TANÁRI KÉZIKÖNYV NT SZÁMOLÁS ÉS MÉRÉS 3. OKTATÁSI HIVATAL

Átírás

1 TANÁRI KÉZIKÖNYV NT SZÁMOLÁS ÉS MÉRÉS 3. OKTATÁSI HIVATAL

2 A kézikönyv a Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának EFOP VEKOP számú, A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szerző Stark Gabriella Szerkesztő Wintsche Gergely Olvasószerkesztő Németh Andrea Sorozatterv, tipográfia Takács Brigitta Tördelés Cseh Krisztina 1. kiadás, 2021 Oktatási Hivatal Raktári szám: NT-98689/K Oktatási Hivatal 1055 Budapest, Szalay utca Felelős kiadó Brassói Sándor mb. elnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS, A TANKÖNYV KONCEPCIÓJA... 4 II. A TANKÖNYV SZERKEZETE... 7 Témakörök tananyagok... 7 I. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól... 8 II. Tájékozódás III. Mennyiségek, műveletek IV. Összefüggések felismerése III. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

4 I. BEVEZETÉS, A TANKÖNYV KONCEPCIÓJA A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek a hatályos köznevelési törvény meghatározásában sajátos nevelési igényű tanulók. Az értelmi fogyatékosság (értelmi fejlődés zavara) olyan zavar, mely a fejlődési időszakban jelenik meg mind az intellektuális, mind az adaptív működés elvont gondolkodást igénylő, társas és gyakorlati területein. (Lányiné, 2017, 134. DSM5) Három kritériumnak kell teljesülnie: az értelmi képességek csökkent mértéke, amelyet klinikai vizsgálat és standardizált intelligenciateszt igazol; az alkalmazkodási funkciók hiányosságai miatti támogatás szükségessége az élet több területén a napi tevékenységek során, és harmadikként szükséges, hogy ezek a hiányok a fejlődési időszakban jelenjenek meg. A súlyossági kategóriák a következőképpen sorolhatók be: enyhe, mérsékelten súlyos, súlyos, igen súlyos. (Lányiné, 2017.) A középsúlyos mértékben értelmi fogyatékos személyek intelligenciaszintjét mérések alapján általában a 35/40 50/55 közötti tartományba sorolják. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók tanulási sajátosságainak vizsgálatához Piaget kognitív fejlődési modelljét érdemes alapul venni. A kognitív fejlődés során ő négy szakaszt különböztet meg: a szenzomotoros szakaszt, a művelet előtti szakaszt, a konkrét műveleti szakaszt és a formális műveleti szakaszt. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolakezdéskor a prenumerikus szenzomotoros, művelet előtti szakaszban vannak. (Mede, 2010.) A kognitív fejlődés folyamata és annak sajátosságai nagymértékben függnek az észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, fogalmi, következtető és problémamegoldó gondolkodási folyamatokban fellépő nehézségek mértékétől. A kognitív funkciók fejlesztése az értelmi nevelés központi feladata, melynek célja a megismerési folyamat komplex fejlesztése. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében a figyelem, az észlelés, megkülönböztető észlelés fejlesztése központi szerepet kap, elősegíti a tárgyak tulajdonságainak megfigyelését, az egyező és eltérő tulajdonságok összehasonlítását a tárgyakkal történő manipuláció által. (Hatos, 1996.) Jellemző továbbá, hogy figyelmük szűk terjedelmű, szórt, figyelemmegosztási képességük akadályozott, ezért a figyelemfelkeltés, a szándékos megfigyelés stimulálása célzott pedagógiai munkát igényel. Az emlékezés alapvető funkciói lényegesen gyengébbek, lassabb bevésés, bizonytalan megőrzés és pontatlan felidézés jellemzi. A fejlesztés során figyelembe kell venni a tanulók kognitív szintjét (tárgyi, képi, szimbolikus, verbális). A gyerekek egyéni képességei szerint szükséges differenciálni a feladatokat. A tanítástanulás során használt tárgyak, megfigyelt, tapasztalt jelenségek legyenek egyszerűek, kevés és feltűnő jegyekkel rendelkezzenek! A középsúlyos mértékben értelmi fogyatékos gyermekek gondolkodását nagy fokú konkrétság mely a rejtett, általános tartalmak megragadásának nehezítettségét jelenti, továbbá kritikátlanság, következetlenség jellemzi. (Hatos, 1996.) 4

