KÖTŐGÉPELEMEK, KÖTÉSEK. Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

Átírás

1 G É P E L E M E K - C S A VA R K Ö T É S E K KÖTŐGÉPELEMEK, KÖTÉSEK Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

2 - KÖTÉSEK - NEM OLDHATÓ KÖTÉSEK OLDHATÓ KÖTÉSEK szegecs-kötések csavarkötések hegesztett kötések csapszegkötések forrasztott kötések ék- és reteszkötés Oldható kötések: Általában olyan szerkezetek, gépegységek elemeinek összekötésére alkalmazunk, amelyek kapcsolatát időnként meg kell szüntetni, majd a szükséges javítás, beállítás, karbantartás elvégzése után a kötőelemek újbóli felhasználásával ismét létre kell hozni. A leggyakrabban alkalmazott oldható kötést csavarok felhasználásával valósítjuk meg. ragasztott kötések bordáskötés zsugor-kötések poligonkötés

3 Csavarmenetek származtatása: Az ábra szerinti d átmérőjű egyenes körhenger palástjára a látható lejtőt úgy csavarjuk, hogy a lejtő vetülete a henger tengelyére merőlegesen helyezkedik el, akkor a lejtő a henger palástján P emelkedésű csavarvonalat ír le.

4 Csavarmenetek származtatása: Az orsó külső d átmérője metrikus menetnél megegyezik a névleges átmérővel, a legkisebb d, átmérőjét magátmérőnek nevezzük. A kettő számtani középarányosa a d 2, középátmérő. Értéke d 2 = d + d 1 2 A P menetosztás az α hajlásszöggel szemben fekvő befogó hosszúsága. Nagyságát a tg = P d 2 π összefüggés mutatja. P = d 2 π tg(α)

5 Oldható kötések: Ha ezen a csavarvonalon valamilyen síkidomot úgy vezetünk végig, hogy síkja mindig átmegy a henger tengelyén, akkor a síkidom alakjától függő profilú menetet kapunk. Így származtathatjuk: derékszögű négyszöggel a laposmenetet; egyenlőszárú háromszöggel az élesmenetet; egyenlőszárú trapézzal a trapézmenetet; egyenlőtlenszárú trapézzal a fűrészmenetet; körívekkel a zsinórmenetet.

6 Több-bekezdésű menetek Különleges esetekben a mozgatócsavaroknál igen nagy menetemelkedések is előfordulnak A nagy menetemelkedéseket többbekezdésű csavarmenet készítésével érhetjük el. A több bekezdést úgy kell érteni, hogy az emelkedés távolságán belül egymással párhuzamosan kettő vagy több menetszelvény van elhelyezve. Több bekezdésű menet jelölése Tr 20 x 8 P4 20-as trapézmenet, menetemelkedés 8 mm. A bekezdések száma a menetemelkedésből és a menetosztásból (P4) meghatározható (8:4=)2

7 Balmenet: A menetek általában jobb, ritkábban bal emelkedésűek. Ha bal emelkedésűek, ezt ábrázolásukkor a menet névleges mérete után írt LH jelöléssel, valamint az elkészült csavaranyákon és csavarfejeken rovátkolással jelölni kell

8 Csavarmenetek méretmegadása:

9 Szabványos élesmenetek - Normál métermenet MSZ 204:1985 (DIN 13) A menetprofil szabályos háromszög, tehát a csúcsszöge 60 Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

10 Szabványos élesmenetek - Finom métermenet MSZ 205:1985 (DIN 13) Jellemzője, hogy egy adott névleges átmérőhöz több, a normál métermeneténél kisebb menetosztással készíthető. Az így készített csavarok (és anyák) egységnyi hosszúságú darabjaira jutó menetek száma nagyobb, és így a szilárdságuk is nagyobb, mint az azonos névleges méretű normál métermenetű csavaroké. A finom métermenetű orsó- és anyamenetek jellemző méreteit a mellékelt táblázat tartalmazza. Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

