/ \ / \ II. A Finnugor nyelvrokonság bizonyítékai. 1. tétel A magyar nyelv eredete

Átírás

1 1. tétel A magyar nyelv eredete I. A magyar nyelv az uráli nyelvek közé, a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Ágrajzzal: Uráli nyelv Finnugor nyelvcsalád / \ / \ Szamojéd Finn-permi ág Ugor ág / \ Magyar Obi ugorok vogul(manysi) osztják(chanti) (Ők a legközelebbi nyelvrokonaink) II. A Finnugor nyelvrokonság bizonyítékai a, Közös szókincs. Ide tartoznak az ősi szavak. Testrészek: fej, kéz, láb Eszközök: szigony, kőbalta, íj Rokonsági fok: anya, apa, fivér b, Közös nyelvtani rendszer: Mindannyian a ragasztó= agglutináló nyelvek családjába tartozunk. A toldalékot leggyakrabban a szótő után tesszük c, Régészeti leletek: Az Ural hegységben találtak ilyen leleteket Bebizonyítója: Reguly Antal. III. A magyar nyelv első írott emlékei A tihanyi apátság alapító levele (1055) Halotti beszéd (XII. század vége) Ómagyar Mária- siralom (XIII. század közepe)

2 2. tétel A magánhangzók és a hangrend A magánhangzó olyan hang, amelynek képzése során a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszálakat, majd akadályba nem ütközik és távozik a szájüregből.14 magánhangzónk van. 1. A magánhangzók csoportosítása a. Időtartam szerint Rövid: a, e, i, o, ö, u, ü Hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű b. A nyelv függőleges állása szerint: felső nyelvállásúak: i, í, ü, ű, u, ú középső nyelvállásúak: é, ö, ő, o, ó, alsó nyelvállásúak: e, a, á, c. A ajak állása szerint Ajakkerekítéses: a, o, ó, ö, ő, ü, ű, u, ú Ajakréses: á, e, é, i, í d. A nyelv vízszintes állása szerint Magas: teniszütő e ü ö i é ű ő í Mély: autó a o u á ó ú 2. A magánhangzó-törvények 1. hangrend: amelyik szóban csak magas magánhangzó van, annak a hangrendje magas. Ha csak mély magánhangzó van benne a hangrendje mély. Ha magas és mély magánhangzó is van benne, akkor a hangrendje vegyes. 2. illeszkedés: magas hangrendű szó magas hangrendű toldalékot kap, mély hangrendű szó mély toldalékot kap. Magas +Magas Mély+Mély erdő+ben hajó+ban

3 3. tétel A mássalhangzók 1. A mássalhangzó: képzés során a kiáramló levegő valamilyen akadályba ütközik. (egy magánhangzóval együtt ejthető csak ki) 25 mássalhangzónk van. 2. A mássalhangzók csoportjai a. Időtartam szerit Rövid: ny, ly, t Hosszú: nny, lly, tt b. Írásban jelölve Egyjegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, w, x, y, v Kétjegyű: cs, sz, dz, zs, ny, ty, ly Háromjegyű: dzs A j hang jelölése: j-ly c. Akadály helye szerint (Hol ütközik akadályba?) Gégehang: h Ajakhang: b, p, m, v, f Ínyhang: g, k, gy, ty, ny, j-ly Foghang: c, cs, s, sz, z, zs, d, dz, dzs, r, l, n, t d. A hangszalagok mozgása szerint Zöngés (rezeg a hangszalag): b, d, g, v, gy, z, dz, dzs, m, n, ny, r, l, j, zs Zöngétlen (nem rezeg a hangszalag): p, t, k, f, ty, sz, c, cs, h, s

