PEDAGÓGIAI PROGRAM. Csenger Riskó Ignác Óvoda Pedagógiai Programja. Intézményvezető: Katona Gyuláné. Intézmény OM - azonosítója:

Átírás

1 Csenger Riskó Ignác Óvoda Pedagógiai Programja PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: Legitimációs eljárás Intézményvezető: Katona Gyuláné 245-1/2015. határozatszámon elfogadta: Szécsiné Váczi Mónika nevelőtestület nevében Béres Károlyné alkalmazotti közösség nevében /2015. határozatszámon jóváhagyta: intézményvezető aláírás Véleménynyilvánítók:.. Kaposvári Tünde szülők közössége nevében Egyetértését kinyilvánította/ellenőrizte: fenntartó nevében A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Az Óvodatitkárságán Ph Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda bemutatása Az óvoda adatai Ajánló Helyzetelemzés Humán erőforrás elemzés Személyi feltételek Tárgyi feltételek Küldetés Jövőkép 13 II. Gyermekkép-óvodakép Gyermekkép Óvodakép Szülőkép Pedagóguskép 17 III. Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodai nevelésünk feladatai Óvodai nevelésünk célja az Országos Alapprogram szellemében Az óvoda célkitűzései a pedagógiai program célrendszere Pedagógiai programunk óvónőivel szemben támasztott követelmény Az óvodai környezet Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodapedagógus és a gyermek együttműködése Az óvodapedagógusok együttműködése Az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködése A nevelés tervezése és időkeretei Integrációs és inkluzív nevelés A program nevelési feladatrendszere Az egészség és környezeti nevelés alapelvei- egészséges életmód kialakítása A gyermekek gondozása, speciális gondozás, testi szükségleteik kielégítése az egészségmegőrzés szokásainak 29 alakítása IV. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Érzelmi nevelés célja 37 V. Szocializáció biztosítása Erkölcsi nevelés Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 42 VI. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek csoportban való elhelyezésének szempontjai A napirend kialakításának szempontjai, követelményei Az óvodai nevelés tervezése 46 VII. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolata A kapcsolattartás az iskolával A kapcsolattartás fenntartóval 53 2

3 4. Óvodák kapcsolattartása és együttműködése Közművelődési intézménnyel Gazdasági ellátó szervezettel Egészségügyi szervekkel Szakmai szervezettel Pedagógiai szakszolgálattal Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal Kisebbségi önkormányzattal Civil szervezetekkel 56 VIII. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A játék Drámapedagógia alkalmazása óvodai nevelésünkben Mozgás Testnevelés Külső világ tevékeny megismerése Környezetismeret környezetvédelem Matematika Kommunikáció, verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés Illem Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Munka Az epochális tanulási rendszer Kompetencia elemeinek beépítése a tanulásba A játék szerepe az epochális tanulási folyamatban Néphagyomány ápolás, ünnepek- ünnepélyek rendezvények 110 IX. Mérés,értékelés az óvodában 112 X. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén ( iskolakészültség) 121 XI. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel kapcsolatos tevékenység helyi rendje 123 XII. Az integráltan nevelkedő gyermekek nevelése Az óvoda nevelés fejlesztésének elvei a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan 127 XIII. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 128 XIV. Az óvodapedagógusok gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedései 129 XV. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 130 XVI. Óvodánk dokumentációs rendszere 131 XVII. Riskó Ignác Óvoda Integrált Nevelési Programja 132. XVIII. Riskó Ignác Óvoda Szamosbecs Tagóvodájának Óvodai Nevelési Programja 3

4 B E V E Z E T Ő Óvodánk pedagógiai programját az Országos Óvodai nevelés Alapprogramjában meghatározott irányelvek alapján készítettük el. Az óvodai nevelésünkkel a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését, teljes kibontakoztatását segítjük. A gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteltben tartásának megerősítésére törekszünk az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget a törvényi előírások figyelembevételével különleges gondoskodásban, és védelemben részesítjük. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben a gyermekek érdekének védelmében érvényesítjük a különböző innovatív pedagógiai törekvéseket, melyek biztosítják a pedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését. Az Óvoda Pedagógiai programja a következő törvényi, jogszabályi előírások alapján, azok figyelembevételével készült: 363/2012.(XII.17.) Kor. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Nemzeti, etnikai kisebbség Óvodai Nevelésének irányelve évi XXXII. Törvény A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény, 149/1997. (IX. 10.) Korm. végrehajtási rendelet 2011.CLXXIX.tv. a Nemzetiségek jogairól évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Intézményünk alaptevékenysége: Óvodai nevelés magyar nyelven, a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozásokat és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több 4

5 fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe valóbeilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (beleértve a szükséges logopédiai, dyslexia- megelőző, stb. felzárkóztató foglalkozásokat.) Az óvoda az enyhén értelmi fogyatékos, a mozgássérült, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az autista, pszichés fejlődési zavarral küzdő SNI-is gyermekek nevelését ellátja. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése a függetlenül attól, hogy a sajátos nevelésű igényű óvodás gyermek nevelése, ellátása külön vagy nem sajátos nevelésű igényű gyermekekkel közösen történik (integrált nevelés). Kiemelten tehetséges gyermek, a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A törvénykezésekkel összhangban a módosítás célja: esélyegyenlőség biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek pedagógiai támogatása egyéni képességfejlesztés az iskolai élethez szükséges kulcskompetenciák fejlesztése együttnevelés kiemelten tehetséges, különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése Intézményünk megfelelni törekszik a közvetlen partnereink elvárásainak, a kor kihívásainak. Az innovatív szemléletet képviseljük, de értékeinket megőrizzük. Gyermekkel foglalkozni ez minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi a Földön osztályrészünkül juthat és saját tökéletesbülésünket is ez mozdíthatja leginkább előre. ( Brunszvik Teréz ) 5

