Magyar nyelv és kommunikáció

Átírás

1 Antalné dr. Szabó Ágnes dr. Raátz Judit Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv a 7. évfolyam számára Átdolgozott kiadás Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

2 Tartalom Bevezető Ismétlés Anyanyelvünkről A kommunikáció A hangok A szóelemek A szavak A szófajok A szavak jelentése Helyesírásunk A tanulás tanulása Az internetes szövegek olvasása Könyv- és könyvtárhasználat Lépésről lépésre A hivatkozás Anyanyelvünk zenéje A hangsúly A hanglejtés A beszédszünet A beszédtempó A hangerő Fogalmazási kalauz A kiselőadás A hozzászólás és a felszólalás A szövegtől a hangokig A szószerkezetek Az alanyi-állítmányi szószerkezet Az állítmány Az alany

3 A tárgyas szószerkezet A határozós szószerkezet A helyhatározós szószerkezet Az időhatározós szószerkezet A módhatározós szószerkezet Az eszközhatározós szószerkezet Az okhatározós szószerkezet A célhatározós szószerkezet A fok-mérték határozós szószerkezet Az állapothatározós szószerkezet Az eredethatározós szószerkezet Az eredményhatározós szószerkezet A társhatározós szószerkezet A részeshatározós szószerkezet Az alaptag és a bővítmények kapcsolata Az állandó határozós szószerkezet Fogalmazási kalauz A köszöntés és a köszönetnyilvánítás A jelzős szószerkezet A minőségjelzős szószerkezet A mennyiségjelzős szószerkezet A birtokos jelzős szószerkezet Az értelmező jelzős szószerkezet A jelzős szószerkezetek használata A mellérendelő szószerkezetek A kapcsolatos szószerkezet Az ellentétes szószerkezet A választó szószerkezet A magyarázó utótagú szószerkezet A következtető utótagú szószerkezet A szóösszetételek A szerves szóösszetételek Az alárendelő szóösszetételek A mellérendelő szóösszetételek A szervetlen szóösszetételek A különírás és az egybeírás Az alárendelő szószerkezetek és szóösszetételek helyesírása A mellérendelő szóösszetételek helyesírása A ritkább szóalkotási módok Összefoglaló táblázatok Fogalomtár

4 módhatározó Hogyan? Gyakran hangzik el ez a kérdés. Sokféle módhatározóval felelhetünk rá: halkan, szépen, tisztán, kifejezően, félvállról (beszélünk). Módhatározóval nevezzük meg, hogy az alaptagban kifejezett cselekvés (történés, létezés) milyen módon megy végbe ( m hibátlanul beszélő, m szívesen ád). A helyhatározóhoz és az időhatározóhoz hasonlóan a módhatározó is sokféle alakban fordul elő a mondatokban. A módhatározó felismerését segíti a következő mondatátalakítás. Figyeld meg, hogy mindig a cselekvést kifejező alaptaghoz kapcsolódik a módhatározó! A gyerekek m szépen énekelnek. Az éneklés szép. (Nem a gyerekek!) A szekér m lassan ballag. A ballagás a lassú. (Nem a szekér a lassú!) Kérdései hogyan, miképpen, miként, mi módon Ragos Névutós Határozó- Igenév, ragnévszó névszó szó Névmás talan névszó szépen énekel, szívemből szeretem, zajtalanul jön A MÓDHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI szünet nélkül énekel, kéz alatt vesz ingyen kap másképp dönt, így énekel hirtelen jön, váratlan érkezik, akaratlan meglök (valakit) A módhatározós szószerkezet alaptagja: ige: szépen beszél, tisztán énekel; igenév: szépen beszélni, szépen beszélő (diák), szépen beszélve. Az eszközhatározós szószerkezet Festő írjon a eszk pemzlijével! (Rippl-Rónai József) Tapasztalást eszk pénzért venni vagy hagyományképpen kapni nem lehet. (Széchenyi István) 52 Melyik mondatrész nevezi meg az eszközt a kiemelt szószerkezetekben? Alkoss hasonló szószerkezeteket!

