ÉNEK-ZENE évfolyam. Célok és feladatok
|
|
- Viktória Elvira Hegedüs
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÉNEK-ZENE évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A középiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Cél, hogy az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, a zenei ízlés formálása, a kritikai képesség fejlesztése, a nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a nemzeti hagyományok megismerése, a lakóhely hagyományainak megismerése. Tanulják meg a Bányász Himnuszt, ismerjenek meg néhány bányász-dalt, emlékezve Tatabánya bányászmúltjára. A zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése, a nyitottság kialakítása az új befogadására. Az érzelmiértelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségi területekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs alkalmakat is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan is kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni és védeni, érvekkel alátámasztani. Ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban szükséges, hogy az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, használható műveltséggé szintetizálódjanak. A tantárgy keretében a környezeti nevelés alábbi szempontjait igyekszünk megvalósítani. A diákok ismerjék a természet zenei ábrázolásának módjait; a táj, a természet fontossága, megjelenése, jelentése a népdalokban; a zene közösségerősítő, közösségteremtő erejét; a népdalokban megjelenő természeti szimbólumokat, értsék azokat és lássák kapcsolódásukat az egyetemes (európai vagy keleti) szimbólumokhoz; a zajszennyezés fogalmát, a folytonos, túl hangos monoton zene veszélyeit és a csend jelentőségét. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének a megfelelő fejlesztését. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. 1
2 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések, azok hangnemi, formai vonatkozásainak ismeretét és megfelelő önismeret alapján a saját mondanivaló közvetítésére az azokkal való bánni tudást jeleni. A zenei írás lényegét tekintve természetes kommunikáción, nem csupán a technikai gyakorlást szolgálhatja, hanem a zenei anyag iránti érdeklődésre alapozva annak megszólaltatásában is képes belsőleg motiválni a tanulókat. A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs képesség megléte és fejlesztése is. Idegen nyelvi kommunikáció Meg kell ismerni a tanulókkal az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket. Az idegen szakkifejezések, használata, értelmezése kapjon megkülönböztetett figyelmet. A műdalok, európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történő megszólaltatására igény szerint lehetőséget kell adni. A műdalok és más népek dalainak alkalmasint eredeti nyelven történő éneklésével, hallgatásával egyrészt kitágul a tanuló látóköre, másrészt elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű befogadását. Digitális kompetencia Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az énektanítási folyamatban. Fontos feladat lehet az eredményes fejlesztő munkához az internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése. Elsősorban az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer- videó vagy zenetörténeti CD-ROM használata kiemelkedően fontos feladat. A hatékony, önálló tanulás A tanulók erre vonatkozó, családból hozott zenei tapasztalatai a hallás utáni daltanítás esetében legalábbis adekvátak lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásával. Szociális és állampolgári kompetencia Az ének tanítás különösen sokat tehet abban, hogy érzelmi motiváló hatásával hozzájáruljon az önkifejezést mindenki számára egyaránt lehetővé tevő saját énekhang és az ún. zenei anyanyelv használatához. Az éneklés révén, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának jellemzőit is megélhetik a tanulók, megtalálva az összekötő általános emberi érzéseket. Ezzel megtanulják becsülni a hazai értékeket, de tisztelni és szeretni más kultúrák értékeit is. Az európai kultúra kimagasló szellemi értékeivel való aktív énekes tevékenység, kiemelten a kórusmuzsikálás az európai azonosságtudat természetes, érzelmileg motivált alakulását vonja maga után. Mindez sokat segíthet a formálisan is teljesíthető nevelési feladat megvalósításában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az ének-zene tantárgy egyik legfontosabb feladata, a felnőtt élet egészére kiható önálló esztétikai értékítélet kialakítása. A népdalanyag szövegtartalmával, a benne kifejezett erkölcsi, érzelmi tartalmakkal, más népek dalaira vonatkozó ismeretekkel, a meghallgatott zeneművekkel lehetőséget ad a megalapozott véleményformálásra a feldolgozás során. 2
