KISTÉRSÉG KÉPZÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEI. Tartalom

Átírás

1 KISTÉRSÉG KÉPZÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEI Tartalom Tartalom Oldal A képzések célja és eredményei 2 Elégedettségmérés módszertanának leírása 7 Visszajelzések kistérségenként és célcsoportonként 10 Kistérségek értékelési eredményeinek összehasonlítása 19 Előzetes tudásszint felmérés eredményei 29 Kistérségek előzetes tudásszint felmérés eredményeinek összehasonlítása 35 Szakmai kompetenciamérés eredményei 39 Kistérségek szakmai kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása 47 Csoportos és egyéni prezentációk értékelése 51 Kistérségek prezentáció értékeléseinek összehasonítása 61 Hallgatói aktivitás 65 A képzéssorozat általános értékelése 67 Mellékletek 78 1

2 A KÉPZÉSEK CÉLJA ÉS EREDMÉNYEI 2

3 Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja Képzés célja: a civil szervezet vezetője, munkatársa átfogó képet kapjon a hazai és EU-s pályázati rendszerről, kiemelten a Közösségi Programokról, a pályázatírás módszertanáról, a projekt menedzsment alapvető kérdéseiről. Konkrét esettanulmányokon keresztül, sajátítsa el a pályázatírás módszertanát valamint, azon technikákat, melyek segítségével, szervezete projektötleteihez felhasznált Uniós forrásokat maximalizálni tudja. A projektötlettől a megvalósításig komplex rálátást szerez az egyes folyamatokban betöltött szerepéről, felelősségéről és kötelezettségeiről, megismerkedhet a pályázat elkészítése és megvalósítása során használt dokumentumokkal, eljárásokkal. Specifikus cél: hogy a résztvevők képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok teljes körű elkészítésére, menedzselésére, a források lehívására és elszámolására. Célcsoport: A képzést civil szervezetek vezetőinek, pályázatokkal foglalkozó munkatársaknak, pénzügyes szakembereknek javasoljuk, akik aktívan részt vesznek a pályázatok, projektek kidolgozásában és végrehajtásában. Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: - ismerik az elérhető hazai és EU-s pályázati forrásokat és rendelkeznek alapvető ismeretekkel a részvétel feltételeiről, előnyeiről, lehetőségeiről - ismerik a pályázatfigyelés módját, rendelkeznek a fejlesztési elképzeléseik megvalósításához leginkább megfelelő pályázati konstrukció kiválasztásához szükséges ismeretekkel - ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat - nemzetközi partnerekkel képesek projektgenerálásra, projekt végrehajtására - rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges szakmai és pénzügyi ismeretekkel - képesek fejlesztési terveikhez illeszkedő pályázatokat előkészíteni, illetve a pályázatkészítés folyamatát koordinálni, a projektet elszámolni és a forrásokat lehívni - ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban 3

4 Célcsoport intézményi menedzsmentjének felkészítési programja Képzés célja: a hallgató átfogó képet kapjon az intézményi fejlesztési projektek lebonyolításával kapcsolatos eljárásokról, módszerekről és projekt menedzsment szakszerű ellátásához szükséges eszköztár megismerésén keresztül, sikeres fejlesztési projekteket tudjon lebonyolítani saját intézményében. Konkrét esettanulmányok segítségével, a projektötlettől a megvalósításig, komplex rálátást szerez az egyes folyamatokban betöltött projekt-team tagok szerepéről, felelősségéről és kötelezettségeiről, megismerkedhet a projekt megvalósítása során használatos dokumentumokkal, eljárásokkal, esetleges, gyakran előforduló problémákkal és megoldási alternatívákkal. Specifikus cél: hogy az intézmények szakemberei képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok teljes körű elkészítésére, menedzselésére, a források lehívására és elszámolására. Célcsoport: A képzést azon intézményvezetőknek, szakembereknek, pályázati munkatársaknak, pénzügyeseknek (Projekt Team) ajánljuk, akik aktívan részt vesznek az intézményi pályázatok, projektek kidolgozásában és végrehajtásában, projektek lebonyolításában és teljes körű menedzselésében. Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: - ismerik az előttük álló EU-s társfinanszírozású projekt lebonyolításával kapcsolatos eljárásokat, követelményeket és kötelezettségeket - ismerik a projektek összehangolásához és szakszerű levezényléséhez szükséges módszereket - ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat, konzorciumi partnerekkel képesek projektgenerálásra, projektek teljes körű végrehajtásra - rendelkeznek a megvalósításhoz szükséges szakmai és pénzügyi ismeretekkel; képesek az intézményi projekt-team teljes körű ellenőrzésére - ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban; 4

5 Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja Képzés célja: a vállalkozó átfogó képet kapjon a hazai és EU-s pályázati rendszerről, pályázatírás módszertanáról, a projekt menedzsment alapvető kérdéseiről. Konkrét esettanulmányon keresztül megtanulja, hogy saját vállalkozásának fejlesztéséhez felhasznált Uniós forrásokat miként tudja maximalizálni. A projektötlettől a megvalósításig, komplex rálátást szerez az egyes folyamatokban betöltött szerepéről, felelősségéről és kötelezettségeiről, a szimulált, valósághű szituációkon keresztül, megismerkedhet a pályázat elkészítése és megvalósítása során használt dokumentumokkal, eljárásokkal, bevett gyakorlatokkal. Specifikus cél: hogy a résztvevők képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok teljes körű elkészítésére, menedzselésére, a források lehívására és teljes körű elszámolására. Célcsoport: A képzést olyan vezetőknek, pályázatokkal foglalkozó munkatársaknak, pénzügyes szakembereknek ajánljuk, akik aktívan részt vesznek a vállalkozás fejlesztési projektjeinek kidolgozásában, pályázatok elkészítésében, és a támogatott projektek végrehajtásában. Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: - ismerik a régió és a kistérségi fejlesztési koncepciókat, programokat és képesek vállalkozásaik fejlesztési elképzeléseit e programokba beilleszteni, azokkal összehangolni - ismerik a pályázatfigyelés módját, technikáit, - rendelkeznek a fejlesztési elképzeléseik megvalósításához leginkább megfelelő pályázati lehetőség megválasztásához szükséges ismeretekkel - ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat - rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges szakmai és pénzügyi ismeretekkel; - képesek fejlesztési terveikhez illeszkedő pályázatokat előkészíteni, illetve a pályázatkészítés folyamatát koordinálni, a pénzügyi elszámolásokat elkészíteni és a forrásokat szabályszerűen lehívni és elszámolni - ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban 5