5 A fejlődés a cselekvéstől, a tárgyi tevékenységtől vezet a szimbólumokon át az elvont gondolatok felé, az értelmi képességek kialakítása is csak a gyermek konkrét tevékenységének, tárgyi cselekvésének útján valósítható meg. (Hatos, 1996, 150.) A cselekvésben alakuló megismerési folyamatokat három szinten szervezhetjük meg: tárgyi-cselekvéses szinten; szimbolikus, képi-rajzos szinten; verbális szinten. Alapelv, hogy a feladatok rendszeresen ismétlődjenek, mindig életközeli, gyakorlati és játékos formában, előbb tárgyi, majd képi szinten. A környezet megismerésére a következő feladatok adhatók: azonosítások, szituatív és funkcionális összefüggések felidézése, csoportosítás, osztályozás, soralkotás, sorrendiség, analízis-szintézis, összehasonlítás, a kritikai gondolkodás elemi fejlesztésére alkalmas gyakorlatok. (Hatos, 1996.) A fejlesztési folyamat során az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) módszere, eszközeinek alkalmazása elengedhetetlen, mivel az érintett tanulók a verbális kommunikációs készségeik területén is jelentős elmaradást mutathatnak. (Kálmán, 2006; Erdélyi, 2001.) 1 Az Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szerint a társadalmi környezet témakör alá tartozik a számolás-mérés tantárgy, melynek célja a környezet iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása. A fejlesztési terület feladatai: a tér- és időbeli tájékozódás kialakítása és gyakorlása, mérések különböző mértékegységekkel, pénzzel kapcsolatos ismeretek nyújtása, a gyakorlati életben történő alkalmazása, logikai összefüggések felismertetése, a társadalmi környezet megismertetése, szociális készségek elsajátítása, feladattudat, felelősségérzet fejlesztése. A tantárggyal kapcsolatos fejlesztési feladatok: szükséges alapkészségek kialakítása, alapvető tér- és időbeli relációk alkalmazása, gyakorlása, a tárgyak mennyiségi és formai tulajdonságainak megismerése, különbségek, változások érzékelése, mennyiségfogalom kialakítása és a tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. 1 Gyakorlati képzés: Bliss Alapítvány, FSZK 5

6 A Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára alapján a számolás-mérés tantárgy 3 4. évfolyamának témakörei a következők: Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól Tájékozódás Mennyiségek-műveletek Összefüggések felismerése A fejlesztés célja a két évfolyamos ciklus végén, hogy a tanuló képes legyen megtalálni 3 megadott jellemző alapján a megfelelő elemet; nagyság szerint önállóan differenciálni; önállóan megfogalmazni a méret alapján történő differenciálás eredményét; felismerni az ellentétpárokat, felismeréseit helyesen alkalmazni a beszéd során; beépíteni szókincsébe a tanult kifejezéseket, fogalmakat; felismerni és megfogalmazni játékos szituációban térbeli viszonyokat; megérteni, és érthetően megfogalmazni helymeghatározásokat; helyesen használni spontán beszédében az igeidőket, a napszakok neveit, a viszonyszavakat. Ismeri és (segítséggel) helyesen alkalmazza az alapvető tér- és időbeli relációkat. A tanuló képes megérteni, és megbízhatóan alkalmazni a négy fő irányt; alkalmazni a spontán soralkotást, és írás során a balról jobbra irányt; elhelyezni időben a rendszeres napi tevékenységeket; eseményképek segítségével napirendet összeállítani (értelmezéssel); meghatározni (kis segítséggel) az aktuális napot, a tegnapi és a holnapi napot; megérteni, és sorba rendezni szóban és szimbólumokkal az évszakok körforgását. Biztos számfogalom, a tanuló tárgyakat megbízhatóan számlál 5-ös körben. A tanuló képes mennyiségi átalakításokat 5-ös körben önállóan végezni; a növekedés és csökkenés fogalmát érteni, spontán beszédében megfelelően alkalmazni; automatikusan a balról jobbra és fentről le irányt különböző tevékenységek során alkalmazni; képes felismerni hasonlóságot, azonosságot, különbözőséget; felfedezni, jelezni és javítani feladatlapon különböző típusú hibákat ; megszerzett tapasztalatokat, ismereteket (segítséggel) használni; megérteni alapvető fogalmakat, feltenni spontán kérdéseket beszélgetés során; sort alkotni különböző tárgyakkal (balról jobbra), jelölni a sor elejét, végét, közepét. (Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára: Számolás-mérés, 2020, 9. o.) 6

7 II. A TANKÖNYV SZERKEZETE Témakörök tananyagok I. Elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről, formai tulajdonságairól I.1. Kicsi-nagy, kisebb-nagyobb, ugyanakkora fogalma, nagyság szerinti sorba állítás I.2. Rövid-hosszú, rövidebb-hosszabb, ugyanolyan hosszú I.3. Vékony-vastag, vékonyabb-vastagabb, ugyanolyan vastag I.4. Keskeny-széles I.5. Kerek, szögletes I.6. Gömb, kocka II. Tájékozódás II.1. Térbeli tájékozódás II.2. Jobb-bal II.3. Közel-távol II.4. Időbeli tájékozódás: évszakok, napok, napirend, napszakok II.5. Múlt, jelen, jövő, életkor III. Mennyiségek, műveletek III.1. Halmazok számossága, semmi, sok-kevés, több-kevesebb, ugyanannyi, halmazok átalakítása, relációs jelek használata III.2. Mennyiségek megszámlálása, felismerése képeken, számok sorrendje, mennyiség, számkép, számjegy, ujj-jel III.3. Mennyiségek létrehozása III.4. Számlálási gyakorlatok: hozzáadás-elvétel III.5. Számsor-számszomszédok III.6. Számjegyírás IV. Összefüggések felismerése IV.1. Figyelmet és gondolkodást fejlesztő gyakorlatok 7