4 4. tétel A mássalhangzó törvények 1. A mássalhangzó törvények azokra a változásokra vonatkoznak, amikor két egymás mellett álló mássalhangzó hat egymásra. 2. A mássalhangzó változások: Teljes hasonulás: azt jelenti, hogy egy mássalhangzó teljesen hasonlóvá válik a mellette állóhoz. Pl.: ez + ben ebben tündér + vé tündérré Teljes hasonulás lehet: Írásban jelölt Úgy írjuk a szavakat, ahogy ejtjük. Például: azzal, képpel, eddzék Írásban jelöletlen A két találkozó mássalhangzó közül az egyiket hosszan ejtjük, de írásban nem jelöljük. Például: hagyja (haggya) Részleges hasonulás: ha a két egymás mellett álló mássalhangzó közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik. Írásban nem jelöljük. Pl.: azomban azonban anygyal angyal Részleges hasonulás lehet: Zöngésség szerint Egy zöngés hang zöngétlen párjára változik át, vagy fordítva. Pl.: vasdarab (vazsdarab) Képzés helye szerint Máshol képződik hang. Pl.: azonban (azomban) Összeolvadás: ha két hang egy harmadikká olvad össze. Írásban nem jelöljük. Pl.: mondja (mongya) Rövidülés: ha hosszú mássalhangzót írunk, de a kiejtésben csak egyet hallunk. Pl.: mondd el (mond el) áldd (áld) kezdd (kezd)

5 A szótagolás a szavak felbontását jelenti szótagokra. 5. tétel A szótagolás Szabályok: 1. Minden magyar szó annyi szótagra bontható, ahány magánhangzó van benne. 2. Az egytagú szavak nem választhatók el. Pl.: po-nty 3. A két- és háromjegyű betűk nem bonthatók szét. Pl.: kő-bá-nya (Kő-bán-ya) ba-tyu (bat-yu) bo-dza(bod-za) lán-dzsa ( lánd-zsa) De a kettőzött kétjegyű és háromjegyű betűket szét kell bontani. A helyes alak: pogy-gyász, diny-nye, bridzs-dzsel 4. A régies betűk nem bonthatók szét. Széchenyi = Szé-che-nyi Kossuthot = Kos-su-thot 5. Az összetett szavakat az előtag és az utótag határán választjuk el. Pl.: rémálom rém-á-lom 6. Az idegen szavakat kiejtés szerint választjuk el. Pl.: Shakespeare Shakes-peare Sha-kes-pe-a-re Bordeaux Bor-deaux Taxi Ta-xi Alapszabály: a szótag elejére csak egy mássalhangzó vihető át. Pl.: hang-zó

6 6. tétel A szavak szerkezete 1. A szavak szóelemekre bonthatóak szét. Toldalékos szó=szótő + toldalék (kötőhang) pl.: házak Összetett szó= szó + szó Pl.: szó+ tár előtag+ utótag szótő kötőhang toldalék (jel) 2. A toldalék fajtái: a) Képző: - megváltoztatja gyakran a szófajt pl.:újság újít szótő+képző szótő+képző melléknév főnév melléknév ige - megváltoztatja a szó jelentését pl.:hal ász at szótő+képző+képző - igeképzők :-ul, -ül, -ít, -at, -et - főnévképzők: -ás, -és, -ász, -ész, -ka, -ke - melléknévképzők: -atlan, -etlen - számnévképzők: -d, -dik - igenévképzők: -ni, -ó, -ő, -andó, -endő, -va, -ve b) Jel: A szó jelentését módosítják. többes szám jele k múlt idő jele-t, tt feltételes mód jele-na, ne, ná, né felszólító mód j birtokos többes jel ai, ei közép és felsőfok jelei bb, leg bb birtokos személyjelek m, d, ünk, stb. c) Rag: A szó mondatbeli szerepét jelölik. A szófajt és a szó jelentését nem változtatja meg. határozóragok: Pl.: -ba, -be, -ban, -ben, -tól, -től, -ról, -ről, -ból, -ből, -hoz, -hez, -höz, -ig stb. igei személyragok: Pl.: -m, -d, -ja, -unk, -ünk, -tok, -tek, -tök, -nák, -nék birtokos jelző ragja: Pl.: -nak, -nek tárgyi ragja: Pl.: -t 3. A toldalékok sorrendje: képző jel rag pl.: ház as ok nak szótő+képző+jel+rag