6 1. Óvoda bemutatása: 1.1. Az óvoda adatai: Az óvoda elnevezése: Csenger Riskó Ignác Óvoda Az óvoda feladatellátási helyei: - I.sz. Óvoda 4765 Csenger, Honvéd út II.sz Óvoda 4765 Csenger Riskó Ignác út 1. - Tagóvoda 4745 Szamosbecs Kossuth út 8. Telefon/fax: 44/ Telefon: 44/ ovoda-csenger@ent.hu Az intézmény alapító okiratának kelte: 2013.(VII.25.) Száma: Csenger Mikro-Térségi Óvodai Társulás Tanácsa3//2013.(V.30.) Az alapító okiratban meghatározott maximális férőhely: I.sz. Óvoda Csenger Honvéd utca: 150fő 6 csoporttal II.sz.Óvoda Csenger Riskó I. utcai Óvoda: 25 fő 1 csoporttal Szamosbecs Tagóvoda : 25 fő.1 csoporttal Összesen az óvodai férőhelyek száma: 200 fő.8 csoporttal Csoport szervezés formája: vegyes csoportok Felügyeleti szerv neve, székhelye: Csenger Mikro-Térségi Óvodai Társulás Társulási Tanácsa 4765 Csenger Ady E.u. 14. Intézményvezető: Katona Gyuláné Intézményvezető helyettes : Szécsiné Váczi Mónika Tagóvoda vezető : Szkokán Mária Az óvodai tevékenységek nyelve: magyar Ajánló: Óvodánk nevelési programját ajánljuk, mindazoknak a szülőknek, akik gyermekük fejlődésében fontosnak tartják: A meleg szeretetteljes óvodai légkört, melyben a játék a legfontosabb gyermeki tevékenység. Azt az óvodapedagógusi szemléletet, mely a gyermek személyiség fejlődésében fontosnak tartja az egyéni képességfejlesztést. Szeretné, ha gyermeke sikerorientált, szívesen kommunikáló, jó kapcsolatteremtő képességét megalapoznánk az óvodai neveléssel. Mély természetszeretet kialakítanánk gyermekeikben. 6

7 Az óvodai ellátást igénylő eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek felzárkóztatása, képességük fejlesztése, kreativitásuk elősegítése úgy, hogy minden gyermek önmagához viszonyítva fejlődjön. A gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztését, mely derűs, gyermekközpontú, a különbözőséget elfogadó légkörben, az iskolakezdéshez szükséges testi- szociális- értelmi érettséget kialakítja. Egészséges életmódra nevelést, az egészséges életvitel elsajátítását Helyzetelemzés: Intézményünk 3 feladat ellátási helyen működtet óvodát. Csengerben székhely a Honvéd utca 22sz alatti óvoda, telephely a II.sz. Riskó Ignác utcai óvoda, tagóvodánk a Szamosbecsi óvoda től a Csenger Mikro-térségi Társulás alapján az óvodák fenntartója a társulási tanács, melynek 5 település tagja: Csenger, Szamosbecs, Komlódtótfalu, Szamostatárfalva, Szamosangyalos. Tiszteletben tartjuk és biztosítjuk a szülők szabad intézmény választását, a férőhely adta lehetőség szerint. Szamosangyalosból busszal utaztatott és szülők által hozott bejáró gyermekeink vannak. Csenger városban működő óvodák 7 csoporttal szeptember 01-től helyi nevelési programját a debreceni Epochális program irányelveit követve dolgozta ki. E program több éves tapasztalatokra építve nagyon jó eredményeket ért el a 3-6 éves gyermekek fejlesztésében. Nevelőtestületünk minden tagja megismerte az epochális programot, részt vett a felkészítő tanfolyamon. Az epochális programot helyi sajátosságainkra kidolgozva teljes mértékben nevelőtestületünk megfelelőnek tartja az óvodás gyermek sokoldalú személyiség fejlesztésének megvalósításában. Óvodáinkban a helyi nevelési programot az integrált nevelési programmal is kiegészítettük 2005 szeptemberétől. A 2009/10-es tanévtől a TÁMOP pályázat kedvezményezettjeként a szamosbecsi és a csengeri Honvéd úti óvodákban egy-egy csoportban a Kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetésre került. Szamosbecs tagóvoda egy óvodai csoportjában A játékba integrált tanulás pedagógiai program megvalósításával történik a gyermekek fejlesztése. Az integrált nevelést minden óvodai csoportunkban bevezettük, és sikeresen működtetjük. A szamosbecsi tagóvodába szamostatárfalvai gyermekek is járnak a szülők igényei alapján. Évről, évre növekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma, ezért az integrált nevelésre egyre nagyobb figyelmet fordítanak óvodapedagógusaink. Az óvodai integrált program szervezésének köszönhetően a felvételi körzetben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket sikeresen beóvodáztuk már 3 éves kortól. Sőt a férőhely figyelembevételével folyamatosan a szülők igénye szerint a 2,5 éves a gyerekek felvételét, átvételét is biztosítjuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre, ezért a jegyzői nyilvántartás alapján a három év betöltését követő napokban biztosítjuk számukra az óvodai ellátást. Az óvodaköteles gyermekek rendszeres óvodába járását fontosnak tartjuk, ezért a hiányzások minimalizálására törekszünk. A Védőnőkkel, a Családsegítő Szolgálattal szoros együttműködésre törekszünk a szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek folyamatos figyelemmel kísérése céljából. 7