6 Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programja Képzés célja: a felzárkóztatási programokban potenciálisan résztvevő helyi szereplők képzése, felkészítése az aktív szerepvállalásra, projektötletek kidolgozására, a tervezési folyamatokra, projektek készítésére és kidolgozására, a pályázatok benyújtására és a fejlesztési folyamatokba való bekapcsolódásra. A projektötlettől a megvalósításig, komplex rálátást szerez az egyes folyamatokban betöltött szerepéről, felelősségéről és kötelezettségeiről, megismerkedhet a pályázat elkészítése és megvalósítása során használt dokumentumokkal, eljárásokkal. Specifikus cél: hogy a résztvevők képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok koncepcionális tervezésére, menedzselésére, a források lehívására és elszámoltatásra. Célcsoport: Fejlesztési Bizottságok tagjai Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: - ismerik a régió és a kistérségi fejlesztési koncepciókat, programokat és EU által felkínált lehetőségeket, - képesek kistérségük fejlesztési elképzeléseit ezen programokba beilleszteni, azokkal összehangolni, - képesek projekt ötletet kidolgozni, - ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat, - képesek a kistérség felzárkóztatását elősegítő programokban, tervezési folyamatokban, projektek készítésében és kidolgozásában, pályázatok előkészítésében részt venni, az előkészítő és megvalósító csoportokat irányítani, - ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban; - ismerik a pályázatfigyelés módját, rendelkeznek a fejlesztési elképzeléseik megvalósításához leginkább megfelelő pályázati lehetőség megválasztásához szükséges ismeretekkel. 6

7 ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS MÓDSZERTANÁNAK LEÍRÁSA 7

8 Elégedettségmérés módszertanának leírása Elégedettségmérés módszertanának leírása A résztvevők képzéssel kapcsolatos elégedettségének mérése kétféleképpen történt. Első lépésben a résztvevők kitöltötték az trénerek teljesítményére vonatkozó kérdőívet, és a képzés összefoglalásaként szóban is elmondhatták véleményüket. Az értékelő lap kitöltése mellett szóban a következőkre voltunk kíváncsiak: 1. Melyek voltak a képzésnek azon részei, amelyek a vártnál kevesebb információt tartalmaztak? 2. Melyek voltak a képzésnek azon részei, amelyek új információkat adtak át? 3. Mivel nem foglalkoztunk, amivel pedig kellett volna? 4. A témák eloszlása fontossági sorrend szerint megfelelő volt? 5. Milyen új témákkal, kérdésekkel kellene foglalkozni a következő blokkban, napon, esetleg utóképzésben? 6. Mi okoz a résztvevők számára továbbra is gondot pályázatok írása közben? 7. Esetleg milyen új pályázati típusokkal foglalkozzunk? 8. Sikerült minden kérdésre választ adni? 9. Mi az a terület, amellyel érdemes részletesebben foglalkozni? Az értékelő lapok mintapéldányai a mellékletben találhatók. A képzés végén a résztvevők általános értékelő lapokat töltöttek ki. A témaértékelő a következő területekről gyűjtött információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az alkalmazott példák eszközök használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége 8

9 A trénerértékelő a következőket tartalmazta: 1. A tréner fellépésének értékelése 2. A tréner felkészültsége 3. Előadásmód 4. Rugalmasság 5. Jártasság 6. Együttműködő készség Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének hatékonyságáról gyűjtöttünk információt: 1. Tájékoztatás toborzáskor 2. Felnőttképzés hatékonysága 3. Képzések helyszínének tisztasága 4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése 5. Szervezés hatékonysága Az összegyűjtött eredményeket azonnal hasznosítottuk a következő képzés előkészítésekor. Az értékelő lapokat elektronikusan feldolgoztuk és értékeltük. A következő fejezet ezt az értékelést tartalmazza. 9

10 VISSZAJELZÉSEK KISTÉRSÉGENKÉNT ÉS CÉLCSOPORTONKÉNT 10

11 Jánoshalmi Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A témaértékelő a következő területekről gyűjtött információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az alkalmazott példák eszközök használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége 98,00% 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% Témaértékelő A téma használhatóságát a résztvevők 97,06 %-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 94,71%-osan jelentett új ismereteket, 93,53%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 92,94-osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 93,53 %-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. 98,00% 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% Trénerértékelő A trénerértékelő a következőket tartalmazta: 1. A tréner értékelése 2. A tréner felkészültsége 3. Előadásmód 4. Rugalmasság 5. Jártasság 6. Együttműködő készség 11

12 A résztvevők 97,65%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 94,12%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló, előadásmódja 94,12%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 94,12 %- ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 92,94%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 95,29%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni. 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% Általános értékelő Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének hatékonyságáról gyűjtöttünk információt: 1. Tájékoztatás toborzáskor 2. Felnőttképzés hatékonysága 3. Képzések helyszínének tisztasága 4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése 5. Szervezés hatékonysága A résztvevők 99,09%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 96,47%- osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 93,53%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 95,88%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 95,29%-ra ítélték meg. A képzést 90% feletti eredményességgel értékelték. Leginkább a képzés trénerével való elégedettség emelkedik ki a sorból. Ha az összes értékelést nézzük, akkor a téma (pályázatírás) kapta a kevesebb, de még így is magas (94,35%-os) pontszámot. Összesített értékelés 95,50% 95,00% 94,50% 94,00% 93,50% 12

13 Kisteleki Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A témaértékelő a következő területekről gyűjtött információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az alkalmazott példák eszközök használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége 92,00% 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% 82,00% 80,00% 78,00% Témaértékelő A téma használhatóságát a résztvevők 97%-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 97%-osan jelentett új ismereteket, 98%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 96%- osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 96%-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% 89,00% 88,00% 87,00% Trénerértékelő A trénerértékelő a következőket tartalmazta: 1. A tréner értékelése 2. A tréner felkészültsége 3. Előadásmód 4. Rugalmasság 5. Jártasság 6. Együttműködő készség 13

14 A résztvevők 97%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 93%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló, előadásmódja 97%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 94%-ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 95%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 98%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni. Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének hatékonyságáról gyűjtöttünk információt: 1. Tájékoztatás toborzáskor 2. Felnőttképzés hatékonysága 3. Képzések helyszínének tisztasága 4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése 5. Szervezés hatékonysága 92,00% 91,50% 91,00% 90,50% 90,00% 89,50% 89,00% 88,50% 88,00% 87,50% 87,00% Általános értékelő A résztvevők 98%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 96%-osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 95%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 99%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 98%-ra ítélték meg. 92,00% 91,00% 90,00% 89,00% 88,00% 87,00% 86,00% Összesített értékelő Téma Tréner Általános A kisteleki Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoport felkészítési programján a résztvevők (összesítve): a képzést 88,24%-ra a trénerek munkáját 91,27%-ra a képzés általános körülményeit 90,59%-ra értékelték. A prezentációk igen magas színvonalúak voltak ebben a csoportban. 14

15 Sarkadi Kistérség Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja A témaértékelő a következő területekről gyűjtött információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az alkalmazott példák eszközök használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége 95,00% 90,00% 85,00% 80,00% 75,00% 70,00% Témaértékelő A téma használhatóságát a résztvevők 92,5%-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 92,5%- osan jelentett új ismereteket, 81,88%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 94,38%- osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 81,25%-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. 100,00% 99,00% 98,00% 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% Trénerértékelő A trénerértékelő a következőket tartalmazta: 1. A tréner értékelése 2. A tréner felkészültsége 3. Előadásmód 4. Rugalmasság 5. Jártasság 6. Együttműködő készség A résztvevők 96,88%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 99,38%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló, 15

