ÉNEK-ZENE évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

Átírás

1 ÉNEK-ZENE

2 ÉNEK-ZENE évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban, hgoy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életök során képezzék megukat, bővítsék műveltségterületi ismereteiket, a zene életük szerves részévé váljék. Az ének-zene órákon a megszerezhető tapasztalatok az arány- és formaérzék kialakuításához, az önkifejezés megfelelő módjainak elsajátításához, valamint a kommunikációs képesség fejlesztéséhez nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. Cél, hogy az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, a zenei ízlés formálása, a kritikai képesség fejlesztése, a nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a nemzeti hagyományok megismerése, a zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzõinek megismertetése, a nyitottság kialakítása az új befogadására. Az érzelmi-értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlõdését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle mûveltségi területekkel történõ kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs alkalmakat is. Lehetõséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan is kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni és védeni, érvekkel alátámasztani. Ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban szükséges, hogy az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, használható mûveltséggé szintetizálódjanak. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetõvé teszi az egyes tanulók tudásának, képességeinek, érdeklõdésének és érdekeltségének a megfelelõ fejlesztését. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelõs tagja legyen. Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok tanuló számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség, az énekhang még mindig sokaknak az egyetlen bármikor igénybe vehető hangszer. Gimnáziumban megfelelő irányítással és érzelmi háttérrel tényleg a művészi önkifejezés szintjére emelhető, ezáltal közelebb jutnak a magyar és egyetemes muzsika remekműveihez. Fontos a megfelelő irányítás, a tiszta intonáció, a kifejező szövegkiejtés, pontos ritmus és a zenei hallás fejlesztése. Egy magasabb lépcsőfok lehet a többszólamú éneklés, amely a többszólamú hallást fejleszti. 3

3 A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már eddig megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek összefüggések belsõvé válása segíti elõ a zenei, mûvészi tevékenységben az alkotás mozzanatát. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetõséget az életre szóló tanulást is befolyásoló adalék lehet az önismerethez. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás pedig az önbizalmat erõsíti, Elõsegíti a problémamegoldó gondolkodás (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. A saját és mások rögtönzéseire való önreflexió, illetve reflektálás, a jó és rossz miértjeinek megítélése a kritikai gondolkodás fejlõdéséhez járul hozzá zenei eszközökkel. Zenei írás-olvasás A zenei írás-olvasás fejlesztése is cél a gimnáziumokban. A szolmizációs és ABC-s hangnevek ismerete, kottaolvasás 3// 3b-ig, a bonyolult ritmusképletek értelmezése és a dallam és ritmus lejegyzése a cél. Ezek gyakoroltatása eljuttatja a tanulót a reprodukálás képességéhez. Zenehallgatás A zenehallgatás és a hangzó zene megfigyeltetése a zenei hallás fejlesztését szolgálja. A közös zenehallgatás lehetővé teszi a már meglévő zeneelméleti ismeretek elmélyítését, segít eligazodni a kottaképben, lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, és a zenei összetevők tudatosítását évfolyamban tovább fejlődik a diákok zenei ízlésrendszere és véleménynyilvánítási készsége, mivel a zeneirodalmi idézetek hallgatásával közelebb jutnak a különböző korok általános művészeti jellemzőihez, azok elhatárolódásaihoz és összefüggéseihez. A zenehallgatás területén a zene összetevõinek felismerése és értelmezése az elérendõ cél, mely egyrészt önálló munkára alapozva, dokumentumok gyûjtésével, másrészt kisebb mûhelymunkát igénylõ elemzésekkel érhetõ el. Lehetõséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhetõ stílusjegyek felismerésére, a társmûvészetekkel, a felfedezhetõ hasonlóságokkal való összevetésre, a többször meghallgatott zenemûvek mûfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A diákoknak tudniuk kell bizonyos részfeladatok önálló feldolgozását, kotta, szakkönyv, hangzó anyag, CD felhasználásával és az Internet segítségével. Kísérjék figyelemmel lakóhelyük kulturális programjait, zenei hangversenyeit, operaelőadásait, és ezeken rendszeresen vegyenek részt. Az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Pl.: zenei vetélkedők szervezése a Zenei Világnap alkalmából, iskolai és városi rendezvényeken az énekkar és kisebb zenekarok részvétele, a népzenei hagyományok megőrzése stb. 4