8 Tényadatok: Vizsgálati szempontok: ös nevelési év os év Beirt gyermeklétszám Gyermekcsoportok száma 8 8 Hátrányos helyzetű gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: Iskola kötelesek száma : SNI 4 4 nevelési Az elmúlt évek születési statisztikáit megvizsgálva megállapítjuk, hogy csökkent az óvodáskorú gyermekek száma. Településeinken jelentős a munkanélküliek száma, s ez jelentősen meghatározza a gyermekvállalást. Több kisgyermekes család elköltözött az utóbbi időben a munkanélküliség miatt. Az értelmiségi szülők egy, vagy két gyermeket vállalnak. A nehéz megélhetési körülmények miatt csökkent a gyermekvállalási kedv. Kitolódott a családalapítást vállaló korosztály életkora (30 éves korra). E szülői réteg elsősorban a biztos családi otthon megteremtését, a karriert, a munkahely megteremtést tartja fontosnak. Azok az alul iskolázott hátrányos helyzetű szülők vállalkoznak több gyermek nevelésére, akik sajnos sok esetben munkanélküliek. Az óvodába érkező gyermekek az elmúlt évekhez viszonyítva gyengébb képességűek, a gyermekeknek 40 %-a 7 évesen megy iskolába. Az iskolaérettségi vizsgálatok is indokoltnak tartották ezekben, az esetekben az iskolakezdés halasztását. Óvodáinkban vegyes csoportokat szervezünk, mellyel lehetőséget teremtünk az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek arányos elosztására. A törvényi előírások betartására törekszünk az integrált nevelés megvalósítása során. Gyermeklétszámunk az októberi statisztikai gyermeklétszámhoz viszonyítva a nevelési évvégére növekedés mutatható ki. A szülői igényeket kielégítve folyamatosan tanév közben is felvesszük azokat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, akik a 3 évet betöltötték. A Köznevelési Törvény adta lehetőséget kihasználva a 2 és féléves gyermeket is felvesszük óvodába a szülők kérésére. Törekszünk közel azonos létszámú csoportokat kialakítani. A gyermeklétszám kialakításánál a Köznevelési Törvény által előírt maximális létszámot túlléptük minden évben, az elkövetkező években a törvényi előírások betartásával működtetjük óvodáinkban a csoportokat. A Kompetencia alapú óvodai nevelésű program elemeiben történő bevezetésére a 2009/10-es tanévben 2 óvodai csoportban került sor. A két óvodai csoportban dolgozó 4 óvónő a TÁMOP pályázat kedvezményezettjeiként több továbbképzésen vettek részt. A vállalt kötelezettségnek eleget téve az után követés éveiben (5évig) nevelő-oktató munkájukban alkalmazzák a Kompetencia alapú óvodai nevelés programcsomagot az elemek adaptációja szintjén. Bemutató foglalkozásokon a Kompetencia alapú óvodai nevelést népszerűsítik az óvónők. A nevelőtestület döntése alapján a többi óvodai csoportba a kompetencia elemekeit fokozatosan építjük be a pedagógiai programunkba. A pályázat után követését továbbra is biztosítjuk. 8

9 1.3. Humán erőforrás elemzés: Személyi feltételek: Óvodánkban valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésével, összehangolt munkájával a befogadó szellemiségű óvodai légkört, az inkluzív nevelés kialakításának feltételeit megteremtjük. Óvodai csoportjainkban biztosított a törvény által előírt két fő óvodapedagógus és egy fő dajka. A Köznevelési Törvény óvodára vonatkozó kötelezően foglalkoztatottak előírásainak nagyon örülünk. Bízunk abban, hogy a törvényben előírtak foglalkoztatásával még színvonalasabb szakmai munkát tudunk megvalósítani az óvodákban. Folyamatos önképzéssel a szakmai tudásunk megújítására törekszünk. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Óvodapedagógusaink a nevelés teljes időtartamában jelen vannak, személyiségük meghatározó a nevelésben. Óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitüdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A gyermekek érdekeit figyelembevéve törekszünk az állandó, megszokott felnőtt dolgozói létszámot biztosítani. Az óvodapedagógusok olyan pedagógiai környezet kialakítására törekednek, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy óvónő-gyermek, dajka-gyermekkapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Nevelőtestületünkben jól képzettek az óvodapedagógusok. A kolléganők hozzáértéssel, teljes elhivatottsággal végzik munkájukat. A pedagógiai munkát segítő dajka nénik is szakképzettek, nagy gyermekszeretettel segítik az óvónők munkáját. A csengeri óvoda a régió központi szerepet is ellát. Rendszeresen szervezzük az óvónők szakmai tapasztalatcseréjét biztosító bemutató foglalkozásokat, szakmai megbeszéléseket, előadásokat. Nevelőtestületünkre jellemző a folyamatos önképzés, nagy a továbbtanulási igény. A képzések miatt egymás helyettesítését is szívesen vállalják a kolléganők. Óvodánkban két munkaközösség (környezet és matematika) működik. A munkaközösségben dolgozó óvónők a munkaterv ütemezése szerint éves szinten bemutató foglalkozásokat tartanak, s az azt követő kiértékelésen kicserélik szakmai tapasztalataikat. A minőségfejlesztő munka hatására elterjedt a team munka, mely a feladatok megosztottságát is biztosítja. A mag team irányító szerepe évről-évre erősödik, mely meghatározó szakmai munkánk színvonalában. Az intézményben dolgozó pedagógusok átlagéletkorából egy viszonylagos állandóság, stabilitás következik, amely nevelőmunkánk pozitív összetevője. Személyi ellátottságunk törvényileg megfelelő, nevelőtestületünk valamennyi tagját az önképzés igénye, a továbbképzéseken való részvétel jellemzi. A hétévenkénti továbbképzési kötelezettségének testületünk valamennyi tagja eleget tesz a továbbképzési ütemezés szerint. Az óvodapedagógusok munkáját közvetlenül segítő pedagógiai asszisztensek, és az óvodatitkár alkalmazására 2013 szeptember 1-től került sor a törvényi előírásoknak megfelelően. 9