16 előadásmódja 96,25%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 96,88%- ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 100%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 98,13%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni. Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének hatékonyságáról gyűjtöttünk információt: Általános értékelő 1. Tájékoztatás toborzáskor 2. Felnőttképzés hatékonysága 3. Képzések helyszínének tisztasága 4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése 5. Szervezés hatékonysága 100,00% 98,00% 96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% A résztvevők 91,88%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 94,38%- osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 97,5%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 98,13%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 95%-ra ítélték meg. A sarkadi civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programját a résztvevők (összesítve): Összesítő értékelő a képzést: 88,5%-ra a trénerek munkáját: 97,92%-ra 100,00% 95,00% 90,00% 85,00% 80,00% az általános értékelőt, (melyben a következőkre válaszoltak: képzés helyszín higiéniája, toborzáskor megfelelő tájékoztatás, technikai felszereltség, szervezés, felnőttképzési szolgáltatás színvonala) 95,38%-ra értékelték. A csoportok rendkívül aktívak voltak. 16

17 Sarkadi Kistérség Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A témaértékelő a következő területekről gyűjtött információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az alkalmazott példák eszközök használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% 89,00% 88,00% Témaértékelő A téma használhatóságát a résztvevők 95,33%-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 93,33%- osan jelentett új ismereteket, 92,67%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 95,33%- osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 90,67%-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. 100,00% 98,00% 96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% Trénerértékelő A trénerértékelő a következőket tartalmazta: 1. A tréner értékelése 2. A tréner felkészültsége 3. Előadásmód 4. Rugalmasság 5. Jártasság 6. Együttműködő készség 17

18 A résztvevők 96%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 95,33%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló, előadásmódja 94,67%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 92,67%-ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 96%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 98,67%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni. Általános értékelő Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének hatékonyságáról gyűjtöttünk információt: 1. Tájékoztatás toborzáskor 2. Felnőttképzés hatékonysága 3. Képzések helyszínének tisztasága 4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése 5. Szervezés hatékonysága 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% A résztvevők 96%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 94,67%- osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 94%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 93,33%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 92%-ra ítélték meg. A sarkadi kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján a résztvevők (összesítve): Összesített értékelő 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% a képzést 93,47%-ra a trénerek munkáját 95,56%- ra az általános értékelőt, (melyben a következőkre válaszoltak: képzés helyszín higiéniája, toborzáskor megfelelő tájékoztatás, technikai felszereltség, szervezés, felnőttképzési szolgáltatás színvonala) 94% ra értékelték. A résztvevők igen aktívak voltak a csoportos megbeszélések során. 18

19 A KISTÉRSÉGEK ÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 19

20 A KISTÉRSÉGEK ÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Fontos vizsgálat alá vonni és kielemezni az egyes kistérségek különböző célcsoportjainak értékelési eredményeit, továbbá megfigyelni a legnagyobb elégedettséget kiváltó tényezőket is. Ezekből az adatokból következtethetünk a kistérségek és a célcsoportok véleményeinek különbségeire, elégedettségük mértékére. Témaértékelés eredményei Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 93,82%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 93,2%-osan, a Kisteleki kistérségben 92,4%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 90%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 88,5%-osan voltak a résztvevők megelégedve a témával kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot négy kérdés kapta egyszerre (94,55%- kal), amely kérdések az új ismeretekre, a téma használhatóságára, az alkalmazott példákra, és az elsajátításra fordított időre vonatkoztak. A Jánoshalmi kistérségben a legjobban (96%-osan) a téma hétköznapi használhatóságával voltak a résztvevők megelégedve. A kisteleki kistérség civil célcsoportja a téma használhatóságát, az új ismereteket, és a hétköznapi Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja Témaértékelés eredményei 93,82 93,2 92, ,5 20

21 használhatóságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (94%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a téma hétköznapi használhatóságával kapcsolatban mutatkozott (93%). A Sarkadi kistérség tekintetében, a résztvevők a képzés során alkalmazott eszközökkel és módszerekkel voltak a leginkább megelégedve (94,38%). Témaértékelés eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 90,93%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 91,2%-osan, a Kisteleki kistérségben 88,5%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 92%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 93,47%-osan voltak a résztvevők megelégedve a témával kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja Témaértékelés eredményei 90,93 91,2 88, ,47 tanultak hétköznapi használhatósága kapta (94,67%). A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (92,67%- osan) a tanultak hétköznapi használhatóságával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség a kis-és középvállalkozások célcsoportja a téma használhatóságát, az új ismereteket, és a hétköznapi használhatóságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (94,55%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a téma használhatósága és az új 21

22 ismeretek megszerzésének témakörében mutatkozott (93,33%). A Sarkadi kistérségben a legnagyobb elégedettséget a visszajelzések alapján a téma használhatósága, illetve az alkalmazott példák és eszközök váltották ki (95,33%-95,33%). Témaértékelés eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind a két kistérségben nagyon jó eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Jánoshalmi kistérségben 94,35%-osan, a Kisteleki kistérségben pedig 88,24%-osan voltak a résztvevők megelégedve a témával kapcsolatban. A Jánoshalmi kistérségben, a résztvevők legjobban (97,06%-osan) a téma használhatóságával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérségben a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjai az alkalmazott példák és eszközök alkalmazását értékelték a legmagasabb pontszámokkal (91,18%). Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja Témaértékelés eredményei ,35 Jánoshalma Kistelek 88,24 22

23 Trénerértékelés eredményei Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a tréner fellépését, magabiztosságát, felkészültségét, kommunikációs képességét, előadásmódját, rugalmasságát, jártasságát az alkalmazott módszerekben és együttműködő képességét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a trénerrel való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 95,76%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 93,2%-osan, a Kisteleki kistérségben 92,4%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 90%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 97,92%-osan voltak a résztvevők megelégedve a trénerrel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a tréner fellépése, magabiztossága kapta (97,27%). A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (97%-osan) a tréner együttműködő képességével voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség civil célcsoportja a tréner fellépését, magabiztosságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (96%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a tréner rugalmasságának témakörében mutatkozott (93,33%). A Sarkadi kistérségben a résztvevők pedig a tréner jártasságával voltak maximálisan megelégedve (100%). Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja Trénerértékelés eredményei 98 95, ,2 92, ,92 23

24 Trénerértékelés eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a tréner fellépését, magabiztosságát, felkészültségét, kommunikációs képességét, előadásmódját, rugalmasságát, jártasságát az alkalmazott módszerekben és együttműködő képességét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a trénerrel való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 93,11%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 84%-osan, a Kisteleki kistérségben 97,92%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 93%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 95,56%-osan voltak a résztvevők megelégedve a trénerrel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a tréner kommunikációs képessége, előadásmódja kapta (96%). A Jánoshalmi kistérségben a legjobban (93,33%-osan) a tréner fellépésével, magabiztosságával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség kis-és középvállalkozások célcsoportja a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben értékelte a legmagasabb pontszámokkal (100%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a tréner fellépésének, magabiztosságának témakörében mutatkozott (96%). A Sarkadi kistérségben a legmagasabb százalékpontot a tréner együttműködő készsége kapta (98,67%). Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja Trénerértékelés eredményei ,11 97, ,

25 Trénerértékelés eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind a két kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Jánoshalmi kistérségben 94,71%-osan, a Kisteleki kistérségben pedig 91,27%-osan voltak a résztvevők megelégedve a trénerrel kapcsolatban. A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (97,65%-osan) a tréner fellépésével, megjelenésével voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség a célcsoport a tréner rugalmasságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (93,53%). Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja Trénerértékelés eredményei 94, Jánoshalma Kistelek 91,27 25