5 Mivel? Minek a segítségével? Ha valamit cselekszünk, fontos az is, milyen eszközzel végezzük: tűvel varr, hajóval utazik, ecsettel fest. Az eszközhatározó azt jelöli meg, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés milyen eszköz segítségével megy végbe ( eszk pénzért venni, írjon a pemzlijével), ki vagy mi által valósul meg. Eszközként a mondatban eszk nemcsak tárgyat, hanem személyt is megjelölhetünk ( eszk testvérével hozat, testvére révén üzen). eszk eszközhatározó AZ ESZKÖZHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Kérdései Ragos névszó Névutós névszó Névmás mivel, kivel, mi által, ki által, minek a segítségével, kinek a segítségével ollóval vág, vonattal megy, forintért vesz, öcsémmel küldöm szavak útján is megérti, hirdetés által ismerkedtek meg, Pista révén üzen ezáltal könnyebb lesz, bármivel elvágja Az eszközhatározós szószerkezet alaptagja: ige: krétával rajzol; igenév: krétával rajzolni, krétával rajzoló (gyerek), krétával megrajzolt (kép, krétával rajzolva). Az okhatározós szószerkezet Bűnös ember a falevél ok rezgésétől is megijed. (Közmondás) Elvész az eredeti karakter a sok ok követésben (Fáy András) Alkoss további okhatározós szószerkezeteket a példamondatok alapján a megijed igével! Mit jelent a második példamondat? Miért? Mi okból? Ezekkel a kérdésekkel szoktuk kutatni a cselekedetek, történések okát. Sokféle okkal magyarázhatjuk cselekedeteinket: elalszunk ok a fáradtságtól, ok az eső miatt szomorkodunk. 53

6 Írjatok képaláírást okhatározós szószerkezetekkel! khatározó Az okhatározó azt az okot nevezi meg, amely miatt az alaptagban megjelölt cselekvés (történés vagy létezés) végbemegy ( ok a rezgésétől megijed, elvész ok a követésben). Az okhatározóban megjelölt ok előbb történik, mint az alaptagban jelölt cselekvés vagy történés. Ezért az okhatározó mindig előzményhatározó. eső miatt szomorkodunk ok ok cselekvés AZ OKHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Kérdései Ragos névszó Névutós névszó Névmás Igenév miért, mi okból, mi miatt bűnhődik a múltjáért, bánatában elbujdosott, fél a kutyától, a hallatára elképedt, örül az ajándéknak, belefárad az éneklésbe anyja miatt búsul, tehetségénél fogva megoldotta miattam, tőlem maradhat, mindentől megijed, ezért fél nem ismerve (a járást) eltévedt 54 Az okhatározós szószerkezet alaptagja lehet: ige: haragszik a mulasztásért, megdicsér a figyelmességért; igenév: megdicsérni a figyelmességért, a figyelmességért megdicsérő (tanár), a figyelmességért megdicsért (diák), a figyelmességért megdicsérendő (diák), a figyelmességért megdicsérve.

7 A célhatározós szószerkezet A sokaságért híven munkálj (Kölcsey Ferenc) cél Az emberek cél egymásért születtek. (Marcus Aurelius) Helyettesítsd a célhatározókat más szóval a kiemelt szószerkezetekben! Miért? Mi célból? Az e kérdésekre adott válaszok meghatározzák életünket: cél a boldogságért harcolunk, cél a sikerért küzdünk, cél a munka végett telefonálunk. A célhatározó azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés (történés, létezés) milyen cél elérésére irányul ( cél háláért tenni, cél a sokaságért munkálj), illetve valamely személy vagy dolog milyen célra alkalmas. A célhatározó mindig véghatározó. Ha ezt megjegyzed, könnyen meg tudod különböztetni az okhatározótól, amely mindig előzményhatározó. célhatározó Tanulmányozd az okhatározó és a célhatározó különbségét bemutató idővonalat! Találj ki hasonló mondatokat ugyanezekre az alaptagokra! ok A hóesés miatt elutazott cél síelni. ok A méhcsípés miatt kiált cél segítségért. ok cselekvés cél 55

8 A CÉLHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Kérdései Ragos névszó Névutós névszó Névmás Igenév miért, mi célból, mi végett, mi célra mire orvosért küld, lánykérőbe megy, előkészül a műtéthez kölcsön végett keres, az ifjúság javára tesz érted jöttem, nem való erre enni mennek, eltenni való A célhatározós szószerkezet alaptagja: ige: harcol a fiatalokért, küzd a boldogságért; igenév: harcolni a fiatalokért, a fiatalokért harcoló (ember), a fiatalokért harcolva. Hasonlítsd össze az okhatározó és a célhatározó kifejezőeszközeit! Mely határozóragok egyeznek meg, és mely névutók térnek el egymástól? A fok-mérték határozós szószerkezet Találd ki a példamondat segítségével, honnan kapta a nevét a fokmérték határozó! fok-mérték határozó Átvett iskolák, modorokkal festett képek semmivel sem értékesebbek a másolásnál. f-m (Egry József) Mennyire? Faggatják tanárukat a diákok a dolgozat nehézségével kapcsolatban. Nem örülsz az efféle válaszoknak: nagyon, szokatlanul nehéz, sokkal nehezebb. f-m f-m f-m A fok-mérték határozó az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, állapot vagy valamilyen tulajdonság erősségére, más szóval fokára vagy mértékére mutat rá: f-m semmivel sem értékesebb, f-m sokkal drágább. A FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Kérdései Ragos névszó Névutós névszó Határozószó Névmás hogyan, mennyire, mennyivel szokatlanul nehéz, talpig becsületes, félig tölt, (egy) fejjel magasabb, százszorta nagyobb átlagon felül jó nagyon szép, jól megrakta, kissé megkésett, nagyrészt befejezte ennyire kedves, mind közelebb 56

