven a hivatalos ertekrend altematfvaja- kent - egy masfajta tarsadalmi identitast jelenitettek meg. Ez elsosorban a tar- gyakhoz es a fogyasztoi eletstflushoz kotodott, ezert is jelentett egyre kevesbe altematfvat es szembenallast az 1960-as evektol kezdve a fogyasztoi tarsadalom terhoditasa, egyuttal hivatalos tamogatottsaga miatt. A tarsadalmi valtozasok fel- gyorsulasa miatt a fiatalok fogyasztashoz kotott identitasa az identitasproblemak kielezodeset is jelezte.626 A fiatalok szubkulturainak letrejotte a tomegmedia ter- hoditasaval parhuzamosan zajlott. Azokban az orszagokban, ahol a hivatalos ra dioban nem szolhatott a rock and roll, a fiatalok egyszeruen kacsaztak", vagyis a nyugati radiokat (vagy a Szabad Europat es az Amerika Hangjat) hallgattak, hogy megtudjak, mi eppen a divatos. fgy a vasfuggonnyel elzart orszagokban (koztiik Magyarorszagon is), a nyugatiakkal osszehasonlithato folyamatok zajlot- tak a fiatalok fogyasztoi szokasainak atalakulasaban, persze mas utemben es a partallam altal meghatarozott keretek kozott. 625 Vo. Cremer Az identitasproblemak keletkezeserol es kielezodeserol Pataki Ferenc az identitaselmelet kapcsan l'rja: Identitasproblema - vagyis az egyen onmeghatarozasi fesziiltsege es nehezsege - ott es akkor jon letre, ahol es amikor a tarsadalom novekvo tagoltsaga es a tarsadalmi egyen individualizacibjanak kibontakoztatasa kovetkezteben az icjentitaskateg6riak fokozatosan elvalnak termeszetes, keszen kapott es rogzitett alapjuktol. Ennek nyoman egyreszt szamosabbak lesznek, es elvesztik az egyenhez valo merev hozzarendeltseguket. Megno a valosag - s benne a masik em ber 6s onmagunk - artikulasanak es kezelesenek fogalmi gazdagsaga. [...] Meg inkabb kielezodnek az identitasproblemak akkor, ha a tarsadalmi ujratermeles ugy felgyorsul, a tarsadalmi val tozasok iiteme oly sebes lesz, hogy mar az egymast koveto nemzedekek sem tudjak valtozatlan alakban atszdrmaztatni oroklott identitssmintaikat." Pataki A jampec-jelenseg erthetobbe tetelere alkalmasnak tunnek azok az elmele- tek, amelyek a fiatalok szubkulturairol idaig sziilettek. A szubkultura fogalma- nak meghatarozasara az 1940-es evektol egyre tobb kfserletet tettek, elsosorban az angolszasz szociologiai irodalomban. A legszelesebb definicio szerint a foga- lom olyan embercsoportot jelol, akiknek valamely kozos tulajdonsaga jellemzo modon megkiilonbozteti oket mas tarsadalmi csoportoktol. Azonban ez a meg- hatarozas ugyanigy hasznalhato a k6zossegek", a tarsadalmak" vagy eppen a kulturak" definialasakor is. A szubkultura fogalmat elsokent a chicagoi iskola" korebe tartozo szerzok probaltak szukiteni, majd ujradefinialni, osszefiiggesben a varosi fiatalok szubkulturainak kutatasaval. Albert K. Cohen szubkultura-ertel- mezese es Wiliam Foote Whyte egy utcasarki bandat elemzo konyvenek hatasara terjedt el az a koztudatban, hogy a korabban bun6zokent" jellemzett fiatalok627 magatartasa mogott is szabalyok es a banda tagjainak mindennapjait szabalyozo torvenyek allnak. Ezek gyakran szigorubbak lehetnek, mint a mas tarsadalmi csoportok vagy eppen a dominans tarsadalom eletet meghatarozo eloirasok. Cohen szerint akkor jonnek letre szubkulturak, amikor hasonlo tarsadalmi prob- lemakkal kiizdo szemelyek csoportos megoldast es hivatkozasi pontot keresnek. tgy tortent ez azoknal a fiataloknal is, akik az iskolai rendszerben628 megtestesiilo kozeposztalybeli ertekek elutasitasa miatt valtak a tarsadalom szemeben bunozo- ve.629 Mas megkozelitesek szerint hasonlo fiatalokat azert tartottak bunozonek, mert ertekrendjiikben dominanssa valtak a munkasosztaly - egysegesnek.tartott - kulturajabol szarmazo ertekek.630 A Birminghami Egyetemen 1964-ben alapitott Centre for Contemporary Cultural Studies" (CCCS - Jelenkori Kulturakutatasok Kozpontja) ket evtizeden at meghatarozo szerepet jatszott a szubkulturak kutatasaban. A kozpont kutatoi elsosorban az ifjusag" fogalomkore fele fordultak.631 A fiatalok szubkulturait olyan kozegkent elemeztek, ahol az uj tomegkulturalis jelensegek elsokent lelnek taptalajra, fgy az ifjusag kutatasa nem mellektermekke, hanem kozponti proble- mava valt. Olyan kozegge, amelyben az ifjusag szubkulturai szovegkent es jel- 627 A fiatalkori bunozessel foglalkozo korabeli angolszasz irodalom egyik legszelesebb osszefoglalo- 1 ja Neumeyer 1961.; tobbnyire hasonloan konzervativ megkozelitest alkalmaz az Eli Ginzberg szerkesztette, sokszor hivatkozott kotet szerzoinek tobbsege is (ellenpeldakent emlitheto Talcott Parsons kotetben szereplo tanulmsnya, aki megkerdojelezi a konyv letrejottet okozo diskurzus valosagtartalmat a tarsadalom erkolcsi hanyatlasarol"). Ginzberg, Eli (szerk.) A tema magyarorszagi interpret^ciojat elsosorban ideologiai okokbol a fenti konzervativ diskurzus hatarozta meg, igy tobbnyire azt kutattak, hogy miert lesznek bun6zok" vagy devians" magatarta- suak a fiatalok. Huszar 1964.; Molnar Az oktatasi rendszer, a munkaskultura es ellenkultura egymisra hatasat elemezte: Willis Whyte, William Foote 1999; Cohen Widdicombe-Wooffitt A munkastortenetben fordulopontot hozd megkozelitesek nem veletlenul hatottak a tobbnyire munkasosztalybeli fiatalok szubkulturait elemzo kutatokra. E. P. Thompson antropologiai szem- 161etmodja a munkassag autonom entitasanak vizsgalata kapcsan a munkasok eletmodjanak kutatasat emelte a vizsgalodasok kozeppontjaba. Thompson Az ifjusagkutatasokra a nemet szakirodalomban is 6vtizedekig hatassal voltak a munkdsfiatalokkal foglalkozo irasok, amelyek koziil a legnagyobb hatast kivalto eletmdddal is foglalkozo kotet: Schelsky (szerk.)

93 kent is olvashatok. Phil Cohen - a CCCS munkatarsa - kelet-londoni kutatasai alapjan arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a fiatalok szubkulturai hianypotlokent jelennek meg abban a komyezetben, ahol a korabbi tarsadalmi ertekrend (lgy peldaul a munkasosztaly koherens kulturaja) elveszti jelenteset. Phil Cohen sze- rint a fiatalok szubkulturai kepesek felvaltani a munkasok kozosseget a szubkul- turahoz tartozo tarsadalmi teriilettel - peldaul azzal, hogy a munka kdzossegi megtapasztalasat a szorakozas csoportos elmenyevel valtjak fel. Egyuttal az egyes szubkulturak nemcsak felvaltjak, hanem egyben ujrateremtik az oket meg- sziilo kulturalis kozeget is.632 A jampec alakja a varosi, kiilonosen a fovarosi kozonsegnek nem mai kelet- kezesu figuraja. Mar a harmincas evek amerikai filmdompingje idejen feltunt ez a tipus es szamos kovetot talalt az ifjusag koreben" - frta a Szakerettsegis Hirado 1953-ban.633 A jampec alakja valoban nem az 1950-es evek sziilemenye, megis ebben az idoszakban valt a kozvelemeny szamara igazan ismertte a figura. Talpassy Tibor 1935-ben megjelent regenye A jampec" nehany hanyatott sorsu, a dominans tarsadalom erkolcsi normait elveto fiatalrol szol.634 Mit jelent maga a jampec szo es honnan szarmazik? Elso emlitese 1928-ban fordul elo. A magyar nyelv torteneti-etimoldgiai szotara szerint jelentese: leha, semmirekello, feltunoen dltozkddo es viselkedo ifju. A szo jiddis eredetu szo- osszetetel, tulajdonkeppeni jelentese nagy fasz" (vo. magyar balfasz"). A ma gyar szo valoszinuleg korabbi, mint elso adata, s a nagyon buta" divatfi, di- vatbolond" jelentesfejlodes is mar a magyarban zajlott le.635 A jampec alakja elsosorban a divathoz kapcsolodik. A masodik vilaghaborti elott tobbnyire az olyan, gazdag csaladbol szarmazo divatfikat jeloltek ezzel a szoval, akik kdlteke- zo eletmodjukkal, a modem" dolgok iranti rajongasukkal (mint a dansz", kri- mik, motorcikli, Kodak), feltuno tancukkal es szeretoik szamaval kituntek kor- nyezetukbol bol szarmazik az a gunydal, amely a fentiekhez hasonlo jelzokkel illeti a jampec figurajat, aki lgy kezdi dalat: A regi vilagnak / 6, regen kampec! / En vagyok a fess, stramm / Helybeli jampec. / Modem ifju vagyok, / Ki bfrja: marja. / Igenyeim nagyok. / Kiizdjon a marha,"636 A jampec alakja a kozbeszedben a nagyvilagi, fiiggetlen, koltekezo eletmodot is jelentette, ezert is lehetett vonzo minta a habonit kovetden a jol kereso, fiatal szakmunkasok sza mara. A jampec" fogalma elsosorban a kozvelemeny eloiteleteinek termeke, nem egy csoport koherens jellemzoje. Megis, eppen az eloiteletek miatt a megbelyeg- zettek aktiv" magatartaskent is megelhettek jampecsegiiket, mint azt a kesdbbi- ekben latjuk. A szerepelmelet szerint erdemes kiilonbseget tenni a szerepbetolto 632 Cohen, Phil Phil Cohen modelljet alkalmazo tanulmanyok talalhatok egy munkasfiatalok szubkulturaival foglalkozo kotetben: Mungham-Pearson (szerk.) A szubkultura fogalmanak jelentesvaltozasairol reszletesen lasd; Gelder-Thomton Szakerettsegis Hirado, szeptember Talpassy Benko Lorand (szerk.) A dcbreceni jampec dalol. Debreceni Fiiggetlen Ujsdg, februar A forrasra Szegedi Peter >vta fel figyelmemet, akinek ezuton mondok koszonetet.

94 es az emberek szerepelvarasai kozott.637 A jampec-jelenseg vizsgalatanal elsosorban a jampecekkel kapcsolatos elvarasokat elemzem, mivel a korabeli forrasok erre adnak leginkabb lehetoseget. Szamos leirasbol kideriil, hogy a jampecokat mindenekelott oltozkddesuk jellemezte. Fekete vagy szrnes ingekben, mintas nyakkendokben vagy piros pettyes salakban, lotyogo vallu csapott jakokban", csonadragokban, csfkos zoknikban, gumitalpu szines cipoben es cowboy szabasu kalapokban jartak. A jam- -peclanyok szuk szoknyakat es zsakkabatokat" viseltek, altalaban lofarokba font vagy dauerolt frizuraval. Kesobb ok hordtak elsokent a nemek es osztalyok kozotti kiilonbsegeket megszunteto" ruhadarabot, a farmert is. Az egyes oltozekek onallo meglete is mar jampec megjelenesuve tett valakit, nem kellett az osszes feltiintetett jellemzo ruhadarabot viselnie. Emellett a fiatal ferfiak kirivo oltozkodese azert is szurhatott jobban szemet, mert a 19. szazad kozepetol a kevesbe visszafogottnak tartott ferfidivat (szinesebb, finomabb anyagokbol kesziilt ruhak) viselete a szubkulturakba szorult. Ennek oka az volt, hogy a ferfiak vilagaban a munka es karrier lett a kozponti ertekmero, mig a nok kiilseje, ezaltal oltozkodese a csalad gazdagsaganak szimbolikus hordozoja lett.638 A noknel az szamitott lazadasnak, ha a puritanabb vagy az alacsonyabb tarsadalmi presztfzsu csoportok tagjaira jellemzonek velt, vagy eppen ferfias" ruhakat viseltek. A ruhadarabokhoz feketen hozzajuto munkasfiatalok szamara a jampecruhak statusszimbolumkent a varosiassagot, a csoporthoz tartozas elmenyet es a nyugati ertekrend koveteset is jelentettek. Gyanakodva neztek benniinket. Mikor bevonultunk, pedig nem kivagyisagbol. De nekiink azert mar volt jampiciponk, vastag talpu, gumiszegelyes. Nekik meg nem. [...] Nem mentem be abba a munkahelyre. Az hetvegere volt. A jampicipoben mentiink jopofaskodni. Nagy bordzsekik, minden. [...] Volt a Delivarosban ilyen zsibarus, harom. Nem tudom a neviiket, valami Fricinek hivtak, ok hoztak. Asszem Jugoszlaviabol vagy Delvidekrol. [...] Nagy dolog volt, hogy reszletre lehetett kapni. Reszletre arultak, feke ten. Kapcsolatok kellettek, hogy az ember oda jusson, mert vittek be. [...] Irigykedhettek a masikra, hogy honnan vette ezt. Neztek a jo, beszukitett nadragot. [...] Meg ott voltak a fiatalok a munkahelyen, ok nem reszletre vettek, hanem kolcsonkertek valahonnan. Aztan probaltam venni, akkor nagy divat volt, az egyszeru flaneling. Csonadrag, vastagtalpu es valodi szivacstalpu cipo. Brojzer. Elnyuhetetlen volt a cipo, sajnos nem tudom megmutatni" - meselte egy, az otvenes evekben az L eptiletekben elo ferfi, aki akkoriban fiatal szakmunkaskent dolgozott Sztalinvarosban.639 A jampecok feltuno viseletehez tarsultak az egyeb feltunonek minositett szokasok: mint peldaul a vad tanc", vagy a pesties" szoelemek elburjanzasa a beszedben. A jampecok jellemzojenek tartottak a nyegle sztorizast" is. Az egyeniesito viselet es frizura, a tancszokasok, a beszelt nyelv mind a varoson beliili megkiilonboztetes jegyeiil szolgaltak. A Budapestrol Sztalinvarosba keriilo fiata- XVI Egyfuszer- es csemegebolt bejdrata 637 Sarbin-Allen Craik Idezi: Csabai B. Janos visszaemlekezese, marcius

95 lok l'gy is elkiilonitettek magukat komyezetiiktol, ezenki'viil viselkedesi mintakat is adtak a falvakbol Sztalinvarosba keriilo fiataloknak. A nyilvanos terben a fiata- lok onkifejezese egyuttal identitasukat is meghatarozta.640 A frizura es a ruha megvaltoztatasa az utcan szembejovoknek azt is jelezte, hogy a fiatalok egy adott csoportja most szorakozni megy, ennek megfeleloen kivonja magat a munkahely, ezaltal a part es az allam feliigyelete alol. A sok fiatal bevandorlo miatt Sztalinvarosban mar viszonylag koran megje- lentek ujsagcikkek a jampec-szellemrol" majusaban - amikor az elso utcat atadtak a varosban - a helyi lap ujsagiroja szerint a jampecek betolakodtak a kulturhaz kerthelyisegebe. Egyik vasamap este az ifjumunkasok figyelmeztettek az egyik jampecot, hogy ne tancoljon ugralva.»szoval nem tudok lassabban tan- colni«- mondta a csonadragos -»latod ocsem, akarhogy tekergetem a labom, megsem megy lassabban«, es artikulalatlan hangon kezdett enekelni." A lap ugy abrazolta a jampeceket, mint akiket fel kell karolni. Ennek oka az erveles sze rint - az volt, hogy vannak, akiket csak megtevesztettek, l'gy meg a tarsadalom hasznos tagjaiva valhatnak. Egy resziikrol azonban maga az ujsagiro is lemondott, mivel ok - szerinte - tudatosan csikagoi gengszterek".641 A nok kozott is terjedt a (,jampec-szellem", amit egy fegyelmi targyalason ki- fejezetten moralis szempontkent vetettek fel. Egy hanyagul dolgozo munkas- not azert bocsatottak el, mert a biife allando vendegekent feltuno viselkedesevel es jampec tancaval az ifjusag egeszseges szorakozasat akadalyozta".642 A domi- nans tarsa:dalom szemeben a jampecseg sok esetben az erkolcsi romlottsagot jelentette. ; Egy masik fiatalt azert ftelt el ktilonosen a lap, mert sztahanovista letere a kulturotthon tancparkettjen extravagans figurakat mutatott be, ahelyett hogy a szorakozohelyen is jo peldaval jart volna elol.643 A jampec a hivatalos diskurzus- ban az erkolcsi romlottsag mellett az antidivat" megjelenitojenek is szamitott. Emellett a dominans tarsadalom szamara a jampec-jelenseg testesftette meg a fia talok bandai altal letrehozott normakat. Ezert ha valakit lejampeceztek", azt szimbolikusan egy olyan banda tagjanak is tarthattak, amely elveti a dominans tarsadalom normait, es helyette sajat szabalyokat hoz letre. A dominans tarsadalom ertelmezeseben a jampec legfontosabb jellemzoje a tiltakozas" volt. Ez a tiltakozas azonban nem volt fiiggetlen a hivatalos", uni- formizalt divattol. Fiiggosege eppen ellenkezosegeben fejezodott ki a tobbseg szamara. Ezt az ellenkezdseget" azonban joval amyaltabban kell megitelnunk. A jampec-jelenseghez kotheto szubkultura nem pusztan ellenszegiiles volt a hivatalos ertekrenddel szemben, hanem felvaltotta azt a munkasokhoz kotheto szabadido-kulturat, amelyben a tarsadalmi erintkezes kozeppontja a kocsma volt. A kocsma helyett a tancterem (kulturhaz) vagy a mozi valt a fiatal mun- 640 Ezzel foglalkozik Titus Simon tanulmanya, aki a nemet fiatalok agresszivnak tartott szubkulturiinak nyilvanos terbeli megnyilvanulasait hasonlitja ossze az 1920-as evektol a skinheadekie. Simon Dutiai Vasmu Epitoje, majus Uo junius SZH, szeptember kasok szamara a legfontosabb ismerkedesi es kapcsolattartasi terre, ahol otthono- san ereztek magukat. Ebben a megkozelitesben a jampec-szubkultura felvaltotta az ot letrehozo, kocsmak kore szervezodo, munkasokra jellemzo szabadido-kul turat. A jampec-jelenseg felbukkanasa a kozbeszedben abbol is szarmazik, hogy a hivatalos normakkal szemben teremtett ertekrend altemativat jelenthetett a fiata lok szamara, igy az ertelmezheto a munkasfiatalok egyfajta onfejusegekent is.644 Ez olyan kolcsonhatasokat eredmenyezett, amelyeknek kovetkezteben a hi vatalos beszedmodban uj lehetosegeket probaltak megjeleniteni a propagandisz- tikus eleteszmenyek mellett. Peldaul ennek a kolcsonhatasnak koszonheto, hogy a jampectancok elitelese a polgari tancokat is oktato tanciskolak megujulo nep- szerusitesevel jart egyiitt. A jampectancok ellen kiizdok a neptancot, a keringot, a tangot es slow-foxot meg egyertelmuen az elfogadhato tancok koze soroltak, nemi habozassal a fox-trottot is, holott azok egy resze nehany evtizede ugyanugy elitelendo tancnak szamitott. Egy korabeli cikk szerint a boogie-woogie" hajlam, a smirglizes",,csunya es szellemtelen tancokat takar. Raadasul,,ezek a fiata lok" - a szerzo szerint - csak disznoviccekbol ismerik a szerelmet". A cikk sze rint a jampec-szellem elsosorban a fiatal munkasgyermekeket fertozi meg, akik ha felszabadulnak, szokas szerint elso keresetiiket magukra koltik: beoltoznek csonadragba, csapott vallu kabatba, tehat eloirasszeru jampec-egyenruhaba/ 15 A jampec-szellem" munkasfiatalokhoz kotese nem veletlen, hiszen a varo- sokban a munkaskeriiletekben jott letre a legtobb fiatalkoru banda. Az ilyen fia talok nagy resze az iskolai evektol kezdve eloszor kortarsbandak, majd a ka- maszkor utan altalaban lakohelyi bandak tagja lett, ami eltarthatott egeszen 30 eves korukig is. Minden bandanak megvolt a kedvenc talalkozasi helye. A kiilvi- lag is talalkozasi helyiik alapjan azonositotta oket, ami altalaban egy utca, utca- sarok vagy egy ter volt. A bandatagok idosebb korba lepve talalkozhattak kocs- maban vagy szorakozohelyen (pi. kulturhazban) is. Sztalinvarosban is kiilon beszelhetiink delivarosi, technikumi vagy L epiiletek komyeki fiatalok bandairol. Az imenti teriiletek foleg munkaslakta kerriletek voltak, de azon beliil is meg le- het kiilonboztetni azokat a varosreszeket, ahova altalaban falusi eletformaju- nak minositett csaladok koltoztek be es azokat, amelyekben allando, illetve alkal- mi munkabol eltek a csaladok. A bandak kialakulasarol szolo elmeletek kbzott manapsag szinte mindegyik a helyi tarsadalom szervezetlensegebol indul ki. Eszerint azokban a tarsadalmi kozegekben jonnek letre bandak, ahol viszonylag a legkevesbe rendezett a tarsa dalom, fejletlenek a tarsadalmi ellenorzes intezmenyei. Az alacsony jovedelmu retegek szomszedsagi kornyezeteben a fiatalok azert tomoriilnek bandakba, mert azokon belul egyfajta szervezettseget es biztonsagot talalnak.646 A banda egyik legfontosabb funkcioja az volt, hogy megnyilvanulasi alkal- mat biztositott tagjai szamara a szokasos feliigyelettel - legyen az sziiloi, iskolai 644 Ez az onfejuseg" Ertelmezheto az Eigensinn fogalmahoz kapcsolodo modellek kereteben is, er- rol lasd: Liidtke, 1993 es Majtenyi SZH, marcius / 646 Az utcai es fiatalkoru bandakrol szolo elmeletek osszefoglalasa: Jankowski

96 vagy munkahelyi - szemben. A tagok egyeni szabadsaguk kiteljesedesekent is megelhettek azt, amikor alavetettek magukat a banda szabalyainak, meg akkor is, ha azok gyakran szigorubbak voltak, mint a dominans tarsadalom normai. Ezek az eloirasok hataroztak meg a bandatagok oltozeket, nyelvet, mozgasat, gesztusait, frizurajat - amit a dominans tarsadalom is igyekezett szabalyozni. Azonban egy munkahely dolgozoi valoszinuleg sosem valtak olyan uniformizaltta a gesztusok teren, mint egy jampecnek minositett banda tagjai. A bandaban - tiltakozaskent az uralkodo tarsadalom adta identitas ellen - a tagok altalaban gunyneven azonositottak egymast. Ezek leggyakrabban egy fizikai tulajdonsagot vagy kepesseget jeloltek, de elofordult, hogy egy, a bandaval megtortent esemeny vagy etnikai-szarmazasi jellemzo alapjan kereszteltek el valakit. A bandan beliili hierarchiat a fizikai eron es iigyessegen kiviil csak na- gy n ritkan lehetett kierdemelni valamilyen szellemi kepesseggel. A vezemek egy banda letrejotteben vagy felbomlasaban donto szerepe volt. A csapat a vezer kore csoportosult, a kiilvilag is a hely utan leggyakrabban a bandavezer alapjan azonositotta a csoportot. Egy evi sztalinvarosi tanacsiilesen az egyik deli varosi banda letrejottet egy allami gondozott fiuhoz kotottek. Az iskolakerulo- nek minositett bandatagokrol elmondtak, hogy a gyerekek gyakran megszoknek a sziiloi haztol es ket-harom napig nem mennek haza.647 A jampec varosi figuranak szamitott. Bar a kozvelemeny elitelte oket, megis a munkaskeriiletek fiataljai a jampecnek minositett bandatagokat civilizaltabbak- nak, varosiasabbnak es nyitottabbnak tartottak, mint a falusi fiatalokat.648 Ezek a fiatalok idejiik nagy reszet az utcakon toltottek - ugyanakkor, amikor apaik a kocsmakban liltek. Az otthoni szuk hely, illetve a banda altal nyujtott szabad- sag" akkor is az utcara terelte volna oket, ha sziileik ezzel szemben alltak volna. De nem alltak. Sot, Sztalinvarosban - es persze nem csak itt - a munkascsaladok- ban igen gyakran elofordult, hogy a sziilok addig, amig haza nem ertek, kizartak gyerekeiket a lakasbol, igy gyakorlatilag az utca valt az egyik legfontosabb szocializacios kdmyezetiikke.649 Az utcai bandakkal a tanacsi uleseken elsosorban kamaszkoru bunozoban- da"-kent foglalkoztak. A bandatagsagot a koztudatban egybemostak a fiatalkoru bunozessel, amit a varos prolinegyedeiben" (Technikum, barakkvarosok) tartot tak a legelterjedtebbnek.650 Ennek ellenere maga a Sztalinvarosi Birosag is ala- csony fokunak itelte a fiatalkoru bunozes aranyat a tobbihez kepest. 651 A nyolc-kilenc fos belso tagokra" epiilo bandak egy resze nem csak fiukbol allt. A eves lanyok kikeriilve az iskolabol nagyon nehezen kaptak munkat, viszont sziileik es a tarsadalom nagy resze mar felnottnek tartotta oket. Ha egy fiatal lany bandaba keveredett vagy egyszeruen nehany jampecokra jellemzo vi- selkedesi mintat vett at, akkor az elobb emlitett sztereotipiak miatt szinte egybol erkolcstelennek" belyegezhettek. 647 FML XXIH/ d majus B. JSnos visszaemlekezese, marcius FML XXIII/ d marcius FML XXin/ d szeptember FML XXIII/ d december Sztalinvarosban a helyi hirlap szerint a Bartok Bela Muvelodesi Haz valt a jampecok egyik fo talalkozasi helyeve. Akkor, amikor a balettiskola es a nepi- tanc-bemutatok is itt zajlottak, hetvegente hangos fiatalok szalltak meg a kultur- hazat, akik altalaban a legujabb jampec divat szerint oltoztek es tancoltak.652 Hetvegente a delivarosi es a radari barakktabor kulturhazai a tancalkalom miatt ugyanigy a jampecnak tartott fiatalok kedvenc helyeive valtak. Miutan a delivarosi kulturhazat nem ujitottak fel, osszedolt, es a delivarosi fiatalok tanc- hely nelkiil maradtak vegen a szocialis tigyekkel foglalkozo tanacsi eloado javasolta, hogy az utcan csavargo fiatalok reszere a barakktaborokban is ki kelle- ne jelolni egy-ket szorakozohelyiseget. Azonban uj kulturhazat nem epitettek, mert a barakktaborokat a tavlati tervekben megsziintetesre fteltek.653 A dominans tarsadalom szamara a jampeceket sajatos nyelvhasznalat is rep- rezentalta, amirol szinten elitelo cikkek jelentek meg. Csoda jo csaj" - mondta egy pakombartos ifju haverjenek", aki maris valaszolt: Ez mar kamelos be- szed". Szereti a klassz sracokat"... Himbal a flamo" mondta egy jol dauerolt fiatal lany a baratnojenek, aki maris megadta a hasonlo feleletet: Igazan? Pedig nem regen»kajaltal«". Kiilon fejezetet alkotott az oltozkodes zsargonja: ha 16ve- hoz" jutok, veszek egy uj salnit", meg egy bret" is (vagyis cipot es kalapot). A beszedbol duma" lett, az okosbol hohem", a tancbol csurgli", smirgli", csorges" es porges" ( Kocogsz csorogni?" - Jossz tancolni?), a reszegbol pias" es a diihosbol pipas".654 Az esemenykozpontusag jelenik meg a tanc es az esemenyek helyszineinek (ter, tanchaz, kocsma) sokfele elnevezeseben ( Siofokra decemberben is sok me- los nyaral, igy a csehokban ejjel is sok iirge tanyazik" - meseltek a fejezet elejen idezett fiatalok.) A jampecek - akarcsak nyugati megfeleloik - az akcioorientalt szubkulturak korebe sorolhatok, amelyek megjelenesi formai (banda) altalaban egy adott teriilethez (pi. ter, keriilet) kotodnek, tarsadalmi kozegiik a munkassag, es elmenyeik kozeppontjaban az esemenyek (akciok) allnak.655 A jiddis es a pesti nyelvbol szarmazo elemek reven a sztalinvarosi fiatalok egy csoportja nehany szo elsajatitasaval bekapcsolodhatott a varosiasnak mino- siilo szubkulturaba, ezert az Alfoldrol es a komyezo falvakbol erkezett paraszti szarmazasu fiatalok is ugy erezhettek, hogy a varos befogadja oket. A nyelvhasz- nalatban ugyanakkor megfigyelheto a propaganda ( alberleti duma") nyelveze- tenek es vilagkepenek elutasitasa is. Igy lett az elmunkasbol elskeras", a radio- bol hadova lada", a munkaversenybol hullamelo", a belugyminiszterbol koszivu ember", az avosbol mokkas", az iizemi ebedbol moslek" (ebbol kelet- kezett a gemblizni a moslekra" kifejezes656), a partemberbol partmiki, a pa- 652 SZH, februar 9.1.; szeptember 7.4.; szeptember 28.4.; december FML XXIII/ d november SZH, szeptember he]iii 655 Baacke a szubkulturak elmenyvilagat tarsadalmi es terbeli szlnhelyekhez (Szcne) o i. megkulonboztetett kortarscsoportokhoz kotodo (peer /SzenenThefyszIneket. kapcsolodo (Szene der Protestbewegungen), es esemenyorientalt (Actio / J A Teddyboys" es a Halbstarke" newel femjelezheto szubkulturakat esemeny kulturakent kiilonboztette meg a tobbitol. Baacke Megyek az iizemi etkezdebe ebedelni. 181

97 rasztbol prosztdmiki", a kommunista felvonulasbol szegenyhazi illem", Rakosi Matyasbol tarkokusz", a majus 1-jei ingyenes etkezesbol pedig t6rok kaja".657 Ugyanakkor ez a nyelv kirekeszto ereju is volt, mivel mindazokat kizarta a tarsalgasbol, akik nem ertettek, vagy nem akartak erteni a jampecek nyelvet" re a rock and roll" oriilet is megerkezett Sztalinvarosba. Eltorzult arc, kuszalt haj, kicsavarodott vegtagok, vad mozdulatok. [...] Ez jellemzi a rock and rollt, a szezon legujabb tancat. A rock and roll megorjiti az ifjusagot. A rock and rollrdl szolo filmeket rendszerint jampecek garazdalkodasa kiseri Nyugat-Europaban. A tanctermekben napirenden vannak a verekedesek es gyakran a rendorsegnek is be kell avatkoznia. Mivel magyarazhatjuk a rock and roll rendkiviil karos hatasat? Zeneje affele»doppingolo szer«, zenei narkotikum. Ritmusa lazasan erdsodo gepzakatolashoz hasonlit, valosaggal guzsba koti az ember gondolatat es napvilagra hozza legvadabb osztoneit. Europaban [...] a lapok hasabjain kozeleti szemelyisegek, papok, tanarok, sziilok nyilatkoznak a rock and roll karos hatasarol, kovetelik a tancot ismertetd filmek es a zenejerol kesziilt hanglemezek betiltasat" - irta a Sztdlinvdrosi Hhlap.65a A jampecok eppen a rock and rollt elitelo filmhfraddkban lattak a legujabb tancfigurakat, amelyeket aztan a tancparketten tovabbfejlesztettek. A gyors", ritmusos" tancok elitelese megtette hatasat: az antidivat kovetoi" gyorsan rakaptak ban a helyi lapban altalanos jellemzes jelent meg a jampec"-rol: 6 az, aki mindenben mas, mint a tobbi kozonseges halando. Oltozeke, beszede, modora valasztekos. Ruhaja is messzemeno kiiloncseget arul el. Zold cipo, szilvakek nadrag, sarga nyakkendo, esetleg bama kabat, bocsanat jako. Azert jako, mert erre kinosan iigyel. Sot, igy mondja: pijamajako. [...] Mellesleg, kiskoraban a zongora koriil zavargattak sziilei, mert nem Carot es Mistralt szivott, persze nem tiidore, csak ugy. Az angol szokasok nagy ismeroje, de azert a ledit ladinak mond ja, jo alfoldi dialektussal. [...] Nagy tiszteloje a Felszemu Jim, a Bagdadi repatolvaj cimu remekmu szerzojenek."660 A cikk szerzoje par hettel kesobb szenzacidkent talalta, hogy cikke nyoman megfenyegettek: leapoljak".661 Az irasbol kideriil, hogy mar a korban felismertek: a jampecok eppen massagukkal" akar tak eliitru a dominans tarsadalomtol es kuldnckodesiik a varosi elet egyeniesiteset takarta. Ugyanabban az evben, amikor a jampecokrol szolo cikk megjelent, tudositottak a hivatalos" divat helyi bemutatojardl is, amit a sztalinvarosi elit reprezentativ epiileteben, az Arany Csillag Szalloban rendeztek. A szolid elegancia ertekmeroje volt minden egyes ruhadarab. Az Arany Csillag zenekaranak lagy, edes melodiajara jottek a manekenek, s a kozonseg nagy erdeklodese kozepette leptek fel a podiumra. Felvonultak a legmodemebb kisestelyi ruhak, a tusarku koromcipdk, lathattimk elegans gyapjuszovet kiskosztiimot, export minosegu so- tetsziirke kangaru oltonyt, ketsoros fazonnal, s elenk, iitemes taps jutalmazta az ismet divatba jott, tiszta gyapjubol kesziilt szmokingot, mely balba, szinhazba, eskiivore egyarant elegans viselet."66' A dominans tarsadalom altal elfogadott di vat a tisztes varosi eletvitel" kore csoportosult, ezert a jampecok csonadragja es csapott jakoja" kirekeszto jelleggel birt. A jampec-jelenseghez sorolt jellemzdk egyes elemei a fogyasztoi szocializ- mus kialakulasaval parhuzamosan bekeriilhettek a divat foaramaba is. A Metro egyiittes mar a helyi KISZ-szervezet meghivasara lepett fel a sztalinvarosi vasmu kulturtermeben.663 A fellepest a KISZ szervezte, ami mutatja, hogy a dominans tarsadalom hivatalos szervei mar megertobben fogadtak az antidivatot. Ez annak a folyamatnak az eredmenyekent is ertelmezheto, amelyben a hivatalos koz- beszedben egyre inkabb elfogadtak a Nyugatrol szarmazo fogyasztasi cikkek je- lenletet.. : ' ' A jampecok nem egyszeruen lazadtak" a meglevo normak ellen, hanem masok" szerettek volna lenni, mint ahogyan azt a tobbseg eloirta. A viseletben, viselkedesben, tancban es nyelvben tetten erheto kiilonbdzni akaras nem pusztan passziv allapot volt, hanem a csoportosulas alaptevekenysege. A fiatalok onken- tesnek tuno csapatai a szemelyes kapcsolatok reven es az allandoan a tarsadal- mi normasertesek hataran mozgo tevekenyseggel valosaggal szivo hatast gyako- rolnak a megfigyelokre".664 A jampecok eseteben a kulturhazba jaras az egyetlen dominans tarsadalom altal kinalt szdrakozasi forma volt. Ezt a sztalinvarosi jam pecok olyan mas tartalommal toltottek meg, amely a latvany alapjan lazadasnak tunt, de valojaban csak egy eltero eletforma-jelentest kivant kifejezni. Ha a jampecdivatot egyszeruen a nyugati mintak utanzasanak tartjuk, akkor szamos egyeb interpretacios lehetoseggel nem szamolunk. A Sztalinvarosba er- kezok szamara jampecnek lenni olyan lehetoseg volt, ami lehetove tett a domi nans tarsadalometol eltero varosolvasatot" is. A jampec a massag kifejezesenek olyan korabeli eszkozeve valt, amelynek reven a varoslakok masszajabol egyes fiatalok ki tudtak magukat emelni, masreszt kulonbozdsegiikben is be tudtak il- leszkedni a varos forgatagaba. A jampecok csak a kulturhazban valhattak jampe- cokka, a dominans tarsadalmi normak kozegeben.665 A varosi szemlelodo maga- tartassal szemben a jampecok kifejezetten az aktiv, magat megmutatni akaro magatartas kepviseloi voltak. Eppen aktivitasuk miatt kepviseltek mind a va- rosok, mind a falvak lakoinak ertelmezeseben a varosi eletformat. A falusi es varosi eletforma kozotti kiilonbseg a szubkulturak es a szimboli- kus cselekvesek" elemzese reven megragadhatonak tunik. A jaszsagi falvakban is voltak jampecok. A csonadragot, a kek cipot, a csapott vallu kabatot es a mind- ezzel jaro jampi" viselkedest azok a fiatalok importaltak" a jaszapati jaras koz- segeibe, akik a varosokban, az ipari iizemekben - sokan eppen Sztalinvarosban - dolgoztak. A falusi sziilok altalaban eliteltek a jampecokat. Jaszdozsan olyan apa 657 Tovabbi pelddk a Katona Csaba altal kozzetett korabeli szlengsz6tarban". 658 SZH, februar SZH, januar SZH, januar SZH, februar SZH, marcius SZH, januar 31; Racz ' 665 Ez ahhoz a szubkultura-ertelmezeshez kapcsolodik, amely szerint dominans kultura nclkul nem letezhet szubkultura. Errol lasd: Cremer