26 Általános értékelés eredményei Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségét, a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát, a képzés helyszínének higiéniai állapotát, a képzés megfelelő technológiai felszereltségét és a szervezést is. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzéssel kapcsolatos általános elégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 96,18%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 94,4%-osan, a Kisteleki kistérségben 93,2%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 90,6%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 95,38%-osan voltak a résztvevők megelégedve a képzéssel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot toborzáskor kapott tájékoztatás minősége kapta (99,09%). A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (95%-osan) a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségével, a felnőttképzési szolgáltatás színvonalával, és a képzés helyszínének higiéniai állapotával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség civil célcsoportja a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségét értékelte a legmagasabb pontszámokkal (99%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a toborzáskor kapott tájékoztatás minősége és képzés megfelelő technológiai felszereltségének témakörében mutatkozott (92%). A Sarkadi kistérségben a résztvevők a legmagasabb százalékpontot a képzés technikai, tárgyi felszereltségének adták (98,13%). Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja Általános értékelés eredményei ,18 94,4 93,2 90,6 95,38 26

27 Általános értékelés eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségét, a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát, a képzés helyszínének higiéniai állapotát, a képzés megfelelő technológiai felszereltségét és a szervezést is. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzéssel kapcsolatos általános elégedettségről. Mind a négy kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 93,73%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 87,87%-osan, a Kisteleki kistérségben 95,38%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 94%-osan és a Sarkadi kistérségben pedig szintén 94%-osan voltak a résztvevők megelégedve a képzéssel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a képzés helyszínének higiéniai állapota kapta (96%). A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (96,67%-osan) a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségével voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség kis-és középvállalkozások célcsoportja a képzés megfelelő technológiai felszereltségét értékelte a legmagasabb pontszámokkal (98,13%). A Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségének témakörében mutatkozott (98,67%). A Sarkadi kistérségben tárgyi, technikai felszereltséggel voltak a résztvevők leginkább megelégedve (98,13%). Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja Általános értékelés eredményei 96 93, ,87 95,

28 Általános értékelés eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind a két kistérségben kiváló eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Jánoshalmi kistérségben 95,41%-osan, a Kisteleki kistérségben pedig 88,82%-osan voltak a résztvevők megelégedve a képzés általános feltételeivel kapcsolatban. A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (92,67%-osan) a tanultak hétköznapi használhatóságával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség a kis-és középvállalkozások célcsoportja a téma használhatóságát, az új ismereteket, és a hétköznapi használhatóságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (94,55%). Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja Általános értékelés eredményei 95, Jánoshalma Kistelek 88,82 28

29 ELŐZETES TUDÁSSZINT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 29

30 Előzetes tudásszint felmérés célja Az előzetes tudásszint felmérés célja, hogy pontosan meghatározza a képzés résztvevőjének korábban megszerzett ismereteit, készségeit és gyakorlati tapasztalatait. Az előzetes tudásszint felmérésének további célja, hogy rendszerezett formában bemutassa a résztvevő számára hol tart most, melyek tudásának az erős, illetve a gyenge oldalai. Az előzetes tudásszint-felmérést a képzésszervezők végzik, mely a választott képzés tekintetében a résztvevők elméleti szakmai képességét és készségszintjét kívánja felmérni. Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával minden kistérség összes célcsoportjának résztvevői körében az alábbi 17 kérdésre kerestük a választ. Igen Word felhasználói szintű ismerete Excel felhasználó szintű ismerete Internet felhasználói szintű ismerete Elektronikus levelezés felhasználói szintű ismerete Rendelkezik pályázatírói tapasztalattal? Ismeri-e az Európai Unió támogatási rendszerét? Részt vett-e már pályázati ötlet kidolgozásában? Részt vett-e már pályázat írásában: Vezetett-e le már pályázatot? Ismeri-e a pályázatok pénzügyi elszámolásának rendjét? Részt vett-e már pályázatok minőségbiztosításában? Vannak-e közbeszerzési ismeretei? Ismeri-e a cash flow tervezés módszerét? Végzett-e már kockázatelemzést? Használt-e már elektronikus alapú elszámolási rendszert? Használt-e már elektronikus projekt menedzsment szoftvert? Beszél-e idegen nyelveket? Nem 30

31 Sarkadi Kistérség Civil szervezetek menedzsmentje A Sarkadi kistérségben a civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programján 16 résztvevő, ebből 11 nő (69%), illetve 5 férfi (31%) vett részt. Az előzetes tudásszint felmérés alkalmával mely során a korábban részletezett 17 kérdésre kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében az alábbi táblázat szerinti eredmények születtek. Résztvevők nemek szerinti megoszlása nő 69% férfi 31% A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 10 fő ért el alacsonyabb eredményt (2-6 pont között), 6 résztvevő pedig közepesen teljesített (10-13 pont) a felmérés alkalmával. A csoport résztvevőinek átlaga 6,94 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest igen alacsony eredmény. Az eredmények megerősítettek bennünket arról, hogy szükséges a civil célcsoport képzése a Sarkadi kistérségben. Előzetes tudásszint felmérés eredményei

32 Sarkadi Kistérség Kis-és középvállalkozások menedzsmentje A Sarkadi kistérségben a kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján 15 résztvevő, ebből 5 nő (69%), illetve 10 férfi (31%) vett részt. Az előzetes tudásszint felmérés alkalmával mely során a korábban részletezett 17 kérdésre kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében az alábbi táblázat szerinti eredmények születtek. Résztvevők nemek szerinti megoszlása nő 69% férfi 31% A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 14 fő ért el alacsonyabb eredményt (2-7 pont között), 1 résztvevő pedig közepesen teljesített (11 pont) a felmérés alkalmával. A csoport résztvevőinek átlaga 5,2 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest igen alacsony eredmény, ezért is szükséges a kis-és középvállalkozások menedzsmentjének képzése a Sarkadi kistérségben Előzetes tudásszint felmérés eredményei

33 Jánoshalmi Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A Bácsalmási kistérségben a Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programján 17 résztvevő, ebből 7 nő (41%), illetve 10 férfi (59%) vett részt. Az előzetes tudásszint felmérés alkalmával mely során a korábban részletezett 17 kérdésre kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében az alábbi táblázat szerinti eredmények születtek. Résztvevők nemek szerinti megoszlása nő 41% férfi 59% A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 15 fő ért el alacsonyabb eredményt (4-10 pont között), 2 résztvevő pedig közepesen teljesített (11-12 pont) a felmérés alkalmával. A csoport résztvevőinek átlaga 8 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest még mindig alacsony eredmény, ezért is szükséges Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjainak képzése a Jánoshalmi kistérségben. Előzetes tudásszint felmérés eredményei

34 Kisteleki Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A Kisteleki kistérségben a Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programján 17 résztvevő, ebből 7 nő (41%), illetve 10 férfi (59%) vett részt. Az előzetes tudásszint felmérés alkalmával mely során a korábban részletezett 17 kérdésre kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében az alábbi táblázat szerinti eredmények születtek. Résztvevők nemek szerinti megoszlása nő 41% férfi 59% A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 11 fő ért el alacsonyabb eredményt (5-10 pont között), 5 résztvevő közepesen teljesített (12-13 pont) a felmérés alkalmával, egy résztvevő pedig maximális (17 pont) pontszámot ért el a teszt kitöltése során. A csoport résztvevőinek átlaga 9,59 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest még mindig alacsony eredmény, ezért is szükséges a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjainak képzése a Kisteleki kistérségben. Előzetes tudásszint felmérés eredményei

