Duna Stratégia. lehetőségek a Szigetköz-Csallóköz térségében. Kunsziget, május 26.

Átírás

1 Duna Stratégia lehetőségek a Szigetköz-Csallóköz térségében Kunsziget, május 26.

2 célkitűzések - megállapítások aduna medencében Gondolkodjunk együtt a jövőről a Duna medencében!

3 1. A Duna Térség - a Bizottság által meghatározott módon értelmezve - a Dunánál elhelyezkedő, valamint más, a Duna medencéjéhez tartozó országokból (és régióikból) áll. Utóbbiak olyan országok (régiók) melyek Közép- Európához, illetve Dél-kelet Európához tartoznak. A Duna Térség 8 EU-tagállamot és 6 nem EUtagállamot foglal magába. Az utóbbiak közül 4 rendelkezik EU csatlakozási perspektívával.

4 2. A készülő Stratégiának a belső dimenziókra kell koncentrálnia, ugyanakkor a területi hatáskört rugalmasan, célarányosan kell meghatározni mind az EU belső viszonyrendszerében, mind a térség EU-s és nem EU-s tagállamai vonatkozásában.

5 3. A Duna Térség magában foglal régi és új országokat, államokat, nemzeteket, nemzetek töredékeit, nemzeti kisebbségeket, melyek nagyon gazdag történelmi múlttal és kulturális örökséggel rendelkeznek.

6 4. A Duna Térség sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás.

7 5. A folyó és a völgybeli kapcsolódások indokolják a közös cselekvést. A földrajzilag meghatározott kölcsönös függőség a közös érdek, továbbá a közös és megosztott felelősség alapja.

8 6. A Duna-völgy, mint multifunkcionális térség, a természeti, épített és kulturális értékek gazdag tárháza. Az erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata integrált kezelést és összehangolt nemzetközi együttműködést tesz szükségessé.

9 7. A Duna az új Európa kiemelt fejlődési tengelye. Egységes szemléletű fejlesztési elképzelésekkel, közös információs bázissal, a fejlesztést segítő együttes szervezeti és képviseleti rendszerrel nemzetközi és hazai szinten egyaránt többet lehet elérni a térség fejlődése érdekében.

10 8. A Duna Térség vonzó és sikeres makro régióvá válásához a Stratégia jelentősen hozzájárulhat. A régió alapvető érdeke felismerni a közös kulturális, történelmi háttér, valamint az Európai Unió által teremtett egységes piac kínálta lehetőségeket. A terület kreatív és innovatív potenciáljának további erősítése szintén a jövő sikerének kulcsa.

11 9. A készülő makro regionális stratégia (MRS) akkor hasznos, ha hozzáadott értéket nyújt a résztvevők számára. Így az MRS-nek a résztvevők valós igényein és a valós követelményeken kell alapulnia. (alulról jövő megközelítés).

12 Az ember és a természet viszonyának meghatározásában a vízgazdálkodásnak, a területfejlesztésnek, környezetvédelemnek, a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztésének összhangban kell lennie annak érdekében, hogy a DUNA TÉRSÉG EURÓPA ÉRTÉK- ALAPÚ ÉS BIZTONSÁGOS TÉRSÉGE legyen, ami az Európai Duna Régió Stratégiájának magyarországi jövőképe.

13 Az Európai Duna Régió Stratégiájának magyarországi célrendszerét az átfogó horizontális szempontok és stratégiai prioritások alkotják, a megvalósítást pedig az egymással összehangolt intézkedések támogatják.

14 Tradíciókon alapuló helyi A magyar GMO-mentesség Duna-térség jövőképe fenntartása és stratégiai célrendszere Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infra-strukturális feltételeinek meg-teremtése A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése és program-csomagok kidolgozása Tudás-igényes, kreatív és környezet-barát iparágak fejlesztése

15 Horizontális szempontok 1. A Duna térség területi kohéziójának erősítése 2. A klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése 3. Az EU egységes piacának elősegítése 4. Kutatás-fejlesztés, innováció elősegítése

16 Stratégiai célok I. A Dunai térség biztonságának erősítése, országon belül és határokon átívelően II. Fenntartható gazdaságfejlesztés III. A Dunai térségi identitás és együttműködés erősítése