9 A fok-mérték határozós szószerkezet alaptagja: ige: nagyon szeret, félig tölt; igenév: nagyon szeretni, nagyon szerető (társ), nagyon szeretett társ, nagyon szeretve; melléknév: nagyon kedves, (négy) centivel magasabb; számnév: nagyon sok, szokatlanul kevés; határozószó: nagyon messze, mind közelebb. A tekintethatározós szószerkezet Azt a határozót, amely megnevezi, hogy milyen szempontból, milyen tekintetben érvényes az alaptagban megfogalmazott megállapítás, tekintethatározónak nevezzük: t erkölcsileg bántja, t futásban versenyeznek, t ehhez képest jó, t Kati szerint jó. A tekintethatározót leggyakrabban a -lag, -leg; -ban, -ben ragos névszóval (anyagilag megéri, szépségben gazdag) vagy a képest, szerint névutó segítségével fejezzük ki ( t ahhoz képest megfelelő). Kérdései: milyen tekintetben, milyen szempontból + alaptag? Az állapothatározós szószerkezet Becsület nélkül az Istennek minden adományai keserűk. (Széchenyi István) állap gonosz állap erkölccsel senki sem született. (Csokonai Vitéz Mihály) Hogyan? Milyen állapotban? Sokféle állapotban lehetünk a különféle cselekvések végzése (történés, létezés) közben: állap szerelmesen nézünk, állap boldogan járkálunk, állap erkölccsel születünk. Állapothatározóval fejezzük ki a személyeknek és a dolgoknak azt az állapotát, amely az alaptagban megnevezett cselekvés (történés, létezés) közben jellemző rájuk. Az állapothatározó szerkezetileg a cselekvést (történést, létezést) megnevező alaptaghoz kapcsolódik, tehát nem ahhoz a személyhez vagy dologhoz, amelynek az állapotát megnevezi. állapothatározó Zoltán néz szerelmesen állap Írd le a fentihez hasonló elrendezésben a példamondatok állapothatározós szószerkezeteit! 57

10 Nevezzétek meg állapothatározókkal, hogyan néznek a képen látható fiatalok! Az állapothatározók valamely személy vagy dolog belső állapotát és a hozzá szorosan tartozó jellemzőit (külső megjelenését, öltözetét stb.) nevezik meg határozói körülményként: állap csinosan jön, állap jelmezben táncol. Az állapothatározót gyakran összekeverik a módhatározóval. Megkülönböztetésüket segíti az a mondatátalakítás, amelyet már megismertél a módhatározónál. Hasonlítsd össze az alábbi példamondatokat azokkal, amelyek a módhatározó leckéjében szerepelnek! A gyerekek állap fáradtan énekelnek. A gyerekek fáradtak. (Nem az éneklés a fáradt!) A szekér állap üresen ballag. A szekér üres. (Nem a ballagás az üres!) Kérdései milyen állapotban, hogyan AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Ragos Névutós Határozónévszó névszó szó csüggedten, szótlanul vár, pizsamában ül, eszméleténél van, álmából riad fel, (vörös) képpel beszél, tövestül tép ki bánat nélkül él hanyatt, veszteg marad Névmás úgy, ahogy néz Igenév guggolva elmélkedik, menekülve integet 58 Az állapothatározós szószerkezet alaptagja: ige: álmosan válaszol, csoportosan kirándulnak; igenév: álmosan válaszolni, álmosan válaszoló (gyerek), álmosan válaszolva.