8 I. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól A témakörhöz kapcsolódó alapfogalmak: Tárgyak tulajdonságait jelölő fogalmak: kicsi-nagy, kisebb-nagyobb, egyforma, ugyanolyan, gömb, kocka, gurul, kerek, szögletes, hegyes, éles, csúcsos, sarka van, kör, négyzet, háromszög, téglalap, egész-rész, hosszú-rövid, hosszabb-rövidebb, leghosszabb-legrövidebb, magas-alacsony, magasabb-alacsonyabb, legmagasabb-legalacsonyabb, vékony-vastag, vékonyabb-vastagabb, puha-kemény, hideg-meleg, színek. Viszonylagosság, ellentét, ellentétes fogalmak. Hasonló és egyforma közti különbség, mérés, méret. I.1. Kicsi-nagy, kisebb-nagyobb, ugyanakkora fogalma A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: A közvetlen környezetben található tárgyak (labda, autó, baba, kocka, logikai készlet elemei stb.) méretének megfigyeltetése, érzékeltetése, megnevezése. Kicsi-nagy, kisebb-nagyobb és ugyanakkora tárgyak válogatása, csoportosítása. Tárgy-tárgy, tárgy-kép, kép-kép egyeztetése, képek válogatása, csoportosítása. Feladatlapok (fotó, rajz) differenciált felhasználása a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve: 1 2. oldal: A tanuló ismerje fel, jelölje/karikázza be a kicsi vagy nagy, illetve ugyanakkora méretű ábrákat a pedagógus instrukciója alapján. 8

9 I.2. Rövid-hosszú, rövidebb-hosszabb, ugyanolyan hosszú fogalma A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: A közvetlen környezetben található tárgyak (színesrúd-készlet, vonat, sín, ropi, szívószál, fonal, szalag, póló, nadrág, szoknya, öv, zokni, csizma, haj stb.) kiterjedésének megfigyeltetése, érzékeltetése, megnevezése. Hosszú-rövid és ugyanolyan hosszú tárgyak válogatása, csoportosítása. Hangterjedelem, hosszú és rövid időtartamú hangok megfigyeltetése, érzékeltetése, kiviteleztetése (furulya, csörgő, síp, különböző hangok kiadása, hosszú és rövid magánhangzók stb.). Tárgy-kép egyeztetése, kép-kép egyeztetése, képek válogatása, csoportosítása. Feladatlapok (fotó, rajz) differenciált felhasználása a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve: 3 4. oldal: A tanuló becsléssel/méréssel állapítsa meg és jelölje a pedagógus kérésére a rövid-hosszú, rövidebb-hosszabb tárgyak ábráit. I.3. Vékony-vastag, ugyanolyan vastag A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: A közvetlen környezetben található tárgyak (pl.: ceruza, könyv, fonal, szívószál, ropi, szalag) vastagságának megfigyeltetése, érzékeltetése, megnevezése, becslések, mérések, végzése. Tárgyak válogatása, csoportosítása azonos tulajdonság (vékony-vastag) alapján. 9

10 Sorozatok alkotása (ritmikus sor) vékony-vastag tárgyakkal, egyéni képességeknek megfelelő változóval. Feladatlapok (fotó, rajz) differenciált felhasználása a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve: 5 6. oldal: A tanuló ismerje, fel, becsülje meg és jelölje a pedagógus által kért vékonyvastag, vékonyabb-vastagabb, legvékonyabb-legvastagabb és ugyanolyan vastag szeleteket. I.4. Keskeny-széles, keskenyebb-szélesebb, ugyanolyan széles 1. A közvetlen környezetben található tárgyak (pl. öv, papírcsík, szalag) vastagságának megfigyeltetése, érzékeltetése, megnevezése, becslések, mérések, végzése. 2. Tárgyak válogatása, csoportosítása azonos tulajdonság (keskeny-széles) alapján. 3. Keskeny-széles papírcsíkok vágása, tépése, válogatása, csoportosítása. 4. Sorozatok alkotása (ritmikus sor) keskeny-széles tárgyakkal, egyéni képességeknek megfelelő változóval. 5. Feladatlapok (fotó, rajz) differenciált felhasználása a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve: 7 8. oldal: A tanuló ismerje fel, becsülje meg és jelölje a pedagógus által kért keskeny-széles, keskenyebb-szélesebb, legkeskenyebb-legszélesebb, ugyanolyan széles öveket, szalagokat, utakat, csíkokat. 10

