INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 MUNKAKÖZI DOKUMENTÁCIÓ Javítás Budapest XXIII. kerület SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megrendelı: Budapest, Soroksár Önkormányzata Készítette: MaHill Mérnökiroda Kft. Budapest, december

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı Vezetıi összefoglaló Helyzetelemzés Soroksár szerepe a településhálózatban Illeszkedés és kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz Magyarország területi jövıképe A területfejlesztési politika hosszú távú céljai 2020-ig Középtávú országos területi célok 2013-ig Régiók fejlesztési irányai Illeszkedés a célokhoz Soroksár vonzáskörzetének bemutatása Soroksár szerepe a térségi munkamegosztásban Kerületi funkcióelemzés Kerületi szintő helyzetértékelés Városszerkezet Morfológiai tényezık Történeti tényezık Közlekedési tényezık, nagy rendszerek Szerkezeti problémák és következményeik Gazdaság A kerület gazdaságának általános jellemzıi Ágazati szerkezet Vállalkozások megoszlása méret szerint, mőködési feltételek Gazdasági aktivitás térbeli különbségei Kutatás-fejlesztés helyzete Turizmus helyzete Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei Információs társadalom értékelése Kultúra szerepe Társadalom Demográfia Foglalkoztatás Képzettség Egészségi állapot Jövedelmi és szociális helyzet Társadalmi önszervezıdések, civil szféra Települési környezet Természeti környezet állapota Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Közigazgatás Közbiztonság Szociális ellátás Szolgáltatástervezési koncepció

3 A szociális és gyermekjóléti szolgáltatás intézményrendszere Sport és szabadidı, közmővelıdés Közszolgáltatási rendszerek összefoglaló bemutatása Korábbi idıszak fejlesztései Összegzés SWOT elemzés Kerületrészek meghatározása, elemzése A kerület általános jellemzése Funkcióellátottság, közszolgáltatások Soroksár központ kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Soroksár dél kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Újtelep kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Molnár-sziget kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Péteri major és térsége kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Nagybani Piac és térsége kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Logisztikai és gazdasági térség kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Vizisport utca és térsége kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Szamaránszki dőlı és Sósmocsár térsége kerületrész helyzetértékelése

4 Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Egyéb területek kerületrész helyzetértékelése Jellemzık Gazdaság Társadalmi környezet Közmővek, infrastruktúra Városrészek összefoglaló elemzése: Gazdaság Társadalom Lakókörnyezet Közszolgáltatások Anti-szegregációs vonatkozások Soroksár dél Szamaránszki dőlı és Sósmocsár

5 1. Bevezetı Budapest Fıváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata 2008-ban készíttette el Soroksár Településfejlesztési Koncepcióját. A Településfejlesztési koncepció a kerület távlati fejlesztésének összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a teljes közigazgatási területre kiterjedı, önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-mővi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntı szerepe. Soroksár Településfejlesztési koncepciója hosszú távra, évre készült, ami három önkormányzati ciklust érintı idıtáv. Hosszú távú fejlesztési koncepcióként nemcsak olyan jövıképet és átfogó fejlesztési célokat fogalmaz meg, amelyek a kerület lakóközösségének érdekeit szolgálják, hanem meghatározza a fejlesztési programok megvalósításához, kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplıi számára. A hazai fejlesztéspolitikát teljes mértékben az Európai Közösség fejlesztési elvei hatják át. Az ezen elvek szerint bevonható források a jövıben is meghatározó szerepet fognak játszani a sikeres megvalósításban. Ebbıl következıen a terület- és településfejlesztési tervezést minden szinten összhangba kell hozni az EU fejlesztési elveivel és gyakorlatával, valamint az azt tükrözı pénzügyi háttérrel. A városfejlesztési tevékenységek finanszírozása a jelenleginél sokkal nagyobb arányban visszatérítendı források terhére történhet, mivel az Unió strukturális és kohéziós politikáját szolgáló forrásokból várhatóan jóval kevesebb jut Magyarországra, mint a jelenlegi idıszakban. Megnövekszik tehát a stratégiák és az azok megvalósítása érdekében kivitelezendı projektekkel kapcsolatos fenntarthatósági, életképességi szempontok súlya a külsı források odaítélésének folyamatában, emellett szükségszerően nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a magánszféra. Ezen folyamatok irányítása és kontrollálása érdekében az önkormányzatnak valós, közös elkötelezettségen alapuló stratégiára van szüksége. Ilyen, a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítását szolgáló dokumentum a stratégiai szemlélető Integrált városfejlesztési stratégia (IVS). Soroksár rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával, melynek felülvizsgálata idıszerővé vált egyrészt a Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célokhoz illeszkedés okán, másrészt a kidolgozását szabályozó, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési kézikönyv 2009-ben történt átdolgozása következében. Az integrált városfejlesztési stratégia középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum, amely eredményes eszköz a kerület számára fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. Az IVS tartalmazza a kerület és részei rövid- és középtávon elérendı céljait, a tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetıségek figyelembevételével a lehetı legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehetı forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált

6 városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és 3-5 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külsı feltételekhez való igazítása és a folyamatban lévı akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemlélető, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különbözı szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplıi, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. A stratégia elsıdlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának a megvalósulásában érdekelt a tervezési folyamatba bevont partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a település fejlıdése szempontjából. A piaci és köz-szereplık beruházásai közötti egyensúly adott településre, illetve fejlesztési területre jellemzı kialakítása az IVS egyik alapvetı célja. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentısége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. Soroksár Integrált Városfejlesztési Stratégiájának feladata a hosszú távú kerületfejlesztési célok rövid- és középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása, a fejlesztésbe bevonható források reális becslése, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetıségeit leginkább bıvítı módon történı allokációja, ennek érdekében a városfejlesztési tevékenységek megfelelı fókuszálása, elkerülve a források szétforgácsolódását. Az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása, ezen célokhoz a pontos probléma- és lehetıségelemzésre épülı, átlátható és elfogadott célok kitőzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmő és átlátható hozzárendelése, valamint valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplıinek széleskörő bevonásával kialakított stratégia, és a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban. Az IVS célhierarchiája maximálisan épít az érvényben lévı stratégiai dokumentumokra, hiszen a kerület szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik. Ezért az IVS-nek nem célja egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövıben várható folyamatoknak megfelelıen pontosításra kerülnek az elfogadott fejlesztési elemek és célkitőzések, kiemelten kezelve a stratégia egyes elemeinek összhangját. Soroksár arra törekszik, hogy a lehetı legtöbb támogatási forrást és magántıkét tudja mozgósítani a kerület területileg kiegyensúlyozott fejlıdése érdekében, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elısegítve a kerületen belüli különbségek csökkenését. E beavatkozásokat térben fókuszáltan kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében: az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés

7 funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekben a városrészekben történnek fejlesztések, hiszen a kerület egyéb projektjei és a magánszféra beruházásai Soroksár teljes területét érinteni fogják. Soroksár akcióterületeinek kijelölését és prioritásuk meghatározását több szempont is befolyásolta: a fejlesztések idıszerősége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága; a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a kerület egészére, lakófunkciójára; támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterı nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága. Soroksár Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végsı célja, hogy stratégiai szemlélető tervezéssel segítse a kerület döntéshozóit a saját források hatékony felhasználásában, a magántıke forrásainak tudatos bevonásában, a jövıbeni visszatérítendı támogatási eszközök kiegészítı alkalmazásában, a pénzügyi, gazdasági és társadalmilag is fenntartható fejlesztés megvalósításában

8 2. Vezetıi összefoglaló

9 3. Helyzetelemzés 3.1.Soroksár szerepe a településhálózatban Illeszkedés és kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján található, a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége. Északon a XX. kerülettel, Pesterzsébettel, keleten a XVIII. kerülettel, Pestszentlırinccel és Pestszentimrével határos. Délkeleten Gyál községgel, délen Alsónémedivel és Dunaharasztival érintkezik. Nyugaton a Csepel-szigettıl a Ráckevei- Dunaág választja el. Egykor a XX. kerülethez két területrész, Soroksár és Pesterzsébet tartozott, annak ellenére, hogy társadalmilag, gazdaságilag különbözı települések voltak. A két kerületrész házassága több mint 40 esztendın át tartott. A közös vezetés elképzelései, tervei elsısorban Pesterzsébetnek kedveztek, Soroksár gazdasági fejlıdése, infrastrukturális ellátottsága, a kereskedelem mutatóinak növekedése csekély mértékő volt, messze elmaradt a többi kerületétıl. Az oktatás, a kultúra területén a jól mőködı intézmények is vagy a beolvadás, vagy a megszüntetés áldozatává lettek. A Polgári Szövetség Soroksárért Egyesület és lelkes lokálpatrióták kemény és hosszan tartó harcot folytattak Soroksár önállóságáért, melynek eredményeként az szeptember 27-én megtartott sikeres népszavazáson a soroksári polgárok szavazataikkal az újra önálló Soroksár mellett álltak ki. Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyőlés a 97/2005.(XII.25.) OGY határozatával fogadta el. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) célja, hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitőzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetıségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A területfejlesztési politika fı funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony mőködésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlıdésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése Magyarország területi jövıképe A területi jövıkép a nemzeti fejlesztéspolitika jövıképének területi dimenzióját jeleníti meg. Ennek megfelelıen a területfejlesztési politika a területi harmónia képét, mint célállapotot fogalmazza meg: A cél olyan társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból fenntartható térszerkezet létrejötte, amely a helyi adottságokra épülı és önálló identitással rendelkezı térségekben szervezıdik, illetve szervesen illeszkedik az európai térbe; s amelyben a társadalom számára az alapvetı életesélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentıs területi egyenlıtlenségek A területfejlesztési politika hosszú távú céljai 2020-ig Térségi versenyképesség Alapvetı cél, hogy az ország régiói, egyéb térségei és városai versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elı Magyarország számára az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózását

10 A versenyképesség kulcsa a régió/térség szereplıinek együttmőködési képessége, valamint a hatékony, a növekedés területi terjedését ösztönzı térszerkezet kialakítása országos, regionális és egyéb térségi szinteken. A térségi versenyképesség két pillére: a jelentıs gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkezı, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerısítése, a nemzetközi elérhetıség javítása és a nemzetközi jelentıségő turisztikai térségek megerısítése; valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra, erıforrásaikra és stratégiáikra építve életképes funkcióik megerısítése, erıforrásvonzó képességük javítása, vagyis relatív versenyképességük erısítése. A térségek versenyképességének javítása során alkalmazható eszközök: Tudástársadalom építése és az innováció területi terjesztése Az elérhetıség javítása Regionális üzleti környezet és szolgáltatások fejlesztése Térségi hálózatok ösztönzése és a kis- és középvállalatok regionális fejlesztése Regionális és helyi menedzsment szervezeti fejlesztése, stratégiák ösztönzése Regionális és települési marketing-kommunikáció erısítése Környezet megóvása és fejlesztése Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Területi felzárkózás A kohézió jegyében a társadalmi esélyegyenlıséget sértı, jelentıs mértékő és a gazdaság hatékony mőködését korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklése: a fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, a külsı és belsı perifériák dinamizálása; az alapvetı életesélyek feltételeinek biztosítása az ország valamennyi településén; a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása. Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem A régióknak, térségeknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erıforrásaikat és belsı összetartozásukat nem csak megırzik, hanem azokat tovább erısítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. A fenntartható térségfejlıdés a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítja a lakosság életminıségének fenntartását és javítását, a gazdaság mőködéséhez szükséges erıforrások igénybevételét, figyelembe véve a térség sajátos adottságait. A fenntartható fejlıdés szempontjait figyelembe vevı fejlesztések jellemzıi: A fejlesztések során a táji, környezeti, természeti adottságoknak megfelelı termelési módok, a környezetkímélı termelési, közlekedési rendszerek elınyben részesítése; A fejlesztések során a hagyományos tájhasználat, a településrendszer, a régészeti és néprajzi örökség fennmaradásának biztosítása; A meglévı környezetszennyezések felszámolása, a szennyvíz és hulladék korszerő technológiával történı ártalmatlanítása

11 Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttmőködések bıvítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erısítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. Decentralizáció és regionalizmus A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentıs részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos többek között a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerısítése, a regionális identitás erısítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése Középtávú országos területi célok 2013-ig A jövıkép és a hosszú távú célok megvalósulása érdekében középtávon az alábbi célok teljesülése szükséges: Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése Cél, hogy a fıvárosi térség nemzetközi gazdasági és kulturális szerepköre révén versenyképes nagyváros, a közép-európai térség meghatározó központja és a Kárpát-medence gazdasági centruma legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy lakóinak is színvonalas városi környezetet biztosítson. Ennek érdekében a következık szükségesek: A nemzetközi nagyvállalatok Közép- és Kelet-közép európai, illetve a Balkán térségére is befolyással bíró központjai megtelepedésének ösztönzése; A szükséges közlekedési infrastruktúra és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése; A magasan kvalifikált munkaerı megtartó-képességének növelése a felsıoktatási és kutatás-fejlesztési potenciálra alapozva; A kiemelkedıen magas hozzáadott-értéket elıállító tevékenységek ösztönzése; Magas szintő üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése a nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében; Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erısítése; Az egészséges lakókörnyezet kialakítása, illetve a városi zöldterületek védelme; Az agglomerációs települések további terjeszkedésének megakadályozása és rekreációs zöld győrő kialakítása. Harmonikusan mőködı agglomerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglomeráció szereplıinek hatékony együttmőködésével; A közlekedési kapcsolatok modernizációja, környezetbarát megoldások ösztönzésével; A pólusok, városhálózat fejlesztése Cél a jelenleginél intenzívebben együttmőködı, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése. Annak érdekében, hogy a fejlıdés ne korlátozódjon a fıváros térségére, oldódjon a Budapest központú térszerkezet, ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb és fenntarthatóbb mőködése váljon lehetıvé, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló pólusokra, melyek egy harmonikus, policentrikus együttmőködı városhálózati rendszer szerves elemei. Az együttmőködı városhálózatok hálózatainak fejlesztése érdekében szükséges:

12 A térségközpontok régión belüli elérhetıségének javítása a közúti és a közösségi közlekedési viszonyok fejlesztésével; A térségközpontok régión kívüli elérhetıségét gyorsforgalmi utak, gyorsvasutak, valamint regionális repülıterek, illetve magas színvonalú információs és kommunikációs infrastruktúra kiépítésével kell biztosítani. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása Soroksár szempontjából nem releváns. Országos jelentıség kiemelt fejlesztési térségek és tématerületek A Duna-mente fejlesztése A Duna Európa egyik legjelentısebb vízi útja, egyben a VII. transz-európai, közlekedési folyosó. A Duna-mente fejlesztése az európai jelentıségő ökológiai, közlekedési folyosó hasznosítását jelenti, amiben kitüntetett szerep jut a tájgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, területfejlesztési és vidékfejlesztési beavatkozásoknak. A térség fejlesztése érdekében kívánatos többek között: A VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként megfelelı hajózóút biztosítása, a környezetkímélı közlekedési formák és logisztikai rendszerek kialakítása; A tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával az ökológiai kritériumoknak megfelelı társadalmi-gazdasági fejlıdés feltételeinek megteremtése; A Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erıforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülı hasznosítása a mezıgazdasági, halászati, erdı- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztések összehangolásával; A Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelı rehabilitációja; A Duna-mente természeti területeinek, tájainak, kulturális értékeinek a megırzése, fenntartása, a biodiverzitás megırzése; A vízszennyezés és a vízkárok megelızése és felszámolása; Határ menti területek együttmőködésének erısítése Soroksár szempontjából nem releváns. Vidékies térségek fejlesztése Soroksár szempontjából nem releváns Régiók fejlesztési irányai Regionális fejlesztések keretei A regionális szintő fejlesztési tervezésnek a regionális programok eredményes megvalósítása érdekében figyelembe kell vennie a valós térszervezıdéseket. Ösztönözni kell a térségek versenyelınyeikre építı, a piaci lehetıségeket kihasználó és együttmőködı térségek fejlesztését. Az egyes térségek fejlesztési céljainak meghatározásakor szükséges a város vidék kapcsolatainak figyelembevétele. A fejlesztéseknek kisszámú versenyképes és fejlıdı ágazatra kell koncentrálnia. Az együttmőködések célja, hogy javítsa a vállalatok mőködési hatékonyságát és hozzájáruljon a magasabb hozzáadott-értékő termékek elıállításához. Szükség van továbbá a helyi piacra termelı mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására. A területi alapon