3 Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép és önismeret Az iskolai nevelőmunkának a személyiségfejlesztés kiemelt feladata, melyet az énkép, az önismeret alakításával a dalanyag, a tevékenység, a tanítás segítségével célként szem előtt kell tartania. A szép, a kifejező egyéni és csoportos éneklés az önálló megszólalás természetes velejárójaként az önkontroll lehetőségét biztosítja. A jellegzetes életkori sajátosságokból adódóan a mutáló hanggal nem szívesen énekelőket segíteni kell abban, hogy saját énképüket megerősítsék. Fel kell ismertetni velük, hogy életkorukból adódó problémájuk természetes. Hon- és népismeret Az azonosságtudat pedagógiai jelentősége az uniós csatlakozás során különösen megnőtt. El kell érni annak a képességnek a kifejlesztését a tanulókban, amellyel a kulturális különbségekből is tudjanak közös nemzeti értéket kovácsolni. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Az audiovizuális eszközök segítségével lehetőség adódik a kontinensek zenékhez kapcsolódó zenei anyagok, népszokások eredeti környezetükben történő bemutatására. Ezzel lehetővé válik az ismert hazai szokásoknak és távoli népek szokásainak egybevetése, a kulturális azonosságtudat alakítása a zene segítségével. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Fontos kialakítandó feladat az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítása. A csoportos többszólamú éneklés, valamint a kórushangzás lehetőségének megismerésével osztályközösségben, tanári és hangszeres segítséggel kifejlődik az együttműködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége. Környezettudatosságra nevelés Az ének, a zeneművek, dalok segítségével a természet szeretete, értékként tisztelete és védelme kiváltható illetve feldolgozásuk közben az erre való tudatos odafigyeltetéssel megvalósítható A tanulás tanítása A szép, a kifejező egyéni és csoportos éneklési készség fejlesztésével, a stílushű előadásmód gyakorlásával és a zenehallgatás során átélt élményeken keresztül meggyőződhet a tanuló arról, hogy személyisége formálásának egyik legörömtelibb eszköze a művészetekkel való aktív, befogadói találkozás. Testi és lelki egészség A művészi értékre alapozott pedagógia segítséget ad ahhoz, hogy gyönyörűség legyen a tanuló számára az ének, a zene, és hozzájáruljon a mentális egészség alakításához. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fejlesztéséhez az érdeklődés felkeltésére, természetes kíváncsiság mozgósító fenntartására, sikerélményre, egyéni és közösségi zenei, művészeti élmények biztosítására van szükség. A tanulás-tanítás tervezésének és szervezésének fenti rendszerekben való átgondolása garanciát jelenthet nem csupán az ének-zene, hanem a többi, különböző területen folyó iskolai munka azonos irányba, a kompetenciák fejlesztésének irányába történő végzésére. 3
4 Fejlesztési követelmények 1. Zenei alkotóképesség Interpretáció Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel a művészi önkifejezés szintjére emelhető. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már eddig megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek összefüggések belsővé válása segíti elő a zenei, művészi tevékenységben az alkotás mozzanatát. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget az életre szóló tanulást is befolyásoló adalék lehet az önismerethez. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás pedig az önbizalmat erősíti, elősegíti a problémamegoldó gondolkodás (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. A saját és mások rögtönzéseire való önreflexió, illetve reflektálás, a jó és rossz miértjeinek megítélése a kritikai gondolkodás fejlődéséhez járul hozzá zenei eszközökkel. 2. Megismerő és befogadóképesség Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél, mely egyrészt önálló munkára alapozva, dokumentumok gyűjtésével, másrészt kisebb műhelymunkát igénylő elemzésekkel érhető el. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre, a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére Zenei hallás és kottaismeret A gimnáziumban a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei 4
5 Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, a zenei élményszerzéshez eszközként szüksége van a tanulóknak. Rendkívül fontos, hogy ezek a tevékenységek is mindenkor az énekelt vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük abból történjen Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc-együttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. Jelenti továbbá az önazonosság, a nemzeti és az európai kultúrával való azonosság képességét, amelyhez a közös zenei tevékenységben megélt, létrehozott érzelmi, motiváló hatásával mindegyik zenei tevékenység jelentősen hozzájárulhat. Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rátalálás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját műveltségterületen belüli megújulás a Művészetek műveltségi terület többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatásban történjen. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önművelődésre, az ismeretbővítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe. Fejlesztési követelmények továbbá Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás- olvasás A gimnáziumban a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési 5