98 is akadt, aki a csonadragot szethasitotta. Ugyanakkor a vilag jelentesei kimerithe- tetlenek. Akadt a faluban jo nehany olyan sziilo is, aki biiszke volt a jampecos 61- tozekre.666 A flatalkon kortarscsoportokbol oroklott, szomszedsagi-rokoni szalakkal is egybeszott barati vagy bandabeli kapcsolatok az egy komyeken vagy az egy cso- porthoz tartozok kocsmaiban, majd a tancesteket rendezo kulturhazakban to- vabb eltek. A kocsma es a kulturhaz - akarcsak az utcasarok - talalkozasi es ismerkedesi hely, az esti kozos szorakozas kiindulo-, illetve vegpontja, ahol osszefuthatott egymassal a Kesdobalo es a Bartok Bela Muvelodesi Haz, eseten- kent kocsmatolteleknek vagy eppen jampecnak mino'sitett kozonsege. A jampec alakjarol megalkotott hivatalos kep egyik fontos funkcioja volt, hogy kozvetitse az elvetendo normakat, egyuttal a fiatalokkal szembeni hivatalos elvarasokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne leteztek volna olyan fiatalok, akik megjelenesukben vagy eletformajukban kovettek azokat a jellemzoket, amelyeket a korabeli sajto a jampecok sajatjakent abrazolt. Sztalinvaros erejet a propaganda eloszeretettel jelenitette meg abban a szlogenben, hogy a varos a fiatalok varosa. A hos epitok es az osztaly nelkuli tarsadalom" abrazolasai szinten a propa ganda bevett kepei koze tartoztak. Ezzel szemben a jampecokrol konstrualt kep azert kerult a brosurak es a helyi sajto temai koze, mivel ezen keresztiil el tudtak hatarolni egymastol az iljusag szamara kovetendo es az elvetendo magatartasfor- makat. A jampecok eletformajat azert abrazoltak a hivatalosan.elvart normakkal szembenallokent, mert ezzel is megbelyegeztek minden olyan jelenseget, ami nem a tervgazdasag es a szocialista eletformara neveles reszekent alakult ki, ha- nem nyugati hatasra. A jampecok elleni hare egyuttal az individualizmus elleni harcot is jelentette. Ezzel nemesak a kollektivizmus, hanem a szocialista tarsada lom igazsagossaga mellett is erveltek, szemben a hivatalos diskurzusban kapita- listanak cimkezett tarsadalmi berendezkedessel. A jampec-jelenseg elsosorban azert volt fontos az 1950-es evekbeli hivatalos diskurzusban, mert Sztalinvarost a szocializmus mintavarosava akartak tenni, ahol nines helve a nyugati maeatartasmintaknak. 6 Az 1960-as evekben eltuntek a Halbstarke", a Teddyboys" vagy eppen jampec newel jellemzett csoportok a sajto hfradasaibol. Helyuket mas csoportok, Magyarorszagon elsosorban a buncselekmenyek elkovetesevel vadolt galerik" vetttkj}- A Jampec kozbeszedben betoltott szerepet a hatvanas evekben a gale- rikrol es a huliganokrol" szolo vitak valtottak fel. Ezek hasonlo funkeiot toltot- tek be, azzal a kiilonbseggel, hogy a jampecok jellemzo'i kozul a fogyasztoi szo- kasok egyes elemei egyre kevesbe szamitottak elfogadhatatlannak.667 A rock and roll es a hatra fesult haj egyre kevesbe szamitott bunnek", meg akkor is, ha hi- vatalos helyeken (munkahelyen vagy iskolaban) meg mindig szigoruan megrottak a nem megfeleloen oltozkodo vagy a hosszu haju fiatalokat. A korabban esak a nyugati radiokban rock and rollt hallgato fiatalok az utcasarok vagy a kultur haz helyett mar ifjusagi klubokba is jarhattak.668 A fogyasztoi szocializmus nepszerusitesevel pedig egy-egy szinesebb ruhadarab sem keltette mar fel annyira a jarokelok figyelmet. A nyugati fogyasztoi szokasok fokozatos terhoditasa meg ha lassabb iitemben is oda vezetett, hogy az egykori jampecok elobb-utobb frizsidert vettek, es megnezhettek a teveben a tancdalfesztivalt. Azoknak a daloknak az ujabb, bar tovabbra is cenzurazott valtozatait, amelyek hallgatasaert az 1950-es evekben meg a dominans tarsadalom kivetetljeinek szamithattak. A jam pec figuraja fokozatosan elvesztette tiltakozast megjelenito karakteret hasonloan nyugati megfeleloihez669, es lassankent belesimult a frizsiderszocializ mus" altal diktalt ertekrendbe. 3. Szegenyseg es szocialpolitika/' ;;A Delivarosban anyam es neveloapam tobb esetben valtoztattak lakohelyiiket. [...] Altalaban egy-egy helyen fel evet, egy evet laktunk. [...] Ruham telire esak az volt, amit nyaron is hordtam, ujjatlan ruha, telikabatom nem volt, cipom sem volt. Egy papucsban jartam iskolaba, harisnyam ugyan volt neha, volt amikor esak zoknim volt. Iskolaba, bar be voltam iratva, ritkan jartam el, mert otthon kellett maradnom fozni, takaritani, a gyerekekre vigyazni, meg volt, amikor el kellett mennem fat szedni. Az iden anyam engem ket esetben kiildott el lopm, egyszer gyengekukoricat, egyszer pedig a Szalmacelluloz Gyar epitkezesehez faert. [...] C. Mihaly [korzeti megbizott] tobb izben latta, hogy faval jovok haza. Kerdezte, hogy ki kuldott el fat lopni. Mondtuk, hogy anyam. C. Mihaly mondta is anyamnak, hogy ne kuldjon bennunket lopni, mert meg baj lesz belole. Anyam azt mondta C. Mihalynak, hogy neki nem parancsol, semmi koze hozza, hogy hova kuld bennunket" - meselte a rendorsegen 1962-ben J. Etelka, egy 14 eves sztalinvarosi (1961 vegetol dunaujvarosi") kislany.670 A szocializmusban hivatalosan nem letezett szegenyseg. A szocialista mintavarosnak epitett Sztalinvarosban megis mindennapos tapasztalatnak szamitott, hogy egyes tarsadalmi csoportok tagjai sajat vagy masok helyzetet ugy eltek meg, mint akik raszorulnak a csalad, a rokonsag, a szomszedsag, a kozosseg, a varos vagy eppen az allam konyoruletessegere. Etelka hivatalosan tobb szem pontbol is jogosultnak szamitott a szocialis gondoskodasra (rendszeresen nelkulozott, sziilei magara hagytak, jovedelemszerzesi lehetosege korlatozva volt). Idonkent kapott is a tavolabbi rokonoktol vagy eppen a szomszedoktol nemi se- 666 Nepszabadsag, aprilis A galenla-61" szolo, hatalom altal generalt vitak vezettek el olyan konyvek megielenesehez, mmt peldaul Huszar 1964; Molnar Az 1968-as diakmozgalmak hatasara azonban a nyugati ltjusagkutatas legfrissebb irdnyzatai is megjelenhettek magyarul: Huszar-Sukosd (szerk.) A hatvanas, hetvenes es nyolcvanas evek fiatalokhoz kotheto szubkulturainak osszehasonlitdsava tobb nemet tarsadalomtorteneti munka is foglalkozik. Peldaul: Zinnecker 1987; Galenza- Havemeister A Halbstarke"-kultiira is fokozatosan az elfogadott tancklubokba koltozott. Ezt jol szemlelteti Clemens Adam frdsa, aki egy Ruhr-videki, utcasarki Elvis-rajongo banda tortenetet elemezve - irja, hogyan konszolidalddott a tarsasag, es simult bele - egy Elvis Klub reven - a po g ri tott ertekrendbe. Adam Cramer FML Birdsag d. B III

99 gitseget, es egy idore allami gondozasba vettek. Az allami intezmenyek megis akkor leptek fel kezdemenyezoen Etelka helyzetenek javitasa erdekeben, amikor a kislany feljelentette neveloapjat eroszakos nemi kozosiiles miatt. A masodfoku targyalason azonban megkerdojeleztek Etelka szavahihetoseget, valoszmuleg azert, mert sok szomszed pletykalta rola: a legenyszallasra jart a testet penzert arulni.671 Neveloapja beismerte, hogy rendszeresen gumislaggal verte a lanyt, mi- kor az nem engedelmeskedett. A szomszedok vallomasa szerint akkor, mikor Etel ka nem tett a kedvere. Etelka a prostitualodas gyanuja miatt a birosag szemeben megis elvesztette azt a jogot, hogy a kozosseg konyoriiletessegere igenyt tarthas- son. Apjat szabadon engedtek, Etelka pedig visszakeriilhetett a csaladi feszekbe". Az allam es a kozosseg szocialis gondoskodasat idorol idore feltetelekhez koti. A szegenyseg az allami intezmenyek szemeben regota problemakent jelent meg, mert puszta letet is a tarsadalmi integraciot fenyegeto veszelynek veltek. Azt, hogy mi szamitott devians magatartasnak, nagymertekben befolyasolta, hogy milyen magatartasmintak kovetesevel tarthatnak igenyt egyes emberek vagy csoportok a szocialis gondoskodasra. Sztalinvarosban a hivatalos beszed- modban a barakktaborok a n6tt" varos reszekent a szegenyseg es a devians" jelensegek melegagyainak szamitottak. A barakktaborok lakoival szemben inditott tanacsi, rendorsegi vagy birosagi eljarasok reven meghataroztak, hogy ki for- malhat igenyt a tarsadalom konyoriiletessegere es ki nem.672 Idorol idore szaba- lyoztak azokat a normakat, amelyek alapjan megkiilonboztettek a ^isztes" es a lumpen-" szegenyseget egymastol. fgy a szegenyseg korabeli meghatarozasanak normateremto funkcioja is volt. A Sztalinvarosba bevandoroltak koziil az alkalmi vagy segedmunkabol elo barakklakok hagytak a legkevesebb nyomot a forrasokban magukrol. Tobbsegiik nem kapott allando lakast vagy letelepedesi engedelyt, Igy altalaban a statiszti- kakban sem jelentek meg. A belvaros es komyekenek koloniaszeru negyedei (L epuletek, Technikum-negyed) es a sztalinvarosi barakktaborok (Radar, Deli- varos) kozotti tarsadalmi tavolsag a varos urbanizalodasaval parhuzamosan nott. Emiatt a barakklakok vilaga fokozatosan lathatatlanna valt a belvarosban es az annak komyeken elo emberek szamara. Ha tehettek, messze elkeriiltek a ba- rakktaborokat, igy a legendakon es szenzaciohajhasz ujsagcikkeken kiviil alig rendelkeztek informacioval arrol, hogyan elnek ott az emberek.673 A barakktaborok lakoi akiknek tobbsege az epitoiparban dolgozott - egyre inkabb deviansnak" minosultek a belvarosi normakat" alkalmazo hatosagok 671 Ennek a pletykanak a valosdgtartalmat tobb vallomas is alatamasztja, ugyanakkor nem allapithato meg egyertelmuen, hogy Etelka penzert kozosiilt-e a munkasszallas lakoival, vagy pedig tenyleg csak a lakok ruhaiert jart, hogy penzfirt kimossa azokat. A nogydgyaszati leletbol kideriil, hogy az eljaras kezdeten Etelka mar nem volt szuz. 672 A masodik vilaghaboru elotti szocialis gondoskodas, a szegenyseg 6s a deviansnak tartott jelen segek kolcsonhatasdrol lasd: Gyani I:n nem jartam a szallitolakdtelepre, azt ugy hivtak, a delivarosi lakotelep, ilyen barakk lakoteriiletek voltak. Radarra sem jartam, ott is voltak ilyen deklasszalt szorakozohelyek. Nem szerettcm- Hallottam, hogy ott is ilyen, sot ott voltak ilyen mcgnyilvanulasok. Retszilasiak. Ilyen periferralis helyek. Ezek a barakkszeru epuletek korbevettek a Dunai Vasmuvet, most nem tudom, hogy van." B. Janos (L epuletek egykori lakosa) visszaemlekez6se marcius szemeben. Amikor kozott visszaesett a helyi epitoipar munkaero- sziikseglete, a barakkokban elok szamara egyre kevesebb munkalehetoseg ado- dott. Ez tovabb csokkentette a csaladok jovedelmet. Szinte altalanossa valt koriikben, hogy hetente vagy havonta mas epitkezesekre ingaztak, es alkalmi munkakat vallaltak. Az alkalmi munkavallalas tovabb rontotta megitelesiiket a kozbeszedben. A mimkanelkiiliseg megletenek hivatalos tagadasa miatt az alkal mi munkat vegzok szegenysegiiket a hivatalos diskurzus szerint leha" eletvite- liiknek koszonhettek. Annak ellenere, hogy a lakok altalaban kiilonbozo helyekrdl jottek, es sze- melyesen csak nagyon kevesen ismertek egymast korabbrol, nem voltak teljesen idegenek egymas szamara. Hasonlo szocialis kozegbol erkeztek, altalaban azo- nos korulmenyek koziil. Szinte mindenki foldszintes" hazbol jott lakni a ba rakktaborok szinten foldszintes szallasaira. A barakkok a falusi hazakkal szem ben az egyes csaladok szamara szinte lehetetlenne tettek az elkiiloniilest". A lakok a kiutalt lakasok" belso felosztasaval igyekeztek elhatarolodni egymastol. A kozos mellekhelyisegek, a papirvekony falak es a majdhogynem egymas sza- jaba" nezo ablakok szamos csaladot es egyediilallot lancoltak ossze. A csaladok maganelete sok esetben szomszedaik elott zajlott. Ez szamos konfliktushelyzetet teremtett, amelyeknek gyakorisaga nem a kozosseg szettagoltsagat, sokkal in kabb egymasrautaltsagat jelezte. Ezek a konfliktusok nemritkan perre alakultak. Itt kifejezesre jutottak azok az elvarasok, amelyeket a lakok egymassal, illetve az allam a barakktaborok lakoival szemben tamasztott. A perek elemzese hozzase- githet ahhoz, hogy erthetobbe tegyiik az allam csaladokkal szembeni elvarasait, a szegenyseg es az allami beavatkozas szocialpolitikaba bujtatott kolcsonhatasait. A kovetkezokben egy perbe fogott, sztalinvarosi barakktaborban elo asszony torteneten keresztiil abrazolom a sztalinvarosi szegenyseg es az allami szocialpo- litika osszeftiggeseit. A per elemzesevel nem a tipikus sztalinvarosi szegenyseg" megragadasa a celom (ilyen valoszmuleg nem is letezik), hanem annak a folya- matnak az abrazolasa, amelynek soran valaki elveszti a lehetoseget, hogy raszol- galjon az allam vagy a kozosseg konyoriiletessegere". Celom tovabba annak bemutatasa, hogyan kiilonboztette meg az allam a tisztes" szegenyseget a lum- pen" szegenysegtdl. A helyi kozigazgatasi forrasok tobbsege elsosorban az allam altal lumpen" szegenysegkent szamon tartott jelensegrol es annak jellemzoirdl szol, mivel az allami intezmenyek elsosorban ezzel keriiltek szembe. A barakkta borok tobb tizezer, tisztes" eletvitelukent szamontartott lakoja legfeljebb csak el- vetve szerepel a forrasokban. P.-ne tortenete tehat nem a szegenysegre pelda, hanem a szegenyseg minositesenek es diszkriminalasanak folyamatara. A birosagi per foszereploje egy fiatal no (P.-ne), akirol a barakktaborok ujsa- gokban hasznalt sztereotipiai kapesan a mentalis terkepekrol szolo fejezetben mar esett szo. P.-net a hatosagok es a szomszedok tobbek kozt alkoholistanak, prostitualtnak", rossz anyanak" es rossz felesegnek" belyegeztek. Ezen vadak koziil a birosag egyedul a rossz anya" jelzot tudta bizonyitani, ezert if)usag el- leni buntett" miatt inditottak ellene eljarast.674 Az ellene inditott eljarasig elettor- 674 FML Birosag Blintetoperek 4. d B. 314/1958. P. Gezan6. Ifjusag elleni buntett. A per szove- ge kozolve: Horvath 2000b. 186

100 tenetenek alakulasan keresztul vegigkiserhetok azok a fordulopontok (szulo el vesztese, falusi nincstelenseg, varosba koltozes, korai hazassag), amelyek egy Sztalinvarosba bekoltozd, a helyiek altal szegenynek tartott ember eletet meghatarozhattak. P.-ne 1934-ben sziiletett egy szabolcsi faluban, es itt elt 1954-ig. Apja az ura- sagok uradalmaban dolgozott cseledkent, foldje nem volt sem 1945 elott, sem uta- na. P.-ne 20 eves koraig csaladtagkent dolgozott. Ekkor meghalt edesapja. Meg ugyanebben az evben ferjhez ment, es ot honapos terheskent elvetelt tava- szan ismet teherbe esett, es ugyanezen a nyaron ferjevel Sztalinvarosba jott. Hazas- tarsa sofor, 6 etelkioszto lett novemberenek vegen megsziiletett elso kisla- nya, es allitasa szerint a gyermek sziiletese utan megtudta, hogy ferje szeretot tart. Ettol fogva sokat veszekedtek, ferjenek tobb nougye is volt. P.-ne is kezdett eljami kiilon szorakozni oktoberenek elejen ferjet Budapestre helyeztek, ezutan legfeljebb csak hetenkent jart haza, de fizeteset rendszeresen hazaadtai A veszekedesek es verekedesek a hazastarsak kozbtt tovabb folytatodtak. P.-ne ugyanezen az oszon ismet teherbe esett nyaran megsziiletett masodik kisla- nya. Meg mielott megsziiletett masodik gyermeke, P.-ne mar rendszeres latoga- toja volt a sztalinvarosi szorakozdhelyeknek, kocsmaknak. Ugyanezen a nyaron otthagyta munkahelyet, mivel az Pecsre koltozott. Ennek oka az volt, hogy a sztalinvarosi epitkezes ekkor mar nem szerepelt sulypontkent a beruhazo tervei- ben. A vallalat dolgozoit valasztas ele allitottak: vagy veliik mennek Pecsre (vagy az orszag mas reszeibe), vagy elvesztik munkahelyiiket. Az 1957-es racionaliza- lasok (elbocsatasok) tulnyomo tobbsege nem politikai, hanem gazdasagi okok miatt tortent, es elsosorban az alacsonyan kepzett munkaerot erintette.675 A sztalinvarosi barakktaborok lakoinak nagy resze mivel ideiglenes, de egyetlen lakasuk a varoshoz kototte oket - kenytelen volt uj munka utan nezni. P.-ne munkahelyenek elvesztese es masodik gyermekenek sziiletese utan egyre jobban belevetette magat a szorakozasba, egyre tobbet ivott es a birosagi tanuk vallomasai alapjan ugy tunik, valtogatta szexualis partnereit. Ez 1957 tele- tol egyre jobban szemet szurt a szomszedoknak is, akikkel emiatt rendszeresen szovaltasba keveredett. A P.-nerol szolo elso rendelkezesiinkre alio forras rovid- del ezek utan keletkezett. Elettortenetenek dokumentaltsaga eppen az ellene le- folytatott eljarasnak koszonhetd. P.-ne a sztalinvarosi Radar" nevu barakktabor- ban elt, ami Sztalinvaros kozpontjatol mintegy ket kilometerre, a vasmu mellett allt. (Mara annyi maradt belole, hogy a tabor egykori bekotdutjanak elejen all a Radari kocsma".) A teglabol epult barakkok egymastol tiz meterre, egy belso makadamut menten helyezkedtek el. Az egyes barakkepiileteket eredetileg szemely befogadasara terveztek. Az epiiletek egy reszet a Sztalin Vasmu Troszt 1953-ban atepitette. Egytraktusos rendszert kialakrtva hosszanti valaszfal epitesevel folyo- sot letesitettek, es errol a folyosorol nyiltak az egyes helyisegek. Az egyes ba- 675 A politikai elbocsstasoknak mind a kor, mind a torteneti irodalom nagyobb figyelmet szentelt, mint az otvenes evek ipari expanzioja soran munkahoz juto segedmunkasok racionalizaiasanak". Az 1956-os tevekenyseg miatti politikai elbocsatasok megelestortenetevel is foelalkozik- Korosi-Molnar rakkepiiletek beliil ot darab, 7x7 meteres helyisegekbol alltak, amelyek kozvet- leniil a szabadba nyiltak.676 Szamos jelentes arra enged kovetkeztetni, hogy a barakktaborok lakoi tobb- nyire hivatalos kiutalas nelkiil foglaltak el lakasukat", ezert ha valakivel prob- lema volt", akkor illegalis lakasfoglalasara" hivatkozva eltavolithattak. Ugyan ezen jelentesek iroi megallapitottak, hogy a barakkokban lako csaladoknak nincsen altalaban letelepedesi engedelyiik, eredeti allando lakasuk, amelyek a szemelyi igazolvanyukba vannak bejegyezve, a varos kiilonbozo reszein vannak es azokat mar regota masok foglaljak el". Szerintiik a barakkokban lako dolgo- zok nagy reszenek igen minimalis igenyei vannak, ugyszolvan oriilnek, hogy teto van a fejiik felett, es maguk sem igen torodnek koriilmenyeik javitasaval. Itt huzodnak meg azok az elemek is, amelyek sehol sem dolgoznak, alkalmi munka- val szerzik be minimalis sziiksegleteiket vagy a kozos tulajdont (pi. a barakkta borok komyeken torteno falopasok). Termeszetesen a barakktaborokban vannak olyan lakok is, akik az ottani koriilmenyekhez kepest rendben es tisztan tartjak lakasaikat es becsiiletesen elnek."678 A vannak becsiiletes szegenyek is kijelen- tes regota resze a szegenyekrol szolo diszkriminativ es megbelyegzo beszedmod- nak, es ugyanugy jellemzo volt a sztalinvarosi ujsagirokra vagy a szocialis ella- tasban dolgozokra, mint a 19. szazadi gyarfeliigyeloi jelentesek szerzoire, akik becsiiletes" es lumpen" munkasokat kiilonbdztettek meg jelenteseikben.67 A Sztalinvarosi Varosi Tanacs szocialpolitikai osztalyanak 1956-ban keszitett javaslata szerint a csaladosok problemajat ugy lehetett volna megoldani, hogy a vallalatok a munkavegzes alapjan felulvizsgaltak" volna csalados alkalmazotta- ikat. Akiket munkavegzesiik miatt alkalmatlannak iteltek, azokrol elbocsatas utan a tanacs szerint ugy kellett volna gondoskodni, hogy csaladostol visszakiil- dik oket eredeti lakohelyiikre. Ugyanebbe az intezkedescsomagba tartozott, hogy a vallalatok a csalados dolgozoknak nem adtak volna szallast a barakktabo rok teriileten. Ez alol kivetelt jelentett, ha valakit csaladjaval egyiitt - munkahely enek elvesztese miatt egy varosi lakasbol kilakoltattak. Az elkepzeles sok masikhoz hasonloan nem valosult meg (kiveve a kilakoltatasoknal). A gyakor- latban azt a felelosseget, hogy tobb ezer, szegenynek minositett csaladot kitele- pitsen, egyetlen tanacsi vagy gyari tisztviselo sem vallalta. A tanacs vagy a birosag megsem joszantabol, hanem tobbnyire az ottlakok keresere inditotta meg eljarasait a barakktaborban elok ellen. Az allami szocial- politika, ugy tunik, csak kiveteles esetekben avatkozott be a barakktaborok belso eletebe. Ugyanigv tortent P.-ne eseteben is, aki ellen az eljaras nem a hatosag, ha nem a szomszedok kezdemenyezesere indult meg. A szomszedok gyakorlatilag kikozositettek maguk koziil a szerintiik gyermekeit nem gondozo, italozo es fer- 676 FML VB XXIII/ d. A Sztalinvarosi Tanacs Szocialis Csoportjanak jelentese a VB ma- jus 17-i iilesere a radari barakktaborrol K6zos tulajdon" alatt a jelentes l'roja azokra az eltulajdonitott targyakra es hasznalati eszkozok- re gondolt, amelyeket kozosen hasznaltak a barakklakok. 678 FML VB XXIII/ d. Jelentes a radari barakktaborrol. 679 Litvan (szerk.) FML VB XXIII/ d

101 fiakkal baratkozo' anyat. A barakktabor lakoi a hatosagok szemeben egyforman igenytelennek" minostiltek. Ezzel szemben az itt elok ugy gyakoroltak feliigyeletet a szomszedok felett, mintha egy onallo normakkal rendelkezo faluban laktak volna a varoson beliil.681. A barakktaborrol szolo jelentes szerint a gyerekeket az utca neveli". Ugyanez a kijelentes P.-ne pereben mar vadkenf hangzott el. A jelentes szerint a teljes es a csonka csaladok alkalmi munkabol elnek, ami P.-ne eseteben mar bunnek szamitott, hiszen tobb mint egy eve nem volt allando munkahelye. A szomszedok egymasnak ellentmondo pletykai, a rendorok sztereotipiakon alapulo, vadkent elhangzo kerdesei, az ujsagirok szenzaciohajhasz leirasai,682 a hatosagok kapkodasa (a nyomozas a jegyzokonyvek alapjan nehany napot vett csak igenybe, a kirendelt iigyved nem ment el a targyalasra, maga helyett iigyvedjeloltjet kiildte, a targyalas az itelethozatallal egyiitt alig tobb mint harom oran at tartott) kiszolgaltatotta tettek a mar amugy is kirekesztett vadlottat. A targyalas ezzel szimbolikus hatarvonalat huzott a becsiiletesnek" tartott szegenyseg es a lumpennek" tar tott eletmod kozott. A birosag olvasataban szamos, a vadlott /.szegenysegebol fakado magatartasforma bunnek mindsiilt. A P.-ne elleni eljaras meginditasanak egyik kezdemenyezoje B. Jozsefne volt, aki P.-ne szomszedsagaban elt, es haragosa volt a per vadlottjanak. B. Jozsefne Kisbajombol szarmazott, ahol az asszonyok emlekezeteben meg elesen elt Zsobrak Lidi tortenete, akit allitolag konflissal vittek Pecsre a szeretojehez. Zsobrak Lidinek egy tiszt vot a szeretoje. Eltakarva vittek, konflisban, Pecsre a szeretojehez meseltek a kisbajomi asszonyok egy hires szepasszonyrol meg az eset utan fel evszazaddal is. A rossz menyecskeket a szegyenpadra szoktak iiltetni. Zsobraknak az anyja, Zsobrak Lidi is iilt benne. Vot olyan, aki nem ment oda, hanem elemesztette magat. Beleugrott a kutba. A szep menyecskeknek, rossz eletueknek, vot kiilonos padja. A kar alatt vot a szegyenpad. Itt allt Zsobrak Lidi, nem tudom, ki meg. A fehemepek keriiltek a padba, a szajhak. Odahajtottak oket a prezsbiterek."683 A tortenetet egy folklorgyujto, Dobos Ilona jegyezte le Tot Szdke Jozsefne elmondasa alapjan, akivel 1953 oszen ismerkedett meg Sztalinvarosban. Totne a fia utan jott Sztalinvarosba, es az egyik szallashelyen kaptak egy kis konyhahelyiseget, ott laktak egyiitt. P.-ne torteneteben ugyanez a motivum megjelent modem formaban: P.-net a szomszedok szerint taxival, az ujsagiro szerint autoval vittek Budapestre, valoszinuleg a szeretojehez. Az auto az otvenes evekben szamos tarsadalmi reteg sze meben konflishoz hasonlo, gazdagsagot (vagy partvezetosegi tagsagot) jelkepezo szimbolumkent (statusattributumkent) jelent meg.684 Azt elfelejtettek, hogy ebben az idoszakban P.-ne ferje soforkent dolgozott Budapesten, igy 6 is elvihette feleseget kocsikazni". 681 A szazadfordulos Bees kapesan szamos visszaemlekezes utal arra, hogy a szomszedok ugyam'gy beleavatkoztak, felugyeltek egymas gyermekeinek nevelcset. Sieder SZH, julius 18.; szeptember Dobos Az auto es az autozas habonit koveto jelenteseinek valtozasarol es ststusszimbolum voltarok. Majtenyi 2000a. A szomszedok szemeben P.-ne legsulyosabb bune az volt, hogy ferfiakat fogadott a lakasan, vagyis a szomszedok beszedmodjaban Zsobrak Lidihez hasonloan szajhakent" viselkedett. A gyermekek elhanyagolasa a szovegekben csak azutan valt fobunne, hogy a gyamhatosag es a rendorseg intezkedett". Ezzel szemben a P.-ne ellen elso izben eljaro rendor nem is tett emlitest arrol, hogy P.-ne hogyan gondozta gyermekeit. Akarcsak a szomszedok szemeben, a rendorsegi jegyzokonyvekben is a fo bun a kiil6nboz6 ferfiakkal" torteno fajtalankodas" volt. A stigmatizalas soran gyakran valik a megbelyegzett szemelyek es csoportok elsodleges jellemzojeve a tisztatalansag, illetve a termeszetellenes szexualitas.685 A nem termeszetesnek" tartott szexualitast csak anyagi ellenszolgaltatasert folytatott titkos kejelges" cimszo alatt lehetett volna biintetni. Ennek bizonyitasa vegett a hatosag" potnyomozast is lefolytatott, melynek soran a tanuvallomasokon kejelgo rendorok szamara is kideriilt, hogy P.-ne nem szorult ra arra, hogy penzert titokban kejelegjen". Ugy tunik, 6 szabad akaratabol tette ugyanazt, amit ferje mar P.-ne elso terhessege idejen elkezdett, vagyis szeretoket tartott. P.-ne birosagon tett vallomasa alapjan - ami valoszinuleg tul egyszeru magyarazat lenne ferje iranti bosszubol tette, amit tett. Ezzel a vallomasreszletevel P.-ne lazadaskent" ertelmezi a szomszedok szemeben bunnek" tartott cselekedeteit. Ferje es a patriarchalisnak minosulo normak elleni lazadaskent. Az alkoholistava valo noknel megfigyeltek, hogy egy reszuk, mikor elveszti fontos parkapcsolatat, tulhajszolt szexualis eletet el surun valtakozo partnerekkel, hogy bizonyitsa onmaga elott noiesseget, alkalmassagat. Az alkohol segitsegevel tobb noiesseget probal erezni magaban, de aztan egyre kevesbe kepes megbirkozni szukebb komyezete elvarasaival. Noiessege eszkozze valik, azzal parhuzamosan, hogy elveszti munkahelyet, es ekkor mar ital nelkiil nem kepes elviselni a noi szerepkort.686 Ebben az ertelmezesi keretben - amely erintkezik a szegenyekkel kapcsolatos sztereotipiakkal P.-ne elkezdett koesmaba jami, esavargott, nem fozott, sze retoket tartott, berugott es verekedett - mint a ferfiak. Csakhogy a fenti viselkedesformak egy ferj eseteben sem szamitottak nagy bunnek" (mar ha egyaltalan bunnek szamitottak), abban az esetben, ha hazaadta fizeteset.68 P. Geza hazaadta fizeteset, ezert a szomszedok es a hatosag szemeben egyaltalan nem szamitott bunosnek, hiaba tartott szeretoket, ivott es verekedett. Az, hogy rendszeresen megverte feleseget, a birosag es a szomszedok szamara meg jobban megerositette, hogy egyediil P.-ne a bunos". Tovabb enyhitette a ferj felelosseget a sajat, a szomszedok es a birosag szemeben, hogy mikor iddnkent hazajott, raszolt a felesegere, hogy mosson", ezenkiviil eltiltotta a szovegekben altalaban csak szesz- 685 Solomon A piszkosak" es orgiakat rendeznek" sztereotipiak felbukkannak mar egeszen a korai eretnek szektdk"-nal is, akarcsak a 20. szizadban szamos etnikiun abrazolasa- kor. 686 Valkai Azt, hogy a nok ivasukat gyakran a patriarchalis rend elleni lazadaskent elik meg, a valoperekben tett tanuvallomasaik is bizonyitjsk. Errol meg lasd: Katonane Soltesz A nepi buntetoszok5sok" szempontj^bol is, ha egy asszony koesmaba jart vagy szeretoket tar tott sokkal nagyobb bun volt, mintha a ferje tette volna ugyanezt. Tarkany Sziics