11 I.5. Kerek, szögletes A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: A környezetben található tárgyak formájának megismerése, megnevezése, kerek és szögletes formák jellemző tulajdonságainak érzékeltetése (tapintás), megfigyelése. Környezetben található tárgyak keresése, válogatása, csoportosítása adott forma alapján. Azonos formájú tárgyak egyeztetése tárgyakkal. Tárgy-kép egyeztetése, kép-kép egyeztetése. Feladatlapok: 9. oldal és I. számú melléklet: A tanuló az I. sz. melléklet képanyagából válassza ki a kerek és szögletes formákat, és csoportosítsa a 9. oldalon található kerek és szögletes tányérokra. 11

12 10. oldal: A tanuló ismerje fel, mutassa meg/jelölje a feladatlapon található szögletes/kerek formákat a pedagógus irányításával. I.6. Gömb, kocka A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: A környezetben található tárgyak formájának megismerése, megnevezése, a gömb és a kocka jellemző tulajdonságainak érzékeltetése (tapintás), megfigyelése. A környezetben található tárgyak keresése, válogatása, csoportosítása formai tulajdonságaik alapján. Azonos formájú tárgyak egyeztetése. Tárgy-kép egyeztetése, kép-kép egyeztetése formai tulajdonságok alapján. Feladatlapok (fotó, rajz) differenciált felhasználása a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve: oldal: A tanuló ismerje fel, mutassa meg/jelölje a feladatlapon található gömböket és kockákat a pedagógus irányításával. 12

13 II. Tájékozódás A témakörhöz kapcsolódó alapfogalmak: Hely- és iránymeghatározások, fokozatok (távol, távolabb, legtávolabb). Időjárással kapcsolatos kifejezések (fagy, hőség, vihar, köd). Időt jelölő fogalmak (tavaly, tavalyelőtt, alatt, közben, hajnal, éjszaka, kora délután, hétköznap, munkanap, pihenőnap, ünnepnap, hétvége, vakáció). Aktuális köszönések. Időegységek nevei. II.1. Térbeli tájékozódás, jobb-bal fogalmak kialakítása A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: Térbeli irányok, helyzetek gyakorlása saját testtől kiindulva. Térbeli irányok, helyzetek gyakorlása egy társtól vagy egy tárgytól kiindulva. Térbeli irányok, helyzetek gyakorlása két tárgy térbeli helyzetének egymáshoz viszonyításával. Térbeli helyzetek felismerése, megnevezése képi síkon. Feladatlapok: 13. oldal és II. számú melléklet: A II. számú mellékleten található korlátokat a tanulók a pedagógus segítségével/egyénileg ragasszák fel a feladatlapra. Az emberalakokat helyezzék a pedagógus instrukciója alapján a feladatlapra (alá/fölé/mellé/közé/alul/fölül/alatta/fölötte/mellette/középen). 13

14 14. oldal és III. számú melléklet: A tanuló a pedagógus instrukciói alapján a III. sz. melléklet képeit helyezze a feladatlapra, a megfelelő helyre. Pl.: Tedd a repülőt a híd fölé!, Hol van a hajó? A híd alatt. 15. oldal: A tanuló ismerje fel/jelölje meg/mutassa meg/nevezze meg a fent-lent fogalmakat. 16. oldal és XXI. számú melléklet: A tanuló ismerje fel/mutassa meg/nevezze meg a felfelé, lefelé irányokat és a XXI. sz. mellékleten található nyilak segítségével jelölje azokat. 14

15 22. oldal és VIII. számú melléklet: A tanuló a VIII. sz. melléklet ábráit helyezze a feladatlap felső részén található vonat elejére- közepére-végére. Mutassa meg, jelölje meg, hogy a feladatlap alsó részén látható vonatban ki ül elöl-hátul-középen. 19. oldal és VI. számú melléklet: A tanuló a VI. számú melléklet képeit helyezze a feladatlapra, a pedagógus által meghatározott helyre. Alá-fölé, mellé, jobb oldalárabal oldalára. Pl. Tedd a pillangót a méhecske alá! II.2. Jobb-bal fogalmak kialakítása A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: A tanulók az egyéni képességeikhez mért segítségnyújtással: együttműködéssel, segítséggel, irányítással vagy önállóan mutassák meg a saját testükön a jobb és bal oldalt. Ennek megerősítése gyakoroltatható a jobb/bal kar felemelésével, jobb/bal láb előre lépésével stb. A gyakorlás megvalósulhat: színes karkötők felhasználásával, tükör egyik oldalának letakarásával, jobb-bal végtagok, jelölésével. 15

