ÖKOISKOLÁK NEVELÉSI- OKTATÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / NÉDER KATALIN ÖKOISKOLÁK NEVELÉSI- OKTATÁSI PROGRAMJA

2 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM a nevelésoktatás megtervezését-megszervezését segítő, a Nat-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki.

3 1. Pedagógiai koncepció 7. Szakmai háttértámogatás 2. Tanulásitanítási program 6. Pedagógusok felkészítése Nevelésioktatási program 3. Tanulásitanítási egységek leírása 5. Értékelés és eszközei 4. Tanulásitanítási eszközök

4 1. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ A. kifejti a pedagógiai rendszer céljait (kompetenciaalapú képzés esetén a kifejlesztendő kompetenciákat) és e célok kiválasztásának és megfogalmazásának szempontjait; B. bemutatja a pedagógiai rendszer fejlesztésének elvi alapjait, beleértve a fejlesztők pedagógiai szemléletmódját, a követett pedagógiai és pszichológiai, szaktudományos és módszertani elveket; C. felvázolja a pedagógiai rendszer helyét, szerepét a képzés egész rendszerében, meghatározza a tanulói célcsoportot, a pedagógusoktól elvárt felkészültséget és az alkalmazó iskolával szembeni elvárásokat; D. indokolja a pedagógiai rendszer keretében kidolgozott taneszközök célszerűségét és alkalmazásuk módszereinek sajátosságait; E. megjelöli a pedagógiai rendszer folyamatos alkalmazásának és minőségbiztosításának feltételeit: a pedagógusok felkészítésének, szakmai fejlődésének, folyamatos támogatásának, valamint a rendszer értékelésének előírt formáit.

5 2. TANULÁSI-TANÍTÁSI PROGRAM A. A rendszer céljainak, célrendszerének részletes bemutatása, a koncepcióban megfogalmazott általános célok részletezése, követelmények kifejtése B. A tanulási-tanítási egység tartalma, annak elrendezése C. A feldolgozás időkerete D. A javasolt oktatási módszerek és eszközök E. A tanulás domináns szervezési módjai, munkaformái F. Az értékelés módszerei, eszközei

6 3. TANULÁSI-TANÍTÁSI EGYSÉGEK LEÍRÁSAI 1. A tanulási-tanítási egység címe, alcíme 2. A tanulási-tanítási egység célmeghatározásai 3. A tartalom elrendezése 4. A feldolgozáshoz ajánlott idő 5. Felhasználási terület 6. Ajánlott feldolgozási mód 7. Az eszközrendszer 8. Változatok 9. Értékelés 10. Források

7 Modulok

8 Hogyan készülnek a modulok? 100 ökoiskolai modul 10 partnerintézmény szeptember január

9 Sinka Edit projektvezető Dr. Varga Attila alprojektvezető Strack Ádám, Kadáné Molnár Krisztina programkoordinátorok Témák és témavezetők: ENI = Egész napos iskola 1. Ökoiskola: Néder Katalin 2. Természettudományok (ENI): Réti Mónika 3. Komplex művészetek (ENI): Pallag Andrea 4. Gyakorlati életre nevelés (ENI): Lippai Edit 5. Alsó tagozat (ENI): Kőpatakiné Mészáros Mária 6. Felzárkóztatás (ENI): Mayer József 7. Jó gyakorlatok: Dr. Bodó Márton

10 Pedagógusok Programszervező Szakmai koordinátor Modulíró és kipróbáló OFI Program- koordinátorok Témavezetők Pedagógiai fejlesztők Szakmai asszisztensek

11 Dr. Varga Attila alprojektvezető Néder Katalin témavezető Saly Erika pedagógiai fejlesztő Veréb Szilvia junior pedagógiai fejlesztő Molnár Melinda Antónia szakmai asszisztens Dr. Neumayer Éva pedagógiai fejlesztő Könczey Réka környezeti nevelési szakértő Dr. Szentpéteri Lászlóné pedagógiai fejlesztő Kerényi Tamás programkoordinátor

12 10 partnerintézmény Dunakeszi Fazekas Mihály Általános Iskola Dunakeszi Bárdos Lajos Általános iskola Hild József Építőipari Szakközépiskola (Győr) Sokorópátkai Általános Iskola Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (Budapest) Török Flóris Általános Iskola (Budapest) Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda (Túrkeve) Algyői Fehér Ignác Általános Iskola SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola (Szeged)