102 tarsnak titulalt legjobb baratnojetol, A.-netoI, aki P.-net a bunbe rangatta". P.-ne ferfias" szokasokat vett fel, ami nem szamitott becsiiletes csaladanyahoz" mel- to magatartasnak. Az eljaras soran keletkezett szovegek alapjan ugy tunik, egye- diil az anya feladata volt, hogy torodjon gyermekeivel. P.-ne kilepett abbol a sze- repbol, amit egy becsiiletes csaladanya" szamara megszabtak a dominans normak. A szankcionalas reven egyben meghataroztak, hogy mit nem lehet es mit kell tennie egy Jbecsiiletes csaladanyanak". A vadakat megforditva azokhoz az elvarasokhoz jutunk, melyek mind a szukebb komyezet, mind a hatosag reszerol megfogalmazodtak P.-nevel szemben. A P.-ne elleni eljaras masik ertelmezesi lehetosegekent valoszinuleg manap- sag is sokan hajlananak arra az olvasatra, miszerint a falubol varosba kbltdzo fa- lusi" nepesseg elvesztette a laba alol a talajt", felbomlottak a korabbi kozossegi normak", es,;a lumpenproletarokhoz kezdett igazodni". Ezek az ertelmezesek a sztalinvarosi hatosagok beszedmodjaban is megjelentek burkoltan, mind P.-ne, mind masok eseteben. Az alkoholizmus elleni hare", a koesmabezarasok, a jampecszellem elleni kiizdelem", a falusias" es varosias" normak szembealli- tasa soran az egyes szemelyek, illetve csoportok elleni intezkedesek indoklasa- ban az elobb emlitett ertelmezesek rendre visszatertek. Az egyes varosreszek fertotlemtese", illetve kirekesztese" reven a meghatarozo normak is kifejezest nyertek es legitimalodtak, ami a varosi" es falusi", es az egyes varosreszekre jellemzonek velt eletformak szembeallitasaban jelentkezett. A talajvesztes" sztalinvarosi mitosza maresak azert sem alkalmazhato minden korlatozas nelkiil P.-ne esetere, mivel beteg, idos edesanyjat Sztalinvarosba hozatta es magahoz vette. P.-ne tortenete ertelmezheto egy szegenynegyed normateremtesi kiserlete- kent is. Eszerint az eljarast megindito szomszedok reszben azert kozositettek ki maguk koziil P.-net, hogy a sajat statuszukrol alkotott kepet eltavolitsak a sok- szor deviansnak minositett szegenyek" statuszatol. Ugy tunik, minel kozelebb allt valaki eletformaja tekinteteben a szegenynek minositett csoportokhoz, annal fontosabbnak tunt szamara a kiilonbsegtetel onmaga es a szegenyek" kozott. A varosi szegenyseg a masodik vilaghaboru utani Magyarorszagon homa- lyos folt a torteneti vizsgalatok tiikreben. A tarsadalmi strukturak es mentalita- sok valtozasaval a szegenyseg es megitelese, a fogalom definicioja folyamatosan valtozott, vagyis legitim terepe a tortenettudomanyi elemzesnek. A szegenyseg legszukebb meghatarozasai az egyes egyenek, illetve csaladok jovedelmere vagy vagyonara osszpontositanak es altalaban a letminimum szintjenek es az elet- szinvonalnak" a meghatarozasaval bajlodnak. Gyakran arra a kerdesre keresik a valaszt, hogy a nepesseg hany szazaleka volt szegeny" egy adott idoszakban. Ugyanennek a meghatarozasnak a tovabbfejlesztett valtozata a jovedelem mellett a fogyasztast is figyelembe veszi a szegenysegktisz6b" meghatarozasanal.688 Az ennel szelesebb definicio azt tekinti szegenynek, aki bizonyos eleteselyektol, gaz- dasagi, szocialis vagy kulturalis javaktol meg van fosztva. A megfosztottsagra (deprivacio) epiilo szegenyseg-fogalmak alapjan folytatott kutatasok tobbek kozt 688 Ennek a meghatarozasnak a torteneterol osszefoglalast ad: Fields olyan kerdeseket helyeznek a kozeppontba, melyek a fizikai komfort, egeszseg, biztonsag es biztonsagerzet, joleti javak" es statuszjavak" hianyaval, az azoktol valo megfosztottsag hatasaival foglalkoznak.689 A magyarorszagi szegenysegkutatasok koriilbeliil ugyanebben a korben mo- zogtak, talan annyiban megujitva a fenti definiciokat, hogy Ferge Zsuzsa a foglal- kozasi statust, Szelenyi Ivan a redisztribucio tarsadalmi egyenlotlensegeket no- velo hatasat, mig Kemeny Istvan az eletformat helyezte a temaban folytatott kutatasai kozeppontjaba.690 Az eletformat, tehat a helyet, ahol laknak; az eletii- ket keretbe foglalo lakast; a targyakat, amelyeket rendszeresen hasznalnak, fo- gyasztanak, kezelnek, amelyekhez elmenyeiket kapcsoljak; a nevelest, amelyben gyermekeiket reszesitik; szokasaikat, amelyekkel eletiiket konnyebbe, elviselhe- tove vagy emberive tudjak vagy akarjak tenni; felfogasukat arrol, hogyan kell elni; az eszkozoket, amelyekkel egymast az altaluk helyesnek tartott eletvitel ko- vetesere kenyszeritik".691 Ha valaki semleges allaspontra helyezkedik, nem dont abban a normativ kerdesben, hogy kell-e leteznie a szegenysegnek, akkor azt a valaszt is kaphatja, hogy a szegenyseg azert letezik, mert hasznos, vagyis sok pozitiv funkeioval bir szamos tarsadalmi csoport szamara. A szegenyseg radikalis funkcionalista" er- telmezesekent emlegetett iranyzat elsokent Herbert Gans 1972-es cikkeben krista- lyosodott ki.692 Miben all ez a haszon? A szegenyek elvegzik a piszkos munkat", amely fi- zikailag megerolteto, veszelyes, idoszaki, alulfizetett, lebecsiilt. Ezaltal szamos gazdasagi tevekenyseg - ami reszben a piszkos munkdra" epiil - erosen fiigg a szegenyek, a szegenyseg megletetol. Sztalinvarosban ilyennek szamitott elsosor- ban az epitoipari munka, ahol altalaban a szegenynek tartott tarsadalmi csopor tok dolgoztak. A barakktaborok meglete nelkiil - melyek szallast biztositottak a piszkos munkara" foghato csoportok szamara - nem allt volna rendelkezesre al- landoan nagyszamu, kepzetlen, piszkos munkara" hajlando munkaerotomeg, akik nelkiil valoszinuleg meg tobb bonyodalommal jart volna az epitoipari beru- hazasok megvalositasa. Bar hivatalosan es nyilvanosan mind a varosi tanacs, mind a vasmu tisztsegviseloi elleneztek a barakktaborok fenntartasat, megis sza mos erdekiik fuzodott azok megletehez, amit a barakktaborok hosszu fennallasa is igazol. A szegenyseg meglete tehat oleso munkaerot biztosit a beruhazasok szamara, ezaltal kozvetve tamogatja azokat a beruhazasokat, melyek kedveznek a nem sze- genyeknek. Ilyenek peldaul a lakohazak, a komfortos lakasok epitese Sztalinvarosban, melyeket altalaban a barakkokban elo, epitoiparban munkat vallalo szegenyek epitettek, es ahova a magasabb tarsadalmi statuszu muszaki ertelmisegiek vagy szakmunkasok koltoztek be. 689 A fenti meghatarozasok reszletesebb osszefoglalasa es kiindulo bibliografia megtalalhato. Forder ; Holman A deprivaciora epiilo szegenysegdefinicio hazai alkalmazasara lasd: Bokor 1985 es Ferge 1986.; Szelenyi 1990.; Kemeny Kemeny Gans

103 A szegenyseg letezese kialakitja a szegenyseggondozo intezmenyeket, es mindazokat a szakmakat, dlldsokat, amelyeknek feladata a foglalkozas a szege- nyekkel. Anelkiil, hogy valakit szocialis gondoskodasra jogosultnak tartottak volna, Sztalinvarosban sem johetett volna letre szamos olyan alias, mint peldaul a tanacs es a vallalatok szocialis es egeszsegiigyi osztalyain dolgozok allasai. Ugyanakkor a szegenyseg olyan munkahelyeket is letrehoz, amelyek a szegeny- negyedek fertdtlenitesever' foglalkoznak: peldaul a rendorsegen es a tanacs igazgatasi osztalyan. A P.-ne elleni eljaras munkat, ezaltal megelhetest biztositott szamos hivatali embemek: tobbek kozt a gyamiigyi eloado, a vedono, nehany rendor, a szocialis problemakkal foglalkozo" ujsagirdk es a birosag elnoke ne hany napi munkajukert azert kaptak fizetest, hogy P.-ne iigyevel foglalkozzanak. A szegenyek olyan termekeket is fogyasztanak, amelyeket a jomoduak nem vesznek meg (pi.: hasznalt ruhak). A sztalinvarosi bucsukban" is szamos selej- tes vagy hasznalt aru cserelt gazdat. Ez piacot teremtett olyan termekek szamara, amelyeket egyebkent nem tudtak volna eladni.693 A fenti, gazdasaginak is nevezheto feladatokon kiviil a szegenysegnek sza mos mas szocio-kulturalis rendeltetese is volt. Ezek koziil talan legjelentosebb, hogy a dominans normak torvenyesithetok azaltal, hogy a szegenyek azonositha- tok es biintethetok devianskent. A nyomomegyednek minositett teriiletek pedig - deviansnak minositett lakoikkal - ugyanigy legitimaltak az elit" keriiletek normarendszeret. Sztalinvarosban a barakktaborok olyan funkciot is betoltottek, hogy lakoik deviansnak minositett magatartasa megszilarditotta a belvaros tisztes"-nek tartott normarendszeret. A szegenyseg meglete szamos tarsadalmi csoport szamara lehetove teszi a jdtekonykodast", ezenkiviil a hasonlo tettekre hajlamos csoportok tagjai szeren- csesnek erezhetik magukat azert, hogy nem szenvednek hianyt a javakban, mint a szegenyek. Ez segit megszilarditani a sajat statuszukat, amely Sztalinvarosban a belvarosiak es a barakktaborok lakoinak viszonyaban ugyanigy tetten erheto. Bar egy kozeposztalybeli csaladbol szarmazonak a sztalinvarosi munkahely es lakas eletutjaban tobbnyire statuszcsokkenest jelentett, az esetek tobbsegere nem ez volt jellemzo. A falvakbol vagy munkaskoldniakbol bevandorlok, ha komfor- tos lakast es jol fizeto allast kaptak, akkor tarsadalmi emelkedeskent is megelhet- tek sztalinvarosi letelepedesiiket. Ezt erositette benniik annak eszlelese, hogy voltak, akik csak a barakkokban kaptak lakast. Ok ugy is erezhettek, azzal, hogy varosi" lakast kaptak, ketszeresen is szerencsesek. A joletben elok" tavolrol figyelhetik, ezaltal helyettesito reszvetellel" atel- hetik a szegenyeknek tulajdonitott, reszben eloiteleteken alapulo jelensegeket. Altalanos eloitelet, hogy a szegenyek tobbet isznak es szabadosabb a szexualis eletrik. A P.-ne ellen inditott eljarasrol szolo ujsagcikkek igen nagy eloszeretettel ezeket a motivumokat emeltek ki es valoszinuleg a korabeli belvarosi" ujsagol- vasok is ezeken a reszleteken csamcsogtak" a legjobban. Ebbol a szempontbol lenyegtelen az a kerdes, hogy tobbet isznak-e a szegenyek, illetve konnyebben le- tesitenek-e nemi kapcsolatot. A szerepe ennek a sztereotipianak jelen esetben az. 693 FML XXIII/ d mijus 5. hogy szamos tarsadalmi csoport szamara olyan normak megletet igazolja, melyekrol ezen csoportok tagjai tobbnyire csak fantazialnak. A szegenynegyedekkel kapcsolatos szenzaciohajhasz ujsagiras ahhoz a korabeli diskurzushoz is kapcsolodott, amely a kadari joleti politikat propagalta, elvalasztva ezzel a koztudatban az 1956-ot megelozd idoszakot az azt kovetdtdl. Egy olyan tarsadalomban, ahol a tarsadalmi mobilitas fontos celkent lebeg az emberek szeme elott, ahol az emberek fontosnak tartjak sajat tarsadalmi felemelkedesiik lattatasat, a szegenyseg olyan funkciot is betolt, hogy garantalja a magukat nem szegenynek tartok szamara sajat statuszuk elhatarolasat, ezaltal megszilarditasat. Ez kiilonosen fontosnak tunik a sokak altal szegenynek tartott, de magukat nem e csoporthoz sorolok eseteben. P.-ne torteneteben a szomszedok magatartasaban tetten erheto az az elhatarolodas, amelynek soran a szomszedok tisztes" eletformajukat megkiilonboztetik a deviansnak" tartott P.-ne eletmddjatol. A fentiekbol is latszik, hogy a radikalis funkcionalizmus szamos ertekes elemzesi szemponttal gazdagithatja a szegenyseg ertelmezeset. A szegenyek stigmatizalasa ugyanugy funkcioval bxr ezen ertelmezes szerint, mint a P.-ne elle ni eljaras. A megbelyegzes egyik funkcioja, hogy rendet teremt: a bunhodes jelzeserteku a kozosseg szamara, vilagossa teszi, hogy mit szabad es mit nem. Persze a kerdes ilyen formaban valo feltevese sokakat serthet akkor, hogyha a szegenyseg megletet, illetve P.-ne cselekedeteit normativ keretben vizsgaljak. A bunos" volt-e P.-ne vagy sem kerdes normativ, mig a miert bunhodott P.-ne" analitikus es empirikus kerdes. Ebben a vizsgalodasban nem szabad fjgyelmen kiviil hagyni azokat a torekveseket, amelyek az allam altal letrehozott es ellenorzott tanacsi szocialpolitikat jellemeztek. Ezt a szocialpolitikat eppen ugy meghataroztak a torvenyi eloirasok, mint azok a sztereotipiak es elvarasok, amelyek a koztudatban a szegenyseggel kapcsolatban eltek. A szegenyseg kozponti kezelese a szocializmusban azert nem valhatott nyilvanos kerdesse, mert hivatalosan nem letezett szegenyseg. Ez alapveto modon meghatarozta a szegenysegrol folytatott diskurzust es a szocialis gondoskodas intezmenyhalozatat. A kerdes olyannyira tabunak szamitott, hogy azzal hivatalosan a varosi tanacs sem foglalkozhatott. Jellemzo, hogy a szocialpolitikai csoport Sztalinvarosban hosszu ideig az egeszsegiigyi osztalyon beliil, mintegy bujtatva" mukodott, ami nem jelentette persze azt, hogy ne foglalkozott volna sok viggyel, vagy ne rendelkezett volna szeles hataskorrel. A gyamhatosagi intezkedesek soran a szocialpolitikai csoport szerepe elsddleges volt. Megis P.-ne esete igazgatasi", gyermekvedelmi", egeszsegiigyi",,,renddrsegi", erkolcsrendeszeti" vagy biintetdjogi" problemakent jelent meg a kozigazgatasi beszedmodban, nem pedig szocialpolitikai iigykent. Meg akkor sem, ha az eljaro szemelyek tobbsege P.-ne esetet a szegenyseg" megnyilvanulasai koze sorolta. A birosag P.-ne pereben a biintetes kiszabasanal elsosorban abbol a hivatalo san elfogadott sztereotipiabol indult ki, hogy Sztalinvarosban - foleg a szallashelyeken lakok kozott - igen sok olyan sziilo van, aki gyermeke tartasat, gondozasat a helyi hatosagok szerint nem biztositotta, ezert azok bunozokke valtak. A sztalinvarosi fiatalkoniak buniigyeiben a birosag szerint azt lehetett megallapitani, hogy elsosorban a sziilok voltak az okai gyermekeik bunelkoveteseinek

104 Mindezek mellett a birosag a vadlott eseteben enyhito koriilmenykent ertekelte biintetlen eloeletet es azt, hogy van csalaja. A birosag szerint P.-ne a buncselekmeny (ifjusag elleni buntett) elkoveteset lenyegeben beismerte. Persze ez korantsem tortent meg P.-ne szemszogebdl nez- ve. 6 bunosnek erezte magat abban, hogy gyermekei neveleset es gondozasat el- mulasztotta, de tagadta, hogy a ferfiakkal kozelebbi kapcsolatot epitett ki. Ennek ellentmondott a birosag szerint, hogy a renddrjaror figyelmeztette: hagyjon fel korabbi eletmodjaval, tovabba a lakok lattak, hogy idegen ferfiak kerestek fel a lakasan. Nyilvan nem azert, mert a vadlotthoz semmi koziik nem volt" - szolt a birosag tenyallas megallapitasa. P.-rie tagadta azt is, hogy gyermeke agyaban ku- kacok lettek volna, amit B.-ne viszont valtig allitott (a birosag B.-ne allitasat fo- gadta el). Eleinte azt is visszautasitotta a vadlott, hogy a gyermekek eheztek vol na. Ezt allitottak a vadlott szerint haragos" tanuk. A birosag azonban a gyermekek ehezeset az allami gondozasba vetelkor kesziilt orvosi lelet alapjan alatamasztottnak itelte meg. Az ehezes okait, a barakklakasok egeszsegtelen vol- tat vagy az oda bekdltozo csaladok motivacioit nem vizsgalta a birosag. Mikent azt sem, hogy P.-ne miert maradt Sztalinvarosban. Talan - mint sok mas barakk- lako -, 6 is remenykedett abban, hogy kozponti futeses es fiirdoszobas lakast kap azokban a modemnek szamito epiiletekben, amelyeknek a felepiiltehez hozzajarult. '.v.! Persze ez sosem tortent meg. P.-net a birosag egy ev letoltendo bortonbiinte- tesre itelte, ezenkiviil ket evre eltiltotta a sztiloi feliigyeleti jogok gyakorlasatol. A Sztdlinvarosi Htrlap hosszu cikkben tudositott a targyalasrol. A cikk szerzoje meg- allapitotta: Az a torveny, amelynek alapjan most P.-ne ellen vadat emeltek, regi torveny. A regi tarsadalom nem vette figyelembe az ebben foglalt rendelkezese- ket. A szocialista tarsadalomnak, a szocialista torvenykezesnek azonban az a ko- telessege, hogy ezt a torvenyt maradektalanul ervenyesitse."694 A gyermekek ehe zeset, a barakklakas allapotat, az asszony italozasat kizarolag a vadlott felelossegekent konyveltek el. A P.-ne elleni eljaras abba a hivatalos beszedmod- ba illeszkedett, amely szerint a szegenyek tehetnek arrol, hogy szegenyek, mivel a szocialista allam minden lehetoseget megad arra, hogy ne legyenek azok. Mindazonaltal P.-ne vagy a sztalinvarosi szegenyek" elkiilonitese es biintete- se" nemcsak demonstrativ, hanem fontos gazdasagi es szociokulturalis funkcio- kat is kielegitett. Ezekhez illeszkedett az allami szocialpolitika gepezete is. Utob- bi a szocialis gondoskodas szabalyozasat a lakaspolitikaba, az egeszseg- es gyermekvedelembe, valamint a biintetojogi gyakorlatba burkolta, ezaltal lakas- politikai, gyermekvedelmi es biintetojogi problemakent, ujradefinialta a szegeny- seg fogalmat es azoknak koret, akik reszesiilhetnek a szocialis gondoskodasbol. P.-net nemcsak az allam, hanem a kozosseg, tarsadalmi komyezete: csaladja es szomszedai is magara hagytak. Akarcsak edesanyjat, akirol P.-ne bortonbe keriilese utan senki sem gondoskodott. 4. Titkos kejnok es urifrankak Az akkori atlaghoz kepest viszonylag muvelt no volt. Egyedulallo, a harmincas eveiben. Nalam idosebb, ugye. Es rettenetesen tartotta magat. Erkolcsi predika- ciok is voltak. Aztan egy nemet szerelovel megismerkedett, atesett a szexualis tuzkeresztsegen, es attol kezdve valami olyan szeles koru nemi eletet elt, ami mutatja azt, hogy az emberek valahol azert ebben a vilagban egy furcsa specialis szabadsagot kaptak. Most ez a furcsa specialis szabadsag nem a politikatol valo szabadsagot jelenti. Hanem azt, hogy kiszakadva az altalanos szociologiai kor- nyezetbol megizleltek az onallosagnak, a sajat donteseknek, es a sajat lehetose- geknek az izet, mindenfele vonatkozasban. Mind a munkahelyi elorejutasban, mind a munkafajtakban, mind akar a szexualitasban is."695 Sztalinvaros a kortarsak fejeben megtestesitette a bun" varosat, amit resz- ben azzal magyaraztak, hogy a varosban elok szabadosabb szexualis eletet eltek. Hogyan egyeztetheto ossze a sztalinvarosiak kapcsolatairol kialakitott hivatalos elkepzeles azzal a keppel, ami a varosban elo ferfiak es nok nemi kapcsolatairol elt az emberek fejeben? E kerdes kapcsan elsosorban azzal foglalkozom, hogy Sztalinvarosban a hivatalos szervek hogyan viszonyultak a csaladok eletere egyik legveszedelmesebbnek velt jelenseghez: a prostituciohoz.696 Vizsgalatom kiterjed arra is, hogy ez mikent hatott a szexualitas legitim es nem legitim for- mainak meghatarozasara. A szexualitas a nemek kozotti uralmi viszony egyik legfontosabb mozgato- rugoja. A tarsadalmi nemek konstrukciojaban a szexualitasrol szolo kozbeszed meghatarozo szereppel bir. Sztalinvarosban a hivatalos diskurzusban a szexuali tas elsosorban az eroszakos cselekmenyek es az erkolcsi kerdesek kapcsan meruit fel, ami egyaltalan nem szokatlan masutt sem.697 A hivatalos beszedmod elhata- rolta egymastdl a legitim es a nem legitim szexualitast. A legitim szexualitas konstrukcioja attol fuggott, hogy mit minositettek deviansnak vagy elitelendo- nek. A legitim szexualitast a szocialista erkolcs is szigoruan a hazassaghoz kotot- te, es nem legitim fajtait is leggyakrabban a hazassag intezmenyehez viszonyitva hatarozta meg (lasd: hazassag elotti, hazassagon kiviili szexualis elet fogalma). A szexualis normakat tarsadalmi kenyszerek es feltetelek szabalyoztak, amelyek meghatarozasaban fontos szerepe volt a varosi es allami intezmenyek beszed- modjanak. A targyalt korszakban a szexualitas hivatalosan illegitimnek tartott formaival az erkolcsrendeszeti osztalyok dolgozoi foglalkoztak, teljes munkaido- ben, fizetesert. Az erkolcsrendeszeti munkaban a csaladok eletere leselkedo leg- nagyobb veszelynek - korantsem szokatlan modon - a prostituciot tartottak, amely kozponti elemeve valt a sztalinvarosi szexualitasrol szolo hivatalos es oem hivatalos diskurzusnak. Ennek elsosorban az volt az oka, hogy a prostituciorol alkotott elkepzelesek tokeletesen illeszkedtek abba a beszedmodba, amelyben a 694 SZH, szeptember V. Tibor visszaemlekezese, marcius 28. amirol bose- 696 Nem foglalkozom a tdrteneti irodalomban talalhato szamos prostitucio-de miciova, ges attekintes talalhato: Cott (szerk.) 1993.; valamint L^derer (szer.) 697 Baber-Alien

105 szexualitas akkor tema, amikor azt deviansnak, elitelendonek, eroszakosnak es erkolcstelennek tartjak. A sztalinvarosi prostitualtakrol legendak keringtek, ami visszahatott az ott elok identitasara is. Egy varosbol elszarmazott ugy emlekezett vissza, hogy az akkori kozhit szerint Sztalinvarosbol nem lehetett es nem is illett artatlanul meg- term. Nagy marha volt az a ferfi, aki nem vitt magaval innen egy emlekezetes kalandot. Aki peches volt, mast is."698 A prostitucio mar a 19. szazad ota rendorsegi (erkolcsrendeszeti), illetve egeszsegiigyi kerdeskent jelent meg a hivatalos diskurzusban, akarcsak Sztalin- varosban. Ezek szerint az allam elsodleges feladata, bogy vedje allampolgarai egeszseget (a nemi betegsegektol, amelyet az elterjedt sztereotipia szerint a pros titualtak terjesztenek); tovabba ovja a csaladokat es hazassagokat az erkolcsi elet fertojetol es az ellenorizetlen nemi elettol. A csaladok vedelmere letrehozott rendorsegi erkolcsrendeszeti osztaly munkaja a kovetkezo fobb teriiletekre ter- jedt ki: erkolcsrendeszeti nyilvantartas (kik es hogyan veszelyeztetik a csalado kat); a nemi betegek (kulonosen a verbajosok) eloallitasa; homoszexualisok felde- ritese; eljaras inditasa keresetszeru kejelges miatt; tiltott talalkahelyek felkutatasa es nyilvantartasa.699 'ra:-; Sztalinvarosban a nyilvantartott prostitualtak letszama es az, hogy a rendor- seg mennyire tartotta a telepiilest fert6zdttnek", elsosorban a rendorsegi razziak mennyisegetol es minosegetol fiiggott. Maguk a rendordk is elismertek, hogy az erkolcsrendeszeti nyilvantartasba vett nok szama egy teriileten nem azert nott vagy csokkent, mert emelkedett vagy visszaesett a prostitualtak letszama, hanem azert, mert tapasztalatlanok voltak a rendorok, kevesebb razziat tartottak, vagy eppen kevesebb jelentest koveteltek toluk egy adott idoszakban.700 A prostitualtak felderfteset es biinteteset mar igen koran a fontos feladatok kozott tartottak szamon. A rendorseg erkolcsrendeszeti osztalyan sokfele modon abrazoltak a prostitucio megletet, de a leggyakoribb az volt, hogy az idojarassal vagy a munkalehetosegek valtozasaval magyaraztak a nyilvantartasba vett titkos kejnok szamat telen a rendorok azzal magyaraztak a keresetszeru kejelge- sek szamanak emelkedeset, hogy a nok es kuncsaftjaik kdzos kielegiiltseguket a szallasokon folytatjak le a hideg ido beallta miatt, lgy a tetteneres es az ellenorzes sokkal hatasosabb". Maskor a melegebb idojarast okoltak azert, hogy nott a pros titualtak letszama, mivel szerintiik jo idoben megno az egyediilallo epitoipari munkasok szama a varosban, lgy a piaci kereslet is.701 A rendorok titkos talalka- helyeket deritettek fel a felig kesz epiiletekben, a kdmyezo tanyak szallasain, a tomegszallasokon, a sontesek es az ivok" kozeleben, valamint a varos kiilterule- ten levo maganszallasokon. A nyilvantartasba vett titkos kejnok tobbsege 1952 ja- nuarjaban fiatalkoru volt, amit azzal indokoltak, hogy a hideg ido bealltaval munkahoz valo rossz viszonyuk miatt kezdemenyeznek es folytatnak erkolcste- len eletet, ami pillanatnyilag jobb anyagi helyzetet biztosit reszlikre". A rendor seg fontos elrettento es megelozo eszkoznek tartotta a prostitualtak munkaba al- litasat es nyilvanos megszegyeniteset. Ezt ugy oldottak meg, hogy a tarsadalmi birosagokon targyalt iigyek a sajtoban nagyobb nyilvanossagot kaptak tavaszan Fejer megyeben egy honap alatt husz fovel csokkent az eloalli- tott nok szama, amit a rendorsegen azzal magyaraztak, hogy Sztalinvarosban uj elvtars foglalkozik az erkolcsrendeszeti feladatokkal, egy olyan elvtars, aki nem regen lett odahelvezve, igy a kello szemelyi es helyi ismeret meg nincsen meg".703 Aki ezt megelozoen Sztalinvarosban az erkolcsrendeszeti munkakat iranyitotta, hosszu ideig mindenfele eljaras nelkul szabadon engedte a prostitualtakat, amit azzal indokolt, hogy rovidesen ugyis partiskolara megy".704 A rendorseg ezenki- viil akadalyozo tenyezonek tartotta az egesz megye teriileten, hogy bar a kapcso- latok a honvedseggel javultak, itt meg gyakran elofordul, hogy kulonosen a honved tiszt elvtarsak a nyilvantartott kejnoket vonakodnak atadni az eljaro rendorkozegeknek".705 A katonatisztek rendszeres kuncsaftok voltak mas titkos kejnoknel" is. Nehezitette a rendorseg munkajat, hogy nem akartak kedvenc prostitualtjaikat a rendorseg kezere adni. fgy tortent ez a H. lanyok eseteben is, akik etelt-italt hozo szovjet katonakat fogadtak a lakasukon rendszeresen a haz lakoinak tiltakozasa ellenere: A nemi viszonyaikat ferfiakkal anyjuk, H. Miklosne szokta elosegiteni, aki szinten nem egy alkalommal a szovjetekkel valo orgiakban reszt vett. A szovjetektol rendszerint a kozosiilesekert ellenszolgalta- taskent orakat, nylonharisnyakat kaptak, valamint csokoladet. Ezen targyakat gyakran kfnaltak a H. lanyok eladasra a haz lakoinak." tavaszan a problemak megoldasara uj erkolcsrendort neveztek ki, aki azonban szinten nem felelt meg felettesei elvarasainak, mert a visszaeso titkos kejnoket nem biintette eleg szigoruan, vagyis nem intemaltatta oket.707 A sztalinvarosi rendorseg erkolcsrendeszeti munkajanak valtozasat jelzi, hogy 1952 tavaszan az eloallitott noknek csak harmada volt fiatalkoru, es az eloallitottak 60%-a ellen inditottak kihagasi eljarast kozveszelyes munkakeriiles miatt, mivel a keresetszeru titkos kejelgest nem lehetett rajuk bizonyitani, mert ezek vala- mennyien olyan szemelyek, akik rosszul viszonylanak a munkahoz, mivel beteg- seget szinlelnek, es igy otthon maradtak, es ezen iirugy alatt, amig a tobbi mun- katarsaik dolgoztak, tomegszallasukat kihasznalva lakasukra ferfiakat vittek, akikkel folytattak nemi erintkezesiiket, de egeszsegiigyi feliigyelet ala helyezes nem tortent". Rendorhatosagi feliigyelet ala senkit sem helyeztek, senkit sem til- tottak ki a varosbol, es senkit sem intemaltak koziiliik. Otodiiket helyeztek el 698 Miskolczi FML Rendorseg 2. d Ugyanez vonatkozik mas bunugyi-rendorsegi statisztikakra is. Peldaul a szabalysertesek szama nak novekedeset azzal magyaraztak, hogy az elmult negyedevhez viszonyftva ebben a negyed- 6vben sokkal tobbet ellenoriztek az italboltokat, szorakozohelyeket, ahol felderitettek a szabalyserteseket". FML Rendorseg 17. d FML Rendorseg 2. d Jelentes aprilis FML Rendorseg 3. d Jelentes januar FML Rendorseg 2. d Jelentes majus FML Rendorseg 2. d Jelentes dprilis FML Rendorseg 3. d Jelentes februar 5., 706 FML Rendorseg 12. d Jelentes junius 23. Aktajukat november 18-an nyitotta. 707 FML Rendorseg 2. d Jelentes majus