13 szervezıdı hálózatos gazdasági együttmőködések kialakítása különösen fontos a következı szereplık között: vállalkozások, ezen belül a nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások, egyetemek, innovációs és kutatóintézetek, valamint az együttmőködések kialakítását segítı, közvetítı szervezetek. A közfeladatok szervezése és a közszolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer fejlesztése mellett támogatni kell képzési, szociális ellátási, tájékoztatási, szemléletváltási programok megvalósítását is, illetve a közszolgáltatások hatékonyabb megszervezését segítı közlekedési hálózat fejlesztését. Közép-Magyarországi Régió A régió célja a minıség elvein nyugvó, élhetı, az itt élık számára egészséges, lakó és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítı, kreatív térség legyen. Nemzetközi vezetı szerepe a Kárpát-medence fı szervezı erejét jelenti. A tudásalapú emberi erıforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális és szabadidı gazdaságra koncentrál. A régió hosszú távú céljai: A gazdaság versenyképességének növelése Kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése; Budapestnek az európai városhálózatban betöltött szerepének erısítése; A gazdasági fejlettség területi különbségeinek mérséklése; Az innovációs és adaptációs készség, a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése és a tudásipari központ szerep erısítése; A turisztikai és szabadidıs kínálat bıvítése és színvonalának emelése; A kulturális gazdaság feltételeinek javítása; A lakosság gazdasági aktivitásának növelése. Társadalmi kohézió erısítése Humán közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának területi összehangolása. Élhetı régió megvalósítása A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése; A közösségi közlekedés fejlesztése, környezetkímélı közlekedési rendszerek kiépítése A régió középtávú fıbb céljai: A Közép-Duna Völgy komplex fenntartható fejlesztése; A budapesti agglomeráció fenntartható fejlıdésének segítése; Termál klaszter létrehozása; Kiegyensúlyozott, többpólusú térszerkezet megteremtése Budapest és elıvárosi társközpontjai között; Illeszkedés a célokhoz A Soroksári Önkormányzat az elmúlt években különbözı intézkedésekkel, helyi adottságait kihasználva, tevékenységét, közszolgáltatásait a Koncepció iránymutatásai felé mozdította el, kiemelt figyelmet és hangsúlyt fektetve az élhetı környezet kialakítására és a helyi identitás erısítésére

14 Soroksár az Országos Területfejlesztési Koncepcióval (OTK) megalapozott policentrikus városfejlesztési célokhoz lokális szereplıként, kedvezıtlen méretbeli, társadalmi és gazdasági adottságai miatt nem tud számottevıen hozzájárulni. Az elızıekben a dokumentumból kiemelt, Soroksár szempontjából lényeges hosszú- és középtávú célok közül leginkább a 2013-ig, középtávon meghatározott, a Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése területi cél teljesülése lényeges. Soroksár ehhez oly módon képes hozzájárulni, hogy a kerületközpontjának fejlesztésével elısegíti a kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakulását, helyi gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósításával ösztönzi a helyben történı munkavégzést, és fejlesztési céljaival összhangban támogatja a Fıvárost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakítását, a harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtését. A jövıkép fenti megfogalmazásán túlmutatva Soroksárnak az elkövetkezendı idıszakban olyan a Fıváros részét képezı, azonban mégis önálló kerületté kell válnia, ahol: a magas presztízső kisvárossá válás, Soroksár történelmi, kisvárosias jellegének megırzése, fejlesztése, gazdagítása biztosított, a lazán egymáshoz kapcsolódó városrészek, külön városrész-központokkal, minıségi kertvárosokká fejleszthetık/rehabilitálhatók, a természeti, környezeti értékek védelme, megismertetése növeli a kerület hírnevét, lakó- és üzleti értékét, a megújuló energiahasználat elıtérbe kerül, a különbözı, belsı identitást adó lakó- és munkaközösségek jöhetnek létre (minta: sváb múlt, XIX. sz-i telepek). a környezetbarát gazdasági és logisztikai tevékenység révén a bevétel- és munkahelyteremtı területfelhasználás növekszik, K+F, illetve egyetemi szintő oktatási és kutatási tevékenységek meghonosodnak, a különleges adottságú lakó-, üdülı-, idegenforgalmi, rekreációs funkciók és terek alakulnak ki, a kerület érdekében az Önkormányzattal közösen kialakított érdekérvényesítés zajlik, erısödik a közösségteremtés, a sajátos soroksári életforma megvalósítása, a német kultúra ápolása, a városi léptékben megengedhetı mezıgazdasági - zöldség, gyümölcs, virág, dísznövény, egyéb kertészeti - tevékenység felélesztése, ill. folytatása biztosított, a kedvezı környezeti feltételek, a fejleszthetı területek nagy száma, a relatíve alacsony ingatlanárak miatt vonzó, megfizethetı, de mégis magas minıségő életforma alakítható ki megfelelı várospolitikával, amelynek fı célcsoportja fiatal, ambiciózus családok letelepítése és megtartása