4 Kollektív művészeti tevékenység A kollektív művészi munka színterei: az énekkar, zenekar, kamaraegyüttesek, néptánc együttesek bővítik az önkifejezés eszköztárát, és fejlesztik az előadói készségeket. Jelenti továbbá az önazonosság, a nemzeti és az európai kultúrával való azonosság képességét, amelyhez a közös zenei tevékenységben megélt, létrehozott érzelmi, motiváló hatásával mindegyik zenei tevékenység jelentõsen hozzájárulhat. Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rátalálás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját mûveltségterületen belüli megújulás a Mûvészetek mûveltségi terület többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatásban történjen. Ez lehetõséget teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önmûvelõdésre, az ismeretbõvítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe. Nevelőmunkát segítő eszközök: Ötvonalas tábla Szemléltető eszközök: Táblázatok Hi-fi berendezés Cd Zongora Ritmushangszerek: triangulum Csörgődob Kisdob Furulya Szekrény Tankönyv Hangjegyfüzet 1 db/tanterem 5 db/tanterem 1 db. 30 db. 1 db. 2 db. 1 db. 1 db. 3 db. 1 db. 1 db/fő 1 db/fő 5

5 9. évfolyam Évi óraszám: 37 Tananyag Fejlesztési követelmények Minimum követelmények (kompetenciák, képességek) Éneklés Népdalok a magyar népdal Önálló népdaltanulás kottakép Néhány magyar népdal és minden műfajából (népbal- alapján. tanult műzenei szemelvény lada, sirató, katonadal, be- Autentikus előadásra való törek- éneklése emlékezetből. tyárnóta, ivónóta, párosító, vés a magyar népdal világában Kotta alapján zenei részlelakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes és esetleg hangszeres tek szolmizálása és Abc-s Énekes anyag a magyar közreműködés csoportos zenei hanggal való éneklése. zenetörténetből a XVIII. előadásban Néhány kánon és többszószázad végéig (történeti Többszólamú művek éneklése lamú mű csoportos énekléénekek, virágénekek) Csoportos és egyéni éneklés se Középkori dallamok (gre- hangszerkísérettel a tanult zenegorián ének, trubadúr dal) történeti korokból Reneszánsz énekes művek Zenei karakterek, stílusjegyek (motetta, madrigál) kifejezése vezénylés alapján. Barokk zeneművek, énekes szemelvények, klasszikus dalok, zeneművek. Zeneirodalom- és hallgatás Népzenei felvételek a magyar A zene összetevőinek felismeré- A középkori, reneszánsz, népdal minden műfajából se, önálló értelmezése hangzó barokk és klasszikus zene- Magyar és európai zeneiro- zenei anyagok alapján történeti korszakok stílusjedalmi alkotások a XVIII.szá- Népzenei és műzenei alkotások gyeinek ismerete. Műfajok zad végéig ismertetése, korszak és stílus jel- felismerése hallás alapján. Reneszánsz és barokk énekes lemzése hangzó vagy írott népze- A magyar népzene stílusés hangszeres művek nei forrásanyagok alapján jegyeinek ismerete, kotta- A tanult zenetörténeti korok Zenetörténeti korszakok jellem- kép alapján való értelmejellemzői, műfajai, stílusje- zése hangzó és írott dokumentu- zése. gyei összevetve más művé- mok felhasználásával szeti ágakkal. Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd, oktatóanyagok használata. Improvizáció Dallammodellként az éne- Szekvencia készítése megadott Kvintváltó dallamok rögkelt és meghallgatott zenei alapmotívumra. Műzenei és nép- tönzése. Ritmus improvianyag tartalmai (dallam- dalperiódus rögtönzése megadott zálása könnyebb ritmusmotívumok, műzenei és dallamsorral, majd önállóan képletek alapján. népzenei periódusdalla- Ritmusképletek és ütemfajták mok). gyakoroltatása adott dallamhan- 6