6 készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. 6
7 9. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységek Éneklés 10 óra Önálló népdaltanulás kottakép alapján Autentikus előadásra való törekvés (különösen a magyar népdal világában) Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel a tanult zenetörténeti korból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján Zenehallgatás 8 óra A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd-, egyéb oktatóanyagok használata Improvizáció 2 óra Szekvencia készítése megadott alapmotívumra. Műzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan Zenei olvasás-írás 3 óra Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 3#-3b-ig. Abc-s hangok azonosítása f-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában) Hármashangzatok felismerése kottáról Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult Tartalmak Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz énekes művek Barokk zeneművek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zeneművek témái Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok) Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai 7
8 hangnemekben Zenei ismeretek Népzene 3 óra Zeneelmélet 3 óra Zeneirodalmi 4 óra Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem Kottaismeret: 3# 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hármashangzat elve. A T-S-D funkciók elve Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet műfajai: Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa Zenetörténet 4 óra A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzők: Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J.S. Bach, Händel A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetből. 8
9 Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben Kvintváltó dallamok rögtönzése. Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz Zenei olvasás-írás Ismert dallamok utószolmizálása 3 # 3b ismerete Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása tanult zenemű kottaképe alapján. Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Dúr és moll karakter felismerése 9
10 10. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységek Éneklés 10 óra Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is Zenehallgatás 9 óra A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata Improvizáció 2 óra Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése. Zenei olvasás írás 2 óra Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 3 #-3b-ig Tartalmak Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX. századi magyar dalok XX. századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus és dallam-) modellek A XIX. és XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga 10
11 Zenei ismeretek Zeneelmélet 2 óra Hangszer 1 óra Zeneirodalom 3 óra Zenetörténet 8 óra Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Poliritmia Kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon Népies műdal, magyar nóta, cigány zene; Dal, mazurka, keringő, polonéz; Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia; Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; Balett, operett, musical, chanson; Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. Aktualitások a könnyűzenéből Romantika, nemzeti romantika; XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek Zeneszerzők XIX.sz.ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzők XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski XX.század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők A dzsessz: free és cool dzsessz Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg) Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása Improvizáció Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel. Zenei olvasás- írás Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, valamint lejegyzése emlékezetből 3#-3b-ig. 11
12 Javasolt zenei anyag Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen Balassi ének a Kájoni-kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása Kovács Ferenc énekeskönyvéből Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Schumann: A két gránátos (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: egy preludium és fúga (a Wohltemperiertes Klavier egyik kötetéből) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr ( Kaiser ) vonósnégyes II. tétel (Op. 76. No. 3) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia 12
13 Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel Beethoven valamely versenymű Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Schumann: A két gránátos Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Bernstein: West Side Story 13
Az ének-zene tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10. é Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Az ének-zene tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004.