7 7. tétel Helyesírásunk alapelvei A magyar helyesírás 4 alapelvre épül: 1. A kiejtés elve Azokat a szavakat írjuk a kiejtés elve szerint, amelyeket úgy írjuk, ahogy ejtjük. Pl.: szék, villany, tanári szoba 2. A szóelemzés elve- a szótő+toldalék elemzésével írjuk le a szót. Pl.: tudja, anyja, tanuljuk, fáradtság 3. A hagyomány elve: Ly s szavak: mély, homály, lyuk Régies családnevek: Batthyány, Széchenyi 4. Az egyszerűsítés elve- egyszerűsítjük az írásmódot hosszú kiejtésű mássalhangzók írásakor: Kettőzött kettős betűk: Dinynye - Dinnye Hatytyú Hattyú De: összetett szavakban TILOS! Pl.: díszszázad 3 egyforma betű nem kerülhet egymás mellé. Toll+ val tolllal tollal Sakk+ val sakkkal sakkal De: Mariann-nal; Kiss-sel; balett-táncos

8 8. tétel Hangalak és jelentés kapcsolata 1. Minden szónak van hangalakja és jelentése Szó= hangalak+ jelentés Betűsor vagy hangsor + amire kiejtéskor vagy olvasáskor gondolunk Például: macska alma szék 2. A szavak csoportosítása hangalak és jelentés szerint a) Egy hangalakhoz egy jelentés tartozik- egyjelentésű szavak H J Pl.: íróasztal, szekrény b) Egy hangalakhoz több jelentés tartozik 1) A jelentések között van kapcsolat, akkor a szó többjelentésű J 1 H J 2 Pl.: körte, zebra, levél 2) A jelentés között nincs kapcsolat, akkor a szó azonos alakú J 1 H J 2 Pl.: ég, nyíl, csap c) Rokon értelmű szavak: egy jelentéshez több hangalak tartozik 1) A hangalakok ugyanazt jelentik. H 1 H 2 J H 3 Pl.: vár, palota, kastély 2) A hangalakok egy kicsit mást jelentenek. H 1 J 1 H 2 J 2 H 3 J 3 Pl.: megy, siet, rohan

9 d) Hangalakból következtetünk a jelentésre 1) Hangutánzó szavak H J Pl.: nyávog, röfög, károg, zakatol, dörömböl 2) Hangulatfestő szavak H J Pl.: méla, tahó, bamba, szöszmötöl, kullog 9. tétel Az ige fogalma, fajtái, helyesírása Az ige cselekvést, történést vagy létezést kifejező szófaj. Kérdései: Kit csinál? Mi történik? Fajtái: Cselekvést kifejező: Az alany végzi vagy végezteti a cselekvést. Pl.: ír, rajzol, dolgozik, írat, etet Történést kifejez: A történés akaratunkon kívüli is végbemegy Pl.: esik, törik Létezést kifejező Pl.: létezik, él, nincs, sincs, van, volt, lesz Az ige helyesírása a) végződései: - az ít képző -í-je, mindig hosszú. Pl.: alapít, alakít, tanít - az- ul- ül képző magánhangzója mindig rövid: Pl.: alakul, serdül b) múlt idő: - magánhangzó után: tt Pl: futott - mássalhangzó után: t Pl : írt c) t végű igék helyesírása: Ha a t végű igéhez j-vel kezdődő toldalék járul, összeolvadás jön létre: t + j =ly, t+s =cs, ccs melyet írásban nem jelölünk. Pl.: látja, kötjük, szánts, tanítsa d) - s, sz, z, dz végű igék helyesírása : Ha az s,sz, z, dz végű igékben j-vel kezdődő toldalék járul a j hang teljesen hasonul, tehát ss, ssz, zz, ddz-t írunk az igében PL: néz + je = nézze edz + jetek = edzétek mos + juk = mossuk mász + jon = másszon e) kivételes helyesírású igék: - hisz, higgyed, hidd - visz, vigyed, vidd - tesz, tegyed, tedd - vesz, vegyed, vedd - iszik, igyad, idd - lő, lőjed, lődd - sző, szőjed, sződd - ró, rójad, ród