35 KISTÉRSÉGEK ELŐZETES TUDÁSSZINT FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁS 35

36 Kistérségek előzetes tudásszint felmérés eredményeinek összehasonlítás Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával minden kistérség összes célcsoportjának résztvevője 17 kérdésre válaszolt a képzés indulását megelőzően. A felmérés célja, hogy tájékozódjunk, illetve tájékoztatni tudjuk résztvevőinket az aktuális felkészültségi szintjükről. Fontosnak tartottuk, hogy a kapott eredményeket kistérségenként is összehasonlítsuk. Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával az alábbi táblázat szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a civil célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (5,64 pont), ezt követte a Mezőkovácsházi kistérség 5,8 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Sarkad volt (6,94 pont), melyet Kistelek követett 7,5 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 8,6 ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát a civil szervezetek körében mind az öt kistérségben szükség volt. Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Civil szervezetek menedzsmentje 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 5,64 8,60 7,50 5,80 6,94 36

37 Célterület intézményi menedzsmentjének felkészítési programja Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával az alábbi táblázat szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, az intézményi célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (5,3 pont), ezt követte a Kisteleki kistérség 6,73 ponttal. Rangsorban a második kistérség Mezőkovácsháza volt (6,79 pont), a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 8,36 ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát az intézményi menedzsment körében mind a négy kistérségben szükség volt. Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Célterület intézményi menedzsmentje 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 5,30 8,36 6,73 6,79 Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával az alábbi táblázat szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a kis-és középvállalkozások célcsoportja körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Sarkadi kistérség érte el (5,2 pont), ezt követte a Mezőkovácsházi kistérség 5,27 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Kistelek volt (6,27 pont), melyet Jánoshalma követett 6,8 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Bácsalmási kistérség résztvevői érték el 9,6 37

38 ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben szükség volt. Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentje 10,00 8,00 6,00 9,60 6,80 6,27 5,27 5,20 4,00 2,00 0,00 Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programja 10,00 9,50 9,00 8,50 8,00 7,50 7,00 Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság 8,00 Jánoshalma Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával az alábbi táblázat szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Jánoshalmi kistérség érte el (8 pont), a legjobb eredményt pedig a Kisteleki kistérség résztvevői érték el 9,59 ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben szükség volt. 9,59 Kistelek 38

39 SZAKMAI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 39

40 Szakmai kompetencia teszt A képzés eredményesség mérésének egyik eszközéül a képzést követően kitöltetett szakmai kompetencia (feleletválasztós) teszteket használtuk. A teszt célcsoportonként különböző kérdéseket tartalmazott, igazodva ezzel a szakmai elvárások változatosságához. A civil szervezetek menedzsmentjének szakmai kompetenciateszt kérdései a következő témaköröket érintették: Pályázati ismeretek, pályázati technikák Projektmenedzsment Pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek Közbeszerzés Digitális írástudás Civil szervezetek menedzsmentjének tesztkérdései: 1) Melyik Operatív Program keretében igényelhetők fejlesztési források a Dél-Dunántúli Régió számára elkülönített támogatási keretből? 2) Minek a rövidítése az LHH betűszó? 3) Mi a jelentése a PEJ betűszónak? 4) Igaz-e, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó kötelezettségek csak ajánlások és ezeket figyelmen kívül lehet hagyni? 5) Igaz-e, hogy az EU által támogatott projektek általában utólagos finanszírozásúak? 6) Igaz-e, hogy az önkormányzati projektek költségvetését általában bruttó módon tervezzük? 7) Lehet e közpénzt a közbeszerzési törvény nélkül elkölteni? 8) Mit kell tenni annak, aki nem tudja eldönteni, hogy vajon neki kell-e a közpénz elköltésekor közbeszerzési eljárást lefolytatnia? 9) Van-e lehetőség matematikai alapműveletek elvégzésére Excel táblázatban? 10) Van-e a projekt menedzseléséhez kapcsolódó tevékenységek egységes kezelését segítő speciális program? 40

41 A kis-és középvállalkozások menedzsmentjének szakmai kompetenciateszt kérdései a következő témaköröket érintették: Pályázati ismeretek, pályázati technikák Projektmenedzsment Pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek Közbeszerzés A kis-és középvállalkozások menedzsmentjének tesztkérdései: 1) Melyik Operatív Program keretében igényelhetők fejlesztési források a Dél- Dunántúli Régió számára elkülönített támogatási keretből? 2) Minek a rövidítése az LHH betűszó? 3) Mi a jelentése a PEJ betűszónak? 4) Igaz-e, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó kötelezettségek csak ajánlások és ezeket figyelmen kívül lehet hagyni? 5) Igaz-e, hogy az EU által támogatott projektek általában utólagos finanszírozásúak? 6) Igaz-e, hogy az önkormányzati projektek költségvetését általában bruttó módon tervezzük? 7) Lehet e közpénzt a közbeszerzési törvény nélkül elkölteni 8) Mit kell tenni annak, aki nem tudja eldönteni, hogy vajon neki kell-e a közpénz elköltésekor közbeszerzési eljárást lefolytatnia? A Kistérségi Fejlesztési Bizottság szakmai kompetenciateszt kérdései a következő témaköröket érintették: Pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek Közbeszerzés Fejlesztési, támogatási ismeretek Digitális írástudás 41

42 A Kistérségi Fejlesztési Bizottság tesztkérdései: 1) Igaz-e, hogy az EU által támogatott projektek általában utólagos finanszírozásúak? 2) Igaz-e, hogy az önkormányzati projektek költségvetését általában bruttó módon tervezzük? 3) Lehet e közpénzt a közbeszerzési törvény nélkül elkölteni? 4) Mit kell tenni annak, aki nem tudja eldönteni, hogy vajon neki kell-e a közpénz elköltésekor közbeszerzési eljárást lefolytatnia? 5) Állítson időrendet a két fogalom között! Melyik születik meg elsőként? (Projekt, Pályázat) 6) Melyek a SWOT analízis során vizsgált elemek, mely 4 szót rejti magában? (Veszélyek, Hátrányok, Lehetőségek, Erősségek, Gyengeségek, Előnyök) 4 pont 7) Van-e lehetőség matematikai alapműveletek elvégzésére Excel táblázatban? 8) Van-e a projekt menedzseléséhez kapcsolódó tevékenységek egységes kezelését segítő speciális program? Összegezve tehát a civil szervezetek menedzsment célcsoportjának 10, a kis-és középvállalkozások, valamint a Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportjának pedig 8-8 feleletválasztós tesztre kellett a képzést követően választ adni, mely alapján az alábbi minősítéseket szerezhették: 50% alatt: nem felelt meg 51-80%-ig: megfelelt 81 % felett: kiválóan megfelelt A Kistérségi Bizottság által elérhető maximális pontszám: 11 pont (egy kérdés 4 pontot ér) Az alábbiakban megnézhetjük a szakmai kompetenciatesztek eredményeit kistérségek és célcsoportok szerinti bontásban. 42