ÉNEK-ZENE. 10-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
ÉNEK-ZENE 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe
ÉNEK-ZENE. 5 8. évfolyam
ÉNEK-ZENE 5 8. évfolyam Célok és feladatok A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez fontos a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra
A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló
ÉNEK-ZENE A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, az igényes zene bemutatása és megszerettetése, kulcsot adva a tanulóknak az éneklésen, zenélésen keresztül történő
TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM:
TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 74 Óraszám Óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák Kapcsolódások 1. Év eleji ismétlés Szabadon válogatva Éneklési készség fejlesztése Népzenegyűjtés
ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga részei Írásbeli vizsga: 120 perc I Zenefelismerés 20 perc II. Zenetörténeti szövegalkotás, Általános zenei alapismeretek, Dallamátírás. 100 perc
TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYA RÉSZÉRE. Óraszám: 37/év 1/hét
TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYA RÉSZÉRE Óraszám: 37/év 1/hét Témakör Óraszám Zenei reprodukció I. Éneklés 17 óra Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó),
Osztályozó vizsga anyaga
Osztályozó vizsga anyaga Ének-zene 9-10. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló
9. évfolyam. Ének-zene 9-10. évfolyam. ÉNEK-ZENE 9. évfolyam 10. évfolyam. Heti óraszám 1 1. Éves óraszám 36 36. Zenei reprodukció Éneklés 14
Ének-zene 9-10. évfolyam ÉNEK-ZENE 9. évfolyam 10. évfolyam Heti óraszám 1 1 Éves óraszám 36 36 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés 14 Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan
ÉNEK-ZENE. 9-10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
ÉNEK-ZENE ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban, hgoy egyéni képességeik,
Helyi tanterv az alapfokú
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Helyi tanterv az alapfokú
Tiszta intonáció. Játék Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal) Metrumérzék. Ritmusértékek. Kodály Zoltán: Mátrai képek vonatkozó egysége
TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 37 Óraszám Óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák Kapcsolódások 1. Év eleji ismétlés Szabadon válogatva Éneklési készség fejlesztése Népzenegyűjtés
Ének-zene. 1-2. évfolyam
Ének-zene 1-2. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel
TÁMOP-3.4.3/08/2-2009-0005 ZSENI-ÁLIS-a zalai tehetségekért EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV ANYANYELVI FEJLESZTÉSI PROGRAM
TÁMOP-3.4.3/08/2-2009-0005 ZSENI-ÁLIS-a zalai tehetségekért EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV ANYANYELVI FEJLESZTÉSI PROGRAM A tevékenység neve, címe: Anyanyelvi kultúra fejlesztése 4. osztályos tehetségígéreteknél
Helyi Tanterv Ének-zene 11.osztály
Helyi Tanterv Ének-zene 11.osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Zenei reprodukció Éneklés Korábbi években megszerzett kompetenciák, ismeretek, zenei élmények, népzenei és műzenei szemelvények
Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033
Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Ének - zene A nevelőtestület véleményezte:
ÉNEK-ZENE 1-8. ÉVFOLYAM
MŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGTERÜLET ÉNEK -ZENE 1-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás Az ének-zene tanterv az OM kerettantervének kiegészített
MI AZ A TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS?
MI AZ A TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS? Az egészséges táplálkozás alapjai a tápanyagok ismertetése és szerepe, a táplálkozási piramis ÉVFOLYAM: 1 2. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM:
ÉNEK-ZENE. 5-8. évfolyam. A változat
ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam A változat Célok Megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez.
ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam
ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag
Művészetek Ének-zene. 11. évfolyam
Művészetek Ének-zene A Művészetek - Ének-zene szabadon választható tantárgy belépési követelményei: Hallásvizsgálat: 10 nép- illetve műdal átélt, élményszerű tiszta előadása emlékezetből, a dalokat másmás
MILYEN A KIEGYENSÚLYOZOTT ÉTREND?
MILYEN A KIEGYENSÚLYOZOTT ÉTREND? Az egészséges táplálkozás alapjai a tápanyagok ismertetése és szerepe, a táplálkozási piramis ÉVFOLYAM: 3 6. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM:
ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam. Célok és feladatok
ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje
ÉNEK-ZENE. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
ÉNEK-ZENE Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás, a kulturális tudatosság és kifejezıkészség kompetenciáit, mint egyik kulcskompetenciát, figyelembe veszi a tanterv kialakításában, s feladatának