10 10. tétel Az ige ragozása 1.Az ige beszédünkben és írásunkban egy-egy igealakban fordul elő. Az igealakban az igéhez jelek és ragok kapcsolódnak. Ezek a toldalékok kifejezik: a cselekvő számát és személyét a cselekvés módját és idejét utalnak a mondat tárgyára 2.Az ige ragozása Alanyi ragozás Tárgyas ragozás ( a ragok az alany számát és személyét jelölik meg) ( a ragok az alany számán és személyén kívül a tárgyra is utal ) E/1 látok (valamit) E/1 látom (azt) E/2 látsz E/2 látod E/3 lát E/3 látja T/1 látunk T/1 látjuk T/2 láttok T/2 látják T/3 látnak T/3 látják 3. Összefoglalva Mód/idő Kijelentő Feltételes Felszólító múlt írt írt volna - jelen ír írna írjon jövő írni fog - - a) Nincs felszólító mód múlt időben b) Nincs felszólító mód jövő időben c) Nincs feltételes mód jövő időben

11 11. tétel A főnév fogalma, a köznév fajtái I. Főnév: a főnév megnevező szófaj, élőlényeket, élettelen dolgokat vagy fogalmakat jelöl. Két alapvető fajtája: 1. Köznév: élőlények, élettelen dolgok fogalmak közös neve. 2. Tulajdonnév: élőlények, élettelen dolgok saját megkülönböztető neve II. A köznév fajtái: (4) 1. egyedi név: kutya, asztal 2. gyűjtőnév: egyes számban is több dolgot jelöl. erdőség nyáj konda csorda falka katonaság osztály 3. Anyagnév: egynemű anyagokat jelöl. fűszerek: só, cukor, bors, paprika Fa, üveg, fém, műanyag 4. Elvont főnév: barátság harag gyűlölet szeretet béke

12 12. tétel A tulajdonnevek és helyesírásunk I. Tulajdonnév: élőlények, élettelen dolgok, fogalmak saját, megkülönböztető neve. II. A tulajdonnév fajtái: (6) a) Személynév: Minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk. Pl.: Brigitta, Elvira, Orsolya, József, Mária Kisbetűvel írjuk a ragokat. Pl.: gróf Széchenyi István, prof. Pityi Palkó, dr. Kiss b) Állatnév: Pl.: Bodri, Cirmos, Bimbó, Palkó c) Intézménynév:minden tagja nagy kezdőbetű (Kivéve: és,a,az) Pl.: IV. Béla Általános Iskola és Óvoda d) Címnév: (irodalmi alkotások és más műalkotások, folyóiratok, műsorok címe) 1. Állandó cím: Többször ismétlődhet minden kezdőbetűje nagy, kivéve az és. Pl.: Családi Lap, Fejér Megyei Hírlap 2. Egyedi cím: Mindig csak egy-egy művek címe Csak az első kezdőbetűje nagy, kivéve, ha tulajdonnév szerepel benne. Pl.: A Pál utcai fiúk e) Márkanév: minden nagy kezdőbetűvel írjuk. (Opel, Nike Piros Arany stb.) f) Földrajzi nevek: Egybeírjuk: országnév: Magyarország városnév: Dunaújváros falunév: Alsószentiván országrész, városrész: Alföld, Belváros Különírjuk Hivatalos államnév: Magyar Köztársaság Tér, út, utca, köz, fasor, Béke út, híd Megyék: Fejér megye Kivétel: Lánchíd Kötőjellel írjuk: Ha világtájakat kötünk a földrajzi névhez: Pl.: Észak-Európa, Dél-Alföld Természeti földrajzi tájak: Pl.: Dunántúli-dombság, Germán-alföld Tavak, patakok: Fertő-tó, Csele-patak. Hidak, ha birtokviszonyt jelölnek: Duna-híd Kivétel: Balaton tó, Bükk hegység, Duna fogyó, Fertő tó III. A földrajzi nevek melléknévi alakjai: i képzős Kis kezdőbetűvel írjuk: Alsószentiván alsószentiváni