15 Soroksár vonzáskörzetének bemutatása Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélebbi közigazgatási egysége. Északon a XX. kerülettel, Pesterzsébettel, keleten a XVIII. kerülettel, Pestszentlırinccel és Pestszentimrével, dél-keleten Gyál községgel, délen Alsónémedivel és Dunaharasztival határos. Nyugaton a Csepel-szigettıl a Ráckevei Duna-ág választja el. Soroksár az 1950-es években történt Nagy-Budapesthez való hozzácsatolása ellenére nem integrálódott soha szervesen a települési hálózatba. Településszerkezeti szempontból még ma is kiterjedt külterületekkel, mezıgazdasági szántó területekkel, tanyás beépítéssel rendelkezı kerület Budapest közigazgatási területén belül. Lakónépességének száma 2009-ben fı, népsőrősége pedig kiugróan a legalacsonyabb, 500 lakos/km2. A második legritkábban lakott kerületben, a XVII. kerületben is több mint kétszer annyian laknak négyzetkilométerenként, mint Soroksáron. Kerület 1. táblázat: Terület, lakónépesség és népsőrőség kerületenként Terület, km², 2009 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Lakónépesség I. 3, II. 36, III. 39, IV. 18, V. 2, VI. 2, VII. 2, VIII. 6, IX. 12, X. 32, XI. 33, XII. 26, XIII. 13, XIV. 18, XV. 26, XVI. 33, XVII. 54, XVIII. 38, XIX. 9, XX. 12, XXI. 25, XXII. 34, XXIII. 40, Összesen 525, Budapest XXIII. kerülete Budapest legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületérıl. Területe megegyezik az 1950-ben Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével. Vonzáskörzetét értékelve elmondható, hogy a kerület ritkán lakott peremkerületként, alig 20 ezres lakosságával és a helybeli igények kiszolgálására méretezett közigazgatási, oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális intézményhálózatával nem gyakorol számottevı hatást, vonzerıt a környezı településekre és szomszédos kerületekre. Budapest mint Magyarország fıvárosa és a Közép-magyarországi Régió központja rendelkezik mindazokkal a Egy km²-re jutó lakónépesség,

16 gazdaságföldrajzi és geopolitikai adottságokkal, valamint pénzügyi forrásokkal, aminek árnyékában Soroksár, mint peremkerület nem képes befolyást és mérhetı vonzerıt gyakorolni a társadalmi és gazdasági folyamatokra. A kerület gazdasági erejét, valamint a vállalkozói aktivitás és munkaerı piaci vonzerıt vizsgálva egyedül az M5-ös melletti Nagybani piac és a környezı logisztikai (pl. BILK Kombiterminál és Waberer s Holding Zrt.), kereskedelmi (Auchan, Electro World, BricoStore, Bay & Way, Kika stb.), és szolgáltatási övezet gyakorol mérhetı hatást a szomszédos kerületekre és az agglomerációra. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott cél a versenyképes budapesti metropolisz-térség kialakítása. A Soroksári Önkormányzat ezen célok figyelembe vételével végezte eddigi mőködését és kívánja kialakítani jövıbeli fejlesztési stratégiáját is. A célok eléréséhez saját önkormányzati funkcióján belül hangsúlyt fektet az általa megvalósítható kiemelt feladatok ellátására, illetve ösztönzi a más szereplık által való részvételt is. Soroksár a Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése középtávú országos célhoz oly módon képes hozzájárulni, hogy a kerületközpont fejlesztésével elısegíti a kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakulását, helyi gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósításával ösztönzi a helyben történı munkavégzést, és fejlesztési céljaival összhangban támogatja a fıvárost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakítását, a harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtését Soroksár szerepe a térségi munkamegosztásban A kerület funkcióinak kapcsolódása tágabb környezetének funkcionális hálózatához tulajdonképpen Soroksár Budapesten belül betöltött szerepét jelenti. Ennek a szerepnek az egyik legfontosabb aspektusa a közlekedés-földrajzi kapcsolatokban jelentkezik. A kerület fejlıdésének és az Országos Területfejlesztési Koncepció céljainak összehangolásában kulcskérdést jelent az úthálózat korszerősítése. A városrész megítélésére és a lakosok életminıségére nagy hatással van a közlekedési infrastruktúra, amelynek fejlesztése folyamatos Önkormányzati feladatokat jelent. Budapesten belül Soroksár közlekedési szempontból fontos szerepet tölt be. A kerületen halad keresztül az M5 autópálya fıvárosi bevezetı szakasza, 5. számú fıút, 51. számú fıút, 510. számú fıút, a sugárirányú M0 autóút, Bp., Ferencváros Kelebia nemzetközi és országos vasúti fıvonal, Bp., Kıbánya Kispest Lajosmizse Kecskemét vasútvonal, Bp., Vágóhíd Ráckeve HÉV vonal. A kerület gazdasági és közszolgáltatói funkcióval is illeszkedik környezetének funkcióihoz. A kerület életében napjainkra jelentısebb szerepet kapott a gazdasági életben a kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató tevékenység. Ezek további fejlesztésére jó lehetıségek vannak a kerületben. Társadalomszervezı funkció tekintetében is illeszkedésrıl beszélhetünk. Soroksáron komoly hagyománnyal bírnak a különbözı civil szervezıdések, a jelentıs társadalmi élet. Számos szervezet, egyesület és kör mőködik ma is Soroksáron. Hosszú távon a létezı funkciók, azok minısége, milyensége és skálája folyamatosan alakuló, változó tényezı. A kerület Budapesten belül betöltött szerepét úgy kívánja alakítani, hogy egyre erısíteni szeretné a tradicionális munkahelyi funkciót, kibıvítve a modern környezetben kialakítandó, de élhetı, emberbarát lakófunkcióval