6 gokkal. Zenei írás- olvasás Az énekes anyag és a zene- Hangnem megállapítása kotta- Dallamok szolmizáláhallgatás anyagának ritmi- kép elemzése alapján. sa 3// 3b-ig. kai és metrikai struktúrája, Dalok, zeneművek témáinak Adott dallamok transzdallamszerkezete, hangne- éneklése szolmizálva violin- ponálása. me, formája, kottaképi és kulcsban kottáról 3// 3b-ig. Violin és basszus kulcsban hangzásbeli sajátosságai Abc-s hangok ismerete basszus való zeneművek hangjainak Hangnemek 3// 3b-ig. kulcsban. Hármashangzatok olvasása abc-s és szolmizáfelismerése kottáról. Elemzési ciós hangokkal. feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben. Eredeti hangnemből más hangnembe való áthelyezés. Zenei ismeretek: Népzene Zeneelmélet Zeneirodalom Népdal, népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: citera, duda, cimbalom, tekerőlant, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem Kottaismeret: 3// 3b-s előjegyzés, szolmizációs hangok és ABCnevek Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor moduláció Hangzatismeret: dúr és moll hármashangzat elve. A T-S-D Funkciók elve Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato, da capo al fine, coda, solo, tutti, opus, numero A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének. Az európai zenetörténet műfajai: Egyházi: Gregorián, orgánum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passió, requiem. Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera, concerto, concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fúga, rondo, variáció, menüett, 7

7 szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio. Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus, triós forma, szonáta-forma Hangszerek: Hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, fuvola, oboa, klarinét, fagott, trombita, harsona, kürt, tuba, üstdob, nagydob, pergődob, cintányér, triangulum, xilofon, marimba, harangjáték, orgona, csembaló, zongora, lant, hárfa Zenetörténet A zenetörténet tanult korszakai: Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzők: Josquin, Lassus, Palestrina, Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, J.S.Bach, D. Scarlatti, J.Ch.Bach, C.Ph.E.Bach, Haydn, Mozart, Beethoven. A továbbhaladás feltételei Éneklés 15 új dallam népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek éneklése emlékezetből, az osztály énekes előadásában. Valamennyi tanult zenei műből részletek éneklése kottából szolmizálva és ABC-s névvel. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott művekben, részletekben. Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel Kvintváltó dallamok rögtönzése Zenei írás-olvasás Ismert dallamok utószolmizálása 3// 3b ismerete Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Dúr és moll karakter felismerése Elemzési feladatok (hangnem, forma, szerkesztésmód) 8

8 Tervezett zenei anyag 9. és 10. osztályban Népdalok A bolhási kertek alatt A mi házunk fölött A nagy bécsi kaszárnya A Vidróczki híres nyája Aj, sirass édesanyám Annyi bánat a szívemen Béreslegény Beteg asszony Duna parton van egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Hej, önkéntesen iratkoztam huszárnak Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg Jaj, jaj, jaj, jaj, kedves bátyám Katona vagyok én Kis kertembe szedik a virágot Körösfői kertek alatt Kőműves Kelemen Madárka, madárka Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen-Balassi ének a Kájoni-kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál-virágének a XVIII.századból Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Handel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Haydn: Szerenád Mozart: Oragna figa Mozart: Figaro házassága (válogatva) Beethoven: Örömóda Schubert: A pusztai rózsa, Hová?, A patak bölcsődala Schumann: A két gránátos Liszt: Magyar ünnepi dal Gaudeamus igitur Verdi: Szabadség-kettős (Don Carlos) Erkel: Keserű bordal, Hazám, hazám (Bánk bán) Puccini: Zümmögő kórus (Pillangókisasszony) 9

9 Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Orff: O, fortuna (Carmina Burana) Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Ut queant laxis Moniot d Arras: Nyári ének Fornsete: Nyárkánon Josquin: Ave vera virginitas Lassus: Zsoldos szerenád, Visszhang Palestrina: Jesu rex admirabilis Monteverdi: Era l anima mia, Ecco mormorar l onde Vivaldi: A négy évszak Bach: h-moll szvit, II. Brandenburgi verseny, c-moll preludium és fúga Handel: F-dúr szvit (Vízizene), Halleluja (Messiás) Haydn: Simon gazda áriája, Viharkórus (Évszakok) Haydn: C-dúr ( Kaiser ) vonósnégyes II. tétel, D-dúr szimfónia Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331.) Mozart: Requiem, Lacrimosa Mozart: Figaro házassága Beethoven: III. V. IX. szimfónia Schubert: h-moll (befejezetlen) szimfónia, Erlkönig Schumann: A két gránátos Chopin: f-moll etűd, polonézek, mazurkák Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, I. szimfónia Mendelssohn: Szentivánéji álom, e-moll hegedűverseny Csajkovszkij: h-moll patetikus szimfónia Liszt: Les Preludes, Esz-dúr zongoraverseny Verdi: Don Carlos, Aida, Nabucco Wagner: Trisztán és Izolda, Lohengrin Erkel: Hunyadi László, Bánk bán Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Dvorak: Újvilág szimfónia Puccini: Tosca, Pillangókisasszony Debussy: A tenger, Három nocturne, Trois chansons Ravel: Bolero Sztravinszkij: Tavaszi áldozat, Zsoltárszimfónia Berg: Hegedűverseny Kodály: Székelyfonó, Esti dal, Akik mindig elkésnek Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára), Ne menj el, Bartók: Cantata Profana, A kékszakállú herceg vára, Concerto Orff: Carmina Burana Bárdos: Széles a Duna Orbán Gy.: Ave maris stella Szokolay: Cantate Domino Kodály-Tillai: Bánat, Tillai: Dunántúli népdalok 10