11 A számállapot-határozós szószerkezet Gyakran használod mondataidban az állapothatározónak ezt a típusát: hárman beszélgetnek, sokan megérkeztek. A határozó neve is mutatja, számáll számáll hogy ez a határozó azt jelöli meg, hogy hányan vannak (a személyek vagy a tárgyak) valamilyen cselekvés (történés, létezés, állapot) közben. A határozót leggyakrabban az -n, -an, -en ragos számnévvel (sokan, öten cipelik) vagy a mindnyájan, mind névmással fejezzük ki ( számáll mindnyájan, számáll mind elmentek), ritkábban az -s képzős melléknév -ban, -ben ragos alakjával ( számáll kettesben, számáll hármasban dalolnak). Kérdése: hányan + alaptag? Az eredethatározós szószerkezet A kisded eredet makkbul idővel termő tölgyfa lesz (Széchenyi István) Honnan kaphatta a nevét az eredethatározó? Kiből? Miből? Ezt kérdezzük, ha a személyek, dolgok eredetét kutatjuk. A válasz sokféle lehet: eredet a déditől származik, eredet gyümölcsből készül. Az eredethatározó a neve is mutatja azt a kiinduló állapotot (személyt, dolgot) nevezi meg, amelyből valamely személy, dolog vagy állapot ered, származik: eredet makkbul lesz, eredet egyesekből áll. Az eredethatározó mindig előzményhatározó. eredethatározó AZ EREDETHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Kérdései Ragos névszó Névutós névszó Névmás kiből, miből, kitől, mitől, kiről, miről forrásból ered, a felhőből lesz, egy őstől lettek, egy tőről fakad az idősek közül (sokan) eljöttek tanár válik belőle, közülük kerül ki, innen való Az eredethatározós szószerkezet alaptagja: ige: fából farag, kőből épít; igenév: fából faragni, fából faragó (ember), fából faragott (szobor), fából faragandó (fejfa), fából faragva. 59

12 Az eredményhatározós szószerkezet Nem a póráz teszi a kutyát eredm hűségessé. (Mikszáth Kálmán) A szerelem a bölcset is eredm vakká teszi. (Közmondás) A kivé? mivé? kérdésre az eredményhatározó felel: eredm felnőtté válik. Az eredményhatározó arra mutat rá, hogy valamely személy vagy dolog az alaptagban megnevezett cselekvés (történés, létezés) eredményeképpen milyen állapotba kerül: eredm vakká tesz. Az eredményhatározó mindig véghatározó. eredményhatározó A jég vízzé válik. A virágot csokorba kötik. válik kötik eredmény vízzé eredmény csokorba cselekvés eredmény Az eredményhatározó gyakran szerepel együtt az eredethatározóval: gyerekből felnőtté válik. Hasonlítsd össze az eredményhatározós szószerkezeteket az eredethatározós szószerkezettel! Mi a különbség közöttük? AZ EREDMÉNYHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Kérdései Ragos névszó Névutós névszó Névmás kivé, mivé, mibe, mire, milyenné, milyenre hamuvá válik, darabokra hull, keresztbe tesz kétfelé vág ezzé válik, olyanra fest 60 Az eredményhatározós szószerkezet alaptagja: ige: vízzé válik, fehérre fest; igenév: vízzé válni, vízzé váló (jég), vízzé vált (jég), vízzé válva.

13 A társhatározós szószerkezet társ társ Társaiddal tarts a bajban is! A barátunkkal szívesen megyünk kirándulni. Milyen kérdésre válaszolnak a példamondatokban kiemelt társhatározók? A társhatározó azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, akinek vagy aminek a társaságában, akivel vagy amivel együtt történik az alaptagban megnevezett cselekvés (történés, létezés): társ társaiddal tarts, társ barátunkkal megyünk. A társhatározót könnyű összekeverni az eszközhatározóval, hiszen mindkettőt leggyakrabban -val, -vel ragos névszóval fejezzük ki. A társhatározós mondatot (főképpen, ha személy a társhatározó) átalakíthatjuk úgy, hogy a társhatározóból alany lesz. társhatározó Mónika társ Péterrel sétál. Mónika és Péter sétálnak. Az elnök társ feleségestül megérkezett. Az elnök és felesége megérkeztek. Eszközhatározós mondatok: Apóka eszk bottal megy. Apóka és a bot mennek. Kati eszk krétával rajzol. Kati és a kréta rajzolnak. A TÁRSHATÁROZÓ KIFEJEZŐESZKÖZEI Kérdései Ragos névszó Névutós névszó Határozószó Névmás kivel együtt, mivel együtt Katival beszélget, családostul jön a vezérükkel együtt mennek együtt érkeznek velem volt, valakivel jön A társhatározós szószerkezet alaptagja: ige: a családjával ünnepel, együtt érkeznek; igenév: a családdal ünnepelni, a családdal ünneplő (testvér), a családdal megünnepelt (születésnap), a családdal ünnepelve. 61