17 Térségi együttmőködés 2003 novemberében a IX. kerület Ferencváros, XXII. kerület Budafok, XIX. kerület Kispest, XX. kerület Pesterzsébet, XVIII. kerület Pestszentlırinc-Pestszentimre és XXIII. kerület Soroksár együttmőködési megállapodást írt alá, annak érdekében, hogy megteremtsék annak lehetıségét, a dél-budapesti kerületek érdekeik, céljaik egyezısége esetén hogy az Unióval kapcsolatos pályázatokon közösen vegyenek részt. Az Együttmőködési Keret-megállapodásban foglalt közös pályázás célként való megnevezésére hivatkozva a megállapodás aláírói közül öt kerület 2005-ben közös pályázatot nyújtott be a Regionális-fejlesztések Operatív Program számú, A foglalkoztatást elısegítı tevékenységek helyi koordinációjának elısegítése tárgyú intézkedésre, Az öt muskétás Egy mindenkiért, mindenki egyért! címmel. A projekt összköltsége Ft, az önerı mértéke 0 %. Soroksár, mint a támogatásban részesülı partner szerepelt a projektben, a XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal, mint fıpályázó mellett. Szintén ezen együttmőködés keretében a hét résztvevı közös informatikai koncepciót dolgoztatott ki, amely alapja egy közös e-közigazgatás fejlesztési pályázatnak. A év legfontosabb fejleménye a Kisdunai Többcélú Kistérségi Társulás (késıbb Kisdunáért Önkormányzati Társulás) alapítása. A társulás tagjai: Alsónémedi, Dunaharaszti, Soroksár és Taksony. A társulás célja közös Európai Uniós terveztetés, pályázás. A társulás 2005-ben pályázatot nyújtott be a Projekt Elıkészítı Alap 2 (Projekt Generation Facility II) A as fejlesztési idıszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a Kohéziós Alap részeként megvalósítandó, kiemelt jelentıségő projektek azonosítása és elıkészítése címmel. A projekt összköltsége Ft. Ebbıl Ft az elnyert támogatás, Ft a Fıpolgármesteri Hivatal önerı támogatása és Ft a Társulás sajáterı hozzájárulása. A Képviselıtestület 222/2005.(V.10.) Ök.sz. határozatával csatlakozott a fıvárosi kerületek és a Pest megyei települések Együttmőködési megállapodásához Kerületi funkcióelemzés Soroksár Budapest és a budapesti agglomeráció határán elhelyezkedı fıvárosi kerület. Közigazgatásilag ugyan a fıváros része, azonban településszerkezeti szempontból sokkal inkább az agglomerációs településekhez hasonlít. A belvárostól mindössze 10 km-re lévı kerület nem illeszkedik szervesen a város szövetébe, területén az egyes területhasználati funkciók, kerületrészek izoláltan helyezkednek el. Soroksár területén a fı területhasználati funkciót a kisvárosias, illetve kertvárosias lakóterület jelenti. A családi házas beépítéső lakóterületek dominálják mind a kerület központját, mind Soroksár déli részeit (Orbán-hegy, Apostolhegy, Millenniumi telep), valamint az Újtelepi részeket. Többszintes, telepszerő beépítéső lakóterület Újtelep központi részén került kialakításra. A kerületi közigazgatási, oktatási, mővelıdési intézmények ebbe a lakóterületi szövetbe ágyazottan helyezkednek el. Szintén megtalálhatóak a lakóterületeken a kereskedelem és szolgáltatás kisebb volumenő létesítményei. A kereskedelmi-szolgáltató funkciók megerısödését a lakóterületeken nehezíti az M5-ös autópálya mellett létesült bevásárlópark elszívó hatása. A kerület központi, Grassalkovich út és Hısök-tere menti területein a funkciók sőrősödése figyelhetı meg, azonban ezek jellemzıen lakó dominanciájúak, és funkcióhiányosak

18 Jelenleg Soroksáron nincs fıvárosi kerülethez illı szolgáltatási színvonalat és választékot biztosító kerületi központ. A kerület logisztikai szolgáltatások tekintetében országos/nemzetközi jelentıségő gazdasági területekkel rendelkezik. A Budapest-Kelebia vasútvonal M0 Ócsai út által határolt területen lévı BILK kombinált (vasúti-közúti) terminál az ország legnagyobb kapacitású kombinált fuvarozási létesítménye. Ehhez kapcsolódóan a területen több hasonló profilú cég jelent meg. Soroksárnak ez a gazdasági területe is egyfunkciós, kizárólag a logisztikára alapozott. Komplex kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató tevékenységek szempontjából funkcióhiányosnak tekinthetı. A Nagykırösi út és az M5 bevezetı szakasza között létesült, a Nagybani zöldségpiac térsége, amely fıvárosi, sıt regionális szinten nyújt kereskedelmi szolgáltatásokat. A XVIII.-XIX.- XX.-XXIII. kerületek találkozásánál lévı térségben nagy volumenő forgalmat lebonyolító, kis- és nagykereskedelmi funkciókat ellátó cégek telepedtek meg. Ebbıl a megközelítésbıl jelenleg ez a térség ugyancsak funkcióhiányos (egyfunkciójú) terület. A kerület Soroksári-Duna ág menti elhelyezkedése különleges érteket képvisel. A folyamparti területek rekreációs és szabadidı funkció kialakítására alkalmasak. Soroksár Duna-parti területein, a különlegesen értékes Molnár-sziget területén szinte kizárólagosan családi üdülıházas területek találhatóak. Jelenleg a sziget szabadidıs, rekreációs szempontból alul hasznosított funkcióhiányos. A vízparti területek megközelítése nem kellıképpen megoldott, az itt lévı területhasználatok nem kínálnak kellı számú és színvonalú üdüléshez, kikapcsolódáshoz illeszkedı kiegészítı funkciót. Soroksár ma Budapest egyik, a központtól távoli, külsı kerülete, mely számos tekintetben alvóvárosként funkcionál. A fıvárosi, illetve térségi jelentıségő kereskedelmi és logisztikai területek monofunkciós zárványként helyezkednek el a kerület peremterületein, nem funkcionálnak valódi térszervezı, vonzerınövelı gócpontokként