106 munkaba. Akik ellen kihagasi eljarast inditottak, azokat ot-husz honapos elzaras- ra iteltek. Olyan ferfit, aki keretszeru titkos kejelgesbol elo novel tartatja el magat", vagyis stricit nem vettek nyilvantartasba.708 A Fejer Megyei Rendorkapitanysag elmarasztalasa utan megindultak a raz- ziak, elsosorban a kejnok frankazo helyein", es a felettesek rendelkezeseit kovet- ve sikeriilt elemi, hogy a sztalinvarosi rendorseg erkolcsrendeszei sikeres jelente- seket irjanak. Ezek arra epiiltek, hogy egyreszt noveltek az eloallitott nok szamat, masreszt egyre tobbiik ellen inditottak eljarast masodik feleben noveke- dett az intemalt prostitualtak szama, es a rendorseg a kovetkezo evben az 1952-es erkolcsrendeszeti munkajarol mar azt jelentette, hogy az erkolcsrende- szeti munka az elmult ev folyaman szamszeru emelkedest mutat a nyilvantartott nok szamaban es az eljarasok szamaban is". A rendorsegi jelentesek szerint az ev masodik feleben javult az eljaras ala vont szemelyek szocialis problemainak, munkaba helyezesenek es elhelyezesenek megoldasa is. Hianyossaga az erkolcs- rendeszeti munkanak, hogy csak az elesett vagy ismert szemelyekkel foglalkozik, de meg mindig nem deritette fel az uri frankak vonalat."710 A megyei dsszesito je- lentesben megelegedessel nyugtaztak, hogy mar nines a megye teriileten olyan kapitanysag, aki nem inditana eljarasokat titkos kejnok ellen".711 Az erkolcsren- deszek a nyilvantartasba vett szemelyeket idorol idore ellenoriztek, es jelentese- ket irtak arrol, hogy munkahelyiikon hogyan vegzik a munkajukat.712 A folyama- tos nyilvantartast es ellenorzest azonban akadalyozta, hogy a prostitualtak igen gyakran valtogattak tartozkodasi helyiiket.713 Egy rendor akkor vegezte sikeresen a munkajat, ha tobb jelentest irt, nagy- szamu prostitualtnak tartott not vett nyilvantartasba, es elleniik eljarast probalt inditani. A sztalinvarosi erkolcsrendeszek elsodleges erdeke tehat az volt, hogy a nyilvantartasokban emelkedjek a prostitualtak letszama, mivel ezert dicsertek meg oket. Egyreszt egy szocialista varosban szorosabb ellenorzes alatt akartak tartani a szexualis normakat, masreszt elt a rendorokben az a sztereotipia, hogy a varos vonzza magahoz a prostitualtakat. Az a rendorsegi torekves, hogy emeljek a nyilvantartasban szereplo kejnok szamat, elsosorban a szocialista varossal szembeni elvarasokbol fakadt. Igy paradox modon eppen azert nott Sztalin- varosban a nyilvantartasba vett nok szama, mert a hivatalos elvarasok szerint a szocializmusban, igy egy szocialista varosban sem letezik prostitucio. A noi munkanelkiiliseg novekedese miatt 1954-tol egyre ritkabban adtak hirt arrol, hogy a prostitualtkent nyilvantartasba vett noket munkaba helyeztek" volna. A rendori szankeiok igen sokfelek voltak: a legenyhebbnek az szamitott. 708 FML Rendorseg 2. d Jelentes aprilis FML Rendorseg 3. d Lenyegesen es donto mertekben javult az erkolcsrendeszeti eljarasok minosege. Az eloallitott nok mintegy 90%-a ellen jartak el eredmenyesen. Ezt a munkat hasonlo modon kell fokozni, ugy, hogy az eloallitott nok szamat magasabbra kell emelni, legalabb ilyen eljarasi szazalek mellett. Fokozni kell meg a kozigazgatasi eljaras ala vonasokat." 710 FML Rendorseg 4. d FML Rendorseg 4. d Jelentes januar Uo. 3. d. 713 FML Rendorseg 3. d Rendorseg adonyi jarasi kapitanysaganak jelentese az januar navi munksjarol. Sztalinvarosbol erkezett prostitualt is szerepel az eldallitottak kozott. ha az eloallitott noket nemibeteg-vizsgalatra rendeltek; ezt kovethette a munka- hely kijelolese, a kitiltas, a kihagasi eljaras inditasa kozveszelyes munkakeriiles miatt (ami tobbnyire tobb honapos bortonbiintetest eredmenyezett) es vegul az intemalas. Azonban olyan is elofordult, hogy egynemely prostitualt elzarasa mi att a rendorok konfliktusba keriiltek egyik-masik nagy hatalmu helyi potentattal (persze szigoruan titkosan), ezert az 1950-es evek kozepetol egyre enyhebb biin- teteseket alkalmaztak a prostitualtakkal szemben.714 Az 1956-os operativ jelente sek szerint az esetek tobbsegeben a titkos kejnoket" tobbnyire figyelmeztettek, vagy koteleztek oket, hogy adott hataridoig mimkahelyet talaljanak maguk- nak ban pedig az eljarasok zome arra korlatozodott, hogy a titkos pros titualtakat" egeszsegiigyi felugyelet ala helyeztek.716 A titkos kejnok kunesaftjai- val szemben a legsulyosabb biintetesnek ezzel szemben az szamitott, ha adatai- kat rogzitettek vagy igen ritkan, egyeb buncselekmeny gyanuja miatt tanukent beideztek oket. Uzletszeru kejelgesert csak a prostitualt volt buntetheto, a kun- esaft nem, ami jelzi, hogy a rendorsegnek nem allt igazan erdekeben a prostitucio felszamolasa. Az erkolcsrendeszeti osztaly vegezte a homoszexualisok felderiteset is, de mint ahogy azt 1953-ban megallapitottak: Sztalinvarosban az egyik ilyen sze- mely tiz honapi bortonbiintetest kapott, es ez a biintetes kiment a koztudatba, es azota nem tapasztaltunk ilyen buncselekmenyeket. Ez eddigi eljarasaink soran nem tudtunk homoszexualis egyenek ellen mas buncselekmenyekre utalo adato- kat beszerezni."717 Mig 1952 januarjaban meg harom homoszexualist sikeriilt a rendoroknek felkutatni, ban mar nem talaltak egyet sem. Valoszinuleg nem a homoszexualisok szama csokkent a varosban, hanem egyreszt a nyilvanos elrettentes miatt sokkal rejtdzkodobb eletet eltek, masreszt az erkolcsrendeszek sem feltetlen az 6 felkutatasukban veltek felfedezni munkajuk ertelmet. A rend- orseg a homoszexualisok utan ugy probalt nyomozni, hogy koriikben mas bun- cselekmenyek utan is kutatott, abbol a korabeli sztereotipiabol kiindulva, hogy a homoszexualisok hajlamosak mas buncselekmenyekre is. Azonban eppen azert nem tudtak eljaras ala vonni a homoszexualitas gyanujaba keveredett szemelye ket, mert mas buncselekmenyt nem tudtak rajuk bizonyitani. Ennek ellenere idonkent eltek azzal a lehetoseggel, hogy azokat, akiket homoszexualisnak tartot- takat, kitiltottak a varosbol tol Sztalinvarost a csaladosok varosava akartak tenni. Emiatt az er- kolcsrendeszet es a nemibeteg-gondozok tovabbi erositest kaptak a prostitucio elleni harchoz juniusaban a varosi tanacs vegrehajto bizottsaganak iilesen mar biiszken allapitottak meg, hogy a bor- es nemibeteg-gondozo intezet ho- naprol honapra tervszerubben gongyoliti fel a nemi gondozottak frontjat, es ma 714 FML Rendorseg 8. d ben havonta ingadozo aranyban, az eloallitott nok 45-62%-a el len indult eljaras. FML Rendorseg 2. d FML Rendorseg 8. d FML Rendorseg 9. d II. felevi jelentes. 717 FML Rendorseg 2. d FML Rendorseg 3. d Jelentes januar FML Rendorseg 3. d

107 mar az elozo negyedevek havi negyven friss hugycsdkankd megbetegedesevel szemben csak tizenot friss esetet sikeriilt regisztralnia, melyek koziil a fertozo forrast tizenegy esetben fel is kutatta es kezelesbe vette. LJj verbajos beteget mar tobb honapja nem sikeriilt felfedezni [...] Az Intezet nyilvantartasaban jelenleg 1,2%-nak felel meg [a nemi betegek aranya], ami az orszagos atlagon joval alul van. 7J: A nemi betegsegek elleni harcot a hivatalos diskurzusban osszekapcsoltak az erkolcstelen eletvitel elleni harccal. A hivatalos allaspont szerint reszben kikiiszobolddtek azok a tarsadalmi tenyezok (munkanelkiiliseg), melyek a kapitalista tarsadalomban a nemi betegsegek terjedesenek forrasai".721 A nemi beteg segek es a munkanelkiiliseg osszekapcsolasa arra is alapot szolgaltatott, hogy az ilyen betegsegekben szenvedoket megbelyegezzek. Indoklasuk szerint nemi betegseget azok kapnak, akik erkolcstelen eletet elnek. Ez resze volt annak a hivata los ideologianak, amelyben a szexualis elet kizarolagos terekent a hazassagot kepzeltek el ben megindult a kocsmak es a vendeglok ;,fertotlerutese". Ez osszekapcsolodott a prostitiicioellenes intezkedesekkel, mivel a tanacsi hivatalnokok sze rint az ettermekben es vendeglokben sok ketes no talalhato" elso feleben a tomegszallasok ellen fordultak: itt elt a varosban az erkolcsrendeszet altal nyilvantartott 78 no koziil 28. Az errol szdld jelentes kiemeli, hogy ezeket a noket egyszerubb kezelni", mert munkaviszonyuk van, igaz, sokszor munkakeriild es leha modon elnek" re sikeriilt elemi, hogy a varos legfertozottebb reszeinek erkolcsrendeszeti szempontbdl" a periferikus teriiletek szamitsanak: az ovaros, a barakktaborok es a sziget.724 A rendorok ezeken a teriileteken, ugy tunik, megturtek a prostitucio letezeset, tudtak az ott levo bordelyokrol, de letezesiik ellen nem sokat tettek.725 (A szigeten - amit valaha meg Sztalinvaros Margit-szigeteve" akartak tenni - talalhato manapsag is Dunaiijvaros egyik legnagyobb forgalmu night club"-ja.) A barakktaborok onkentes rendorei egyik fo feladatuknak tartottak, hogy idorol idore eloallitsak a prostitualtakat es a noi szallasokra bejarokat. K. onken tes rendor elfogott es eloallitott egy olyan szemelyt, aki ittas allapotban tisztessegtelen ajanlatokat tett noknek", ezenkiviil elfogta M. Klarat, a jaras teriileten kozismert titkos kejnot es a bizonyitekokkal egyiitt a buniigyi alosztalyra eloallitotta. K. onkentes rendort hatarozott, bator intezkedese miatt Nemeth nevu delivarosi tanacstag megragalmazta."726 Sz. Mihaly es E. onkentes rendorok egy titkos kejnot fogtak el, aki hosszu idon keresztiil a Radarban iitotte fel tanyajat. 720 FML Vli. 7. d junius FML XXIII/510. Eii. o d. s!ib^' 1^4. november 11. Ugyanitt: 48 szemely szerepel az erkolcsrendeszet nyilvantarta- Vb 10. d augusztus FMl" ^ augusztus 14.. d augusztus 14. Csavajda Gyorgy felszolalasa. 6varosi titkos talalkahelyee so rnas esetben felkutattak, azonban a rendorok ritkan tettek barmit is az iieyben. FML Rendorseg 8. d Lehetseges, hogy az eset mogott erdekosszeiitkozes allt. azonkiviil elfogtak egy ferfit, aki ittas allapotban bement a noi szallasra, es ott befekiidt egy agyba. Csak eroszakkal tudtak eltavolitani, es a kapitanysagra eldallitani." Az onkentes rendorok munkajuk elismereseiil penzjutalomban reszesiiltek. Mas onkentes rendoroket a munkahelyiikon keresztiil akartak jutalmazni, de ez nem mindig sikeriilt, mivel az onkentes rendort onkentes rendori mivolta miatt hatterbe szoritottak es megvetettek" munkahelyen.727 Az 1950-es evek vegere a prostitucio problemajat nagyreszt megoldottnak tartottak, amit az is jelez, hogy az erkolcsrendeszeket egyre tobbet foglalkoztatta a fiatal lanyok szexualis elete. A csaladi elet rendezetlensegere vezettek vissza peldaul, hogy az utobbi idoben tobb esetben fordult eld olyan, hogy kisleanyok nemi betegseget kaptak". Ennek okat rendori eleslatassal abban veltek felfedezni, hogy fiatal leanyokat foleg iddsebb ferfiak akamak magukeva tenni".728 A sztalinvarosi rendorseg igen sok informacioval rendelkezett arrol, hogy pontosan hoi es kik dolgoznak prostitualtkent, milyen tarsadalmi csoport tagjai jamak hozzajuk, es ennek fiiggvenyeben is biintette a prostitualtakat. Utcai prostitucio Sztalinvarosban nem letezett, mert nem letezhetett. A nyilvanos tereken megjeleno prostitualtakat nagyon szigoruan es gyorsan biintettek, ami elsosorban a szocialista varos imazsanak megorzeset szolgalta. Ebben az informalis klasszifikacios rendszerben a masodik legiildozottebb teriiletek azok voltak, ahova az alacsonyabb tarsadalmi statuszu csoportok tagjai jartak. Legnagyobb rendszeresseggel az ofalu es a barakktaborok prostitualtjait ellenoriztek, egyuttal az o mukodesiiket turtek meg leginkabb. A prostitucio leggyakoribb formaja a vendeglatohelyekhez kapcsolodott. A vendeglatohelyek presztfzse hatarozta meg, hogy a rendorseg milyen gyakran ellenorzott egy kocsmat vagy egy vendeglot. A legalacsonyabb statusu kocsmakban rendre ellendrzeseket tartottak, az ott ismerkedd prostitualtakat allitottak eld a leggyakrabban, akiket igen hamar megbelyegeztek. Ezzel szemben a szocialista varos reprezentativ szallodajaban, az Arany Csillagban nem razziaztak prostitualtak miatt. Valoszinuleg ennek is koszonheto, hogy folyamatosan napirenden volt az uri frankak elleni vonal" erositesenek kerdese. Persze ezen a teren aztan sohasem tortent semmi. A prostitucio nyilvanos formait iildoztek a legjobban, attol fuggoen, hogy milyen tarsadalmi csoportokhoz volt kotve. A felnyilvanos terekben (kocsmak ban, szallashelyeken) tobbnyire megturtek a prostituciot, mig a nyilvanos tekintetek elol teljesen elzart lakasokban vagy hazakban folytatott prostitucioval nem sokat foglalkoztak. Meg akkor sem, ha a rendorsegen pontosan tudtak azokat a lakcimeket, ahol titkos talalkahelyek" mukodtek. Meg a Sztalinvarossal szem ben inkabb konzervativabb voltarol ismert varosban, Szekesfehervaron is tobb tucat titkos kejno es talalkahely szerepelt a rendorseg nyilvantartasaban ban, melyek mukodeset a rendorseg megturte.729 Ennek oka az is lehetett, hogy a rendorok erdekeben allt, hogy a prostitualtak csak ezeken a nyilvantartott helyeken talalkozzanak kuncsaftjaikkal, mivel fgy ugyanazokra a helyekre kellett ki- 727 FML XXin/ d. VB szeptember FML VB 18. d oktober FML Rendorseg 7. d

108 vonulniuk razziara, masreszt jobban ellenorzesuk alatt tarthattak a - szerintiik - prostitualtak altal terjesztett nemi betegsegek gocpontjait. A rendorseg jobban ismerte a prostitualtak motivacioit is (nem ugy, mint a kozvelemeny730) es amig az epitoiparban volt ra lehetoseg, munkaba is allitotta a prostitualtakat.731 Azonban a noi munkanelkiiliseg az 1950-es evek kozepetol olyan magas szintet ert el Sztalinvarosban, hogy erre mar alig kinalkozott leheto- seg. A rendorseg megfigyelese szerint szoros osszefugges allt fenn a prostitualtak szama es a noket nagy szamban foglalkoztato iizemek elbocsatasai kdzott.732 En- nek megfeleloen a nehez fizikai munkat vegzo noket lehetseges prostitualtkent kezeltek. Ez megmutatkozott abban is, hogy egyes noi szallasokon rendszeresen razziat tartottak, es erkolcsrendeszeti indokkal olyan noket allitottak elo, akik a kozos szallasra, mely resziikre lakdhelyiil volt kijeldlve, ferfiakat fogadtak a kesd esti orakban, melyeknel a razzia tettenkapast eredmenyezett".733 A nyilvanos szorakozohelyeken egyedul mutatkozo nok is ki voltak teve annak a veszelynek, hogy prostitualtnak tartjak oket. Az egyik, oktober 8-an kesziilt rendorsegi jelentes pelda arra, hogy mi alapjan gondolhattak a rendorok, hogy valaki prostitualt: Alaposan szemiigyre vettem a maganyosan iilo not, aki eleg cifran volt oltozkddve, kezein, labbelijen es nala levo taskajan kevesse lat- szott rendesseg. Viselkedese es mozgasa olyan volt, mint altalaban azon nosze- melyeke, akik igv mulatokban, kavezokban ferfiakat fognak maguknak es uzik a maguk»foglalkozasat«. Az ismeretlen noszemely egy bama borutanzattal bevont noteszt vett elo, es ebbe jegyezett valamit. Majd kesobb eltette, es tiirelmetlenul nezte az orat. Eloszor arra gondoltam, hogy valami pesti tikos kejno, majd ke- sobb az a gondolat fordult meg az agyamban, hogy talan valami illegalis szerve- zet tagja, aki eppen talalkozasra var. [...] Nevezettet eloallitottam, es a beszelgetes soran elmondotta, hogy arva lany, nem torddott senki vele, es sokszor az elrom- lasba es zullesbe adta magat, es mar ongyilkos is akart lenni, mert otet veri a sors. Ugy tunik, a budapesti lakcim es a fentiek nagyobb hatassal voltak a rend- orre, mint az, hogy az eloallitott es kesobb elengedett no gyors- es gepirdno volt, aki videki kikiildetesen tartozkodott a varosban. A no eloallitasa miatt panaszt nyujtott be, amelyben azt allitotta, hogy eppen azert frogatott noteszebe, hogy a kavezoban ne kelljen szembeneznie a kutato ferfitekintetekkel".734 A nyilvanos szorakozohelyek - mint veszelyforrasok - azonban a kocsmai verekedesek kapcsan is bekeriilhettek az erkolcsrendeszettel kapcsolatos jelente- sek koze. Az egyik ilyen tomegverekedes a rendorok szerint ket uri franka" mi att tort ki: A verekedes egy sorospohar eldobasaval kezdodott, melyet K. Jozsef hajitott H. Jozsef asztalahoz, aki szinten poharat hajitott vissza, de mas szemelye- 730 Mig a visszaemlekezesekben rendre visszatert a hivatkozas a prostitualtak valamifele buja haj- Iamara, addig a rendori iratokban leggyakrabban a penzkereseti lehetoseg vagy a munkanelkuliseg (esetleg alacsony kdpzcttseg) szerepelt a prostitucio motivaciojakent. 731 FML Rendorseg 2. d Azokna! a titkos kejnoknel (sic!), akiknek nines foglalkozasuk, es egyreszt ez segiti elo a titkos kejelgesre valo hajlamukat penzszerzesi celbol, minden esetben munkaba helyezzuk." 732 FML Rendorseg 3. d februar 1. Jelentes. 733 FML Rendorseg 3. d januar 30. Jelentes. 734 FML Rendorseg 7. d ket talalt el. Majd kerdore vonasok utan sorosiivegekkel, kerti vasszekekkel es asztalokkal iitottek az emberek minden tovabbi nelkiil egymast, anelkul hogy tudtak volna, hogy mirol van szo. A tomegverekedesben kb. negyven fo vett reszt. Az eset kirobbanasakor BM [...] nyomozok L. Miklost felszolitottak a vere kedes abbahagyasara, aki azt a kijelentest tette:»az anyad kurva istenit, rendor vagy?«- es ezzel egy szekkel leutotte a nyomozo elvtarsat." Az uri frankak miat- ti verekedes azonban nem a kocsmai verekedeseirol is hires Sztalinvarosban, ha- nem a csendesnek tartott Szekesfehervaron, a Dolgozok ettermeben tortent. A rendorok - alkalmazva a korabeli sztereotipiakat is - a fizikai munkat veg zo nokben lattak a lehetseges kesobbi prostitualtakat. Az egyik jelentesben a Sztalinvarosban es Szekesfehervaron nagy szazalekban (85%) elofordulo iizlet- szeru kejelgesek aranyat azzal magyaraztak, hogy varosaink ipari jellege na gyobb munkalehetoseg, es a falvakbol, kozsegekbol ide jonnek fel azok a nok, akik elhelyezkedni ohajtanak. Egy resziik elobb vagy utobb prostitualtak tarsasa- gaba keveredik es tudatlansaga vagy a konnyebb penzkereseti lehetoseg miatt, maga is a titkos prostitucio utjara lep."736 Egy munkahelyi fegyelmi eljaras soran H. Laszlo fomuvezetorol megallapi- tottak, hogy arrogans a segedmunkas nokkel szemben, a legdrasztikusabb sza- vakat, kifejezeseket hasznalta, ugy beszelt roluk, mint prostitualtakrol, amikor a hivatalos munkaido alatt nem fdztek meg neki a teajat, nem keszitettek el a tojas- rantottajat vagy szalonnajat idore". Egy tanu szerint H. Laszlo azt mondta, sze- retne feleseget is lehozni ide, de 6 idegenkedik az otlettol.737 Egy masik esetben kifejezetten a szexualis kapcsolat fejeben felkinalt munka helyi eloleptetes jelenik meg. G. Elek fdmuvezeto technikus szolgalati helyen az atkepzos esztergalyos noknek erkolcstelen ajanlatokat tett, azokat lakasara hivta, es munkaido alatt is veliik nem megengedett modon viselkedett". Sz. Margit 30 eves tanu igy meselte el a tortenteket: G. Elek muvezetom volt, akitol az irant erdeklodtiink, hogy hoi kaphatnank eloleget, mert athelyezessel jottiink, es a regi vallalatunk nem kiildte el a berunket. Eloleget azonban nem tudott szerezni, de ellenben meghivta a hugomat elottem, hogy miert olyan esaesi a hugom, hogy ehezik, es nem megy fel hozza, akkor, amikor olyan jol erezhetne magat. [...] Egy alkalommal hallottam, hogy figyelmeztette a hugomat az iddre, fel 9-kor. A hu gom azonban nem ment fel hozza. Ettol a naptol kezdve ugy csufolta a hugomat, hogy felkilencke. Ettol az idotol kezdve mindenhova kiildozgette, es nem hagyta egy helyben, hogy tanuljon. [...] Ettol kezdve a hugom nem volt jo munkaero es halado atkepzos, viszont azelott dicserte." A tanu huganak vallomasa szerint: G. Elek muvezeto allandoan, nap mint nap molesztalt es minden alkalommal meghivott a lakasara fiirodni, es egy alka lommal vacsorara is, amikor lesz pia, cigaretta es minden, kettesben. En a tanu- last arra ertettem, mert arra is celzott, hogy legyek a szeretoje. Gondoltam is erre azert, mert minden alkalommal megfogdosta a fenekemet, a vallamat. En egy iz- 735 FML Rendorseg Jelentes oktober FML Rendorseg 9. d II. felevrol kesziilt jelentes. 737 MOL Fegyelmi 73. d

109 ben kijelentettem, hogy apam lehetne, nem kell nekem egy ilyen dreg ember. Erre megjegyezte, hogy feler 6 egy 18 eves fiuval is. Folyo ho 7-en, amikor egy tarsasaggal szorakozni voltam, csiitortokon kerdore vont, hogy miert hagyom magamat nyomkodni a lepcsohazban. Olyan pajtasias hangon beszelt a nokkel, hogy nem egy munkahelyen valo beszelgetes soran mondta pi. olyan karikas a szemed, biztosan jol esett az ejjel. Nekem es M. Ibolyanak. Gyakoriak voltak az ilyen megjegyzesei." ESy 25 eves esztergalyos atkepzos ferfit is megideztek tanunak, aki feltehetoleg feltekenysegbol is azt mondta: A felesegem eloadta, hogy a G. szaktars megteszi ot diszpecsemek, ha felmegy a lakasara egy este." G. Eleket elbocsatot- tak, azzal az indoklassal, hogy amikor alkotmanyunk biztositja a noknek is a szocialista tarsadalomban a munkahoz es az egyenloseghez valo jogat, akkor nevezett a noi munkaerot lebecsiili".738 A nehez fizikai munkat vegzo nok es a prostitualtak is a testiikkel kerestek penzt, ezert a korabeli sztereotipiak szerint egy segedmunkat vegzo no igen ko- zel allt egy prostitualthoz. A rendorsegi jelentesekbol ugy tunik, hogy szamos no szamara a prostitucio csak idoleges allomas volt arra az idoszakra, amig nem akadt mas munka. A noi munkanelkuliseg tomeges tapasztalata Sztalinvarosban is nehezebbe tette az idoszakosan prostitualtkent is penzt kereso asszonyok sza mara azt, hogy ismet munkasnove valjanak. Ezt megnehezitette a feliilrol, hivata- los diskurzusbol es szankciokbol fakado megbelyegzes is, ami a komyezetet is kirekesztove tette. Judith R. Walkowitz a 19. szazadi plymouth-i es southamptoni munkasnok es prostitualtak kapcsan lija:,,az, hogy a prostitualtak vegiil megis kiszakadtak az alsobb osztalyok szokott eletvitelebol, joreszt feliilrol jott nyomas eredmenye volt, bar mindenesetre maguknak a szegenyeknek a hallgatolagos beleegyezese mellett ment vegbe." Walkowitz azzal a kozmegegyezessel magya- razza a prostitualtak szamanak csokkeneset, illetve koriikben a visszaesok sza- manak novekedeset, hogy a prostitualtak es a munkasnok kozotti szakadek novekedett, vagyis a prostitualtak annyira megbelyegzette valtak, hogy remeny- telenne valt szamukra a visszateres az ipari bermunkas vilagaba.739 Az idoszaki ipari munkasokbol Sztalinvarosban az 1950-es evekben allando ipari munkasok valtak, illetve az uj betelepiilokkel az alkalmi munkat vegzok aranya csokkent. Ennek a folyamatnak es az allami szabalyozas valtozasanak ha- tasara Sztalinvarosban is nott a szakadek a prostitualtak es a munkasnok kozott. A tomegszallasok es a belvarosi szorakozohelyek helyett a prostituciobol elok a varos periferikus reszein dolgoztak tovabb. Az 1950-es evek vegere csokkent a le- tartoztatott kejnok szama, es enyhiiltek az elleniik hozott szankciok. A rendorseg viszont mar nem sajat, hanem a prostituciobol elo nok feladatava tette a munka- keresest, ami megbelyegzettsegiiket es a noi munkanelkuliseget ismerve szinte lehetetlennek szamitott (vagy legfeljebb fiktiv allasokat kaphattak). A prostitual tak jogi es rendori elnyomasanak eredmenyekent a koztiik es a munkasnok ko- zotti tavolsag nemcsak a diskurzusban, hanem a koztudatban is megvaltozott. 738 MOL Fegyelmi 68. d Walkowitz ami miatt nott a prostitualtak elszigeteltsege tol a csaladosok megjelenese folytan Sztalinvarosban csokkent a notlen ferfi vandomepesseg szama, ami mer- sekelte a prostitucio piacat (meg akkor is, ha nem feltetleniil a notlen ferfiak vol tak az elsodleges vasarlok). Az atjarhatosag ellehetetleniilese miatt a kinalati ol- dalon allok szama is apadt. A rendorseg az 1950-es evek vegere a fennmaradt prostitucio jelentos reszet ellenorzese ala vonta, megturte es kevesbe szankcio- nalta. A prostitucio elszigeteltte valt, ami azt is okozta, hogy a fizikai segedmunkat vegzd noknek nehogy prostitualtnak tartsak oket joval szigorubb szabalyokat kellett betartaniuk, mint korabban.740 A szocialista allam prostitucioval kapcsola- tos lepesei azt a celt is szolgaltak, hogy a hazassagon (csaladon) kivuli szexualis eletet az emberek szelsosegesnek tartsak. Azonban az allamnak nem allt erdeke- ben, hogy a prostitucio megszunjon, mert ebben az esetben a prostitualtak testet megvasarlo ferfiakat is ugyanolyan demonstrativ modon biintette volna, mint a prostitualtakat. Az allam az oromlanyok jogi elnyomasaval es rendorsegi ellenor- zesevel, a iizletszeru kejelgesrol szolo hivatalos diskurzus megbelyegzo beszedmodjanak meghatarozasaval, valamint a fogyasztok bvintethetetlensegevel a prostitualtak kirekesztettseget novelte, ezaltal a tartos prostitucio egyik forrasa volt.741 A sztalinvarosiak szexualis elete eppen azert jelent meg szabadosabbkent a korabeli abrazolasokban, mert az allam a mintavarosban eroteljesebben az el- lenorzese ala akarta vonni az emberek szexualis eletet, ezert joval intenzivebb el- jarasokat alkalmazott az illegitim szexualitas megsziintetesere, kezdve a nem megfelelonek tartott szexualitas nyilvanos megbelyegzesetol, egeszen a prostitu- cio marginalizalasaig. 740 Ugyanakkor nem lehet figyelmen ki'viil hagyni, hogy a prostituciokent definialt megelhetes nyilvanvalo diszkriminalasat elsosorban az tette lehetove, hogy a noi testnek ez a fajta gazdasagi hasznositasa nem kerult be a munka legitim fogalmaba. Az emberi test, mint a megelhetes forra sa, vagyis a munkavegzes ekkortajt megszilardulo fogalma ugyanis a szexualis celu felhasznalas egyertelmu kirekesztesevel nyerte el vegso ertelmet s egyuttal ujradefinialta a nemek es az egyes (Sletkori csoportok munkshoz fuzodo viszonyat is." Gyani Az allam prostitucioval kapcsolatos intezkedesei es annak fenntartasaban jatszott szerepe kap csan hasonld kovetkeztetesre jut a tema NDK-beli vizsgalatakor: Falck

110 IV. Osszegzes A varos az egy olyan hely, ahol az ember szamos szinhaz, koncertterem koziil valogathat. Ahol komplett intezmenyek vannak. Ezek nagyon lassan kezdtek ala- kulm, amig muzeuma lett a varosnak, meg sok minden mas. En Budapesten szii- lettem, vegig Budapesten eltem, budapesti neveltetesu voltam. Ha Budapestet ne- vezem varosnak, de meg Pecset is, akkor ezt nem tekinthetem varosnak. Ha osszehasonlitom a regi Pentelevel vagy barmilyen mas faluval, amit ismertem, ak kor varosnak tekintem. Nagyon relativ, hogy honnan nezi az ember. [...] Ahogy konszolidalodott, az egesz azert alakult. Egy epitkezesi felvonulasi teriiletbol, egy jol szervezett nagyiizem, konszolidalt munkas es adott ertelmisegi hatteru lett. Nagy atalakulas volt, es ez folyamatosan ment" - valaszolta egy egykor a varos- ban dolgozo memok arra a kerdesre, hogy varosnak tartotta-e Sztalinvarost. A sztalinvarosi mindennapok tortenetet a szocialista allam mikrokozmo- szakent" ertelmeztem. Megis, megkeriilhetetlennek tunik az a kerdes, hogy va- rossa valt-e a telepiiles, avagy sem. Ez a kerdes szorosan osszefiigg azzal, hogy mennyiben tekinthetok a magat szocialistakent meghatarozo allam torekvesei egy uj - interpretativ kulturalis es szocialantropologiai ertelemben vett - kultura megteremtesere tett kiserletnek.742 Sztalinvaros a hagyomanyos varosdefinicibk alapjan nem valt varossa egy evtized leforgasa alatt, azonban szamos jellemzoje es a hivatalos diskurzus hata- sa miatt lakoinak egy resze - kiilonosen a falvakbol vagy a mezdvarosokbol be- vandorlo nepesseg varosnak tarthatta. A jogi varosmeghatarozas szempontja- bol Sztalinvaros az kozotti idoszakot leszamitva kivaltsagos helykent jelent meg, nemcsak az orszagos teleprilespolitikaban vagy a beruhazasi keretek meghatarozasakor, hanem a kozvelemeny szemeben is. Demografiai szempont- bol - a komyezo telepiilesek lelekszamahoz viszonyitva - a sztalinvarosi nepes- segkoncentracio meghaladta azt a merteket, amely folott a videki varosokbol es a falvakbol erkezo bevandorlok szamara a telepiiles varoskent jelenhetett meg. Az iparvaros fogalmanak annyiban felelt meg a telepiiles, hogy nepessegenek tul- nyomo tobbsege nem, vagy nem csak mezogazdasagi tevekenysegbol tartotta fenn magat; tovabba szamos olyan sztereotipia (pi. szemelytelen kapcsolatok, izolacio) es jelenseg (pi. lancmigracio) kapcsolodott Sztalinvaroshoz, amely az iparvarosokat is jellemezte. Gazdasagi, kulturalis vagy kereskedelmi kozpontnak 742 A kultura interpretativ antropologiai meghatarozasarol: Niedermuller ; es Kaschuba Uo. reszletes bibliografia errol. legfeljebb a legszukebb regio lakosai tarthattak a telepiilest, akik ott kaptak mun- kat, esetleg a tavolabbi megyeszekhely helyett oda jartak bevasarolni az idosza- konkent jobb ellatas miatt. Nem veletlen, hogy nem alakult ki intenziv kapcsolat a kozeli, hagyomanyos varos imazsanak sokkal jobban megfelelo Szekesfehervar es a telepiilesek hierarchiajaban sajatos helyet betolto Sztalinvaros kozott. A varosrol szolo kepzeteket, a varos itndzsat alapvetoen meghatarozta a poli- tikai rendszer megitelese, mivel a varost elsosorban e rendszer termekenek tar- tottak. Meg akkor is, ha Sztalinvaros - az ut- es epiilettervek egy reszet leszamit va - nem ugy valosult meg, ahogy azt korabban a tervasztalon elkepzeltek. A korabeli diskurzus szavaival elve a nott" varos egy ido utan felfalta" a terve- zett" varost. Az allam korantsem tudta olyan mertekben ellenorzese ala vonni a varosban zajlo tarsadalmi folyamatokat, mint ahogy azt a korban - es az 1950-es evekrol szolo torteneti irodalomban - elkepzeltek. Az allam szerepe a varosrol al- kotott kep megteremteseben elsosorban akkor hatott, amikor a propagandaban megjeleno idealizalt abrazolassal szemben az informalis kozvelemeny ellenmito- szokat teremtett. Ezek koze tartoztak a kaosz, az aranylaz vagy a sztalinvarosi csaladok hanyatlasanak, valamint a sztalinvarosi kocsmakrol vagy a prostitual- takrol keletkezett mitoszok. Mindezek funkcioja elsodlegesen az volt, hogy ellen- sulyozzak azt a propaganda altal sulykolt kepet, hogy Sztalinvaros a tarsadalmi eselyegyenloseget, a modem es komfortos lakohazakat es a vagyait valora valto szocialista embertipus" letrejottet jelenti. Emellett a varos hivatalos imazsat azok a korabeli varosdefiniciok (jogi-kozigazgatasi, statisztikai, funkcionalis-gaz- dasagi) is meghataroztak, amelyek a korban az idealis varosrol" eltek. A varos imazsa nagymertekben hatott a varoslakok identitdsaxa es a varosi te- rek abrazolasara. A sztalinvarosiak szamara a kezdetben kiismerhetetlennek tuno telepiiles egyre tagoltabba valt (kognitiv terkepek), az egyes keriiletek lakoirol al- kotott sztereotipiak pedig hatassal voltak a lakok terbeli tajekozodasara (mentalis terkepek). Az egyes varosreszekrol alkotott sztereotipiak kozvetiteseben megha tarozo szereppel birt a helyi sajto. A mindennapok esemenyeirol szolo beszamo- lok a varoslakokkal szembeni hivatalos elvarasokat is kozvetitettek. A belvaros, a koloniaszeru L epiiletek, a prolinegyedkent" szamontartott Technikum negyed, a barakkvarosok es az ofalu (az egykori Dunapentele) eltero eletformakat jelentet- tek az emberek szamara. Ennek okai eppugy megtalalhatok a szocialista lakasel- osztasi rendszerben, mint abban, hogy az emberek terbeli komyezetiiket annak atlathatosaga erdekeben reszekre bontjak. Ez lehetove teszi a varoson beliili, szu- kebb komyezethez kotott lakohelyi identitas es a terhasznalati szokasok eltero mintainak kialakulasat. A homogennak tervezett varos a varoslakok fejeben egy- massal ellentetes ertekeket szimbolizalo reszekre bomlott, ami hozzajarult a szoci alista varosban is vegbemeno tarsadalmi elkiiloniileshez, a szegregaciohoz. A Sztalinvarosrol alkotott elkepzeleseket es a telepiiles lakoinak identitasat az a nagymerteku fluktuacio is meghatarozta, amely a bevdndorlnshoz es a varosi-falusi fogalompar szembeallitasahoz kapcsolodott. A hivatalos kozbeszedben a varosi eletformat ugy allitottak szembe a falusival, mint ahogy az ipari varosok letrejottekor elkiilonitettek egymastol a varosokban eld, civilizaciot kepviselo pol- garsagot a varosokba bevandorlo vadaktdl", a bermunkat vegzo tomegektdl. A szocialista allam beszedmodja sajatos modon atformalta azt a regi szembeallitast