16 Feladatlapok: 17. oldal és XXI. számú melléklet: A tanuló ismerje fel/mutassa meg/nevezze meg a jobb/bal/jobbra/balra irányokat, és a XXI. sz. mellékleten található nyilak segítségével jelölje azokat. 18. oldal és IV V. számú melléklet: A tanuló a IV. és V. számú melléklet képeit helyezze a feladatlapra a pedagógus által meghatározott irányba (balra ússzanak vagy jobbra ússzanak) II.3. Közel-távol fogalmának kialakítása 1. A pedagógus ismertesse és mutassa meg a fogalmakat, majd együtt cselekvéssel, facilitálással segítse a tanulókat ennek megértésében, gyakorlásában. A közel-távol fogalmak kialakítása először a saját testtől kiindulva történik, egy társhoz vagy egy tárgyhoz viszonyítva a távolságot. A tanításhoz használhatóak játéktárgyak (autó, labda, plüssfigurák, szék, asztal, zsámoly stb.). A tanuló a pedagógus kérésére becsülje meg: melyik társa, illetve mely tárgy áll hozzá közelebb. Távolodjon, illetve közeledjen egy társ vagy tárgy felé. Szalagok, fonalak, centi kihúzásával és megmérésével jól érzékeltethető a távolság. 16

17 2. A pedagógus ismertesse és mutassa be a közel-távol fogalmakat, tárgyak egymáshoz viszonyításával, majd együtt cselekvéssel, facilitálással segítse a tanulót ennek megértésében, gyakorlásában. A tanulók az egyéni képességeikhez mért segítséggel becsüljék meg, mely tárgyak állnak közelebb-távolabb a kijelölt tárgytól. Szalagok, fonalak, centi kihúzásával és megmérésével jól érzékeltethető a távolság. A pedagógus tegyen fel kérdéseket az ismeretek megerősítése céljából (pl.: Mi van közelebb a macihoz? Ki áll távolabb a széktől?). 3. Közel-távol, közelebb-távolabb felismerése képi síkon. Feladatlapok: 21. oldal és VII. számú melléklet: A tanuló, a pedagógus instrukciói alapján, a VII. sz. melléklet képeit helyezze a feladatlapra, a madáretetőhöz közel-távol, közelebbtávolabb, legközelebb-legtávolabb. A feladat a mennyiségfogalom kialakítására is lehetőséget biztosít. 20. oldal: A tanuló becsléssel, méréssel állapítsa meg, mutassa, jelölje meg a feladatlapon, melyik gyerek áll közel-távol, legközelebb, legtávolabb a kaputól, labdától. 17

18 II.4. Időbeli tájékozódás: évszakok, napok, napirend, napszakok A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: Évszakok váltakozásának, jellemző jegyeinek megbeszélése, ismétlése, gyakorlása. A hét napjainak ismétlése, gyakorlása. Tegnap, ma, holnap fogalmának ismétlése, gyakorlása. Napirend ismétlése, gyakorlása napirendi kártyák segítségével. Napszakok ismétlése, érzékeltetése adott napszakban végzett cselekvéshez kapcsolva. Napi rutin foglalkozások keretében minden nap gyakoroltatható, ismételhető. Feladatlapok: 23. oldal és IX. számú melléklet: A tanuló a IX. számú melléklet szóképeit helyezze a feladatlapon található megfelelőjére. II.4. Múlt, jelen, jövő, életkor fogalmának megismertetése A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: A csoport a pedagógus irányításával ismerje meg, ismételje, gyakorolja a múlt, jelen, jövő fogalmát, az emberi életszakaszok segítségével az életkor múlásának érzékeltetésével. Feladatlapok: X. számú melléklet: A tanuló ismerje fel, jelölje meg a melléklet képein, ki az idős-fiatal, idősebb-fiatalabb, majd rendezze életkor szerint növekvő, illetve csökkenő sorrendbe azokat. A tanulók egyéni képességeihez mérten csökkenthető a képek száma. 18

19 III. Mennyiségek, műveletek A témakörhöz kapcsolódó alapfogalmak: Sok, több, kevés, kevesebb, semmi, egyenlő, 1 és egyes, 2 és kettes stb. különbsége; növekvő, csökkenő sor, számkép, számjegy, hármas sor, kettes sor, ritmikus sor, kettesével, párosával, hármasával, sorszámnevek, körülbelül, pontosan annyi, emelkedő sorrend, számszomszédok, páros, páratlan számok, nulla, semmi, volt, nincs, fogy, elfogy, üres, Tegyél hozzá!, Vegyél el!, Tedd egyenlővé! III.1. Halmazok számossága, semmi, sok-kevés, több-kevesebb, ugyanannyi, halmazok átalakítása, relációs jelek használata A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: Sok-kevés mennyiség becslése, a tanuló nem számlálással, hanem ránézéssel állapítja meg, a különbségeknek jól érzékelhetőnek kell lenniük. Gyakoroltatható: megszámlálhatatlan (rizs, cukor), folytonos (víz, homok), megszámlálható (tárgyak, játékok, gyümölcsök). Sok-kevés mennyiség megállapítása megszámlálható tárgyakkal, hozzárendeléssel. A tanuló a két halmaz elemeit egymás mellé/alá/fölé rendezi, párosítja, így láthatóvá válik a különbség. 19