43 Sarkadi Kistérség Civil szervezetek menedzsmentje Szakmai kompetenciamérés eredményei 0 fő nem felelt meg 5 fő megfelelt 11 fő kiválóan megfelelt A Sarkadi kistérségben szervezett civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programján 16 fő kívánt részt venni. A képzés minden egyes résztvevője sikeresen teljesítette a programot. 5 fő megfelelt, 11 fő pedig kiválóan megfelelt minősítést szerzett a szakmai kompetenciatesztek eredményei alapján. A civil szervezetek menedzsmentjének résztvevői közül 2 fő 65%-os, 1 fő 70%-os, 3 fő 80%-os, 3 fő 85%-os, 3 fő 90%-os, 4 fő pedig 95%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Sarkadi kistérség civil célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 84% (kiválóan megfelelt minősítés). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szakmai kompetenciamérés eredményei 85% 90% 95% 90% 85% 85% 80% 80% 65% 65% 95% 70% 43

44 Sarkadi Kistérség Kis-és középvállalkozások menedzsmentje Szakmai kompetenciamérés eredményei 14 fő 0 fő 1 fő nem felelt meg megfelelt kiválóan megfelelt A Sarkadi kistérségben szervezett kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján 15 fő kívánt részt venni. A képzés minden egyes résztvevője sikeresen teljesítette a programot. 1 fő megfelelt, 14 fő pedig kiválóan megfelelt minősítést szerzett a szakmai kompetenciatesztek eredményei alapján. A kis-és középvállalkozások menedzsmentjének résztvevői közül 1 fő 75%-os, 5 fő 87,5%-os, 9 fő pedig 100%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Sarkadi kistérség kis-és középvállalkozások célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 94% (kiválóan megfelelt minősítés). 120% 100% 80% 60% 100% 87,50% Szakmai kompetenciamérés eredményei 100% 87,50% 100% 75% 100% 87,50% 100% 100% 87,50% 40% 20% 0% 44

45 Jánoshalmi Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság Szakmai kompetenciamérés eredményei nem felelt meg megfelelt kiválóan megfelelt 17 fő A Jánoshalmi kistérségben szervezett kisés középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján 17 fő kívánt részt venni. A képzés minden egyes résztvevője sikeresen teljesítette a programot. Mind a 17 fő kiválóan megfelelt minősítést szerzett a szakmai kompetenciatesztek eredményei alapján. A Kistérségi Fejlesztési Bizottság résztvevői közül 2 fő 82%-os, 5 fő 86%-os, 4 fő 91%-os,6 fő pedig 95%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Jánoshalmi kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 89,88% (kiválóan megfelelt minősítés). Szakmai kompetenciamérés eredményei 100% 95% 95%95% 95%95%95% 95% 90% 91% 91% 91% 91% 85% 86% 86%86% 86%86% 80% 82% 82% 75% 45

46 Kisteleki Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság Szakmai kompetenciamérés eredményei 14 fő 0 fő 3 fő nem felelt meg megfelelt kiválóan megfelelt A Kisteleki kistérségben szervezett kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján 17 fő kívánt részt venni. A képzés minden egyes résztvevője sikeresen teljesítette a programot. 3 fő megfelelt, 14 fő pedig kiválóan megfelelt minősítést szerzett a szakmai kompetenciatesztek eredményei alapján. A Kistérségi Fejlesztési Bizottság résztvevői közül 1 fő 64%-os, 1 fő 68%-os, 1 fő 77%-os, 1 fő 82%-os, 3 fő 86%-os, 1 fő 91%-os, 9 fő pedig 95%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Kisteleki kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 87,94% (kiválóan megfelelt minősítés). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szakmai kompetenciamérés eredményei 95% 86% 95% 95%95% 82% 86% 91% 77% 64% 68% 46

47 KISTÉRSÉGEK SZAKMAI KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 47

48 Kistérségek szakmai kompetencia mérés eredményeinek összehasonlítása A szakmai kompetenciamérő tesztlapok kitöltetésére a képzés követően került sor minden egyes kistérség összes célcsoportjának résztvevői körében. A civil célcsoportnak 10, az intézményi, a kis-és középvállalkozások, valamint a Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportnak pedig 8-8 feleletválasztós tesztkérdésre kellett válaszolniuk, különböző témakörönként. Az utólagos szakmai kompetenciamérés célja a résztvevők fejlődésének utókövetése volt. Fontosnak tartottuk a kapott eredmények elemzését, illetve összehasonlítását célcsoportok szerinti bontásban is. Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja A civil szervezetek menedzsmentje körében a résztvevőknek összesen 10 kérdésre kellett választ adniuk pályázati ismeretek, pályázati technikák, projektmenedzsment, pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek, közbeszerzés, valamint digitális írástudás témakörben. Az átlagolt eredmények alapján két kistérség megfelelt minősítést (Bácsalmás, Jánoshalma, Mezőkovácsháza), két kistérség pedig kiválóan megfelelt minősítést ért el. A képzés tehát mind az öt érintett kistérségben eredményesen zárul a tesztek eredményei alapján. Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Civil szervezetek menedzsmentje 86,00% 84,00% 82,00% 80,00% 78,00% 76,00% 74,00% 72,00% 79,55% 79,50% 80,50% 77,00% 84,06% 48

49 Célterület intézményi menedzsmentjének felkészítési programja A célterület intézményi menedzsmentje körében a résztvevőknek összesen 8 kérdésre kellett választ adniuk pályázati ismeretek, pályázati technikák, projektmenedzsment, pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek, valamint közbeszerzés témakörben. Az átlagolt eredmények alapján mind a négy kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza) kiválóan megfelelt minősítés szerzett. A legjobban a Kisteleki kistérség intézményi célcsoport résztvevői teljesítettek, a csoport átlaga 96,6%-os lett. A képzés tehát mind a négy érintett kistérségben eredményesen zárult a tesztek eredményei alapján. Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Célterület intézményi menedzsmentje 98,00% 96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% 82,00% 87,50% 88,39% 96,60% 88,40% Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja A kis-és középvállalkozások menedzsmentje körében a résztvevőknek összesen 8 kérdésre kellett választ adniuk pályázati ismeretek, pályázati technikák, projektmenedzsment, pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek, valamint közbeszerzés témakörben. Az átlagolt eredmények alapján mind a négy kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza) kiválóan megfelelt minősítés szerzett. A legkiemelkedőbb teljesítményt ebben a célcsoportban is a Kisteleki kistérség résztvevői érték el, a csoport átlaga 95%-os lett. A képzés tehát mind az öt érintett kistérségben eredményesen zárult a tesztek eredményei alapján. 49

50 Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentje 96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% 82,00% 86,64% 90,83% 95,00% 93,33% 94,17% Kistérségi Fejlesztési Bizottság Felkészítési programja 90,00% 89,00% 88,00% 87,00% 86,00% Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság 89,88% Jánoshalma 87,94% Kistelek A Kistérségi Fejlesztési Bizottságok körében a résztvevőknek összesen 8 kérdésre kellett választ adniuk pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek, közbeszerzés, fejlesztési, támogatási ismeretek, valamint digitális írástudás témakörben. A tervezett négy kistérség helyett két kistérség tartott csak igényt képzéseinkre. Ennek megfelelően az átlagolt eredmények alapján mind a két kistérség (Jánoshalma, Kistelek) kiválóan megfelelt minősítés szerzett. A legkiemelkedőbb teljesítményt ebben a célcsoportban a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el, a csoport átlaga 89,88%-os lett. A képzés tehát mind a két érintett kistérségben eredményesen zárult a tesztek eredményei alapján. 50