10 Az óvoda pedagógusok munkáját közvetlenül segítők a dajkák. A dajkák közvetlen felettesei a csoportos óvónők. Valamennyi óvodai csoportban szakképzett dolgozó látja el a dajkai feladatokat. A dajkai munkakörben foglalkoztatottak türelmes, gyermekszerető, nagyfokú toleranciával, rendelkező technikai dolgozók. Személyiségük szintén modell értékű a gyermekek számára. A pedagógusok és a dajkák összehangolt munkával teszik eredményessé az óvodai nevelést. A dajkák részt vesznek a nevelési értekezleten, ismerik a pedagógiai programot. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a szakértői bizottság által készített szakvélemény alapján speciálisan képzett szakember közreműködésével történik. Lehetőség szerint a logopédus, a pszichológus a megszokott óvodai környezetben fejleszti az SNI-is gyermeket. Az óvoda dolgozói Főállású óvodapedagógusok száma intézményvezetővel Pedagógiai munkát segítő főállású dajkák Óvodatitkár Pedagógiai asszisztens Egyéb munkatársak, kisegítők: Jelenleg/fő/ 18 fő 8 fő 1 fő 3 fő 2 fő (4ó) A nevelőtestület képzettségi mutatói: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok (résztvevők száma) Középfokú képesítéssel rendelkező óvodapedagógus: Másoddiplomás képzésben részt vett (szakterület, résztvevők száma)ebből Vezető óvodapedagógus 1 fő Fejlesztő pedagógus 2 fő Pedagógiai asszisztens 17 fő 1 fő 3 fő 3 fő Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága - Részvétel akkreditált továbbképzéseken az elmúlt öt évben (Javasolt táblázatban: szakterület, résztvevők száma) 2011/12-as év 2012/13-as év Differ használat és az erre alapozottfejlesztés 4-8 éves korban (30ó) - Kommunikáció és gyermekbeszéd fejlesztő trainer (30ó) - Óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében (30ó) - Kezdő Informatika II. Képzés (84ó) 3 fő 2 fő 3 fő 8 fő 2013/14-es - év 2014/15- Biztos Kezdet Gyerekházak 2 fő ös év 2015/16- Óvodapedagógusok szakmai megújító 9fő 10

11 os év képzése A továbbképzések témájának kiválasztása a nevelőmunkánk céljainak hatékonyabb megvalósulására irányul: Fejlesztőpedagógiai ismeretek Különböző mérőeszközök ismerete Tanulási beilleszkedési és magatartás problémák kezelése Fejlesztő játékok elemzése A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák óvodán/szervezeti egységeken belül történő átadásának módszertana, eljárása : A továbbképzéseken szerzett tapasztalatokat, ismereteket a szakmai munkaközösségi megbeszéléseken adják át a pedagógusok egymásnak. Bemutató foglalkozások szervezése, az követő szakmai tapasztalatcsere. Az intézmény belső továbbképzési rendszere - Az óvodai/tagóvoda közi szakmai munkacsoportok/ munkaközösségek tevékenysége, mint a szakmai szervezetfejlesztés meghatározó bázisa. A munkaterv szerint a bemutató foglakozások szervezése. - Az elkövetkezendő évek belső továbbképzéseit az alábbi szempontok határozzák meg: - A nyugdíjba ment pedagógusok utódjainak, a pályakezdőknek a pedagógiai programunk megismertetése. - Szakmai tapasztalatok átadása, hospitálások szervezése.. - Pályázati lehetőségek felkutatása. - A hét évenkénti 120órás képzés teljesítése pedagógusonként. - A dajkák szakmai kompetenciáinak fejlesztése: Intézményi szinten történő belső, továbbképzés szervezése. Mindezek a képzések a gyermekek jobb megismerését szolgálják, és az egyéni differenciáló fejlesztés alkalmazásához járulnak hozzá. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulást is a magasabb színvonalú szakmai munkavégzés érdekében, ezért szakmai munkaközösségeket működtetünk Tárgyi feltételek: Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi feltételeink az elmúlt évben jelentős változáson ment keresztül. A csengeri óvodákban minden igényt kielégítően a gyermeklétszámnak megfelelően biztosított nevelőmunka tárgyi feltételei. Az integrált pályázatnak köszönhetően évről-évre bővítjük a képességfejlesztő játékok készletét. Az udvaron és csoportszobában egyaránt a taneszköz jegyzékben előírt eszközök beszerzésre kerültek a gyermeklétszámnak megfelelően. Minden óvodánkban van tornaterem, ezáltal a gyermekek napirendjét a gyermekek 11

12 mozgásigényének megfelelően alakítják az óvónők. Az elhasználódott eszközök pótlását pályázati támogatásból biztosítjuk minden nevelési évben. A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését biztosítjuk. A megfelelő balesetmentes munkakörnyezet biztosításával az óvodai munkatársakat is motiváljuk a színvonalas munkavégzésre. A szamosbecsi új óvoda átadására szeptember 1-től került sor. Az épület felújításával egyidejűleg megvalósult az óvodai épület teljes taneszköz beszerzése a törvényi előírásoknak megfelelően. A szamosbecsi óvodában az udvari játékok beszerzése válik szükségessé. Az óvodafejlesztési pályázatunkat benyújtottuk, reménykedünk a sikeres elbírálásban. A csoportszobák esztétikusak, az óvónők a gyermek élményvilágának megfelelően vidámmá, gyermek közelivé téve díszítik mindig az évszaknak megfelelően. Épületeink az uniós előírásoknak megfelelően rokkant feljáróval ellátottak A pedagógiai program küldetése filozófiája A Helyi Nevelési Program megvalósítása során biztosítsuk városunk óvodás gyermekeinek fejlődését. Óvodai nevelésünk meghatározó kiegészítője legyen a családi nevelésnek. Gyermeki, szülői megelégedettséget szem előtt tartva az óvodai nevelésünk városunk óvodás gyermekeinek örömteli óvodás éveket biztosítsunk. Mottónk: Figyelj rám és segíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak Figyelj rám érzelmi, lelki egészség segíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak - genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűséges spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatás Jövőkép: Óvodánk hosszútávra biztos jövőt nyújtson gyerekeknek, szülőknek, dolgozóknak egyaránt. Válasz a kor kihívásaira: A szülők igénye szerint legyen biztosított az óvodai nevelés. Korszerű nevelési módszereket alkalmazzanak az óvodapedagógusok. Az óvoda tárgyi feltételei folyamatosan a gyermeklétszámnak megfelelően biztosítottak legyenek. A gyermeklétszámnak megfelelő személyzettel az egyéni képességfejlesztések biztosítása. Ideális csoportlétszámok kialakítása a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében. Hosszútávon a demográfiai adatok alapján a csoportok működtetése fenntartható legyen. 12

