Johann Wolfgang von Goethe FAUST

Átírás

1 Johann Wolfgang von Goethe FAUST

2 Johann Wolfgang von Goethe ( ) A német klasszika irodalmának költőfejedelme. Jogász, államférfi, író: költő, regény- és drámaíró. A kor társadalmi háttere: A 17. és 18. században Németországban nem volt egységes állam. 300 kis fejedelemségre hullott szét. A polgárosodás lassan jön létre.

3 Társadalmi háttér Az irodalomban a klasszicizmus későn, a romantika viszont korán jelentkezett = áthatották egymást. Polgári forradalom nem volt, de az ideológiában olyan változások mentek végbe, amelyek felértek egy forradalommal.

4 A XVIII. században megjelent a német felvilágosodás lázadó korszaka. Sturm und Drang jelentései: viharos előretörés, vihar és vágy. Szellemi vezére Herder, a nevét pedig Klinger azonos című drámájáról kapta. Sturm und Drang Híveit nem a ráció, hanem az ösztönök és az érzelmek/a szenvedélyesség vezetik. Ideálja a természetes ember és az újat alkotó zseni.

5 Lázadnak a zsarnokság és a nyárspolgári erkölcs ellen. Sturm und Drang A tettvágy jellemzi őket, emiatt Prométheusz az eszményképük = a szabályokat megvető ember, aki képes újat teremteni. Irodalmi ideálok: Homérosz, Shakespeare, Osszián, hiszen igazi költészet csak a népköltészetből fakadhat.

6 Goethe munkássága Az ifjú Werther szenvedései (1774) című levélregénnyel vált híressé. Az érzékenység irodalmának egyik kulcsregénye. A főhős öngyilkosságának hatására a valóságban is követték példáját a fiatalok Európában. A regény utánzatait wertheriádáknak nevezték el.

7 Munkássága Wilhelm Meister tanulóévei című fejlődésregényét 1796-ban fejezte be, 20 évig dolgozott rajta. Ebben fontos szerepet kap az amerikai szabadságharc és a nagy francia forradalom. Fő kérdése: hogyan juthat el a polgári átlagember azokból a kötöttségekből, melyekbe beleszületett, a cselekvő élethez. Werther még lázadt, de Wilhelm már kompromisszumot köt. A regény folytatása Wilhelm Meister vándorévei (1829). A főszereplő az élet értelmét a mások érdekében kifejtett hasznos tevékenységben találja meg, és itt leljük meg a Fausttal való rokonságot.

8 A téma a világirodalom egyik vándormotívuma. Faust doktor valóban létező személy volt a XV-XVI. században (1540 táján halt meg). Ördöggel cimboráló mágus hírében állt (általában elrettentő példaként emlegették): tudós, varázsló, jós és vásári mutatványos. Faust

9 Faust Az első Faust-könyv (1587-ben) úgy mutatta be a főhőst, mint az ég és a föld titkait fürkésző embert, aki meg akarta ismerni az élet örömeit. Szövetséget kötött az ördöggel, ezért megbűnhődött, és kárhozatra ítéltetett. Goethe főhősére a tudásvágy jellemző, mely erénye lesz.

10 Faust utóélete Goethe után többen is foglalkoztak az alakjával: Puskin, Lessing, Thomas Mann: Doktor Faustus (1947), stb. Zeneművekben is feldolgozták: pl. Gounod operájában, Liszt Ferenc Faust-szimfóniájában Gounod: Mefisztó szerenádja a IV. felvonásából meghallgatható a következő elérhetőségen: HE Filmtörténeti jelentőségű Szabó István Mephisto (1981) című Oscar-díjas alkotása.

11 Szabó István filmje: Mephisto Az opera Mefisztója

12 A Faust keletkezése Több mint hatvan esztendeje, hogy a Faust koncepciója ifjúkorom óta előttem lebegett, elejétől fogva világosan, csupán a rendbe fűzés dolgában nem egészen részletesen. - írta öt nappal a halála előtt Goethe. Az első, kidolgozott része, az Ős-Faust 1775-ben keletkezett. Az első rész 1808-ban jelent meg, a második rész néhány hónappal az író halála előtt.