10 10. évfolyam Évi óraszám: 37 Tananyag Fejlesztési követelmények Minimum követelmények (kompetenciák, képességek) Éneklés Régi, új, és vegyes stílusú Egyéni éneklés a magyar nép- Néhány népdal ismerete népdalok. Hazai nemzeti- zene hajlításokban gazdag emlékezetből minden stíségi és etnikai kisebbségek anyagából. lusban. 2-3 XIX. és XX. újabb dalai. Más népek Más népek dalainak csoportos századi műzenei szemelújabb dalai. XIX.századi éneklése eredeti nyelven. vény részletének éneklémagyar dalok. XX.századi Többszólamú művek éneklése. se emlékezetből. Bartók és zenei szemelvények Csoportos éneklés hangszerkí- Kodály kórusműveinek Énekelhető szemelvények sérettel. csoportos éneklése. Bartók Béla, Kodály Zenei karakterek kifejezése Dalok éneklése hangszer- Zoltán és tanítványaik önállóan. kísérettel. vokális zenéjéből. Ismertebb zeneművek könnyen megszólaltatható témáinak éneklése. Zeneirodalom- és hallgatás Népzenei felvételek, népdal- A XIX. és XX.század jellegze- A XIX. és XX.századi zene feldolgozások. tes meghatározó stílusjegyeinek megkülönböztetése stílusje- Művek, műrészletek a XIX. megismerése a zeneművek hall- gyek alapján hallás után. és XX.század kiemelkedő gatása során. Zenei jelenségek Az új zenei műfajok és zenei alkotásaiból. önálló elemzéséhez szükséges formák ismerete. A zene szórakoztató funkci- szempontok rögzítése és egyéni Mai zenei irányzatok ismeói a zenetörténetben, a XIX. ismerete. A romantika és a XX. rete. és XX.században. század új zenei műfajainak, A különböző zenei korsza- A szórakoztató zene napjai- formáinak, egyéb jellegzetes- kok összehasonlítása, átfoinkban, különféle zenei ségeinek megállapítása, elem- gó értelmezése. irányzatok. zése és összehasonlítása. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és a társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó cd, egyéb oktatóanyagok használata. Improvizáció Dallammodelként: Aszimmetrikus ütemformákban Aszimmetrikus ütemű rit- A XX.századi zene ritmus ritmus rögtönzése. A 12 fokúság musok rögtönzése megadott és dallammodellei. gyakorlása adott dallamra. dallamra. 11

11 Zenei írás- olvasás A XIX. és XX.századi zene Aszimmetrikus ütemű ritmus és Dallamok szolmizálása 4// énekelt és meghallgatott dallampéldák megszólaltatása 4b-ig. zenei példáinak anyaga. kottaképről. Könnyebb aszimet- Transzponálás adott hang- Hangnemek 4// 4b-ig. rikus ritmusok és egyszerű dal- nemekbe. Zenei kifejezések. lamok lejegyzése emlékezetből Néhány alapvető zenei ki- 4// 4b-ig. fejezés ismerete. Zenei ismeretek Zeneelmélet Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8. Poliritmia. Kromatika, egészhangúság, a-, bi- és politonalitás, dodekafónia. Modális hangsorok, szűkített és bővített hármashangzat elve. Hangszer Zeneirodalom Zenetörténet Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin. Népies műdal, magyar nóta, cigányzene. Dal, mazurka, keringő, polonéz, impromptu. Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia. Szimfonikus költemény, romantikus és nemzeti operák. Programzene, operett, musical, chanson. Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, jazz. A mai könnyűzene aktualitásai. Romantika, nemzeti romantika. A XX.századi zenei irányzatok: Impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia. Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, szerializmus, elektronikus zene, filmzene, rockopera, folk-pop, új jelenségek. Zeneszerzők XIX.század: Schubert, Schumann, Chopin, Mendelssohn, Brahms, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner, Dvorák, Puccini. Zeneszerzők XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, Strauss, Sztravinszkij, Orff, Honegger, Hacsaturján, Britten, Berg, Schönberg, Bartók, Kodály, Bárdos, Szokolay, Kocsár, Tillai. és más ma élő szerzők. Filmzene és könnyűzene: Lehár, Joplin, Bernstein, Beatles, Webber és a mai zene aktualitásai. 12