13 Olyan jövőt képzelünk el, ahol hatékonyan tudjuk megvalósítani kitűzött céljainkat. Bízunk az önkormányzat támogató magatartásában. II. Gyermekkép Óvodakép 1. Gyermekkép: Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik. Biztosítsuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Előítéletektől mentes óvodai nevelésben részesüljenek a gyermekek. Minden gyermek,szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben egyedi személyiség és szociális lény, egyszeri és csak saját képességeinek vizsgálatával lehet meghatározni fejlettségi szintjét. Ez az egyéni képességfejlesztés kiindulópontja. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, mely a fejlődés és a fejlesztés leghatékonyabb eszköze óvodáskorban. A képességek az emberben a nekik megfelelő tevékenységek célszerű gyakorlásával alakulnak ki. A már kialakult képességek részt vesznek a további tevékenységek lebonyolításában és ezen keresztül éreztetik hatásukat. A tevékenységek és a képességek egymástól elválaszthatatlanok. A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban tevékenységben érhető tetten, és fejlesztése is a megtervezhető tevékenységben hatékony. A pedagógiai folyamatban a fejlesztő feladatokat a fokozatok figyelembevételével célszerű megtervezni, majd a gyermek tényleges fejlődési üzeméhez kell igazítani. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt éljen, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá váljék. Óvodai nevelésünk során biztosítjuk a lehetőséget a gyermekek számára, hogy a játék elsődleges és az élmények feldolgozását támogató környezet legyen, melyben a felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Képesek lesznek gyermekek a különbözőségek elfogadására. Fontosnak tartjuk, hogy a játék a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Óvodai nevelésünk központjában a GYERMEK áll, aki egyedi, mással nem helyettesíthető személyiség. Elfogadjuk az általános életkori jellemzőktől eltérő ill. fejlődésbeli különbségeket, amelyet alapnak tekintünk a fejlesztésben: 13

14 - Milyenek is ők? Minden gyerek egy adott személyiség, egy individum. Eltérő adottságokkal jött a világra. Eltérő környezetben nevelkedik. Eltérő az érdeklődése. Eltérő fejlettségi szinttel rendelkezik. Eltérő a fejlődési üteme, ill. eltérőek lehetnek a testi és lelki szükségletei. - Alapfeladatunk mintát adni gyermekeink számára az értékes élethez Olyan gyereket kívánunk nevelni, aki az alábbi kompetenciákkal rendelkezik: testileg, lelkileg egészséges, érzelmekben gazdag, képes érzelmeit kifejezni, mások érzelmeit felismerni és tolerálni, környezetét szereti, tiszteli (szülőt, felnőttet, társait), a világra nyitott, érdeklődő személyiség, kötődik a szűkebb és tágabb környezetéhez (család, város, táj), annak hagyományaihoz, kötődik a természethez, probléma érzékeny és kreatív, kommunikációra, kooperációra képes, önállóságra törekvő és mások érdekeit is elfogadja, képes kifejezni saját szükségleteit, választásokra és döntésekre képes, képes az egészséges önérvényesítésre és a mások érdekeinek figyelembevételére, együtt érző, segítő, a hagyományok iránt fogékony, az identitástudat elemi szintjén álló gyermek (családi kötődés, hazaszeretet). Óvodánk célkiegészítéséből következő koncepciós elemek: személyiségvédelem, pozitív társas kapcsolatok erősítése, közösségi érzés fokozása, érzelmi kapcsolatok megszilárdítása, a környezetvédelemhez való pozitív viszony alakítása, fejlesztése, a testi, lelki egészség megőrzésére nevelés. 14

15 2. Óvodakép: - Együtt a családokkal Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. - A nevelőközösség pedagógiáját meghatározó tanulási környezet bemutatása Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodánk teljesíti óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Ezáltal megteremtjük a gyermekekben a következő életszakaszba (az iskoláskorba ) való átlépés belső pszichikai feltételét. - Az óvoda helyi nevelési alapelvei és értékei Célunk : az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése. Az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével ( ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodai nevelésre csak szeretetteljes, meleg légkörben van lehetőség. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a mosolygó, bíztató tekintet, a körülölelő védettség adja meg a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének feltételét. Óvodánk gondoskodik a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínűaz életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermekei személyiségvonások fejlődését. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó neveléssel a közoktatási rendszer kialakításához aktívan hozzájárulunk, a multikultúrális és interkultúrális szemléletmódot követjük a nevelési gyakorlat kialakításában. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése megerősíti az óvodát abban, hogy az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. Fontosnak tartjuk a gyermeki fejlődésbe vetett bizalmat, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítását, a különbözőségek elfogadását, a diszkrimináció tilalmának érvényesítését. Hiszünk a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk. A nem könnyen érthető jelzéseket értelmezzük, a mögöttük lévő szükségletek feltárása a célunk. A nevelő-oktató intézmények nyitottságát egyre fontosabbnak tartjuk. A gyerekek, szülők részére élettér. Ez azt jelenti, hogy sokféle tevékenységgel, gazdag szabadidős programokkal és a szülőket is formáló rendezvényekkel 15