111 amelyet a varosi ertekek" megovasara teremtettek. Sztalinvaros eseteben azon- ban nem letezett a regi, civilizalt, tdsgydkeres" reteg, mivel a mezdgazdasagbdl elo dunapenteleieken kiviil senki sem elt korabban a komyeken. Az uj Sztalinvarosban mindenki bevandorlo volt, ezert nem letezett olyan korabbi va- rosi ertekrend, amelyhez igazodni lehetett vagy kellett volna. Ezert teremtette meg a hivatalos beszedmod a belvarosban elo civilizalt, majdan szocialista em- berekke" valo reteg fogalmat, szembeallitva azt a falusias, civilizalatlan, nemrit- kan gyokertelenkent" abrazolt bermunkasokkal. Persze a bevandorlok Sztalin varosban sem valtak gyokertelenne". Gyokereiket nem vesztettek el, hanem transzformaltak rokonsagi es szomszedsagi kapcsolataikban, normaikban es elet- formajukban. A varosi es falusi eletformat azert is allitottak szembe egymassal, hogy hangoztassak a szocialista propaganda azon elvi celkituzeset, miszerint meg kell sziintetni a falvak es varosok kozti kiilonbsegeket (nem kis cinizmussal ennek az orszagokat ativelo celnak Ceau escu falurombolasa volt a legpregnan- sabb kifejezodese). A falusiak" es varosiak" kozbeszedbeli szembeallitasanak kovetkezo funkcioja az volt, hogy az uj varosfogalom keretein beliil meghataroz- zak, mi szamit varosiasnak es mi falusiasnak a szocializmusban. Sztalinvarosnak a politikai rendszer megitelesetol fiiggo imazsa es a bevan- dorlok eletformajanak atalakulasa hangsulyosabba tette azokat az iparosodas es varosiasodas hatasaval kapcsolatos sztereotipiakat, melyek a csaladok eletenek atalakulasat a csaladok szethullasakent abrazoltak. A csaladok hanyatldsdnak mi'toszflhoz a parvalasztasi szokasok megvaltozasarol alkotott kep ugyanugy hozza- tartozott, mint annak hangsulyozasa, hogy a vadhazassagok" es a lanyanyak" szama nott a varosban. Ezzel is alatamaszthatonak veltek a sztalinvarosi csala dok egy reszenek erkolcsi romlasat". Az allam ily modon meghatarozta a csala dok eletvitelenek kereteit, elhatarolva egymastol a kovetendo es az elvetendo peldakat. A hivatalos elvarasokat tiikrozo helyi sajtoban ugy tunt, hogy reszben - elsosorban a ferfiak csaladon beliili helyzetevel kapcsolatban - megvaltoztak a hazasulandok kivanalmai. A hazassagi anyakonyvek elemzesebol kideriilt, hogy a pdrvdlasztas korantsem valt esetlegesse. A nagy tarsadalmi mobilitas es fluktua- cio ellenere a sztalinvarosiak elsosorban hasonlo tarsadalmi statusuakkal kdtot- tek hazassagot (emellett a ferfiak inkabb lefele", a nok felfele" hazasodtak). A nok foglalkozasi statusa is hatassal volt a parvalasztasra, annak ellenere, hogy esetiikben a karrier vagy a bermunka vilaga tovabbra is kevesbe szamitott identi- taskepzo tenyezonek, mint a ferfiaknal. A foglalkozas es sziiletesi hely szerint homogen sztalinvarosi hazassagok sem szamitottak stabilnak, hasonloan mas ipari varosokhoz, ami osszefiiggesben lehet a nagymerteku tarsadalmi mozga- sokkal es az azokkal egyiitt jaro instabilitaserzettel. Ezzel osszefiiggesben a gyer- mekvallalasi kedv is csokkent. Magas volt a jogilag el nem ismert kapcsolatban elok aranya is, annak ellenere, hogy elsosorban a lakaselosztasi rendszer miatt Sztalinvarosban a korabeli atlagnal magasabb volt a hivatalosan hazassagban elok aranya. A vadhazassagok" (elettarsi kapcsolat) es a lanyanyak" (gyerme- keiket nem hazassagban sziilo nok) megbelyegzesenek egyik fontos funkcioja az volt, hogy az allam ndvelje a hazassagkotesi hajlandosagot, mivel ugy veltek, hogy a hazassag intezmenyenek jogi szabalyozasan keresztiil jobban ellenorzes ala vonhato a csaladok elete. 210 Ugyanebbe a korbe tartozott az abortusz allami kezelesenek kerdese, amely a Ratko-gyerekek" mitoszahoz es az abortusz 1956-os allami liberalizaciojahoz kapcsolodott. Az allam az abortusz szigoritasaval, majd liberalizalasaval alapve- toen nem tudta befolyasolni a demografiai folyamatokat. Sztalinvarosban az abortusz valt a sziiletesszabalyozas szinte kizarolagos eszkozeve, amelyet a hiva talos kozbeszedben szinten a csaladi elet hanyatlasakent abrazoltak, meg akkor is, ha az abortuszra jelentkezo nok tobbsege ferjezett es gyermekes asszony volt. Az abortusz liberalizalasaval az allam ellenorzese ala kivanta vonni az addig ti- tokban vegrehajtott abortuszokat, ezen keresztiil a sziiletesszabalyozast. A libe- ralizacio ellenere az abortusz tovabbra is bunnek szamitott a kozbeszedben, bar a sztalinvarosi nok koriilbeliil felenek volt terhessegmegszakitasa, amit a szegyen- erzet miatt eltitkolt. Az abortusszal kapcsolatos rendelkezesek vegrehajtasa es az azon atesett nok szegyenerzete (amiatt a beszedmod miatt, amelyben a nok el- sodleges feladatava az anyasagot tettek) fontos eleme volt a nemek kozti hatalmi viszonyrendszemek. A csaladok es a szocialis intezmenyek kapcsolatait nagymertekben befolya- solta, hogy a haborut koveto evtizedekben - tarsadalmi csoportonkent eltero mo don - mindennapos tapasztalatta valt a noi bermunka, amely a hivatalos kozbe szedben is a nokerdes kulcsproblemajanak szamitott. Sztalinvarosban az elso evek epitoipari beruhazasainak lecsengesevel csokkent a nok iranti mxmkaero- piaci kereslet, ami erzekelhetoen noi munkanelkiiliseghez vezetett. Ennek nyo- man a bermunka es a reprodukcios munka eles kiilonvalasztasa a diskurzusban azt a celt is szolgalta, hogy az allami vallalatok es a nok konfliktusai soran a noi munkaero erdekervenyesitesi lehetosegeit teljes mertekben megsziintessek. A vallalatok a nok elbocsatasakor eloszeretettel erveltek azzal, hogy a nok elsodle- ges feladata az anyasag. A bermunka noi ertelmezesei csak akkor jelenhettek meg a hivatalos diskurzusban, amikor nagyszamu, kepzetlen noi bermunkasra volt sziikseg. Ahogy valtozott a beruhazasi keret es a noi munkaero iranti igeny, ugy valtogattak egymast a helyi sajtoban a munkasnokrol vagy eppen a divato- san oltozkodo haziasszonyokrol szolo cikkek. Az anyai szerep misztifikalasa vagy a nok emancipaciojanak hangsulyozasa szorosan osszefiiggott azokkal a gyermeknevelesi elvekkel, amelyek elvaraskent je- lentek meg a kiilonbozo allami intezmenyek (vedonok, bolcsode, ovoda, iskola, sziildi inunkakozosseg, uttoroszervezet) beszedmodjaban. A hivatalos gyermek- kep a korosztalyt majdani szocialista emberkent" kezelte: rajtuk keresztiil az al lam befolyast szerezhet a csaladok eleteben is. Az allami intezmenyek es a csala dok kozotti konfliktusok arra utalnak, hogy a gyermekekkel foglalkozo allami intezmenyek alapitasa es temyerese a csaladok eleteben csak addig szamitott fontos celkituzesnek, amig sziikseg volt nagyszamu noi bermunkasra. Sztalin varosban - mint Budapesten es az ipari varosokban - a gyermekintezmenyek ka- pacitasa csekelyebb volt, mint ahanyan igenybe szerettek volna venni szolgalta- tasaikat. A noknek munkat talalni es gyermekiiket ovodaba adni nehezebb volt, mint alkalmazkodni az 1950-es evek kozepetol ismet nepszerusitett hagyoma- nyos noi szerepekhez. Emiatt a gyermeknevelesi intezmenyek elsosorban azok- nak a csaladoknak a mindennapjaiba tudtak behatolni, ahol a nok rendszeresen bermunkat vegeztek. Az allami intezmenyek - tarsadalmi csoportonkent eltero 211

112 aranyban - csokkentettek a rokonsag egymasrautaltsagat. Ennek ellenere a ro- konsagi kapcsolatok tovabbelese miatt a nok reprodukcios munkaja - bar nem keriilt be a munka fogalmaba - ugyanolyan, sot helyenkent nagyobb - ertekkel bi'rt, mint bermunkaja. A csaladok hanyatlasarol alkotott mitosz miatt Sztalinvarost az elvaltak va- rosanak tartottak. Ennek funkcioja elsosorban az volt, bogy megbelyegezzek az inkongruens (csaladi allapottal nem egybevago) csaladi viszonyokat. A vdldsok magas szama ellenere a varosban elok kimagasloan nagy hanyada hazassagban elt, amit egyreszt a lakaselosztasi rendszer, masreszt a gyors ujrahazasodasok ma- gyaraznak. A valasok jelentos reszet tijabb hazassagkotes kovette. Ez megvaltoz- tatta a csaladok hazassagrol alkotott kepet, ugyanakkor nem esett egybe a hivata- los elvarasokkal, amelyek az erkolcsos csaladi elet letetemenyesenek tovabbra is kizarolag a hazassagot tartottak. A ha talmas merteku tarsadalmi es foldrajzi mo- bilitason atment sztalinvarosi tarsadalomban a hazassagrol hivatalosan alkotott statikus kepnek egyre kevesbe felelt meg a csaladok szerkezete es a csaladtagok egymas kozotti, folytonosan valtozo, dinamikus viszonya. Az allami ujraelosztas rendszere ugyanakkor arra osztonozte a varos lakoit, hogy dinamikusan valtozo viszonyaikat lakaskereskor vagy munkahelyukon statikuskent abrazoljak. Az allami intezmenyek hatasara - vagy azokkal eppen ellentetesen - szamos olyan, a nott" varoshoz sorolt jelenseg is kialakult, amelyek lehetove tettek, hogy az ott elok tobbfele tarsadalmi identitast alakitsanak ki. Ezek koze a jelense- gek koze tartoznak a kocsmak es a jampecek vilagahoz kotott szubkulturak. A va- rosba bevandorlok szamara a kocsmak nem pusztan szembenallast jelentettek a hivatalosan is tamogatott ertekrenddel szemben, hanem eletmodbeli altemativat kinaltak. Meg akkor is, ha egyfelol a hivatalos kozbeszedben a kocsmak vilagat - a falusi" es varosi" eletforma szembeallitasara epvilo diskurzusban - a szocia- lista" es a varosi" eletformatol idegen jelensegkent abrazoltak. Masfelol, a nyu- gati, fogyasztoi tarsadalom altal diktalt normak kovetese olyan uj - a fiatalok ko- reben nepszerubb - identitas kinalt, amely atalakitotta a kocsmak kore szervezodo, elsosorban munkasokhoz kotheto szabadido-kulturat. A tarsasagi elet kozeppontjat a nyugatias" hajviselet, zenek es tancok megjelenesevel mar nem a kocsma, hanem a tancterem (adott esetben gyakran a kulturhaz) vagy a mozi jelentette. Emiatt is vait a fiatalokrol szolo sztalinvarosi diskurzus egyik alapelemeve a jampec-jelenseg taglalasa, amivel hivatalosan a kovetendo es elve- tendo ertekrendet is elesen elvalasztottak egymastol. A fiatalok varosanak" tar- tott Sztalinvarosban a jampecok koreben terjedtek el elsokent azok - az 1960-as evektol egyre elfogadottabba valo - fogyasztoi szokasok, amelyek nyugati maga- tartasmintakra epiiltek. A jampecok elleni hare szamos funkcioja mellett a szocia- lista es kapitalista" ertekrend, a kollektivizmus es individualizmus, valamint a fiatalok es idosek tarsadalmanak kozbeszedbeli szembeallitasara is szolgalt. A jampec figuraja azonban a fogyasztoi szocializmus terhoditasaval parhuzamosan belesimult abba az ertekrendbe, amit a frizsiderszocializmus diktalt, igy fokozatosan elvesztette lazado karakteret. A ndtt" varos jelensegei koziil a szegenyseg es a prostitucid a hivatalos kozbe- szed szemszogebol szinte teljesen lathatatlannak szamitott, mivel az allami erve- les szerint a szocializmusban megszunnek a szegenyseg es a prostitucio okai. ezert azok nem is leteznek. Ez alapvetoen meghatarozta mindket jelenseg hivata los kezeleset. Az allam a szegenyseg letezesenek tagadasaval ujradefinialta a szo- cialis gondoskodasra raszorulok koret oly modon, hogy kriminalizalta a hivata los elvarasokkal ellentetes normakat koveto szemelyeket es csoportokat. Ennek a folyamatnak a soran a kezdetben esak rovid elettartamra epitett - a mintavaros kepebe nem illeszkedo - barakktaborok lakoit rendre deviansnak" minositettek, es rendorsegi, gyamhatosagi vagy birosagi eljaras kereteben idorol idore szaba- lyoztak azokat a normakat, amelyek alapjan megkiilonboztettek a tisztes" es a lumpen" szegenyseget egymastol. A barakktaborok nelkiil nem allt volna ren- delkezesre az a nagy tomegu es olcso munkaero, amely elengedhetetlen volt az epitoipari beruhazasok megvalositasahoz. A beruhazasi keretek ciklikus ingado- zasa miatt viszont ezt a munkaerot teljes mertekben ala kellett rendelni az allami vallalatok akaratanak, ami erdekervenyesitesi lehetosegeik korlatozasat jelentet te. A barakklakok munkahelyi alarendelese osszekapcsolodott azoknak a szocial- politikai intezmenyeknek a tevekenysegevel, amelyek a szegenyekkel lakaspoliti- kai, gyermekvedelmi vagy biintetojogi problemakent foglalkoztak. A prostitucid allami marginalizasa es megturese azert valhatott a sztalinvarosiak erkolcsi elete- rol folytatott korabeli diskurzus egyik kozponti elemeve, mert az allami intezme nyek igyekeztek Sztalinvarost erkolcsi ertelemben is mintavarossa tenrn, ezert kiilondsen nagy hangsulyt fektettek az ott elok szexualis eletenek ellenorzesere. Sztalinvaros azert is valhatott az 1950-es evek egyik szimbolumava, mert a varos tortenete nemesak a partallami torekveseket, hanem azok megvalositasanak hatarait is megjelenitette. Az allami intezmenyek - bar meghatarozd szereppel birtak - meg a legerosebben ellenorzott varosban sem tudtak hatalmukat olyan mertekben kiterjeszteni a1 tarsadalom tagjaira, ahogy azt a partallami vezetok el- kepzeltek, vagy mikent az megjelenik az 1950-es evekrol szolo torteneti abrazola- sokban. A mindennapi elet tapasztalatairol is szolo forrasok ellenkeznek a partve- zetdsegi iratokkal, annak ellenere, hogy a tortenelmi folyamatok szempontjabol leggyakrabban passzivkent abrazolt egyszeru emberek alig-alig szolalnak meg benniik. Bar igyekeztem minel gyakrabban megszdlaltatni a hatalmon kfviili, az uralmi viszonyokat megis befolyasolo hetkoznapi embereket, a forrasok tobbse- geben megis valaki mas - leggyakrabban a hatalom oldalan alio, irattermelo" szemely beszelt a neviikben. A fapados vonaton Sztalinvarosba erkezo emberek felvillano arcai mogott a tomeg arctalan marad a torteneti forrasokban, meg akkor is, ha mindennapjaik elemzesevel erthetobbe teheto, hogy mi tortent a magyar tar sadalom egy reszevel az 1950-es evekben. Sztalinvaros epiteszeti megjelenesen es sajatos tarsadalmi osszetetelen kiviil elsosorban abban kiilonbozott a tobbi magyarorszagi varostol, hogy lakoi egy kulturateremtesi kiserlet befogadoikent es resztvevoikent maskent eszleltek, ol- vastak, dolgoztak fel, vagyis maskent eltek meg varosukat. Ez abba a folyamatba illeszkedett, amelynek soran a szocialista allam altal meghatarozott uralmi rend ( szocializmus") es a mellette letrejott, sajatos ertelemmel bird egyeni nezetek es torekvesek ( onfejuseg") megvaltoztattak az egyenek es a tarsadalmi csoportok azon tevekenyseget, amelynek soran eszleltek es meghataroztak onnon helyiiket a tarsadalomban

113 V. Kutatasi modszerek es forrasok Sztalinvaros a politikatorteneti irasokban a tarsadalmi elet minden vetiiletet at- hato totalitarius allam intezkedeseinek peldajakent jelent meg. Kivetelt kepez ne- hany ujabb, tarsadalomtorteneti ihletettseggel is biro elemzes, amely a varost az orszagos teleptilespolitika, munkaspolitika, illetve a makrotarsadalmi folyama- tok elemzese soran erinti.743 Mindezek ellenere a helytorteneti es iizemtorteneti irasokat, valamint Mark Pittaway PhD-disszertaciojat leszamitva a varosi szint alatt keletkezett (helyi, iizemi) forrasok tarsadalomtorteneti szempontbol ez idaig nem keriiltek az erdeklodes kozeppontjaba. Ennek egyik oka, hogy makro- torteneti megkozelitesben a kozigazgatas alacsonyabb fokan keletkezett forrasok jelentos resze ertelmezhetetlen, illetve nem osszehasonlithatd mas varosok ha- sonlo forrasaival, eppen ezek sajatos volta miatt. A korszak tarsadalomtortenetet kutatok, arrnak ellenere, hogy ugy tunik, el benniik az igeny a mikrotorteneti megkozelitesre, alig-alig fordultak olyan forrascsoportok fele, amelyek leheto- ve tennek a nezopontvaltast. Ez talan annak is koszonhetd, hogy meg a nezo- pontvaltast szorgalmazok megkozeliteseiben is a tarsadalmi csoportok megkii- lonboztetese joval erosebben kotodott a makrotarsadalmi kategoriakhoz, mint a mikrotorteneti megkozeliteshez. Az Alltagsgeschichte korebe sorolhato irasok kbziil elsosorban azokbol meri- tettem es azokra reflektalok, amelyek az utobbi evtizedben a Nemet Demokrati- kus Koztarsasag (NDK) tarsadalomtortenetevel, azon beliil kiilonosen varostor- tenetevel kapcsolatban szulettek. A nemet torteneszek jelentos resze az 1930-as evekbeli nemzeti-szocialista idoszak kutatasanak tapasztalataibol kiindulva evi- denciakent kezeli azt a tetelt, hogy a totalitarius kormanyzatok intezkedesei nem 743 Pittaway 1998.; Belenyi 1996.; Belenyi (szerk.) 2000.; Germuska 2001.; Valuch Az 1945 utani idoszakkal foglalkozo helytorteneti irasok modszertani problemaival foglalkozik; Glatz ; Stier-Szasz A magyarorszagi helytorteneti kutatas programado gondolatai: Malyusz Az uzemtortenetirasrdl; Hanak A magyarorszagi uzcmtortenet-irds kritikajaval is foglalkozik: Kover A valtozo szinvonalu uzemtorteneti munkak kozott kivetel: Hanak Katalin - Hanak Peter A munkas, ertelmisegi, diak es paraszt kategoriak tulsagosan tagak ahhoz, hogy valojaban valaszt kapjunk kerdeseinkre. Hiszen egy adott mikrotarsadalmi kozegben korantsem volt mindegy, hogy valaki tsz-tag-e vagy egyeni gazda, napszamos vagy ingazo munkas." Valuch Egy adott tarsadalom- es politikatorteneti problema telepiilesi szinten torteno elemz6sere - viszonylag kevesek altal kovetett - pelda: Valuch hatjak at kozvetleniil a tarsadalmi berendezkedes teljes vetiiletet, meg akkor sem, ha jelentos mertekben uraljak a tarsadalmi folyamatokat. Ugyanez igaz az egy- kori NDK tarsadalmara is. A mindennapok tortenetenek" kutatoi szerint az NDK tortenetenek egyoldalu es korlatozott ertelmezeset adja az az elemzes, amely az allamp art, a hozza kapcsolodo intezmenyek vagy szemelyek (zommel politi- kusok) elsosorban politikatorteneti abrazolasara osszpontosit. Ezzel szemben a mindennapok tortenetenek" szemszogebol vizsgalhato, hogyan hatott a tarsa- dalomra az allam, hogy a tarsadalom kiilonbozo tagjai vagy csoportjai hogyan probaltak megorizni autonomiajukat, sajatos identitast kiepitve az allamparttal szemben. A mindennapok tortenete" amennyiben tortenetiroi iranyzatkent er- telmezziik elsosorban a nezopont megvaltozasaval jellemezheto, egyszerusitve koriilhatarolhato az alulrol irott tortenelem" fogalmaval. Az utobbi nehany ev- ben fordulat tortent az NDK-rdl szolo tarsadalomtorteneti munkak nezopontja- ban, es a munkak tobbsege a tarsadalom vizsgalatakor elsosorban a minderma- pok tortenetenek" szemszogebol igyekszik abrazolni a tarsadalmat.746 A nemet varostortenetet az 1970-es evekben elsosorban az jellemezte, hogy az urbanizaciot elsosorban kvantitativ modszerekkel elemeztek, es csak az 1980-as evekben jelentek meg olyan - elsosorban a varosantropologia altal inspi- ralt varostorteneti tanulmanyok, melyek a varosi mindennapok tortenetevel, a varos percepciotortenetevel vagy a szomszedsagi kapcsolatokkal foglalkoztak. Az NDK varosairol szolo varostorteneti irodalomban a szocialista varosok, a szocialista varosepiteszet szimbolikus jelenteseinek ertelmezese es helyenkent a nyilvanos terhasznalat atalakulasanak kutatasa dominal. Maguk a szerzok elte- roen a hazai gyakorlattol a szocialista varos" fogalmat konstrukciokent keze- lik, ezert a szocialista varosok" kutatasa soran Berlin szocialista modon" ujjae- pitett varosreszeinek kutatasa ugyanugy fontos temanak szamit, mint azok a varosok, amelyek szinte a semmibol nottek ki (Stalinstadt, Hoyerswerda). A haborus pusztitasok miatt az NDK varosainak kezdeti torteneterol szolo torteneti irodalom az ujjaepitessel es a nemritkan teljesen elpusztult varosok, va- rosreszek helyen megindult uj varosok" epitesevel, tervezesevel foglalkozik.748 A tobb tervezestortenet" (Planungsgeschichte) korebe tartozo tanulmanykotet es monografia koziil kiemelkedik a temaban az a ketkotetes monografia, amely varosepitesi szakaszonkent es varosonkent targyalja a varosok tervezesenek, epi- teszetenek es epitesenek tortenetet.749 A fejezetek a nemzeti-szocialista, avantgard es sztalinista epiteszet hatasatol kezdve a varosepites intezmenyi hatteren es a tervpalyazatok kiirasanak koriilmenyein keresztiil a szocialista epiteszet, a va rosok es a varosi terek szimbolikus, ideologiai hatterrel bird jelenteseivel is fog- lalkoznak. A hatalmas reprezentacios cellal epiilt felvonulasi utak vagy a lakote- 746 Ludwig (szerk.) 1999.; Ludtke-Becker (szerk.) 1997.; Lindenberger (szerk.) 1999.; Badstiibner (szerk.) Wischermann Az ujjaepitesrol, varostervezesrol es epiteszeti vitakrol: von Beyme (szerk.) 1992.; Schatzke 1991.; Dolff-Bonekamper-Kier (szerk.) A szocialista varosokrol" 6s a varosok atalakumsarol: Barth (szerk.) 1998.; HauSermann Durth-Diiwel-Gutschow

114 lepek epiteszettortenete a szerzok szerint nem egyenlo az NDK epiteszetenek tdrtenetevel, amely sokkal osszetettebb es eroteljesen rendszerfiiggo osszetevdkkel bir. Szerintiik az epiiletek kiilsejenek mondanivai6ja" szorosan osszefiigg a tarsadalmi kapcsolatrendszerek es az allam szerepenek valtozasaval. A szimbolikus terkialakitas es -hasznalat, a nyilvanos es maganterek allami meghatarozasanak es kijelolesenek szandeka, es az eptileteket, utcakat hasznalo emberek mindennapi gyakorlata kozotti kolcsonhatas is a szerzok temai koze tartoznak. Ugyanakkor helyenkent tul reszletesnek tuno - bar az epiteszettortenet irant erdeklodok szamara mindenkeppen erdekes - alapossaggal ismertetik a tervpalyazatok kiirasat, vagy az azokon reszt vevo epiteszek eletutjat. A kotetek varosonkent is reszletesen elemzik, hogyan valt szinte egyeduralkodova a Sztalinbarokk" az 1950-es evek elejen, es hogyan valtotta fel azt - a politikai es gazdasagi valtozasok fiiggvenyeben - az 1950-es evek kozepetol a gyorsan, jobban, olcsobban alapelvekre epiilo epiteszet, majd a tomegtermelesi modszerekkel felepitett panelhazak. A monografia kiemelt helyen foglalkozik a szocialista varosokkal", azon belul is elsosorban Stalinstadttal (1961-tol Eisenhiittenstadt) es Hoyerswerdaval ( a masodik szocialista varos nemet foldon ).750 Stalinstadt tortenete kituntetett helyet kapott az 1990-es evekben az NDK-rol szolo varostorteneti munkak kozott is. Tobb monografia, tanulmany jelent meg az NDK tarsadalmaban bekovetkezett valtozasokat surftve" megjeleruto elso nemet szocialista varosrol. Ervnek egyik oka, hogy a mindennapi eletben, az emberek fejeben vagy a terhasznalatban es a csaladok eleteben vegbemeno valtozasokat nem lehet makroszintu elemzesekkel megragadni, es az NDK-val foglalkozo tarsadalomtorteneszeket az utobbi idoben ezek a temak is eroteljesen foglalkoztatjak. Emogott az a koncepcio huzodik meg, hogy egyetlen varos (ez esetben Stalinstadt) tortenetenek mindennapjairol szolo eiemzes tobbet elarul a varosokban zajlo tarsadalmi folyamatok mukodeserol, mint tobb tucat varos vizsgalata feltilnezetbol. Ez igaz lehet, meg azokban az esetekben is, amikor a varostervezes, epites, epiteszet tortenete all a kozeppontban.751 Az egyik elso, Stalinstadtrol is szolo tarsadalomtorteneti munka a Lutz Niethammer nevevel femjelzett kutatocsoporthoz kapcsolodik.752 A kotet kulcskerdese: mikent eltek meg az NDK iparositasat, modemizaciojat az emberek. A szerzok ertelmezeseiket az elemzett interjukkal parhuzamosan kozlik, ezaltal biztositva a tbbbszoros nezopontot az elbeszelesben (a visszaemlekezok mult-rekonstrukcioibol es megelestortenetebol taplalkozo es a szerzok sajat nezopontja). A Stalinstadttal foglalkozo munkak fobbek kozott vizsgaljak a varos lakoinak sajatos identitasat" kialakito onkepet, a varoslakok kulturalis eletenek es szabadidd-eltoltesenek valtozasat, a helyi kommunalis politikat, a tarsadalmi normak valtozasat, a varosi utcak, terek, intezmenyek nevadasat, a nyilvanos terek politi kai szimbolikajat, a varosrol szolo filmeket, a lokalpatriotizmus" kialakulasat, a 750 Jelcntos reszben Hoyerswerda tarsadalomtortenetevel foglalkozik a kovetkezo tanulmanykotet: Htibner (szerk.) May Nicthammer-von Plato, Alexander-Wierling lakaskulturat es a szocialista varoshoz" illo szocialista embertfpus" idealkepet. Kiilonosen erdekes az a tanulmanykotet, amely Stalinstadtot a nyugatnemet csinalt varossal",753 Wolfsburggal, a Volkswagen-varossal" hasonitja ossze. Az osszehasonlitas abbol a tezisbol indul ki, hogy az eltero politikai rendszerek mas-mas lenyomatokat hagynak maguk utan a tarsadalomban, amelyek mikroszinten, vagyis egyetlen varos tortenetet keresztiil jobban megerthetok.754 A Berlinrol - mint az NDK szocialista fovarosarol - szolo munkak mellett755 tobb berlini utcatorteneti monografia is sziiletett. A kotetek kozos jellemzoje, hogy egyetlen utca torteneten keresztiil abrazoljak a tarsadalmi valtozasok kiilonbozo vetiileteit. A nemet birodalom kormanyzati negyedenek helye, a berlini Wilhelmstrasse, a legyozottseg, majd az ujjaepites szimboluma, akkor is erdekes terepe lenne a varostortenetnek, ha nem lett volna meg 29 even keresztiil a berli ni fal hatorszaga".756 Ugyanilyen hatarutca volt evtizedeken keresztiil a tobb mint 180 eves Gleimstrasse, amely a ket egykori berlini berkaszamya-negyedet", Prenzlauer Berget es Weddinget kototte ossze addig, amfg a fallal kette nem vagtak az utcat. A ket munkasnegyed" sorsanak kiilonbsegei es hasonlosagai vegigkfserhetok az utca torteneteben, akarcsak azoknak az embereknek a mindennapjai, akiknek evtizedekig egy varoson beliili hatarsav" mellett kellett elniiik. Manapsag az egykori nyugat-berlini Wedding a koztudatban a kiilfoldi bevandorlok lakhelyekent jelenik meg, mig az egykor kelet-berlini Prenzlauer Berg reneszanszat" eli abban a tekintetben, hogy a varosban elo tobb tfzezer egyetemista kedvelt lako- es szorakozonegyede.757 A szocialista varosepites,,prototipusanak" epftett berlini felvonulasi foutvonalrol, a Stalinallee (ma Karl-Marx-Alle) epitesenek es tervezesenek torteneterol, szimbolikus jelenteserol es hasznaloinak mindennapi eleterol szinten szamos konyv es tanulmany sziiletett, melyek kiilon vizsgaljak a korban reprezentativnak tartott lakasok elosztasat es a lakok terhasznalatat.758 Mindharom emlitett utca elemzeseben kozos, hogy az allami beavatkozas hatasa a kiildnbozo tarsadalmi csoportok kapcsolataiban es mindennapjaiban utcaszinten" valik vizsgalhatova, amely szamos szempontbol erthetobbe teszi az allami intezkedesekre a tarsadalom egyes tagjai altal adott reakciokat, mint peldaul a berlini fal epitesenek hadtorteneti vagy diplomaciator- teneti vonatkozasai. Habar az angolszasz antropologusok mar a vdrosantropologia ( urban anthropology") kifejezes megsziiletese elott folytattak varosi kutatasokat, megis maga a kifejezes es a varosi tarsadalmak kutatasa csak az es evektol valt a kulturalis antropologia egyik fo erdeklodesi teruleteve.759 Az elso konyv, amely a varosantropologia cimet viselte, csak 1968-ban, mig az Urban Anthropo- 753 A csinalt varos" (tervezett, illetve eroteljes allami beavatkozas miatt Ietrejott varos) kifejezes eredete magyarul: Szirmai Lozac'h (szerk.) 1999.; Richter 1997.; Beier (szerk.) PL; Wilczek (szerk.) Demps (szerk.) 1994.; Engel-Ribbe (szerk.) Kulturamt Prenzlauer Berg (szerk.) Kohler 1993.; Engel - Ribbe (szerk.) A varosantropologia kialakulasarol lasd: Hannerz 1980; valamint az egyik kivalo tanulrnanygyujtemenyt az aktualis varosantropologiai megkozelltesekrol: Gmelch-Zenner (szerk.)