13 Bécs bécsi Marad a nagy kezdőbetű: ha különírjuk a földrajzi neveket Margit híd Margit- hídi Béke út Béke úti Fejér megye Fejér megyei Hősök tere Hősök terei A kötőjellel írt földrajzi nevekben: Ha a kötőjel előtt tulajdonnév áll marad a nagy kezdőbetű Csepel- sziget Csepel- szigeti Csele- patak Csele- pataki Ha a kötőjel előtt köznév áll, kis kezdőbetűvel írjuk Dél- Dunántúl dél- dunántúli Észak- Európa észak- európai

14 13. tétel Melléknév és a számnév 1. A melléknév fogalma: valakinek vagy valaminek a milyenségét, külső és belső tulajdonságait kifejező szófaj. Kérdései: Milyen? Okos Melyik? Szélső Mekkora? Nagy Honnan való? szegedi 2. A melléknév fokozható: Fok alap közép felső túlzott Jele - - bb leg -bb legesleg -bb Példa jó jobb legjobb legeslegjobb 3. A számnév: valakinek vagy valaminek a számát, mennyiségét jelölő szófaj. Fajtái: Határozott számnév tőszámnév sorszámnév törtszámnév Hány? Mennyi? Hányadik? Hányadrész? pl. négy pl. negyedik pl. egynegyed Határozatlan kevés, sok, 5-6 perc 4. A számnév legfontosabb jellemzői: némelyik fokozható: több, kevesebb Helyesírása: Hármas tagolás szerint kötőjel : egymillió-ötszázhatvannyolcezer-négyszázhuszonkettő. Keltezés: január jan I

15 14. tétel A névmások I. Fogalma: A névmás helyettesítő szófaj: főnevet, melléknevet, vagy számnevet helyettesíthet. Használatával elkerülhető a szóismétlés. II. A névmás fajtái: A névmás fajtái Csak főnevet helyettesítő névmások 1.Személyes névmás: én, te, ő, mi, ti, ők és ragozott alakjai: rólam, neked, vele 2. Visszaható névmások: magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk 3.Kölcsönös névmás: egymás, egymást 4. Birtokos névmás: enyém, tiéd, övé, miénk, tiétek, övék és többes számú alakjai Főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások 1.Mutató névmás: ez, az, ilyen, olyan, ennyi annyi, itt, ott 2. Kérdő névmás: ki? mi? milyen? melyik? 3. Határozatlan névmás: valamennyi, valaki, valamilyen, valahány, valamely Előtagja a vala szócska. Utótagja kérdő névmás. 4.Általános névmás: mindenki, bárki, bármennyi, akárki, akármilyen, senki, sehol. Előtagja a bár, akár, mind, minden, sem, se szócska. Utótagja kérdő névmás. 5. Vonatkozó névmás: a + kérdő névmás: aki, ami, amilyen, amelyik, ahol, amikor

16 15. tétel Az igenevek I. Igenév: félig ige, félig névszó. Igéből képezzük, de mondatban névszóként viselkedik. Igei tulajdonsága, hogy olyan bővítmények kapcsolódhatnak hozzá, mint az igéhez. (határozó, tárgy) II. Igenevek fajtái: Képzői Főnévi Melléknévi Határozói -ni Folyamatos Befejezett Beálló -va, -ve -ó, -ő -t,-tt -andó,-endő -ván, -vén Példák Tanulni Aludni Tudni Nézni Tanuló Alvó Tudó Néző Tanult Kialudt láng Tudott tananyag Nézett film Tanulandó - Tudandó Nézendő Tanulva Alva Tudva Nézve Jelen időt fejez ki. Múlt időt fejez ki. Jövő időt fejez ki.