16 szolgáltat mintát: az értelmes szabadidő eltöltéséhez, a sokoldalú művelődéshez (tanuláshoz) az önkiterjesztő játékhoz, az értelmes és érdekes munkához és a tartalmas közösségi léthez. Nyitottak vagyunk: elsősorban a szülők számára (az óvoda-család kapcsolatában), a fenntartó számára, nevelési-oktatási intézményeknek, Olyan óvodát szeretnénk, ahol a gyermek, szülő, pedagógus egyaránt jól érzi magát: "A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi." A sokszínű óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek sokoldalú személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvoda a családdal együtt, a családi nevelés kiegészítőjeként, s korrekciójaként segíti a gyerekek személyiségének sokirányú fejlődését. A gyermek személyisége elsősorban a mással nem helyettesíthető játéktevékenységben fejlődik. A tevékenységeken keresztül az életkorhoz igazodó műveltségtartalmak közvetítésével segítjük a gyermek önmagához viszonyított fejlődését. A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése érdekében biztosítjuk a személyi, tárgyi feltételeket. 3. Szülőkép: Az óvoda jó hírnevével vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmat az óvodai nevelés iránt. Legyen az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek, hogy a szülők az óvodapedagógussal együttműködve valósítsák meg a gyermek fejlesztését. Érezze a szülő, hogy gyermeke napi ellátása, sokoldalú harmonikus fejlesztése az óvodai ellátásban biztosított. A hatékony gyermeknevelés érdekében a szülő igényelje a pedagógusokkal való együttműködést. 4. Pedagóguskép: A jól együttműködő nevelőtestületünk mindentagja továbbra is hosszú távon teljes aktivitással ideális környezetben végezze pedagógiai munkáját. Pedagógiai munkánk során új utak, lehetőségek keresésére törekszünk. Helyi nevelési programunk megvalósítása során, a minőségibb munkavégzéssel szaktudásunk mélyítése a célunk. Az óvodai oktató-nevelő munkánk tárgyi, személyi feltételeink megteremtésével a gyermekek fejlesztéséhez a magas szintű szaktudásunkat biztosítjuk. 16

17 A minőségbiztosítás megvalósítása során partnereink elvárásait, szemelőt tartjuk megelégedettségük érdekében együttműködésre, törekszünk. Óvodai oktató-nevelő munkánk eredményességét közzé tesszük szakmai kiadványokban, folyóiratokban. Szakmai tapasztalatainkból cikket jelentetünk meg. Régiónkban a bázishoz tartozó kis óvodák óvodapedagógusainak számára elméleti gyakorlati bemutatókat tartunk. Óvodánkban magas színvonalon végzett pedagógiai munkánk eredményeiről tájékoztatjuk a szülőket nyílt napokon, szülői értekezleteken, konferenciákon. Városi rendezvényeken intézményünk részt vállal a gyerekek fellépésével, szerepeltetésével. Régiónk központ szerepét felvállalva szervez, irányit. Megyei szinten közzé teszi az óvoda programjait, és látogatási lehetőséget biztosít számunkra. Az óvodapedagógusok az önértékelés módszerével szakmai erősségeink kimutatásával egyéni és csoportos feladatvállalással a pedagógus munkaszínvonalát növeli. Az óvoda jó hírnevével, vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmat az óvoda nevelése iránt. Az óvodán belül a családias légkör megteremtésem, amelyben érvényesül a jó kapcsolat és a dolgozók egyéni tehetségeinek kibontakoztatására is lehetőség, van. Helyi nevelési programunk biztosítja a gazdag élményszerző lehetőséget, változatos, gazdag tevékenységrendszer biztosításával. Szakmai bemutatók továbbképzések segítségével a Pedagógiai Programot magas szinten valósítjuk meg. A Közoktatási Törvény által előírt maximális gyereklétszám biztosításával óvodánk 8 csoportjának megtartásával, folyamatosan működjön. Az óvoda hosszútávra biztos jövőt nyújtson, szülőknek, gyerekeknek, és dolgozóknak egyaránt. Biztosított legyen a feltétel nevelő-oktatómunkánkhoz. Mint közalkalmazottak, a törvényi változásokban megfelelő anyagi, erkölcsi elismerésben szeretnénk részesülni. - III. Az óvoda helyi nevelési alapelvei és értékei Az óvodai nevelésben alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget elfogadjuk, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom elvét kiemelt feladatunknak tartjuk. A neveléssel lehetővé tesszük és segítjük gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. A játék tevékenységeken keresztül 17

18 biztosítjuk az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség tartalmakat, az emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges tárgyi és személyi környezetet. A nemzetiséghez tartozó ( migráns) gyermekek önazonosságának megőrzését,ápolását, erősítését, biztosítjuk az társadalmi integráció lehetőségét. Az egyéni differenciált bánásmóddal, a gyermek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására törekszünk. Óvodapedagógiánk elvi alapjait az epochális pedagógiával azonosulva határozzuk meg. Az alapelvek filozófiájukban tartalmazzák azon általános értékeket, melyek az emberi jogok és gyermeki szabadság biztosítására a gyermekek tiszteletére és védelmére, a család óvoda együttműködésére vonatkoznak. A családi nevelés elsőbbségét ismerve azzal karöltve a gyermekek érdekét mindenekelőtt tartva szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a hozzánk járó kisgyermeket. A gyermek immanens (belső) fejlődési terve értelmében megvannak azok a belső tulajdonságok, melyeket ki kell bontani. Fontos, hogy ezt a gyermek is akarja, mely a pedagógustól nagyfokú tapintatot igényel. A gyermek szabadságának biztosítása, önálló törekvéseinek támogatása értelmében a rászabott környezetben szabadon nyilatkozhat meg mindaddig, míg tevékenységével, magatartásával nem sérti a közösség érdekét, melybe tartozik. A érdeklődését, akaratát, az önkéntességét tiszteletben kell tartani. 1. Óvodai nevelésünk feladatai: Az óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi, az erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása, az anyanyelvi-, érzelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 2. Óvodai nevelésünk célja az Országos Alapprogram szellemében: Az óvodai nevelés célja, az hogy az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gondozást igénylő gyermekek ellátást is). A gyermeki személyiséget, az elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermeki személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. 3. Az óvoda célkitűzései a pedagógiai program célrendszere : Az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítése, az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés feltételeinek megteremtése. 18