115 logy ci'mu folyoirat 1972-tol jelent meg.760 Az iranyzat kezdetben az antropologia azon megkozelitesevel szemben hatarozta meg celjait, amely kizarolag a hagyomanyos", tobbnyire falusi" vagy az egykori gyarmatokon fellelheto osi" tarsa dalmak vizsgalatara helyezte a hangsulyt. A varosi tarsadalmak kutatasat az is motivalta, hogy a 20. szazadban a varosok joval gyorsabban novekedtek, mint a korabbi i d o s z a k o kb a n, vagyis a donto tarsadalmi folyamatokat az uj megkozelites alkalmazoi a varosokban veltek felfedezni. Modszertani szempontbol a varosantropologia szamos tenyezoben hozott megujulast. Ezek kozul erdemes kiemelni azt, amely magabol a vizsgalati targybol, a varosbol fakad. A varosi tarsadalmakat az antropologusok joval komplexebbnek iteltek, mint a hagyomanyosnak" velt falusi vagy torzsi tarsadalmakat. Ez a megszokott antropologiai modszerek, koztiik az ugynevezett resztvevo megfigyeles" atertekelesehez vezetett. A kis letszamu, helyi tarsadalmat megjelenito adatkdzldk csoportjaval valo folyamatos es kozeli kapcsolattartast ami a resztvevo megfigyeles egyik alapja - a varosi tarsadalmak abrazolasaban a varosantropologusok nem talaltak kielegitonek. Ezert kitagitva a varosi tarsadalmak ertelmezesenek horizontjat, olyan uj forrasokat vontak be az elemzesbe, mint az irott (akar leveltari) szovegek, felmeresek, torteneti tanulmanyok, irodalmi es muveszeti abrazolasok. Ez persze nem jelentette azt, hogy felaldoztak volna a resztvevd megfigyeles" modszeret, pusztan nem azt alkalmaztak kizarolagosan. Az igazi kihfvast az jelentette, hogy az eletkozeli abrazolas megorzesevel, ezzel parhuzamosan az antropologiai-tarsadalomtudomanyos fogalmak es modellek alkalmazasaval rendezzek, erthetobbe es ertelmezhetove tegyek az eltero tipusu forrasokat. A varosantropologusok ennek erdekeben olyan hagyomanyos antro pologiai temakat iiltetnek at es vizsgalnak varosi komyezetben, mint peldaul a rokonsag, a csalad vagy a tarsadalmi retegzodes. Ennek megfeleloen a varosant ropologia nemcsak elmozdulast jelentett mas elmeleti es modszertani keretek iranyaba, de ujra is gondolta azokat, amelyek mar leteztek es a mai napig leteznek (pi. a csaladkutatas, a terepmunka varosi komyezetben). A torteneti antropologia es varosantropologia kozotti talan egyik legerosebb kapcsolodast eppen a kiilonbozo forrastfpusok rendezesenek modszertani es el meleti hattere, valamint az abrazolas modja es mufaja teremti meg.761 A tortenesz azonban soha sem lehet a resztvevo megfigyelo" helyzeteben, mivel elsosorban a multra es annak konstrukciojara figyel. Tovabb nehezfti a tortenesz helyzetet, hogy ami a multbol megmaradt, azt kisebb-nagyobb mertekben egy adott kor uralmi rendszere hozta letre. Megis szamos antropologiai tema, modszer es mo- dell alkalmazasaval a mult bizonyos vetuletei joval erthetobben abrazolhatoak. Ilyenek tobbek kozt a varosantropologiaban a kis lepteku abrazolasban uralkodo temak, mint peldaul az egyes kozossegek tortenete, vagy egyes szemelyek elettortenete, a sajatos tarsadabni komyezetek (kocsmak, bandak, iizletek), lakohelyi egysegek es munkahelyek vizsgalata.762 Mindazonaltal a kiilonbozo megkozelftesek a modem varos eszlelesenek modjahoz hasonloan nem foglalhatok egyseges keretbe. Egy olyan megkozelites peldaul, amelynek fokuszaban a csalad all, csak toredekes kepet ad a varosrol, igy a latasmodok sokszinusege sajatos varosi mozaik"-ot eredmenyez.763 Ugyanezzel a problemaval talalkoztak szamos esetben a mindennapok tortenetenek" historikusai, es nem egy kozuliik tudatosan vallalta a kaleidoszkopszeru abrazolast.764 Sztalinvaros mindennapjainak tortenetet - a fentiek miatt - mozaikszeruen, lazan egymashoz kapcsolodo temak elemzesevel veltem a legplasztikusabban abrazolhatonak. A varosantropologiai kutatasok temavalasztasara es modelljeire szamos ko rabbi varosertelmezes hatott, de gyokerei inkabb ahhoz a szociologiahoz nyultak vissza, amely az iparosodott tarsadalmak kutatasara osszpontositott, azon belul elsokent fordult a varos fele. Az 1930-as evektol kezdve a kulturalis antropologiaban megnott az erdeklodes az olyan kutatasok irant, amelyek a parasztokkal" es azzal foglalkoztak, hogy rnikent hatott a varos a parasztok" eletere. A megkozelitesek tobbsege a Louis Wirth varosszociologus nevehez kotheto modellre epitett. Eszerint a varosi eletet a szemelytelen kapcsolatok jellemzik, ame lyek megszabaditjak az egyent olyan csoportok tarsadalmi ellenorzesetol, mint peldaul a rokonsag. Ugyanakkor a modell resze, hogy az egyen ezen szabadsaga hozzajarul a kozosseg altal teremtett biztonsagerzet" elvesztesehez is.765 Wirth modellje visszavezetheto arra a tobb mint szazeves elmeletre, amelyben Ferdi nand Tonnies kiilonbseget tett kozosseg es tarsadalom kozott. Tette ezt arra az elvre epitve, hogy mig szerinte a kapitalista tarsadalmakat" a szemelytelen, szerzodesen alapulo viszonyok, addig a feudalis kozossegeket" a bizalmon alapulo, kollektiv tevekenysegekhez kotott kapcsolatok jellemzik.766 Emile Durkheim ongyilkossagrol szolo irasa is ertelmezheto ugy, hogy azzal valasztja el egymastol a varosi es nem varosi elet fogalmat, hogy az ongyilkossagot olyan varosi jelensegkent is targyalja, melynek elkoveteseben komoly szerepe van az izolaciora keszteto, szemelytelen vilagnak.767 Erdekes, hogy a kapitalista varosokkal kapcsolatos sztereotipiak (szemelytelen kapcsolatok, izolacio) szinte valtozatlan modon bukkantak fel a szocialista varosokkal", igy Sztalinvarossal kapcsolatban is. Robert Redfield tovabbfejlesztette Wirth elkepzeleset, es a nepi-varosi eletmod 760 Eddy, Elisabeth M. (szerk.): Urban Anthropology. Athens (Ga.), Southern Anthropological Society, 761 A varosantropologia es a torteneti antropologia magyarorszagi adaptacioja az 1980-as evek elejcn kezdddott, a kelet-europai es a magyar kultur.ilis antropologia a neprajztudomanyon belul alakult ki. Ezzel a folyamattal es annak kritikajaval foglalkozik (tanulmanya vegen a kulturflis antropologia reszletes bibliografiajat adva): Niedermuller (a Replika , valamint ^ r,_uj- szamaban sz4mos iras talalhato, amely a tanulmanyra reflektalva a kulturalis antropolo gia eselyeivel foglalkozik. Replika, ; Replika, ). A tortene ti antropoldgia elso jelentosebb hazai megjelenese: Hofer (szerk.) A varosantropologia hazai terjeszteseben tobbek kozt a kovetkezd kotet szerkesztoi vallaltak fontos szerepet: Feios Niedermuller (szerk.) Kemper Fox , P<rvm4ssal 764 Ezzel valamifele kaleidoszkopszeru Mtomas tarul az olvaso ele, hiszen a tortenesz W csak lazan osszefuggo tiikrok segitsegevel kozelit hosehez: a mult embere ez. nne.. valasztott torteneszi abrazolas) modszemek az eredmenye, hogy a vizsga m va S helvezket a legkulbnbozobb szogekbol vehetjiik egyidejuleg szemiigyre, apro mo ve egymds melle." Gyani Wirth Tonnies Durkheim

116 szembeallitasaval abrazolta a varosok szerinte nepi eletmodot bomlaszto szerepet.'68 Oscar Lewis 1950-es evek elejen megjelent, fordulopontot jelento irasai voltak az elsok, amelyek megkerdojeleztek azt, hogy a varosok bomlasztanak" a //hagyomanyos" eletformat.769 Az otvenes-hatvanas evektol szamos konyv es tanulmany sziiletett a kerdeskorben, amelyek kozott nem egy reszben antropologiai modszerekkel - azt vizsgalta, hogy a falusi" ertekrend hogyan elt tovabb a varosokban.770 A migrdcio kerdeskorehez kapcsolodva ez a tema valt mara az egyik legtobbet vitatott es legnepszerubb kerdesse nemcsak a varosantropologiaban, hanem a torteneti antropologia fele nyito tarsadalomtortenetben is.771 Az 1950-es evektol szamos antropologus es szociologus kutatta a varosi jelensegeket.772 Az 1960-as evektol kiilonosen fontos szerepet kaptak az olyan kutatasok, amelyek a falusi-varosi migracioval, a varosi eletforma adaptaciojaval, az etnicitassal es a szegenyseggel foglalkoztak.773 A varosokologia Chicago-iskolajanak' hatasara a korai varosantropologusok egy resze a varost ugy ertelmezte, mint egy okologiai rendszert, amely termeszetes teriiletekre" (nyomornegyedek, szomszedsagi egyscgek) oszthato es energiat igenyel szerkezetenek fenntartasahoz. Ennek megfeleloen a lakohelyi mintak valtozasat vizsgaltak, peldaul az afroamerikai gettok fejlodeset.774 Szinten a Chicago-iskola" osztonozte modszereikben es temavalasztasukban az antropologusokat koz6ssegkutatasaiknal". Ezek koziil az egyik leghiresebb William Foote Whyte irasa, amely egy olasz nyomornegyed (amit Comerville-kent nevezett el) etnografiaja, munkajaban elsosorban a resztvevo megfigyeles modszeret alkalmazta.775 A csalddkutatdsok a varosantropologiaban a kozossegi halozatok kutatasahoz kapcsolodtak, a falusi tarsadalmak halozatainak kutatasabol nottek ki, es Elizabeth Bott londoni csaladokrol szolo konyve ota folyamatos temai a diszciplinanak. Bott elsosorban arra dolgozott ki teziseket, hogy mi befolyasolja a ferj es a feleseg szerepeinek elkuloniileset. Szerinte a szerepek elvalasa elsosorban a csaladi halozat erossegen mulik, vagyis a csalad belso szerepmegosztasa csak a csalad kiilso kapcsolataival osszekapcsolva ertelmezheto (rokonsag, szomszedok).776 Manapsag a varosantropologia elsosorban a nezopont kiilonbozosegevel hatarolja el magat a varosszociologiatol. Mig a varosszociologia a varosok kutatasanak egyes reszteriileteire osszpontosit, addig a varosantropologia az 1980-as evek ota a migracion, rokonsagon, szegenysegen kiviil a varosi elet szinte valamennyi szeletet temajava emelte. Ennek eredmenyekeppen a varosantropologia sokkal inkabb integralodott mas tarsadalomtudomanyok diskurzusaihoz, koztiik a torteneti antropologiahoz is. 768 Redfield 1947 es Lewis 1951 es Kair6 peldajan mutatja be ugyanezt: Abu-Lughod Egyik legismertebb feldolgozasa a temanak: Gans Peldaul: Robertson 1991.; Lu Ezek koziil talan a legnagyobb hatasuak: Gordon V. Childe es Gideon Sjoberg. 773 Lewis 1968.; Hannerz Duncan-Duncan Whyte, William Foote Bott A kutatasom soran hasznalt helyi, varosi szinten keletkezett forrdsok egy reszet ugyanugy athatotta a partallami ideologia, mint a miniszteriumokban vagy a part vezeto szerveiben keletkezett dokumentumokat. Ennek ellenere ugy tunik, hogy a helyi kozigazgatas - eppen adminisztrativ szerepkorebol kovetkezoen - nagyon sok esetben a tagjai altal valosnak" velt problemakkal foglalkozott es minel alacsonyabb szinten keletkezett iratokat vizsgalunk, annal kevesebb nyomat talaljuk a sematikus ideologiai vagy a tervgazdasagi politikat elteto kijelenteseknek. Munkamban elsosorban a helyi szinten (varosi tanacs es osztalyai, vasmu, part, szakszervezet, varosi es megyei birosag, Sztdlinvdrosi Htrlap, varosi es megyei rendor-fokapitanysag) keletkezett forrasokra tamaszkodtam. Bar a jogi szabalyozas alapjan konnyen mondhatnank, hogy a tanacsok osztalyainak szakmai iranyitasat az illetekes miniszteriumok vegeztek, ez a gyakorlatban tobbnyire az iranyelvek kijeloleseben meruit ki. Ez ugyan hozzajarult a tanacsi osztalyok osztalyozasi elveinek kialakitasahoz (az iratokban tukrozodo tarsadalomkephez), megis itt doltek el azok az apr6-csepronek" is minositheto, egyes szemelyeket erinto iigyek (a lakaskiutalastol kezdve a gyamhatosagi eljarasig), amelyek temam fokuszaban alltak. Ahogy sorra kesziiltek az alapjelentesekre eptilo, egyre magasabb szintu osszefoglalo jelentesek megyei majd orszagos szinten, ugy torzult el a kep, es alkalmazkodott egyre jobban a hivatalos elvarasokhoz. Kiilonosen nagy hasznat vettem a helyi birosagi perekbol es a birosagi es rendorsegi eljarasokbol fennmaradt forrasoknak. Az emberek eloiteleteirol beszamolo iratok koziil kiilonos jelentoseggel bimak a peranyagok. A perek nemcsak az emberek kisebb-nagyobb konfliktusairol szamolnak be, hanem ezeken keresztiil a mindennapi gepies cselekedetek, eloiteletek es magatartasformak mukodesere, es a hivatalos elvarasokra is kovetkeztetni engednek. A sok leveltar altal kovetett gyakorlat, miszerint elegendo a peranyagokbol csak az iteleteket megorizni, csonkitja az ertelmezesi lehetosegeket es messze nem meriti ki egy itelet a pertestben talalhato szovegek forraserteket. Szerencsemre a Sztalinvarosi Birosag anyagabol (igaz, igy is nagyon megselejtezett) perekbol nemcsak az iteletek maradtak fenn, hanem tobbnyire az egesz eljaras dokumentumai (vizsgalati jegyzokonyvek, tanuvallomasok, targyalasok). A polgari perek anyaga sajnos aldozatul esett a vonatkozo leveltari rendelkezeseknek, de Tirpak Endre sztalinvarosi iigyved igen tekintelyes hagyatekabol rengeteg polgari peres anyag (elsosorban valoper) maradt fenn.777 A peranyagokbol nemcsak a hivatalos szervek egyes szemelyekkel vagy csoportokkal szemben tamasztott elvarasai deriilnek ki, hanem ugyanannak a tortenetnek tobbfele olvasata, az is, hogy mikent fogalmazzak meg a tarsadalom egyes tagjai a peres eljarasok soran a veliik, a szomszedjukkal, a rokonukkal, a baratjukkal tortent esemenyeket, illetve hogyan alkotjak ujra ezt a nyersanyagot" a hivatalos szemelyek. A rokonsagi es szom szedsagi kapcsolatok vizsgalatahoz ugyanugy hozzasegitettek a peranyagok, mint ahhoz, hogy forrasokat talaljak olyan tortenetekrol, amelyek egyebkent ritkan keriilnek be a leveltarba. A sztalinvarosi kocsmakrol peldaul viszonylag keves forras talalhato a leveltarban, azonban a kocsmai botranyok miatt inditott 777 FML XXXI/ d. Dr. Tirpak Endre iigyved iratai

117 biintetbeljarasokbol megismerheto nemcsak egy adott kocsma latogatoinak kore (a megszdlaltatott tanuk adatai alapjan), hanem az adott kocsmaval kapcsolatos hivatalos elvaras is. A helyi sajto, azon beliil a Sztdlinvdrosi Hirlap szinten igen hasznosnak bizonyult azon vizsgalataimban, amikor a varosrol, az egyes varosreszekrol, a falusi eredetu bevandorldkrdl, a kocsmakrol vagy a fiatalok szubkulturairol szolo diskurzust vizsgaltam. Az 1950-es evek kutatasaban a sajtot tobbnyire a propagandanyelv elemzesere hasznaljak. Ez az orszagos napilapok eseteben sok esetben ki is merfti a sajtohirek ertelmezesenek lehetosegeit, mivel ezekben a lapokban tdbbszoros szuron kellett keresztiilmennie egy adott cikknek, hogy megfeleljen a hivatalos ideologiai elvarasoknak. Az orszagos napilapokat elsosorban a sematikus, onmagukat ismetlo cikkek jellemeztek. Ez persze igaz a Sztdlinvdrosi Hirlap vezercikkeire is, azonban ha tovabb lapozzuk ennek az ujsagnak a megsargult lapjait, az aprdbb", helyi hirek kozott szamos olyan cikk talalhato, amelyeknel sokkal kisebb mertekben ervenyesiilt az ideologiai sematizmus. Nem veletlenul kezdtek a korban - es meg sokaig - az emberek az ujsagok olvasasat az utolso oldalon, mivel ott voltak a mindennapjaikat is erinto, erdekes" cikkek.778 Persze ugyanolyan tavolsagtartassal kell kezelni a helyi hirlap kishireit", mint az orszagos napilapok vezercikkeit, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy mas szintu elvarasokat tiikroznek. Mig a Szabad Nepben megjeleno vezercikkeket tobbnyire az orszagos partvezetes hivatalos elvarasai diktaltak, addig a Sztdlinvdrosi Hirlap aprobb, helyi hireit a helyi, adminisztrativ-igazgatasi funkciokat betolto hivatalos szervek altal meghatarozott diskurzus befolyasolta. A helyi sajto a varosreszekrol alkotott kepzetek, az egyes tarsadalmi csoportokrol alkotott sztereotipiak es az un. helyi kozvelemenyt" foglalkoztato esemenyek legbosegesebb tarhaza. A sajto ferditesei" vagy torzitasai" helyi szinten a varosrol megalkotott kep egyik legfontosabb forrasai, es mint ilyenek legitim terepet kepezik a torteneti elemzesnek. A helyi sajto elemzesemben tehat nem a helyi igazsag", hanem a helyi, hivatalos diskurzus egyik legfontosabb forrasa.779 Hasonlo a szerepiik a forraskent elemzett, Sztalinvarosrol szolo irasos es szobeli visszaemlekezeseknek is, amelyekben elsosorban az emlek konstrukciojanak modjat, ennek funkciojat es diskurzusban betoltott szerepet vizsgalom. Az emleket igyekszem reprezentaciokent es konstrukciokent ertelmezni, nem pedig rekonstrukciokent. Az 1970-es evektol kezdve a narrativ elmeletekre legnagyobb hatassal a kognitiv szocialpszichologia volt, amely a narrativ struktura elemzeseben rairanyitotta a figyelmet a szoveg letrehozasakor hato hiedelmek, velemenyek, hozzaalias, normak es ertekek szerepere. Sztalinvarosrol mar a varos tortenetenek elso eveiben megsziilettek az elso hivatalos, majd felhivatalos visszaemlekezesek", amelyek nem egy esetben propagandisztikus celokat is szolgaltak. 778 Ezt peldazza a kovetkezo otvenes evekbeli vice is: Mirol ismertek fel elso IStasra, tartoztattak le, es tettek drtalmatlanna egy imperialista kemet Budapesten? - Nem viselt lodenkabatot, es nem a sportrovatnal kezdte el olvasni az ujsagot." 779 A helyi sajto es diskurzus elemzese soran nagy hasznomra volt a szegenyseg es a nyomomegyedek sajtdbeli konstrukciojanak vizsgalataban: Mayne 1993; a mindennapi diet, a szabadidos szoka- sok es a koesmak sajtobeli diskurzusanak elemzesekor: Rosenzweig 1983.; R. Duis 1983 es Dobos Ilona az 1950-es evek elejen a sztalinvarosi barakktaborokban keszitett interjukat a varos falusi eredetu" lakoival. Ezek elemzese soran a torteneteket tovabbi elemekre bontotta es tematikus variansokat kiilonitett el. Szerinte az elmenytortenetek kozott gyakoriak a gyermekkori tortenetek, ami minden bizonnyal annak kovetkezmenye, hogy a gyermek- es fiatalkori benyomasok a legin tenzivebbek". Erosen rogzulnek a fiatalkorbol a nagy felelmek, fajdaimak emlekei. Igen nagy az elteres a ferfiak es a nok elbeszelesei kozott. Szerinte a nok elmenyei az elso szerelem, a csaladi elet intim esemenyei kore fonodnak". Az elszenvedett serelmek kulcsfontossagu helyet toltenek be az elbeszelesekben. Az elmenytortenetek legnagyobb csoportjat a ferfiak hostortenetei kepezik. Nagyon nepszeruek a haborus kalandok. A tovabbmondott tortenetek koziil a leggyakoribbak: csaladi tortenetek, erotikus es obszeen tortenetek, mulatsagos historiak, falusiak varosi kalandjai, remtortenetek, veres szerelmi dramak, nevezetesebb szemelyhez fuzodo elbeszelesek.780 A Sztalinvarosrol szolo visszaemlekezesekben hasonlo variansok is elkiilonithetoek, mig a szoveg ideologiai telitettseget altalaban az donti el, hogy a visszaemlekezo melyik emleket helyezi elbeszelese kozeppontjaba. A varosi tandcs kiilonbozo osztalyain (egeszsegiigyi, muvelodesi [oktatasi], igazgatasi, penziigyi, kereskedelmi es begyujtesi) es az egyes iskolakban keletkezett iratokban (iskolai anyakonyvek), a hagyateki eljarasokban es anyakonyvekben nyomon kovethetoek azon nagy aranyu mobilitasi folyamatok sajatos helyi valtozatai, amelyek az 1950-es eveket jellemeztek.781 A munkaero-toborzas, a nok ipari es hivatali munkavallalasa, a munkaero kozponti allokaciojara iranyulo intezkedessorozatok ezen a szinten akar egyes csaladokra lebontva is vizsgalhatova valnak. Egy peldaval illusztralva: a korszak abrazolasaiban rendre megjelennek a munkaerovandorlast tilto es a munkafegyelem megszilarditasat celzo rendelkezesek. Ez azt az erzetet keltheti az olvasokban, hogy a munkaeromozgas allamilag szabalyozott keretek kozott tortent. Ezzel szemben az allam tobbnyire esak kiserletet tett arra, hogy teljesen iranyitasa ala vonja a munkaero allokaciojat, ami eppen a szemelyes tortenetek vizsgalataval deriil ki. A szakszervezeti forrdsok szinten alacsonyabb szintet kepviselnek a partallami hivatali strukturaban, es szamos kerdes vizsgalatanal igen jol hasznosithatdk a szakszervezeti iratanyagok.782 Jelen esetben megis kevesebb hasznat vettem a Sztalinvarosra vonatkozo szakszervezeti iratanyagnak (elsosorban a vasas- es az epitdipari szakszervezet anyaga), mivel a varos a szakszervezeti iratok szintjen olyan munkasvaroskent jelent meg, ahol a korabeli hivatali jelenteskeszitok sza- 780 Dobos Ezek a forrasok a Fejer Megyei Leveltarban talalhatok. 782 Szakszervezetek Kozponti Leveltara (SZKL). Mara az anyas bcolva a *1 atorteneti Leveltaranak gyujtemenyebe. A szakszervezeti forrasok szeles om, c j ^or P k felhasznalasa: Sipos 1997.; az 1945 utani szakszervezetekkel fogla kozrk: fe. Varga W. A^szak szervezeti forrasok a makrotdrsadalmi folyamatok elemzesere is^a f tnvekenvkedtek a hazetek a partallam uzemi-tulajdonosi szerepkorenek egyi vfsrc aj )a munkassae borut koveto evtizedekben. Szdmos szakszervezet. forrast hasznal es kozol a munkassag BelSnyi CyuU (»ot A kiittt m0d»an.n, lasrl: Horvath 2001b

118 mara a munkasok eletkoriilmenyei" tobbnyire egyenlok voltak a berkerdessel. Ez a felfogas a torteneti feldolgozasokban sem maradt hatas nelkiil, es nemcsak a szakszervezeti berharcokat munkastortenetkent taglalo munkasmozgalom-tortenetekben, hanem a tarsadalomtorteneti iranyultsagot deklaralo frasokban is. Ennek egyik oka, hogy a munkasokrol szolo, legnagyobb tomegben es legkonnyebben hozzaferheto, tobbnyire munkaiigyi vagy szakszervezeti forrasok a munkasok berevel foglalkoznak. Termeszetesen a munkasok berrendszerenek valtozasa es a normakerdes fontos eleme volt az 1950-es evek munkaspolitikajanak, de nem kizarolagos. Az allam szocialpolitikajaban megjeleno patemalista" jellemvonaskent is ertelmezheto elemek legalabb ugyanilyen fontos szereppel birtak az allami redisztribucioban, mivel a varosi haztartasok koziil a magasabb statusriak a legnagyobb allami juttatasokat nem berben", hanem szocialpolitikai juttataskent" (lakas, gyermekellato intezmenyek, iskola, orvosi ellatas) kaptak. Sztalinvaros lakoi szamara a jdvedelmi szintjiikhoz kepest is kulcsfontossagu volt, hogy allami lakashoz jutottak-e vagy sem. A varos lakoinak retegzodeset es statuszat alapvetoen meghataroztak a lakashoz jutas feltetelei, az errol szolo for rasok legnagyobb szamban azonban a vallalatnal, majd a varosi tanacs igazgatasi osztalyan keletkeztek. Igaz, hogy egy iparvarosban a nagyszamu bevandorlo miatt a statisztikak szerint magasabb volt a lakashiany, de ez a munkassag egyes retegeit kulonbozo modon erintette. Egy, a munkahelye szamara fontos szakmunkas - meg ha bere nem is volt tobbszorose egy segedmunkasenak - reszben informalis kapcsolatai reven is konnyebben jutott lakashoz, mint egy kepzetlen, falurol bevandorolt munkas. A vallalati szocialis intezmenyekrol es uzemegeszsegiigyrol szolo, uzemi szinten keletkezett szakszervezeti dokumentumok tobb nyire megmaradnak azon a szinten, hogy a kozponti iranyelvek" beszedmodjanak megfelelo (azokat alatamaszto vagy azokkal ellenkezo) kijelenteseket tegyenek: mazsaszamra talalhatoak olyan iratok, amelyek az iizemi etkezdeben, iizemorvosi rendeloben vagy munkasszallason talalhato szomyu" vagy eppen "Hagyszeru" koriilmenyeket taglaljak (akarcsak a 19. szazadi gyarfeliigyeloi jelentesek). A Sztalin (Dunai) Vasmu vallalati iratanyagsool megorzott (le nem selejtezett) forrasok tobbsege elsosorban a gazdasagtorteneszek szamara lehet hasznos, mi vel az anyag tobbseget a tonnaszamra keszulo tervgazdasagi statisztikak es val lalati jelentesek teszik ki.783 A vallalati iratokra vonatkozo selejtezesi eloirasok kovetkezmenyeit egyediil nehany doboz fegyelmi iigy" elte tul, melyek elsosorban a vasmu (es a varos) epitesenek kezdeti (1954 elotti) idoszakaban keletkeztek. Ertekiiket kutatasom szamara elsosorban az adta, hogy a varosi kozigazgatasi ira tok igen hianyosak ebben az idoszakban, mivel a helyi kozigazgatas akkortajt meg csak kiepuloben volt. Ezenkiviil a gyarban keletkezett iratokon keresztiil ha szorvanyosan is, de - vizsgalhato a kulonbozo statuszu csoportok gyaron beliili terhasznalata (a vasmu teriiletenek merete Sztalinvaros legnagyobb kiterjedesu varosreszehez, a belvaroshoz merheto). Azonban az informalis kozossegek 783 MOL Dunai (Sztalin) Vasmu. XXIX-F-2-a. - nemcsak azert, mert azok nem feltetlenril egy gyarhoz vagy brigadhoz kotodtek - lathatatlanok maradnak a vasmu irataiban es a hivatalos statisztikakban. A varost erinto kozponti tervek legjava a Varostervezesi Intezet (VATI) iratanyagaban talalhato, amelyekbol leginkabb az tudhato meg, hogy milyen elkepzelesek eltek a korban a beruhazok es tervezok fejeben egy idealis szocialista varosrol", amit Sztalinvaros felepiteseben veltek megvalosithatonak.784 Az orszagos szervek varossal szemben tamasztott hivatalos elvarasaira legjobb pelda a Torteneti Hivatalban (mara: Allambiztonsagi Szolgalatok Torteneti Leveltara) orzott Sztalinvarossal foglalkozo operativ dosszie, amely sokkal tobb informaciot kozol a belugyi szervek mukodeserol, mint magarol a varosrol.785 A statisztikai forrasokbol inkabb megismerheto a korabeli hivatalok tarsadalomkepe, Sztalinvaros lakoival kapcsolatos beszedmodjuk kerete, mint a varoslakok elet- vagy munkakorulmenyei". Az 1950-es evekbeli statisztikakrol leimi, hogy azok megbizhatatlanok es helyenkent kozmetikazottak, kozhely.786 Ugyanakkor a statisztikai kozmetikai muvelet" elemzese ugyanugy hozzajarulhat a kor tarsadalmanak jobb megertesehez, mint a hivatalos, tarsadalomrol szolo beszedmod elemeinek elkiilordtese. Elegendo-e egyediil a foglalkozasi statisztika a munkas" tarsadalmi minoseg mutatojakent, ha egyebkent tudjuk, hogy pusztan a segedmunkas, szakmunkas, betanitott munkas" megjeloles - tovabbi kvalifikaciok nelkiil semmit sem arul el arrol, ki mennyire valt munkassa", mennyiben kotodott a gyari jovedelmehez, avagy eletformaja szempontjabol mennyire kiilonbozott a parasztt61". Vajon az a gyariparban foglalkoztatott munkas", aki egy szomszedos falubol ingazott a varosba, aratasi idoszakban pedig ideiglenesen a mezogazdasagban vallalt munkat, hoi helyezheto el a munkassagon beliil? Vagy az a munkas", aki politikai okokbol kenyszerult a gyariparba idolegesen, igy a deklasszaltak" taborat gyarapitva, de az 1950-es evek vegen mar ismet ertelmisegi-adminisztrativ munkakorben dolgozott. Vagy hova sorolhato be az a feleseg, aki valopereben elmondta: Dolgoztam szappanfozogyarto uzemben, bolcsodeben, termeloszovetkezetben, most a gyarban voltam alkalmi mtmkas, napszamos. Mindig nekem kellett igyekeznem, hogy a gyermekeim ehen ne haljanak. A ferjem megtette a magaet, ha kijelentette, hogy sajnos 6 csak annyit keres, amennyi neki kell, mondvan a sajat reszere is keves."787 A statisztikai besorolas alapjan nehany even beliil volt mezogazdasagi munkas, gyari munkas, illetve alkalmazott. A magas fluktuacio es a mobilitas miatt az 1950-es evekben olyan gyorsan cserelodtek az egyes eletpalyakon beliil is a kulonbozo statuszok, hogy ezek merhetosege" ebben az idoszakban kulonosen megkerdojelezheto. 784 MOL XXVI-O-8. f. 785 ABTL O dosszie. 786 M6g akkor is, ha az alacsonyabb szintu, gyari vagy varosi statisztikak joval megbizhatobbak, mint az orszdgosak. 787 FML XXXI/ d. V. Mih%ne

119 Felhasznalt forrasok es szakirodalom jegyzeke Leveltari forrasok: Magyar Orszagos Leveltdr (MOL) XIX-F-2 Dunai (Sztalin) Vasmu kozponti iratai, Igazgatosagi iratok Szemelyi- es munkaiigyek Termelesi iigyek IX. Igazgatasi iigyek Rendeszeti iigyek Oktatasi, szocialis iigyek, Mozgalmi iigyek G6pgydri reszleg iratai Szemely- es munkaiigyi iratok XXVI-D-8-f. VATI XIX-G-4-rr. Belkereskedelmi Banyaellato Igazgatosag, Fejer Megyei Leveltdr (FML) XXIII/230. Dunaujvarosi Jarasi Tanacs Vegrehajto Bizottsaga, Igazgatasi Osztalv y XXIII/501. Dunaiijvaros (Sztalinvaros) Varosi Tan4cs uleseinek jegyzokonyvei, XXIII/502. Dunaujvaros (Sztalinvaros) Varosi Tanacs Vegrehajto Bizotts^ga (VB), iilesek jegyzokonyvei, XXIII/504. VB Titkarsag, XXIII/505. VB Penziigyi Osztaly, XXIII/506. VB Igazgatdsi Osztdly, XXIII/507. VB Muszaki Osztaly, XXIII/508. VB Muvelodesi Osztaly, XXIII/509. VB Termeles-Ellatas Feliigyelo (Kereskedelmi- es Begyuitesi) Osztalv XXIII/510. VB Egeszsegiigyi Osztaly, XXIII/511. VB Terv es Beruhazasi Osztaly, XXIII/512. VB 6varosi kirendeltseg, XXIII/724. Dunapentelei Kozsegi Tanacs iratai, XXVI/61. A dunaujvarosi Miinnich Ferenc Gimnazium iratai, XXVI/108. Delivarosi" Altalanos Iskola iratai, XXVI/110. Dunaujvarosi kisegi'to" Altalanos Iskola iratai, XXVI/112. Sagvari Altalanos Iskola iratai, 1959 XXVI/113. Szcirad Marton Altalanos Iskola iratai, XXVI/114. Vasvari" Altalanos Iskola iratai, XXVI/702. Bartok Bela" Muvelodesi Kozpont iratai, XXIX/104. Dunaujvarosi Kereskedelmi Vallalat, aruforgalom, majusi visar, 1955 XXXI/18. Dr. Tirpak Endre iigyved iratai, XVII/904. Dunaujvarosi Nepi Ellenorzesi Bizottsag iratai, XXII/117/10. d. Dunapentele nagykozseg iratai, Dunaujvarosi (Sztalinvarosi) Varosi & Jdrasblrosag iratai (BIr6sag), Dunaujvarosi (Sztalinvarosi) Kozjegyzo iratai, Dunaiijvarosi (Sztalinvarosi) szuletesi es hazassagi anyakonyvek masodpeldanyai, , 1958 Dunaujvarosi lakonyilvdntarto konyvek 226 Fejer Megyei Rendor-fokapitanysag iratai (Rendorseg), Szakszeroezetek Kozponti Leveltdra a Politikatorteneti Intezet Leveltdrdban (SZKL) Epitok, Epitoipari Dolgozok Szakszervezetenek iratai, Fejer SZMT, Fejer megyei Szakszervezetek Megyei Tanacsanak iratai, Allambiztonsdgi Szolgdlatok Torteneti Leveltdra (ABTL) sz. dosszie Oral History Archivum (OHA) 57. sz. interju Tevan Zsofiaval 99. sz. interju Borovszky Ambrussal 237. sz. interju Sandor Andrassal 316. sz. interju Vamos Tiborral Interjuk: Interju V. Tiborral, marcius 28. Interju B. Janossal, marcius 26.; julius 18. Sajto: Sztalinvarosi Hirlap (SZH), (elotte: : Dunai Vasmu epltoje; : Sztalin Vasmu Epitoje; november msrcius: Dunapentelei Hirlap) Szabad Nep, majd 1956-tol Nepszabadsag, Epltes - Epiteszet Nok Lapja Kiadott forrasok es szakirodalom A vdldsok okai. A Kozponti Statisztikai Hivatal N6pessegtudom5nyi Kutato Csoportjanak kozlemenyei. 5. KSH, Budapest, Abu-Lughod, Janet: Migrant Adjustment to City Life: the Egyptian Case. American Jour nal of Sociology, Acsady Gyorgy - Klinger Andras: A termekenyseg, a csaladtervezes 6s a szuletesszabalyozas nehany kerdese. Demogrdfia, Adam, Clemens: Rocker in einer Groflstadt des Ruhrgebiets. Diss. Bochum, Andor Mihaly - Hidy Peter: Kazincbarcika. (Kezirat.) Idezi: Kovacs Terez: A telepiilesek tarsadalmanak szegregacios kerdesei. In: Csefko Ferenc (szerk.): Allam terkapcsolatok - demokrdcia. Bihari Ott6 emlekules. MTA Regionalis Kutatasok Kozpontja, Pecs, Andorka Rudolf: A tdrsadalmi mobilitds vdltozdsai Magyarorszdgon. Gondolat, Bp., Baacke, Dieter: Jugend und Jugendkulturen Darstellung und Deutung. Juventa-Verl., Wein- heim - Muncnen, Baber, Kristine M. - Allen, Katherine R.: Women and Families: Feminist Reconstructions. The Guilford Press, New York - London, Badinter, Elisabeth: A szereto anya. Az anyai erzes tortenete a szazadban. Csokonai, Bp., Badstiibner, Evemarie (szerk.): Befremdlich anders: Leben in der DDR. Dietz, Berlin, Baksay Zoltan: A munkaerohelyzet alakuldsa es a munkanelkuliseg felszdmoldsa Magyarorszd gon, Akademiai, Bp., Baldzs Jozsef: A hazassagkotesek alakulasa Magyarorszagon a II. vilaghaboru utan. In: T6th Karoly (szerk.): Emlekkonyv Dr. Kemenes Bela egyetemi tandr 65. szuletesnapjdra. Jozsef Attila Tudomanyegyetem, Szeged, Barsy Gyula - Miltenyi K6roly: A muvi vetelesek kerdese az evi adatok tiikreben. Demogrdfia,