20 A több-kevesebb és ugyanannyi fogalmának gyakorlása két halmaz összehasonlításával, a halmazok elemszámának megállapításával, becsléssel, hozzárendeléssel, számlálással. Több, kevesebb, ugyanannyi, üres halmaz létrehozása tárgyakkal a pedagógus kérésére, az egyéni képességeknek megfelelő segítségnyújtással. Halmazműveletek: mennyiségi viszonyok változtatása elvétellel, teljes elvétellel, hozzáadással. A tanuló a pedagógus kérésére a halmazokat bővíti (Tegyél hozzá! Legyen több! Több lett.), szűkíti (Vegyél el belőle! Legyen kevesebb! Kevesebb lett.), egyenlővé teszi (Legyen ugyanannyi!), teljes elvétellel üres halmazt hoz létre (Vedd el az összeset! Ne legyen benne semmi! Elfogyott! Üres lett!). A tanuló a feladatokat hozzárendeléssel, számlálással végzi. Relációs jelek (több-kevesebb és egyenlőségjel) ismétlése, gyakorlása tárgyascselekvéses szintből kiindulva a képes szintig. Feladatlapok: 24. oldal és a XI XVIII. számú mellékletek: A tanuló a XI XVIII. sz. melléklet képeit, a pedagógus által meghatározott számban, helyezze a bevásárlókocsikba, számlálja meg. Helyezze a mellékleten található számjegyeket a bevásárlókocsik alatt található négyzetekbe, majd tegye ki közé a megfelelő relációs jelet vagy egyenlőségjelet. 20

21 III.2. Mennyiségek megszámlálása, felismerése képeken, számok sorrendje, mennyiség, számkép, számjegy, ujj-jel A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: Mennyiség (tárgyak, kép-) számkép egyeztetése Mennyiség-számjegy egyeztetése Mennyiség és ujj-jel egyeztetése Számkép-számjegy egyeztetése Számkép és ujj-jel egyeztetése Számjegy és ujj-jel egyeztetése Feladatlapok: 25. oldal: A tanuló karikázza/jelölje a feladatlapon látható mennyiségek közül az egyet. A pedagógus bemutatja a feladatot, a tanulók a feladatlapon található mennyiségeket számlálással egyeztetik a felül lévő számképpel, számjeggyel, és ujj-jellel, majd bekarikázzák a megfelelő mennyiségeket. A pedagógus irányított kérdésekkel segíti, ellenőrzi, rögzíti a mennyiségek, számképek, számjegyek, kéz/ujj-jelek felismerését, a számfogalom kialakítását. 26. oldal: A tanuló karikázza/jelölje a feladatlapon látható mennyiségek közül a kettőt. A pedagógus bemutatja a feladatot, a tanulók a feladatlapon található mennyiségeket számlálással egyeztetik a felül lévő számképpel, számjeggyel, ujj-jellel, majd bekarikázzák a megfelelő mennyiségeket. A pedagógus irányított kérdésekkel segíti, ellenőrzi, rögzíti a mennyiségek, számképek, számjegyek, kéz/ujj-jelek felismerését, a számfogalom kialakítását. 21

22 27. oldal: A tanuló karikázza/jelölje a feladatlapon látható mennyiségek közül a hármat. A pedagógus bemutatja a feladatot, a tanulók a feladatlapon található mennyiségeket számlálással egyeztetik a felül lévő számképpel, számjeggyel, ujj-jellel, majd bekarikázzák a megfelelő mennyiségeket. A pedagógus irányított kérdésekkel segíti, ellenőrzi, rögzíti a mennyiségek, számképek, számjegyek, kéz/ujj-jelek felismerését, a számfogalom kialakítását. 28. oldal: A tanuló egyeztesse, kösse össze a számjegyekkel a megfelelő mennyiséget és kézjelet. A pedagógus bemutatja a feladatot, és a tanulók a feladatlapon található számképeket, ujj-jeleket a számjeggyel számlálással, ránézéssel egyeztetik, a megfelelő számjeggyel összekötik. A pedagógus irányított kérdésekkel segíti, ellenőrzi, rögzíti a számképek, számjegyek, kéz/ujj-jelek felismerését, a számfogalom kialakítását. 22

23 29. oldal és XIX. melléklet: A tanuló a XIX. számú mellékletben található mennyiségeket helyezze a feladatlapon található, megfelelő számjegy mellé. A pedagógus bemutatja a feladatot, és a tanulók a melléklet képeit a feladatlapon található számjeggyel számlálással egyeztetik, a megfelelő számjegy mellé helyezik. A pedagógus irányított kérdésekkel segíti, ellenőrzi, rögzíti a mennyiségek, számképek, számjegyek, kéz/ujjjelek felismerését, a számfogalom kialakítását. A feladatlapra a számjegyek mellé apró tárgyakból, termésekből is létrehozhatja a tanuló az adott mennyiséget a képek helyett. III.3. Mennyiségek létrehozása A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: 0, 1, 2, 3, 4, 5 elemszámú halmazok (tárgyak, játékok, gyümölcsök stb.) létrehozása, hozzáadással, elvétellel, a mennyiség megnevezésével. Számkép, számjegy felismerése, számnévvel való összekapcsolása, ujj-jellel való megfeleltetése, mutatása. 23