19 Az életkornak megfelelően a testi, szociális, anyanyelvi, értelmi képességek fejlesztését biztosítjuk az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően. Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve. Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés. Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra - aktívan közreműködve -, saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése. Mély természetszeretet kialakítása." Néphagyomány ápolása a munkatervben foglaltak szerint. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása. érdekében a közösség szemléletének alakítása, az egészséges állapot megőrzésére nevelés, Természeti adottságainkból eredően, életkortól függően természetvédelem, A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása egyéni differenciált fejlesztése. A gyermekek neveltségének életre szóló megalapozása, a magatartás, beszédkultúra, higiénés szokások, udvariasság, és együttműködési formák vonatkozásában Sajátos nevelési igényű gyermekek és részben integrált fejlesztés biztosítása 4. A pedagógiai programunk óvónőivel szemben támasztott követelmény A helyi nevelési programunk megkívánja, a folyamatos önképzéssel szakmai tudását bővíteni, megújulni képes pedagógust, aki az alábbiak figyelembevételével végezze pedagógiai munkáját: Az óvodapedagógus személyiségét az elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű legyen a gyermekek számára. Meleg, szeretetet sugárzó óvodai nevelés biztosítson a gyerekeknek. A megismerő képesség fejlesztése természetes közegben szerzett tapasztalatra épüljön. A fejlesztendő részképességnek megfelelő tevékenységet gyakoroltasson. A gyakoroltatás hosszan tartó, folyamatos, egymásra épül, fokozatosan nehezedik és játékos. Pontosan tudjuk, milyen előzetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási jellemzőkkel rendelkezik a gyermek, mely területeken fejlettebb, hol vannak elmaradásai, azaz, milyen a képességszintje. Biztosítsa, hogy minden gyerek egyéni ütemében haladjon, önállóan tevékenykedjen. A feladat önálló gondolkodásra késztessen, nem csak analóg megoldásra. 19

20 Önként, öntevékenyen, aktívan vesznek részt a folyamatban, mert a fejlődés gyorsabb, eredményesebb, ha egybeesik a gyermek tevékenységvágyával. Belső indítékra (érdeklődés, kíváncsiság, tudásvágy) épülő motiváció készteti a tevékenységre, pozitív viszony alakul ki a gyermekben a tevékenység iránt. A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ez elsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon. A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ez elsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon. A külső késztetés helyét fokozatosan átveszi a belső motiváltság, melyet kivált az érdekes, vonzó játékra épülő tanulás, felkeltve a gyermek kíváncsiságát, tevékenység- és tudásvágyát, a szabályjáték sikeres, eredményes megoldási vágyát, a játék, a tanulás örömét. A tanulásban az egyénnek tervezett játék, játékos feladat erőfeszítés árán, de eredményesen megoldható. A feladat végzése közben szükség szerinti segítséget kap a gyermek, az óvónő figyelemmel kíséri külön-külön minden gyermek tevékenységét, és észreveszi a megakadást, meghagyva neki a hibázás, tévedés, próbálkozás, önkorrigálás jogát. Az óvónői segítség ne a gyerek helyetti feladatmegoldást, hanem közös gondolkodást eredményezzen, így erőfeszítés árán jut sikerhez a gyerek, megtanul kitartóan dolgozni, a nehézségek nem meghátrálásra, hanem újra és újra próbálkozásra ösztönzik. Az óvónő értékelése ösztönző, mindig reális, ne elítélő, elmarasztaló, megbélyegző, megszégyenítő legyen. A pozitívumokra építve, bízva a gyermekben, kifejezi azt a hitét, meggyőződését, hogy a gyermek képes az eredményes munkára. Értékelésében arra fektet hangsúlyt, ami jó, a hibák kijavítására lehetőséget ad. Kialakul olyan tanulási légkör, melyben feloldódnak a szorongások, természetes a gyerekek megnyilatkozása (a gyengébb képességűeké is), amelyet szeretet, egymás elfogadása, emocionális biztonság jellemez. Mindenkit meghallgat az óvónő, mindenkinek válaszol is, nem kerül senki hátrányos helyzetbe. A gyerekek megtanulnak önállóan dolgozni - kialakul a szükséges önfegyelem -, betartják a tevékenységhez kapcsolódó szabály- és szokásrendszert. Óvatosan, szabályosan használják az eszközöket, eszközhasználatuk biztos. Az óvónő és a gyerek, gyerek és gyerek között oldott, de a tevékenységre koncentráló interaktív, kommunikatív viszony alakul ki." A pozitív érzelmi kötődés fokozza a néphagyományok megismerését, ápolását 20

21 A higiénikus környezet megteremtésével, a helyes táplálkozási szokások elsajátításával, a rendszeres mozgás megszerettetésével a helyes testápolással, az egészséges életmódra nevelés megvalósítására. Séták, kirándulások alkalmával természetszeretet fokozása. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek befogadása előítélet nélkül a gyerekcsoportban, a másság elfogadására nevelés. 5. Az óvodai környezet: A csoportokban nyílt polcokon elhelyezett eszközök közül a gyermek szabadon választhat játékot. Minden a megfelelő, állandó helyén áll, s ez segíti a gyermeket abban, hogy cselekedetei is rendezettek legyenek. Az eszközöket mindig a helyére kell visszatenni. A rend nem a külső személy figyelmeztetésére fenntartott állapot, hanem a belső rendet kialakító környezeti hatás. A gyermeki tapasztalat ismeret forrása elsősorban a környezet, melyet az óvónő tudatosan szervez meg. Az óvodai légkör legfontosabb elemei: a biztonságot, szeretetet, másság elfogadását, derűt, optimizmust sugárzó szellemiség. Óvodánk a programban szereplő alapelvek érvényre juttatásával szervezi meg a gyermekek életkorának s egyéni sajátosságainak megfelelő gazdag tevékenységrendszert, melyben kiemelt szerepet biztosít a játéknak s ennek hatására sokoldalú testi, lelki, értelmi képességeit ideális fejlődését teszi lehetővé Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodás korú gyermekek személyiségfejlesztése szempontjából kiemelt szerepet tölt be az óvodapedagógus, mint modell szerepe. Az óvodai élet szervezése során az óvodapedagógus az óvoda nyitva tartásától zárásáig közvetlenül foglalkozik a gyermekekkel. Személyes magatartása példamutató és meghatározó a gyermekek számára. Az óvodában az óvónő és gyermek közötti kapcsolatot a pozitív érzelmi kötődés jellemzi. A gyermek a mindennap vele foglalkozó pedagógussal közvetlen kapcsolatban áll. Az óvodás gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve megfigyeli a közvetlen közelében lévő felnőttek magatartását, viselkedését és azok utánzására törekszik. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus mindig pozitív viselkedési formát sugározzon a gyermekek felé Az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. A példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Sok múlik azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a környezet és azon belül elsősorban a család. A családból hozott értékeket tiszteletben tartjuk. Azt gondoljuk, hogy a gyermek harmonikus fejlődésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a felnőtt- gyerek kapcsolat alapja és mintája a gyermek-szülő viszony. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől másfajta beállítódást igényel. A kapcsolat aktív és kölcsönös. 21