11 Szabványos élesmenetek Normál Withworth-menet MSZ 201:1975 Menetprofilja 55 -os csúcsszögű, egyenlő szárú háromszög. Megnevezése (mérete) az orsómenet külső átmérőjének angol hüvelykben (1 =25,4 mm) mért értékével történik. További jellegzetessége, hogy a menetemelkedésére vonatkozó adat az 1 hüvelykre eső Z menetszám megadásával történik. Ebből P = 25, 4 mm Z Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó A Whitworth-menetű kötőcsavarokat már csak régi szerkezeteken találhatunk, új konstrukciókon nem szabad használni!

12 Szabványos élesmenetek Hengeres csőmenet MSZ 202:1978 Szelvényük azonos a normál Whitworth-menetével, de 1"-re több menet jut, vagyis a csőmenet finom Whitworth-menet. A méret elé írt G betűvel jelölik. A megnevezésben szereplő méret nem a külső átmérőt jelenti, hanem annak a csőnek a belső átmérőjét, amelynek külsejére az adott menetet vágják. Korábban főleg gázcsövek csatlakozásánál használták, ezért gázmenetnek is nevezik. Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

13 MOZGATÓ CSAVAROK LAPOSMENET MSZ 206 Már nem szabványos, jó hatásfoka miatt még ma is alkalmazzák mozgató csavarként. Jellegzetes menetprofilját az ábra szemlélteti.

14 MOZGATÓ CSAVAROK TRAPÉZMENET MSZ 207:1984(DIN 103) Főleg mozgatóorsóként, egyszerű emelőknél alkalmazzák. Hatásfoka megközelíti a laposmenetes hajtások hatásfokát, de gyártása egyszerűbb. Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

15 MOZGATÓ CSAVAROK FŰRÉSZMENET MSZ 209 (DIN 513) Főleg olyan mozgatóorsók meneteként használják, ahol az egyik irányú mozgatásnál lényegesen nagyobb dinamikus hatások lépnek fel, mint a másik irányban. Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

16 MOZGATÓ CSAVAROK ZSINÓRMENET MSZ 208:1984 (DIN 405) Nagy sugarú lekerekítések miatt főleg dinamikus igénybevételnek kitett vagy különösen szennyezett helyeken alkalmazzák. Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó 2019.

17 Forrás: Szabó István: Gépelemek, Műszaki Kiadó Kötőcsavarok és tartozékai: A leggyakrabban alkalmazott oldható kötéseket ún. kötőcsavarokkal alakítjuk ki. A csavarkötést egy menetes orsóval és legalább egy darab anyamenettel rendelkező elem segítségével hozhatjuk létre. A kötőcsavarok legjellemzőbb tulajdonsága, hogy önzáróak. Ez úgy érhető el, hogy az orsó- és az anyamenet közötti súrlódási tényező nagyobb, mint a menetemelkedés hajlásszögének tangense, vagyis μ > tg(α) A csavarfej, ill. az anya biztonságos felfekvése érdekében az összekötendő elemek csavarfejjel, ill. az anyával érintkező felületeit síkba munkálják (a csavar szárára merőleges síkban), és ide alátétet helyeznek Csavarkötés hatlapfejű csavarral, csavaranyával Csavarkötés ászokcsavarral

18 Kötőcsavarok és tartozékai: Gyakorló feladat: [Internet elérés szükséges]

19 Szabványos kötőcsavarok A leggyakrabban alkalmazott fajtái a különböző méretű és kialakítású fejes csavarok, amelyek közül is a legelterjedtebbek a hatlapfejű csavarok. A különböző szabványos méretű hatlapfejű csavarok kialakítását az alábbi táblázat szemlélteti. Az acélcsavarok szilárdsági tulajdonságait és szabványos (MSZ EN 20898) jelöléseik

20 Szabványos csavaranyák Ezek közül is a legelterjedtebbek a hatlapú csavaranyák. A normál magasságú csavaranyák magassága a menetük névleges méretének 0,8- szeresével egyenlő, de készülnek alacsony és magas kivitelben is. Jellegzetes kialakítású a kézi meghúzást és oldást lehetővé tevő szárnyas anya, valamint a sasszeges biztosításhoz alkalmazott koronásanya.