24 Feladatlapok: 30. oldal: A pedagógus bemutatja a feladatot, a tanuló a feladatlap felső részén található minták alapján színezze ki a feladatlap alsó részén található legótornyok darabjait, az alattuk lévő számjegyeknek megfelelően. 31. oldal: A tanuló karikázza be a feladatlapon található méheket egyesével, kettesével, hármasával. A pedagógus bemutatja a feladatot, a tanuló pedig 1, 2, illetve 3 elemű halmazokat hoz létre számlálással, majd bekarikázza azokat. 24

25 III.4. Számlálási gyakorlatok: hozzáadás-elvétel A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: Mennyiségi viszonyok változtatása elvétellel, teljes elvétellel, hozzáadással. A tanuló a pedagógus kérésére a halmazokat bővíti (Tegyél hozzá! Legyen több! Több lett.), szűkíti (Vegyél el belőle! Legyen kevesebb! Kevesebb lett.), egyenlővé teszi (Legyen ugyanannyi!), teljes elvétellel üres halmazt hoz létre (Vedd el az összeset! Ne legyen benne semmi! Elfogyott! Üres lett!). A tanuló a feladatokat hozzárendeléssel, számlálással végzi. Feladatlapok: 34. oldal: A pedagógus ismerteti, a tanuló megfigyeli a hozzáadás műveletét. 35. oldal: A pedagógus ismerteti, a tanuló megfigyeli az elvétel műveletét. 25

26 32. oldal és XX. Számú melléklet: A tanuló, a pedagógus instrukciói alapján, a XX. mellékletben található halakat egyesével, hozzáadással, helyezze a feladatlapon található tóba, illetve egyesével, elvétellel, vegye ki azokat. Minden lépésnél számlálja meg a tóban található halakat. Pl.: Mennyi hal van a tóban? 1, Tegyél hozzá még egyet! Most mennyi van? 1+1=2 A műveletek kirakhatók számjegyekkel, vagy a gyorsabban haladó tanulók leírhatják. A feladat alkalmas az összeadás és kivonás tanításának előkészítésére. Egyéni képességek figyelembevételével differenciálhatunk az elemszámmal, 3-as vagy 5-ös körben végezhetők a műveletek. 33. oldal és XX. számú melléklet: A tanuló, a pedagógus instrukciói alapján, a XX. mellékletben található karácsonyfadíszeket egyesével, hozzáadással, helyezze a feladatlapon található fára, illetve egyesével, elvétellel, vegye le azokat. Minden lépésnél számlálja meg a fán lévő díszeket. Pl.: Mennyi dísz van a fán? 2, Tegyél hozzá még egyet! Most mennyi van? 2+1=3 A műveletek kirakhatók számjegyekkel, vagy a gyorsabban haladó tanulók leírhatják. A feladat alkalmas az összeadás és kivonás tanításának előkészítésére. Egyéni képességek figyelembevételével differenciálhatunk az elemszámmal, 3-as vagy 5-ös körben végezhetők a műveletek. 26

27 III.5. Számsor-számszomszédok A tananyag az előző évfolyamokban elsajátított ismeretekre épül. Ismétlés: Számjegyek felismerése, megnevezése Számjegyek sorba rendezése Növekvő és csökkenő számsor képzése Számok helyének megfigyelése a számsorban Feladatlapok: XXII. számú melléklet: A tanuló a melléklet ábráit rendezze növekvő, illetve csökkenő sorrendbe. A pedagógus kérésére nevezze meg / mutassa meg / tegye egymás mellé a számszomszédokat. A melléklet alkalmas számsor képzésére, számok helyének megfigyelésére a számsorban, illetve számszomszédok megfigyelésére. Egyéni képességeket figyelembe véve kisebb és nagyobb elemszámmal használhatók a melléklet képei. A feladat lehetőséget ad a sorszámnevek elsajátítására. 36. oldal és XXI. számú melléklet: A tanuló helyezze a feladatlapra a XXI. számú melléklet képeinek felhasználásával a pedagógus által kért mennyiséget az első, második, harmadik stb. parkolóba. A feladat lehetőséget biztosít a sorszámnevek elsajátítására, gyakorlására. Továbbá alkalmas a hozzáadás és elvétel tanítására, gyakorlására, az összeadás és kivonás műveletének előkészítésére. 27