19 3.2.Kerületi szintő helyzetértékelés Városszerkezet Morfológiai tényezık Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége. Északon a XX. kerülettel, Pesterzsébettel, keleten a XVIII. kerülettel, Pestszentlırinccel és Pestszentimrével, dél-keleten Gyál községgel, délen Alsónémedivel és Dunaharasztival határos Nyugaton a Csepel-szigettıl a Ráckevei Duna-ág választja el. Sík terület, a Balti-tenger feletti magassága m között van. A talaj folyóvízi homokból és az ártérrıl kifújt finom hulló porból keletkezett lösziszap. Éghajlata mérsékelten melegszáraz, évi átlagos hımérséklete 10,20 C. Az uralkodó széljárás északnyugati. Soroksár sajátosságát nehéz meghatározni. Változatos morfológiai és topológiai adottságai miatt a kerület nem tekinthetı homogénnek. Vizek, folyóág és patak, dombok, lankák és síkvidék váltják egymást. Több fajta, különbözı korú és típusú beépítés található itt. A városrészek egymástól tagoltan helyezkednek el, szerkezetileg élesen elválnak egymástól. Ez az utcaszerkezeti sajátosság a vasút, illetıleg a HÉV következménye. Soroksár sokáig önálló településként létezett, és csak Nagy-Budapest létrejöttekor került a fıvároshoz. Ez az önállóság többé-kevésbé ma is megmaradt, és megfigyelhetı a kerület településszerkezetében. A belsı kerületekkel ellentétben, a külsı peremkerületekben, így Soroksáron is majdnem mindenhol megtalálhatók a hagyományos városközpontok a templommal, és a városházával. Soroksár az 1950-es években történt Nagy-Budapesthez való hozzácsatolása ellenére egyelıre nem integrálódott szervesen a kerületi települési hálózatba. Településszerkezeti szempontból tulajdonképpen még ma is egy kiterjedt külterületekkel, mezıgazdasági szántóterületekkel és tanyás beépítéssel rendelkezı önálló település Budapest közigazgatási területén belül. Az Újtelep viszonylag szabályos utca szerkezete a vízrajhoz és morfológiához igazodik. Az ÉNY DK-i tengelyállású utcát, hosszabb, rövidebb DNY ÉK-i tengelyállású keresztutcák vágják át. A Millennium telep szabályos utca szerkezete is a morfológiához igazodik. A Haraszti úttal párhuzamos hosszanti utcákat az RSD-re merıleges, rövidebb utcák szelik keresztül. A kerületközpont a Hısök tere és a Grassalkovich út találkozásának környezetében, tulajdonképpen a történelmi településmag területén helyezkedik el. A XVIII. század második felében létrejött, majd késıbb kissé kibıvült történelmi településmag a kerület funkcionálisan legszínesebb része. A kisvárosias és kertvárosias lakóterületek karéjában igazgatási, oktatási, egészségügyi és mővelıdési intézmények, templom, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató intézmények találhatók. A központtól északra az Újtelep mellett terül el a temetı, amely kijelöli a volt mezıváros beépített területének határát. A városmagot körülölelı kertvárosi és kisvárosi lakóterület keleten, a Molnár szigeten hétvégi házas nyaraló övezetbe vált át. A kerület déli és északi területein kiterjedt ipari, kereskedelmi és szolgáltató területek találhatók. A kerület központjától teljesen leszakadva az M5-ös bevezetı szakasza mentén a XVIII. kerület határán helyezkedik el a kerület legnagyobb kereskedelmi és szolgáltatási övezete