51 CSOPORTOS ÉS EGYÉNI PREZENTÁCIÓK ÉRTÉKELÉSE 51

52 Csoportos és egyéni prezentációk értékelése Általában három csoport alakult csoportos prezentációk elkészítésére. A résztvevők flip chartot és post it notes-okat használtak. Megvizsgálták saját vállalkozásuk, intézményük helyzetét, jövőképet fogalmaztak meg, majd a McKinsey modell alapján megállapításokat gyűjtöttek a szervezet stratégiájára, lehetőségeire vonatkozóan. Közösen határozták meg a fejlesztendő területeket és ezek alapján nagyvonalakban kidolgozták a fejlesztés célját, feladatait, határidőit, felelőseit és pénzügyi erőforrás igényét. Az elkészült ábrákat prezentációk formájában mutatták be. Az egyes modelleket és azok értékelését közösen beszéltük meg. A kitöltött modellek pályázati projektötletként funkcionáltak. Ezek alapján könnyen és gyorsan el lehet készíteni egy pályázatot. A résztvevők gyakran a képzést követően is ott maradtak, s dolgoztak tovább saját modelljeiken. A csapatmunka és az egyéni prezentációk alapján történt a résztvevők teljesítményének értékelése. Az összes kistérség minden egyes célcsoportjának az alábbi modelleket kellett 4-5 fős csoportokban elkészíteniük, majd prezentáció során bemutatniuk. Az oktató a prezentációk alapján 5 fokozatú skálán, részfeladatonként - értékelte a csoportok munkáit, teljesítményét. 1) McKinsey-féle 7S-modell 2) PEST modell 3) GAP modell 4) SMART modell 5) Pénzügyi terv A McKinsey-féle 7S-modell: bemutatja a szervezet hatékonyságát befolyásoló tényezőket, és a tényezőket hét csoportra osztja: 1) Stratégia (Strategy): a jövőkép elérését segítő akciók együttese 2) Szervezet (Structure): szervezeti felépítés, munkaköri leírások 3) Rendszerek (Systems): formális és informális folyamatok, döntési, ellenőrzési, értékelési, kommunikációs rendszerek 52

53 4) Viselkedési formák, stílus (Style): vezetés mit tart fontosnak, milyen példát mutat, hogyan viselkedik bizonyos helyzetekben 5) Közös értékek (Shared values): a cégnél mi számít jónak és rossznak, mire büszke, mit becsül meg 6) Munkatársak (Staff): munkavállalók tudással, tapasztalatokkal, elkötelezettséggel 7) Képességek (Skills): kompetencia, erőforrások mennyisége és minősége A PEST modell, a szervezet és környezet viszonyát vizsgálja az alábbi területeken: 1) Politika 2) Gazdasági helyzet 3) Technológiai fejlődés 4) Társadalom 5) Versenytársak 6) Vevők 7) Szektor A GAP modell a jövőbeli célokat és a várható teljesítményt hasonlítja össze, és az eltérés kiküszöbölésére próbál megoldásokkal szolgálni. Az analízis szerint, ha egy vállalat üzleti célkitűzései és az előrejelzések alapján várható jövőbeni eredménye között eltérés tapasztalható, akkor a célok elérése érdekében sürgős beavatkozásra van szükség. SMART modell olyan teljesítmény mérési rendszer, ahol a vállalkozás céljai és a teljesítmény mutatók egy négy szintű piramisrendszert alkotnak. A piramis csúcsa = a vállalkozás célja. A piramis alja = a vállalkozás fizikai folyamatait jelentik. Mindig felülről lefelé bontjuk le a célokat. A SMART keretet biztosít egy átfogó teljesítménymérési rendszernek. A teljesítmény különböző dimenzióit figyelembe veszi. Konkrét teljesítménymutatók kidolgozásához nem nyújt segítséget. Meghatározandók (SMART elemzés): Specific: egyértelmű tiszta célok Measurable: mérhető, elemezhető Agreed: a résztvevők támogatják Realistic: megvalósítható Time-related: határidőzött 53

54 A Pénzügyi tervben az alábbi kimutatásokat szokás szerepeltetni: költségvetési terv (korábbi éveknél tervezett és tény adatok összehasonlítása) cash-flow kimutatás eredmény-kimutatás mérleg induló költségek felsorolása működő költségek felsorolása grafikon készítése a fedezeti pontról, megtérülési pontról pénzügyi mutatók szerepeltetése A prezentációk értékelésénél a következő pontozási rendszert használtuk az 5 modell vonatkozásában, 7 szempontrendszer figyelembe vételével: Értékek Gyenge Közepes Jó Kiváló Tökéletes Pontok ) Modellek áttekinthetősége: A modellek egyes elemei között mennyire logikus a kapcsolatrendszer? A modell minden egyes elemére egyenlő és elegendő figyelmet fordított a csapat? 2) Prezentáció logikai menete: A prezentáló követte a modell eredeti logikai menetét? (Pl. 7S: Stratégia, Rendszerek, Szervezet, Eszközök, Emberek, Értékek, Stílus egymás után kerültek bemutatásra?) 3) Modellek értelmezése: Pontosan megértette a csapat a bemutatott modellt? Volt olyan elem, amivel nem foglalkoztak, azaz kihagytak? 4) Prezentáció tömörsége: Nem volt túl rövid a prezentáció? Nem lépte túl a csapat a rendelkezésére álló 5 percet? 5) Fogalmak értelmezése: Pontosan megértette a csapat a modellekhez kapcsolódó fogalmakat? (Pl. Gap analízis) 6) Modellek külalakja: Jól értelmezhető rajzok készültek? A modelleken a szövegek jól olvashatóak? 54

55 7) Kapcsolódás egyéb modellekhez: A modellek pontosan beilleszkedtek a pályázat tervezési folyamatába? 8) Csoport értékelése: A csoport csapatban dolgozott? Voltak hangadók, akadályozók vagy csendes tagok? Ezen pontok átlaga alapján értékelte az oktató az egyes csoportokat. Az alábbiakban részletezzük a kistérségek, illetve célcsoportok prezentációinak eredményeit. 55

56 Sarkadi - Civil szervezetek menedzsmentje Prezentációk értékelése P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 1. csoport 3,29 3,29 3,57 3,71 3,86 3 3,5 4 A Sarkadi kistérség civil célcsoportjának résztvevői három csoportban készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 5 nő alkotta. A korábban említett 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71 pontos, a GAP modelljét 3,29 pontos, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,29 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,54 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. A második csoportot 5 fő, 1 nő, illetve 5 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét, a PEST modelljét, a GAP modelljét, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,46 pont, mely az értékelő rendszer alapján jó munkának felel meg. P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 2. csoport 3 3,57 3,57 3,57 3,57 2,5 3 3,5 4 P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 3. csoport 3,29 3, ,86 3,71 4 A harmadik csoportot 6 fő, 5 nő, illetve 1 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,14 pontos, a PEST modelljét 3,29 pontos, a GAP modelljét 4 pontos, SMART modelljét 3,71 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,86 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,6 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. 56