120 Barth, Holger (szerk.): Projekt Sozialistische Stadt: Beitrage zur Bau- und Planungsgeschichte der DDR. Reimer, Berlin, Barthes, Roland: Az oltozkodes tortenete es szociologiaja. In: Klaniczay Gabor - S. Nagy Katalin (szerk.): Divatszociologia. Tomegkommunikacios Kutatokozpont, Bp., Bauer Tamas: A beruhdzdsi volumen a kozvetlen tervgazddlkoddsban. MTA Kozgazdasagtudomanyi Intezet, Bp., Beier, Rosmarie (szerk.): Aufbau West - Aufbau Ost: die Planstddte Wolfsburg und Eisenhuttenstadt in der Nachkriegszeit. Hatje, Ostfildern-Ruit, Belenyi Gyula (szerk.): Munkasok Magyarorszdgon Dokumentumok. Val., a bev. & a je 8yzeteket rta: Bel^nyi Gyula, Sz. Varga Lajos. Napvilag, Bp., Belenyi Gyula: Az alfoldi varosok es a telepiilespolitika ( ). Csongrad Megyei Leveltar, Szeged, Benda Gyula: Budapest tarsadalma In: Fokasz Nikosz - Orkeny Antal (szerk.): Magyarorszag tdrsadalomtortenete. III. valogatott tanulmanyok. II. kotet. ( ). Lfj Mandatum, Bp., Benko Lorand (szerk.): A magyar nyelv torteneti-etimoldgiai szotara. Akademiai, Bp., Beres Csaba: A varosfejlodes fordulopontjdn. KLTE, Debrecen, Bemath Peter - Polyak Laura: Kenyszermosdatasok Magyarorszdgon. In: Bemath Gabor (szerk.): Kenyszermosdatasok a cigdnytelepeken, Roma Sajtokozpont, Bp Bertha Bulcsu: A legendas varos. In: Matko Istvan (szerk.): lpari kozelkepek. Ipari Miniszterium, Bp., Bindorffer Gyorgyi: Kettos identitds: etnikai is nemzeti azonossagtudat Dunabogddnyban. Uj Mandatum - MTA Kisebbsegkutato Intezet, Bp., Bogdan, Tiberiu: Tarsadalmi integracio Brasso egy uj lakotelepen. In: Szelenvi (szerk.) i. m. (1971) Bokor Agnes: Deprivdcid es szegenyseg. Tarsadalomtudomanyi Intezet, Bp., Bokor Agnes: Szegenyseg a mai Magyarorszdgon. Magveto, Bp., Bose, C. E.: Dual spheres. In: Hess, B. B. - Ferre, Myra Marx (szerk.): Analyzing gender. Sage, Newbury Park (Ca.), Bott, Elizabeth: Family and Social Network. Tavistock, London, Bourdieu, Pierre: Ferfiuralom. Napvilag, Bp., Brettel, Caroline B.: Women are Migrants Too. A Portuguese Perspective. In: Gmelch - Zenner (szerk.) i. m Brinkmann, Reimar - Seibel, Frank: Wer oder, was macht Region? Uberlegungen zur Moglichkeit regionaler Identitat. In: Schilling - Ploch (szerk.): i. m Bukodi Erzsebet: Ki, mikor es kivel hazasodik? A hazassag helye az egyeni dletutban 6s a torteneti idoben. Szocioldgiai Szemle, Burke, John Frederick: The English Inn. Holmes & Meier, New York, Cavan, Sherri: Liquor License. An Ethnography of Bar Behavior. Aldine, Chicago, Chester, Robert (szerk.): Divorce in Europe. Martinus Nijhoff Social Sciences Division, Leiden, Cohen, Albert K.: Delinquent Boys: The Culture of the Gang. The Free Press, New York, Cohen, Phil: Subcultural Conflict and Working Class Community. University of Birmingham - Centre for Contemporary Cultural Studies, Birmingham, Cott, F. Nancy (szerk.): History of Women in the United States: historical articles on women's lives and activities. 9. kotet: Prostitution. Saur, Munchen - London - New York - Parizs, Cremer, Gunter: Die Subkultur der Rocker: Erscheinungsform und Selbstdarstellung. Centaurus-Verl., Pfaffenweiler, (Miincen, Univ., Diss., 1991.) Csabai Marta - Eros Ferenc (szerk.): Test - beszedek. Koznapi es tudomanyos diskurzusok a testrol. Oj Mandatum, Bp., Csabai MSrta: A test feloltoztetese. In: Csabai Marta - Eros Ferenc (szerk.): Test - besze dek. Koznapi es tudomanyos diskurzusok a testrol. Uj Mandatum, Bp., Csefalvay Zoltan: Terkepek a fejiinkben. Bp., Akademiai, Csepeli Gyorgy: Csoporttudat - nemzettudat. Magveto, Bp., Dallos Ferenc - Szabady Egon (szerk.): Magyar varosok. KJK, Bp., D4niel Zsuzsa: Lakaspolitika, lakber, lakashiany. Valosdg, Demps, Lauernz (szerk.): Berlin - Wilhelmstrasse: eine Topographie preussisch-deutscher Macht. Links, Berlin, Derkau, Rose: Mental Maps oder Wie objektive Wirklichkeit und subjektive Darstellung zu einem Gefiihl von Heimat werden. In: Schilling - Ploch (szerk.) i. m Dietz, Gabriele: Sozius - Miezen. Halbstarke Madchen. In: Hart und Zart. Frauenleben Elefanten Press, Berlin, Dobos Ilona: Aldozatok. Kozmosz Konyvek, Bp., Dobos Ilona: Egy folklorgyujto feljegyzesei. Kozmosz, Bp., Dobos Ilona: Paraszti szajhagyomany, varosi szobeliseg. Gondolat, Bp., Dolff-Bonekamper, Gabi - Kier, Hiltrud (szerk.): Stadtebau und Staatsbau im 20. Jahrhun- dert. Deutscher Kunstverl., Miinchen-Berlin, Dowling; Timothy: Building Socialism: Stalinstadt/Eisenhuttenstadt as a Model for (Socialist) Life in the GDR Ph.D.-Dissertation, Modem European History; Tulane University, Dowling, Timothy: For Love or Money: Socialism in Stalinstadt, Paper presented at the Fourth European Social Science History Conference, 27 February - 2 March 2002, The Hague. Downs, Roger M. - Stea, David (szerk.): Image and Environment. Aldine, Chicago, Downs, Roger M. - Stea, David: Maps in Mind: Reflections on Cognitive Mapping. Harper and Row, New York, Droge, Franz - Kramer-Badoni, Thomas: Die Kneipe. Zur Soziologie einer Kulturform oder Zwei Halbe auf michl". Suhrkamp, Frankfurt (a. M.), Dunaujvdros KSH Fejer Megyei Igazgatosag, Szekesfehervar, Duncan, Beverly - Duncan, Otis Dudley: The Negro Population of Chicago: A Study of Resi dential Succession. University of Chicago Press, Chicago, Duncan, O. D. - Duncan, B.: Lakohelyi szegregacio es foglalkozasi retegzodes. In: Szele- nyi Ivan (szerk.): Varosszociologia. KJK, Bp., Durkheim, Emile: Az ongyilkossdg: szocioldgiai tanulmdny. Osiris, Bp., Durth, Wemer - Diiwel, Jorn - Gutschow, Niels: Architekt und Stadtebau der DDR. Ostkreuz; Personen, Plane, Perspektiven. (1. kot.); Aufbau ; Stcidte, Themen, Dokumente. (2. kot.). Campus, Frankfurt - New York, Eddy, Elisabeth M. (szerk.): Urban Anthropology. Southern Anthropological Society, Athens (Ga.), Egeli Laszlo - Halasz Sandor - Racz Gyorgy - Somjen Gyorgy (osszeall.): Biintetojogi Dontvenytdr. Bhosdgi Hatarozatok oktober oktober. Budapest, Ehrenreich, Barbara English, Dierdre: For Her Own Good: 150 Years of the Experts Advice to Women. Doubleday, Anchor, New York, Ember Gyorgy: Sztdlinvdrosiak. Muvelt Nep, Bp., Engel/Helmut - Ribbe, Wolfgang (szerk.): Geschichtsmeile Wilhelmstrasse. Akad. Verl., Berlin, \ 229 /

121 Engel, Helmut - Ribbe, Wolfgang (szerk.): Karl-Marx-Allee - Magistrate in Berlin: Die Wandlung der sozialistischen Prachtstrasse zur Hauptstrasse des Berliner Ostens. Akad. Verb, Berlin, Engelhard, Jutta-Beate: Nachbarschaft in der Grofisladt. Neuere Initiativen, dargestellt am Beispiel der Stadt Miinster. F. Coppenrath Verlag, Munster, Epstein, Barbara: The Politics of Domesticity. Middletown (Conn.), Wesleyan University Press, Erdos Ferenc Pongracz Zsuzsanna (szerk.): Dunaujvaros tortenete. Dunaujvaros Megyei Jogu Varos Onkormanyzata, Dunaujvaros, Erdos Ferenc: Dunapenteletol Sztalinvdrosig. In: Erdos Ferenc Pongracz Zsuzsanna (szerk) i. m Falck, Uta: VEB Bordell: Geschichte der Prostitution in der DDR. Links, Berlin, Fejos Zoltan Niedermiiller Peter (szerk.): Tdjekoztato bibliogrdfia a vdrosok neprajzi-antropologiai kutatdsdhoz. Nepmuvelesi Propaganda Iroda, Bp., Fejos Zoltan: A chicagoi magyarok ket nemzedeke, Az etnikai orokseg megorzese es valtozasa. Kozep-Europa Intezet, Bp., Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegenypolitika tortenetebol. Magveto, Bp., Ferree, Myra Marx: Sacrifice, Satisfaction, and Social Change: Employment and the Family. In: Sacks, Karen Brodkin - Remy, Dorothy (szerk.): My troubles are going to have trouble with me. Everyday Trials and Triumphs of Women Workers. Rutgers, Ferree, Myra Marx: Working Class Jobs: Paid Work and Housework as Sources of Satisfaction. Social Problems, Fields, Gary S.: Poverty, Inequality, and Development. Cambridge University Press, Camb ridge, Finch, Janet: Problems and Issues in Studying the Family. In: Leira, Amlaug (szerk.): Family Sociology - Developing the Field. Institute for Social Research, Oslo, Finch, Janet: What do we mean by family sociology? In: Leira, Amlaug (szerk.): Family Sociology and Social Change. Institute for Social Research, Oslo, Forder, Anthony: Explanations of Poverty. In: Forder, A. - Caslin, T. - Ponton, G. - Walklate, S. (szerk.): Theories of Welfare. Routledge & Kegen Paul, London - Boston - Melbourne, Fox, Richard G.: Urban Anthropology. Cities in their Cultural Settings. Prentice-Hall, New- Jersey, Foldes Anna: Proza jelen ido'ben. Gondolat, Bp., Foldes Laszlo: A mdsodik vonalban. Kossuth, Bp., Freitag, Winfried: Haushalt und Familie in traditionalen Gesellschaften: Konzepte, Probleme und Perspektiven der Forschung. Geschichte und Gesellschaft, Friedan, Betty: The Feminine Mystique. Norton, New York, Fyvel, T. R.: The Insecure Offenders: Rebellious Youth in the Welfare State. Penguin, Harmondsworth, Gmelch, George: Migration and the Adaptation of Migrants to City Life. Introduction. In: Gmelch - Zenner (szerk.) i. m Galenza, Ronald - Havemeister, Heinz (szerk.): Wir wollen immer artig sein...: Punk, New Wave, HipHop, Independent-Szene in der DDR Schwarzkopf & Schwarz kopf, Berlin, Gans, Herbert J.: The Levittowners. Pantheon, New York, Gans, Herbert J.:,The Positive Functions of Poverty. American journal of Sociology Gans, Herbert J.: The Urban Villagers. Group and Life of Italian - Americans. Free Press, New York, Gavron, Hannah: The Captive Wife: Conflicts of Housebound Mothers. Routledge & Kegan Paul, London, Gelder, Ken - Thornton, Sarah: The Subcultures Reader. Routledge, London - New York, Gemes Balazs: A nepi szuletesszabdlyozds (magzatelhajtds) Magyarorszagon a XIX-XX. szdzadban. MTA Neprajzi Kutatocsoport, Bp., Gerbel, Christian - Mejstrik, Alexander - Sieder, Reinhard: Die Schlurfs". Verweigerung und Opposition von Wiener Arbeiterjugendlichen im Dritten Reich". In: Talos, Emmerich - Hanisch, Ernst - Neugebauer, Wolfgang (szerk.): NS-Herrschaft in Osterreich Bees, Gerholm, Tomas: Market, Mosque and Mafraj. Stockholm Studies in Social Anthropology, 5. Department of Social Anthropology, University of Stockholm, Stockholm, Germuska Pal: A szocialista vdrosok helye a magyar urbanizdcio torteneteben. A magyarorszdgi szocialisla vdrosok kialakuldsa. PhD-doktori disszertacio, ELTE BTK, Budapest, Germuska Pal: Tradicio nelkiil. A magyarorszagi szocialista varosok onkepe, In: Body Zsombor - Matay Monika - Toth Arpad (szerk.): A mesterseg iskoldja. Tanulmdnyok Bdcskai Vera 70. sziiletesnapjdra. Osiris, Bp., Giesen, Bernhard (szerk.): Nationale und kulturelle Identitdt. Studien zur Entwicklung des kollektiven Bewusstseins in der Neuzeit. Suhrkamp, Frankfurt (am Main), Ginzberg, Eli (szerk.): Values and Ideals of American Youth. Columbia University Press, New York - London, Glatz Ferenc: A helytortenetirds mddszertani kerdesei. In: Glatz Ferenc (szerk.): Helytorteneti tanulmanyok es kronikdk a felszabadult Magyarorszdg tortenetebol. Zrlnyi Kiado, Bp., Gmelch, George - Zenner, Walter P. (szerk.): Urban Life. Prospect Heights (III.), Wave- land Press, Goffman Ervin: Az en bemutatdsa a mindennapi eletben. Thalassa Alapltvdny - Polya Ki ado, Bp., 2000 [1959], Goode, William J.: Women in Divorce. The Free Press, New York, Gordon, Laura: Women's Body, Women's Right. Viking, New York, Gorham, Maurice - Dunnett, H. McG: Inside the Pub. Architectural Press, London, Gould, Peter - White, Rodney: Mental Maps. Allen & Unwin, Boston, Grama, Emanuela: Between Reality and Ideology: Work as a negotiated Pattern in Socialism. Paper presented at the Fourth European Social Science History Conference, 27 February - 2 March 2002, The Hague. Grama, Emanuela: Socialist and Rural Memories - a Clothes Factory in Socialist Romania Or Women Workers at Discursive Crossroads. CARGO, Praga. Granotier, Bernard: A badogvarosok vilaga. In: Beladi Laszlo (szerk.): Urbanizdcio, margindlis retegek es informdlis szektor. ELTE AjK, Bp., Grotum, Thomas: Die Halbstarken: zur Geschichte einer Jugendkultur der 50er Jahre. Campus Verlag, Frankfurt (a. M.) - New York, Gyani Gabor: Az utca es a szalon. A tdrsadalmi terhaszndlat Budapesten ( ). Uj Man- datum, Bp., Gyani Gabor: Berkaszdmya es nyomortelep. Magveto, Bp., Gyani Gabor: Csaldd, hdztartds, vdrosi cseledseg. Magveto, Bp., Gyani Gabor: Hetkoznapi Budapest. Nagyvarosi elet a szdzadfordulon. Varoshaza, Bp., Gyani G4bor: Kivandorlas es az amerikai magyarsag sorsa. In: uo: Torteneszdiskurzusok. L'Harmattan, Bp.,

122 Gyani Gabor: Konyoriiletesseg, fegyelmezes, avagy a szocialis gondoskodas genealogiaja. Tortenelmi Szeinle, Gyani Gabor: Noi munka es csalad Magyarorszagon ( ). Tortenelmi Szemle, sz Gyani Gabor: Patterns of women's work in Hungary, European Review of His tory, Hadas Miklos (szerk.): Ferfiuralom. (rdsok nokrol, ferfiakrol, feminizmusrol. Replika Kor, Bp., Haeder, Sonja: Schiilerkindheit in Ost-Berlin: Sozialisation unter den Bedmgungen der Diktatur ( ). Bohlau, Koln - Weimar - Bees, Hajdu Tibor: Az ertelmiseg szamszeru gyarapodasanak kovetkezmenyei a masodik vilaghaboru elott es utan. Valosdg, Hajos Laszlone: A kisgyermek egeszseges neveleserol. Medicina, Bp., Hall, Edward Twitchell: Rejtett dimenziok. Gondolat, Bp., Hanak Katalin - Hanak Peter: A magyar pamutipar tortenete, Bp., Hanak Peter: Az iizemtortenet kutatasanak problemai. Szdzadok, (utankozles: In: Incze Miklos [szerk.]: Az iizemtortenetfras kerdesei. Elm61eti es modszertani tanulmanyok. Magyar Tortenelmi Tarsulat, Bp., 1979.) Hannerz, Ulf: Exploring the City. Inquiries Toward and Urban Anthropology. Columbia Uni versity Press, New York, Hannerz, Ulf: Soulside: Inquiries into Ghetto Culture and Community. Columbia University Press, New York, Hausen, Karin: Historische Familienforschung. In: Rurup, Reinhard (szerk.): Historische Sozialwissenschaft. Beitriige zur Einfiihrung in die Forschungspraxis. Vandenhoeck & Ruprecht, Gottingen, Haufiermann, Hartmut: Stadtentwicklung in Ostdeutschland: soziale und rdumliche Tendenzen. Westdeutscher Verb, Opladen, Heinz, Marco: Ethnizitdt und ethnische Identitdt. Eine Begriffsgeschichte. Holos, Bonn, Herlyn, Ulfert: Die Stadtstrafie als Lemort fur verschiedene soziale Gruppen. In: Hohm, Hans-Jiirgen (szerk.) i. m Hershberg, T. - Greenberg, S. W.: Harom varos tortenete: feketek, bevandorlok es lehetosegeik Philadelphiaban 1850 es 1880 kozott, 1930-ban, 1970-ben. In: Gyani Gabor (szerk.): A modem varos torteneti dilemmdi. Csokonai, Debrecen, Hirschler Imre: Hozzaszolas A muvi vetelesek kerdese az evi adatok tiikreben" c. cikkhez. Demogrdfia, Hiss, Anthony: The Experience of Place. Knopf, New York, Hofer Tamas (szerk.): Torteneti antropoldgia: az aprilis en tartott tudomdnyos iilesszak eloadasai. MTA Neprajzi kutatocsoport. Bp., Hohm, Hans-Jiirgen (szerk.): Strafe und Strafenkultur. Interdisziplindre Beobachtungen eines offentlichen Sozialraumes in der fortgeschrittenen Modeme. Univ.-Verl. Konstanz, Kon stanz, Holman, Robert: Poverty: Explanations of Social Deprivation. Martin Robertson, Oxford, Hondrich, Karl Otto: Szakadatlan kozossegkepzodes - az individuum tudtan klviil. Szdzadveg, tavasz Horvath Sandor: A magyar tarsadalom eletformaja a fordulat eveiben, In: Feitl Istvan - Izsak Lajos - Szekely Gabor (szerk.): Fordulat a vildgban es Magyarorszdgon Napvilag, Bp., 2000a Horvath Sandor: Vdrosi szegenyseg, bun es bunhodes Sztdlinvdrosban. Fons, 2000b ;. Horvath Sandor: Mentalis terkepek Sztalinvarosban. In: Body Zsombor - Matay Monika - Toth Arpad (szerk.): A mesterseg iskolaja. Tanulmanyok Bdcskai Vera 70. sziiletesnapjara. Osiris, Bp., 2000c Horvath Sandor: Gyermekvallalas, abortusz, sziiletesszabalyozas Sztalinvarosban. Levelek egy megesett" asszonynak. Fons, 2001a Horvath Sandor: Munkasok Magyarorszagon, Konyvbiralat. Buksz, 2001b Horvath Sandor: Parkapcsolatok Sztalinvarosban. Itt nalunk Sztalin fele fuj a szel". Mozgo Vildg, 2001c Husz Ildiko: Az angolszasz csaladtorteneti kutatasok es hatasuk a magyarorszagi torte neti demografiara. Szociologiai Szemle, Huszar Tibor (szerk.): Ertelmisegiek, diplomdsok, szellemi munkasok. Kossuth, Bp., 1978; Huszar Tibor: Fiatalkoru biinbzok. Tankonyvkiado, Bp., Huszar Tibor - Sukosd Mihaly (szerk.): Ifjusagszociologia. KJK, Bp., Hutt, Christopher: The Death of the English Pub. Hutchinson, London, Hiibner, Peter (szerk.): Niederlausitzer Industriearbeiter 1935 bis 1970: Studien zur Sozialgeschichte. Akad. Verb, Berlin, Interju Bondor Jozseffel. In: Miskolczi Miklos (szerk.): IJj tavasz '80. Dunaujvdros. KISZ Dunaujvarosi Bizottsaga, Dunaujvaros, , Interju Lombos Ferenccel. In: Miskolczi Miklos (szerk.): Uj Tavasz '80: Dunaujvdros:KISZ Dunaujvarosi Varosi Bizottsaga, Dunaujvaros, Janko Arpad: Adatok Dunaujvaros sporteletenek tortenetebol. In: Erdos Ferenc - Pongraez Zsuzsanna (szerk.): i. m Jankowski, Martin Sanchez: Islands in the Street. Gangs and American Urban Society. Univ. of California Press, Berkeley - Los Angeles - Oxford, Kamaras Ferenc: Terhessegmegszakitasok Magyarorszagon. In: Pongracz Tibome - Toth Istvan Gyorgy (szerk.): Szerepvdltozdsok. felentes a ndk es ferfiak helyzeterol. TARKI - Szocialis es Csaladugyi Miniszterium, Bp., Kamaras Ferenc (szerk.): Terhesseg - megszakitasok - tanulmanyok, adatok, jogszabdlyok, Itazai es nemzetkozi trendek. KSH, Bp., Kapteina, Arne: Vertraute Gegend. Markierte Landkarten und Mental Maps im Methodenvergleich. In: Schilling - Ploch (szerk.) i. m Kaschuba, Wolfgang: Kulturalizmus". Replika, Katona Csaba: Krina, franko, mikulds - Egy hataratlepes tortenete budapesti szlengben. Archivnet, A Magyar Orszagos Leveltar Online folyoirata. II archivnet/, Katonane Soltesz Marta: Hazassdg, csalad, raids - es a jog. Gondolat, Bp., Keefe, Susan Emley: The Myth of the Declining Family: Extended Family Ties Among Urban Mexican-Americans and Anglo-Americans. In: Gmelch - Zenner (szerk.): i. m Kemeny Istvan: A szegenysegrob (Folszolalas a Magyar Tudomanyos Akademian ). In: uo: Szociologiai irdsok. Szeged, Kemeny Istvan: Szociologiai irdsok. Replika Kor, Szeged, Kemeny Istvan: Veliik nevelkedett a gep. VITA, Bp., Kemper, Robert V.: Migration and Adaptation. In: Gmelch-Zenner (szerk.): i. m Kemper, Robert V.: Trends in urban anthropology research: an analysis of the journal Urban Anthropology, Urban Anthropology and Studies of Cultural Systems and World Economic Development (elotte Urban Anthropology),

123 Kende Anna: Testazonossag es identitas. A kiilonbozo testfelfogasok szerepe az onelfogadasban. In: Csabai Marta Eros Ferenc (szerk.): Test beszedek. Koznapi es tudomdnyos diskurzusok a testrol. Uj Mandatum, Bp., Kenkmann, Alfons: The Subculture of Young Urban Workers in Germany The Example of the Blasen", the Meuten" and the Edelweisspiraten". Paper presented at the Sixth International Conference on Urban History: Power, Knowledge and the Society in the City. Section: European cities, public sphere and youth in the 20th century. 4-7 September, 2002, Edinburgh. Keresztesne Pataki Maria: A dolgozo no hdztartdsa. Bp., Kharkhordin, Oleg: The Collective and the Individual in Russia: a Study of ' Practices. University of California Press, Berkeley (Calif.), Kift, Dagmar (szerk.): Kirmes, Kneipe, Kino: Arbeiterkultur im Ruhrgebiet zwischen Kommerz und Kontrolle ( ). Schoningh, Padeborn, Klaniczay Gabor - S. Nagy Katalin (szerk.): Divatszociologia. Tomegkommunikacios Kutatokozpont. Bp., Klinger Andras: A vdlas. KJK, Bp., Klinger Andras: A valasok okaira vonatkozo vizsgalat fobb eredmenyei. Demogrdfia, Klinger Andras: Magyarorszag nepesedese az elmult negyven evben. Statisztikai Szemle, Kornai Janos: A gazdasagi vezetes tulzott kozpontositdsa. k. n.. Bp., Kornai Janos: A hiany. KJK, Bp., Kotkin, Stephen: Magnetic Mountain. Stalinism as a Civilization. University of California Press, Berkeley - Los Angeles - London, Kohler, Tilo: Die Stalinallee. Transit, Berlin, Korosi Zsuzsanna - Molndr Adrienne: Titokkal a lelkemben eltem. Az otvenhatos eliteltek gyermekeinek sorsa os Int6zet, Bp., Kover Gyorgy: Elmelet es modszer a legujabb gazdasagtortenetirasban. Aetas, Kozponti Statisztikai Hivatal (KSH): Nepszamldlds Kozponti Statisztikai Hivatal (KSH): Nepszamldlds Fejer megye. KSH, Bp., Kulcsar Kalman: A csalad helye es funkcioja a modem tirsadalomban. In: Locsei Pal (szerk.): Csalad es hazassdg a mai niagyar tarsadalomban. KJK, Bp., Kulturamt Prenzlauer Berg (szerk.): Grenzgdnger, Wunderheiler, Pflastersteine. Die Geschichte der Gleimstrasse in Berlin. BasisDruck, Berlin, Laslett, Peter - Wall, Richard, (szerk.): Household and Family in Past Time. Comparative studies of the size and structure of the domestic group over the last three centuries in England, France, Serbia, Japan and colonial North America. University Press, Cambridge (UK), Laszld-Bencsik Sandor: Tortenelem alulnezetben. Szepirodalmi, Bp., Lazar Istvan: Orkeny Istvdn alkotdsai es vallomasai tiikreben. Szepirodalmi, Bp., Lederer Pal (szerk.): A nyilvanvald nok. Prostitucio, tarsadalom, tarsadalomtortenet. Uj Manddtum. Bp., LeGates, Richard T. - Stout, Frederic (szerk.): The City Reader. Routledge, London - New York, Lehan, Richard: The City in Literature. An Intellectual and Cultural History. University of California Press, Berkeley (Calif.), LeMasters, E. E.: Blue-Collar Aristocrats: Life-styles at a Working-Class Tavern. University of Wisconsin Press, Madison, Lewis, Oscar: La Vida: a Puerto Rican Family in the Culture of Poverty. Vintage Books, New York, Lewis, Oscar: Life in a Mexican Village. University of Illionis Press, Urbana, Lewis, Oscar: Sanchez gyermekei. Europa, Bp., 1968 [1961]. Lindenberger, Thomas (szerk.): Herrschaft und Eigen-Sinn in der Diktatur: Studien zur Gesellschaftsgeschichte der DDR. Bohlau, Koln - Weimar - Bees, Litvan Gyorgy (szerk.): Magyar munkdsszociogrdfidk. Kossuth Konykiado, Bp., Lofland, Lyn H.: A World of Strangers. Order and Action in Urban Public Space. Basic Books, New York, Lozac'h, Valerie (szerk.): Eisenhilttenstadt. Leipziger Universitat, Lipcse, Lu, Hanchao: Beyond the Neon Lights. Everyday Shanghai in the Early Twentieth Century. University of California Press, Berkeley, Ludwig, Andreas (szerk.): Fortschritt, Norm und Eigensinn: Erkundungen im Alltag der DDR. Links, Berlin, 1999a. Ludwig, Andreas: Traum der Zukunft - Wirklichkeit". Stadtgeschichte, Selbstbild, Fremdbild in Eisenhuttenstadt. In: Lozac'h, Valerie (szerk.): Eisenhiittenstadt. Leipziger Universitat Verb, Lipcse, 1999b Lukacsy Andras: Felismerem-e Angyal Istvdnt? Magveto, Bp., Liidtke, Alf - Becker, Peter (szerk.): Akten. Eingaben. Schaufenster. Die DDR und ihre Texte: Erkundungen zii Herrschaft und Alltag. Akademische-Verl., Berlin, Liidtke, Alf: Eigen-Sinn. Fabrikalltag, Arbeitserfahrungen und Politik vom Kaiserreich bis in den Faschismus. Ergebnisse-Verlag, Hamburg, Lynch, Kevin: The Image of the City. MIT Press, Cambridge (Mass.), MacKinnon, Catharine A.: A feminizmus vdltozdsai. Eloaddsok eletrol es jogrol. Pont Kiado, Bp., MacKinnon, Catharine A.: A magdnelethez valo jog es az egyenloseg: A Roe v. Wade iigy es folytatdsa. In: uo: i. m. (2001) Majtenyi Gybrgy: Uraltak" vagy onfejuek". Diktaturak mindennapjai a nemet tdrsada- lomtortenet-irdsban. Korall, Majtenyi Gyorgy: Eletstilus es szubkultura. Az autozas tortenete ( ). Korall, 2000a nyar Majtenyi Gyorgy: Mobilitas es eletstilus. Szakerettsegisek eletutja. In: Body Zsombor-Matay Monika-Toth Arpad (szerk.): A mesterseg iskoldja. Tanulmdnyok Bacskai Vera 70. sziiletesnapjdra. Osiris, Bp., 2000b Malyusz Elemer: A helytorteneti kutatas feladatai. Szdzadok, Mary Fulbrook: A nemet nemzeti identitas a holokauszt utdn. Helikon, Bp., May, Ruth: Planstadt Stalinstadt. Ein Grtmdriss der friihen DDR - aufgesucht in Eisenhiitten stadt. Institut fur Raumplanung, Dortmund, Mayne, Alan: The Imagined Slum. Newspaper Representation in Three Cities, Leicester University Press, Leicester - London - New York, Mejstrik, Alexander: Schlechte Schlurfe - Guade Schluaf. Jugendfreizeit und Jugenderziehung, Wien In: Ardelt, Rudolf G. - Gerbel, Christian (szerk.): Osterreichischer Zeitgeschichtetag Osterreich - 50 Jahre Zweite Republik. 22. bis 24. Mai 1995 in Linz. Innsbruck, Mejstrik, Alexander: Totale Ertiichtigung und spezialisiertes Vergnugen. Die Tdtigkeiten Wie ner Arbeiterjugendlicher als Erziehungseinsdtze. PhD-disszertacio, Bees, Merkel, Ina:... und Du, Frau an der Werkbank: [die DDR in den 50er Jahren]. Elefanten Press, Berlin, Mertens, Lothar: Wider die sozialistische Familiennorm: Ehescheidungen in der DDR Westdeutscher Verb, Opladen - Wiesbaden, Mihalyi Peter: Torteneti szempontok a magyarorszagi lakashiany ertekelesehez. Valosdg,