21 Szabványos csavaranyák Leggyakrabban alkalmazott fajtái a különböző méretű hatlapú csavaranyák.

22 Szabványos alátétek

23 Kötés hornyoltfejű csavarokkal Általában vékonyabb, sík vagy hajlított lemezszerű alkatrészek valamilyen erősebb alaphoz való rögzítésére alkalmazzák, kis mechanikai igénybevétel esetében. A fej kiképzését általában a következő szempontok alapján döntik el. Rezgésmentes, statikus üzem, gyakori vagy állandó rezgéssel járó üzem (biztosítás megoldandó). A rögzítendő elem furata süllyeszthető, nem süllyeszthető. A kiálló fej balesetveszélyt idéz elő, nem balesetveszélyes. A csavarok meghúzása csavarhúzóval, kereszthornyos csavarfejnél csillagcsavarhúzóval, míg belső kulcsnyílású csavarfejnél imbuszkulccsal történik. Szereléskor ügyelni kell arra, hogy mindig a megfelelő méretű és állapotú szerszámot válasszuk, mert a fejben kialakított hornyok könnyen sérülnek. A lencsefejű és süllyesztett fejű csavarokat fogazott kúpos alátét biztosítja, míg a többi kivitelnél többféle megoldás lehetséges, mint pl. rugós alátétes, orros rugós alátétes, belső és külső fogazatú alátétes.

24 Kötés hatlapfejű csavarokkal és hatlapú csavaranyákkal Ezeket általában olyan idomacélok és gépalkatrészek összekötésére alkalmazzák, amelyeket a nagy méretük, bonyolult kialakításuk, vagy könnyebb javíthatóságuk miatt többször kell szét-, ill. összeszerelni. A csavarok elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy igénybevételük lehetőleg tisztán húzás legyen. Ha elkerülhetetlen a csavar szárának nyíró és hajlító igénybevétele, akkor illesztett szárú csavart vagy a csavart tehermentesítő illesztett hüvelyt alkalmazzunk. Fejes csavarok helyett, főleg a szerkezet könnyebb szerelése érdekében, gyakran alkalmaznak ászokcsavarokat, pl. belső égésű motorok hengerfejleszorító csavarjaként. Ezek mindkét végén menet van, a kettő között pedig olyan hosszúságú hengeres, gyakran magra gyengített csavarszár, amely a tömítés és a hengerfej felfűzése után hatlapú csavaranyák felhelyezését teszi lehetővé.

25 A hatlapfejű csavarok, ill. a hatlapú csavaranyák meghúzását és oldását általában villás-, ill. csillagkulccsal végezzük, de történhet, mint az előbbi példánál, nyomatékkulccsal is. A nyomatékkulcson előre beállítható a szükséges meghúzási nyomaték, és ezzel szereléskor akkora előfeszítést biztosíthatunk a csavarokkal, amely a motor működése során is tömítő zárást eredményez. A nyomatékkulcson a betétek cserélhetők. A biztonságos kötés létrehozása és fenntartása érdekében a csavar, ill. a csavaranya meghúzása után valamilyen megoldással biztosítani kell az orsó- és az anyamenet (általában a csavar és a csavaranya) viszonylagos helyzetének állandóságát.

26 A csavarkötés biztosítása történhet kétanyás biztosítással, rugós vagy orros rugós alátéttel, koronásanya-sasszeg kombinációval, a sasszeg helye szereléskor fúrandó, különféle fel- és lehajtható biztosítólemezekkel, a csavarfejekben kialakított furatba fűzött huzallal, hornyos csapágyanya esetében fogazott biztosítólemezzel, különféle kialakítású és elhelyezésű hernyócsavarokkal. ragasztással

27 CSAVARKÖTÉS VÉGE...