17 16. tétel Az egyszerű mondat szerkezete I. A mondat csoportosítása: Egyszerű mondat Egyetlenegy tagmondatból áll. Összetett mondat Több tagmondatból áll. II. Az egyszerű mondat fajtái: 3 fő csoportot különítünk el 1) Szerkezete szerint: Tagolatlan Ide tartoznak a mondatszók, megszólítás, köszönés, módosítószó Pl.: Jaj! Ejnye! Tyű! stb. Egyszerű mondat Tagolt Hiányos Teljes Ha hiányzik az A Ha a mondatnak van alanya és állítmánya vagy az Á, vagy is. mindkettő, vagy a Tőmondat Bővített mondat határozott T. Csak A és Á van Az A és Á kívül Pl.: Szép! benne. bővítmények is Pl.: Az alma piros. vannak a mondatban. Pl.: Az alma piros a szomszéd fáján. 2) A beszélő szándéka és a kommunikációs tartalom szerint: 5 féle mondatot lehet elkülöníteni kijelentő (.) kérdő (?) Eldöntendő Igen vagy nem a válasz. Pl.: Elmennél a boltba? felkiáltó (!) felszólító (!) óhajtó (!) Kiegészítendő Új ismeretet kell megadni. Pl.: Ki fedezte fel Amerikát? 3) Hanglejtés szerinti csoportosítása: Emelkedő Eső Pl.: Ilyenek az eldöntendő kérdések. Ereszkedő Az összes többi mondat ilyen.

18 17. tétel A mondatrészek I. A mondat fő részei: 1) Állítmány a) Igei (több szóból is állhat) Pl.: jövő idő: írni fog feltételes mód, múlt idő esetén: tanult volna tagadás, tiltás estén: ne verekedj elváló igekötő használatakor: vállald el b) Névszói (kijelentő mód, jelen idő E/3. személy: Az alma piros.) c) Névszói-igei állítmány (névszó+létige) Kiegészíti a névszói állítmány szerepét pl.: Jó lenne egy kiskutya. 2) Alany: (mindig ragtalan, a szófaja névszó vagy főnévi igenév) II. állítmány+alany= predikatív szerkezet Bővítmények: 1) Tárgy: ragos (t), ragtalan (főnévi igenév) és birtokos személyjeles szó (Pl.: Elvesztettem a könyvem.) Fajtái: határozott tárgy, határozatlan tárgy, eredmény tárgy, iránytárgy 2) Határozók: sokféle körülményt fejeznek ki. Pl.: helyet, időt, módot, eszközt Kifejezőeszközei: ragos névszó (erdőben) névutós névszó (fa mellett) határozószó (itt) személyes névmás határozóragos alakja (nálunk) határozói igenév (csukva) főnévi igenév (várni) ritkán ragtalan névszó (este) 3) Jelzők: Fajtái: minőségjelző (kijelölő jelző Melyik?) mennyiségjelző birtokos jelző (ragtalan, ragos: -nak, -nek ) értelmező jelző ige, igenév+ határozó= határozós szerkezet jelző+ jelzett szó= jelzős szerkezet

19 18. tétel A határozók 1. Határozók: sokféle körülményt fejeznek ki. Pl.: helyet, időt, módot, eszközt Kifejezőeszközei: ragos névszó (erdőben) névutós névszó (fa mellett) határozószó (itt) személyes névmás határozóragos alakja (nálunk) határozói igenév (csukva) főnévi igenév (várni) ritkán ragtalan névszó (este) 2. Fajtái: ige, igenév+ határozó= határozós szerkezet Fajtái Kérdései Jelölése helyhatározó Hol? Hová? Honnan? Merre? Meddig? H h időhatározó Mikor? Mióta? Meddig? H i módhatározó állapothatározó Hogyan? Mi módon? Miképpen? Hogyan? Milyen állapotban? H m H állap okhatározó Miért? Mi okból? H ok célhatározó Miért? Mi célból? H cél társhatározó Kivel, mivel együtt? H társ eszközhatározó részeshatározó Mivel? Milyen eszközzel? Kinek/ minek a részére? Kinek/ minek a számára? H eszk számhatározó Hányszor? Mennyiszer? H sz fok-mértékhatározó Hogyan? Mennyire? Mennyivel? H r H f-m eredethatározó Kiből? Miből? Kitől? Mitől? Kiről? Miről? H eredet eredményhatározó Kivé? Mivé? Mibe? Mire? Milyenné? H eredmény 19. tétel Az alárendelő összetett mondat