ÉNEK-ZENE TANTÁRGYI PROGRAM
Bessenyei György Gimnázium és Kollégium OM: 033648 Pedagógiai Program Helyi Tanterv ÉNEK-ZENE TANTÁRGYI PROGRAM Tantárgyi struktúra és óraszámok Heti óraszámok Képzések megnevezése 9/ 9. 10. 11. 12. Minden
ÉNEK-ZENE évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe
Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: Pedagógiai program
Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program Ének - zene A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe
Alapfokú Művészetoktatás - 2011
Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapfokú Művészetoktatás - 2011 Módosítva: 2012 Készítette: Szabó Károlyné 2012. 06. 26. Balatonkenese, 2012-06-26 1. Az intézmény
A GYAKORLATI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI
A GYAKORLATI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI FELVÉTELI GYAKORLATI VIZSGA- 2009 Mővészetközvetítési képzési terület, Vizuális kultúra képzési ág Környezetkultúra, képi ábrázolás, plasztikai
Ének-Zene. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Ének-Zene tantárgy 5-8. évfolyam 2013. ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene
2. Zenefelismerés és a részletekkel kapcsolatos kérdések
Ének-zene 2012/13 1. Zenetörténet 1.Népzene: - 20 magyar népdal, valamint két más nemzetiségű népdal előadása emlékezetből - A régi és az új stílusú népdalok jellemzőnek ismerete - A népdalelemzés szempontjai:
Ének-zene. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű drámai képzés tanterve
Óratervi táblázat: Ének-zene Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű drámai képzés tanterve Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 1 1 1 - - Éves óraszám 37 37 37 - - Célok és feladatok A gimnáziumi
ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2007. május 15. 14:00 I. ZENEFELISMERÉS. Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 15. 14:00 I. ZENEFELISMERÉS Az írásbeli vizsga időtartama: 0 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Ének-zene. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve
Ének-zene Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám - 1 1 - -
ÉNEK-ZENE 4 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE
Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,
SZEREPEK ÉS MAGATARTÁSMINTÁK. A modul helye a tananyagban
SZEREPEK ÉS MAGATARTÁSMINTÁK MODUL A modul helye a tananyagban A 7. évfolyam szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú programcsomagjának 1. fejezete a Kisfiúk és nagyfiúk. Ennek egyik modulja a Szerepek
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 I. Zenefelismerés Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
A vizsgafeladat ismertetése: Előre meghatározott tételsor alapján előadott szóbeli felelet.
A vizsgafeladat ismertetése: Előre meghatározott tételsor alapján előadott szóbeli felelet. A tételekhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A feladatsor első részében található 1-20-ig
AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli Emelt szinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli Az ének-zene érettségi vizsga célja
A tankönyvben található zenei szemelvények, gyakorlatok alkalmasak a kerettanterv által biztosított 10%-os szabad órakeret kitöltésére is.
Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. 2. sz. melléklet 2.2.12. A) változatához Ének-zene az általános iskolák 5-8. évfolyama számára Kerettantervi megfelelés Jelen helyi
HELYI TANTERV Ének-zene
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV Ének-zene 2007. Készítette: T ÓTH M ÁRIA Évfolyam: 9-11. évfolyam Óraszám évfolyamonként: heti 1 összesen 37 Évfolyam: 12-13. évfolyam Választható tantárgyi modulként
Albertné Balogh Márta. TANMENET Albertné Balogh Márta: HARMADIK DALOSKÖNYVEM 3. című tankönyvhöz ének-zene tantárgyban
Albertné Balogh Márta TANMENET Albertné Balogh Márta: HARMADIK DALOSKÖNYVEM 3. című tankönyvhöz ének-zene tantárgyban Kedves Kollégák! A Harmadik daloskönyv a 2015 2016-es tanévre már megújult formában
ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV. 9-10. évfolyam
ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV 9-10. évfolyam A szabályozás szerint a gimnázium 9 10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a 11 12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene,
AZ ÚJ SZEMLÉLETŰ FIZIKATANÍTÁS, A FIZIKA A KERETTANTERV AZ OFI KÍSÉRLETI TANKÖNYVEI
AZ ÚJ SZEMLÉLETŰ FIZIKATANÍTÁS, A FIZIKA A KERETTANTERV AZ OFI KÍSÉRLETI TANKÖNYVEI ÁDÁM PÉTER, EGRI SÁNDOR, ELBLINGER FERENC, HONYEK GYULA, HORÁNYI GÁBOR, SIMON PÉTER 59. ORSZÁGOS FIZIKATANÁRI ANKÉT ÉS
VÁLTOZÁSOK ÉS EREDMÉNYESSÉG: A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA BEVEZETÉSÉNEK INTÉZMÉNYI TAPASZTALATAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 EREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP 3.1.1. / 4.2.1.) VÁLTOZÁSOK ÉS EREDMÉNYESSÉG: A DÉLUTÁNIG TARTÓ
Fejlesztési feladatok Tájékozódás a zene eredetétől a reneszánsz végéig (korai barokk kezdetéig).