20 A Péteri major a Gyáli pataktól északra mezıgazdasági és erdı területekkel körbevett területen található. Általánosan jellemzı szerkezeti sajátossága a kerületnek, hogy az egyes halmazok csak a fı szerkezeti tengelyek révén kapcsolódnak egymáshoz, belsı struktúrájukban azonban teljesen önállóak. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy különbség van a régebben és a közelmúltban kialakult városrészek épületei között, mind fı funkciókban, mind állag és szintszám tekintetében. A régi történeti városrészekben a jellemzı a kertvárosi paraméterekkel rendelkezı beépítés, jellemzıen földszintes, földszint+tetıtér beépítéső telkekkel, a fıútvonalak mellett legfeljebb kétszintes beépítéső telkekkel. Az Újtelepen a telepszerő három, négyszintes beépítés is megjelenik Történeti tényezık A kerület jelenlegi területén az ember megjelenése a bronzkorra vezethetı vissza. A település jelentısebb fejlıdése a XVIII. században indult meg. Soroksár település a török világ alatt elpusztult és csak 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, amikor Grassalkovich Antal tulajdonába került. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezıvárossá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, ben 1366 házzal és lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fıvárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébet-falva és Kossuth-falva, valamint a gubacsi puszta. A második világháborút követıen Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek. Pesterzsébet és Soroksár január 01-én egyesült Budapesttel, mint a fıváros XX. kerülete, ahol Soroksár a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként szerepelt. Az egyesülés gondolata már a századforduló tájékán is felmerült. Akkor több városi képviselı úgy gondolta, hogy majd a gazdag fıváros meg tudja oldani Erzsébet-falva égetı infrastrukturális gondjait. Többen máig vitatják, hogy közigazgatásilag helyes-e, hogy a fıváros népessége az ország lakosságának egyötödét tegye ki. A közel fél évszázad elıtti egyesülésre, (gazdasági okok mellett) szüksége is volt az akkori politikának, mert így egyértelmően megtudta valósítani a peremvárosok munkáslétszámával a "munkáshatalom" fıvárosának munkástöbbségét. Az egyesülést követı négy évtized alatt számos korábbi városfejlesztési gondot sikerült megoldani, de sajnos újak is születtek. Az 1990-es évek elején az anyagi gondokkal párhuzamosan, sok vita után, elıtérbe került a két település - Soroksár és Pesterzsébet - különválásának gondolata. A két város gyakorlatilag nem tudott eggyé lenni, nem épült össze szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról, és 1994-ben bekövetkezett a különválás. Az így létrejött XXIII. kerület december 11-én választotta meg elsı képviselı testületét. Soroksár az 1950-es években történt Nagy-Budapesthez való hozzácsatolása ellenére egyelıre nem integrálódott szervesen a települési hálózatba. Településszerkezeti szempontból tulajdonképpen még ma is egy kiterjedt külterületekkel, mezıgazdasági szántóterületekkel és tanyás beépítéssel rendelkezı község Budapest közigazgatási területén belül. A településszerkezet fejlıdése során kialakult túlnyomórészt mezıgazdasági területek, a növénytermesztés a jelentıs ipari termelés mellett a rendszerváltást megelızı idıszakban

21 meghatározó tényezıi voltak Soroksárnak, biztos megélhetést biztosítottak a lakosságnak. Mára teljesen átalakult a kerület gazdasági tevékenysége, jórészt megszőnt a mezıgazdasági tevékenység, helyét a logisztika és a kereskedelmi láncok vették át. Ugyancsak megszőntek vagy jelentısen átalakultak a korábbi nagy iparvállalatok (Soroksári Vasöntöde, SORTEX, Építıipari Gépesítı Vállalat, Országos Szakipari Vállalat, Középület Gépesítı Vállalat, Dugattyúgyőrő-gyár, Festékgyár) Közlekedési tényezık, nagy rendszerek Közúti közlekedés A XXIII. kerületen Dél-Alföld országos fıútvonalának fıvárosi bevezetı szakaszai haladnak át: M5 autópálya: A 2x2 forgalmi sávos pálya mellett a Szentlırinci út Auchan csomópont térségében győjtı elosztó pályák biztosítják a kapcsolatokat, amelyhez az M0-ig 2x3 sávos szakasz csatlakozik. Jelenleg az M0 forgalma kedvezıtlen módon Gyálig az M5 autópályát terheli. 5. sz. fıút: A városhatár és a Haraszti út között 2x1 sávos, külön szintő vasúti keresztezéssel, az M0-tól dél felé külterületi jellegő. Grassalkovich úti szakasza 2x2 forgalmi sávos, jelzılámpás csomópontjai a Ráckevei HÉV vonal átjáróival kombinált módon mőködnek. A csomópontok nagy távolsága városszerkezeti szempontból igen hátrányos, a kerület központjában a megfelelı sőrőségő átjárhatóságot nem teszi lehetıvé, a csomópontok kapacitása a HÉV miatt csökkent értékő. Forgalmának jelentıs része a terület szempontjából átmenı jellegő. 51. sz. fıút: A kerület déli határán az M0 autóútnál, külön szintő csomópontban végzıdik. Kedvezı, hogy az átmenı forgalmat, a gyorsforgalmi úthálózatra vezeti rá. 510 sz. fıút: A Haraszti út 2x1 forgalmi sávos, Dunaharaszti területén az M0 autóútnál nem épült csomópontja, ezért forgalmának jelentıs része Soroksár központját terheli. A sugárirányú fıutakat összekötı M0 autóútnak az M1 és M5 autópálya közötti szakaszán, csak a teljes keresztmetszet fél pályája, 2x2 forgalmi sávval épült meg. A jelentıs nemzetközi és országos nehéz teherforgalom miatt kapacitása kimerült, a csúcsidıszakokban állandóak a torlódások. A kerületet két országos mellékút érinti: 4601 jelő összekötı út, a kerületi Nagykırösi úti szakasza 2x1 forgalmi sávos, Gyál kapcsolatán kívül jelentıs belsı forgalmat bonyolít le jelő összekötı út, a kerület déli határán csatlakozik az 5. sz. fıúthoz, Alsónémedi belterületének elkerülı útja Közösségi közlekedés Vasúti közlekedés A kerületen halad át a Bp., Ferencváros Kelebia nemzetközit és országos vasúti fıvonal. A vasúti pálya egyvágányú, villamosított. Soroksár vasútállomás és az állomás be- és kijáratánál levı szintbeni közúti átjárók kis kapacitása nagymértékben hozzájárul Soroksár központja és a szomszédos területek közötti megfelelı kapcsolatok hiányához. Hátrányos,