57 Sarkadi Kistérség Kis-és középvállalkozások menedzsmentje Prezentációk értékelése P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 1. csoport 3,57 3,57 3,86 3 3,5 4 4,5 4 4,14 A Sarkadi kistérség kis-és középvállalkozások célcsoportjának résztvevői három csoportban készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 5 fő, 1 nő, illetve 4 férfi alkotta. A korábban említett 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 4,14 pontos, a PEST modelljét 3,57 pontos, a GAP modelljét 4 pontos, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,86 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,83 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. A második csoportot 5 fő, 1 nő, illetve 4 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 4,43 pontos, a PEST modelljét 4,43 pontos, a GAP modelljét 4,14 pontos, SMART modelljét 4,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 4,43 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 4,37 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 2. csoport 4,14 4,43 4,43 4,43 4,43 3,8 4 4,2 4,4 4,6 P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 3. csoport 3,29 3,29 3,57 3,71 3,86 3 3,5 4 A harmadik csoportot 5 fő, 3 nő, illetve 2 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71 pontos, a GAP modelljét 3,29 pontos, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,29 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,54 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. 57

58 Jánoshalmi Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság Prezentációk értékelése P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 1. csoport 4,14 4,43 4,43 4,43 4,43 3,8 4 4,2 4,4 4,6 A Jánoshalmi kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportjának résztvevői négy csoportban készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 4 fő, 3 nő, illetve 1 férfi alkotta. A korábban említett 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 4,43 pontos, a PEST modelljét 4,43 pontos, a GAP modelljét 4,14 pontos, SMART modelljét 4,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 4,43 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 4,37 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. A második csoportot 4 fő, 1 nő, illetve 3 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,29 pontos, a GAP modelljét 3,57 pontos, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,57 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,57 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 2. csoport 3,29 3,57 3,57 3,57 3,86 3 3,5 4 P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 3. csoport 3,29 3,29 3,57 3,71 3,86 A harmadik csoportot 5 fő, 2 nő, illetve 3 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71 pontos, a GAP modelljét 3,29 pontos, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,29 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3 3,5 4 58

59 3,54 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. A negyedik csoportot 4 fő, 4 nő, illetve 1 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71 pontos, a GAP modelljét 3,29 pontos, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,29 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,54 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 4. csoport 3,29 3,29 3,57 3,71 3,86 3 3,5 4 59

60 Kisteleki Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság Prezentációk értékelése P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 1. csoport átlaga így összesen 3,43 pont, mely az értékelő rendszer alapján jó munkának felel meg. A második csoportot 5 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 4,14 pontos, a PEST modelljét 3,57 pontos, a GAP modelljét 4 pontos, SMART modelljét 3,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,57 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,83 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. 3,57 3,57 3,71 3,86 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4 A Kisteleki kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportjának résztvevői három csoportban készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 5 fő, 4 nő, illetve 1 férfi alkotta. A korábban említett 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,29 pontos, a PEST modelljét 3,29 pontos, a GAP modelljét 3,57 pontos, SMART modelljét 3,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,57 pontos átlagos pontszámmal értékelte. P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 2. csoport A csoport 3,71 3,29 3,86 3,86 4, P-terv SMART GAP PEST+ 7S Prezentációk értékelése 3. csoport 3,86 3, ,43 4,29 A harmadik csoportot 5 fő, 4 nő, illetve 1 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,57 pontos, a PEST modelljét 3,43 pontos, a GAP modelljét 3,71 pontos, SMART modelljét 3,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,71 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,57 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. 60

61 KISTÉRSÉGEK PREZENTÁCIÓ ÉRTÉKELÉSEINEK ÖSSZEHASONÍTÁSA 61

62 Kistérségek prezentáció értékeléseinek összehasonítása Az öt kistérség minden egyes célcsoportjának a korábban részletezett modelleket kellett 4-5 fős csoportokban elkészíteniük, majd prezentáció során bemutatniuk. Az oktató a prezentációk alapján 5 fokozatú skálán, részfeladatonként - értékelte a csoportok munkáit, teljesítményét. Ezeket az eredményeket célcsoportonként és kistérségenként átlagoltuk, így alkalmassá váltak a további elemzésre. Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja A csoportos prezentációk alkalmával az alábbi grafikon szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a civil célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (3,15 pont), ezt követte a Sarkadi kistérség 3,53 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Kistelek volt (3,9 pont), melyet Mezőkovácsháza követett 3,96 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 4,17 ponttal. Ezen adatok alapján a prezentációk elkészítésével Bácsalmási kistérség jó, a Jánoshalmi, a Kisteleki, a Mezőkovácsházi, és a Sarkadi kistérségek pedig kiváló munkát végeztek. A maximális 5 ponthoz képest ezek a pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát a civil szervezetek körében mind az öt kistérségben sikeresnek mondható. Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Civil szervezetek menedzsmentje 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 3,15 4,17 3,90 3,96 3,53 62

63 Célterület intézményi menedzsmentjének felkészítési programja A csoportos prezentációk alkalmával az alábbi grafikon szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, az intézményi célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Kisteleki kistérség érte el (3,82 pont), ezt követte a Kisteleki kistérség 3,79 ponttal. Rangsorban a második kistérség Mezőkovácsháza volt (4,01 pont), a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 4,32 ponttal. Ezen adatok alapján a prezentációk elkészítésével mind a négy kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza) kiváló munkát végezett. A maximális 5 ponthoz képest ezek a pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát az intézményi menedzsment körében mind a négy kistérségben sikeresnek mondható. Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Célterület intézményi menedzsmentje 4,40 4,20 4,00 3,80 3,60 3,40 3,82 4,32 3,79 4,01 Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja A csoportos prezentációk alkalmával az alábbi grafikon szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a kis-és középvállalkozások körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (3,6 pont), ezt követte a Kisteleki kistérség 3,81 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Sarkad volt (3,91 pont), melyet Jánoshalma követett 4,01 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői érték el 4,09 ponttal. Ezen adatok alapján a prezentációk elkészítésével mind az öt kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza, Sarkad) kiváló munkát végezett. A maximális 5 ponthoz képest ezek a 63

64 pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben sikeresnek mondható. Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Kis-és középvállalkozások menedzsmentje 4,10 4,00 3,90 3,80 3,70 3,60 3,50 3,40 3,30 3,60 4,01 3,81 4,09 3,91 Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programja 3,90 3,80 3,70 3,60 Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Kistérségi Fejlesztési Bizottság 3,76 Jánoshalma 3,90 Kistelek A csoportos prezentációk alkalmával az alábbi grafikon szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok körében. Az alacsonyabb átlagpontszámot a Jánoshalmi kistérség érte el (3,76 pont), a legjobb eredményt pedig a Kisteleki kistérség résztvevői érték el 3,09 ponttal. Ezen adatok alapján a prezentációk elkészítésével mind a két érintett kistérség (Jánoshalma, Kistelek) kiváló munkát végezett. A maximális 5 ponthoz képest ezek a pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben sikeresnek mondható. 64