13 Dr. Victor András (MKNE): szakmai tanácsadás Dr. Havas Péter (SZTT): szakmai tanácsadás Csíkos Csaba (SZTT-SZTE): szakmai tanácsadás Szandi-Varga Péter (SZTE): ökoiskola monitoring tanulmány SZTT=Szakmai Tanácsadó Testület SZTE=Szegedi Tudományegyetem MKNE=Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

14 A fejlesztés mérföldkövei Nevelésioktatási program Modulok kipróbálása 100 modul kidolgozása Visszajelzések összesítése Kimeneti mérés Kutatások Pedagógiai koncepció 10 iskola kiválasztás a Felkészítő képzés Bemeneti mérés

15 1.Téma meghatározás 2. Kidolgozás 3. Kipróbálás 4. Reflexiók: a. Iskolák ped. programja, ajánlattétele, jógyakorlatai b. OFI kutatási eredmények, ökoiskolai kritériumrendszer a. saját (visszajelző) b. más: (saját iskola, OFI-s munkatárs, látogató iskola) (megfigyelési napló) 5. Korrekció OFI munkatársak, legalább kétféle 6. Adaptálás 7. Mentor modulíró konzultáció 8. Véglegesítés 9. Olvasószerkesztés 10. Szerkesztés, tördelés 11. Nyilvánossá tétel

16 ALMÁRIUM: LÁGYMÁNYOSI BÁRDOS LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM - BUDAPEST

17 Romy, a zebra Születési idő: Neme: nőstény Sempala, a zsiráf Születési idő Neme: nőstény Hortenzia, az aranyhasú mangábé Született: Neme: nőstény ÁLLATI JÓ NAP: DUNAKESZI FAZEKAS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

18 FŰZFAKUNYHÓ ÉPÍTÉSE: HILD JÓZSEF ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA - GYŐR Először ki kell tűzni az építmény helyét, majd nekiláthatunk a gödörásásnak és a kötegelésnek. A gödrök legalább 80 cm mélyek legyenek. Kötegelés előtt a vesszőket megtisztítjuk, a levelektől, gallyaktól megszabadítjuk. A kötegek lehetőleg vegyes vastagságúak legyenek, belül néhány vastagabb ággal, a vége felé szűkülő keresztmetszettel. Ha nem megfelelő hosszúak a vesszőink, akkor toldanunk kell. A toldások min. 1 m-es átfedéssel készüljenek, különben a köteg hajlításkor megtörik. Ha a megfelelő mennyiségű vesszőt összeigazítottuk, akkor ideiglenesen szorítsuk meg a köteg alját, amihez célszerű egy racsnis rakományrögzítő hevedert használni. Ha nincs, a kötél is megteszi. A köteget tűzködjük tele újabb vesszőkkel, amíg a teljes keresztmetszet telítődik, majd huzallal alakítsuk ki a végleges kötést centiméterenként. Az ültető gödröket a köteg behelyezése előtt locsoljuk be. Az ültető gödrökbe állított kötegek tövét alaposan be kell csömöszölni (dorongokkal a beiszapolt földet a köteg köré tömöríteni) és meg kell öntözni. Túliszapolni azonban nem szabad a gödröket, mert akkor a földet nem tudjuk eléggé betömöríteni és a köteg így eldőlhet. Az oldalfalak és a tetőzet kialakítására szinte végtelen lehetőségünk adódik. Fantázia kérdése az egész. A tartókötegek oldalfalait befonhatjuk fiatal vesszőkkel különféle fonásmintákkal, vagy ültethetünk közéjük kb. 10 cm tőtávolsággal vesszőket egyesével kettesével, amit aztán megint csak fonással alakíthatunk számunkra tetszetőssé. Ezek a vesszők szintén legyökeresednek és kihajtanak. Az egyszálas vesszők ültetéséhez elegendő egy vasrúddal cm mélyre lyukat ütni a földbe, majd a vesszőt egyszerűen beledugni. Öntözést természetesen ez is igényel.

19 Változatos módszerek Komplex témakörök Élményközpontúság Aktív tevékenység Csoportmunka Saját tapasztalat Kooperatív technikák Projektmódszer Együttműködés Hálózati tanulás Terepi helyszínek

20 Könczey Réka Bognárné Héjja Kriszta Halácsy Ágnes Oláh Gábor TÁMOP Dr. Varga Attila Néder Katalin Saly Erika Dr. Neumayer Éva Könczey Réka Veréb Szilvia Molnár Melinda Antónia Dr. Dobszay Ambrus Vadonné Dobos Éva Halácsy Ágnes

21 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! neder.katalin@ofi.hu