12 A továbbhaladás feltételei Éneklés 15 újabb népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg). Zenehallgatás A XIX. és XX.század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során. A Zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. Improvizáció Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel. Zenei írás- olvasás Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, és lejegyzése emlékezetből 4// 4b-ig. Ajánlott szempontok a tanulók értékeléséhez Az ellenõrzés, értékelés, mérés célja elsõdlegesen a tanulók, fejlõdésének megállapítása. Törekedni kell az ellenõrzés során élményorientált módszerek alkalmazására. Az alapkövetelmények a késõbbi években az önmûvelés, az általános mûveltségi tájékozódás, valamint a helyes zenei értékrend kialakulásának alapjául szolgál. Fontos feladat a folyamatértékelés, mely a fokozatos fejlõdést az egyes részek utáni állapot rögzítését, a képesség, készségfejlesztés terén elért szintet rögzíti összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb idõszakokra esõ, tájékoztató, elõrejelzõ funkciójú mérése is javasolt. Az értékelés elsõsorban nem kimeneti tevékenység, nem a tételes, a lexikális vagy a mechanikus zenei írás- olvasási technikák köré csoportosítva kell meghatározni a feladatokat. A zeneszerzõk többször fölhangzó mûvei jellegzetességei alapján stíluskorszakokba sorolása, a hallott hangszíneket hangszerekhez, hangszer együttesekhez társítása kiemelt követelmény. Cél, hogy fel tudja idézni kedvelt alkalomhoz, hangulathoz illõ dallamokat (népdalt, kánont, egyházi éneket, egy-egy szép témát) emlékezetbõl, esetleg több versszakkal is fölidézni. Az értékelés megtervezésénél fontos tisztázni az értékelés formáit: tanári megfigyelés, tanulói társ-, illetve önértékelés, a tevékenység, a produkció minõségének minõsítése, az írásbeli tesztek, feladatok értékelése, a szóbeli feleletek, válaszok értékelése, kategorizálás osztályzattal, illetve szöveges értékelés. Kapjanak megfelelõ hangsúlyt a készség-, képesség fejlõdéséhez szükséges értékelési módszerek, eljárások, a hiányosságok feltárását és a fejlõdési utakat kijelölõ összegzõ értékelési tevékenységek is. A fejlesztõ értékelés elsõdleges célja a pozitív megerõsítés, a pozitív elemek kiemelése 13

13 A zenei olvasás-írás területérõl tanultak csak nagyon kis mértékben használhatók föl az értékelés alapjául. Az elsajátított ismeretek, követelmények alkalmazását más, az általános gyakorlattól eltérõ módon lehet úgy értékelni, hogy az a folyamatra is motiváló hatású legyen. A reális elvárásokra épülõ követelmények fölállításával a helyes önértékelést is segítõ gyakorlatot kell alkalmazni. Értékelni kell az órai tevékenységet, az erõfeszítést, a hozzáállást, az együttmûködést, a kommunikáció minõségét, az egyéni elõrehaladást. A tudás értékelésének alapjául szolgáló feladatok többnyire egy-egy nagyobb résztémához kapcsolódjon. Kiselõadás, éneklés, alkotó tevékenység, elõadás, könyvtári munka, csoportos témafeldolgozás összefoglalás, önállóan összeállított beszámoló készítése is kapjon hangsúlyt a tanuló értékelése során. A kollektív teljesítményt is értékelni kell, különösen a kórusban, kamaraegyüttesben nyújtott teljesítmény esetében. Az ellenõrzés, értékelés, mérés célja elsõdlegesen a tanulók, fejlõdésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenõrzési, értékelési és mérési rendszerét elsõsorban az érettségi követelmények határozzák meg. 14