13 Műfaja Műfaja sajátos: drámai költemény = emberiség-költemény. A középpontban egy ember áll, a mű mégis az egész emberiség sorsáról szól. Az élet értelmével, a végső kérdésekkel foglalkozik. Az alkotás a romantikához tartozik. Később Madách Imre is emberiségkölteményt írt, Az ember tragédiáját.

14 1. rész A kiábrándult főhős panaszos monológjával kezdődik. Végigtanult minden tudományt, szerzett címet, doktori rangot, mégis úgy érzi, semmit sem tud, élete örömtelen, mert nincs vagyona és hatalma. Az élet csodáit szeretné kifürkészni, ezért fordul a mágiához. A Föld szellemének megidézése sem elégítette ki a tudásvágyát, ezért öngyilkosságra gondol. A húsvéti harangok megszólalnak, és a gyermekkori emlékek visszatartják a végzetes lépéstől.

15 1. rész Fausthoz séta közben odaszegődik egy fekete uszkár, majd később ez a kutya Mefisztóvá = az ördöggé változik. Felajánlja az ördög, hogy teljesíti minden kívánságát, de a túlvilágon a lelke az övé lesz. Faust belemegy az alkuba a vérével pecsételi meg a szerződést, de csak azzal a feltétellel, ha Mefisztó valóban elégedetté tudja tenni. Ha nyugton valaha heverőágyon érnél, Átkos legyen a pillanat! (mondja Faust) Faust nem hiszi, hogy elégedett lesz, ezért nyugodtan aláírja a szerződést.

16 1. rész Az első részbe egy szerelmi szálat is beleszőtt az író: egy szép polgárlányt, Margitot elcsábítja Faust, de a házasság nem volt megoldás. Margit az anyját álomitallal itatja meg, emiatt meghal. Az újszülött gyermek is életét veszti. Margit a bűntudat miatt a vérpadot, a halálbüntetést választja, nem fogadja el az ördög segítségét, majd a lelke az égbe jut.

17 2. rész A császári udvarban Mefisztó pénzt hamisít, előbb ünneplik, majd lelepleződik. Embert alkot egy lombikban (Homunculust). Faust a közéletbe, a nagyvilágba lép: a császári udvarban nagy lehetőségek nyílnak meg előtte, de vágyai nem teljesednek.

18 2. rész Hellasz földjére jut, elnyeri Heléna szerelmét. Fiuk születik, Euphorion, aki az ifjúság, a költészet és a szabadság jelképe. A fiú nem akar korlátok között élni a földön, repülni szeretne a szelekkel. Egy sziklacsúcsról a mélybe zuhan. Az anyja nem tudja elviselni a veszteséget, és követi fiát az alvilágba.

19 2. rész Faust visszatér a múltból a saját korába. Megmenti a császárt, aki megjutalmazza egy tengertől elhódított mocsaras földdel Németalföldön. Ezt Faust megműveli: gátakat emel, csatornáz, termő területet alakít ki, itt öregszik meg, megvakul, de elbűvöli a jövő látomása. Szabadság, élet nem jár csak azoknak, kiknek naponta kell kivívniuk!

20 2. rész Szabad földön, szabad néppel, munkával alakítani a világot, ez az élet célja, az emberi életnek a beteljesedése. Boldog lesz, így ez az életének végét jelenti az alku szerint. Mefisztó szolgái el akarják vinni, de angyalsereg űzi el őket. Isteni kegyelmet kap.

21 Összegzés A Faust nem végződik tragikusan, mert nemes célokért küzdött. Végül a közösségért végzett alkotómunkában találta meg élete értelmét. Faust az örök ember megszemélyesítője, aki soha sincs megelégedve önmagával, mindig újabb célokra tör. Az ördög magáról azt mondja: Az erő része, amely örökké rosszra tör, s örökké jót mível.

22 Feladat Tintád pedig legyen egyetlen cseppnyi vér. Az ördöggel való lepaktálás sok-sok történetből ismert fordulat. Írj fogalmazást! Mit kérhetne egy ember az ördögtől? Foglald bele, hogyan akarja megtalálni az élet értelmét?