17 Stratégiai prioritások I.A. Természeti környezet értékeinek védelme Bioszféravédelem megszervezése Közös vízgyűjtő- és vízkészletgazdálkodás kialakítása Ivóvíz-minőség védelem feltételeinek javítása Határokon átívelő szennyezések (levegő, víz, zaj) terjedésének megelőzése Energia takarékosság elősegítése Hulladékgazdálkodás fejlesztése

18 I.B. Energiaellátás biztonsága Energiahálózatok és termelő kapacitások fejlesztése Lokális megújuló energia (nap, szél, geoterm.) rendszerek létrehozása Nukleáris biztonság javítás

19 I.C Társadalmi, gazdasági biztonság javítása Migráció kezelése Bűnözés megelőzése Járványok megelőzése Katasztrófa (főleg vízkár elleni) védelem Lokális pénzügyi hálózatok fejlesztése I.D Élelmiszerellátás biztonsága Ökológiai és hagyományos termelési kultúra alapú agrárfejlesztés elősegítése Helyi piacok fejlesztése GMO-mentesség fenntartása

20 II.A Duna térségi közlekedés javítása Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark biztosítása Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása Logisztikai fejlesztések elősegítése II.B Turizmus fenntartható fejlesztése Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése és program-csomagok kidolgozása

21 II.C Az ipar feltételeinek javítása Tudásigényes, kreatív és környezetbarát iparágak fejlesztése Tradíciókon alapuló helyi erőforrásokra alapozott gazdaság (KKV)

22 III.A Érték- és örökségvédelem Közös európai értékek (pl. tolerancia, demokrácia, kisebbségvédelem) elterjesztése Közös (épített) örökség megőrzése, tudatosítás Társadalmi integráció elősegítése III.B Kulturális együttműködés Nyelvi-kulturális összetartozás erősítése Civil kapcsolatok élénkítése Egyházi-vallási kapcsolatok erősítése

23 III.C Oktatási és képzési együttműködés Tapasztalatcsere és tudástranszfer elősegítése Oktatási-képzési programok és hálózatos együttműködések bővítés e Duna térségben Környezettudatosság javítása III.D Együttműködés és partnerség Intézményi és önkormányzati együttműködés helyi, térségi, euro-regionális és nemzetközi szinten A térségi közös tervezés kiterjesztése

24 I. A Duna-menti épített örökség Kulturális vonatkozásban az Európai Duna Stratégiához kapcsolódó magyar álláspont három témakör köré csoportosítható: I. A Duna-menti épített örökség védelme, rekonstrukciója, művelődéstörténeti szempontból is igényes helyreállítása, látogathatóvá tétele kiemelt és sürgető feladat. A Duna-menti országok szellemi kulturális örökségének megőrzése területén szintén komoly perspektívája van az együttműködésnek.

25 II. Dunai kultúra és identitás II. Kultúrák együttélése és egymásrahatása, kulturális sokszínűség a Duna mentén. A számos elemében összefonódott történelmi múlt, kulturális összetartozás olyan kohéziós és identitásképző erőt jelentenek, ami megalapozhatja a térség közös jövőjét. Kulturális téren a régiós önismeret, többek között a történelmi, művelődéstörténeti, építészeti ismeretek és vizuális kultúra erősítése javasolt. A Stratégia egyik kulturális pillére lehet annak kidolgozása és elterjesztése, hogy a kulturális örökség bemutatása, ismertetése a Duna-menti összetartozás szellemében történjék, minimumkövetelmények elfogadása szükséges.

26 III. Kulturális alapú regionális fejlesztés III. A kulturális vidékfejlesztés egyre inkább az egyetlen kitörési pont lehet az ipar és a mezőgazdaság eltűnése miatt szegénységbe sodródó települések, régiók számára. A kulturális események, a kulturális örökség bemutatása (a látogatók interaktív részvételével), a kulturális értékek átadása olyan vonzerőt jelenthet a Duna mentén, ami a turizmus illetve a helyben letelepülő művészek, kulturális intézmények, kisvállalkozók és az ezek kiszolgálására megjelenő vállalkozások révén megteremti azt a kritikus jövedelemtömeget, amellyel a közösség megindulhat a fejlődés útján elősegítve a társadalmi kohéziót. középvállalkozások tekintetében. A kreatív gazdaság fejlesztése fontos pillérévé válhat a Duna-menti együttműködésnek is.