22 Ez a pedagógusi magatartás az önállóság, rugalmasság, helyzetfelismerés, döntési képesség meglétét feltételezi. A hangsúly az aktív kétpólusú együttműködésre kerül. A gyermek elképzelését, ötletét, véleményét, javaslatát beépítjük a fejlesztési elképzelésünkbe Az óvodapedagógusok együttműködése A nevelőtestület együttműködése elengedhetetlen a szakmai munka színvonalának fejlesztése, fejlődése segítéséhez. Formái: Nevelőtestületi értekezletek Munkatársi értekezletek Munkaközösségek Tagóvoda szintű megbeszélések Ezen túlmenően nagyon fontos a csoportban dolgozó óvodapedagógusok együttműködése, kapcsolatuk minősége. Az óvodapedagógusok együttműködése a tervkészítés kritériuma, tekintettel arra, hogy a csoportban dolgozók együtt felelnek a nevelési program alapján tervezett munka megvalósításáért. Ennek érdekében: A megfigyeléseiket a csoport gyermekeiről megosztják egymással, s beépítik azt a fejlesztési tervbe; Közösen készítik el a Csoportunk fejlődése dokumentumot, mely 3 havi fejlesztési irányt jelenít meg; Minden pedagógus ennek megfelelően készíti el a havi tervét, melyek egymásra épülnek a gyermek optimális fejlődése érdekében; Egyéb felmerülő problémák orvoslása érdekében az óvodapedagógusok- és a dajkák együttműködése részben megfogalmazott esetmegbeszéléseket tartanak Az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködése A dajka egyike a gyereket nevelő felnőtteknek, aki magatartásával, beszédstílusával hatást gyakorol a kisgyerekekre. Ahhoz, hogy a dajka a nevelési folyamat részese legyen szükséges őt tájékoztatni arról, hogy melyek a nevelési elképzelések. A hatékony munka érdekében elengedhetetlenné válik egyes problémakörökben az esetmegbeszélés módszerének alkalmazása A nevelés tervezése és időkeretei: Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a Pedagógiai programunk célját és feladatait, s ennek tudatában tervezzük, szervezzük a különböző tevékenységeket. Minden esetben figyelembe vesszük: A gyerekek adottságait, képességeit, Érdeklődésüket, A csoport összetételét. 22

23 Fontos, hogy tervezőmunkánk tudatos, tervszerű legyen. A Pedagóiai program feladatrendszerébe beépítettük a különböző kompetenciákat, amelyek fejlesztését az IPR-es eszközrendszer elemeinek felhasználásával valósítunk meg. A gyermekek fejlődési üteme, érése eltérő, ezért az egyéni bánásmód és a differenciált tanulásszervezés módszerének alkalmazása elengedhetetlen számukra. A fejlesztés formáját nem a gyermek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Az óvodapedagógus szakmai szabadsága, hogy kötött vagy kötetlen szervezeti forma keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A lényeg mindig az legyen, hogy a gyermeknek legyen lehetősége: A sokoldalú tapasztalatszerzésre, Ok-okozati összefüggések felfedezésére, azok megfogalmazására, Problémamegoldásra, A fejlesztés keretei: Az óvodapedagógus számára a hátránykompenzálás ugyanolyan fontos feladat, mint a tehetséggondozás A nevelés, a fejlesztés részben osztott illetve vegyes csoportokban valósul meg. A csoport óvónői egyéni fejlesztési tervet készítenek a csoport gyermekei számára, különös figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. Nagyfokú tudatosságot igényel az óvónő részéről az egyéni fejlesztési terv elkészítése, a mérési eredmények felhasználásával. Tanulási folyamat részei: Önálló és irányított tapasztalatszerzés, Komplex tevékenységek /kötött vagy kötetlen kezdeményezések/ Tervezésünk: 1. témaválasztás célok 2. tevékenységek meghatározása a téma feldolgozásához 3. képességek fejlesztése és képességek fejlődésének meghatározása. 4. Komplexitás érvényesítése 5.6. Integrációs és inkluzív nevelés: Az integrációs és az inkluzív nevelés természetes velejárója a differenciálás. Ez olyan nézet, szemlélet tevékenységrendszer elfogadását jelenti, mely foglalkozásszerzés és módszertani megújulást kíván. Meglátásunk szerint csak differenciált foglalkozásszervezéssel képzelhető el az, hogy a gyerekek az óvodába bekerülve saját képességeinek optimális kifejezéséhez lehetőséget kapjon. Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére. Ehhez az intézmény egész életét úgy kell szervezni, hogy ennek az alapelvnek eleget tudjunk tenni. Feladatunk, hogy egy időben más-más tevékenységeket végezhessenek, és más-más segítséget kaphassanak a különböző képességű gyerekek. Fontos ne csak a különböző képességű, de a különböző szociális 23