28 III.6. Számjegyírás 1. Számjegy megnevezése (számnév), bemutatása, felismerése számkártyán; a különböző anyagokból készült számjegyek formájának érzékeltetése ujj végighúzásával történhet. 2. Számjegyek kirakása apró tárgyakkal, termésekkel. 3. A tanuló együttműködéssel, segítséggel, irányítással vagy önállóan számjegyeket ír ujjal homokba, borotvahabba, ceruzával feladatlapra átírva, kipontozva, másolva, diktálásra egyéni képességeknek megfelelően. 4. Feladatlapok: 37. oldal: A tanuló vezesse végig az ujját, rakja ki apró tárgyakkal, majd írja át a számjegyet. 38. oldal: A tanuló írja át a számjegyeket. 28

29 39. oldal: A tanuló vezesse végig az ujját, rakja ki apró tárgyakkal, majd írja át a számjegyet. 40. oldal: A tanuló írja át a számjegyeket. 41. oldal: A tanuló vezesse végig az ujját, rakja ki apró tárgyakkal, majd írja át a számjegyet. 29

30 42. oldal: A tanuló írja át a számjegyeket. 43. oldal: A tanuló vezesse végig az ujját, rakja ki apró tárgyakkal, majd írja át a számjegyet. 44. oldal: A tanuló írja át a számjegyeket. 30

31 45. oldal: A pedagógus bemutatja, ismerteti a feladatot. A tanuló keresse meg, ismerje fel és jelölje/mutassa meg/karikázza be a piros színnel kiemelt számjegyeket a sorban, majd a sor végén írja át azokat. A feladat az egyéni képességeknek megfelelően differenciálható egy vagy több sor letakarásával, illetve az oldal részekre vágásával. IV. Összefüggések felismerése A témakörhöz kapcsolódó alapfogalmak: Különböző, hasonló, ugyanolyan, hiba, hibátlan, sorrend, hasonló, ellentétes jelentésű szavak, sok, rengeteg, kevés, alig. Gyűjtőfogalmak: edények, írószerek, tisztaságszerek. Oszlop, sor, bal, jobb, felső és alsó szomszéd, méret, szín, forma. IV.1. Figyelmet és gondolkodást fejlesztő gyakorlatok 1. Játéktárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint. 2. Használati tárgyak, eszközök csoportosítása funkciójuk szerint. 3. Tárgyak, ruhadarabok csoportosítása, főfogalom alá rendelése. 4. Tárgyképek főfogalom alá rendelése. 5. Kakukktojásjátékok. 6. Memóriajáték. 7. Lottó-játék. 8. Feladatlapok: 46. oldal: Hasonló ábrákon különbségek felfedezése. A pedagógus ismertesse a feladatot, beszéljék meg a feladatlap képanyagát. A tanuló figyelje meg a képeket és ismerje fel a különbségeket. 31

32 47. oldal: Különböző ábrákon azonos elemek felfedezése. A pedagógus ismertesse a feladatot, beszéljék meg a feladatlap képanyagát. A tanuló figyelje meg a képeket és ismerje fel az azonosságokat. 48. oldal: Ábrákon idegen elem észlelése. A pedagógus ismertesse a feladatot, beszéljék meg a feladatlap képanyagát. A tanuló figyelje meg a képeket és ismerje fel a nem oda illő tárgyakat. 32

33 19. oldal és VI. számú melléklet: Főfogalom alá rendelés. A pedagógus bemutatja a feladatot, megbeszélik a képanyagot. A tanulók a melléklet képeit növények, állatok és étkezésnél használható eszközök csoportjába rendezik. Az egyéni képességekhez mérten differenciálható a feladat a három helyett két csoportba rendezéssel, illetve kevesebb kép használatával. A táblázatban való elhelyezéssel gyakoroltathatók a téri irányok, illetve a sorok és oszlopok alkotása. 33

34 III. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Erdélyi Andrea (2001): Nézd a kezem! Egyszerű gesztusjelek gyűjteménye nem beszélő emberekkel való kommunikációhoz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Hatos Gyula (1996): Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. 3. átdolgozott, bővített kiadás. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest. Kálmán Zsófia (2006): Mással hangzók Az augmentatív és alternatív kommunikáció alapjai. Bliss Alapítvány, Budapest. Lányiné Engelmayer Ágnes (2017): Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. Mede Perla (2010): Értelmileg akadályozott gyermekek számolás-mérés tanítása. In: Radványi Katalin (szerk.): Máské(p)p? Intellektuális fogyatékossággal élő emberek gyógypedagógusainak tankönyve. ELTE BGGYK, Budapest. Jogszabályok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről december 9. (Utolsó letöltés: június 22.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról december 9. (Utolsó letöltés: június 22.) A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról: Magyar Közlöny évi 17. szám; január 31.; o. (PDF) Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához amok/ szeptember 1. (Utolsó letöltés: június 22.) Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára anulok/kozepsulyos_sni_1_8 (Utolsó letöltés: június 22.) 34