27 Az Európai Duna Stratégiához kapcsolódó magyar álláspont oktatási vonatkozása szerint tovább kell fejleszteni és kiemelten támogatni az oktatási és képzési együttműködéseket és a kulturális szolgáltatásokat, amelyeknek együttesen a társadalmi és a területi kohézió erősítésében jelentős szerepük van.

28 Oktatás, kutatás Az identitásképzés és a hálózatos együttműködés egyik legfontosabb, a jövő nemzedékeit orientáló szerepe az oktatás-képzés területén valósulhat meg a tapasztalatcsere és tudástranszfer elősegítésével, az oktatás-képzési programok Duna-tematikus kiterjesztésével a hálózatok bővítésével, továbbá az identitástudat fejlődésével, az oktatás-képzés eszközeivel befolyásolható környezettudatosság növelésével. Külön hangsúlyt kell kapniuk a közös történelmi múlt és a művelődéstörténeti hagyományok, életmódtörténet területén folyó közös kutatásoknak.

29 Fenntartható fejlődés, környezetvédelem A makro-regionális szintű Stratégia megalkotása újszerű kezdeményezés, ugyanakkor számos EU és nemzetközi előzményre építhetünk. A Stratégiának megkülönböztetett szerepe lehet abban, hogy mindezeket integrált módon vegye figyelembe, hangolja össze, illetve fejlessze tovább oly módon, hogy megfelelőképpen tükrözze egyrészt az EU értékeit, alapvető céljait és alapelveit, másrészt biztosítsa az egyes tagállamok sajátos és közös érdekeinek érvényesítését. A Stratégiának a politikai, társadalmi, kulturális, környezeti és gazdasági területekre egyaránt ki kell terjednie, különös tekintettel az olyan határokon átnyúló, biztonsági kockázatot rejtő kérdésekre, mint a környezetügy, élelmiszer- és vízbiztonság.

30 Vízvédelem, árvízvédelem Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtő medencéjéhez, ily módon a készülő Duna Stratégia területi hatálya alá tartozik. Felszíni vízkészletünk 95%-át határainkon kívülről érkező folyók szállítják, és a vízminőséget is alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. Az árvíz, a belvíz és az aszály eddig is jelentős kockázatot és feladatot jelentett, de az éghajlatváltozás várható hatásai következtében a vízgazdálkodás ügye stratégiai, környezetbiztonsági kérdéssé vált különösen a vízpótlás, az ivóvízminőség-javítás, az ár- és belvízvédelem, az aszály elleni védelem, az öntözés területén.

31 Ökológiai hálózat védelme A Duna és mellékfolyói Európa és hazánk ökológiai hálózatának is létfontosságú ütőerei. Természeti örökségünk a Kárpát-medencében megtelepedett élőlények és közösségeik sajátos evolúciós egységeként jellemezhető; mely önálló (Pannon) biogeográfiai régiót alkot, de szoros kapcsolatban áll a környező régiókkal. A vízfolyások e tekintetben mással nem helyettesíthető, folytonos ökológiai folyosó szerepet töltenek be.

32 Biodiverzitás megőrzése Az éghajlatváltozás Magyarország természetes élővilágában is várhatóan nagymértékű változásokat idéz elő, többek között az egyes fajok elterjedési határának átrendeződése, ill. eltolódása, a társulások és táplálékhálózatok átrendeződése, az ellenállóképesség változása, az inváziós fajok tömegessé válása formájában. A folyamat kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a létfeltételeinket biztosító ökoszisztéma szolgáltatások védelme érdekében a természetes élővilág élőhelyeinek területi és szerkezeti jellemzői, továbbá az ökológiai vízigény biztosíthatósága kulcskérdéssé válik.

33 Hajózhatóság biztosítása A dunai hajózás fejlesztése, az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása különös tekintettel egyes műszaki megoldások megvalósítására megfelelő körű és mélységű vizsgálatokat és ezek eredményeinek a közérdek, a környezet- és költséghatékonyság, természetmegőrzés szempontjából való komplex értékelését, valamint széles körű társadalmi, hazai és nemzetközi egyeztetését igényli.

34 Köszönöm a figyelmet! Tétényi Éva ACE Elnökségi Tag