ZENETÖRTÉNET ZENEIRODALOM A zenetörténet zeneirodalom tanításának a célja, hogy a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további önművelésre, valamint
Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2014. TANULÁSMÓDSZERTAN. 1-4. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben elsősorban az
tematikus képek segítségével, Munkafüzet 4. old.: A tanult dal ritmusának lejegyzése, kettes ütembe rendezése A fél-, negyed- és nyolcadszünet
Évi óraszám: 37 óra Óra Dalanyag Zeneelméleti ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, 1., négyes ütem A tanult dalok felismerése A tankönyv ábrái és képei Járok egyedül ritmusról, betűkottáról Népi mesterségek
9. évfolyam. Éves óraszám 36 óra. Zenei reprodukció Éneklés
9. évfolyam Éves óraszám 36 óra Tematikai egység/ Zenei reprodukció Éneklés 14 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési A felső tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során
Táblagépes alkalmazások a gyógypedagógiai gyakorlatban súlyosan-halmozottan sérült gyermekek körében
Táblagépes alkalmazások a gyógypedagógiai gyakorlatban súlyosan-halmozottan sérült gyermekek körében Aknai Dóra Orsolya IKT MasterMinds Kutatócsoport doraorsolya@gmail.com IKT eszközök alkalmazása a gyógypedagógiában
MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)
MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) CÉLOK ÉS FELADATOK Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1 4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás
ÉNEK ZENE 5-8. évfolyam
ÉNEK ZENE 5-8. évfolyam A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület, 5-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja.
a zene iránti elkötelezettséggel. Előképző évfolyamok 1. évfolyam
SZOLFÉZS KÖTELEZŐ A szolfézsnak, mint kötelező tantárgynak két előképző és négy alapfokú évfolyama van, követelményei megegyeznek a szolfézs tantárgy azonos évfolyamainak követelményeivel. Az előképző
Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
ÉNEK-ZENE évfolyam
Gimnázium ÉNEK-ZENE 9 11. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje
ÉNEK-ZENE. 5-8. évfolyam
ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete (2.2.12.1. A változat) alapján. Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és
Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola 028327. Különös közzétételi lista
Kétegyházi Márki Sándor Általános 028327 Különös közzétételi lista 2015/2016 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Szak Szakvizsga
2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve. az 1-4. évfolyamra
2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve az 1-4. évfolyamra 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Kötelező minimális óraszám/hét 2 2 2 2 Szabadon tervezhető óraszám/hét - - - - Rendelkezésre álló órakeret/hét
Ének-zene 5-8. évfolyam
Ének-zene 5-8. évfolyam ÉNEK-ZENE 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8 évfolyam Heti óraszám 1 1 1 1 Éves óraszám 36 36 36 36 5. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam
Óravázlat. A szakmai karrierépítés feltételei és lehetőségei. Milyen vagyok én? Én és te. heterogén csoportmunka
Óravázlat Tantárgy: Téma: Résztémák: osztályfőnöki A szakmai karrierépítés feltételei és lehetőségei Önismeret Milyen vagyok én? Én és te Időigény: Munkaforma: 1 óra frontális osztálymunka heterogén csoportmunka
- 1 - Szent-Györgyi Albert Általános Iskola. TÁMOP-3.1.4/08/2/2008-0031 Munkaterv
- 1 - Szent-Györgyi Albert Általános Iskola TÁMOP-3.1.4/08/2/2008-0031 Munkaterv - 2 - Célhoz rendelt feladatok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív
ÉNEK-ZENE helyi tanterv a nyolcévfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamon tanulók számára A változat
ÉNEK-ZENE helyi tanterv a nyolcévfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamon tanulók számára A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint
Nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályok (10. és 11. évfolyam), 4 éves képzésű osztályok. (9.és 10. évfolyam) Helyi tanterv.
KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályok (10. és 11. évfolyam), és 4 éves képzésű osztályok (9.és 10. évfolyam) Helyi tanterv
ÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
ÉNEK-ZENE 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE
Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
Fejlesztı neve: LÉNÁRT ANETT. Tanóra / modul címe: CÉGES REKLÁMBANNER KÉSZÍTÉSE PROJEKTMÓDSZERREL
Fejlesztı neve: LÉNÁRT ANETT Tanóra / modul címe: CÉGES REKLÁMBANNER KÉSZÍTÉSE PROJEKTMÓDSZERREL 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: Az órán
ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Ének-zene középszint 1011 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. ÖSSZETEVŐ ZENEFELISMERÉS A feladatsor
proability projekt Tananyagfejlesztés Toarniczky Andrea, PhD Primecz Henriett PhD Csillag Sára PhD
proability projekt Tananyagfejlesztés Toarniczky Andrea, PhD Primecz Henriett PhD Csillag Sára PhD Kiinduló problémakör Az integrációt gátló tényezők Gyakorlati akadályok (Könczei és tsai 2002) (1) a megfelelő
Vizuális- és környezetkultúra tanári szak mesterképzés A VIZUÁLIS- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA TANÁR SZAK BEMUTATÁSA UTOLJÁRA INDÍTVA 2016. 09.01.
kultúra szak mesterképzés A VIZUÁLIS- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA TANÁR SZAK BEMUTATÁSA UTOLJÁRA INDÍTVA 2016. 09.01. Célkitűzések: A képzés célja a Képi ábrázolás alapképzésben (Ba) vagy más, a szaktel kompatibilis
ÉNEK-ZENE. A zenei nevelés legfőbb törekvései:
ÉNEK-ZENE Az ének zene tantárgy keretében folytatott zenei nevelés az iskola képzési szerkezetében három különböző struktúra szerint valósul meg. A szakközépiskolai és a gimnáziumi tanterv összeállítása
Kritikai érték fejlesztése
TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészeti Iskola (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI
MILYEN A HELYES TESTTARTÁS?
MILYEN A HELYES TESTTARTÁS? A biomechanikailag helyes testtartás, tartáskorrekció ÉVFOLYAM: 7 8. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 7-8. AZ ÓRA TÉMÁJA: A biomechanikailag
I. Országgyűlés Nemzeti Választási Iroda
I. Országgyűlés Nemzeti Választási Iroda I. A célok meghatározása, felsorolása A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 76. -a alapján a Nemzeti Választási Iroda folyamatosan
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. május 21. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 201. május 21. 14:00 I. Zenefelismerés Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Ének-zene
TARTALOM JEGYZÉK. Zongora 2. Hegedű 14. Furulya 21. Fagott 25. Fuvola 38. Oboa 49. Klarinét 57. Trombita 66. Kürt 72. Tenor- bariton-harsona 81
TARTALOM JEGYZÉK Zongora 2 Hegedű 14 Furulya 21 Fagott 25 Fuvola 38 Oboa 49 Klarinét 57 Trombita 66 Kürt 72 Tenor- bariton-harsona 81 Tuba 99 Citera 116 Népi hegedű 126 Népi ének 131 Szolfézs - kötelező
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi-számviteli informatika 2. tanulmányokhoz
IV. évfolyam Pénzügy és Számvitel Szak/Minden szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pénzügyi-számviteli informatika 2. tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pénzügyi-számviteli
A vizuális képességek rendszere
A vizuális képességek rendszere Vizuális nevelés tantárgypedagógia Sándor Zsuzsa (animációk nélküli változat a 6-7 éves kisgyerek megdöbbentően jó megfigyelő és emlékező; karakteresen és érzelmi töltettel
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Prezentáció és íráskészségfejlesztés. tanulmányokhoz
I. évfolyam GM és PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Prezentáció és íráskészségfejlesztés tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Prezentáció és íráskészség
A környezettan tantárgy intelligencia fejlesztő lehetőségei
A környezettan tantárgy intelligencia fejlesztő lehetőségei Készítette: Pék Krisztina biológia környezettan szak Belső konzulens: Dr. Schróth Ágnes Külső konzulens: Dr. Széphalmi Ágnes A szakdolgozatom
1 4. évfolyam. 1. évfolyam
1 4. évfolyam A zenei nevelés általános és legfőbb ja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a NATban meghatározott
SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Zenepedagógia
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Zenepedagógia Zenetörténet A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése (heti óraszám)
EPER E-KATA integráció
EPER E-KATA integráció 1. Összhang a Hivatalban A hivatalban használt szoftverek összekapcsolása, integrálása révén az egyes osztályok, nyilvántartások között egyezőség jön létre. Mit is jelent az integráció?