124 Mikolas Miklos: Gesztacios folyamatokra vonatkozo matematikai statisztikai vizsgalatok, (Magyarorszag, ). Demogrdfia, XXIII Miltenyi Ka roly-szabady Egon: Az abortuszhelyzet Magyarorszagon; demografiai es egeszsegiigyi osszefiiggesek. Demogrdfia Miltenyi Karoly: A sziileteskorlatozas szocialis es lelektani hattere no kikerdezese alapjan. Demogrdfia, Miltenyi Karoly: Muvi vetelesek Magyarorszagon az evekben. Demogrdfia, Miltenyi Karoly: Nepesedespolitikank nehany kerdese. Demogrdfia,' Miltner, Wolfgang: Kneipenlebeti and Street Work. Eine Analyse der lnteraktions- und Kommunikationsstrukturen ziueier Stammbesuchergruppen einer proletarischen Eck-Kneipe und der in diesem Kontext moglichen Ansdtze von street work. Doktori disszertacio. (Fakultat fur Sozial- und Verhaltenswissenschaften der Eberhard - Karls - Universitat Tubin gen). Tubingen, Miskolczi Miklos: Az elso evtized. Dunapenteletol - Dunaujvdrosig. Dunaujvarosi Tanacs, Dunaujvaros, Miskolczi Miklos: Vdros lesz csakazertis... Szepirodalmi, Bp., Mitterauer, Michael: Csaladnagysag - csaladtfpusok-csaladciklus. Vildgtortenet, Mlinar, Zdravko: A bevandorlok barati kapcsolatai Velenjeben. In: Szelenyi (szerk.): i. m. (1971) y...". r V ;Y ' fs.; Mohacsi Gergely: Szep, Eros, Egeszseges. Szabadido es testkultura Budapesten a 20. szazad elso feleben. Korall, marcius Moingl Istvan (szerk.): Az evi nepesedespolitikai program Magyarorszagon. Dokumentumgyujtemeny. KSH Nepessegtudomanyi Kutato Intezete, Bp., Molnar Jozsef: Galeribunozes. Antiszocidlis fiatalkori csoportok, a fiatalkori csoportos bunozes. KJK, Bp., a. >... ;v. Ai- : Monckton, Anthony: A History of the English Public House. Bodley Head, London, Mungham, Geoff - Pearson, Geoff (szerk.): Working Class Youth Culture. Routledge, Lon don, Munkaiiles. A hazassag es valas tarsadalmi-foglalkozasi osszefiiggesei. A termekenyseg 6s a tarsadalmi atretegzodes. Demogrdfia, Nagy Beata: A nok keresotevekenysege Budapesten a 20. szazad elso feleben. In: Hadas (szerk.): i. m. (1994.) Nelson, Nici: Surviving in the City. In: Gmelch - Zenner (szerk.): i. m Nemedi Denes: A nepi szociogrdfia Gondolat. Bp., Nemenyi Maria (szerk.): A csalad. Gondolat, Bp., Neumeyer, Martin H.: Juvenile Delinquency in Modem Society. D. Van Nostrand, Princeton (New Jersey) - Toronto - London - New York, [1949]. Niedermtiller Peter: Paradigmak es eselyek, avagy a kulturalis antropologia lehetosegei Kelet-Europaban. Replika, Niethammer, Lutz - von Plato, Alexander - Wierling, Dorothee: Die volkseigene Erfahrung. Eine Archdologie des Lebens in der Industrieprovinz der DDR. Rowohlt, Berlin, Oakley, Ann: The Sociology of Housework. Random House, New York, Ogrezeanu, Andrea: The Slum (Mahala) in Bucharest. A Space of Urban Change. Paper, presented at the Conference of Labour History and Anthopology. Budapest, 4-6. February Orkeny Istvan: Iras kozben. In: uo: Visszanezve. Arckepek, korkepek. Szepirodalmi, Bp., Orkeny Istvan: Sztdlinvdrosi kepeskonyv In: uo: Visszanezve. I. m Pall6s Emil - Dr. Vukovich Gyorgy: A magyar hazassagi mozgalom nehany jellegzetessege; hazassagi tablak. Demogrdfia, Palotai Boris: Egy nap Dunapentelen. In: Dunapentelen epill a bekemil. k! n.. Bp., e. n Palotai Boris: li; emberek a Dunai Vasmunel. Nepmuvelesi Miniszterium, Bp., Papay Zsuzsa: Rang, parvdlasztds, kozvelemeny. Gondolat, Bp., Papp Istvan: Bekes varos tagozodasa es a nepesseg szegregalodasa. Bekesi Elet, Pataki Ferenc: Elettortenet es identitas. Osiris, Bp., Pataki Ferenc: Identitas, szemelyiseg, tarsadalom. Az identitaselmelet vitatott kerdesei. In: Eros Ferenc (szerk.): Megismeres, eloitelet, identitas. Szocidlpszichologiai szdveggyujtemeny. Uj Mandatum, Bp., Perry, Clarence: The Rebuilding of Blighted Areas; a Study of the Neighborhood Unit in Replanning and Plot Assemblage. Regional Plan Association, New York, Perry, Clarence: The School as a Factor in Neighborhood Development. New York City, Dept. of Recreation, Russell Sage Foundation, New York, Peto Andrea: Nohistoridk. A politizdlo magyar nok tortenetebol ( ). Seneca, Bp., : e,..-,,v.l' a-.':!-:. ;. Peto Ivan - Szakacs Sandor: A hazai gazdasdg negy evtizedenek tortenete I. Az ujjaepltes es a tervutasitasos iranyltas idoszaka. KJK, Bp., Pike, Burton: The Image of the City in Modem Literature. Princeton University Press, Princeton (N. J.), Pittaway, Mark: Industrial Workers, Socialist Industrialisation and the State in Hungary, PhD. Thesis, University of Liverpool, Pittaway, Mark: Stalinism, Working-class Housing and Individual Autonomy: the Case, of Private House-Building in Hungary's Mining Areas. In: E. Reid, Susan - Crow- I ley, David (szerk.): Style and Socialism. Modernity and Material Culture in Post-War Eastern Europe. Oxford-New York, j Ploch, Beatrice: Die Symbolisierung der eigenen Welt. Das Raumorientierungsmodell alsi Schlussel zu den Mental Maps. In: Schilling-Ploch (szerk.): i. m Pongracz Tibome: Serdillokori terhessegek tarsadalmi-demografiai vonatkozdsai. KSH Nepes segtudomanyi Kutato Intezet, Bp., Popa, Raluca Maria: Is the Development of a Socialist City" Different? The Urban Development of Bucharest during the First Decades of Socialism. Paper presented at the Fourth European Social Science History Conference, 27 February - 2 March 2002, The Hague. Power, Anne: Estates on the edge. Macmillan, London, Puskas Julianna: Kivdndorlo magyarok az Egyesiilt Allamokban: Akademiai, Bp., ; '- r-v ; R. Duis, Perry: Challenging Chicago: Coping with Everyday Life, University of Il linois Press, Urbana, R. Duis, Perry: The Saloon: Public Drinking in Chicago and Boston, University of Illinois Press, Urbana, Racz Jozsef: Semmitteves. Lakotelep 6s szegenynegyed-mentalitas. Szociologiai Szemle, Raics Jeno - Arvay Sandor: A terhesseg muvi megszakitasa kapcsan szerzett tapasztalataink. Magyar Noorvosok Lapja, oktbber Rapport, Nigel: Transcendent Individual: towards a Literary and Liberal Anthropology. Rout- ledge, London, Rasko Gabriella: A noi bunozes. KJK, Bp., Redfield, Robert: The Folk Society". American Journal of Sociology,

125 Redfield, Robert: Peasant Society and Culture. University of Chicago Press, Chicago, Rev Erika: Vdloperek krdnikdja. Kossuth Konyvkiado, Bp., ' Rex, John A.: Az atmeneti ovezet szociologidja. In: Szelenyi Ivan (szerk.): Vdrosszociologia. KJK, Bp., Rhoades, Robert: European Cyclical Migration and Economic Development. The Case of Southern Spain. In: Gmelch-Zenner (szerk.): i.-m Richter, Jenny: Stalinstadt - Eisenhuttenstadt: von der. Utopie zur Gegenwart; Wandel industrieller, regionaler und sozialer Strukturen in Eisenhuttenstadt. Schiiren, Marburg, Robertson, Jennifer: Native and Newcomer. Making and Remaking a Japanese City. University of California Press, Berkeley, , ; lfj.; i Romsics Ignac: Magyarorszdg tortenete a XX. szdzadban. Osiris, Bp., Rosenzweig, Roy: Eight Hours for What We Will. Workers and Leisure in an Industrial City, Cambridge University Press, Cambridge - London - New York, Ruland, Josef: Nachbarschaft und Gemeinschaft in Dorfund Stadt. Rheinland Verlag, Diisseldorf, Saad Jozsef: A lakossag teruleti szegregalodasa a varosnovekedes folyamataban. Valdsdg, Sacks, Karen Brodkin: Generations of Working-Class Families. In: Sacks, Karen Brodkin - Remy, Dorothy (szerk.): My troubles are going to have trouble with me. Everyday Trials and Triumphs of Women Workers. Rutgers, Salamon Lajos: A hazassagon klviili sziilesek. Demogrdfia, Sandor Andras: Sztdlinvdros. Nepszava, Bp., 1951., Sarbin, Theodore R. - Allen, Vernon L.: Szerepelmelet. In: Pataki Ferenc - Solymosi Zsuzsanna (szerk.): Szocidlpszichologiai olvasokonyv. Nemzeti Tankonyvkiado, Bp., Sdrkdny Mihaly: A lakodalom funkciojanak megvaltozasa falun. Ethnographia, , a., Schadt Maria (szerk.): Csalddszociologia. JPTE Tanark6pzo Intezet Pedagogia Tanszeke, Pecs, 1996.,, ;,,. T Schatzke, Andreas: Zwischen Bauhaus und Stalinalle: Architekturdiskussion im ostlichen Deutschland Vieweg, Braunschweig-Wiesbaden, Schelsky, Helmut (szerk.): Arbeiterjugend gestem und heute. Quelle & Meyer, Heidelberg, Schilling, Heinz - Ploch, Beatrice (szerk.): Region: Heimaten der individualisierten Gesellschaft. Inst, fur Kulturanthropologie und Europ. Ethnologie, Frankfurt (am Main), ; Schneider, Peter: Strafienfluchten und Fluchtstrafien. Boulevard" und: "Dorfstrafie" in modemen Gesellschaften. In: Hohm, Hans-Jiirgen (szerk.): i. m Scholze, Jana: Ausgezeichnete Hochstleistungen. Leistungsstimulierimg in der DDR. In: Ludwig (szerk.): i. m Seibel, Frank - Starovic, Zorana: Und zwischen den Orten ein Vakuum. Zur Konstruktion von Raum in der regionalen Tageszeitungen. In: Schilling-Ploch (szerk.): i. m Sennett, Richard: A kozeleti ember bukasa. Helikon, Bp., Sieder, Reinhard: Vata, derf i aufstehen?" A gyermekkor tapasztalata 1900 koriil a becsi munkascsaladokban. In: Gyani Gabor (szerk.): A modem vdros torteneti dilemmai. Bp., Sik Endre: Az 6r6k" kalaka. A tarsadalmi munka szociologidja. Gondolat, Bp., Simic, Andrej: Bogdan's Story. The Adaptation of a Rural Family to Yugoslavian Urban Life. In: Gmelch-Zenner (szerk.): i. m Simmel, Georg: A nagyvaros es a szellemi elet. In: Szelenyi (szerk.): i. m. (1973) Simon Zoltan: A groteszktol a groteszkig. Orkeny Istvdn pdlyakepe. Csokonai Kiado, Debre cen, Simon, Titus: Strafien-Szenen. Von der offentlichen Inszenierung aggressiver Jugendkulturen - ein historischer Abrifi. In: Hohm, Hans-Jiirgen (szerk.): Strafe und Strafienkultur. Interdisziplindre Beobachtungen eines offentlichen Sozialraumes in der fortgeschrittenen Modeme. Univ.-Verl. Konstanz, Konstanz, Simpson, Bob: Changing Families. An Ethnographic Approach to Divorce and Separation. Berg, Oxford - New York, Sipos Peter: A szocidldemokrata szakszervezetek tortenete Magyarorszdgon. MTA Tortenettudomanyi Intezete, Bp., Sjoberg, Gideon: A preindusztrialis varos. In: Szelenyi (szerk.): i. m. (1973) Solomon, Howard M.: A stigma a nyugat-europai kulturaban - tortenelmi attekintes. In: Biro Judit (szerk.): Deviaciok. Bp., Sommer, Robert: Personal Space. Prentice-Hall, Englewood Cliffs (N.J.), Soos Karoly Attila: A beruhazasok ingadozasanak okai a magyar gazdasagban. Kozgazdasdgi Szemle, So6s Karoly Attila: Terv, kampdny, penz: Szabdlyozds es konjunkturaciklusok Magyarorszdgon es Jugoszldviaban. KJK - Kossuth K6nyvkiad6, Bp., Stein, Howard F. - Niederland, William G. (szerk.): Maps from the Mind. Readings in Psychogeography: University of Oklahoma Press, Norman - London, Stier Miklos - Szasz Zoltan: A helytorlenetirds modszertani kerdesei. Uj- es legujabb kor. Nepmuvelesi Propaganda Iroda, OSZK Konyvtartudomanyi 6s Modszertani Kozpont, Bp., Strauss, Anselm L.: Images of the American City. Free Press, New York, Sudar Istvan: Ket nyar es az elso tavasz. In: Miskolczi Mikl6s (szerk.): Tavasz '75. Taldlkozds a vdrossal. KISZ Dunaujvarosi Bizottsaga, Dunaujvaros, Sullerot, Evelyne: A noi munka tortenete es szociologidja. Gondolat, Bp., [1968] Suttles, Gerald D.: The Social Order of the Slum. Ethnicity and Territory in the Inner City. University of Chicago Press, Chicago-London, Sz. Varga Lajos: Szakszervezetek a diktaturdban: a Magyar Dolgozdk Pdrtja es a szakszerveze tek, Baranya Megyei Konyvtar, Pecs, Szabo Zoltan: Cifra nyomorusdg. Akademiai Kiado, Bp., [Az 1937-ben es 1938-ban Cserepfalvi altal kiadott muvek reprintje.] Szabo Zoltan: Szerelmes foldrajz. k. n.. Bp., Szaszko Istvan: Az acel es a szen varosa 1953-ban - angol szemmel. Mozgo Vildg, Szelenyi Ivan (szerk.): A szocialista vdrosok es a szociologia. Kossuth Kiado, Bp., Szelenyi Ivan (szerk.): Vdrosszociologia. KJK, Bp.', Szelenyi Ivan: lij osztdly, allam, politika. Europa, Bp., Szelenyi Ivan: Vdrosi tarsadalmi egyenlotlensegek. Akademiai Kiado, Bp., Szilagyi Gabor: Eletjel. A magyar filmmuveszet megsziiletese Magyar Filminte- zet. Bp., Szilagyi Gabor: Tuzkeresztseg. A magyar jdtekfilm tortenete Magyar Filmintezet, Bp Szirmai Viktoria: Csindlt vdrosok". Magveto, Bp., Szirmai Viktoria: A varostervez6s es a jovokepek. Valosdg, Sztdlinvdros. Elso szocialista vdrosepitkezesiink. Nepszava, Bp., Sztdlinvdrosi helytorteneti kidllitds. Muvelodesi Miniszterium Muzeumi Foosztalya, Bp.,

126 Tabori Zoltan: Vasmu. Sfk Kiado, Bp., Talpassy Tibor: A jampec. Bp., Tapolczai Jeno: Egy elnok naploja. Kossuth Kiado, Bp., Tar Sandor: 6714-es szemely. In: Berkovits Gyorgy - Lazar Istvan (szerk.): Folyamatos jelen. Fiatal szociografusok antologiaja. Bp., Tarkany Szucs Emo: Magyar jogi nepszokasok. Gondolat, Bp., Tatsuo Honda: Fourth Public Opinion Survey of Birth Control in Japan. (Negyedik kozvelemenykutatas a sztileteskorlatozasrol Japanban.) In: Population Problems Series. 15. Tokio, Ismertetes: Demogrdfia, Thompson, Edward Palmer: The Making of the English Working Class. Gollancz, London, Tietze, Christopher - Lehfeldt, Hans: Legal Abortion in Eastern Europe. The Journal of the American Medical Association, aprilis Tilly, Louise A. - Scott, Joan W.: Women, Work and Family. Holt, Rinehart and Winston, New York, Tomasz Gabor: A pesti kocsmak vilaga. Uj Holnap, osz Toth Eszter Zsofia: Mi lesz akkor, ha meggyokerezek?" A vandorlas es a visszavandorlas megelestortenetei munkasnok eletut-elbeszeleseiben. Korall, 2003a szeptember, Toth Eszter Zsofia: A munkdssdg eletmodja Magyarorszagon. Egy Allami Dljas noi brigdd mikrolortenete. PhD-disszertacio. Bp., 2003b. Toth Eszter Zsofia: Parasztlanyokbol munkasasszonyok. In: Cseri Miklds - Kosa Laszlo - T. Bereczki Ibolya (szerk.): Paraszti mult is jelen az ezredforduldn. Magyar Neprajzi Tarsasag, Szentendre, Toth Pal: Tdrsadalmi kapcsolatok szervezodise is ttpusai a lakotelepeken. Nehezipari Muszaki Egyetem, Miskolc, Tonnies, Ferdinand: Kozossig es tarsadalom. Bp., Gondolat, Utasi Agnes: Csalddokes eletstilusok. MSZMP KB Tarsadalomtudomanyi Intezete, Bp., Valkai Zsuzsa: Miert isznak a nok? Magveto, Bp., Valuch Tibor: Adalekok Hajdu-Bihar megye forradalmi bizottmanyainak tortenetehez. In: Evkonyv. II os Intezet. Bp., 1993, Valuch Tibor: A hagyomdnyos vildg alkonya: paraszti tarsadalom, mezogazdasdg es kollektivizd- Ids Homokmegyen kozott. Budapest, Orszagos Kozmuvelodesi Kozpont, Valuch Tibor: Magyarorszdg tarsadalomtortenete a XX. szdzad masodik feleben. Osiris, Bp., 'A... v.y. Vamos Eva: Wolf Johanna, az elso sikeres magyar kivitelezo epfteszmemokno. In: Balogh Margit - S. Nagy Katalin (szerk.): Asszonysorsok a 20. szazadban. BME Szociologia es Kommunikacio Tanszek - Szocialis- es Csaladvedelmi Miniszterium Nokepviseleti Titkarsaga, Bp., Varga Balazs: Vdrosterkip. Az otvenes-hatvanas evek magyar filmjeinek Budapest-kepe. In: Body Zsombor - Matay Monika - Toth Arpad (szerk.): A mesterseg iskolaja. Tanulmdnyok Bdcskai Vera 70. szuletesnapjdra. Osiris, Bp., Vierecke, Kurt D.: Nachbarschaft. Ein Beitrag zur Stadtsoziologie. Doktori disszertacio. ' Philosophische Fakultat der Rheinisch Westfalischen Technischen Hochschule Aa chen, ' Vogel, Brigitte: Kulturelles Leben in Stalinstadt zwischen Politisierung und Eigen-Sinn". Ansatze zu einem deutsch-deutschen Vergleich stadtischer Kulturpolitik in den fiinfziger Jahren. In: Lozac'h (szerk.): i. m von Beyme, Klaus (szerk.): Neue Stddte aus Ruinen. Prestel, Miinchen, von Plato, Alice: Honour and Obligation. The Monument of Karl Marx in His" Town (Chemnitz/Karl-Marx-Stadt ). Paper presented at the Fourth European Social Science History Conference, 27 February - 2 March 2002, The Hague. Walkowitz, Judith R.: Egy kirekesztett csoport sziiletese: prostitualtak es munkasnok Plymouth-ban es Southamptonban. In: Lederer Pal (szerk.): A nyilvdnvalo nok. Prostitucid, tarsadalom, tdrsadalomtortenet. Uj Mandatum, Bp., Weclawowitz, Grzegorz: A varosok terbeni-tarsadalmi szerkezete Kelet-Kozep Europa- ban. Ter es Tarsadalom, Weiner Tibor: Sztalinvaros. In: Sos Aladar - Farago Kalman - Hermany Geza - Korompay Gyorgy (szerk.): Sztalinvaros, Miskolc, Tatabdnya. Vdrosepttesiink fejlodese. Musza ki Kiado, Bp., Weiner Tibor: )j forma uj tartalom. In: Uzenet. Dunaujvarosi Tandcs VB Muvelodesi Osztalya, Dunaujvaros, Welz, Gisela: Street Life: Alltag in einem New Yorker Slum. Inst, fur Kulturanthropologie und Europ. Ethnologie, Frankfurt (am Main), Whyte, William Foote: Utcasarki tarsadalom: egy olasz szegenynegyed tarsadalomszerkezete. Bp., tij Mandatum, [1943]. Widdicombe, Sue - Wooffitt, Robin: The Language of Youth Subcultures. Social Identity in Action. Harvester Wheatsheaf, New York - London - Toronto, Wilczek, Bemd (szerk.): Berlin-Hauptstadt der DDR : Utopie und Realitdt. Elster- Verl., Baden-Baden, Williams, Raymond: The Country and the City. Oxford University Press, London, Willis, Paul: A skacok. Iskolai ellenkultura, munkdskumra. Uj Mandatum, Bp., [1977]. Wirth, Louis: Az urbanizmus mint eletmod. In: Szelenyi Ivan (szerk.): Vdrosszociologia. KJK, Bp., [1938] Wischermann, Clemens: Germany. In: Rodger, Richard (szerk.): European Urban History. Prospect and Retrospect. Leicester Univ. Press, Leicester - London, Young, Michael - Willmott, Peter: Csaldd es rokonsdg Kelet-Londonban. Uj Mandatum, Bp., [1957].. :A- Zaborowska, Magdalena J.: How We Found America. Reading Gender through East European Immigrant Narratives. The University of North Carolina Press, Chapel Hill - London, Zibell, Barbara: Frauen in Wohnumfeld und Nachbarschaft. Arbeitshefte des Instituts fur Stadt- und Regionalplanung der Technischen Universitat Berlin, 6. Institut fur Stadt- und Regionalplanung, Berlin, Zinnecker, Jurgen: Jugendkultur Leske und Budrich, Opladen, A konyvben szereplo fotok forrasai: Intercisa Muzeum, Dunaujvaros Fejer Megyei Leveltar B. Janos magangyujtemenye

127 Roviditesek jegyzeke Targymutato ABTL = Allambiztonsagi Szolgalatok Torteneti Leveltara AVH = Allamvedelmi Hatosag bev. = bevezeto Bp. = Budapest BM = Beliigyminiszterium BUKSZ = Budapesti Konyvszemle d. = doboz d. n. = datum nelkiil ELTE = Eotvos Lorand Tudomanyegyetem 6. n. = ev nelkiil Eii. o. = Egeszsegtigyi Osztaly Fejer SZMT = Fejer megyei Szakszervezetek Megyei Tanacsa FML = Fejer Megyei Leveltar FML Birosag = Dunaujvarosi (Sztalinvarosi) Varosi es Jarasbirosag iratai FML Rendorseg = Fejer Megyei Rendor Fokapitanysag iratai GF = Gazdasagi Fotanacs i. m. = idezett muve KJK = Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado KSH = Kozponti Statisztikai Hivatal k. n. = kiado nelkiil kot. = kotet MDP = Magyar Dolgozok Partja MOL = Magyar Orszagos Leveltar MSZMP = Magyar Szocialista Munkdspart MT = Minisztertanacs MTA = Magyar Tudomanyos Akademia MTA TTI = Magyar Tudomanyos Akademia Tortenettudomanyi Intezete Muv. o. = Muvelodesi Osztaly OHA = Oral History Archivum OSZK = Orszagos Szechenyi Konyvtar osszeall. = osszeallitotta PB = Politikai Bizottsag PIL = Politikatorteneti Intezet Leveltara szerk. = szerkesztette SZH = Sztalinvarosi Hirlap SZKL = Szakszervezetek Kozponti Leveltara a PIL-ben SZOT = Szakszervezetek Orszagos Tanacsa tsa. = tarsa Univ. = University Uo. = ugyanott Uo = ugyano Val. = valogatta VATI = Varostervezesi Intezet VB = Vegrehajto Bizottsag Verl. = Verlag VT = Varosi Tanacs l 242 alkoholfogyasztas 142, 166 allattartas 38, 43, 46, 75 : badogvaros barakktabor 44-51, 73, 93-94,128, 133, 161, 168, , 186, 202 baratsdg 44, 59-60, 82, 159, 170, 184, 192 belvaros 15-16, 26, 32, 35-40, 67, 72, 127, 131, 161, 164, 169, 186, 194, 206 beruhazasi ciklusok hatasa 16, 27, 41, 75, 119, 122, 126, 162, 213 bevandorlok lasd: migracio bolygovaros 11, 64 bolcsode 15, 42, 131 bunozes 20, 22, 24, 47, 58, 175, 180, 195 centrum-periferia 15-16, 32, 169, 202, 206 chicagoi iskola 175, 220 ciganyok csalad 15, 24, 29, 40, 44, 54, 57-58, 65, , 197 lasd meg: rokonsag csaladi gazdasag 92, 138 csaladszerkezet 139 csecsemogyilkossag deviancia 40, 42, 46-47, 49, 93, 101, 142, , 170, 186, 192, 194, 197, 213 diktatura hatarai 7, 213 diszkontinuitas 23, 28 divat 83,89, ,173, , elettarsi kapcsolat (vadhazassag) 81, 93-99, 144, 147, 149, 155, 210 elit 9, 60, 159, , , 194 erkolcsrendeszet 22, 73, 195, eroszak 152, 166, , 186, 197, 203 ertelmiseg 9-10,26-27,29,34,38,40, 59-60, 68, 81-82, 86-87, 90, , 121, 159, 168, 193 eskiivok 80, 88-89, 153 feleseg-ferj viszony 151, 156 fiatalok bandai film 25, 173 fogamzasgatlas fogyasztas 79, 117, 139, 156, 172, 174, 185, , 212 foter gettosodas 41 gyamhatosag 129 gyermekkor 127 gyermekmunka 133 gyermeksziiles 92, , 114 gyermekvedelem 128 gyokertelenseg 54, 66, 76, 210 hagyateki iigyek hazassag haztartasi munka 56-57, 83, helytortenet 28, 214 homogenitas 37, 90-91, 209 hosabrazolas huliganizmus 174 identitas 14, 20, 23, 26, 30, 35, 65, 76, , , 174, 178, 198, 209 individualizmus 15, 184 ingazas 18, 51-52, 131, 138, 187, 225 iskola 15,21,94, 127, , ,180, 185, 211, 223 jatszoter 62, 70, jelkep 16, 20, 24, 35-36, 68, 83, 90, 93,118, , , 190 keretes beepites 17, 41 ketlakisag 24, 138, 145. kocsma 20, 34, 39, 46, 50, 69, 76, 135, 139, , 178, , 209, 212, kollektiv elet 14-15, 17, 19, 22, 60, 219 kolonia 40 12, 67 : ;! "?. kontinuitas 28 kulturatortenet (uj kulturtortenet) 12 kulturhaz (muvelodesi haz) 32, 38, 49,125, 137, 161, 169, 171, 178, 181, 183 labdanigas 75, 120 lakaselosztasi rendszer 32-34, 81, 99, , lakashiany 53 lakasosztaly 33 Iakohely es munkahely lanyanya 93-99, 110, 115 lazadas 177, 183, 191 matrifokalis kapcsolatok mentalis terkepek migracio 52, 54, 61, lancmigracio 65 noi migracio 56-58, 64 visszavandorlas modem 14, 32, 44, 53, 68, 118, 172,

128 modernizacio 14, 30, 156 modemizmus 16, 32 mozi 38, 48, 83, 123, 129, 160, munkanelkuliseg 30, 50, 62, 99, , 125,129,155, ,200,202,204,206 munkaskeriilet 40-44, , 179 munkasvonat 18 nevelesdiktatura 14, 20-21, 24 normateremtes 61, 194, 210 noabrazolas noi munka nonap 120 nott varos 27, 212 nyelvhasznalat 172, nyomornegyed 44, 48, 51, 194 nyugdfjasok 140 ovoda 15, 42-43, 115, 127, 131 oltozkodes 49, 82, 123, 125, 174, 177 oregkor 140 piac 48, propaganda 10, 17, 20-22, 25, 84, 166, 172, 181,184 prostitucio 58, radikalis funkcionalizmus Ratko-gyerekek rendors6g 22,47, 50, 70,73,86, 88,105, 136, , 190, reprodukcios munka 57,119 rokonsag 23, 25, 57, 65 segedmunkas 26,29, 73,86-87, 91,100,113, 119, 131, 147, 162, 171, 205 szabadido 69,72,83,135,160, ,178, 212 szakmunkas 9, 26, 29, 33, 36-37, 41, 43, 59, 83, 86-88, 91,123,131,162,168,171,176, 193,224 szegenysegdefimciok szegregacio 31-34, 166, 209 szexualitas 58, 112, 152, 191, 194, 197 szleng 172, szociabilitas 40, 48, 68, 171 szocialista ember 9,14,17,99,127,172,210 szocialista varos 10, 14-16, 19, 22, 26-28, 30, 32, 74, 166, 171, 200, 203, 215 szocializacio 68, 99, 101, 127, 148, 180. szocredl 32 i -. szomszedsag 62-64, 113 szomszedsagi egyseg 15 szubkultura-elmeletek tanc 38,69,160,173, , ,212 targyi kultura 67, 141 tarsadalmi ellenorzes 61, 68, 110, 117, 119, 179,219 fed tarsadalmi integracio 99, 186 tdrsadalmi konfliktus 23, <. ->a' tarsadalmi mobilitas 55, 99, 157, 195, 210 tarsadalmi nem (gender) 58,.118, 197. tarsadalmi tavolsag 31, 34, 51, 68, 194 W temetes 51, 74, 141 templom 51, 74, 150 tereszleles 167 tervezett varos 27, 32, 48, 209 : s;a tervgazdasag 10-11, 30, 75, 126, 184, 221, 224 toronyhaz 16 tomegmedia 174 transzformalt eletforma 54, 66 uj varosok 15, 32, 215 i. utcanevek 71 varosdefiniciok 28-30, 208, varos-imdzs varoskozpont vedono 130 zene 167, 173, 182 Kiadja az MTA Tortenettudomanyi Intezete Felelos kiado: Glatz Ferenc Szed6s, tordeles: az MTA TTI kiadvanycsoportja Vezeto: Kovacs Eva Borito, tordeles: Csanyi Attila Nyomdai munkak: Akaprint Nyomdaipari Kft. Felelos vezeto: Freier Laszlo iigyvezeto igazgato Megjelent 23,25 (A/5) iv terjedelemben, 600 peldanyban 244

129 Ennek a konyvnek a foszereploi nem politikusok, politikai elitek es intezmenyek, hanem az dtlagemberek: a fovdrost vagy az aprd falvakat hdtrahagyott bevdndorlok, a csillogo belvdros es a barakktdborok lakoi, pdrvdlasztds vagy eppen vdlds elott alio ferfiak es nok, szomszedjukkal perlekedd vagy magzatelhajto asszonyok, rakoncdtlan gyermekek, kocsmatoltelekek es az elokelo szdllo vendegei, jampecok es rendorok, koldusok es hivatalnokok, titkos kejnok es uri frankdk. Mitologiai pelddk ota foglalkoztatja az emberekfantdzidjdt, hogyan lehet a semmibol vdrost, a pusztdbdl civilizdciot teremteni. Sztalinvdrosnak kellett volna lennie a legszocialistabb vdrosnak Magyarorszdgon, lakoinak a legszocialistabb embereknek a szocialista allamban. Egyuttal a telepules szimbolizalta a kaput a Regi es az Uj, a Joes a Rossz kozott, talan ezert is gondoltak sokan, hogy az, aki belepett ezen a kapun, felhagyott minden remennyel. Joggal meriil fel a kerdes, hogy az dllam szinte mindent meghatdrozni szdndekozd torekveseivel szemben mikent voltak kepesek megorizni a vdros lakoi viszonylagos szabadsagukat es autonomidjukat, ami minden normativ rendszerre hivatkozo uralmi rendszerben alapveto kerdes. Sztdlinvdros lakoinak torteneten keresztiil nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatasa, hanem a diktatura Imtdrai, az embereknek a hatalommal szembeni onfejusege is erthetobbe vdlhat. Azok a hatdrok, amelyek az emberek mindennapjainak es eletformdjdnak keretet adjdk akkor is, mikor belepnek egy szamukra ujfajta eletformat jelkepezo kapun, mint amilyen ez a vdros volt.

130 A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KOTETEI 1. Gunst Peter: A paraszti tarsadalorn Magyarorszagon a ket vilaghaboru kozott 2. Malyusz Elemer: Az erdelyi magyar tarsadalorn a kozepkorban 3. Stark lamas: Magyarorszag masodik vilaghaborus embervesztesege 4. Kosary Domokos: Nemzeti fejlddes, muvelodes - eurdpai poiitika 5. A magyar katonatiszt, (Szerk.: Hajdu Tibor) 6. Gazdasag, tarsadalorn, tdrteneti'ras. Emlekkonyv Path Zsigmond Pal 70. sziiletesnapjara (Szerk.: Glatz Ferenc) 7. Poto Janos: Emlekmuvek, poiitika. kdzgondolkodas 8. Polgarosodas Kozep-Eurdpaban. Tanulmanyok llanak Peter 70. sziiletesnapjara (Szerk.: Somogyi Eva) 9. Ora, szablya, nyoszolya. Eletmdd es anyagi kultura Magyarorszagon a szazadban (Szerk.: Zimanyi Vera) 10. Polgari lakaskultura a szazadlordulon (Szerk.: llanak Peter) 11. Iparosok, kereskedok a ket haboru kozotti Magyarorszagon (Szerk.: E. Nagy Zsuzsa) 12. Kdblos Jozsef: Az egyhazi kozepreteg Matyas es a Jagellok koraban 13. Malyusz Elemer: Nepisegtortenet 14. A tudomanytdl a tomegkulturaig. Muvelddestorteneti tanulmanyok, (Szerk.: Lackd Miklos) 15. Stark lamas: Zsiddsag a veszkorszakban es a lelszabadulas utan, Kristo (iyula: Honfoglalas es tarsadalorn 17. Toth Istvan Gyorgy: Mivelhogy magad irast nem tudsz Lackd Miklos: Sziget es kiilvilag 19. Gyermek a kora ujkori Magyarorszagon (Szerk.: Peter Katalin) 20. Sipos Peter: A szocialdemokrata szakszervezetek tortenete Magyarorszagon 21. Szakaly Ferenc: Magyar intezmenyek a torok hodoltsagban 22. Vdros Karoly: lletkoznapok a polgari Magyarorszagon 23- Balogh Margit: A KAl.OT es a katolikus tarsadalompolitika V. Windisch Eva: Kovachich Mart on Gyorgy, a lorraskutatd 25. Engel Pal: A nemesi tarsadalorn a kdzepkori ling megyeben 26. Zsoldos Attila: A szent kiraly szabadjai 27. Allamalapitas, tarsadalorn, muvelodes (Szerk.: Kristo Gyula) 28. Filozofia es kultura (Szerk.: Lackd Miklos) 29. Benko Lorand: Az dmagyar nyelv tanusagtetele 30. Malyusz Elemer: Klio szolgalataban. Valogatott tortenelmi tanulmanyok 31. Path Zsigmond Pal: Szurkeposzto, szurposzto. sziir (Fejezetek a magyarorszagi szdvdipar korai tdrtcnetebdl) 32. Szende Katalin: Otthon a varosban (Tarsadalorn es anyagi kultura a kdzepkori Sopronban, Pozsonyban es Eperjesen) 33. V'dros Boldizsar: A multat vegkepp eltorolni? (Tortenelmi szemelyisegek a magyarorszagi szocialdemokrata es kommunista propagandaban ) 1 ISBN ' Ara: 2200 Ft

131 TARSADALOM- ES MUVELODESTORTENETI TANULMANYOK HORVATH SANDOR