20 Az alárendelő összetett mondatokban a mellékmondat a főmondat valamelyik hiányzó mondatrészét fejti ki. Az alárendelő mondat annyiféle lehet, ahányszor mondatrészt kifejezhet. Eszerint megkülönböztethetünk alanyi, állítmányi, határozói és jelzői alárendelést. Az alárendelő mondat szerkezetét jellegzetes szavak segíthetik megismerni: a főmondatban utalószók, a mellékmondatban kötőszó fordulhatnak elő. Ezek közül a legfontosabbakat a következő táblázat tartalmazza: Alárendelés Utalószó a Kötőszó a főmondatra mellékmondatban Jelölése ALANYI az aki A TÁRGYI azt aki(ke)t T HATÁROZÓI helyhatározói ott ahol H h időhatározói akkor amikor H i módhatározói úgy ahogy H m állapothatározói úgy ahogy H állap okhatározói azért mert H ok célhatározói azért hogy H cél társhatározói azzal aki(k) H társ eszközhatározói azzal aki(k) H eszk részeshatározói annak aki(nek) H r számhatározói annyiszor ahányszor H sz fok-mérték határozói annyira amennyire H f-m eredethatározói abból ami H eredet eredményhatározói azzá ami H eredmény JELZŐI minőségjelzői olyan amilyen J mi mennyiségjelzői annyi amennyi J me birtokos jelzői annak aki(k)nek J bi értelmező jelzői J ért ÁLLÍTMÁNYI az aki Á Az alárendelő mondat elemzése lépésenként: 1. Beszámozzuk a tagmondatokat. 2. Megkeressük az utaló- és kötőszavakat. ( Ha nincs a mondatban, mi pótoljuk ki!) 3. Megállapítjuk, hogy milyen az alárendelés. 4. Ha nem tudjuk eldönteni az alárendelést, mert az utalószó többféle mondatrészre utalhat, akkor a biztonság kedvéért elemezzük a főmondatot. (Milyen mondatrész az utalószó?) 5. Elkészítjük az ábráját.

21 20. tétel A mellérendelő összetett mondat I. Fogalma: A mellérendelő összetett mondat két egyenrangú, egymással tartalmi-logikai viszonyban álló tagmondatból áll, melyeket kötőszóval, ritkábban anélkül kötünk össze. A tagmondatok között rövid szünet, írásban pedig vessző jelzi, hogy még nem fejeződött be a közlés. II. Fajtái: 1. Kapcsolatos mondat: olyan mellérendelő mondat, amelynek tagmondatai szorosan összefüggnek egymással. Leggyakoribb kötőszavai: és, s, meg, is, sem, se, is-is, sem-sem, se-se, nemcsak hanem is. Jelölése: Ellentétes mondat: olyan mondat, melyben a tagmondatok között ellentét, ellentmondás van. Leggyakoribb kötőszavai: de, azonban, ellenben, mégis, mégsem, hanem Jelölése: Választó mondat: olyan mellérendelés, amelynek tagmondatai választási lehetőséget tartalmaznak. Leggyakoribb kötőszavai: vagy, akár, vagy-vagy, akár-akár Jelölése: Következtető mondat: az olyan összetett mondat, amelynek második tagmondata az elsőből okszerűen következik. Leggyakoribb kötőszavak: ezért, tehát, hát, így, ennélfogva. Jelölése: Magyarázó mondat: az olyan mellérendelő összetett mondat, melynek második tagmondata okszerű magyarázatát adja az első tagmondatnak. Kötőszavai: ugyanis, tudniillik, hiszen, vagyis, illetőleg. Jelölése: 1 2