AZ ÖNÉRTÉKELÉS SZEREPE ÉS FOLYAMATA AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSBEN M&S Consulting Kft.
AZ ÖNÉRTÉKELÉS SZEREPE ÉS FOLYAMATA AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSBEN INNOVATÍV MINŐSÉGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN (1.) EFQM Szakképzési Modell adaptáció 1995-1999 COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési
Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola
Nyolc osztályos gimnázium 5. évfolyam Hulla szilva Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Ősi és új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően.
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fenntarthatósághoz kötődő tevékenységei. Dr. Pompor Zoltán mb. főigazgató-helyettes
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fenntarthatósághoz kötődő tevékenységei Dr. Pompor Zoltán mb. főigazgató-helyettes Tartalmi szabályozók (Nat, kerettanterv) Tartalomfejlesztés (papíralapú, digitális)
Tánc és mozgás - Helyi tanterv 2015/2016
Célok és feladatok A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát.
MIÉRT FONTOS A HELYES TESTTARTÁS?
MIÉRT FONTOS A HELYES TESTTARTÁS? A biomechanikailag helyes testtartás, tartáskorrekció ÉVFOLYAM: 3 6. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 3-6. AZ ÓRA TÉMÁJA: A biomechanikailag
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Ének-zene
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu ÉNEK-ZENE Az ének-zene
Helyi tanterv. A változat. Összeállította: Bagarusné Szabó Katalin Király Katalin alapján
Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet 5.2.16.1 (A) változatához Ének-zene a nyolcosztályos gimnáziumok 5 8. évfolyama számára A változat Összeállította:
Festetics Kristóf ÁMK Pókaszepetk Óvoda iskola átmenet segítő mikro-csoport
Festetics Kristóf ÁMK Pókaszepetk Óvoda iskola átmenet segítő mikro-csoport Tagjai: Célok: Szocializációs különbségek csökkentése Óvoda és iskola nevelési stratégiájának, módszertanának egymáshoz való
Két tanítási nyelvű 1-4. évf. Ének-zene. 1. évfolyam. 1. évfolyam 2 72. 1. A tematikai egységek áttekintő táblázata
1. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 1. évfolyam 2 72 1. ek áttekintő táblázata címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó),
A vizsgafeladat ismertetése: Valamely zenetörténeti kor vagy zeneszerző munkásságának rövid ismertetése, összefoglalása
A vizsgafeladat ismertetése: Valamely zenetörténeti kor vagy zeneszerző munkásságának rövid ismertetése, összefoglalása A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni,
IKT FEJLESZTŐ MŰHELY KONTAKTUS Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központ
Óratervezet: Kémia 7. osztály Témakör: Kémiai kötések Óra anyaga: Molekulák építése, térbeli modellezése Eszközök:, aktív tábla, projektor, számítógépek A tanóra részei Tanári tevékenység Tanulói tevékenység
Albert József : Környezetszociológia
2 Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem
H E L Y I T A NTERV ÉNEK-ZENE. 5.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE
H E L Y I T A NTERV ÉNEK-ZENE 5.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Bilikné Niczinger Éva Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola
1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA
ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 3. sz. melléklet A NAPSZAK INTEGRÁLT INTÉZMÉNY 2007. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A 193/2003. (XI. 26.) KORMÁNYRENDELET 31. ALAPJÁN 1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT
Az informatika oktatás téveszméi
Az informatika oktatás Az informatika definíciója Definíció-1: az informatika az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával, feldolgozásával foglalkozó tudomány. Definíció-2: informatika =
ÉNEK-ZENE. 7 10. évfolyam. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
ÉNEK-ZENE 7 10. évfolyam 7 8. évfolyam Célok és feladatok A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra